Petőfi Népe, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-21 / 277. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLffl. évf. 277. szám Ára: 1,80 Ft 1988. november 21., hétfő Grósz Károly hazaérkezett Párizsból Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitká­ra, a Minisztertanács elnöke—aki Francois Mitterrand köz- társasági elnök meghívására hivatalos látogatást tett Fran- ciáországban — szombaton este hazaérkezett Párizsból. A magyar pártfőtitkár-miniszterelnök párizsi látogatása előtt eleget tett Felipe González spanyol miniszterelnök meg­hívásának. Kíséretében hazaérkezett Major László, az MSZMP KB Irodájának vezetője, a Központi Bizottság szóvivője, Tétényi Pál, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, Bart- ha Ferenc államtitkár, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Gecse Attila, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezető­je, Kovács László külügyminiszter-helyettes és Gombocz Zoltán kereskedelmi miniszterhelyettes. Grósz Károlyt és kíséretét a Ferihegyi repülőtéren Med- gyessy Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese, Kótai Géza, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője, Raft Miklós ál­lamtitkár, a Minisztertanács Hivatalának elnöke és Őszi Ist­ván külügyminiszter-helyettes fogadta. Jelen volt Jean-Pierre D. Lafosse, a Francia Köztársaság ideiglenes ügyvivője és Ja­vier Rubio, Spanyolország budapesti nagykövete. (MTI) ÁPRILIS KÖZÉPÉN KISZ-KONGRESSZUS Program a megújulásra ■Has Nagy Imrét választották meg a KISZ KB első titkárának A hajnalig tartó szekcióülések után szombat délelőtt plenáris üléssel folyta­tódott a KISZ országos értekezlete Székesfehérvárott, a Videoton oktatási központjában. A szekcióüléseken elhangzott, illetve írásban beadott észrevéte­leket, javaslatokat az országos KISZ-értekezlet szerkesztőbizottsága beépítette a korábban kiadott előterjesztésekbe. A tíz szekcióban egyébként a Szocializ­must, de másképp! elnevezésű platformjavaslattal, a Mit képviseljünk? eímü politikai programtervezettel és a KISZ XII. kongresszusának összehívására vonatkozó indítvánnyal foglalkoztak a küldöttek. Természetesen számos olyan javaslatot is megfogalmaztak, amely közvetlenül egyik dokumentumhoz sem kapcsolódik: ezeket külön vitaanyagban foglalták össze. . A vitákban felmerült legfontosabb kérdésekre a szerkesztőbizottság tagjai válaszoltak a küldötteknek. Nagy Imre, a KISZ KB titkára a viták tapasztala­tait összegezve elmondta: egyetértés alakult ki abban, hogy mélyreható válto­zásokra van szükség a társadalomban, valamint az ifjúsági szövetségben és többé-kevésbé azonos nézetet vallottak a küldöttek e változások legfőbb irányait tekintve is. Kiemelte: az országos KISZ-értekezlet szándéka egy olyan vita elindítása, amelyben megmérettetnek a tanácskozáson elfogadott doku­mentumok, Azt azonban tudomásul kell venni —- hangoztatta hogy csak globális stratégiával és képviseleti programmal nem Met politizálni az ifjúsági szövetségben. Szükség van arra is, hogy helyi programok szülessenek, hiszen a kongresszus dokumentumainak már ezeket az elképzeléseket is egységbe kell ötvöznie. Nagy Imre a szerkesztőbizottság nevében javaslatot tett arra, hogy a szekcióviták alapján módosított, kiegészített anyagokról külön-külön döntsön a KISZ-értekezlet. Minthogy a képviseleti programhoz több száz módosító javaslat érkezett, indítványozta, hogy készüljön olyan írásos előterjesztés, amely e felvetések, észrevételek mindegyikét ' egyelőre minősítés nélkül — megőrzi. Ezt a teljes anyagot is még a kongresszust megelőzően vitára bocsát­ják. A javaslatot a küldöttek nagy többséggel elfogadták. A szerkesztőbizottság beszámolóját követően hosszadalmas vita kezdődött az országos KISZ-értekezlet dokumentumairól. Az első szakaszban fs a ta­nácskozást megszakító ebédszünetig — több mint húszán mondták el, mit tekintenek a KISZ megújulása szempontjából-a legfontosabbnak, és mit java­solnak a megfogalmazott feladatok teljesítése érdekében. Az értekezleten nagy számban képviseltették magukat a tanulóifjúság