Petőfi Népe, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-22 / 278. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1988. november 22. Gorbacsov befejezte indiai látogatását Mihail Gorbacsov most véget ért hi­vatalos indiai látogatásának eredmé­nyei igen jelentős mértékben kibővítet­ték a kétoldalú kapcsolatrendszert, az aláírt hat megállapodás és egyezmény új dimenziót adott az egyébként is sok­oldalú szovjet-indiai gazdasági, tudo­mányos és műszaki együttműködésnek — emelte ki Radzsiv Gandhi indiai mi­niszterelnök a szövetségi parlament ké^. házában tegnap tett nyilatkozatában, amelyben megvonta a csúcstalálkozó mérlegét. Egy kérdésre válaszolva, szó­beli kiegészítésként azt mondta, hogy Moszkva és Új-Delhi kapcsolata Pe- kinggel egymástól függetlenül formáló­dik. A világpolitika kérdéseit illetően, a Szovjetunió és India egyetért abban, hogy haladéktalanul intézkedéseket kell tenni a nukleáris fegyverkezési ver­seny megállítására. Szükséges volna egy olyan nemzetközi intézmény létre­hozása, amely a katonai célokra is al­kalmazható új technológiák fölött gya­korolna ellenőrzést. Radzsiv Gandhi közölte, hogy a két ország megítélése szerint az elmúlt egy évben érzékelhető­en csökkent a feszültség és a gyanakvás a nemzetközi életben. „A Szovjetunió nagyra értékeli az el nem kötelezettek mozgalmában játszott szerepünket és törekvésünket a béke, a leszerelés és a haladás ügyének előmozdítására” — nyilatkozta. A törvényhozók kérdéseire válaszol­va Gandhi kijelentette, hogy jóllehet Kína szóba került a tárgyalásokon, sem a szovjet—kínai, sem az indiai— kínai határrendezési tárgyalásokat nem érintették; azért nem, mert a két probléma különbözik egymástól. Afganisztánnal kapcsolatban egybe­esik a szovjet és az indiai nézet, amely­nek központi eleme az, hogy a genfi egyezmény előírásait be kell tartani. „Ám a jelek szerint a megállapodás aláírása óta nemhogy csökkent volna a fegyverszállítások mennyisége a kor­mányellenes erőknek, hanem ellenke­zőleg, egyre növekszik” — mondta az indiai kormányfő. India nukleáris programját nem mó­dosítja az, hogy egyezményt írtak alá két, ezer megawattos reaktorból álló szovjet atomerőmű indiai felépítésére — mondta Gandhi és igyekezett elosz­latni egyes törvényhozók ezzel kapcso­latos fenntartásait. Új-Delhi továbbra is ellenzi a nukleáris fegyverek elterje­désének megakadályozására aláírt atomsorompó-egyezményt, mert azt megkülönböztető jellegűnek tekinti. VÁLASZTÁS KANADABAN Kulcskérdés az USA-vál kötött kereskedelmi egyezmény megítélése Tegnap közép-európai idő szerint a délutáni órák­ban megkezdődtek a kanadai általános választások. A kulcskérdés: érvénybe lépjen-e az Egyesült Álla­mokkal kötött szabadkereskedelmi egyezmény, amely tíz éven belül egyfajta közös piacot alakítana ki a két észak-amerikai ország között. Az 1984 óta kormányzó konzervatívok az egyez­mény mellett vannak, a másik polgári párt, a liberáli­sok, valamint a szociáldemokraták ellene. Az utolsó felmérések szerint a konzervatívok a sza­vazatok 43, a liberálisok 32, a szocialista új demokra­ta párt 20 százalékára számíthat a választáson, amelyen a 17 millió szavazónak várhatóan háromne­gyede vesz majd részt. A konzervatívoknak abszolút többségre, tehát leg­alább 148 mandátumra van