Petőfi Népe, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-30 / 285. szám
1988. november 3«. • PETŐFI NÉPE • 5 AZ INTEGRÁL ÁFÉSZ STRATÉGIÁJA A közös vagyon hasznosítása és gyarapítása A Kiskunfélegyházi Integrál Áfész előreláthatólag az idén is eredményes évet zár. Az eltelt tíz hónap mérlege alapján 1,3 milliárd forint árbevételt várnak, igaz, a nyereség a tavalyi szint alatt marad. Martus Gyula elnök számolt be mindezekről a múlt hét végén Kiskunfélegyházán tartott kibővített igazgatósági ülésen, amely egyúttal arra is alkalmat adott, hogy az igazgatóság tagjai és a társközségek vezetői áttekintést kapjanak az áfész eddigi tevékenységéről, és bemutassák nekik az új központi irodát. Az Integrál elnöke rövid tájékoztatást adott a vendégeknek — köztük Erdélyi Ignácnak, a Mészöv titkárának — a szövetkezet múltjáról és jelenéről, néhány szóban érintve a jövőt is. Az 1946-ban alakult szövetkezet óriási fejlődést tudhat maga mögött, míg az akkori 59 ezer forintos vagyonértéktől és a 3220 forintos nyereségtől eljutott a mai eredményekig. Az ötvenes évek után a mezőgazdasági termeltetés és felvásárlás mellett fő profillá vált a lakosság kiskereskedelmi és vendéglátóipari ellátása Kiskunfélegyházán és környékén. A hetvenes években jellemző volt a kiskereskedelmi hálózat bővítése, a nyolcvanas években a szövetkezet fejlesztette élelmiszeripari tevékenységét. Az új vágóüzem létesitésével korszerű szintre emelték a baromfifeldolgozást, s az ágazat azóta is nyereséges. 1982-ben vezették be az új vállalkozási formákat a szövetkezetben. Ma már a kiskereskedelemben termelődött nyereség kilencven százalékát adják a szerződéses formában működő boltok, a vendéglátóipari egységek közül pedig mindössze három üzemel hagyományos formában. A jövőről szólva Martus Gyula elmondta; legfontosabb célkitűzésük úgy hasznosítani a közös vagyont, hogy ez annak gyarapodásához vezessen. A szövetkezetben továbbra is nagy hangsúlyt fektetnek az új érdekeltségi formák bevezetésére. Alkalmazkodniuk kell a fogyasztási szokások változásához, az új igényekhez, s azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a fogyasztás valószínűleg még hosszabb ideig visszafogott lesz. Fontos feladatként emelte ki az elnök a fizetőképesség megőrzését, s ennek érdekében az ésszerű készletgazdálkodást. A szövetkezetben elkészült a tollfeldolgozó üzem, a termék értékesítésére az Integrál, a Kiskunfélegyházi Vörös Csillag Termelőszövetkezet és az osztrák Matka cég közös vállalatot alapít. Ezután Martus Gyula elnök üzemlátogatásra invitálta a vendégeket a baromfifeldolgozóba. Az 1984-től működő üzemben az idén több mint 200 ezer libát vágnak. A libamáj kilencven százalékát exportálják, elsősorban Franciaországba. Szállítanak az üzemből Hongkongba is, mégpedig — ott csemegének számitó •— libalábat. Az idei szabályozóváltozások és az ártámogatások csökkenése az üzemet igen érzékenyen érintette, számításaik szerint mintegy 20 millió forint árbevételkiesést okozva — mondotta Sarok Ferenc üzemigazgató bár ez a tevékenység még igy is nyereséges. Jövőre 30-40 százalékos kapacitásbővítést terveznek. A tőkés importból beszerzett gépekkel lehetővé válik majd a darabolt baromfitermékek vákuumos csomagolása — s ezzel együtt termékeik értékesítése nyugatnémet piacon. Magyar Ágnes ELISMERT TERMÉKEK SZÉRIÁBAN Korszerűsítés olasz gépekkel 0 Felső és alsó képünkön az elismert termékek mintakollekciója. A fogyasztási javak szakvására után általában az, a vád éri a seregszemlén bemutatkozó gyárakat, hogy a parádén látott termékekből nemigen jut a honi vásárlóknak. Nos, az idén ez az állítás a Habselyemre vonatkozóan nem igaz. Ugyanis a gyármányfejlesztési pályázat első díjával elismert, rusztikus hatású kelméből készült Flepi, az okleveles Capri szabadidőruha-család, és még az a tíz termék S- hálóing, bébidoll, női és férfi alsóruházati cikk —, amelyeket Kiváló Aruk Fóruma jelzéssel minősítettek, folyamatosan a hazai boltokba kerül. A mintakollekciók jó része a kecskeméti gyáregységben készült, ahol most a szériagyártásnál tartanak. Az első garnitúra— 10 ezer darab köntös varrása — egy blokk dolgozóinak, huszonöt lánynak, asszonynak ad munkát. A kétféle színben és három méretben készülő áruk szinte „melegen” kerülnek a belföldi forgalomba. A napokban pedig — miután a tárcaközi bjzottságtól 3,5 millió dollár értékű lízinghitelt kapott a Habselyem Olaszországban tárgyalnak az ügyben, hogy onnan hálóruházat gyártására alkalmas gépsort vásároljanak. A köntösök után a bébidollok, a kombidresszek következnek. Ezek is saját tervezésű modellek, és hazai, főleg pamut alapanyagú kelmékből készülnek. A kecskeméti gyárban elmondták, más újdonsággal is szolgálnak a közeljövőben: 1989 elején márkaboltot nyitnak a megyeszékhelyen, ahol főleg a saját termékeiket kínálják, de megtalálható lesz majd az üzletben valamennyi habselymes áru. P. S. Szigorítások, engedmények a Növény- védelmi Kódexben Kétnapos szakmai rendezvény színhelye volt Kecskemét a múlt héten. A növényegészségügy témájával foglalkozó mezőgazdasági szakemberek az első nap tájékoztatóiból megtudhatták, hogy mik a növényvédelem időszerű kérdései, milyen stratégiái folytat jövőre a Budapesti Vegyi Művek, illetve milyen lesz 1989-ben a műtrágyák és növényvédő szerek kínálata. .Ez. utóbbiról semmi vigasztalót nem mondhattak a gyártók és a forgalmazók, hiszen a műtrágyák árainak emelkedése miatt már most körülbelül húsz százalékkal esett vissza e kemikáliák kereslete, míg a növény vé- dőszer-kínálat szűkülése, illetve a vélhető áremelés miatti csökkenő felhasználás a közeli és távoli jövőben károsítok felszaporodását jósolja meg. A rendezvény keretében a kecskeméti Agroker Vállalatnál hasonló témáról tanácskoztak a megye mezőgazdaságában használatos kémiai szereket forgalmazó kereskedők, illetve az ezeket felhasználó kistermelők. A kecskeméti Agroker Vállalat igazgatóhelyettese, Fehér Ákos elmondta, hogy adataik szerint az elmúlt három, négy év alatt a kistermelőknek eladott szerek, gépek, alkatrészek mennyisége mintegy kétszeresére nőtt. A Bács-Kiskun Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás laborvezetője, Mező Gábor először az idén tavasszal kiadott Növényvédelmi Kódexben meghatározottakra hívta fel a figyelmet. Esze- ' rint 1989 júniusától három kategóriába sorolják a növényvédő szereket, ;a nagyüzemi és a kistermelői mellett megjelenik a feltételes for- galmúaké is. Az utóbbiakat azonban csak azok használhatják majd, akik előzetes képzés után bizonyítványt szereznek. A kódex előírásai szerint szigorodnak a szermaradék- vizsgálatok, a permetezési naplók ellenőrzései is. A Budapesti Vegyi Művek termékmenedzsere, Fok Imre elismerte, hogy a körülbelül harmincféle, kistermelőknek ajánlott készítményükből bizony nem mindig tudnak elegendőt kínálni. Az ok; a legnagyobbrészt külföldről érkező alapanyagokra nincs elég deviza. A nyugat-berlini Schering AG. képviselője, Cirbesz József az évszázados vegyigyárat is bemutatta, majd az általuk gyártott növényvédő szerekről és tápsókról szólt. i A kecskeméti Agroker Vállalat osztályvezetője, Bory István a jövő évi megyei növényvédőszer- és műtrágya-ellátásról beszélt, mondván, érezhetően erős keresleti piac alakult ki ezekből. A kisüzemek műtrágyaellátásában várhatóan nem lesz különösebb gond, az árualapok rendelkezésre állnak. Bár az úgynevezett kis kiszerelésű műtrágyákból lehetséges, hogy időszakos hiány lesz, hiszen ezek keresletét előre meghatározni szinte lehetetlen. A növényvédő szerek választékát, mennyiségét a devizakeret szabja meg, a megrendelések már megérkeztek a gyártókhoz, a visszaigazolásokat most várja a vállalat. G. E. MIÉRT NEM TERJED NÁLUNK? Értékelemzés nélkül nincs hatékony termelés Az értékelemzés, ez a világszerte elterjedt közgazdasági elemzési, tervezési módszer a jelek szerint képtelen nálunk meghonosodni. A közelmúltban e tárgyban megtartott tanácskozáson elmondták, hogy az országban ma is mindössze 84 szakképzett értékelemző van, akik évente alig száz értékelemzést végeznek. Miről is van szó tulajdonképpen? Az értékelemzés több mint ötvenéves amerikai módszer, s az a lényege, hogy a piac valóságos igényeiből kiindulva egy termék vagy szolgáltatás tervezésének minden fázisában újra meg- újra megvizsgálják, hogy a funkció és a költség összhangban áll-e egymással. Az értékelemzést általában csoportmunkában végzik, azaz együtt dolgoznak a tervezők, a technológusok, a közgazdászok, a marketing szakemberek, az anyagbeszerzők. A költség és a rendeltetés Az értékelemzés során ez a team folytonosan felülvizsgálja saját munkáját