Petőfi Népe, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-18 / 275. szám
1988. november 18. • PETŐFI NEPE • 3 Az MSZMP Politikai Főiskoláj ának pályázati felhívása Az MSZMP Politikai Főiskolája felvételi pályázatot hirdet az 1989/ 90-es tanévre a nappali és levelező tagozatra. Felvételre párttagok és pártonkívüliek egyaránt jelentkezhetnek. A főiskola politikatudományi képzést, politológus szakképesítést nyújtó egyetem, amely tevékenységét az oktatási törvény és végrehajtási rendeletéi, valamint az MSZMP központi testületéinek határozata alapján végzi. Az intézmény a párt-, az állami, a társadalmi, a gazdasági szervezetekben, valamint a tájékoztatásban dolgozó vezetők, társadalmi és politikai tisztségviselők, illetve ilyen munkakörök, tisztségek betöltésére alkalmas személyek, valamint a politikai tudományok iránt érdeklődő fiatalok jelentkezését várja. A hallgatók tanulmányaik eredményes befejezésekor politológus szakképesítést adó egyetemi diplomát kapnak, amely a párt-, az állami és a társadalmi szervezetekben, a tájékoztatásban végzendő politikai tervező, szervező, elemző és szakértői munkára, valamint a tudományos tevékenységre, a politikatudományi ágak oktatására képesít a felsőoktatásban, illetve a politikai oktatásban. A nappali tagozatra — amelyen a tanulmányi idő négy év — hatvan olyan, 35 év alatti jelentkezőt várnak, aki érettségi, illetőleg azzal egyenértékű középiskolai végzettséget tanúsító bizonyítvánnyal, s némi mozgalmi tapasztalattal is rendelkezik. Nappali tagozatra csak első diploma megszerzésére adható be pályázat: korábban más egyetemet vagy főiskolát végzettek nem vehetők fel. A nappali tagozatra jelentkezőknek magyar és egyetemes történelemből kötelező írásbeli és szóbeli felvételi vizsgát tenni, s választhatnak a politikai gazdaságtan, a magyarirodalom, afilozófia, a munkás- mozgalom története tárgyak közül. A felvettek tanulmányaik idejére ösztöndíjat kapnak. A munkahelyekről felvett hallgatók — ameny- nyiben munkahelyük vállalja — munkahelyi ösztöndíjat kapnak; mértékét a munkahely állapítja meg. Ha nem vállalja, akkor számukra a főiskola a SZET-en végzett szakmunkások egyetemi továbbtanulásával kapcsolatos állami rendelkezéseknek megfelelő ösztöndíjat biztosít. A középiskolából felvett hallgatók a felsőfokú intézményekben rendszeresített ösztöndíjat kapnak. A vidéki hallgatók kollégiumi elhelyezést igényelhetnek. A levelező tagozaton a tanulmányi idő 3 év. Ezen belül 6 hónapig munkából függetlenített, nappali tanulmányi rend szerinti képzés folyik. A hallgatók havonta 5 összefüggő napot, szemeszterenként négyszer öt napot töltenek a főiskolán; az utolsó szemeszter 4 hónapos nappali képzéssel zárul. E képzésre 45 év alatti életkorig 180 jelentkezőt vesznek fel. Pályázati feltételek: egyetemi, főiskolai végzettség, 5 éves munkaviszony, a munkáltató támogató ja- vaslatá, a társadalmi, közéleti tevékenység és a hatáskörileg illetékes pártszerv véleménye. A levelező tagozatra jelentkezők felvételi vizsgát nem tesznek^ azonban ismeretszint- felmérő feladatlapot töltenek ki, és az általános politikai tájékozottság megállapítására irányuló felvételi beszélgetésen vesznek részt. A Politikai Főiskola a munkaviszonyban