szükségük a 295 tagú képviselőházban ahhoz, hogy törvénybe iktathassák a szerződést, amelyet a washingtoni törvényhozás már ratifikált. A toryk szerint az ország további gaz­dasági fejlődése függ attól, hogy maradéktalanul ki­használják az óriási amerikai piac adta lehetőségeket. A másik oldal azzal érvel, hogy a tízszer nagyobb déli szomszéd a maradék korlátozások eltörlése után egy­fajta „gyarmattá” változtatja Kanadát. Az Amerika- ellenes, nacionalista érvek között szerepel, hogy a teljes gazdasági összefonódás veszélyezteti Kanada (az Egyesült Államokban nem létező) értékes szociá­lis, jóléti vívmányait, erős szakszervezeti mozgalmát, sajátos kulturális arculatát. A kanadai választás eredménye közép-európai idő szerint ma hajnalra várható. Weizsäcker Szófiában tárgyal Ünnepélyes fogadtatásban ré­szesítették hétfőn a bolgár fővá­rosban a hivatalos látogatásra va­sárnap este Szófiába érkezett Ri­chard von Weizsäckert, az NSZK szövetségi elnökét. A bolgár állam­fői székhelyen, a Bojana rezidenci­án meghívója, az államtanács el­nöke, Todor Zsivkov üdvözölte, s ezzel megkezdődtek a tárgyalások, amelyeken a kétoldalú kapcsola­tok fejlesztéséről lesz szó. CHILE Pinochet jövőre nem jelölteti magát? Augusto Pinochet chilei elnök nem indul az 1989 de­cemberében esedékes elnök- választáson — jelentette az AFP hírügynökség a chilei kormány egyik tagjának a Mercurio című kormány­lapban megjelent interjújára hivatkozva. Az ország katonai vezeté­se még nem döntött arról, hogy kit jelöl államfőnek a jövő decemberi elnökválasz­tásra. Mint ismeretes, az idei októberi népszavazáson a chileiek többsége Pinochet további nyolcéves hivatal­ban maradása ellen szava­zott. Carlos Caceres belügymi­niszter nyilatkozatában ígé­retet tett arra, hogy a kato­nai kormányzat kész meg­hallgatni az ellenzéknek az alkotmány módosítására tett javaslatait. Hírügynök­ségek megjegyzik, hogy a belügyminiszter interjúja csak néhány órával azután került nyilvánosságra, hogy Pinochet keményen megfe­nyegette az alkotmány mó­dosítását követelő ellenzé­ket. EGYIPTOM KÖZVETÍTŐ SZEREPRE VÁLLALKOZIK Milyen hatása lesz Izraelben a palesztin államiság elismerésének? Izraelben meglehetős keserűség­gel fogadták azt, hogy Egyiptom hivatalosan is elismerte az Algír­ban kikiáltott palesztin államisá­got. Első reakcióként Simon Pe- resz külügyminiszter sajnálkozásá­nak adott hangot emiatt, de han­goztatta, hogy Izraelnek minden lehetségest meg kell tennie a két ország kapcsolatainak megfelelő szinten tartására. Egyiptom, mint ismeretes, az egyetlen arab állam, mely békeszerződést kötött Izrael­lel. Jeruzsálemben hétfőn azt jelez­ték, hogy a hivatalos reagálás is­mertetésére csak később kerül sor. Az elmúlt héten Izrael saját közlé­se szerint — amelyet Kairóban cá­folnak — diplomáciai úton figyel­meztetést intézett Egyiptomhoz, hogy a palesztin államiság elisme­rését a Camp David-i egyezségek megsértésének tartanák, s ez nega­tív következményekkel járhat. Az izraeli állásfoglalásokra vá­laszolva Butrosz Gáli egyiptomi külügyi államminiszter a baloldali izraeli lapnak, a Davarnak nyilat­kozva kijelentette: Kairó szerint a palesztin államiság elismerése egy­általán kérdőjelezi meg az 1978-as Camp David-i egyezségek betartását. „Egyiptom most abban