kü­lönböző rétegei, így az oktatási intézmények helyzete, az ott tevékenykedő KISZ-szervézetek állapota különös hangsúlyt kapott. Az önállóság, az önszer­veződés igényét megfogalmazva a mostani tanácskozáson is elhangzott a javaslat: hozzanak létre középiskolás diákszövetséget, amely partneri viszonyt létesítene a KISZ-szel. Ugyancsak középiskolás tanuló küldöttek vetették fel, hogy a velük foglalkozó KISZ-apparátus kerüljön a tanuló fiatalok rétegtaná- csának hatáskörébe. Többen kiemelték a lakóterületen végzett KISZ-munka jelentőségét, s ennek alátámasztására kérték, hogy a KISZ Központi Bizottságának rétegtanácsai között azonos joggal szerepeljen a lakóhelyi ifjúsági bizottság. Az első napirendi pont vitájában elhangzott javaslatokat a szünetben is ülésező szerkesztőbizottság vezetői foglalták össze. A testület egyetértett azzal a javaslattal, hogy folyamatosan gyűjtsék össze és hozzák nyilvánosságra az új kezdeményezéseket, Ötleteket. Egyetértettek azzal is, hogy az értekedét dokumentumait mihamarabb jelentessék meg. A középiskolás diákszövetség életre hívását támogatta ugyan a bizottság, azonban úgy foglalt állást, hogy egyelőre korai lenne ez a lépés, hiszen az alulról építkező diákmozgalom még nem ért el erre a szintre. Elfogadásra ajánlották azt az indítványt is, amely szorgalmazza: március 15-e legyen pirosbetűs munkaszüneti ünnepnap. Javas­lat hangzott el egy kétszázmillió forintos KISZ-lakásalap létrehozására. Errol — a szerkesztőbizottság ajánlása szerint — az ifjúsági szövetség költségvetésé­nek függvényében a közeljövőben döntenek majd. Az összefoglaló után az országos értekezlet határozott arról, hogy a KISZ a párt ifjúsági szervezeteként az MSZMP-vel stratégiai szövetségben, közvetlen pártirányitás nélkül, önállóan tevékenykedik. Deklarálta, hogy a KISZ-hez nem csatlakozó fiatalokkal, közösségeikkel, szervezeteikkel a Kommunista Ifjúsági Szövetség egyenjogú és érdemi párbeszédre, érdek- és akciószövetségre törek­szik, miközben nem tér ki a politikai viták, ütközések elől sem. Döntés szüle­tett arról is, hogy a KISZ kongresszusát április közepére hívják össze; az akkorra elkészülő új szervezeti szabályzat kidolgozására a KISZ KB bizottsá­got hív életre. A kongresszusig teijedő átmeneti időszakban — a küldöttek döntése értelmében — egy fiatal egyszerre csak egy szervezetnek lehet a tagja. Az értekezlet elhatározta azt is, hogy a magyar diplomata elleni bukaresti provokációval kapcsolatban a KISZ Központi Bizottsága útján megfelelő formában hangot adnak tiltakozásuknak. Döntöttek arról is, hogy a kormány és a KISZ vezetőinek találkozóját megelőzően az ifjúsági szövetség tömegde­monstrációt szervez, felhíva a figyelmet ezzel a fiatalok feszitő lakásgondjaira. Hideg András, a KISZ KB Intéző Bizottságának tagja a december 7-ei kormány—KISZ találkozó előkészítéseként az ifjúságot érintő társadalmi, gazdasági kérdésekről szólt. A kormány és a KISZ december 7-ei találkozójára készülve az'ifjúsági szövetség kidolgozta álláspontját, s több, a fiatalok társadalmi, gazdasági helyzetének javítását szolgáló javaslatot kíván a Minisztertanács elé terjeszte­ni. Javasolja egyebek között a munkábaállás, a lakáshozjutás és az otthonte­remtés feltételeinek javítását, a munkanélküli segély-rendszer néhány, az ifjúsá­(Folytatás a 2. oldalon) Műanyag karosszériák Kiskunhalasról • A fenékvázgyártó műhelyben Tóth László és Laczkóczki István 365-ös Dunát alvázát állítja össze. Jövőre ennek a típusnak a műanyag karosszé­riaelemeit is a kiskunhalasi gyárban készítik. A műanyag karosszériák köny- nyebbek, szabadabban formálhatn­ak és tartósabbak a fémből készítet­teknél. Az ilyen kocsiszekrénnyel felszerelt gépjárművek általában tetszetősebbek és kevesebbet is fo­gyasztanak. .Ezért az Ikarusz már pár esztendeje megkezdte a mű­anyag karosszériás buszok gyártá- < sát, amihez azonban különböző, kis kapacitású üzemtől kellett megren­delniük az elemeket. A nagyvállalat­nak sok gondot okoztak késéseikkel a szállítók. Ezért úgy döntöttek, hogy kiskunhalasi gyárukban létre­hoznak egy saját