is, vagyis újra meg újra végiggondolják, hogy a készülő termék egy-egy funkcióját miként lehetne hatékonyabban megoldani. Tévedés ne essék, nem arról van szó, hogy miként lehet egy terméket minden körülmények között minél olcsóbban előállítani, hanem a költség és a funkció optimális összhangjára törekszenek. ' Ezzel a módszerrel elkerülhető, hogy egy termék a feltétlenül szükségesnél több anyagot tartalmazzon, hiszen a tervezőmérnök javaslatát folyamatosan felülbírálják a közgazdászok; a technológusok stb. Például az értékelemzés nélkül elképzelhetetlen megoldani, hogy a tartós fogyasztási cikkek fő alkatrészei nagyjából ugyanannyi ideig legyenek működőképesek. Márpedig a garanciális költségek csökkentése csak úgy képzelhető el, ha például egy televízió, egy autó vagy egy automata mosógép főbb alkatrészei azonos élettartamúak. Az értékelemzés módszerével a különféle 'szolgáltatások, sőt a közigazgatás is hatékonyabbá lehetők. Arra van szükség, hogy szakítva a sokszor évtizedes hagyományokkal, például egy elöljáróságon vagy mondjuk kerületi tanácson az ügyfélszolgálat egész rendszeréi, mechanizmusát, az irodák elhelyezését, berendezését, nyitvatartási idejét is beleértve, úgy alakítsák ki, hogy az adófizető állampolgárok munkaidejükön kívül, a lehető legrövidebb idő alatt elintézhessék ügyeiket. A világkarrier titka Az értékelemzés világkarrierjének egyik titka, hogy a csapatmunka révén a mérnökök, közgazdászok, technológusok közvetlen érdekeltsége a korábbiakhoz képest jelentősen megváltozik. Hiszen a hagyományos szervezetben az egész vállalat sikerességében való érdekeltségen túl egy-egy mérnök vagy technológus közvetlenül és elsősorban a saját szűkebb területe feladatainak elvégzésében érdekelt. Vagyis a mérnöknek a hagyományos szisztémában a tervezés szakszerűségéért kell felelnie, az anyagbeszerzőnek a folyamatos anyagbiztosításért és így tovább. A különérdekek azonban szinte törvényszerűen keresztezik egymást, ezzel szemben az érlékelcmző teamben mindenkit egyetlen érdek vezérel: ugyanazt a funkciót hatékonyabban, optimális költséggel megvalósítani. Mivel magyarázható mindezek után, hogy az érték- elemzés lényegében a mai napig sem tcijedt el nálunk? Mindenekelőtt az ismeretek hiányával. Jóllehet maga a módszer évtizedek óta ismert, az értékelemző közgazdászok illetve szakmérnökök képzése tulajdonképpen csak a jövő tanévtől kezdődik meg egyetemeinken. Az érdektelenség további oka, hogy a közgazdasági környezet sem ösztönzi a vállalatokat az értékelemzés elvégzésére. Ez az eljárás ugyanis a költségek csökkentését jelenti, a vállalatok pedig még mindig viszonylag akadálytalanul tudják áraikat emelni s ily módon egyszerűbben növelhetik bevételeiket. Mindenáron való dollárkif s? Ráadásul a hazai piaci viszonyok sok lekii csterségesek, és nem feltétlenül igazolják vissza a vállalatok effajta áramvonalasíló tevékenységét. Az exporttermékek egy része olyan, mindenekelőtt KGST-piacra kerül, ahol szintén nehéz elismertetni az árakban az értékelemzéssel megvalósított korszerűsítést. Sajátos módon még a nyugati piacokra kerülő termékeinknél sem egyértelmű a helyzet, hiszen jelenleg a bonyolultan működő konvertibilis exportérdekeltség mögött sokáig meg tudnak bújni a felesleges költségeket hordozó termékek is. Ma is érvényes a gazdaságban a csaknem mindenáron való dollár- kitermelés elsődlegességének elve. Márpedig az értékelemzés és a hasonló, konkrét szervezési, hatékonyságnövelő eljárások, amelyek gyakorlatilag beruházás nélküli költségcsökkenést hoznak, hovatovább az egyetlen kiutat jelentik a magyar gazdaság számára a mai válságból. Legfőbb ideje ugyanis, hogy már ne csupán azzal foglalkozzunk, milyen további elvonásokkal lehet az ország adósságát törleszteni, hanem mindenekelőtt azokkal a gyakorlati módszerekkel, amelyek a magyar munka, a magyar termékek világpiaci elismeréséhez hozzásegíthetnek. (MTl-Press) P. É. Energiatakarékos cukorgyártás Az Ercsi Cukorgyárban az idei, csaknem 90 napos kampányban mintegy 26 ezer tonna cukrot készítenek. A múlt évben az úgynevezett cukoroldalra beszerelt Siemens főzőautomaták' jól beváltak, így az idén jelentős energiamegtakarítással tudják előállítani a cukrot. # A főzőtartályoknál (fent). 0 A folyamatot Siemens számítógép irányítja (jobbra). (MTI-fotó)