álló jelentkezők részére február elejétől előkészítő tanfolyamot szervez. A középiskolai tanulók a felsőfokú oktatásban használatos jelentkezési lapot — a középiskola ajánlásával együtt—március 15-éig juttathatják el a Politikai Főiskola tanulmányi osztályára. A felvételi kérelmeket a Politikai Főiskola március 15-éig fogadja el. Bolhapiac pppK mm 1 Nagy Anita a hidegben is kitartóan várta a vevőket. Több mint négy esztendeje, hogy Kecskeméten, az Irinyi út 17. szám alatti SZUV-sportpálya minden hónap első vasárnapján bolhapiacnak ad helyet. A kezdeményezés a Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalat fiataljait, jilletve, szakszervezetét dicséri. . — Honnan az ötlet? — kérdeztem Kovács Imrénét, aki gyakran vállal ügyeletet. — Korábban Párizsban járva láttam ilyen jellegű zsibajt. A munkahelyemen elmondtam és cselekedtünk. Végül is nem sok befektetés kellett az egészhez. Igaz, a város peremkerületén, az ürgési részen van zsibpiac, de az egészen más! Az itteni kuncsaftokat ott eltaposnák. Először csak havonta egyszer nyitottuk ki a pálya kapuját, újabban már a hónap második vasárnapján is itt vagyunk. Társadalmi munkában valamelyikőnk, vagy ha sokan jönnek össze, egy-egy szocialista brigád felügyel a rendre. Ugyanis belépő és helypénz nincs. Általában gyerekek a csereberélek, az eladók és a vevők. Itt a pár forintok sokkal többet érnek, mint másutt az ezrek. A felügyelők napidíja pedig nem akármilyen fizetség: az élmény. Előfordult, hogy nagyon elhúzódott a vásározás, s egyszercsak egy kislány megjelent vagy félszáz maga sütötte palacsintával. Azt látni kellett volna! Négyért adta darabját, de annál sokkal többet ért. Vagy hozzák a nagy pakkokat a gyerekek! Némelyikük ki sem látszik a gyűjteményéből. Gazdát cserélnek a divatos dobozgyűjtés fölös darabjaitól kezdve érmék, kövek, ásványok, kisautók, különféle játékok ... És mi mindent adnak-vesznek! — Ti miket pakoltatok a biciklire? ^4- kérdeztem két fiúcskát, akik hazáig már nemigen bírják a hideget, visszain- dulás előtt forró teát öntöttek egymásnak. • Gombár József és Jász Péter hazaindulás előtt megitták a forró teát. (Tóth Sándor felvételei) — Osztálytársak vagyunk a Zójá- ban, hatodikosok. Hoztunk kinőtt nadrágokat, pulóvereket, zoknikat, anyunak egy ilyen táskáját — mutatott a retikülömre. — Öt, tíz, harminc, ötven forintért adtuk. Az is pénz! Az iskolatáska megmaradt, meg egy-két cucc. Majd kijövünk máskor is. Én itt lakom az Irinyi utcán, a barátom, Jász Peti az Aradi vértanúk terén, Mennyi a keresmény és mi lesz vele? — Kétszázhatvanat árultam Sí mondta a beszédesebb, Gombár József. — De volt ám már úgy, hogy 1050-et, máskor meg 450-et. A karácsonyi ajándékokat ebből a pénzből veszem meg. Költöttem is volna, de nem láttam Búvár zsebkönyvet. így talán marad kazettára is. Tizenegy óra tájt már csak a legkitartóbbak fagyoskodtak a múlt vasárnapi bolhapiac fapadjainál. Dideregve összefelé pakolt egy vékonyka kislány, a tizenévesnek látszó Nagy Anita, miközben szóra bírtam. ; tí- Miket cipeltél? — A kinőtt ruháimat hoztam el, meg a régi játékokat, kirákókat. Nem nekem valók, 12 éves vagyok, a Budai Dezső Általános Iskolába járok. A három fiútestvérem nagyobb nálam, igy