muanyagüzemet. A múlt év szeptemberében a tö­rökbálinti Metaüoplast Kisszövet­kezetnél egy hónap alatt tizenkét kiskunhalasi ikaruszos sajátította el elsőként a kézi laminálás szakmai fogásait. Hazatérésüket követően a gyárban kialakított ideiglenes he­lyen kezdték meg a munkát. Közben azonban az üzemben hozzáláttak egy volt raktárépület átalakításá­hoz. A 15 milliós beruházást és a csaknem 10 millió forintos egyéb költséget igénylő létesítményt külö­nös gondal kellett elkészíteni. Az új üzemnek ugyanis rendkívül szigorú tűz-, munka-, környezet- és egész­ségvédelmi előírásoknak kell megfe­lelnie. Az üzem végül is némi késéssel el­készült, és megkezdték benne az üzemszerű kézi laminálást. Ugyan­akkor hozzáláttak két termeléke­nyebb technológia a szórás és a vákuumformázás bevezetéséhez is. A tervek szerint december elején itt is beindulhat az üzemszerű termelés. Időközben kísérleteket folytat­nak a buszok műanyag tetőinek gyártására is. Tóth Pál igazgató el­mondta, hogy reményeik szerint az év végére ezek a kísérletek is ered­ményre vezetnek. Az üzemben egyébként jelenleg csak új Ikarus buszokhoz—így 396- os, a 416-os, és az 543-as típushoz — készítenek elemeket. A későbbi­ekben a szórás és a vákuumformá­zás mellett még egy termelékeny technológiát, az injektálást is be akaiják vezetni. Amüanyagüzemvégülis 1991-re, a teljes felfutás idejére 45 főnek ad majd munkát, és évi 40 ezer elem ké­szítésével képes lesz kielégíteni az Ikarusz valamennyi karosszéria igé­nyét. G. B. # A müanyagüzemben Ács Éva és Varga Csaba buszhátfalat formáz, egyelőre meg kézi laminálással. A TÁRSADALMI ÖSSZEFOGÁS SZÉP PÉLDÁJAKÉNT Sport- és szabadidőközpontot avattak Miskén Több tízmillió forintra becsülhető annak a nagyszerű létesítménynek az értéke, amelyet ma Miskén sport- és szabadidőközpontnak neveznek. Az egykori lápos, limányos területen elő­ször a labdarúgópálya készült el. Azt követte a sportolókat kiszolgáló kor­szerű létesítmény, amely az öltözőktől kezdve a vendéglátói szobákig az oda­látogatók kényelmét szolgaija. Az újabb, s talán legnagyobb értékű épít­mény pedig a napokban készült el. A 24 x 48-as méretű sportcsarnok ala­pozásához az első kapavágásokat 1984-ben végezték el a község lakói, s tegnap már a mintegy 30 millió forint értékű létesítmény avatására kerülhe­tett sor, a társadalmi összefogás szép példájaként. A két és fél ezer lakosú községből több mint ezren voltak kíváncsiak munkájuk gyümölcsének átadására. A község lakóit és a megjelent vendége­ket — köztük dr. Geri Istvánt, a megyei tanács elnökhelyettesét és Miskolczi Jánost, a kalocsai városi pártbizottság első titkárát—Horváth Mihály, a Mis­kei Községi Tanács elnöke köszöntöt­te. Ezt követően dr. Tóth Antal, a terü­let országgyűlési képviselője avatta fel a miskei sport- és szabadidőközpontot, s annak részéként az új sportcsarnokot. A jól végzett munka eredményeként kitüntetéseket, jutalmakat adtak át azoknak, akik kiemelkedő munkát vé­geztek a létesítmény építésében. Az egész napos ünnepi program kulturális és sportműsorral zárult. • Dr. Tóth Antal: „Legyen ez a szép létesítmény az ifjúságé és az idősebb nemzedé­ké is, használja mindenki, aki fontosnak tartja az egészségét.” TÁVFŰTÉS Kevesebb lesz a panasz? Körkép a szezon kezdetén Minden távfűtési rendszernek £§- leg­alábbis az üzemeltető szakemberek sze­rint /£- kell két-három esztendő, amíg működése úgymond „beáll”, s a fo­gyasztók zavartalan komfortérzettel él­vezhetik a szolgáltatás előnyeit. Bár a harmadik évezred küszöbén bizony erő­sen kétségbe vonható e hosszú átmeneti időszak szükségessége, el kell fogad­nunk, hogy így van (legalábbis nálunk), hisz a korábbi években gyakran nem volt zavartalan a távfűtött lakásokban élők komfortérzete. Vitatkoztunk rajta eleget, hogy ezért ki a felelős. Most an­nak jártunk utána, hogy mi várható eb­ben a szezonban, illetve milyen tapasz- — tálatokat hozott a korai hideg időszak. Összességében elmondható, hogy vi­szonylag kevés új lakást kapcsoltak be ebben az évben a távfűtésben a háztöm- ' bök szinte mindegyikében „beállt” a rendszer. A