Petőfi Népe, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-19 / 276. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! .n . . é ■ AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLin. évf. 276. szám Ara: 2,20 Ft 1988. november 19., szombat — Kiszabadul-e a szellem a palackból? Interjú a művelődési miniszterrel 0 (3. oldal) Kép és hang A Rádió és a Televízió jövő heti műsora (5—6. oldal) SPOR (8. oldal) A politikai könyvnapok megyei megnyitója Tegnap délután Lajosmizsén az MSZMP székházában tartották az idei politikai könyvnapok megyei megnyitó­ját. Elsőként a házigazda: Hegedűs Miklós, a lajosmizsei nagyközségi pártbizottság titkára üdvözölte a megjelen­teket. Az általános iskolások hangulatos, ünnepi műsora után Farkas Gábor, az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottságának osztályvezetője nyitotta meg a könyvna­pokat. Bevezetőként utalt a,könyv egyre fontosabbá váló szerepére, mely zűrzavaroktól sem mentes mindennapja­inkban nagy segítséget jelenthet a fogalmak tisztázásá­ban. Elmondta, hogy a könyvesboltok polcain — nem kis részben éppen a Kossuth Könyvkiadó gondozásában — egyre több olyan új dokumentummunkát, szépirodal­mi és publicisztikai művet találhatunk, mely nemcsak hasznos, hanem érdekes, élvezetes olvasmány. A megnyitó gondolatokat követően a hagyományok­nak megfelelően kitüntették a politikai irodalom terjesz­tésében élen járókat. Kiváló terjesztő munkájáért em­lékplakettet adtak át Gajdási Ákosné lajosmizsei pedagó­gusnak, Csányi Istvánnénak, a kiskunfélegyházi Szigma Vállalat dolgozójának, Juhász Lajosnak, a Bajai Rendőr- kapitányság közlekedési alosztálya és Nagy Edit, a kecs­keméti Kádgyár politikai könyvterjesztőjének. Több év­tizedes munkájukért emlékplakettet kapott Godó Balázs­áé (Kiskunhalas), Jelenics Sándorné (Kiskunhalas), Ko­vács Bálint (Solt), Szabó Mihály (Kiskunhalas), és Török Jánosné (Kecskemét) politikai könyvterjesztő. K. J. Megkezdődött az országos KlSZ-értekezlet A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség politikai platformja meghir­detésének, a KISZ XII. kongresszusa előkészítésének és személyi kérdések el­döntésének szándékával kezdte meg munkáját a KISZ országos értekezlete pénteken délután Székesfehérvárott. A KISZ-tagok ezt megelőzően kül­döttgyűléseken, rétegtanácskozásokon mondtak véleményt az országos KISZ- értekezletre készített dokumentumok­ról, amelyeket a KISZ Központi Bi­zottsága bocsátott vitára. Az országos KISZ-értekezlet munkájának közép­pontjában is elsősorban e dokumentu­mok megvitatása áll. A tanácskozás színhelyén, a Videoton Oktatási Köz­pontjában a 625 küldött munkáját több mint 400 meghívott vendég kísér­te figyelemmel. Az értekezletet Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ KB most leköszönő első titká­ra nyitotta meg. A tanácskozáson részt vett és felszólalt' Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter, aki a párt és a kormány nevében köszöntötte a KISZ országos értekezletét. Jelen volt Lukács János, az MSZMP KB titkára és Tatai Ilona, a Taurus Gumiipari Vállalat vezérigaz­gatója, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagjai. Ugyancsak ott voltak a tanácskozáson az MSZMP megyei bi­zottságainak, a társadalmi és tömeg­szervezeteknek a vezető képviselői. „Merészség a politikában csak ak­kor van helyén, midőn tetemes erőre támaszkodhat” — kezdte mondandó­ját Hámori Csaba ezzel a Deák Ferenc- i idézettel, majd így folytatta: — ami lázas és túlfűtött közállapotainkban a magyarországi változások, megvalósí­tásához nagy szükség van olyan erőre, amelyre támaszkodni lehet, s amelyet felhasználni, de nem kihasználni kell. A következőkben az országos KISZ- értekezlet ügyrendjére, munkarendjére, valamint ügyrendi szabályaira tett ja­vaslatot. A KISZ KB állásfoglalása alapján első