csak pakolgatnánk otthon a holmikat. Ma keveset árultam. Máskor hétszázat is hazavittem. Farmerkabátra gyűjtök. A szüleimnek is szoktam adni a pénzből, mert ők vesznek nekünk minden rnhát, cipőt, meg ami szükséges. Én mondtam anyunak, hogy gyűjtsük ösz- sze a felesleges darabokat, és apródon- ként eladogatom. Varrógépet is akarunk venni, azzal is lehet spórolni. Közben egy asszony kilépett a képből, mondván, öt sokan ismerik, mit szólnak, ha itt látják. Egy idősödő férfi kicsit megkésve érkezett, s „hátha kell valakinek” jelszóval fölajánlotta: Új időket hoztam — és hangjából érződött tapasztalatának keserűsége. Új idők, amikor meg kell tanulni a dolgok megbecsülését, legyen az kinőtt játék, ruha, elolvasott folyóirat, könyv — alkalmi palacsintasütéssel szerzett forint, a gyerekek bolhapiaci alkudozásainak keresménye. Pulai Sára • A vasárnapi hideg több piacolóval hazavitette a batyukat. 70 ÉVE TÖRTÉNT Két forradalom megyei krónikája (1918. október 31—1919. augusztus 1.) 1918. november 17. Budapestre érkezett Moszkvából Kun Béla illegálisan, dr. Sebestyén Emil ezredorvos álnéven. Kecskeméten a Földmunkások Szövetségének Kecskeméti Csoportja megtartotta újjáalakuló gyűlését. A gyűlés határozatilag kimondta, hogy újra megalakítja a Földmunkások Szövetségének Kecskeméti Csoportját és héttagú vezetőséget választ; két tagot a Kecskeméti Munkástanácsba delegál; csatlakozik a szociáldemokrata párthoz és saját vezetőségébe fogadja a Szociáldemokrata Párt kecskeméti szervezetének képviselőját. Az újjáalakuló gyűlés a következő tagokat választotta meg az új vezetőségbe: Berényi Pál (elnök), Gulyás Ferenc, Beregszász/ Lajos, Villám Imre, Pintér Sándor, Gál József, Nagy Imre. Az újjáalakuló ülésen felszólalt a Szociáldemokrata Párt kecskeméti szervezetének képviselője is, aki felhívta a város egész földmunkásságát, hogy saját jól felfogott érdekében csatlakozzon a forradalmi szociáldemokrata párthoz és ne tűrje az igazságtalan birtokelosztást, s követelje a földreformot. Baján a megalakult Bunyevác—Szerb Nép tanács a Bunyevác Olvasókörbe népgyűlésre hívja a bunyevácokat. E népgyűlésre szóló meghívó bunyevác nyelvű szövege a közös szenvedésekre, kiomló könnyekre és az elszenvedett igazságtalansá-. gokra emlékezteti a bunyevácokat. 1918. november 18. Budapesten Kun Béla megbeszéléseket folytatott a baloldali szociáldemokrata ellenzék és a Forradalmi Szocialisták vezetőivel — Rudas Lászlóval, a kecskeméti születésű Vágó Bélával, Szántó Bélával, László Jenővel, Korvin Ottóval és Hirossik Jánossal — a magyar kommunista párt megalakulásáról. Dunapatajon 250 taggal megalakult a Szociáldemokrata Párt helyi szervezete és megválasztotta vezetőségét is Bencze József elnökletével. 1918. november 19. Budapestről Bécsbe utazott Kun Béla, hogy felvegye a kapcsolatot az osztrák baloldallal és átadja Lenin üzenetét a börtönből nemrég kiszabadult Friedrich Adlemek. Kecskeméten nagygyűlést tartottak a tartalékos és népfelkelő, valamint a szolgálaton kívüli tisztek és a többi között a következőket határozták; „1. A kecskeméti tartalékos, népfelkelő és szolgálaton IciVülí tisztek kimondják csatlakozásukat a taTtalé"- kos, népfelkelő tisztek és szellemi munkások orszá- ‘göSHégyeSűlétéí®z.'2. Kívánjük/Tlógy existenciánkr újbóli megalapítása végett mielőbb 14—18 000 korona végkielégítést haladéktalanul fizessenek ki. 3. Kívánjuk, hogy a legénység érdekében a földosztást mielőbb keresztül vigyék, a nem földmíves katonák részére pedig kívánjuk a megfelelő kártalanítást. 