Petőfi Népe, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-24 / 280. szám

1988. november 24. t PETŐFI NÉPE • 5 I ' AGRIKON-TAPASZTALATOK Távozik Jól működik a külkereskedelmi iroda A napokban pártbizottság] ülésen számolt be az Ágiikon külkereskedel­mi irodájának tevékenységéről Lendvai Pál irodaigazgató. Arra kértük, avassa be olvasóinkat is ebbe a sokrétű, a laikus számára izgalmas, külön­leges munkába, hiszen a külkereskedelemmel foglalkozó munkacsoport tennivalóiba nagyon -ritka a bepillantás lehetősége. — Az elején kezdem. Vállala­tunk 1983-ban kapta meg a külke­reskedelmi jogot, a következő év­ben felállították az irodát, amely 1985 májusában kezdte meg mun­káját. 1986 májusától közös iroda­ként is működik a Komplex Kül­kereskedelmi Vállalattal. Az első üzletet 1986 őszén kötöttük a lao­szi világbanki silótartály elnyerésé­vel, amelyet a következő évben már szállítottunk is. Mindössze ti­zenöten dolgozunk az irodában, s még van hárpm részfoglalkozású társunk. Export, s ma már import is Az iroda, a vállalat középtávú straté­giájának megfelelően éves külpiaci ter­vekkel dolgozik, s az idén már nemcsak az exportban, hanem a külföldi beszer­zésekben is jeleskedik. feí Az idéira legnagyobb erőfeszítést az export fokozására fordítottuk. A stratégiának megfelelően elsősorban Törökországban, Algériában, Marok­kóban, Kenyában, Tháiföldön végez­tük munkánkat. Az idén tevékenységi körünkbe felvettük Irakot és, Iránt is. Gyakorlatilag háromféle országra ter­jed ki a munkánk: ahol üzleteink van­nak és továbbiakat készítünk elő: Tö­rökország és Marokkó; ahol üzleti le­hetőségeink vannak: Kenya, Algéria; ahol még csak az előkészítő fázisban vagyunk: Thaiföld. .Mondanom sem kell, hogy stratégiánkat évről évre fe­lülvizsgáljuk, hiszen az egyes országok­ban a fizetőképes kereslet állandóan -változhat. Az elmúlt időszakban ked­vező volt a fejlődés. Amíg 1986-ban silőéxportböl 786 ezer, addig áz idén várhatóan 4 millió 833 ezer USA-dollá- rért exportálunk. Egyéb kivitelünk is meghaladja a 114 ezer USA-dollárt, s ez évben több mint 5 millió dollár im­portot bonyolítottunk le. Az iroda munkatársai intézik egyébként a válla­lat és a Kereskedelmi Minisztérium kö­zötti ügy túlnyomó részét. Rugalmasság és lassú háttér Az Agrikon jelentős mennyiségben konzervipari berendezést is készít, ám ezekből a gyártmányokból nem túl so­kat exportál. Ennek okáról is beszél­gettünk. — A konzerviparban új beruházás manapság ritka, az üzleti tevékenység elsősorban rekonstrukcióra, gépcserére irányul. Mivel szállítási készségünk, berendezéseink műszaki színvonala, fejlettsége nem éri el a kívánatost, kénytelenek voltunk egy sokkal nehe­zebb utat választani. A komplett be­rendezések eladásához manapság már hozzátartozik a termelés megszervezé­se, a termékek eladása és a pénzügyi finanszírozás megteremtése. Kísérlet­képpen elkezdtük egy ilyen tervezet ki­dolgozását. Időközben három helyen ■— Török­országban és Kenyában saját emberrel — irodát nyitottak, Marokkóban a Ganz Danubius képviselője dolgozik a gyárnak. A kiküldöttek több olyan üz­leti lehetőséget közvetítettek, amelyek alapján fontolgatják a közvetítő keres­kedelemmel való foglalkozást, termé­szetesen csak olyan mértékben, amely a vállalat exporttevékenységét nem za­varja. — Külpiaci munkánk során igen sa­játos helyzetben vagyunk. Az üzleti élet nagyfokú rugalmasságot