napirendi pontként a KISZ megújításának, a XII. kongresz- szus összehívásának, a KISZ platform­jának és politikai programjának megvi­tatását indítványozta. Második napirendi pontként az ifjú­ságot érintő időszerű társadalmi, gaz­dasági kérdések, harmadikként pedig a személyi kérdések megtárgyalását — zárt ülésen —javasolta. Az utóbbi elő­terjesztéssel kapcsolatban többen java­solták, hogy a személyi kérdéseket ne zárt, hanem nyilvános ülésen vitassák meg. Ezt nagy tetszéssel, tapssal fogad­ták a résztvevők. Elhangzott olyan in­dítvány is, hogy az országos értekezlet személyi kérdésekkel egyáltalán ne fog­lalkozzon, hanem azt bízza a négy hó­nap múlva összeülő kongresszusra, s addig Hámori Csaba maradjon a KISZ KB első titkára. Szavazással döntött az országos ér­tekezlet: a KB által beterjesztett napi­rendnek megfelelően foglalkoznak a személyi kérdésekkel, de azokat — az eredeti javaslattól eltérően — nyilvá­nos ülésen vitatják meg. Nagy Imre, a KISZ KB titkára fű­zött szóbeli kiegészítést az értekezlet elé terjesztett dokumentumokhoz. Beveze­tőben a KISZ megújítását is befolyáso­ló politikai, társadalmi és gazdasági változásokról szólt. Hangoztatta: a KISZ több mint három évtizedes törté­nelmének legjelentősebb átalakulása előtt áll. A radikális reform tartalmá­nak kimunkálásához minden tagja, minden szövetségese alkotó gondola­tát, jobbító szándékát és cselekedni kész akaratát hasznosítania kell. E vál­lalkozás sikerének alapvető kérdése, hogy kész-e a társadalom a szokatlan, az új, a más befogadására. Az országos pártértekezlet felismerte a politikai for­dulat szükségdsáégét — mondta. (Folytatás a 2. oldalon.) Ingvar Carlsson fogadta Berecz Jánost Ingvar Carlsson svéd minisz­terelnök, a Szociáldemokrata Munkáspárt elnöke pénteken fogadta a hivatalos svédországi látogatáson tartózkodó Berecz Jánost, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Köz­ponti Bizottság titkárát. Berecz János átadta Grósz Károlynak, . az MSZMP főtitkárának, a Mi­nisztertanács elnökének levelét a svéd kormányfőnek. A szívélyes, baráti hangvéte­lű megbeszélésen megelégedés­sel állapították meg, hogy a két ország közötti kapcsolatok di­namikusan fejlődnek. Megerő­sítették, hogy mindkét fél érde­kelt a sokoldalú együttműkö­dés elmélyítésében, a kölcsönö­sen előnyös gazdasági-kereske­delmi kapcsolatok további fej­lesztésében. Üdvözölték a két ország közötti turizmus fellen­dülését, és hangsúlyozták, hogy a két nép közötti közvetlen kapcsolatok hasznosan hozzá­járulnak a nemzetközi béke és biztonság megszilárdításához,* az együttműködés és bizalom légkörének előmozdításához. Berecz János csütörtökön megbeszélést folytatott a Svéd Baloldali Párt—Kommunisták (VKP) Lars Wemer elnök ve­zette tárgyalóküldöttségével. A megbeszéléseken részt yett Szigeti Károly, hazánk stockt; holmi nagykövete. A román szervek súlyos provokációja egy magas rangú magyar diplomata ellen A Külügyminisztérium közleménye A Külügyminisztérium az MTI-hez a kővetkező közleményt juttatta el: 1988. november 14-én a Magyar Népköztársaság bukaresti nagykö­vetsége magas rangú diplomatája ellen a roman hivatalos szervek sú­lyos provokációt követtek el. A ke­reskedelmi tanácsos által vezetett diplomáciai rendszámú gépkocsit a főváros egyik főútján egy rendőrsé­gi autó megállásra kényszerítette, majd több rendőrautó közrefogta. Jóllehet, a kereskedelmi taná­csos diplomata-igazolvánnyal iga­zolta magát, a rendőrök megaka­dályozták, hogy továbbhaladjon és nem tették lehetővé, hogy kap­csolatba lépjen a magyar nagykö­vetséggel, noha ezt többször hatá­rozottan kérte. Tiltakozása ellené­re kocsijával együtt a bukaresti rendőr-fokapitányságra szállítot­ták úgy, hogy a gépkocsi elhagyá­sát annak szállítása közben is meg­akadályozták. A tanácsost kezdet­ben azzal vádolták, hogy lopott