Petőfi Népe, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-18 / 275. szám
1988. november 18. • PETŐFI NÉPE • 5 Bankalapítás — buktatókkal Hazánk pénzpolitikája egyre piaccentrikusabb, teret enged a kezdeményezőkészségnek. De mi történik akkor, ha az útkeresés nem párosul „pályabiztosítással”? A takarékszövetkezetek versenyfutása is telis-teli buktatókkal. Céljuk nem más, mint az összetartó erő megteremtése, és ez ma a takarékszövetkezeti bank létrehozása. Erről beszélgettem Sallai Istvánnal, a megyei takarékszövetkezeti önálló osztály vezetőjével. — Ügy tudom, már arra is kérhetem, hogy rövid történeti áttekintéssel szolgáljon. — Valóban rétestészta módjára húzódó az ügy. Az 1986. évi megyei küldöttgyűlés és választmányi ülés alkalmával fogalmazódott meg az integráció gondolata, amit küldöttünk a szövetkezetek kongresszusán megerősített. A kezdeményezés országosan is jó fogadtatásra talált: állásfoglalás született, hogy egymilliárd forintos alaptőkével, regionális egységekkel létrejöhet az országos takarékszövetkezeti alapokon nyugvó bank, amely hazánk 260 szövetkezeti pénzintézetét integrálná. — A megvalósulás mégis várat magára, miközben a széttagoltság, a bankokhoz viszonyított méretbeni különbségek, illetve az eltérő működési szabályzatok gátolják, vagy úgyszólván lehetetlenné teszik, hogy a konkurenciával felvegyék a versenyt. — Mi 97 egységünkkel a megye minden településén jelen vagyunk. Ezért is kell, hogy legyen olyan szervezet, amely összefogja az elaprózott tőkét, megszüntesse a nagyságrendből eredő kisebb-nagyobb hátrányokat. 1987 augusztusában létrehoztuk a bankalapító és szervező bizottságot azzal, hogy készítse elő a bankalapítást. A tanulmány megszületett, aminek ismeretében a megye tanácsi és pártvezetői elvi támogatásukat adták. — Időközben az ország legtőkeerősebb takarékszövetkezeti területe, Pest megye is bejelentette csatlakozási szándékát. — örültünk a társnak, s nem vártunk sokáig: az Állaim Bankfelügyelet vezetőjéhez benyújtottuk azt a kérelmet, amelyben a Kunsági Bank Rt. alapításának engedélyezését kértük. Erre az MNB elnökhelyettesétől november 1-jén azt a választ kaptuk, miszerint: „napirenden van a takarékszövetkezeti szektor továbbfejlesztése, november 3-án a SZÖVOSZ takarékszövetkezeti fóruma foglalkozik e kérdéssel. A Magyar Nemzeti Bank a kialakított fejlesztési változatok közül azt a megoldást támogatja, amelyik — a takarékszövetkezetek önállóságát megtartva — a takarékszövetkezetek központi bankjának létrehozását indítványozza. Egy ilyen koncepció keretében elképzelhetőnek tartjuk, hogy az országos banknak regionális központjai is legyenek. Ebbe a felfogásba jól beilleszthető lenne a Kunsági Bank létrehozása, regionális központként. Tekintettel a folyamatban levő fejlesztési munkálatokra, továbbá mert egy regionális szervezet megalakítása nem előzheti meg a teljes szervezeti rendszerre vonatkozó döntést, javaslom, hogy szándékukat utóbbiak függvényében szíveskedjenek majd ismételten mérlegelni és álláspontunkat is figyelembe véve véglegesíteni.” — De itt egy másik levél is—folytatta Sallai István. — A minap, november 14-én érkezett a bankfelügyelettől. Nézze (a dátum október 27.). „A Kunsági Bank Rt. alapító és szervező bizottságának kérelmét elutasítom... fellebbezésnek helye nincs ... bírósági útra tartozik. Indoklás: az Állami Bankfelügyelet a bank alapítására vonatkozó kérelmet megtagadja, ha a bank alaptőkéje nem éri el a? egymilliárd forintot. A kérelemhez mellékelt iratok tanúsága értelmében a Kunsági Bank Rt.