Petőfi Népe, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-04 / 264. szám

IDŐJÁRÁS

Várható időjárás az ország területére péntek estig: Pénteken változóan felhős lesz az ég, csapadék már seholsem valószínű. Az északkeleti szél gyakran erős, időnként viharos lesz. A hőmérséklet hajnalban mínusz 2 és mínusz 7 fok között, péntek délután 1 és 6 fok között alakul. a

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!

AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA

XLm. évf. 264. szám Ára! 1,80 Ft 1988. november 4., péntek

Lengyel vendégek a megyében

Ispánovits Mártonnak, a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége főtitkárának társaságában tegnap a megyébe látogatott a lengyel testvérszövetség (ZWOBID) hazánkban tartózkodó háromtagú küldöttsége. A delegációt — melynek vezetője Jozef Kaminszky hadseregtábornok, a szövetség elnöke — a megyei pártbizottságon dr. Szabó Miklós első titkár fogadta. A vendégek ezt követően Kecskemét nevezetességeivel ismerkedtek, majd a Kecskemét-Szikrai Állami Gazdaságba utaztak, ahol Magyar Ferenc igazgató tartott számukra — üzemlátogatással és termékbemutatóval egybekötött—Tájékoztatót. Felvételünk a pártbizottsági fogadáson készült (balra a lengyel vendégek).

(Tóth Sándor felvétele)

F eladategy eztetés Kiskunhalason

Évente találkoznak az Ipari Minisztérium (IPM) és Bács-Kiskun megye vezetői, hogy megtárgyalják szűkebb hazánk iparának helyzetét, egyeztessék a feladatokat. Tegnap az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár Kiskunhalasi Gyárában került sor ilyen feladategyeztető megbeszélésre, amelyen részt vett többek között Sós Gyula ipari miniszterhelyettes, dr. Szakolczai Pál, az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottságának titkára, dr. Matos László, a megyei tanács elnökhelyettese, Szabó Lajos, a területi ipari bizottság elnöke és dr. Kuczik István, a Magyar Gazdasági Kamara délalföldi bizottságának társelnöke.

A tárgyalást dr. Szakoczai Pál nyitotta meg. Mint mondottal, a megye iparának termékei piacképesek, az üzemek temetése folyamatos! Am a jövedelemtermelő képességük közepes vagy alacsony. A tőkehiány miatt a vállalátok mozgástere szűk, márpedig a szerkezetváltás mindenütt beruházást igényelne. A gyárak, gyáregységek önállósága igen különböző, s ez nem segíti eléggé a helyi üzemi tartalékok mozgósítását. Aláhúzta: továbbra is feladat a szerkezetváltás politikai eszközökkel való elősegítése. A megye vezetősége továbbra is nagy figyelmet fordít a foglalkoztatási gondok megoldására, de messzemenően figyelembe veszik a hatékonysági tényezőket

is.

Ezt követően Sós Gyula az előzetesen megküldött, részletes tájékoztató anyagból emelt ki néhány fontosabb témát. Elmondta, hogy a Tervgazdasági Bizottság december 21-én megtartandó ülésén megtárgyalják a gépipar fejlesztési feladatait és a hazai személygépkocsi-ellátási gondok enyhítésével kapcsolatos ipari minisztériumi elképzeléseket.

Szólt arról, hogy a szocialista piacra termelő vállalatok a jelenleg érvényben lévő szabályozók miatt hátrányos helyzetben vannak, s ezért szűkül a rubelexport. A miniszterhelyettes úgy látja, hogy ez a tendencia tartós lesz.

Beszélt az úgynevezett „háttéripari programcsomagról*’ is, arról az 50 millió dolláros hitelről, amelyeket ezeknek a vállalatoknak a

fejlesztésére fordíthatnánk. Ám ahhoz, hogy azt a forrást megfelelően el tudják osztani, a jelenleginél több pályázóra lenne szükség.

Ezután Dömötör Tibor, a Bács- Kiskun Megyei Tanács ipari osztályvezetője a területi ipari bizottság korábbi értékelése alapján ismertette a megye iparának általános helyzetét.

Elmondta, hogy az ipar országos szerkezetátalakítási programja csak részben érinti szűkebb hazánkat, hiszen szénbányászati és kohászati üzemeink nincsenek. A piaci gondok ugyanakkor kikényszerítik, hogy javuljon köny- nyű- és gépiapri vállalataink versenyképessége. A megyei iparfejlesztési program a vállalati műszaki fejlesztési tervek megvalósítását állította középpontba. A vállalatok 1981 és 1987 között saját termelésből 75 milliárd forint árbevételt értek el külföldi piacokon, ennek csaknem felét tőkés exportból.

