Petőfi Népe, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-05 / 265. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1988. november 5. KEZDEMÉNYEZŐ TETTEK IDEJE » Peresztrojka a Krím-félszigeten Irta: Andrej Nyikolajevics Girenko, az UKP Krím Területi Bizottságának első titkára Ma a Krím kommunistái, dolgozói a XIX. országos pártértekezlet határozatainak végrehajtására összpontosítják erőfeszítéseiket. Mihail Górbacsov- nak, az SZKP KB főtitkárának beszámolója és a konferencia egyéb dokumentumai bővítették a szovjet emberek ismeretéit á társadalmi fejlődés helyzetéről és távlatairól. Mint küldött elmondhatom, hogy ez értekezlet tüunkáját lenini szigorúság, a nép sorsáért és Üt szocializmus jövőjéért érzett legmagasabb fokú felelősség hatotta át. Sokoldalúan megvitattuk a legfontosabb kérdéseket és nagy jelentőségű határozatokat fogadtunk el az átalakítás, a politikai rendszer, a párt és a társadalom demokratizálódásának elmélyítésére. A pártszervezeteket felhívtuk: álljanak a határozatokat végrehajtó munka élére! Minden kommunistának kötelessége az átalakítás, a forradalmi megújulás harcosává válni! A párt és á nép erőfeszítéseivel sikerült megállítani az országot a gazdasági, társadalmi és eszmei .válság felé vezető úton. Az emberek felelősségük tudatára ébredtek, lerázták magukról a közönyösséget és a befeléfordultságot. Az igazság és a nyíltság megerősítése aktív cselekvésre ösztönöz. Mégis, ha a valóság talaján maradunk, be kell ismerni, hogy a megújulás mechanizmusa még korántsem működik teljes erővel. Az elmozdulások még alig érzékelhetők a mindennapi életben. De az idő nagy horderejű elhatározásokat, aktív, kezdeményező tetteket követel. Radikális gazdasági reform Mindezt mi a területi pártszervezetek munkája során is érzékeljük. Jelenleg háromezernél több alapszervezet,' százhatvanezer kommunista tartozik sorainkba. Éppen ök, akik az irányitó - szervekben, az üzemi és más kollektívákban dolgoznak, viszik ki az életbe a párt eszméit, az átalakítás feladatait. Területünkön radikálisjgazdasági reformot valósítunk meg. Önálló gazdasági elszámolásra tért át 134 ipari vállalat (ezek állítják elő az össztermék több mint 60 százalékát), minden építőipari szervezet, a szállítás, a kereskedelem, a közszolgáltatás és a közétkeztetés. Az' agráripari komplexum szintén a gazdálkodás új feltételei mellett dolgozik. Megkérdezzük önmagunktól: és milyenek az eredmények? Egészében véve azt mondhatni, hogy vannak változások, de a társadalmi-gazdasági problémák szerfelett lassan oldódnak meg. « Az ipari termelésben fontos követelmény a minőségjavítás. Meg kell gyorsítani a termelőfolyamatok gépesítését, automatizálását, a robottechnika bevezetését. Az utóbbi időben 9 ezer automata és félautomata berendezést, 81 programvezérlésű automatát helyeztek üzembe, s komplex módon gépesítettek és automatizáltak 767 műhelyt és részleget. De ez nyilvánvalóan kevés, s a munka további erőfeszítéseket kíván. A termékminőség javítását a technika újabb nemzedékeinek meghonosításával tervezzük, a mikroelektronika és az ipari robotok alkalmazásával, bevezetve a legújabb technológiai folyamatokat és' technológiákat. Különösen fontos feladat*az áruválaszték bővítése és az alapszükségleti cikkek mennyiségének növelése, a lakossági igények kielégítésére. Ebben nálunk még komoly elmaradás mutatkozik. A változások lényege a vállalati önállóság még jelentékenyebb kiterjesztésében rejlik. A termelésirányításban a parancsnoki-adminisztratív szisztémát felváltja a gazdasági, anyagi ösztönzés. Kellő erőfeszítésekkel leküzdhetők az élelmezés nehézségei. Sok minden történik a mezőgazdasági üzemek munkájának