Petőfi Népe, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-09 / 267. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1988. november 9. VÁRKONYI PÉTER BÉCSI FELSZÓLALÁSA A budapesti nyilatkozat kezdeményezései Várkonyi Péter külügyminiszter felszólalt az. európai biztonsági és együttműködési értekezlet bécsi utótálálko- zójának keddi plenáris ülésén. A Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottsága a közelmúltban Budapesten tartott ülésének állásfoglalásait ismertetve hangsúlyozta, hogy a Varsói Szerződés tagállamai Bécsben a tanácskozás mielőbbi sikeres befejezésén kívánnak munkálkodni. Emlékeztetett arra, hogy a budapesti ülésről kiadott közlemény megerősítette a szocialista'országok elkötelezettségét a helsinki záróokmány kiegyensúlyozott, minden együttműködési területre egyformán kiterjedő végrehajtása és továbbvitele mellett. A Varsói Szerződés tagállamai nagy jelentőséget tulajdonítanak a bizalom- és biztonságerősítés kérdéseinek. Álláspontjukat nyilatkozatban foglalták össze, amelynek célja, hogy eszmecserére invitáljon a további bizalomerősítő intézkedések kidolgozásának lehetséges irányairól. A szocialista országok remélik, hogy a nyilatkozat kedvező fogadtatásra talál azEBEÉ-n részt vevő államokban, a bécsi találkozón és elősegíti az érdemi tárgyalások még ez évi megkezdését. A budapesti nyilatkozat megerősíti a Varsói Szerződés tagállamainak azon változatlanul legfontosabb célkitűzéseit, hogy a tárgyalásokon elért megállapodások eredményeként jelentős mértékben csökkenjen a katonai szemben-’ állás, elháruljon a fegyveres konfliktusok kialakulásának és a meglepetésszerű támadások veszélye, erősödjék a kölcsönös biztonság, növekedjen a katonai tevékenységek nyíltsága, kiszámíthatósága. Ä leszerelési és együttműködési folyamat elmélyítése érdekében a szocialista országok továbbra is készek minden állam, államcsoport észrevételei, konstruktív kezdeményezései, javaslatai megvitatására, illetve megvizsgálására. A magyar külügyminiszter szólt arról, hogy megítélésünk szerint a bécsi találkozón most már a kormányok politikái döntésein alapuló erőfeszítésekre van szükség végső kompromisszumok kimunkálásához, a záródokumentum szövegének véglegesítéséhez. ÉSZTORSZÁG: 28 EZER LEVÉL, 500 JEGYZŐKÖNYV Felmentését kérte a kormányfő Rendkívüli ülésszakot hívtak össze SZÁNTÓ ANDRÁS, AZ MTI TUDÓSÍTÓJA JELENTI: November 16-ára összehívták az Észt SZSZK Legfelsőbb Tanácsának rendkívüli ülésszakát. Felmentését kérte tisztségéből Bruno Eduardovics Saul észt kormányfő. A balji köztársaságban nagy társadalmi aktivitás övezi a szovjet alkotmány és a választási törvény módosításáról szóló tervezetek vitáját. A múlt hét péntekéig az Észt Legfelsőbb Tanács Elnöksége több mint 28 ezer levelet és mintegy félezer gyűlésről készült jegyzőkönyvet kapott, amelyek, csakúgy mint több városi és kerületi tanács ülése, hitet tettek az SZKP 19. országos értekezletén és az Észt KP KB 1 í. ülésén hózott határozatok végrehajtása mellett és sok konkrét javaslatot tartalmaztak a nemrég nyilvánosságra ' hozott ‘törvénytervezetekről. A rengeteg észrevétel és javaslat egységes formába öntése érdekében Arnold Feodorovics Rüjtelnek, az Észt Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnökének vezetésével bizottságot hívtak életre. Ezenkívül a köztársasági