-t 500 millió forint alaptőkével kívánja a bankalapító és szervező bizottság alapítani. A benyújtott iratok nélkülözik az Rt. alapítási tervezetét, ennek hiányábatubármely részvénytársaság alapítását a hatályos jogszabályok.kizárják.” — A huzavonára nem számítottak, hiszen időközben komoly pénzért megvásárolták a megyeszékhely szívében a leendő banképületrészt és lassan a belső, bankbiztonsági berendezések is elkészülnek. — Valóban volt időnk kialakítani a technikai, tárgyi feltételeket. A személyiek pedig szintén nem jelentenek majd különösebb akadályokat. Az alaptőke az egymilliárd forint is megvan. (Igaz, hogy mi 500 millió forintban kértük a bankfelügyeletnél az alaptőke-megállapítást.) Szervezetünk kész arra, hogy — az országos takarékszövetkezeti alapokon nyugvó bank részeként— működését 1989. január 1-jével megkezdje. Meg kell jegyezni, hogy az említett november 3-ai takarékszövetkezeti fórumra nem hívtak meg bennünket. — Mennyire tőkeerősek? — A takarékszövetkezeteknél elhelyezett országos betétállományból — ami 46 milliárd forint — több mint tizmilliárd a két megyéé. Gyors szervezésre várunk, hogy megalakuljon az országos bank, amihez csatlakozhat a két megye kezdeményezése. Egyébként a bankok négy évtizedének történetében ez lenne az első alulról jövő kezdeményezés alapján megalakuló pénzintézet — mondta Sallai István. Pulai Sára HAZUNK TAJA Paradicsomfajták fólia alá Mint hírül adtuk, a holland Sluis Groot vetőmagcég a közelmúltban Bu- gacon tartott szakmai napot kistermelőknek. Az előadások tartalmáról röviden szó esett, a Kiskunfélegyházán Szabó Imre kistermelőnél megtekintett paradicsom-fajtabemutatóról most szólunk. A vetőmag cég a helyi adottságokhoz igyekezve igazítani a fajtaválasztékot, több hazai kertészetnél állított be ilyen kísérleteket, nem sajnálva erre a pénzt és a fáradságot; évente forgalmának 10 százalékát fordítja kutatásra. Szabó Imre fóliáiban kilenc paradicsomfajta vizsgázott. Az őszi hajtatásban az ismert Dario, a Diego, a Vivia, az újabbak közül az F 4187 és az • Egészséges, bő termést adó paradicsomfajtákat mutatott be Szabó Imre. E 338, és a fonálféreggel szemben ellenálló Prisca keltette fel leginkább a szakmai nap résztvevőinek érdeklődését. GONDOSKODJUNK A MADARAKRÓL! November közepén már egyre inkább számítani kell a fagyott földre, a hideg éjszakákra, a csak napközben felengedő időjárásra. Mindez sietteti a még elmaradt munkák befejezését. A nagyobb lehűlések ugyanis még az úgynevezett fagytűrő növényeinkre is károsan hatnak. Minél előbb szedjük fel tehát a sárgarépát, a zellert, céklát, téli retket. A káposztaféléket is gyorsan takarítsuk be és hordjuk fagyvédett helyre. A kelkáposzták, kelbimbók viszonylag jól tűrik a hideget, ha nincs más mód, hagyhatjuk őket egész télen a szabadban, bár ez azzal a veszéllyel jár, hogy az állatok — egér, nyúl§- megdézsmálják a termést. Á gyümölcsösben is elsőrendű teendő ebben az időszakban a vadkár elleni védekezés. A kerítés nem minden esetben elegendő, gondolni kell a növények egyedi védelmére is. Erre