Petőfi Népe, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-22 / 278. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1988. november 22. I Fuldoklik-e a felsőoktatás? Beszélgetés dr. Juhász Károllyal Mimi gyakrabban hallatja hangját a főiskolai. egyetemi ifjúság. mely már jó ideje a felsőfokú oktatásra irányítja a közvélemény figyelmét. Átfogó, radikális változásokat igényelnek, nagyobb önállóságot, tartalmasabb munkát ... A pillanatnyi helyzetről, a llács-Kiskun meA MAGYAR FILM TÁRSADALOMKÉPE 2. Életközeiben (Filmművészetünk a 60 -as, 70-es években) SZÍNI.) BAQ gyei főiskolások szemléletéről, valamint a közoktatás sarkalatos kérdéséről: a pedagógusképzésről beszélgettünk dr. Juhász Károllyal, a bajai Eötvös József Tanítóképző Főiskola főigazgatójával. Milyen légkör uralkodik jelenleg u felsőoktatásban? Talán egy fuldokló közérzetéhez hasonlíthatnám a miénket. Aki látja ugyan a köréje gyűlt tömeget, de nem tudja, hogy azok segítségére sietnek -c?... ... vagy esetleg a víz alá nyomják. Igen. még az is megeshet. Hogyan hangzik ez a tények nyelvén? A hallgatók érzik, a változás elodázhatatlan. Fel kell ebben ismernie a kormányzatnak is a kihívást. Szakítania kell a korábbi nehézkes lépésekkel, csak igy kerülhető el a csőd. Rugalmasságra. alkalmazkodóképességre van most szükség. Továbhjátszva az ön szemléletes példáját, egyelőre csupán a fuldokló lát- ju tisztán helyzetét. Az, akinek mentőöv van a kezében, még tétovázik. Az ifjúság radikalizálódik. Sokkal tisztábban lát, mint néhány évvel ezelőtt. Véleményem szerint alapkérdés. hogy ezt nem visszahúzó erőként értékeljük. Hiszen ez a tisztánlátás nagyban segítheti és gyorsíthatja a korszerűsítési. A napokban a televízió kamerái elölt fogalmazta meg lényegében ugyanezt egy szociológus. Szerinte az ifjúság idáig kész panelek elutasítója vagy elfogadója volt. Ezzel szemben ma már nem elégszik meg ezzel: alakítani akar, véleményt nyilvánítani. Hogyan jelenik meg ez a bajai tanítóképzőben? Minden testületben jelen kívánnak lenni a hallgatók, $ ez így,helyes. A hagyományokhoz képest ez annyiban hozott változást, hogy ma már nálunk sem egyeduralkodó a KISZ. Éppen ezért egy úgynevezett főiskolai hallgatói tanács képviseleti rendszerre térünk át, melyben a legkülönfélébb szerveződési fonnák képviseltethetik magukat. Talán a legvitatottabb kérdés jelenleg a főiskolai tanterv. Az Érdekes levelet kaptunk a minap Dunavecséről, a kilencvenesztendős Lakos Laci bácsitól. Az alábbiakban közreadjuk, egy másik emlékezés kíséretében. „Tisztelt Szerkesztőség! A közelmúltban néztem a tévében Blaha Lujza dokumentumíilmjét és eszembe jutott a Szalkszentmártonban élő Jenéi Sándor bátyám, aki egyike volt a tizenhárom halálra ítélt huszárnak. A Rákóczi utca 7. szám alatt volt a nádtetejű házuk és a szérüs kertjükbe hortuk mi is aratáskor a csépelni való gabonát. Mint tudjuk, Blaha Lujza színész társulatával vendégszereplésre utazott Bécsbe. A Nyugati pályaudvarhoz érve hallották a rikkancsok hangos kiabálását: .,Bécsiben halálra ítéltek 13 magyar huszárt!” Egész úton bánkódott a kitűnő színészekből összeállított gárda. Egyikük hirtelen felugrott helyéről és Blaha Lujzának mondta: „A 13 huszárt csak te mentheted meg!” Az előadáson Fcrencz József is jelen volt. Nem sokkal az előadás befejezésekor Blaha Lujza összekulcsolt kézzel közeledett a császár páholya felé és énekelte: De szeretnék, de szeretnék a Császárral beszélni, de még jobban, de még jobban