igazságügyminiszter vezetésével szakértői munka- csoport foglálkozik a köztársaságban kialakult belpolitikai helyzet elemzésével, valamint a törvénytervezetek vitájának szakszerű feldolgozásával. A november 16-ára összehívott rendkívüli ülésszak napirendjén e tervezetek vitája szerepel. Mint az észt törvényhozás elnökségének pénteki ülésén eldöntötték, december S-én megtartja soros ülését is az észt parlament. Ekkor vitatják meg a köztársaság jövő évi gazdasági és költségvetési terveit. Szó lesz emellett, konkrét környezetvédelmi kérdésekről, valamiht a köztársaság gazdaságának az önelszámolás rendszerére való áttéréséről. Arnold Feodoróvics Rüjtel ismertette azt a levelet is, amelyet Bruno Eduardovics Saul, az észt kormány elnöke írt. Ebben Saul kérte, hogy más-megbízatásira tekintettel mentsék fel a miniszterelnöki teendők' alól. Sem a levél, sem az észt hírügynökség tudósítása nem említi meg, milyen egyéb munkát kapott Saul. A felmentésről szintén a törvényhozás rendkívüli ülésszaka dönt majd. Saul levelében kifejti, hogy bármilyen helyen dolgozzék is, támogatja a párt által megkezdett átajakí- tási politikát.- zös adósságokról, ami a piacgazdálkodású társadalmakban a tartós költség- vetési hiány következménye. Felvetődik a kérdés: ki legyen e közadósság hordozója és'mennyi pénzre lesz szüksége? Természetesen az állam. De melyik? Á szövetségi, vagy a tagköztársasági? Ha a közadósságot átruházzák a föderációra, akkor rendkívül megnövekszik a szövetségi költségvetés. Ezt sem a lakosság, sem a tagköztársaságok, sem a tartományok nem fogadnák el. így a szövetségi költségvetés csődbe jutna, vagy szüksége lenne az elsődleges pénzkibocsátásból eredő hitelekre. Ez pedig lehetetlenné tenné az infláció megfékezését. Tekintettel Jugoszlávia eladósodottságára, nem szeretném, ha valaki 2-3 év múlva feltenné a kérdést, hogy ki idézte elő a közadósság rendkívüli megnövekedését — fejezte be Oszkár Kovács. JUGOSZLÁ V GAZDASÁGI REFORM MÁRKUS GYULA, AZ MTI TUDÓSÍTÓJA JELENTI: — Oszkár Kovács, a jugoszláv kormány tagja és egyben két gazdasági bizottságának elnöke az országban január 1-jével bevezetésre kerülő új gazdasági reform problémáiról nyilatkozott. Kifejtette, hogy a reformot számos regionális és'égazati probléma kíséri, amelyek a tagköztársaságok és az autonóm tartományok gazdasági szerkezetének különbözőségéből erednek. A legnagyobb hiányosság azonban az, hogy nincs megfelelő országos mechanizmus a pénz begyűjtésére és újrafelosztására. Enélkül pedig bekövetkezhet az, hogy az új gazdasági rendszert nem lehet alkalmazni az ország egész területén, ami oda vezetne, hogy egy országon belül két rendszer létezne. A másik veszély pedig az, hogy ha sikerül is a reformot végrehajtani, akkor az egyes országrészek gazdasága még súlyosabb helyzetbe kerül. A helyzetet bonyolítja—mutatott rá —, hogy az árak liberalizálása közepette a tagköztársaságokban és az aüto- nóm tartományokban más és más árel- lenörzés van érvényben. További gondokat okoz, hogy' a vámszabályok a nyers- és alapanyagoknak kisebb védelmet biztosítanak, mint a késztermékeknek. Ezért a késztermékek gyártói a jugoszláv piacon magasabb árakat tudnak kiharcolni, mint a világpiacon. Nem hagyható figyelmen kívül az a tény, hogy a foglalkoztatottság szintje vidékenként különböző — Szlovéniában például