felhasználhatunk műanyaghálókat, de a 4-5 rétegben a törzs köré csavart újságpapír is megfelel, annál is inkább, mert ez a fagyhatástól is véd. Gondoljunk kerti segítőtársainkra, a madarakra! Rakjunk ki mesterséges odúkat, madáretetőket! Ha egyszer elkezdtük a madarak etetését, tavaszig feltétlenül adjunk nekik olajos magvakat, szalonnabőrkéket, faggyút, de kenyérmorzsát semmi esetre sem! SZAKKÖNYVTÁR A ház körül zöldséget termesztőknek — kezdőknek és haladóknak — szinte évente jelentetnek meg kézikönyveket. A Mezőgaz- dasági Könyvkiadó új kötetét műfajában igazi újdonságként ajánljuk az olvasóknak. Formabontó szerkesztés, színes szakmai tájékoztatás, ötletes, sok mindent megmagyaSULYOK -SIKLÓS _ Vetéstől tálalásig MrZÖCAZOASÁGI KIADÓ rázó illusztráció... hangulatos olvasmány ez a szakkönyv! Az újságíró házaspár ajánlása szerint könyvük célja, hogy „... másfél évtizedes tapasztalataink alapján a mindenkori kezdőknek egyszerű, gyakorlati, kézzelfogható tanácsot adjunk.... aránylag kevés idővel és pénzzel, az általunk kikísérletezett és öröklött módszerek segítségével — jobb helykihasználással, folyamatos vetéssel, palántázással, növénytársításokkal... többet termeljenek, az utolsó szálig, levélig hasznosítsák, sokoldalúan felhasználják” a zöldségfajtákat. Kiknek jelentette meg a kiadó új kötetét? „ ... kezdő kertészkedöknek, akik nem tudják, hogy az ásó melyik végét kell a földbe nyomni, haladó kertészkedöknek, akik szeretnének újabb zöldségféléket termeszteni; biokertészeknek, akik szívesen elolvassák, hogy más kertjében mitől retteg a meztelen csiga; kezdő háziasszonyoknak és főző férfiaknak, akik nem ismerik a zöldségek rejtelmeit; haladóknak, ... fogyókúrázóknak ... egyszóval mindenkinek!” A sok-sok ötlettel, jóízű humorral megirt könyv lektorai a kecskeméti Zöldségtermesztési Kutató Intézet FV munkatársai, dr. Győrffy Sándor és dr. Zatykó Lajosné; az ötletes illusztrációk Bátki László,és Jordán Klára munkái. FÜLÖPSZÁLLÁSI GAZDÁKNÁL Elégedett tehéntartók — búsuló csirkések A község határában elterülő legelők, s a rajtuk élelmet kereső marhacsordák jelzik: él még Fülöpszálláson a kun hagyomány. Állatszeretők és -tartók az itteniek. Főleg szarvasjószág van szép számmal, de csapatostul röfög a hízó is az ólakban. Néhány éve .baromfi is került a háztáji portákra, ezerszámra vitték a helyi téeszböl, de mostanában a közgazdaság mostohán bánik a broiler- csirke-tartókkal, veszendőben a tartási kedv. Hogy miféle ösztönzők serkentik a tehenes gazdákat, Pásztohai Lajostól, a Vörös Csillag Tsz háztáji ágazatvezetőjétől tudom meg. A szövetkezet biztosít alomszalmát, szénát, legelőt, a bérletes földekben meg éppen azt termelnek a tagok, amit akarnak, többnyire silókukoricát. Ezekhez a gépi erő a közösből származik. Megfizetik tisztességgel, de akkor is megéri. Ezt bizonyítja, hogy 220 tehén gyülekezik reggelenként a faluszélen, s akkor még a kurjantópusztai növendékgulyáról nem is szóltunk, pedig létszámban megközelíti a tehéncsordát. Tejtermelésre szakosodtak a fülöp- szállásiak. Ötezer literen fölül fejnek évi átlagban. Van olyan kistermelő, aki tízezer forintot vehet föl hó végén a csar- nokostól. No, ez nem mind haszon, de ha ügyesen csinálják, eredményes a vállalkozás. Hanem a csirkések búslakodnak. Kovács Miklós, a Vörös