szobájába menni. Megmondanám a Császárnak magának . ad/an pardont, adjon pardont a tizenhárom huszárnak! A császár kérdezte a közelében lévő segédtiszttől, hogy mit kér a színpadon lévő színésznő tőle. A császár magához kérette Blaha Lujzát és közölte vele, hogy a huszárokat nem fogják kivégezni. Es most közreadom Jenei Sándor bácsi visszaemlékezését a múlt század végén történtekről: egyetemi ifjúság követelése, hogy szűnjön meg az utasításos rend, s alakuljon át az intézmény önállóságán alapuló dokumentummá. E kérdéskörben a mi helyzetünk ■ ugyancsak szerencsés. 1987. szeptember 1-jétől valamennyi tanító- és óvóképző — minisztériumi jóváhagyással. — tantárgyi irányelvekkel dolgozhat. Mi már 1986-tól — kísérleti jelleggel I— a főiskolai tanács által elfogadott új tantervet használjuk, mely az idén már a harmadik évfolyamot is elérte. Kardinális kérdés még a marxizmus—leninizmus tanítása. Ez ügyben a jövő tanévre ígér változást a minisztérium. De kifogásolják a hallgatók a magas óraszámot, az óralátogatási kötelezettséget, igényelnék az oktatóválasztás szabadságát, a felvételi rendszer felszámolását, illetve módosítását is. Meggyőződésem, hogy el kell jutnunk odáig, amikor az előadások látogatását a hallgatókra bízzuk. Annál is inkább, mert a közeljövőben nem tartom valószínűnek, hogy valamennyi tantárgyból módot adhassunk az oktató megválasztására. — S hogyan vélekedik a felvételi rendszer felszámolásáról, illetve módosításáról? i — Többféle javaslatot terjesztettek elő, ám a valóságban egyiknek sem látom a szervezeti, gazdasági biztosítékait. A közelmúltban kísérleti jelleggel bevezették például egy-két főiskolán, hogy a keretszámot 20 százalékkal túllépik a felvételkor. Ennek a húsz százaléknak azonban az első év végéig le kell morzsolódnia, hogy a második évfolyamot már csak a legrátermettebbek, normál létszámban folytathassák. Számomra a legszimpatikusabb megoldás az volna, ha az alkalmasság pontszámban is realizálódna. A mi esetünkben például bizonyos pszichológiai, pedagógiai vizsgálat, szituációteremtés lehetne egyfajta mérce, kiegészülve a készségtárgyak produktumaival. — Ez azt jelenti, hogy nem elégedett a pedagógusjelöltekkel?- Ellenkezőleg. Mondhatom, hogy évről évre javul a minőség. Ezt a felvételi pontszámok is bizonyítják. Gond azonban, hogy a férfiak tízszázalékos Tizenöten voltunk huszárok a bécsi kaszárnyái istállóban. A galléromon volt egy „krumplivirág”, freiter voltam. Őrmesterünk mindenbe belekötött, a magyarokra nagyon haragudott. Fehér kesztyűvel simította le lovai hátát és mégis mindig porosnak találta az állatokat. „Ugarisi hund! Svejne hund! Bagázs!” — ezek voltak állandó jelzései. Ötösével kötötte ki jóformán hetenként a huszárokat, nádpálcájával odasózott a lovukat ápoló huszárokra, csak úgy, szórakozásképpen. Egyik napon elhatároztuk, hogy mi is adunk vissza az osztrák őrmesternek. Egyik este, amikor szórakozó pálcázás- ra indult istállónkhoz, alig lépett párat, máris egy pokrócot dobott rá az egyik huszár és elkezdődött a „porolás”. Mikor tizenhármónkat (ketten szabadságon voltak) bekísértek a kaszárnya áristomába, hamarosan megtudtuk, hogy nekünk is végünk lesz, mert másnap gyors eljárással ítélnek bennünket halálra. Eltelt ö't-hat nap. Fur- csálltuk, hogy kettesével összekötözve nem arra a helyre kísértek bennünket, ahol a kivégzéseket tartották, hanem ki a kaszárnyából. Néhány napos kocsizás után a várbörtön külön-külön celláiban helyeztek