alig 15 ezer, az azonos lélekszámú Koszovóban viszont 120 000 a munkát keresők száma —, s ez szociális feszültséget teremt. Jugoszláviában az utóbbi időben egyre több szó esik az úgynevezett köKAMBODZSA Négyoldalú csúcstalálkozó? FÜZES OSZKÁR, AZ MTI TUDÓSÍTÓJA JELENTI: Az SPK kambodzsai hírügynökség több jelentésben számolt be Hun Sen miniszterelnök és Norodom Szihanuk herceg, ellenzéki vezető újabb franciaországi találkozójáról. Eszerint a két fél véleményt cserélt a vietnami csapatok kivonásáról, a külföldi katonai támogatás megszüntetéséről és annak megakadályozásáról, hogy a népirtó polpotista klikk visszatérhessen Kambodzsába. Megállapodtak abban, hogy találkozójuk háromoldalúvá bővül: csatlakozik a párbeszédhez Son Sann, a legkisebb katonai erejű, polgári-nacionalista irányú khmer ellenzéki csoport vezetője. A katonailag legjelentősebb ellenzéki csoport, a polpotista vörös khmer forma szerinti vezetője, Khieu Samphan nem vett részt ezen a találkozón sem, önként a megelőző dzsákartai szakértői megbeszélésre sem küldte el képviselőjét. Szihanuk herceg közlése szerint Khieu Samphan maga utasította el a négyoldalú csúcstalálkozóra szóló meghívást. A népi Kambodzsa nevében tárgyaló Hun Sen úgy nyilatkozott, hogy ő beleegyezett volna a vörös khmer vezetőjének csatlakozásába. Megerősítette: nem ő akadályozta meg Khieu Samphan részvételét, hanem az utóbbi egyszerűen nem válaszolt a meghívásra. (Régebben Phnompen ajra utalt, hogy nem hajlandó közvetlenül tárgyalni Khieu Samphannal, akit Pol Pót egyik fő bűntársának tart,) Son Sann csatlakozása a nemzeti megbékélési párbeszédhez politikáikig fontos: mutatja a vörös khmer fokozatos elszigetelődését saját „szövetségeseitől” is. Egyébként -ü. emlékeztetnek megfigyelők Son Sann eleinte mint „haszontalant”; elvetette a Szihanuk— Hun Sen párbeszédet, maid idén tavasszal vizsgálta felül álláspontját. Ekkor közölte, hogy „elfogadja Szihanuk minden ezzel kapcsolatos lépését”. Az immár harmadik Hun Sen—Szihanuk találkozó a nagyszámú nehézség ellenére is mutatja, hogy ígéretes remény van a kambodzsai konfliktus, a több évtizede tartó polgárháború »politikai rendezésere -- hangoztatják a megfigyelők. NSZK Szűrös Mátyás interjúja Még mindig reméljük, hogy sikerül helyreállítani Romániával a jószomszédi kapcsolatokat, tárgyalások útján rendezni a vitás kérdéseket, s kialakítani egy tárgyalási mechanizmust. Mindamellett nincsenek illúzióink -r- jelentette ki a Süddeutsche Zeitung lapnak nyilatkozva Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára. A Münchenben megjelenő tekintélyes liberális újság keddi számában megjelent interjújában a KB titkára főként az ezzel összefüggő kérdésekre válaszolt. Szűrös Mátyás kifejezte hazánk egyetértését azzal, hogy a bécsi, utótalálkozót követően Moszkvában tartsanak értékezletet az emberi jogokról. „Ezzel kapcsolatban felmerülnek bizonyos követelmények, így például nem lehet megkerülni a nemzeti kisebbségek kérdését” — mondotta egyebek között. Kínai irodalmi és művészeti kongresszus Kedden megnyílt Pekingben a Kínai írók és Művészek Országos Szövetségének 5. kongresszusa, amelyen több mint 200 000 író és művész képviseletében mintegy másfél ezer küldött vesz részt. A kínai parlament üléstermében tartott megnyitón jelén volt Csao Ce- jang, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára és Jang Sang-kun, a Kínai Népköztársaság elnöke. Koreai párbeszéd jr T Tjabb jele van annak, hogy U a regionális konfliktusok száma ismét megcsappanhat, a nem is távoli jövőben. A Koreai-félsziget egy forró háborús időszak után — mindmáig a hidegháború egyik legmakacsabb, mondhatni anakronisztikus jelképe. A múlt hónapban azonban Szöulban és Phenjanban olyan állásfoglalások hangzottak el, amelyek bizonyos mértékű olvadásra utalnak a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és a Koreai Köztársaság feszült viszonyában. Phenjan kedden terjedelmes hivatalos közleményben reagált Szöul közelmúltban előterjesztett indítványaira, és ezúttal — igen figyelemre méltó módon —1 „pozitívnak, érdeklődésre érdemesnek” minősítette Ro Te. Vu dél-koreai államfőnek a feszültség csökkentesére, az érdemi párbeszédre vonatkozó javaslatainak bizonyos aspektusait. Az is említésre méltó körülmény, hogy a KNDK újabb állásfoglalását a Koreai Munkapárt Központi Bizottsága, a kormány és a törvényhozás közösen „jegyezte” — mintegy nyomatékot adva a KNDK párbeszédre vonatkozó óhajának. A phenjani nyilatkozat legfőbb jellemzője a konkrétsága. A KNDK azt indítványozta, hogy 1990 végéig két szakaszban vonják ki a félsziget déli részéről az amerikai atomfegyvereket, 1991-ig három'szakaszban az amerikai haderőket, 1992 után pedig a KNDK és a Koreai Köztársaság egyaránt csökkentse fegyveres erőinek létszámát, százezer alá. A KNDK szerint emellett nemcsak egy háromoldalú a KNDK, a Koreai Köztársaság és az Egyesült Államok képviselőinek részvételével megrendezendő — találkozót kelletté tartani, de folyamatosan sort kell keríteni a két: országrész hivatalos személyiségeinek kétoldalú megbeszéléseire; csúcstalálkozóra is, a demilitarizált övezetet pedig—a konfrontáció jelképét — a béke övezetévé kellene átalakítani. A phenjani nyilatkozat lényegében válasz Ro Te Vu dél-koreai államfőnek az ENSZ közgyűlésének ülésszakán három héttel ezelőtt elhangzott javaslataira; azok elfogadásáig nem megy el, egyebek között elutasítja, hogy Korea ügyében nemzetközi békeértekezlefet Tartsanak, amelyen Szöul szerint részt kellene vennie Kínának, a Szovjetuniónak, az Egyesült Államoknak és Japánnak is, és elveti az „egymást keresztező elismerés” elvét. Ez utóbbi abból a nehezen tagadható valóságból indul ki, hogy a Koreai-félsziget több mint 40 éve két részre szakadt, eltérően fejlődik — de mindkettő létező egység. A két- és sokoldalú diplomácia színterén, a gazdasági kapcsolatokban, nemzetközi fórumokon ennek a létező valóságnak . ha nem is örök időkre történő — elismerése megkönnyítené az érintettek integrálódását a nemzetközi folyamatokba, politikai, gazdasági és társadalmi tekintetben egyaránt, amint erre Európában akad példa. Korea egyik felében sem mondtak le az újra- égyesítésről. Valószínű, hogy a félszigeten a kapcsolatok erősítése — ehhez a lehetőség megteremtése —t ebben az irányban hathat. Másfelől nehéz lenne tagadni, hogy a nemzetközi kapcsolatok minősége hatással van egy régió helyzetére. Az utóbbi időben az Egyesült Államok és a Szovjetunió rendszeres konzultációkat folytat regionális kérdésekről — és a kétoldalú viszonyt is tekintve — ennek a párbeszédnek az alapja a kompromisszum, minthogy a másik választás csak a konfrontáció lehet. A kompromisszum