javítására. A várt eredmények egyelőre mégis elmaradnak. Ma a Krímben 2,5 millió ember él. Pihenés és gyógykezelés céljából mintegy 7 millió szovjet és külföldi személy érkezik hozzánk évente. Ezek a tények halasztha- tatlanná teszik a vendégek és a Krím lakói közellátási problémáinak a megoldását. Ezért keressük a mezőgazda- sági termelés ugrásszerű fejlesztésének, az egész agrárgazdaság tökéletesítésének új módszereit. A tapasztalat azt mutatja, hogy a falvakban a munka leghatékonyabb formája a bérlő és a vállalkozói csoportok létrehozása. Segítségül szolgálnak a háztáji és a kisegítő gazdaságok. Lényegesen nagyobb figyelmet fordítunk a tárolás, raktározás fejlesztésére, a szállításra és a fel-' dolgozásra, ahol korábban számottevő veszteségeink keletkeztek. Ebben az évben megvan az alap arra, hogy a mező- gazdasági termelési terv valamennyi fontos mutatóját teljesítsük. Más gondjaink is vannak — például a beruházások oly bonyolult területén. Hogy teljesíthessük a kiemelt feladatot, mely szerint 2000-ig minden családnak lakása vagy háza legyen, s ezt kéri a párt, évente föltétlenül át kell adnunk 1,5 millió négyzetméter lakást. Közelítünk ezekhez a mutatókhoz, igénybe véve a szövetkezeteket és a házilagos építési formát. A krími tudósok erőfeszítéseiket az Agrokomplex, a Környezetvédelem, az Energjabiztositás, a Fürdőhely, a Munka, az Anyagigényesség és a Szállítás elnevezésű célprogram megvalósítására összpontosítják. A népgazdaság különböző ágazataiban csak az elmúlt évben 118 tudományos eredményt hasznosítottak, aminek 18 millió rubel volt a gazdasági haszna. A 12. ötéves tervben véglegesen meg kell oldani a fűtőenergia-problémát. Meg kell mondani, hogy e tekintetben egyre inkább odafigyelünk a közvélemény hangjára. A Krím lakosságát most élénken foglalkoztatja: célszerű-e atomerőművet építeni a félszigeten? Az állami, a pártós a tudományos szervek a végső döntés előtt még egyszer áttanulmányoznak, ellenőriznek valamennyi tényezőt. Mondhatni, napjainkban a demokratizálódás áthatja az egész társadalmipolitikai életet. Szabállyá vált a vezető pozíciók, pártbizottsági titkári tisztségek pályázat útján való betöltése. Fejlődik az önkormányzás a termelő szférában, sokfelé hoztak létre munkástanácsokat. A gyűlések, a kritika és önkritika légkörében zajlanak, konstruktív megoldásokat keresve. A kommunisták, csakúgy mint a terület többi dolgozói, magukévá tették az átalakítás eszméjét és bekapcsolódtak a gyakorlati megvalósításba. Számos kérdés vetődik fel a gazdasági lehetőségek megítélésénél, a problémák megértésénél és a hozzájuk való viszonyulásban. A területi pártbizottság kitartóan keresi a megoldás útjait. Eközben maga is fejlődik, bátran nyúl a párt politikai munkájában új formákhoz és módszerekhez, amelyek megfelelnek a napi feladatoknak, aktívan tevékenykedik a politikai rendszer reformjának megvalósításáért.- Aktuálisak- a népi küldöttek tanácsai, a szakszervezeti1;" a Komszomol- szervek és más társadalmi szerveződések tevékenységének irányításával kapcsolatos kérdések. A pártbizottságok lemondanak ezek közvetlen irányításáról. Az új körülmények között a párt- szervezetek a politikai vonalat azokon a kommunistákon keresztül igyekeznek érvényesíteni, akik a tanácsi és a társadalmi szervekben dolgoznak. Nos, számunkra ezért is különösen fontos, hogy a párt minden tagja a peresztrojka cselekvő részese legyen, hogy a forradalmi átalakulás harcosává váljon. A nyíltság tartalékai Nyíltan kimondjuk: egyelőre nem mindenki képes megfelelni a magasabb követelményeknek. Az értekezlet előtt beszélgetéseket folytattunk a kommunistákkal. Ezek eredményeképp 576 személyt pártfegyelmiben