el. Nem sokára megtudtuk, hogy a mi mentőangyalunk a Nemzet csalogánya, Blaha Lujza volt. Életfogytiglanra mérsékelték a büntetésünket. Hat évi várbörtön után kerültünk haza, egy amnesztia jóvoltából. Itthon, amikor már lecsillapodott bennünk a hatéves fogság, írattunk a főjegyzővel egy levelet Blaha Lujzának, megköszönve benne életmentésünket. A nagy színésznő válaszolt is, a következőképpen fejezte be levelét: „Máskor csak üres pokrócot poroljanak ki, őrmester ne legyen alatta! Mert én többet nem akarok a császárhoz menni, Blaha Lujza.” arányán már évek óta nem tudunk javítani. Ez pedig egyik oka némely általános iskola már-már katasztrofális fegyelmi állapotának. A másik nehézség, hogy a tanulási készség nem feltétlenül jár együtt a pedagógus rátermettséggel. Tehát előfordul, hogy vörös diplomával végzi el valaki a főiskolát, a pályán mégis gondjai vannak az ismeretátadással. Magyarul: nem lesz belőle jó pedagógus. — Ma is érvényes tehát az a megállapítás, hogy nehezebb egy felsőfokú oktatási intézménybe bekerülni, mint azt elvégezni? — Szerintem igen. A szelekció gyakorlatilag megtörténik a felvételi vizsgán. A lemorzsolódás minimális, s általában nem tanulmányi okai vannak, hanem a hallgató egyszerűen felismeri: nem a pályára való. Mindez természetesen csak nappali tagozatra vonatkozik. — A levelezősök esetében mi a helyzet? — A negyven-ötven százalékot is eléri a többnyire tanulmányi hiányosságokból eredő kimaradás. Ez a felső- oktatás legfeszítőbb gondja. Hiszen a levelező tagozatot nem finanszírozza a minisztérium, ott az oktatást csaknem társadalmi munkában végzi a pedagógus. Nem is szólva az alacsony tanulmányi színvonalról. Az én személyes véleményem, hogy a kiegészítő képzések valós igényt elégítenek ki, ám a levelező oktatást, mint alapképzést bűnnek tartom. — Ön egy pedagógusképző intézet főigazgatója. Óriási felelősség, hiszen sarkítva a kérdést, az ön hallgatóinak kezébe adjuk a jövőt. Nyugodtnak érzi magát, ha erről van szó? — Hogy nemmel válaszolok, annak az imént elkezdett gondolat az oka. A képesítés nélküli rendszer törvénye- sítése a huszonegyedik században komolyan vissza fog ütni. Tömegesen kerülnek be a közoktatásba pedagógiai, pszichológiai, módszertani ismeretek nélkül tovább nem tanulók. Súlyosbítja a helyzetet az is, hogy az oktatás finanszírozása mindig maradványokból történt. Tűzoltó munka volt jellemző a feltételek megteremtésekor, a pedagógus erkölcsi, anyagi megbecsülésének elhanyagolása pedig már-már tudatos volt. Ám mindezzel úgy vélem, senkinek sem mondtam újat. G. Tóth Tímea Magyar Nagy Lexikon Elkészült a Magyar nagy lexikon általános útmutatója, mely megszabja a címszavak kiválasztásának, az irodalmi, a tudományos, a művészeti alkotások, a személyek életrajza és munkássága ismertetésének elveit, a szócikkek felépítését, a besorolás, az illusztrálás módját. A lexikon szerkesztő bizottsága Be- rend T. Iván elnökletével a napokban tartott ülésén elfogadta az útmutatót. Megállapította: a címszógyűjtés ütemesen, az előirányzat szerint folyik. A címszavak zömét tartalmazó jegyzéket ez év végéig befejezik. Lehetséges, hogy a lexikon 16 kötete közül az első kettő 1992-93-ban megjelenik. Ez az információgyűjtemény általános közismereti lexikon lesz. Az emberiség egyetemes tudományos ismereteit, közös kulturális örökségét közvetíti majd az olvasókhoz. A modem információk tárháza kíván lenni, de mindenképpen megőrzi az átörökítésre érdemes történeti