és gyorsasá­got kíván, másfelől a háttérirodák las­súsága, a gyártmányok magas ára hát­ráltat bennünket. Ezért saját külpiaci terveink nagyon sok esetlegességet és feltételt tartalmaznak. Sajnos, az is igaz, hogy túl népes csapatokat utazta­Gazdasági hírek információk ÁTKÉPZÉS KAPUN BELÜL Bács-Kiskun megyében 1984-től 1988 közepéig több mint húsz vállalat vette igénybe az úgynevezett átképzési támogatást. A négy év alatt 1561 dol­gozót képeztek át másik szakmára, il­letve tanítottak be egy-egy új munkafo­lyamatra. A különböző tanfolyamok szervezéséhez a megyei vállalatok £ foglalkoztatási alapból mintegy 10 mil­lió forint támogatást kaptak. A mun­káltatók között egyaránt megtalálha­tók voltak ipari üzemek, termelőszö­vetkezetek és állami gazdaságok. A legtöbb embert — több mint négy­száz főt—az Ikarusz kiskunhalasi gyá­rában képezték át, ami nem meglepő, hiszen a Fémmunkás Vállalat volt üze­me két évvel ezelőtt nemcsak gazdát, hanem profilt is váltott. Második he­lyen áll a Bajatex Vállalat, ahol az el­múlt két évben ugyancsak nagy válto­zások zajlottak. Egyébként a támoga­tást a vállalatok nem az egymás közötti létszám-átcsóportosításokhoz vették igénybe — erre szinte még nincs is pél­da a megyében —, hanem a gyárkapu­kon belüli átszervezésekhez, azaz ma­guknak képezték át dolgozóikat. FOGYATKOZÓ GABONAKÉSZLETEK Az amerikai Worldwatch Intézet szerint 1988; végéig a világ gabonakész­letei 250 millió tonnára csökkennek. Ez a mennyiség a világ fogyasztását 54 napig fedezi. Ennél kisebb készlet eddig századunkban soha nem volt, még 1973-ban is — amikor hasonló helyzet alakult ki, s a gabonaárak a kétszere­sükre emelkedtek — három nappal többre futotta. Tavaly év elején a világ t gabonakészletei 458 millió topnát tet­tek ki, ez a fogyasztást 101 napig tudta fedezni. A gyors csökkenés a rendkívü­li aszály következménye. A szárazság főleg az olyan nagy termelőket sújtot­ta, mint az Egyesült Államok, Kanada és Kína. A világ termelése emiatt az idén az előrejelzések szerint 76 millió tonnával lesz kevesebb, mint tavaly, vagyis csak 1,5 milliárd tonna. TÖBB A TÖRLESZTÉS, MINT A HITEL A forgóeszköz-hitelek forgalma eb­ben az évben Bács-Kiskunban a tavalyi szint kétharmadára esett vissza. Áz élelmiszeripar például — itt a vállala­tok' zömének számláját az Országos Kereskedelmi és Hitelbank vezeti — az előző évi kölcsönöknek csak a felét kapta. Ezek a vállalatok fizetési forgal­muk jó részét kereskedelmi hitel, azaz váltó igénybevételével bonyolították le. A Magyar Nemzeti Bank Bács-Kiskun Megyei Igazgatóságán több mint há- rommilliárd forint összegű váltó vi- szontleszámítolására került eddig sor. Ennek felét felvásárló vállalatok bo­csátották ki. A gazdálkodók nehezedő pénzügyi helyzetét mutatja, hogy míg tavaly a hiteltörlesztés és -folyósítás egybeesett, addig 1988-ban 100 folyósí­tott kölcsönre 108 forint törlesztés jut, azaz a megyei kereskedelmi bankok is igyekeznek pénzt kivonni a gazdaság­ból. A vállalatok a jóváhagyott rövid lejáratú hitelek háromnegyedét a ter­melés ráfordításaira és anyagbeszerzé­sére használták fel. INNOVÁCIÓ CSEHSZLOVÁKIÁBAN A csehszlovák gépipar és elektrotech­nika 2000-ig szóló fejlesztési programja értelmében két ágazat részesedésének az ezredfordulóig jelentősen növeked­nie kell: az 1985-ös aránynak majd’ két­szeresére. Ugyanakkor a cseh gépipar termelőbázisa