Kiemelte, hogy a jelentősebb dotációt felhasználó ágazatok az élelmiszeripar kivételével pozitív szaldóval dolgoznak.

Befejezésül a Baja;—Kalocsa regionális földgázvezeték építésével kapcsolatos elképzelésekről szólt. Mint mondotta, erre a célra az Országos Tervhivatal nem ad központi támogatást, s emiatt most úgy tűnik, a közeljövőben nem valósulhat meg a beruházás.

Ezt követően vélemények, javaslatok hangzottak el, majd gyárlátogatással zárult á program.

G. B.

Grósz Károly Ausztriában

Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a.Minisztertanács elnöke tegnap kora délelőtt Bécsbe érkezett háromnapos hivatalos látogatásra, amelyre Franz Vranitzky osztrák szövetségi kancellár hívta meg. A vendéget és kíséretének tagjait hozó különvonat 10 órakor futott be az osztrák főváros Déli pályaudvarára. Grósz Károly fogadtatására megjelent Franz Vranitzky, Robert Graf gazdasági miniszter és több más osztrák vezető személyiség.

A pártfőtitkár-miniszterelnökre már a látogatás első napján zsúfolt program várt. A kancellári hivatalban előbb Franz Vranitzkyval négy- szemközti eszmecserét tartott, amelyen kívülük csak a tolmácsok Voltak jelen, délután pedig a két kormányfő vezetésével összeült a magyar és osztrák tárgyaló küldöttség. Ugyancsak délután Grósz Károly a kíséretében levő személyiségekkel együtt látogatást tett az Osztrák Szövetségi Ipari Gazdasági Kamarában, s találkozott a szervezet vezetőivel és az osztrák gazdasági élet képviselőivel. Este részt vett azon a díszvacsorán, amelyet tiszteletere az osztrák kormányfő adott.

A Központi Bizottság állásfoglalása a belpolitikai helyzetről és a párt feladatairól

I

1. Az 1988. május 20-22-ei országos pártértekezlet a gazdasági és politikai rendszerben átfogó változást, a szocializmus megújítását határozta el: a hatékonyan működő, a világgazdasághoz jól alkalmazkodó szocialista piacgazdaság feltételeinek a megteremtését, illetve a politikai intézményrendszer demokratikus átalakítását. Ehhez jobb személyi feltételeket hozott létre a párt központi vezető testületéiben. Az elmúlt öt hónapban a különböző szintű vezető testületek meghatározták saját, a megújulást szolgáló feladataikat. A megyékben, a városokban kibővített pártbizottsági üléseken, másutt pártértekezleteken foglalkoztak a tennivalókkal. A megújulási folyamatban nagy jelentőségű, hogy a további munkát meghatározó döntéseket nem központi előírásra, hanem helyi kezdeményezésre alakították ki. Ez növeli a párttagság befolyását a megújulási folyamatra, hozzájárul a pártszervezetek aktivitásának kibontakozásához.

2. A Központi Bizottság kezdeményezésére az állami szervek széles körű társadalmi bázison, bizottsági rendszerben hozzákezdtek az átfogó gazdasági reform, illetve a gazdaságpolitikai fordulat kidolgozásához. Az Országgyűlés elfogadta a gazdasági társaságokról szóló törvényt, folyamatban van a tulajdonviszonyok átalakulása, a költségvetési és a bérreform kidolgozása.

A pártértekezlet állásfoglalása nyomán megindult a politikai intézményrendszer átfogó reformja. Megkezdődött az alkotmány felülvizsgálata. A kormány több mint 30 új törvény előkészítéséhez kezdett hozzá. Napirenden van a gyülekezési és egyesülési törvény megalkotása, a választójogi törvény módosítása. Megindult a kormányzati döntési rendszer megújítása. A szakszervezeti mozgalom, a KISZ, a Hazafias Népfront, a szövetkezeti szövetségek és más társadalmi szervezetek is hozzákezdtek munkájuk megújításához. Megalakultak vagy megalakulóban vannak különböző új társadalmi-politikai mozgalmak és egyesületek. Bővül a tér a különböző érdekek és nézetek kifejtésére és ütköztetésére, ugyanakkor a nézetek polarizálódnak.