tapasztalatokat, a múlt időtálló értékeit. Közli azt is, ami a magyar társadalom számára fontos, s bemutatja a szomszédok, a közelebbi térségek történelmét, kulturális örökségét. Tájékoztat az utóbbi évtizedekben kialakult új országokról is. Bőven tartalmazza majd a természet- és a műszaki tudományos, az újabb keletű, vagy éppen átalakulóban levő társadalomtudományi ismereteket. A tudomány által vitatott kérdésekben az álláspontok ismertetésére szorítkozik. A szövegeket színes és fekete-fehér illusztrációk egészítik ki. Magyarországon a legutóbbi nagy lexikon, — a Révai nagy lexikona —a monarchia idején készült, húsz kötete közül tizennégy 1914 és 1916 között jelent meg, zárókötete is több mint hatvanéves. Természetes, hogy új társadalmi rendünk kialakulásának időszakában napirendre került egy újabb nagy lexikon létrehozásának igénye. Az erőfeszítések azonban nem vezettek eredményre, 1954-től, az első próbálkozás kezdetétől két kísérlet fulladt kudarcba. A Magyar nagy lexikonnak tehát nincs folyamatos múltja, nem építhet külföldi patinás ilyen jellegű nagyvállalkozások címszóállományaira sem. Munkatársai önálló munkára vállalkoztak. A magyar film a hatvanas években fontos társadalompolitikai tényező volt. Aktivan követte, segítette a társadalmi folyamatokat és bírálta az ellentmondásokat. E hatás is közrejátszott abban, hogy máig nem tapasztalható közvetlen kapcsolat alakult ki a magyar film és közönsége között. Ekkor alakultak azok a közösségek, filmklubok, melyeknek egyértelmű és nemes szándéka volt (és ma is az), hogy az egyetemes és a magyar filmművészet (-történet) értékeit megismertesse. Ehhez az erjedéshez hozzájárult az is, hogy a magyar film új értékekkel jelent meg a nagyvilágban. A külföld érdeklődése az őszinte hangvételű; drámai erejű, történelmi-társadalmi szempontból hiteles, eredeti, művészileg is meggyőző filmeknek szólt. A SZÉ- GENYLEGÉNYEK, az OLDÁS ÉS KÖTÉS, a SODRÁSBAN, az ÁLNÍO- DOZASOK KORA, a HÚSZ ÓRA vagya FALAK által a magyar film a kultúra nemzetközi követévé is vált. A hetvenes évek műalkotásait továbbra is áthatotta a humánum bemutatása, a valóság új aspektusú elemzése, a politizálás. Több film dolgozta fel nemzeti történelmünk eseményeit, sorsfordulóit 'köztük is a HARMINCKÉT NEVEM VOLT, a MAGYAR UGARON, a MÉG KÉR A NÉP, az ANGI VERA és A MÉNESGAZDA —, jelentős szerepet vállalva a reálisabb nemzeti tudat és önismeret alakításában. Megkonstruált dokumentum Ebben az időszakban indul egy új típusú, stílusú magyar filmirányzat mely művészi funkcióján túl társadalmi ügyeink alakulásának bemutatását tűzi zászlajára. „A filmvásznon valódi embereket kell tisztességesen, őszintén bemutatni nyilatkozata Tarr Béla. — Sez nem műfaji, hanem világnézeti kérdés." E gondolat, művészi program nagyon is összecseng az előző részben idézett Micchi- ché-kijelentéssel, miszerint: „a magyar film ... magatartás." Sokféle elnevezéssel illették ezeket a dokumentarista játékfilmeket: egyesek neodokumentaristának, pszeudodoku- mentaristának, áldokumentumfilmnek, mások mozgó dokumentumfotónak, quázi — dokumentumfilmnek, „új hullámnak”, „budapesti iskolának” nevezik. Én megkonstruált dokumentumoknak tartom, melyekben az élet dokumentumpillanatai, -szeletei a filmdramaturgia szabályai szerint úgy „sűrűsödnek”, hogy dokumentumegyediségük művészi Szinte évenként látom-hallom a ga- lántai Kodály kórust. Mégis keveset ismerek meg közülük, amint a Piarista Gimnázium dísztermében három