erősen elavult, a termé­kek elmaradnak a világszínvonaltól, a közös piaci országokba exportált gépek ára pedig évről évre csökken. A fejlesz­tési program tehát nem kis feladatok elé állítja a két iparág szakembereit és veze­tőit. Akik viszont azt tartják, az innova­tív légkör kialakítását a gépiparban és az elektrotechnikában is csak az egész gazdaságot átfogó, a vállalati kezdemé­nyezéseknek teret adó, új gazdasági me­chanizmus biztosíthatja. SZTÁRKÖTVÉNYEK MEGYÉNKBŐL Viszonylag kiegyensúlyozott a for­galom a kötvénypiacon. Érdekes, hogy több, Bács-Kiskun megyei kibocsátó értékpapírja is sztár lett az utóbbi idő­ben. Ilyenek az Alföldi Tüzép, a Kunép Vállalat, valamint a Baja Városi Ta­nács által kibocsátott kötvények. Az Ötlet című újság kötvénypiaci tanács­adója szerint a Kunép értékpapírja fél­éves távra jó befektetés, július elsején a most névértéken árusított kötvényt tíz százalék kamattal fizetik vissza. A Baja V.T. — I. kötvény éppenséggel az egyik legjobb befektetés — pontosabban az lenne, ha a bankban hozzá lehetne jutni —, ugyanis a kötvény fél év múlva 33 százalékos kamatos kamattal kerül visszafizetésre. Kéz alatt meg lehet sze­rezni, igaz, némileg többért, mint a banki árfolyam. De a tanácsadó szerint megéri, mert az éves hozam még így is eléri a 19 százalékot. A SZEGÉNYEK ADÓJA ' Az Amerikai Egyesült Államokban sincsenek megelégedve az adózási rendszerrel. Az Industry Week című lap egyenesen igazságtalannak nevezi, s véleményét számadatokkal támasztja alá. Az amerikai szegényréteg 1988- ban 20 százalékkal több adót fizet (a jövedelem százalékában), mint 1977- ben, a lakosság 10 százalékát jelentő leggazdagabb viszont 6-10 százalékkal kevesebbet. A piramis csúcsán elhelyezkedő, „hi­hetetlenül gazdagok” adója pedig aT4 év alatt 19-25 százalékkal csökkent. A lakosság ez utóbbi 1 százalékának ré­szesedése a nemzeti vagyonból gyors ütemben nő, 1987-ben elerte a 36 száza­lékot. Ez igen közel áll az 1929. évi nagy gazdasági válságot közvetlenül megelő­ző szinthez. Az újság szerint az Álla­mokban egyébként negyvenkilencen mondhatják el magukról, hogy milliár­dosok, s furcsa módón a jelenlegi adó­zási szisztéma éppen nekik kedvez. összeállította: Magyar Ágnes egy sikeres kutató Egy szakma tekintélyét növeli — a mindennapok munkáját jól végzők hire mellett —, ha országos, európai, világhírű művelői is vannak. E „kinyilatkoz­tatás” igazsága akkor tűnik fel igazán, ha észrevesz- szük, hogy e presztízs szűkebb pátriánkban, me­gyénkben, csökkenőben van. Maradnak még szép számmal olyanok, akik öregbítik Bács-Kiskun agrár- hírnevét, de az utóbbi időben többször kapott szárny­ra a hír: ismét máshová települ egy jónevű kutató, nemesítő. Elfogultsággal vádolható, aki az egész or­szág szakmai hírnevében nem érzi ezeknek az embe­reknek a súlyát. Az elfogultságot felvállalva, mégis hiszem: Bács-Kiskunnak igenis szüksége van mező- gazdasági jelenre, de még inkább, jövője érdekében, a kiművelt emberfőkre. Tudom, valamennyi távozó szakember folytatja valahol, amit itt kezdett. Csak éppen már nem e megye adottságait veszi természete­sen figyelembe, vizsgálatait nem a kiskunsági homo­kon, vagy a bácskai földeken végzi, részeredményeit sem ezeken a területeken bizonyítja ezentúl. Azokban az esetekben, amelyekről tudomásom van, mindig volt külső „kényszerítő körülmény”, ami az egyént döntésre birta, még akkor