3. A párt- és állami vezetés helyzetét nehezíti, hogy egyszerre kell megküzdenie a múltban elkövetett hibák következményeivel és a jelenlegi gondokkal. Áz elmúlt másfél évtizedes be nem váltott ígéretei, a sokszor megalapozatlan előrejelzések, a XIII. kongresszuson elhatározott célok teljesíthetetlen- sége növelik a bizalmatlanságot. A gazdasági helyzetről adott hiányos tájékoztatás, a túlságosan centralizált döntési rendszer, valamint az a hiedelem, hogy a párt cselekvési lehetősége csaknem korlátok nélküli, azt a tudatot erősítette, hogy pusztán politikai szándékoktól függ, mikor és milyen ütemben következik be a helyzet javulása. Ma sem eléggé ismert a kormányzati döntések korlátozott mozgástere, ezért erősödik az a felfogás, hogy a helyzet kizárólag az érdekképviselet javításával gyorsan megváltoztatható. A termelésben végrehajtandó fordulatot azonban nem pótolhatja a hatékonyabb érdekképviselet sem.

4. A pártértekezlet óta végbement változások mellett is romlik a lakosság — és így a párttagság

— hangulata. Ennek fő oka, hogy a gazdasági egyensúly javítására tett -Saegyébként eredményt hozó

— intézkedések együtt járnak az életszínvonal érezhető további csökkenésével, az életkörülmények nehezebbé válásával. Felszínre kerülnek és erősödnek a korábbi gazdaságpolitikából is eredő társadalmi-szociális feszültségek. Több lakossági réteg ma nehéz körülmények között él, így a nagycsaládosok, a nyugdíjasok és a pályakezdő fiatalok, az alacsony jövedelmű szakképzetlen dolgozók, az értelmiség jelentős része.

A pártértekezleten végbement személyi megújulás és az elfogadott program széles körben azt a hitet keltette, hogy gyors ütemben lesz lehetséges a lakosság életkörülményeinek javítása. A gazdaság teljesítményeiben azonban csak hosszabb távon érhető el fordulat. Ezért ma reálisan nem számolhatunk a meglevő társadalmi feszültségek gyors ütemű enyhítésének lehetőségével. Ma az érdekérvényesítés szintere egyoldalúan az elosztási viszonyokra — a jövedelmekre, a juttatásokra — tevődött át, miközben hiányzik a helyzet orvoslásának termelési háttere. Nyíltan ki kell mondanunk, hogy a társadalom különböző rétegei által megfogalmazott önmagukban jogos — igények rövid távon anyagi eszközök hiányában nem elégíthetők ki. Ezek teljesítésének feltételei csak a gazdaságpolitikai fordulat végrehajtásával, a gazdasági reform következetes kibontakoztatásával a termelésben hozhatók létre.

5. A társadalmi-politikai mozgalmak, egyesületek megjelenésével, az érdekképviseleti szervezetek tevékenységének megerősödésével a párt kiforratlan, de valóságos pluralista jellegű politikai viszonyok közé került. Erre a helyzetre sem a párt központi szervei, sem a párttagság nem voltak eléggé felkészülve. A párt központi vezető testületéit a várakozó magatartás jellemezte. A párttagság jelentős jésze az új helyzetben magára há- gyatottnak érzi magát. Ez a különböző törvénytervezetek társadalmi vitájábanús megmutatkozott.

A párttagság többsége világos eligazodást keres. Vannak, akik az új helyzet szokatlansága miatt elbizonytalanodtak, és olyanok is, akik a politikai pluralizmus új fejleményeiben a szocializmus alapértékeit látják veszélyben. Mások a végbement változásokat is kevésnek tartják, és a parttalan liberalizálás mellett lépnek fel. A társadalomban megjelentek különböző

politikai törekvések. Közülük számosán a párthoz közeü eszméket képviselnek, mások a párttól függetlenek. Egy részük a szocializmussal szemben, a polgári demokrácia talaján áll. Mindez természetesen ■következménye a pluralista viszonyok kiépülése folyamatának, egyúttal azonban azt igényli, hogy a párt világosan fogalmazza meg saját törekvéseit a demokratikus politikai rendszer kiépítésének irányairól és kereteiről.

6. A társadalmi nyilvánosság, mindenekelőtt a sajtónyilvánosság az elmúlt hónapokban jelentősen fejlődött. Nagyobb lehetőség nyílt arra, hogy a különböző nézetek nyilvánosságot kapjanak. Egészséges verseny van kialakulóban a sajtóban is az információk gyors továbbításáért. A sajtó, a televízió, a rádió, a hírközlés érdekesebb, változatosabb lett. Megnövekedett a lapalapítók szerepe a sajtótermékek politikai irányvonalának kialakításában, erősödött a szerkesztőségek önállósága. Szélesedett a párt és a kormány álláspontjától eltérő kritikai vélemények megnyilvánulási lehetősége is.