Csillag kereskedelmi osztályvezetője helyettük is panaszkodik. Az idén még közel egymillió tollászkodott a háztáji istállókban, jövőre talán egy sem, merthogy fordult a kocka, s a gazda csak a keserűséget nyeli. Van rá oka. Nem tudják a vállalkozók, milyen árat kalkulálhatnak a jövőben, ezért emészti őket a bizonytalanság. Többen hitelt vettek föl a takarékpénztártól, súlyos ezreket, hogy ólat építsenek, egészségeset, modemet. Törleszteni kellene, de miből? Fő hát a fejük, hogy mitévők legyenek. S hogy miért billen a háztáji zárszámadás mérlege negatívba? A tápok beltartalmi értékét, a gyönge minőséget hozzák fel okként. Utóbb 50 deka táppal többet etettek ugyanazért a gyarapodásért, mint egy éve. Azután a nyavalya is szaporán elkapja a zsenge állatokat. Ha néhány hetet késik a turnus, tartalék forintokhoz kell nyúlni, több a kontó, mint a nettó. Mint mondják, legkevesebb 8 forintot kellene emelni a fel- vásárlási áron, hogy megtalálják a számításukat. Csakhogy a világpiacon éppen leívelőben a csirke karrierje, nem remélhetnek gyors változást. Zs. Kovács István Műanyag alkatrészek Ordasról Ordason van az Uszódi Egyetértés Termelőszövetkezet fröccsöntő melléküzeme. A kalocsai Kaloplasztik céggel társulásban már 30 millió forint értékű különböző műanyag alkatrészt állítanak elő az idén. Vevőiknek közvetlenül szállítják a 175 féle egyszerű és bonyolult alkatrészt. Legnagyobb megrendelőik közé tartozik a Keripar, az Ikarus és a Mezőgép. A községben szinte ez az egyetlen munkalehetőség. Itt harminc asszony talál, ha nem is könnyű, de állandó munkát. P. Z. • Ezen a nemrégen vásárolt új gépen a kiskőrösi ipari szövetkezetnek bukósi- sak-alkatrészeket gyártanak. • Tizenegy gép közül öt a sajátjuk, a többi a Kaloplasztikc. A legkisebb alkatrész, amit készítenek 32, a legnagyobb csaknem 700 grammos. KÖRNYEZETKÍMÉLŐ AUTÓK Régi törekvés a villamos autó forgalomba állítása. Az idők folyamán három ok indokolta ezeket a kutatásokat. Egyik a levegő szennyeződése elleni küzdelem, a másik a szénhidrogénkincs várható kimerülése, a harmadik pedig az atomerőművekben termelt olcsó villamos áram. Ezekhez társult, hogy a villamosmeghajtású járművek felépítése, szerkezete egyszerűbb a benzines üzeműeknél. Az előrelépés legnagyobb nehézsége pedig abban rejlett, hogy a villamos energiát tároló akkumulátorok túl súlyosak voltak. Azóta kiderült, hogy a szénhidrogénkincs kimerülése mégsem látszik közvetlen veszélynek, az atomerőművek sem csökkentették az elektromos áram árát. A villamos járművek fejlesztésének fő mozgatója tehát ma a levegőszeny- nyezés elleni küzdelem. A járművek használói számára a jármű sebessége, akciórádiusza, ára és üzemeltetési költsége a legfontosabb. A 60-80 kilométer napi utat megtevő autósoknak már a jelenlegi — többnyire ólomakkumulátorral működő — villamos járművek is elfogadhatók. Ezek óránként 50-70 kilométer sebességűek, áruk nem haladja meg a benzines üzeműek kétszeresét és tovább fog csökkenni, ha nagy tömegben gyártják majd. A villamos járművek üzemköltsége kereken háromszorta kisebb, mint a benzines üzeműeké, nem is szólva arról, hogy a villamos járművek egyszerűbb felépítése miatt a szervizkiadások kisebbek. A villamos járművek fejlesztésének sarkpontja a hordozható áramforrások súlyának csökkentélljj! se. Ha ugyanis