a helyzetben van, hogy közvetíthet Izrael, a palesztinok és az arab ál­lamok között, mivel mi hivatalo­san is elismerjük a két államot, amelyeknek egyezségre kell jutni­uk” — mondotta. A magas rangú diplomata egyben kijelentette, hogy a palesztinok az algíri ülésen immár hivatalosan is elismerték Iz­rael államot — s most Izraelen a sor, hogy hasonlóképpen cseleked­jenek a palesztinok és képviselő­jük, a PFSZ iránt. Közel-keleti megfigyelők szerint a kairói döntés Izrael elszigeteltsé­gének erősödéséhez vezethet a tér­ségben — de rövid távon azt von­hatja maga után, hogy az alakuló­ban lévő izraeli kormányból kiszo­rulnak a mérsékeltebb elemek, s felerősödik a szélsőjobboldal által táplált nacionalizmus. Az emberi jogok és az emberi szabadság védelme Nemzetközi szeminárium Moszkvában Az emberi jogokról és az em­beri szabadság védelmének kér­déseiről kezdődött tegnap nem­zetközi szeminárium Moszkvá­ban. A tanácskozást, amelyen az európai szocialista országok szakemberei, az ENSZ szakér­tői és nem kormányszintű szer­vezetek képviselői vesznek részt, abból az alkalomból ren­dezte meg a Szovjetunió ENSZ- társasága, hogy a világszervezet közgyűlése 40 évvel ezelőtt fo­gadta el az Emberi Jogok Egye­temes Nyilatkozatát. A szemi­nárium munkájában részt vevő magyar küldöttséget dr. Nyíri Sándor, a Magyar Népköztár­saság .legfőbb ügyészének he­lyettese vezeti. A szeminárium résztvevőit üdvözlő bevezető előadásában Vlagyimir Petrovszkij szovjet külügyminiszter-helyettes han­goztatta: a tanácskozás lehető­vé teszi az európai szocialista országok szakembereinek, hogy megfogalmazzák az emberi jo­gokra vonatkozó álláspontju­kat, s ezt kritikusan összevessék a haladó nemzetközi gyakorlat­tal. Hangsúlyozta, hogy a szov­jet belpolitikában végbemenő változások kifejeződésre jutnak az ország külpolitikájában is, amely arra irányul, hogy a hu­manitárius kérdésekben is építő kapcsolatok alakuljanak ki minden állammal. A szeminárium első munka­napján felszólalt J. Mortenson, az ENSZ Emberi Jogi Központ­jának igazgatója, a világszerve­zet főtitkárának helyettese. Úgy vélekedett, hogy a moszkvai ta­nácskozás egyedülálló alkalom arra, hogy tartalmas párbeszéd alakuljon ki az emberi jogok kérdéseiről, mivel a szeminári­um munkájában a kelet-európai országok legkiválóbb szakem­berei vesznek részt. ERKOLCSRENDÉSZETI ALEGYSÉGEK A prostitúció a glasznoszty fényében Korábban úgy tettünk, hogy a prostitúció nálunk nem létezik, tőlünk idegen jelenség. Ha mégis szóba hoztuk, csak egyedi esetnek, néhány egyén kisiklott sorsának fogtuk fel. Ma már másként kezeljük e problémát. A szovjet ügyészi kollégium nemrég ülésen foglalkozott a prostitúció és az illegális valutakereskedelem ellen'folyó harc törvényeinek ügyészi felügyeletével. Az ülésen jelen voltak a sajtó, a jogvédő szervek és más hatóságok képviselői. Hosszú évek titkolódzása után most nyíltan szóltak a szovjet társa­dalom e betegségéről. Az ülés résztvevői erélyes intézkedéseket sürgettek a pros­titúcióval szemben. Elmondották, hogy 1987-ben a porstitú- cióval kapcsolatos törvényszegésekért 1783 főt — közöttük 147 fiatalkorút — vontak büntetőjogilag felelősségre. A bí­róság elé állítottak egyharmada nem dolgozott. Joggal felté­telezhető, hogy ezek a nők a prostitúciót