gépkocsival közlekedett, majd az­zal, hogy súlyos balesetet okozott, végül pedig azon a címen fogták vallatóra, hogy a „román állam ellen és a román állam- és pártve­zetők ellen” uszító röpcédulákat szórt gépkocsijából a főváros utcá­ira. A rendőrségen diplomatánkat jogellenesen közel hat órán keresz­tül tartották fogva, gépkocsiját tü­zetesen átvizsgálták es lefényké­pezték. (Folytatás a 2. oldalon.) GRÓSZ KÁROLY PÁRIZSI PROGRAMJA Tárgyalások sorozata • Grósz Károly megbeszélése André Lajoinie-vel, a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának titkárával. (Telefotó) A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését no­vember 22-ére, keddre összehívták. A testület — a Politikai Bizottság ja­vaslatára — tájékoztatót hallgat meg az időszerű nemzetközi és küipoiítjkaí kérdésekről Szűrős Mátyásnak, a Központi Bizottság titkárának előter­jesztésében. A Központi Bizottság tagjai tájékoztatót hallgatnak meg tótiek között a Szovjetunió fejlődését meghatározó fő folyamatokról, Len­gyelország helyzetéről, a LEMP tö­rekvéseiről, az európai biztonsági és együttműködési folyamat eredménye­iről, valamint hazánk nemzetközi te­vékenységéről, külpolitikai kezdemé­nyezéseiről. A Központi Bizottság és a Politikai Bizottság munkarendjére, munka- módszerére, a Központi Bizottság munkabizottságainak és apparátusá­nak feladatkörére Grósz Károly főtit­kár tesz javaslatot Az MSZMP máju- á pártértekezlete után számos kezde­ményezés történt a párt vezető szere­pének és működésének korszerűsítésé­re. a pártértekezlet állásfoglalásának érvényesítésére. Ezek sorába illeszke­dik e napirend megvitatása. Az országos és a helyi népszavazás­ról szélé törvény elveire vonatkozó javaslatot Fejti György, a Központi Bizottság titkára teijesztí elő az ülésen. A javaslat az országos pártértekezlet állásfoglalásának megfelelően ajánlja, hogy politikai intézményrendszerünk demokratikus vonásainak további erősítése érdekében az Országgyűlés alkosson törvényt az országos és a helyi népszavazásról A Központi Bizottság ülése a Politi­kai Bizottság javaslata alapján foglal­kozik a párttagdij-fizctés egyes kérdé­seinek módosításával amelynek során figyelembe vették a párttagság észre­vételeit, s ennek értelmében a tagdíj­alap egyértelműbb és áttekinthetőbb megállapítását javasolják. Egy kővet­kező napirend keretében a Központi Bizottság megtárgyalja a saját, 1989. évi munkatervére vonatkozó javasla­tot is. Mindkét napirendi pont előter­jesztője Lukács János, a Központi Bi­zottság titkára. A testület Grósz Károly főtitkár élőterjesztésében személyi javaslatot is megtárgyaL (MTI) Kegyeletes megemlékezéssel kezdő­dött a hivatalos látogatáson Franciaor­szágban tartózkodó Grósz Károly má­sodik, pénteki munkanapja: tisztelettel adózva a francia hősöknek, koszorút helyezett el az ismeretlen katona sírjá­nál. A Diadalív, a híres Arc de Triomphe boltozata alatt lobog az örök láng, amelyet minden nap más-más front­harcos egyesület gyújt meg jelképesen. Az ide érkező főtitkár-miniszterelnö­köt a párizsi helyőrség parancsnoka fogadta, akinek társaságában meghall­gatta a díszegység parancsnokának je­lentését, s az ezt követően elhangzó magyar, illetve francia himnuszt. A ka­tonák feszes sorfala előtt ellépve indult az ismeretlen katona síremlékéhez Grósz Károly, akinek koszorúját gyászinduló hangjai mellett helyezték el az emlékezés lángjának közelében. A volt frontharcosok államtitkára, André Méric megkérte a magyar ven­dégét, hogy úja be nevét az emlékhely aranykönyvébe. Ezt és a Marseillaise refrénjét követően Grósz Károly kéz­fogással üdvözölte a koszorúzáson részt vevők egy csoportjának tagjait, a volt frontharcosokat. A kora délelőtti órákban megbeszé­lések, tárgyalások újabb sorozata kez­dődött: a főtitkár-miniszterelnök szál­láshelyén, a Marigny-palotában