Ugyanakkor a lapalapítók felelőssége még nem egyértelműen tisztázódott, bizonytalanság mutatkozik a sajtópolitikában és a sajtóigazgatás szervezetében is. A közhangulat romlásának hatása tapasztalható az újságírók között is. Politikai életünk zavaró jelensége a sajtónyilvánosság bizonyos mértékű torzulása. Szűkebb körök saját nézeteiket igyekszenek ráerőltetni a társadalomra. Ezt a nagyhatású tömegtájékoztatási eszközök is közvetítik. Ezzel megzavarják a közvéleményt, veszélyeztetik a reformfolyamatot, mert növelik a megalapozatlan politikai türelmetlenséget.

7. Az elmúlt másfél évtizedben jelentősen lazultak a párt és a lakosság kapcsolatai. A munkásosztály széles rétegeivel, így mindenekelőtt a szakképzett munkássággal nem tudtunk érdemi párbeszédet folytatni olyan, a társadalmat foglalkoztató nagy jelentőségű kérdésekről, mint a szerkezetváltás, a munkanélküliség, a szociálpolitika.

Nem sikerült megtalálni az értelmiség tekintélyes rétegeivel való kapcsolatépítés hídjait sem. A párt értelmiségpolitikájának gyengeségei, a szellemi munka feltételeinek romlása azt eredményezték, hogy a közéletben aktív értelmiség egy része eltávolodott a párttól.

A mezőgazdasági dolgozók és az agrárszektor ma társadalmi stabilitásunk egyik fenntartó tényezője. Az agrárpolitika további alakításában alapvető érdekünk, hogy ez a helyzet ne változzon, e szektorokban a szükséges átalakulás mellett továbbra is megmaradjanak a fejlődési perspektívák.

8. Az ifjúság sorsa a nemzet jövőjének kulcskérdése, meghatározójelentőségű a szocializmus fejlődése szempontjából. Az ifjú korosztályok egy része az elmúlt tíz évben a gazdasági stagnálásnak, az életkörülmények romlásának, a társadalmi feszültségek növekedésének viszonyai között váltak felnőtté. E korosztályoknak ezért nagyrészt negatív tapasztalataik vannak társadalmunkról. Történelmi felelősségünk tehát, hogy ifjúságpárti politikát folytassunk, illetve hogy az ifjúság nagyobb arányban vegyen részt a politika alakításában. A fiatalok életkörülményeinek romlása, a perspektíva elhomályosulása, egy részük politikai radikalizmusának erősödése, kiútkeresési törekvései arra intenek, hogy nem szavakra, hanem tettekre, politikai nyitásra van szükség:

9. A párt a változás, az átalakulás állapotában van. A párttagság egyre aktívabban kíván részt venni a pártpolitika alakításában. Igényli a párt megújulását, de bizonytalan személyes feladatait illetően. Minthogy az elmúlt másfél évtizedben nem tudott tevékenyen részt venni a pártpolitika alakításában, nem érezheti felelősnek magát az ekkor született hibás döntésekért és azok következményeiért. Emiatt nem vállalja a politikai folytonosság teljes továbbvitelét sem.

A párt különböző szintű vezető testületéi hozzákezdtek tevékenységük megújításához. A mai helyzet egyik jellemzője, hogy a régi irányítási-vezetési stílus már sok helyen meghaladott, az új elemek azonban most rendeződnek össze működőképes rendszerré.

ÍL

1. A Magyar Szocialista Munkáspárt Országos Értekezletének állásfoglalásában, a szocializmus és a párt megújításának igényében a párttagság egészének akarata fogalmazódott meg. Az elhatározott teendők, a társadalmi szükségletek, valamint a felmerült új fejlemények indokolják: gyorsítsuk: meg az országos pártértekezlet állásfoglalásának és a Központi Bizottság feladattervének valóra váltását.

2. A párt akcióképességének haladéktalan helyreállítása meghatározó fontosságú. Ennek alapvető követelménye a párton belüli egység világos értelmezése. Ez nem áh landó és nem monolitikus egység, nem felülről elrendelt, hanem vitában alakul ki, és igazodik a változó követelményekhez.

Pártunk nagy politikai erőt képvisel. Társdalomformáló erejének érvényesítéséhez szilárd, következetes politikai összefogásra van szükség. Ennek egyik alkotó eleme a politikai centrum továbberősö- dése, amely képes következetesen megvalósítani a pártértekezlet irányvonalát, fellép minden szélsőség ellen, s amelyet kötfet a párttagság többsége. Képes párbeszédre, alkotó együttműködésre a pár- tönkívüli haladó szocialista, baloldali demokratikus, népi-nemzeti indíttatású érőkkel és az egyházakkal a kölcsönösen elfogadott elvek alapján.

(Folytatás a 2. oldalon)