részesítettünk, 118-at pedig kizártunk a pártból. Majdnem minden második kommunista részvételét a peresztrojkában elégtelennek találtuk. A pártszervezetek most arra törekszenek, hogy segítsenek nekik álláspontjuk tisztázásában, lehetőségeik feltárásában. Különösen világossá vált számunkra, hogy komolyan kell kezelni a fiatalok pártba történő fölvételét. Napjainkban hihetetlenül megnőtt a nyíltságban rejlő tartalékok jelentősége. Jellemző, hogy a XIX. össz-szövetsé- gi pártértekezlet az ideológiai munka megújításának feladatát egy sorba állította a radikális gazdasági reformmal, valamint a párt- és a társadalmi élet demokratizálásával. Á dolgozó tömegek közt végzett agitációnk és propagandánk most egyezik az élet realitásaival és követelményeivel. Világossá vált számunkra, hogy éppen a szó és a tett közötti szakadék vezetett a párt ideológiai hatásának gyengüléséhez. Az átalakítás jobbító eszméi fölébresztették a társadalmi tudatosságot. Létfontosságú azt a konkrét ügyekre, feladatokra összpontosítani, a vélemények pluralizmusát pedig végső soron a cselek-' vések egységében szintetizálni. Az ideológiai munkát az éretlen nézetek és a szükségtelen szenvedélyesség, de legelsősorban talán a nyílt demagógia elleni harcra kell irányítani. Most ez rendkívül fontos, hiszen megjelentek a különféle egyesületek, főként a fiatalok körében. Ezek közül jó néhány aktívan lép fel, együttműködik velünk a szocialista megújulásban, de mások egyszerűen zavaiják ezt a folyamatot. A terület pártszervezetei igyekeznek fölkészíteni az ideológiai aktívát az emberekkel való párbeszéd fölvételébe, nyílt eszmecsere folytatására, s annak meggyőző bizonyítására, hogy a felelősségteljes munkavégzés elengedhetetlen. Hiszen végső soron éppen ettől függ az élet- színvonal. Határozottan szerte kell foszlatnunk egyes embereknek azt az elképzelését, hogy rossz munka mellett is lehet jól élni. Különösen fontosnak tartjuk, hogy ismeijük a hangulatot, az egyes munkahelyi közösségekben végbemenő folyamatokat, s hogy az ideológiai-nevelő munka színvonala ne csökkenjen. Az utóbbi években a területen megnőtt az érdeklődés például a nemzetek közti viszonyok távlati fejlődésének kérdései iránt. Mint ismeretes, azt jelentős mértékben a krimi tatár nemzetiség problémái szabályozásának szükségessége váltotta ki. Ez bonyolult ügy, amely állandó odafigyelést kíván a párt-, a tanácsi, a gazdasági és a társadalmi szerkezetek részéről. Arra törekszünk, hogy bármely nemzetiség tagja is legyen valaki, élhessen a jogaival, és törvényes érdekeit érvényesíthesse az internacionalizmus, a népek barátsága és testvérisége, valamint az alkotmány alapján. „Két kollektíva — egy család" A szociális-gazdasági és a társadalmi-politikai problémák sokfélesége a megoldás formáinak és módszereinek sokféleségét követeli meg. Ezzel kapcsolatban különösen érdekesek számunkra a Bács-Kiskun megyei pártbizottság tapasztalatai. Annál is inkább, mert a magyar kommunisták napjainkban az országos pártértekezletük határozatának végrehajtásán dolgoznak. Megyéink baráti kapcsolatai már sok éve fejlődnek. Egyre aktívabb jelleget öltenek. Jelenleg nyílt, őszinte párbeszédet folytatunk a két terület pártirányításának aktuális kérdéseiről, a társadalmi élet demokratizálódásának feltételei közepette történő fejlesztés- -íől. Hisszük, hogy a kölcsönös-érdeklődés gyakorlatit haszonnal jár a párt- * szervezetek fSS a dolgozó kollektívák munkájában, az önkormányzat fejlesztésének folyamatában. Az adott időszakban széles körű lehetőségeink vannak az érintkezés minden területén: delegációk, csoportok ^cseréje, magán alapon történő utazások szervezése. Mindez lehetővé teszi