tekintették megél­hetési forrásnak. Érdemes megemlíteni, hogy az „éjszakai pillangók” főképpen nagy nemzetközi szállodák, illetve ki­kötők környékén űzik mesterségüket. A jogi szakemberek megalapozottan állapították meg, hogy sajnos a szovjet törvények nem határozzák meg ponto­san a prostitúció fogalmát. Éppen ezért azokat, akik a szov­jet értékskála szerint erkölcstelen életmódot folytatnak, ne­héz adminisztratív vagy büntetőjogi úton felelősségre vonni. I486 nőt hivatalosan figyelmeztettek tarthatatlan életmódjá­ra, 267-et megbírságoltak, 68-at pedig bíróság elé állítottak. A prostitúció elleni harc egyelőre nem elég hatékony. A moszkvai ügyészség adatai szerint az idei év első hét hónapjában a rendőrség 113 nőt jelentett fel a tanácsoknál erkölcstelen életmód miatt, ám közülük csupán 12-őt ítéltek pénzbírságra. A, Szovjetunió belügyminisztériuma 53 olyan különleges alegységet szervezett, melynek feladata a prostitúció és az ezzel összefüggő bűntények felszámolása. Ézek az egységek a szövetséges köztársaságok fővárosaiban, a nagyobb kerü­leti és határmenti területi központokban tevékenykednek. Országosan több mint 5000 nőt tartanak rendőri megfigyelés alatt, hogy ezáltal is megpróbáljanak gátat vetni a prostitúci­ónak. A rendőri szervek több mint ezer illegális valutakeres­kedőről és több mint 7000 olyan állampolgárról tudnak, aki külföldiekkel folytat tiltott kereskedelmet. A szovjet ügyészi kollégium ülésén elmondották, hogy Tádzsikisztánban évente mintegy 1000 serdülőt visznek á gyermekvédelmi osztályokra erkölcstelen viselkedés miatt. Odesszában a prostituáltak 35 százaléka a szakmunkáskép­ző intézetek diáklányai közül kerül ki. Ez komoly aggoda­lomra ad okot. Magától értetődik, hogy minden diáklány, minden nő sorsáért harcolni kell. A bűnüldöző és tanácsi szerveknek mindent meg kell tenniük, hogy minél több nőt kiragadjanak a prostitúció posványából. A foganatositott intézkedések azonban nem mindig hatékonyak és korrektek. Az ügyészi felügyelet segít azoknak, akik nap mint nap küzdenek e torz és nehezen megszüntethető jelenség ellen. Vlagyimir Osztrovszkij (APN—MTI-Press) Dokumentumtervezetek a SZOT előtt (Folytatás az 1. oldalról) csolatban azonban valóban megren­dült a tagok bizalma. Ezért a munka tartalmi megújítása során a fő hang­súlyt a határozatok végrehajtására kell, helyezni. Többen felháborítónak tartották a szakszervezeti jogok csorbítására irá­nyuló törekyéseket, ebben — mint mondták — nem szabad kompromisz- szumot kötni. Vita alakult ki arról, hogy a szövet­ség új nevében szerepeljen-e a demok­ratikusjelző. Egyesek azért nem tartják szerencsésnek a javasolt elnevezést, mert szerintük az utóbbi évtizedektől elhatárolódó, ellenzéki jellegű mozgal­mak határozzák meg magukat a de­mokratikus jelzővel. Mások e jelző mellett érveltek, mondva, hogy az kife­jezi a megújuló mozgalom munkájának demokratikus jellegét. A vitában elhangzott észrevételeket, javaslatokat a szerkesztőbizottság megvitatta, s többségüket a dokumen­tumok módosításánál figyelembe vette. Az így kiegészített dokumentumterve­zeteket a testület elfogadta, s az orszá­gos értekezletnek megvitatásra ajánlja. A szövetség elnevezésével kapcsolat­ban pedig abban állapodtak meg, hogy az országos értekezlet elé két