első­ként Jacques Chirac volt miniszterel­nököt, Párizs polgármesterét fogadta. Chirac egyben a Tömörülés a Köztár­saságért (RPR), a legnagyobb ellenzéki párt alapítója és elnöke. Jacques Chirac és Grósz Károly ta­lálkozóján elsősorban a kulturális kap­csolatok bővítésének lehetőségeiről esett szó. Grósz Károly elmondta, hogy Magyarország szeretné hasznosí­tani Párizs jövő évi tapasztalatait az „Európa kulturális fővárosa” rendez­vényekkel kapcsolatban, mert a cím — s a vele járó számos teendő — 1995- ben Budapesté lesz. A polgármester megígérte segítségét, sőt, amikor Grósz Károly megköszönte a két főváros kapcsolatainak ápolásában kifejtett te­vékenységét, hozzátette: nemcsak a két főváros, hanem a két ország között is szeretne közvetíteni”. Chirac megítélé­se szerint van jövője, a gazdasági együttműködésnek is, bár egyelőre két lassító tényező szembeötlő. Az egyik: a franciáknak vannak ötleteik, ezekből jó árut, termékeket tudnak gyártani, kereskedőként azonban van még mit tanulniuk. A másik: az együttműködés egyik lehetséges útja a vegyesvállalatok szaporítása, ezek azonban a bürokrati­kus kötöttségek, eljárások miatt nehe­zen születnek meg Kelet-Európábán. Ezzel Grósz Károly is egyetértett, mint ahogy Chirac azon megállapításával is, miszerint Európát nem lehet egy határ­vonal mentén „Keletre” és „Nyugatra” osztani, a közös civilizáció, a közös történelem egységes Európát feltételez. — Egységeset, közöset — erősítette meg a magyar pártfötitkár-miniszterel- nök —, amelynek Magyarország épp úgy része, mint Franciaország. Grósz Károly ezután a Lassay-palo- tába hajtatott, ahol találkozott Lau­rent Fabiusszal, a francia nemzetgyűlés elnökével. Fabius érdeklődött a magyar gazda­sági és reformfolyamatról, valamint a (Folytatás a 2. oldalon) Kevés a munkahely a szociális foglalkoztatókban • A tiszakécskei szociális foglalkoztatóban október 3-án kezdődött a munka. (Tóth Sándor felvétele). Hazánkban az elmúlt hónapokban csökkentek a mun­kalehetőségek, ugyanakkor növekedett azoknak a szá­ma, akiknek valamilyen okból károsodott az egészségük és ezáltal megváltozott a munkaképességük. Ezeknek az embereknek, a kedvezőtlen társadalmi feltételek miatt, még kisebb az esélyük az elhelyezkedésre, a rendszeres munka vállalására, márpedig a megélhetés egyre nehe­zebb. A vállalatok és az üzemek ugyan létrehoznak reha­bilitációs munkaköröket saját hátrányos helyzetű dolgo­zóinak, a növekvő igényt azonban kielégíteni ők sem tudják. E gondokon hivatottak enyhíteni a szociális foglalkoz­tatók. A megyében jelenleg kettő működik, egy Kecske­méten, egy pedig Tiszakécskén. Mindkettőben megválto­zott munkaképességű embereknek, rokkantaknak, értel­mi fogyatékosoknak, valamint kis nyugdíjjal rendelkező időskorúaknak biztosítanak rendszeres munkát. A kecs­keméti foglalkoztató 1985-ben kezdte meg a működését, s az eredményes gazdálkodásnak köszönhető, hogy az indulás után két évvel már az épület felújítására és bőví­tésére kétmillió forintot tudtak fordítani. Tavaly kilenc­vennyolc volt, most száz-százhúsz a dolgozók száma, akik könnyebb fizikai munkát végeznek és átlagosan 2000-2500 forintot keresnek. Tiszakécskén az idén készült el — a városi tanács és a Remix vállalat közös beruházásaként — a szociális fog­lalkoztató. Jelenleg 41 -en dolgoznak, néhányan otthon, bedolgozó rendszerben, a többiek a telephelyen. A mun­kát a Remix biztosítja, az ellátás egyelőre rendszeres. Nehezebb a helyzetük a kecskemétieknek, akik több helyről kapják a munkát és időnként az országot kell járniuk, hogy újabb lehetőséget találjanak a foglalkozta­tó részére. Szükségességét bizonyítja, hogy Kecskeméten legalább száz, Tiszakécskén harminchét megváltozott munkaképességű ember szeretne még elhelyezkedni. Benke Márta Bizottság ülését

Next

/
Thumbnails
Contents