is, ha ez neki lelki konfliktusokat okozott, itteni egzisztenciájának fel­adását jelentette. Az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy valamennyien biztos helyre, olyan körülmények közé mentek, ahol boldogulnak. A kérdés csupán az — megyei agrár-lokálpatriótaként megfogalmazva —-j nem lehetett-e volna megelőzni azt a helyzetet, amely e kutatók távozását okozta, vagy ha már így kialakult, nem lehetett-e volna a megye szakmai presztízsének védelmében megpróbálkozni azzal, hogy maradásra bírják őket? A Zöldségtermesztési Kutató Intézetben dolgozik ma még dr. Basky Zsuzsa kutató. Aki a rovartanban járatos, a szakma nemzetközi porondján is gyakran találkozhat a nevével. Vírusvektorokkal foglalkozik, nő létére elérve ázt, amit e különös kutatási területen elérni lehetséges. Például a legnevesebb izraeli intézet egy hónapos meghívását, vagy azt, hogy a soron kö­vetkező nemzetközi konferenciának, amelyen a levél- tetvek kutatói találkoznak, ő lesz jövőre a háziasszo­nya. Nem akárhol: Kecskeméten, a Zöldségtermeszté­si Kutató Intézet Fejlesztő Vállalatnál. És mégis, ta­lálkozásunk apropója: megyénkből való távozásáról hozott, immár megmásíthatatlan döntése. — Á Bács-Kiskun Megyei Növényvédő Állomás­ról jöttem ebbe az intézetbe 1978 januárjában. Nem hívtak, jelentkeztem. Örömmel fogadtak. Akkor arról volt szó: nyugdíjig. Nagyon izgalmas, érdekes dolgok­kal foglalkozom, a területem rendkívül munkaigé­nyes; a levéltetvekkel, amelyek különböző növények vírusbetegségeit terjesztik. — Ez a kutatási terület végül is nem kapcsolódik közvetlenül a ZKIFV általánosan ismert tevékenységi köréhez... — Amikor ide jöttem, akkor sem kapcsolódott szorosan. Viszont nagyon jó illeszkedik a növények nemesítésének, biológiájának kutatásaihoz, főleg, ha a környezetvédelmet is figyelembe vesszük. Ahhoz ugyanis, hogy ne kelljen egy-egy növényt, mondjuk, nyolcszor, csak fele ennyiszer permetezni, pontosan tudni kell, mikor a leghatékonyabb a védekezés. Ezt viszont csak nagyon sok manuális munkával, aprólé­kos megfigyeléssel lehet alátámasztani. Nem is volt gond éveken keresztül, hiszen a kutatási témához anyagi támogatást kapott az intézet. Ebben az időben sikerült a kandidátusi tudományos fokozatot elér­nem. Aztán jöttek a szűkösebb idők, amikor egyre inkább magunknak kellett előteremteni a ránk fordít­ható pénzeket. Az idén már gyomirtószer-jelöltek ér­tékelését végeztük például. Arra, amit igazán szeretek csinálni, ami igazán érdekel, így húszszázaléknyi ener­giám marad, nekem is, munkatársaimnak is. Pár éve fogalmazták meg először, hogy nem illek az intézet profiljába, de senki sem mondta: na Zsuzsa, keress más lehetőséget! — Akkor miért mégy mégis el? • Dr. Basky Zsuzsa — Összejött minden, ahogy mondani szokás. Én ide születtem, nem állt szándékomban elhagyni ezt a vidéket. Mára azonban elszakadtak a magánköteléke­im, ráadásul most hívnak. Márpedig menni akkor kell, amikor hívják az embert. Felmértem, hogy végül is az elmúlt négy évben megalkudtam, elsősorban saját magammal, azzal, hogy a kutatásra fordítható pénzt hajszoltam és a valódi, a felkészültségemnek, akarásomnak megfelelő munkát háttérbe szorítot­tam. Amikor megkaptam azt az ajánlatot, amely anyagi, erkölcsi megbecsülést egyaránt tartalmazott, és ráadásul általam nagyra becsült, szavahihető embe­rektől érkezett, még mindig gondolkodtam. Sőt