változatot —a Magyar Szakszervezetek Szövetsé­ge, illetve a Magyar Szakszervezetek Demokratikus Szövetsége — terjeszte­nek elő döntésre. A szakszervezeti mozgalom helyzeté­ről, megújításának fő irányairól szóló dokumentumtervezet a szakszerveze­tek alapvető feladataként az érdekvé­delmet és az érdekképviseletet jelöli meg. A szakszervezetek vállalják vala­mennyi bérből és fizetésből élő dolgozó érdekeinek képviseletét, az érdekvéde­lem azonban csak a szakszervezeti ta­gokat illeti meg. A szakszervezetek érdekvédelmi, ér­dekképviseleti munkájának fő irányai­ról szóló dokumentumtervezet kiemeli: a szakszervezetek erősíteni kívánják társadalmi kontrollszerepüket, s jelen akarnak lenni a bruttó nemzeti termék felosztásánál. Egyebek között határo­zott antiinflációs politikát követelnek a kormánytól, és sürgetik a bérreform mielőbbi megvalósítását. A mozgalom új alapokmányának el­fogadása a szakszervezetek előrehozott kongresszusának feladata lesz. Addig is szükség van azonban azokra az alap­elvekre, amelyek alapján a mozgalom megújíthatja a szervezetét; ezeket tar­talmazza az országos értekezlet harma­dik fő dokumentuma. A dokumentumtervezetekhez csatol­ják a decemberi országos tanácskozást megelőző három — a nyugdíjasok, a fiatalok és a nők helyzetével foglalkozó — rétegtanácskozás állásfoglalásait is. Többen elmondták, hogy nem érte­nek egyet a riasztó- és gázpisztolyok használatának engedélyezésével. A tes­tület úgy határozott, hogy kéri az intéz­kedés felülvizsgálatát. Ezt követően Nagy Sándor, a SZOT főtitkára arról tájékoztatta a testületet, hogy várhatóan november 28-án lesz a kormány és a SZOT képviselőinek újabb megbeszélése, ahol visszatérnek az előző tanácskozásukon nyitva ma­radt kérdésekre, megvitatják a jövő évi népgazdasági tervvel összefüggésben a dolgozókat leginkább érintő kérdése­ket, valamint a Munka Törvényköny­vének tervezett módosításával kapcso­latban az eltérő álláspontokat. A testület végezetül személyi kérdé­sekben döntött. Felmentette SZOT- tagsága alól a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának 45 tagját és kooptált 27 új tagot. (MTI) Sávmódosítás, adómérték-csökkentés A személyi jövedelemadó-rendszer sávjainak jövő évre tervezett módosítá­sát vitatta meg az Országgyűlés re­form-, korábban adóügyi elnevezésű, ad hoc bizottsága tegnap. Villányi Miklós pénzügyminiszter el­mondotta, hogy az előzetes elképzelé­seknek megfelelően a személyi jövede­lemadó-törvény módosítását három lépcsőben kívánják végrehajtani. A pénzügyi kormányzat már a parla­ment októberi ülésszakán olyan kisebb kiigazításokat terjesztett be, amelyek az adórendszer működését hivatottak elősegíteni. Ezt a képviselők akkor el is fogadták. A második lépésben az Or­szággyűlés decemberi ülésszakán az adósávokra vonatkozó javaslatot fog­ják előterjeszteni. A személyi jövede­lemadó-rendszer átfogó koncepcioná­lis felülvizsgálatára, az adóztatás alap­elveit érintő kérdések megvitatására jö­vőre, a parlament nyári ülésszakán ke­rülhet sor. A pénzügyminiszter elmondotta, hogy a jövedelmek növekedésével az adófizetők automatikusan magasabb adósávba kerülnek, s ez-mind kevésbé ösztönöz a többletfeladatok vállalásá­ra. Ezért szükséges módosítani a jelen­legi sávokat. Ennek az az alapelve, hogy a