sorba felállva Józsa Mónika karnagyra figyelnek. A fiatal karvezető vár néhány pillanatig, hogy a szó szoros értelmében fel(be)melegedjenek a dalosok. A jéghideg folyosón vacogva lesték az előttük szereplő énekkar műsorának befejeződését. Amint fölhangzott Szijjártó Jenő1—Weöres Sándor Békét akarunk, azonnal megfeledkeztek a kisebb kellemetlenségről. Viadána, majd Byrd egy- egy műve után Kodály Esti dal című kompozícióját szólaltatták,meg átéléssel, majd kissé visszafogottan, ám a mondandót meggyőzően föliobogtatva a Fölszállott a páva riadót. A. Zema- novsky földolgozásában szlovák népdalokat adtak elő. Két Karai-szám zárta be az ipari szövetkezeti kórusok kecskeméti dalostalálkozóján előadott műsorukat. Látszott: örültek a tapsnak. Főként dalostársak ültek a nézőtéren, értékelték a gondos felkészülést. A fiatal Józsa Mónika is érzi: jól sikerült fellépésük. Gratulálok. Köszöni, de azért hozzáteszi: — Az Esti dalnál kicsit megcsúsztunk. Énekeltük ezt már sokkal szebben. Őszintesége lekötelező. — Ez a teremtő elégedetlenség méltó a névadóhoz. — A Tanár úr azzal engedélyezte neve használatát, hogy az értékes zene teijesztői leszünk. — Sajnos, nálunk sok kórus elöregedik, támogató hiánya vagy a szólamok megfogyatkozása miatt évről évre kevesebb az énekkar. — Csehszlovákiában sem könnyű. Noha általában csak hetente egyszer próbálunk — igaz, alaposan — kevesen akarják, tudják rendszeresen szabaddá tenni magukat. A legtöbben valamelyikünk személyes ismerőse. Leginkább a fiataloknak örülünk. A nyit- rai főiskolán nem régen végzett Tóth Melinda, Pukkai Erika. Zelinka Katalin közgazdásznak is nagyon örültünk, meg Fecskéné Kürtösy Kornéliának. — Negyvenen vannak, ha jól számoltam. A mai világban jó közepesnek mondható létszám tekintetében egy ekkora kórps. —- Többen a környékből járnak a próbákra, fellépésekre. Szénéről példááltalánosnak hat. Valószerűségük nagy hatással van a nézőre, ahol a rendezői beavatkozás teszijellemzővé a dokumentumot. E sorban már-már klasszikusnak számító filmek említhetők: Dárday István JUTALOMUTAZÁS-a, FILMREGÉNY -e, a Gyöngyössy Imre—Ka- bay Barna szerzőpáros KÉT TALÁL- KÓZÁS-a, Ember Judit FAGYÖNGYÖK, Schiffer Pál CSÉPLŐ GYURI, Tarr Béla CSALÁDI TŰZFÉSZEK, Vitézy László BÉKEIDŐ, VÖRÖS FÖLD vagy Dárday—Szalay Györgyi HARCMODOR c. alkotása. Egyfajta redukált program jellemzi e filmeket, ahol a mindenekfeletti szociografikus igény az esztétikumot háttérbe szorítja. A történet kibontása egyszerű, technikailag igénytelen, a szereplők önmagukat „alakító” amatőrök. A többnyire eredeti helyszíneken, „élesben felvett” megkonstruált jelenetek „olyanok, mint az élet”, művészileg mégis más hatásúvá a „rendezéssel sűrített szituáció”, a fikció változtatja. „ .. .ha a drámafelépítésefikción alapul— nyilatkozta Élek J udi t —, akkor ez játékfilm akkor is, ha megtévesztésig olyan eszközökkel és formai jegyekkel rendelkezik, mint a dokumentumfilm.’' E művészcsoport tagjai valóban megújították az eddig szokványos filmtema- tikát, vele frissítve a formanyelvet is. Ez a fajta „magyar kamerastylo” cseleked- tet is. E filmek nem egyszerűen műalkotások, társadalmunk fényképei is. „Nekünk . .. olyan filmeket kell csinálni — vallotta Vitézy László —, amelyek a mai ul. 31 kilométer. Szenei Rosenberg Károly mérnök-közgazdász is. — Gyönyörű, pedig aligha füröszthe- tik tejben-vajban 'tagjaikat. — Nehezen létezünk. Sokat köszönhetünk Mézes Rudolfnak, a Csemadok járási titkárának. Legjobb