4. Kívánjuk, hogy az állások betöltésénél, úgy az állami hivataloknál, mint a közigazgatásban, magánalkalmazásban elsősorban azt vegyék tekintetbe, hogy az illető a világháborúban katona volt-e vagy sem, az összes társadalmi osztályokra vonatkozólag...” Kecskeméten a katonatiszti nagygyűlésen elfogadtak egy az előbbieknél követelőzőbb, s a földosztást és a kártalanítást is mellőző, jobboldali platformról bíráló határozatot is, melynek jellemző pontjai a következők. „l.A tartalékos és népfelkelő és szolgálaton kívüli tisztek nagygyűléseken megállapították, hogy a helyi Nemzeti Tanácsban 1-2 tag kivételével a világháborúban résztvett, katonaviselt ember nincsen. A Nemzeti Tanács mai összeállítása így a legnagyobb részben önkényes, és éppen azoknak az embereknek nincs képviselete, kiket ott éppen a legnagyobb jog illetné meg ... a Nemzeti Tanács tagjai jórészben azok az emberek, kik az egész háború borzalmait itthon élték át, akik a harctéri katonaság vállán igyekeznek emelkedni, jogot, hatalmat gyakorolni, akikhez azonban nekünk semmi közünk nincsen ... követeljük a Nemzeti Tanács azonnali átformálását... Követeljük, hogy a helybeli Nemzeti Tanács nagyobb részébe katonaviselt tagok legyenek minden társadalmi osztályból, hol több helyet a közkatonák részére kívánunk biztosítani (...) Ezen határozatunk végrehajtására egy bizottságot küldünk ki... és határozatunk érvényre jutásáért a budapesti nemzeti tanáccsal érintkezésbe lépünk.” Kecskeméten a helyi nemzeti tanács ülést tartott Lugosi István 9 Lugosi István. és 15 pontból álló határozatot fogadott el. Ebben egy kivételével a közellátás és a propaganda napi aktuális problémáival foglalkoztak, illetve határoztak. Az egy kivételt jelentő határozati pont a katonatisztek beadványáról szól a következőképpen: „8. A kecskeméti tartalékos és szolgálaton kívüli tisztek tegnap tartott ülésükből beadványt intéztek, amelyben erélyesen követelték, hogy a Nemzeti Tanács helyi szervének többsége katonaviselt emberekből álljon. Követelték továbbá, hogy a városi tisztviselői kar kicseréltesék. Dániel József szerint a katonák maguknak vindikálják a forradalom győzelmét, pedig ők csak segítettek a forradalomban. Konkretizálják a tisztek, hogy mi kifogásuk van a Nemzeti Tanács ellen, mi a vádjuk. Javasoljuk, hogy a Nemzeti Tanács addig ne is foglalkozzon a beadvánnyal, míg nem konkretizálják, hogy miben nem védtük meg a katonák és a tiszturak érdekeit. Sándor István polgármester azt indítványozta, hogy küldjenek ki egy bizottságot, amely folytas- ■Sqn tárgyalásokat a tartalékos.tisztekkel.... Dr. Garzó Béla szintén a megértést hangoztatta ,,és,;hc!Z2ájámit,3 polgármester előterjesztéséhez.,, Bódy János azt javasolta, hogy egyáltalán ne tárgyaljanak a beadvány aláíróival, mert a forradalmat nem Ok csinálták, hanem a munkásság, amelyre Budapesten a katonaság lőtt is. Lugosi István csatlakozott Bódy álláspontjához. Mint