nomináljövedelmek növekedése következtében az adóterhek ne növe­kedjenek. Emellett az adótáblázatban kialakult aránytalanságokat is csök­kenti kívánják. Villányi Miklós szerint nem az adórendszernek köszönhető a dolgozók körében tapasztalható telje­sítmény-visszatartás. A bérszabályozás túl merev, ezért szükségessé válik an­nak jelentős korszerűsítése. Jövőre erre is sor kerül, a vállalatok sokkal szaba­dabb kezet kapnak a bérek meghatáro­zásánál. Az elképzelések szerint a költ­ségvetési intézmények is szabadon gaz­dálkodhatnak a dologi kiadásokkal, il­letve a bérekkel. Mindez remélhetőleg azt fogja eredményezni, hogy a jól dol­gozó, jelentős teljesítményt nyújtó al­kalmazottakat meg tudják fizetni a munkáltatók. A pénzügyi kormányzat két—A és B — változatot készített el az adómérté­kekkel kapcsolatban. Mindkét válto­zatban az adómentes sáv határa évi 48 ezer forintos jövedelemről 55 ezer fo­rintra emelkedik. Emellett mindkét vál­tozatban csökkennek az adómértékek. Arról is szólt, hogy a pedagógusok és az egészségügyi dolgozók jövedelmi gond­jait nem az adórendszer keretében kí­vánják megoldani. A kormány azt ter­vezi, hogy a túlóra-, valamint az ügyeleti dijak növelésére 2,5 milliárd forintot biztosít e két terület dolgozóinak. A többgyermekes családok helyzetének javítására pedig a családi pótlék emelé­sére tesznek javaslatot, szintén a parla­ment decemberi ülésén, a jövő évi költ­ségvetés tárgyalásakor. Puskás Sándor (Heves megye), az ad hoc bizottság titkára elmondotta, hogy a bizottság a B variációt támogatja. Ebben ugyanis az évi 55 000 és 400 000 forint közötti jövedelmet elérők adó­terhelése számottevően csökken. Egyébként a bizottság szakértői saját javaslatot is készítettek, ezek azonban annyira eltérőek a jelenleg alkalmazott rendszertől, hogy vizsgálatukat csak az adórendszer koncepcionális elemzése­kor tartják indokoltnak. Bognár József (országos lista) azt hangsúlyozta, hogy az adórendszer vizsgálata során a bi­zottságnak nem csak a pénzügyi kérdé­sekre kell koncentrálnia. Az adórend­szer teljes felülvizsgálatát a jelenleg al­kalmazott gazdaságpolitika átfogó elémzésével párhuzamosan szabad csak elvégezni. Fiatalok a büntetés-végrehajtásban Az elmúlt hét végén, novem­ber 18-án és 19-én nyolcadik alkalommal rendezték meg a büntetés-végrehajtásban dolgo­zó értelmiségi fiatalok szakmai konferenciáját. Az idén Kecs­keméten, a technika házában kapott otthont a fórum. A több mint 100 résztvevő a két nap alatt a büntetés-végrehajtás szinte valamennyi oldalával kapcsolatban — a börtönök gazdálkodásától az elítéltek to­vábbtanulási lehetőségéig — huszonnégy előadást hallgatha­tott meg. Érdekes témát feszegetett például a Rendőrtiszti Főiskola küldötte, aki a szabadságvesz­tés-büntetés hatékonyságáról elmélkedett. Rámutatott, hogy ezzel a büntetéssel csak akkor érnek el eredményt, ha letöltése után a beilleszkedésről gondos­kodik a társadalom. Ellenkező esetben visszaesővé válik a volt elítélt. A Sopronkőhidai Fegy- ház és Börtön dolgozója az éle­tükben először bűntettet elkö­vetők neveléséről és az ezzel kapcsolatos tapasztalatokról beszélt. Mint mondotta, ezek az emberek még nem vesztek el a társadalom számára, mindent meg kell tenni a megmentésük érdekében.

Next

/
Thumbnails
Contents