nehéz az áramforrás és kicsi a belőle kivehető energia (azaz ha kicsi az áramforrás fajlagos energiasűrűsége), akkor ez az autó forgalmi jelzőinek, a sebesség, az akciórádiusz, a hordképes- ség valamelyikének jelentős mértékű vagy több jellemző együttesének kisebb mérvű csökkenését okozza. Az áramforrások újratöltésének, cseréjének a megszervezése is hátra van még, holott ez önmagában is nagy műszaki, gazdasági és szervezési feladat: biztosítani kell a töltéshez a villamos energiát ( 10- 100 kilowattóra energiát óránként és kocsinként), a töltés lehetőségét parkolóhelyeken, garázsokban és otthon, az akkumulátorcsere lehetőségét a töltőállomásokon, valamint az igénybe vett villamos energia gyors, egyszerű elszámolását. Az alma meg a fája Balog néninek ugyancsak kikapós híre volt fiatalasszony korában. Sok férfi emlékezik vissza szívesen a tanyákon arra, hogy milyen forró volt az ő ölelése. Hanem Balog néni ügyesen viselte a viganóját: a férje sohasem tudott meg semmit ezekből a dolgokból. Esztendők múlva, amikor az egyik szomszédasszony megkérdezte tőle, hogy-hogy az ura nem fogott gyanút egyszer sem, Balogné elnevette magát. Volt egy jó módszerem. Ha görbe úton jártam, estére mindig finom vacsorát főztem neki, s ezzel elejét vettem a dolognak. . Amikor Katona Jóska a Balogék Erzsikéjének kezdett udvarolni, sokan duruzsolták a fülébe, hogy vigyázzon, mert az alma nem esik messze a fájától, de ő nem törődött a megjegyzésekkel. Meg aztán az is igaz, hogy Erzsi formás, csinos portéka volt, s úgy tudott nézni, hogy annak senki sem volt képes ellenállni. így aztán létrejött a házasság. Nem volt igazuk az aggályosko- dóknak. Katona Jóska meg Balog Erzsi boldogan éltek, s az asszony úgy szerette a férjét, hogy az álmodni sem mert volna hűtlenségről. Aztán az idén ősszel Katona Jóska az egyik nap valahogy megrop- pantotta a derekát a szövetkezetben. Rosszul emelt meg egy zsákot, s alig bírt kiegyenesedni. Nem is tudott tovább dolgozni, haza kellett mennie. A felesége nem volt odahaza. Mikor az anyósát kérdezte, hogy hol van, az csak a vállát vonogatta. Aztán megjött az asszony, s Jóska a konyhai tűzhely mellől, ahol a derekát melengette, megkérdezte. — Hát te hun jártál? Erzsi egy pillanatig hallgatott, majd ezt felelte. |—Csak itt voltam a tanyai boltban. — Osztón mit vettél? Az asszony keze üres volt. Hát... csak vettem volna, de nem kaptam, amit akartam. : A’ nem jó -í§| mondta Katona Jóska, és nem törődött tovább a feleségével, mert ugyancsak sajgóit a dereka. Balog néni azonban észrevett valamit. Azt, hogy a lánya hajában egy sárga falevél van. Hulló levelek akárhol az ember fejére eshetnek, azonban ez a levél csak egyetlen helyen volt található a környékbeli tanyákon: a Gulyás Feri udvarán. Valami különös keleti fa levele volt az, s a fát a magányosan élő legény úgy hozta valahonnan a Távol-Keletről, s a tanyai népek nagy ámulatára nevelte már esztendők- óta. Az öregasszony odasomfordált a lányához, és óvatosan kivette a levelet a hajából Balog néni nem tett szemrehányást Erzsinek, szóba sem hozta a dolgot, de amikor egyedül maradt, mosolyogva simogatta meg a furcsa levelet. Ki tudja, mi jutott az eszébe! Aztán estére olyan csirkepörköltet főzött a vejének, hogy az még a derékfájását is elfelejtette tőle. Tóth Tibor k. m.