volna őt kérdezni az anyagiakról. Idehívom. — Örülök, hogy újra találkoztunk. Sokat tett a két Kodály-város, Galánta és Kecskemét kapcsolatainak kialakításáért. — Szegény Fischer István, a néhai elnökhelyettes jó partnerünk volt. Biztosan itt volna, ha élne. Nem szeretnék kitérni a kérdés elől. Nagy segítség, hogy ingyen kapunk próbahelyiséget a galántai művelődési házban. Az üzemek újabban csak bizonyos alkalmakkor nyitják ki az erszényüket. A kórus fennállásának harmincadik évfordulójára adták össze a most is látható ruhára a pénzt. — Hány éves a galántai magyar énekkar? — Egészen pontosan 32. Lelkes elődök a régi Hanza kórus néhány tagjára alapoztak. Somorján mutatkoztak be 1957-ben. Jó néhányszor jártunk Magyarországon, sikerrel szerepeltünk szlovákiai fesztiválokon. — Ezt a kórust is segíti Vas Lajos? Az ifjú karvezetőnő válaszol: ,—Közvetve. Magam is tagja vagyok magyar valóságot tárják fel minden hamis prekoncepció nélkül." Vissza-vissza- tér egyikben, másikban a tsz-elnök hős (BÉKEIDŐ, KORKEDVEZMÉNY, HATÁROZAT, NE SÁPADJ!), többségükben azonban a pesszimista, kisstílű, elesett emberek, a peremiét figurái keresik helyüket. Az ilyesfajta filmtörténetek jelzóhatása erős, széles körben váltanak ki reagálásokat. E filmek alaphangulatai a nyolcvanas évek közepén újra visszatérnek, egyszerre vállalva „a történelmi, a szociológiai, a politikai fehér foltok eltüntetését és a fekete dobozok felnyitását." A filmdokumentarizmus előretörése a kortárs magyar irodalom és film eltávolodásából is ered. Tény, hogy a 70-es évek magyar regényei kevésbé izgalmasak. Átütő sikerű kortárs adaptáció alig születik. A MÉNESGAZDA, A MAGYAROK, az ANGI VERA és AZ ERŐD a kivétel e sorban. Viszont igazi egymásratalálás történik a klasszikusok terén, bizonyítván, hogy egy nemzet irodalma és filmművészete mily termékenyítő is lehet. Az ISTEN HOZTA, ŐRNAGY ÚR, a SZERELEM, a SZIND- BÁD, a HANGYABOLY, a FEKETE VÁROS, a KINCSKERESŐ K1S- KÖDMÖN, az ÁRVÁCSKA, vagy AZ ÖTÖDIK PECSÉT meggyőző művészi és közönségsiker egyaránt. Dr. Kovács István Következik: Irányzótok a mai magyar filmművészetben. (A nyolcvanas évek I.) a szlovákiai magyar tanítók általa vezetett kórusának. Sokat tanulunk tőle. Első karvezetői minősítésemet Budapesten szereztem. Beiratkoztam a volt Népművelési Intézet karvezetői kurzusára. Éppen Erdei Péter volt az egyik vizsgáztatóm. Most Pozsonyban tanulok levelező hallgatóként a főiskolán, de dolgozom napi négy órát az Ifjú szívek elnevezésű művészegyüttesnél. Ismét Mézes Rudolfé a szó: — Kiadásaink egy részét saját bevételeinkből fedezzük. Nagyon örültünk a Magyar Néphadsereg Művészegyüttese vendégszereplésének. Jó néhány ezer korona tiszta hasznunk volt. Olykor a tagok is a zsebükbe nyúlnak. Ehhez a magyarországi úthoz mindenki 100 koronával járult hozzá. A tapasztalatcserének, a beszélgetésnek a vendéglátók sürgetése vet véget. Kész a vacsora. Józsa Mónika és Mézes Rudolf búcsúzóul felhívja a figyelmemet Polák Ildikóra. Most, itt szerepel először a kórusban, hajói értettem. Az egészen biztos, hogy nagyapja, Polák Imre kántortanító énekeskönyvét a Galántai táncok világhírű szerzője is tanulmányozta. Tudta Ildikó: A magyar kórusban a helye annak, aki ilyen családban nőtt föl. Heltai Nándor LEVÉL DUNAVECSÉRŐL Hogyan mentett életet Blaha Lujza? KARNAGYUK FUTAL, LELKES, KÉPZETT — SOKAT KÖSZÖNHETNEK A CSEMADOKNAK Magyar kórus Szlovákiából 9 „Együtt” a kórus és karnagya (Nagy Miklós felvétele)