a valós érdekek és a valós hely- zetek elismerésén alapul. A térség diplomáciai megfigyelői a kedden nyilvánosságra hozott phenjani állásfoglalásban egyfajta nyitást és kompromisszumkészséget látnak. A KNDK egyebek között elismerte, hogy Szöul most először tanúsít hajlandóságot kifejezetten katonai kérdések megvitatására. Ez Szöul részéről nem annyira meglepő, hiszen a nemzetközi diplo-, mácia alapkérdései között jelenleg azonos súllyal szerepel a „csapatcsökkentés”, a „fegyverzetcsökkentés” és a „leszerelés” — nem utolsósorban a „párbeszéd” a'washingtoni, a moszkvai és a pekingi diplomáciai szótárban egyaránt. Ülést tartott az MSZMP Politikai Bizottsága (Folytatás az 1. oldalról) A Politikai Bizottság megtárgyalta a párttagdíj-fizetés módosításáról szóló előterjesztést. Megállapította, hogy a Kommunisták eleget tesznek tagdíjfizetési kötelezettségüknek és ezzel anyagilag jelentős mértékben hozzájárulnak a párt működéséhez. Egyetértett azzal, hogy a körülményekre tekintettel a tagdíjakat mérsékelni, a fizetés rendjét pedigegyszerűsíteni kell. Az erre vonatkozó javaslatot a PB a Központi Bizottság soron következő ülése ele terjeszti. A Politikai Bizottság az alkotmány egyes rendelkezéseinek módosításával foglalkozott. Tudomásul vette, hogy az alaptörvény felülvizsgálatával párhuzamosan folyamatban van több olyan, a politikai intézményrendszer továbbfejlesztését célzó törvény előkészítése, amelyek elfogadására és alkalmazására mielőbb szükség lenne. Ilyen többek között a gyülekezési és az egyesülési jogról szóló törvények megalkotása, a választójogi törvény módosítása és az Országgyűlés ügyrendjének módosítása. Ezért már most is indokolt a jelenlegi alkotmány néhány rendelkezésének megváltoztatása. A PB javaslata alapján a Központi Bizottság is foglalkozik majd a kérdéssel. A testület a továbbiakban táiélmzta.- tót hallgatott meg a gyülekezési es az egyesülési jogról szóló, törvények társa-, dalmi vitájának főbb' tapasztalatairól. A PB támogatja a törvénytervezetek átdolgozását, s egyetért azzal, hogy új jogi megoldásokat, árnyaltabb megfogalmazásokat alkalmazzanak. A törvény- tervezetek társadalmi vitájának tapasztalatairól és a javasolt módosításokról a Központi Bizottság tájékoztatást kap. A Politikai Bizottság úgy döntött, hogy november 22-ére összehívja a Központi Bizottságot. Még tartott a tanácskozás, amikor Major László, a Központi Bizottság szóvivője és Kovács Jenő, a KB párt- és tömegszervezetek osztályának helyettes vezetője tájékoztatta az újságírókat a napirendről .és az elhangzottakról. A magyar szakszervezetek megújulásáról, a szakszervezeti mozgalom néhány időszerű kérdéséről szóló tájékoztatóhoz kápcsolódva elmondta: a vitából kitűnt, az MSZMPis érdekelt abban, hogy a szakszervezetek visszanyerjék a tagsag bizalmát, s nagy tömegbefolyással rendelkező érdekvédelmi-érdekképviseleti szervezetté váljanak. A párttagdíj-fize- tés" rendszerének megváltoztatásával összefüggésben utalt ürra, hogy az igény a tagkönyvcsere alkalmával merült fel, különösen a nehezebb anyagi helyzetben lévő, idősebb párttagok nehezményezték az aránytalanul lüagas díjakat, s kérték a csökkentést: így az előterjesztésben bizonyos rétegeknél a tagdíj mérséklésére, míg másoknál a keresettel arányos, progresszívebb emelésre tettek javaslatot. Az alkotmány módosításával kapcsolatos viták tapasztalatait összegezve elmondta: miközben folyik az alaptörvény felülvizsgálata, szükséges a jelenlegi alkotmány módosítása annak érdekében, hogy a tervezett — egyesülési és gyülekezési — törvények életbe léphessenek. A cél az, hogy a jelenlegi alapokmányt a módosításokkal ne terheljék meg túlságosan, hiszen a revíziója amúgy is folyamatban van. Elkerülhetetlen azonban minden változtatás, amely az egyesületek működéséhez, a gyülekezési jog érvényesüléséhez szükséges. A két törvénytervezetről tartott társadalmi vita nem öncélú volt; ennek tapasztalatait be kell építeni a parlament ele kerülő dokumentumokba. A Politikai Bizottság javasolta, hogy ennek figyelembevételével finomítsák, dolgozzák át a törvénytervezeteket az új jogi megfogalmazásokkal. A dokumentumoknak tartalmazniuk szükséges az össznépi vita tapasztalatait a jogi korlátok tágabb értelmezésének érdekében. Leszögezte: mindkét esetben alapvető állampolgári, egyéni szabadságjogokról van szó. Ezt követően a szóvivő kérdésekre válaszolva elmondta: a testület úgy vélte, a pártértekezlet szellemében át kell tekinteni a párt vezető testületéinek működését, munkamegosztását. Hangoztatta: markánsés határozott munkamegosztás szükséges a két választott testület között. A Központi Bizottság a párt parlamentjeként kell, hogy tevékenykedjen a két kongresszus, illetve a pártértekezletek között. Határozathozatalra csak a Központi Bizottság jogosult, a Politikai Bizottságpedig előkészíti a KB döntéseit, gondoskodik az ellenőrzésről ésa végrehajtásról. Fontos, hogy az apparátus munkája is alkalmazkodjon az új körülményekhez. Kelet-Európa egyébként legkisebb létszámú apparátusában — ha a Központi Bizottság úgy dönt — szervezeti módosításokat is végrehajtanak áj| mondotta. Kovács Jenő a napirend indoklásául kifejtette: jelenleg nincs olyan pártdokumentum, amely útmutatóul szolgálna alapvető szervezési kérdésekben. A tervezett módosítások egyébként azt a célt is szolgálják, hogy—az országos pártértekezlet szellemében — a kisebbségek jogait is tiszteletben tarthassák, érvényesíthessék.- Egy további kérdésre válaszolva Kovács Jenő felhívta a figyelmet, hogy tájékoztató került a testület elé arról: a SZOT Elnöksége milyen elképzeléseket alakított ki—a szakszervezeti tagok vitái összegzéseként — a mozgalom továbbfejlesztéséről. T ulajdonképpen konzultáció folyt az előterjesztesről. A Politikai Bizottság nem kívánt valamiféle mandátumot adni a szakszervezetekben tisztséget viselő párttagoknak, természetesnek vélték, hogy ezekről a kérdésekről a szakszervezet, s ne a párt döntsön. A PB üdvözölte az elnökség tájékoztatójából kitűnő megújulási szándékot, s leszögezte: érdekelt egy erős, tekintélyes szakszervezeti mozgalom működésében. Megállapította azonban: ehhez egy Világosabb profil, érdemi önállóság, szervezeti átalakítás, a párthoz, a kormányzati szervekhez és különböző szerveződésekhez való viszony tisztázása szükséges. Ezeket a törekvéseket a testület indokoltnak, s támogatandónak vélte. Más felvetésre elmondta: az MSZMP politikai pártként kíván működni, s az úgynevezett ügyintézői szerep mellett leveti érdekkijáro és -képviseleti vonásait. A politikai intézményrendszer továbbfejlesztése többek között azt a célt is szolgálja, hogy a párt és a szakszervezetek viszonya tisztább