logika szerint tehát a mosta­ni szezonban kevesebb panasz várható. BAJÁRÓL Milyacski Máté, a Város­gazdálkodási Vállalat főmérnöke azt a tájékoztatást adta, hogy befejeződött a helyi fűtőmű rekonstrukciója. Három új kazánt szereltek fel, ezek közül kettő 8, egy pedig 4 megawattos. így — a fű­tött lakásokhoz és közületekhez képest, valamint az átlagos téli középhőmér­sékletet véve figyelembe—körülbelül 4- 5 megawatt tartalékkal is számolhatnak. (Folytatás a 2. oldalon). Az elmúlt egy-másfél év során különösen megélénkült a párttagság, a lakosság politikai aktivitása. Az emberek jobban igénylik, hogy kifejthessék álláspontjukat, el­mondják véleményüket és a döntésekben érvényt is sze­rezzenek neki. A politikai információ gyűjtését, rendsze­rezését, továbbítását a pártszervezetekhez több ezren végzik, az ö munkájuknak is része volt a pártértekezleti fordulat előkészítésében, sürgetésében. Azt, hogy a vál­tozások előkészítése mennyire a párttagság körében folyt, jól mutatja egy most nyilvánosságra hozott össze­állítás is. A Propagandista című folyóirat legutóbbi szá­ma — a magyar párt történetében először — részleteket közöl a pártértekezletet megelőző másfél esztendő köz­ponti pártinformációiból. Ezekből a hangulatjelentések- böl a párt és a kormány vezetői hétről hétre értesülhettek a tagság véleményéről. A távlatos útválasztás időszakában, jelentős feszültsé­gekkel együttjáró feladatok sorában, nemegyszer fájdal­mas döntések közepette a pártnak továbbra is minden alapvető társadalmi követelménynek eleget kell tennie. A magyar lakosság meghatározó része a párttól várja a társadalmi folyamatok tudatos irányítását. A közhangulat ismerete nélkülözhetetlen a hiteles ve­zetői magatartáshoz, a politizáláshoz, az eredményes cselekvéshez. Önmagában is bizalmat erősítő, ha az em­berek „visszahallják a hangjukat" a különböző poszto­kon lévők közszereplésében, ha tapasztalják, hogy a vezetők, az irányitó testületek tudatában vannak a la­kosságot foglalkoztató kérdéseknek, hogy nem ismeret­lenek elöltük az egyes társadalmi csoportokat feszítő gondok, valós vagy vélt sérelmek. Az emberek persze nem puszta hivatkozást várnak észrevételeikre, javaslataikra, hanem azt, hogy vélemé­nyükkel részesei lehessenek a döntéseknek. A nép szava a demokrácia alakuló játékszabályaiban válhat és kell is, hogy váljon perdöntővé. Ezeknek a játékszabályoknak azt is garantálniuk kell, hogy a távla­tot nem szorítja tartósan háttérbe egy szűk látókörű napi érdek, hogy a hangulat nem győzedelmeskedik az éssze­rűség fölött. Mert figyelmeztető tanulságok szolgálnak arra is, hogy a politikai—s még inkább a más természe­tű — döntések meghozatalánál a közhangulat csak az egyik „beszámítási tényező" lehet. A munkahelyeken, a településeken éppúgy, mint az országos ügyekben adódhat úgy, hogy gyakrabban kell sokak elevenébe vágó döntéseket hozni, mert ezt követeli meg a gazdasági kényszer, a társadalmi ésszerűség. Ha a döntés egyedüli alapjaként nem is, de-a következmé­nyek bemérésénél, ácselekvési alternatívák mérlegelésé­nél, a ki nem elégíthető igényeket leszerelő, hatni képes érvek megfogalmazásánál állandóan érzékelni kell a ké­telyeket, az ellenérzéseket is. Arra is szükség van, hogy a közhangulatról országo­san, egy-egy régióban, településen, munkahelyen integ­rálódó ismeretek, a társadalom „lélektani állapotáról" szerzett tapasztalatok rendszeresen bekerüljenek a széle­sebb körű nyilvánosságba. Azért is hasznos ez, mert ebben a nyilvános tükörben az eltérő véleményeket kép­viselők a magukéval együtt láthatják a mások reakcióit, reálisabban — indulatoktól is mentesebben tudják mérni egyéni álláspontjukat, megítélni társadalmi jelen­tőségét. A demokrácia feltételei között oly sokszor emlegetett nyilvánosság csak akkor tényleges biztosíték, ha hű ké­pet ad a társadalomban létező erőkről; érdekekről, a tényleges mozgástérről és a nemzeti esélyekről. Az önis­meretnek ezt a mozaikját építi a párt, amikor arra törek­szik, hogy folyamatosan megbízható képe legyen a politi­kai közhangulatról is.

Next

/
Thumbnails
Contents