a szovjet és a magyar nép történelmével és mai életével való ismerkedést, a baráti szálak erősítését, az együttműködés fejlesztését. Jellemző, hogy megyéinkben nemzetközi szocialista verseny bontakozott ki „Két kollektíva — egy család” jelszóval. Mind szélesebbé válnak barátságunk mindennapos gyakorlatában az integrációs folyamatok. Csakis üdvözölni lehet a krími és a Bács-Kiskun megyei végrehajtó bizottságok erőfeszítéseit, amelyekkel együttesen irányítják az 1988—1990-es évekre és az ezeket követő időszakra szóló szociális-gazdasági és tudományos-technikai együttműködés komplex programjának kidolgozását. A szovjet és a magyar emberek mindennapos érintkezése elősegíti a kölcsönös szellemi gazdagodásukat. Kedvező feltételek teremtődnek a tudomány, az oktatás, a kultúra eredményeinek, s a kiadandó irodalmi és művészeti alkotások megismeréséhez. Mindez hozzájárul a szocialista társadalomban élő emberek egészséges életmódjának fejlesztéséhez. Az emberi személyiség mind többet képes felmutatni alkptó képességéből a munkában is, a szellemi életben is, közeledve a szocializmus nagy eszményeihez. Az emberekben kifejlődik az új módon, alkotóan, céltudatosan történő gondolkodás és cselekvés képessége. S ez a legfontosabb. Kapcsolataink mindinkább gyümölcsöző tartalommal telítődnek. Azt gondoljuk, hogy teljesen természetes aktus lesz a Krím terület és Bács-Kiskun újabb barátsági és együttműködési megállapodásának küszöbön álló aláírása. Benne megfogalmazódik kölcsönös törekvésünk a baráti kapcsolatok fejlesztésében való aktív részvételre, szándékunk a gazdasági és társadalmipolitikai életben felvetődő problémák közös megoldására. A jövőben is to-, vább visszük ezt a munkát, a marxiz-' mus-leninizmus tanításai alapján, a szocialista internacionalizmus XIX. pártértekezlet által megnyitott új korszakának elvei szerint. A Petőfi Népén keresztül — amelynek testvérlapja a Krímszkaja Pravda — szeretném köszönteni Bács-Kiskun dolgozóit, átadni nekik a szovjet testvérmegye lakóinak baráti üdvözletét, szerencsekívánatait, biztatását újabb sikerek elérésére. (Fordította: A. Tóth Sándor) Export a Szovjetunióba • Az MMG kecskeméti gyára másfél évtizede szállít műszerfalakat a Lada személygépkocsikhoz. Az esztendők során egyre többet. Az utóbbi időben csökkent ez a mennyiség, az idén mindössze (80 ezer 2105-ös Lada és Lada Szamara műszerfalúkat, készítenek. Igaz, ez a termék lényegesen korszerűbb és értékesebb elődjeinéL ' . . Ilii MUHI ■BRH • A Kalocsakömyéki Agráripari Egyesülés Papríka- és Konzervgyára az idén 1050 tonna fűszerpaprikát exportál a Szovjetunióba. Felvételünkön: Kákonyi András és Sebestyén Sándor készíti elő az 50 kilós zsákokat a hosszú utazásra. • A „fémmunkás” Vállalat kecskeméti gyára árbevételének hatvan százaléka — hasonlóan a korábbiakhoz— az idén is szovjetunióbeli eladásaiból származik. Legtöbbet a képen is látható ipari csarnokszerkezetekből szállítanak. • "tlayo» •»- ’gggjfeft • A Bács-Kiskun Megyei Ga- bonaforgalmi és Malomipari Vállalat bajai körzeti üzeme évek óta szállít kenyérgabonát vasúton és vízi úton a Szovjetunióba. Ebben az évben összesen 350 ezer tonnát visznek a baráti országba, melynek döntő többsége uszályban, a Dunán jut el a- Fekete-tengeri izmaili kikötőbe. (GaáJ Béla felvételei) • A Tagarovi Vörös Razánko- , vács Ipari Egyesülés és az Április 4. Gépipari Művek tavaly közös szovjet—magyar tudományosműszaki kollektívát hozott létre. Ennek az együttműködésnek az első eredménye az az idén elkészülő nyolc daéab, egyenként 3 ezer milliméter átmérőjű, ellen-’ áramú ioncserélő-szűrő berendezés, amelyből a felvételen kettő láttató az Á4GM szerelőcsarno- •kában.