közkatona kifogásolja, hogy a tisztek parancsoljanak a Nemzeti Tanácsnak. A tisztek voltak a háborús szellem vezetői, és ha a katonák lázadozni kezdtek, akkor azt kíméletlenül elnyomták. Ha a tisztek annyira forradalmárok lettek volna, mint a közkatonák, már két évvel hamarább megszűnt volna az átkos háború. A katonaságot a közkatonák képviselik, akiknek a tisztek parancsára menni kellett a tűzbe. Szegedi Lajos szerint nem lehet tárgyalni sem a beadványt. Senkinek sincs joga a Nemzeti Tanácsba ilyen módon bejönni. A katonáskodás nem jogcím a politizálásra, s noha teljes mértékben kárpótolni akarja a katonákat szenvedéseikért, mégsem egyezhet bele abba, hogy a polgári társadalmat volt katonák irányítsák. Eötvös Nagy Imre tartott ezután nagy beszédet a polgármester javaslata ellen. A katonai szellemet ki kell irtani a politikából, a közvéleményből. Tiszta polgári politikát kell csinálni, amelyben mindenki részt vehet és amely nem ijed meg a kardesörte- téstől. Kéri irattárba helyezni a beadványt. Dr. Fodor János, dr. Pásztor János, Hajnóczy Iván, Dániel József felszólalásai után a többség a polgármester javaslatát fogadta el és kiküldte dr. Fodor János, Joó Gyula, Sándor István, Lugosi István, Bódy János és Hajnóczy Iván tagokat, hogy tárgyaljanak a tisztekkel és tárgyalásuk eredményét terjesszék a plénum elé határozathozatal végett.” Bácsalmáson rendkívüli közgyűlést tartott a községi képviselőtestület a régi elöljáróság visszaéléseinek vizsgálásáról és a községi jegyző elbocsátásáról. (Folytatjuk.) Dr. Békevári Sándor REZESBANDA, SVÉDASZTAL, RENDKÍVÜLI ÁRUHÁZNYITÁS Tordán jártak a tiszaalpáriak A minap terjedelmes levelet kaptunk Czimer Istvánnétól, Tiszaalpár népfronttitkárától. Újonnan szövődő barátságról ír, mely a Tisza menti nagyközség és a jugoszláviai Torda között köttetett, jó egy évvel ezelőtt. A tordaiak tavaly ősszel jártak Ti- szaalpáron, ők pedig a közelmúltban viszonozták látogatásukat. Utazásukat nagy készülődés előzte meg, írja a népfronttitkár, mert meg kellett beszélni, hogy kik utaznak, s ott ki kit lát majd vendégül, ugyanis kapcsolatuk családi vendéglátásra épül. Egy autóbusszal és több személygépkocsival indultak útnak Torda „meghódítására”. Utazott a Tiszaalpári Pávakör és a futballcsapat is. Tordán olyan fogadtatásban volt részük, hogy nem akartak hinni a szemüknek. A község zászlódíszben volt. A művelődési központ előtt úgy tűnt nekik, mintha az egész falu kivonult volna a fogadásukra, annyian voltak. Szólt a rezesbanda, meleg kaláccsal, itallal, gazdagon terített svédasztalon minden jóval kínálták őket. Aztán két tordai alkotóművész bemutatójára invitálták őket, - majd a kapcsolatok bővítéséről beszélgettek, , közös műsort adtak, megajándékozták egymást, nyüatkoztak a rádiónak, vacsora után pedig reggelig együtt táncoltak. Másnap a tiszaalpáriak kedvéért kinyitott az áruház, hogy ajándékokat tudjanak vásárolni. Ezután családi látogatások következtek, a focimeccsen a helybeliek győztek. A vendéglátók videofilmét készítettek az első nap programjáról, s az is elkészült a másnap délutáni hazaindulásig, ajándékként. A tiszaalpáriak nagyszerű barátokra leltek a tordaiakban, akik büszkén ' vallják magukat magyaroknak. r —