és világosabb legyen. A szakszervezetekkel kapcsolatban sokszor elhangzó fogalmak—autonómia, elkötelezettség, önállóság, függetlenség —: önmagukban kevesek. Ezek tartalmát magyarázni, pontosítani szükséges. A SZOT-ón kívül létrejött szakszervezetekhez való viszonyról elmondta, hogy a SZOT az utóbbi időben nagyfokú nyitottságról tesz tanúbizonyságot. Hozzátette: a munkavállalói érdekkép- . viselet javára válna, ha ez a nyitottság viszonzásra találna, Érre utaló jeleket látni, de ezek a jelek egyelőre bizonytalanok. Civilizált, törvényekben szabályozott megoldásokat’ kell találni a különböző munkaügyi és munkahelyi konfliktusok rendezésere—jelentette ki Kovács Jenő végezetül egy, a sztrájkkal kapcsolatos kérdésre válaszolva. Hozzáfűzte, hogy a munkavállalói érdekek érvényesítésének jó esélyük van, bizonytalan viszont a tulajdonosi érdekek képviselete. Felmerült a gondolat, hogy—a szakszervezetektől függetlenül — célszerű lenne az utóbbiakra is figyelmet fordítani. (MTI) Öt súlyos sérült (Folytatás az 1. oldalról) — Önök mit tudnak a baleset okáról? — Bennünket, az isztambuli konzulátus munkatársait is beleértve, érthető módon elsősorban a hazatérés gyors megszervezése foglalkoztat. Nem akarok elébe menni a török hatóságok értékelésének, de úgy tűnik, hogy a magyar autóbusz vezetőjét felelősség terheli a balesetért. Erre utal, hogy a török hatóságok csak kaució lefizetése után engedték szabadon. Természetesen a felelősség megállapítása a rendőri vizsgálat lezárását követőén a bíróság dolga lesz — mondta a konzuli főosztály munkatársa. Legutolsó tegnapi információnk a kiskőrösi utasok hazatérésével kapcsolatban az volt, hogy megpróbálják megszervezni: a nemzetközi gyorsvonat, melynek útvonala keresztülhalad a városon, ezúttal kivételesen álljon meg Kiskőrösön, hogy a csoport tagjai leszállhassanak. (A vonattal azok az utasok érkeznek, akiknek neve külön nem szerepel cikkünkben.) Lovas Dániel Önkéntes rendőrt ölt az áruházi tolvaj Múlt szerdán, november 2-án Miskolcon, az Avas-déli lakótelepen lévő ABC- áruházban Gulyás Mihály, 22 éves büntetett előéletű miskolci lakos lopást követett el. Az áruház dolgozói tetten érték, s a lopásról jegyzőkönyvet vettek fel, de ennek aláírását Gulyas megtagadta. Ezért a bolt személyzete segítséget kért a közeli körzeti megbízotti irodától. Segítségnyújtásra rövidesen két szolgálatban lévő önkéntes rendőr érkezett a boltba. Gulyás Mihály ekkor aláírta a jegyzőkönyvet. Azt önkéntes ,rendőrök közölték vele, hogy további intézkedés végett előállítják a körzeti megbízotti irodába. Gulyás az önkéntes rendőrökkel útnak indult, de a bolt előtt két ízben tarkón ütötte az 55 éves, nyugdíjas Buri István miskolci önkéntes rendőrt. Ennek következtében Buri István beütötte homlokát a járdába, és sérülésébe kórházba szállítás közben belehalt. Gulyás Mihály elszökött a helyszínről, de a miskolci rendőrkapitányság akció alosztálya néhány órán belül elfogta. Gulyás Mihály előzetes letartóztatásban van, az ellene indított eljárás folytatódik. A belügyminiszter Buri István önkéntes rendőrt hősi halottá nyilvánította, és soron kívül kinevezte rendőr alhadnaggyá. Temetése november 10-en, csütörtökön 10>30 órakor lesz, katonai tiszteletadás mellett, a miskolci Szentpéteri-kapui városi temetőben. (MTI) Regionális és ágazati problémák