gyöt­rődtem. Hiszen szeretek itt lenni, olyan közvetlen munkatársaim vannak, amilyenek ritkán találhatók. Ebben az intézetben nincs még darázsfészek, eddig sikerült kizárni a falai közül az igazi ellenségeskedése­ket. Sokat köszönhetek az ittlétemnek: a szakmai sikereimet, azt, hogy „egy felé rúgtuk a labdát”. Még­is fel kellett mérnem a lehetőségeimet. Ott jobbak. Persze, félek. Taijok aUp^ hpgy hasonló ripőben fogok ott is járni: pénzt kell szereznem a kutatásaim­hoz. De erre felkészültem, legfeljebb az idővel fogok ésszerűbben gazdálkodni. Ezen belül viszont a kutatá­si lehetőségeim, ígéret szerint, szabadok lesznek. — Itt az intézetben hogyan fogadták a döntését?- A szó legszorosabb értelmében nagyvonalúan, felnőtt módon engednek el. Amikor bejelentettem távozási szándékomat, a reagálás az volt: nem enged­nénk, ha az intézet nem lenne ilyen helyzetben. Es én ezt — azt hiszem, jól értettem — megértettem. Nincs lehetőség a visszaútra? — A láncreakció megindult. Ahová megyek, vár­nak. Szívesen, segítőkészen, barátian. Már nem lehet mást tenni, csak reménykedni, hogy az elképzeléseim valóra válnak ... Gál Eszter ? példányait. All ezer kilométer hatótávolságú re­pülőgép egyszerre 300 utast tud szállítani. A rendszerbe állítását az 1986—90-es ötéves terv Az Ukrán SZSZK-ban, Voronyezsben szerelik végére tervezik, össze az II—96—300 típusú repülőgép kísérleti (MTI, külföldi képszerkesztőség) Összeszerelő műhely tunk, ami magával hozza, hogy éppen arra nincs utazási keretünk az év vé­gén, amire feltétlenül kellene. Az üzletkötés a fontos Az egyértelmű, hogy a külkereske­delmi iroda vezetőinek legfontosabb tennivalója: felértékeltetni a dolgozók­kal az erkölcsi sikereket, illetve jobban kihasználni a piaci lehetőségeket, ezzel növelni tevékenységük hasznosságát. Ide tartozik a külföldi vállalatokban való részesedés gondolatának erősíté­se, a közvetítői kereskedelem kiépítése, az importban való részesedés bővítése. — Az elmúlt időszakot összegezve elmondhatom, hogy a vállalatnak meg­érte kérni a külkereskedelmi jogosult­ságot. Ennek gazdaságosságát termé­szetesen nem a ráfordításokkal, hanem az üzletek számával érdemes mérni. A tények azt bizonyítják, hogy egy szervezet, amely csak tőkés relációjú üzletekkel foglalkozik, sosem lehet ver­senyképes egy külkereskedelmi válla­lattal szemben. Az iroda 5,7 százalékos külkereskedelmi ráfordítást igényel, míg a Komplex csak 1,75 százalékért, plusz az eredmény megtartásáért dol­gozik. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy hat év alatt siló- és konzervüzletet a Komplex nem kötött, míg az iroda fennállása óta 7 millió 424 ezer USA- dollár export- és 5 millió 185 ezer USA- dollár importüzletet hozott, akkor egyértelmű: hiába olcsóbb a Komplex. Az Agrikon külkereskedelmi irodája megtalálta helyét a vállalatnál, beillesz­kedik a reálfolyamatokba. Ez akkor is igaz, ha az iroda munkáját bizonyos tényezők akadályozzák. Mi a jövő? — Véleményem szerint, a jelenlegi létszámmal mintegy 8-9 millió USA- dollár értékű export- és 5-6 millió USA-dollár értékű importforgalmat tudunk lebonyolítani. Az ennek teljesí­téséhez szükséges gépesítés napirenden van, bár anyagi fedezete még kétséges. Véleményem szerint szükséges á lét­szám ésszerű gyarapítása és ezzel az iroda hatékonyságának növelése. Gémes Gábor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents