Petőfi Népe, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-17 / 274. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS4CISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLDI. évf. 274. szám Ára: 1,80 Ft 1988. november 17., csStSrtök Berecz János Svédországba utazott Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára a Baloldali Párt- Kommunisták (VPK) meghívására tegnap Svédországba utazott Látogatása során megbeszélést folytat a két párt közötti kapcsotátok fejlesztésének időszerű kérdéseiről és találkozik a svéd politikai élet kiemelkedő személyiségeivel. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőié- 1 ren megjelent Ragnar Dromberg, a Svéd Királyság budapesti nagykövete. (MTI) A művelődési miniszter látogatása Bács-Kiskunban Czibere Tibor művelődési miniszter tegnap megyénkbe látogatott Dr. Gajdó- csi Istvánnal, Bács-Kiskun megye tanácselnökével, valamint a megye művelődésügyének irányítóival a kulturális élet, a művelődés időszerű megyei kérdéseiről cserélt eszmét. A miniszter az együttműködés lehetőségeit kutatva segítőkészségéről nyilatkozott. Czibere Tibor a nap folyamán ellátogatott a kecskeméti Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolára, ahol dr. Kulcsár Béla főigazgató fogadta, a Népi Iparművészeti Múzeumba, itt dr. Tóth József, a Népi Iparművészeti Tanács elnöke kalauzolta és tájékoztatta. Ezt követően a kecskeméti 607-es Gáspár András Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola új tornacsarnokát avatta fel a miniszter, s adta át a több mint 1800 tanulónak. A látványos ünnepség amelyen részt vett dr. Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára Jártás Istvánná igazgató szavaival kezdődött, aki köszönetét mondott annak az őtvennél több szervnek — minisztériumnak, tanácsnak, vállalatnak — melyek anyagi támogatásukkal, társadalmi munkájukkal segítették a megvalósulást. Czibere Tibor művelődési miniszter avató beszédében szót ejtett egyebek mellett a tanulás, az iskolázottság presztízsének válságáról; az oktatás, a nevelés feladatairól, az új körülmények új követelményeiről, melyek a munkaerővel szemben támasztott követelményeken is módosítanak. Örvendetesnek tartotta, hogy Kecskeméten társadalmi összefogással rendkívül rövid idő alatt felépülhetett ez a létesítmény, s ennek eredményeképpen az oktatás tárgyi feltételei jelentős mértékben javultak az intézményben. '— A tornacsarnok avatása 53 mondta a miniszter — lehetőséget kínál arra is, hogy szóljak az egészség0 Hazánknak minden korábbinál nagyobb szüksége van arra, hogy az ifjúság egészséges, edzett legyen — hangsúlyozta Czibere Tibor művelődési mK niszter tegnapi avatóbeszédében. 9 A 607-es Gáspár András Ipari Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola új tornacsarnoka társadalmi összefogással, rendkívül rövid idő alatl épütt fel. (Tóth Sándor felvételei). megőrzés társadalmi programjának megvalósításáról, a tanulóifjúság sportjának fellendítésére irányuló törekvésekről. Meggyőződésem, hogy hazánknak minden korábbinál nagyobb szüksége van arra, hogy az ifjúság egészséges, edzett legyen. Az első igazi lépést a pedagógustársadalom azzal teheti meg, ha a testi kultúrát az egyetemes emberi kultúra részének, az egészséget, a testi nevelést pedig a gondolkodó és cselekvő személyiség fejlesztéséhez nélkülözhetetlennek tekinti. Ezután a tornacsarnok tervezésében, építésében, illetve kivitelezésében végzett munkájukért kitüntetéseket vehettek át a legeredményesebb dolgozók. (Folytatás a 2. oldalon.) PARLAMENTI BIZOTTSÁGOK VITATTÁK Hol tart a stabilizáció? A Parlament ipari bizottsága Juhász Mihály elnökletével tartott tegnapi ülésén a kormány stabilizációs gazdasági munkaprogramjának végrehajtásáról, a vállalkozási nyereségadóról, a központi műszaki fejlesztési alapról szóló törvényjavaslatról, továbbá az adó- és árrendszer-módosításnak az iparban tapasztalt hatásairól tanácskozott. Az írásos jelentésekhez és előterjesztésekhez Harsányi Imre, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese fűzött kiegészítést. Mindenekelőtt elemezte az ország pénzügyi és hitelhelyzetét. Elmondta, hogy az idei bruttó adósságállomány 17 milliárd, a nettó pedig 10,4 milliárd dollár. Ez a nemzeti jövedelem 85 százalékának megfelelő összeg. A jövő évben hiteltörlesztésre kétmilliárdot, kamatfizetésre további egymilb- árd dollárt kell fordítani, miközben a gazdaság 6,5 milliárd dollár exportbevétellel számol. Jelentős tehertételt jelent majd az importliberalizálással ösz- szefüggésben a tervezett 5,5 milliárd dollárnyi behozatal. így az országnak további jelentős hiteleket kell felvennie, az adósságállomány a 90-es evekre tovább nő. Ez egyébkent az idén 500 millió dollárral emelkedett, s bár jövőre ennek felét tervezték, de a növekedés várhatóan hasonló lesz az ideihez. Ugyanakkor az előadó kedvezőnek értékelte az idei exporteredményeket; a külkereskedelmi egyenleg jelenleg több mint 250 millió dolláros aktívumot mutat, szemben a múlt évi 380 milliós asszívummal. Annak érdekében, ogy jövőre tovább javuljanak az eredmények, a belföldi fogyasztás újabb csökkentése szükséges, valamint a vállalati jövedelmek nagyobb elvonása, mert — mint mondta — a vállalati források az idén mérséklődés helyett inkább emelkedtek. A tervhivatal elnökhelyettese szólt arról is, hogy várhatóan tovább szűkül a szocialista országokkal az árucsere lehetősége, annál is inkább, mert partnereinkkel kiegyenlített áruszállításokra törekszünk, s a közelmúltban a szovjet külkereskedelmi cégek is visszamondták jelentős magyar exporttételeket. Ezért néhány helyen kapacitáskihasználatlansággal is számolni kell. Varga Béla pénzügyminiszter-helyettes mindezzel összhangban az eredetileg 50 százalékosra tervezett vállalkozási nyereségadót eleve 55 százalékosra javasolta a képviselőknek. Azt is kifejtette, hogy mivel számos adó megszűnik, összességében a központosított elvonások aránya így is mérséklődik. Ilyen adómértek mellett is indokoltnak tartotta az előterjesztés a vállalati osztalékok fizetését az államkasszába. Tétényi PiU, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke elmondta, hogy a kutatásfejlesztési programokat hazánkban 40-42 százalékban központi forrásból fedezik, ez az arány hasonló a nyugat-európai országokéhoz. Törvényt alkotni szükséges annak érdekében, hogy az alapokba való befizetések és a felhasználások kedvező irányba rendeződjenek át. A napirenden felsorolt témákról ezután együttes vitát folytattak a bizottsági tagok. A gyakran szenvedélyes hangú felszólalások közül a legtöbb az osztalékfizetést tette szóvá, mások információkat sürgettek az ország hitel- felvételeiről és annak felhasználásáról. Kovács Károly (Budapest) arról szólt, hogy nem látja a kormány munkájában a kibontakozást segítő elemeket. A tervezés változatlanul csak feltételezéseken alapszik. Hasonló nézeteket vallott Lekai Gusztáv (Hajdú- Bihar megye), amikor úgy fogalmazott, hogy az elmúlt egy év a közgazdászok elégedettségét igazolja, de ez távol áll a társadalom értékítéletétől. A gazdaságijelzések nagyon rossz képet mutatnak az ország helyzetéről, — mint mondta — „a kormány elnökét csődbiztosnak kellene kinevezni”. A vitazáróban Harsányi Imre fontosnak nevezte, hogy az Ä variációval jelzett gazdaságpoutika a liberalizált importtal, az exportösztönzéssel hosz- szabb távra alapozhatja meg a kibontakozást; szemben a B variációval, amelynek gazdaságpolitikáját jelenleg is folytatjuk. Elismerte, hogy sok ellentmondás van gazdasági életünkben, s közölte, hogy a múlt gazdaságpolitikáját feltárandó vizsgálóbizottság alakult a pártban. Az elnöklő Juhász Mihály végül is szavazásra bocsátotta az előteijesztése- ket. A bizottság egyhangúlag elfogadta a műszaki fejlesztési alapról szóló törvényjavaslat előteijesztesét. A vállalkozási nyereségadóról szólót öt ellen- szavazattal oly módon fogadták el, (Folytatás a 2. oldalon.) JÓ HANGULATÚ, ŐSZINTE ESZMECSERE MADRIDBAN Az újabb állomás: Franciaország Korán kezdődött tegnap Grósz Károly madridi munkanapja. Tekintettel a magyar kormányfő-pártfőtitkár szűkre szabott idejére, Grósz Károly helyi idő szerint reggel nyolc órakor munkareggebn találkozott a Spanyol Szocialista Munkáspárt vezetőivel. A munkaprogramot délelőtt rövid látogatás szakította félbe: a Prado múzeumban Grósz Károly El Grecp, Velázquez és mások festményeit tekintette meg. A hivatalos „menetrend” szerint ezután a két kormányfő és a tárgyaló csoportok együttes tanácskozása, majd nemzetközi sajtóértekezlet következett. Kora délután a zarzuelai palotában I. János Károly spanyol államfő ebéden látta vendégül Grósz Károlyt. Felipe González tegnap Madridban megerősítette, hogy szándékában áll mielőbb ellátogatni Hazánkba. A spanyol államférfi Grósz Károly- lyal, az MSZMP főtitkárával, kormányfővel együtt tartott sajtóértekezleten rendkívül jó hangulatú és őszinte eszmecserének mondotta a magyar politikussal folytatott megbeszéléseit. Utalt arra, hogy madridi megítélés szerint Magyarország jelenleg kulcsszerepet tölt be a nemzetközi kapcsolatok építésében. Ennek egyik fontos jeleként említette a Magyarország és a Közös Piac közötti együttműködési megállapodást. Grósz Károly mintegy vendéglátója gondolatát folytatva hangsúlyozta: látjuk, halljuk is, hogy fokozódik az európai államok egymásra utaltsága és Európa egyik fele sem lehet érdekelt a másik kudarcában. Grósz Károly tegnap délben látogatást tett a spanyol törvényhozás, a Cortes alsóházában, ahol Félix Pon- so, a képviselőház elnöke tájékoztatta őt a honatyák tevékenységéről. Ma Franciaországba utazik a főtitkár-kormányfő és kísérete. AZ ÉLETSZÍNVONAL ALAKULÁSÁRÓL, AZ INFLÁCIÓRÓL, FOGLALKOZTATÁSI ELVEKRŐL KÉRDEZTÉK A SZAKTANÁCS FŐTITKÁRÁT A szakszervezet ragaszkodik a kollektív szerződéshez Dr. Körös Gáspár vezető titkár köszöntötte tegnap kora délután az SZMT székhazának nagytermében összegyűlt szakszervezeti aktivistákat, dr. Szakol- ezai Pált, a megyei pártbizottság titkárát, Tohai Lászlót, a megyei tanács általános elnökhelyettesét, a meghívottakat, üdvözölte Nagy Sándort, a SZOT főtitkárát, majd felkérte előadásának megtartására. A szaktanács főtitkára meggyőzően indolta, hogy a magyar szakszervezeteknek is figyelembe kell venni a mély1 reható pohtikai, gazdasági, kulturális változásokat. Csak akkor őrizhetik meg tartósan a dolgozók többségének ma még többször kinyilvánított bizalmát, ha a jövőben az érdekképviseletet, az érdekvédelmet tekintik legfontosabb, elsődleges funkciójának. ' Mindehhez szervezeti, működési és mindenekelőtt szemléleti változások szükségesek. A december elejére tervezett országos tanácskozás előreláthatóan megvitatja az új alapszabályokat, az új szervezeti felépítést. Noha — az elgondolások szerint — meg kell tartani (ahol ez lehetséges) az egy fizemEj- egy szakszervezet elvet, az eddiginél jóval nagyobb teret kell kapniok az ágazati szakszervezeteknek. Ezek továbbítják, képviselhetik legérzékenyebben a réteg-, a csoportérdekeket. A tervezet szerint a SZOT helyébe egy új, az önálló ágazatokat szövetségben egyesítő szervezet lép. (Később döntenek elnevezéséről.) Nagy Sándor szerint továbbra is nélkülözhetetlenek a megyei szakszervezeti testületek, de ezek semmilyen formában nem tartozhatnak a központi szövetség hatáskörébe, hanem a megyei ágazati bizottságoknak, titkárságoknak tartoznak felelősséggel. Véleményük, állásfoglalásuk elsősorban helyi szempontok, esetenként az indokolt helyi érdekek érvényesülését segíti. A főtitkár arra számit, hogy a befizetett tagdíjakból több marad az alapszervezeteknél 1989-től kezdve, de még nincs eldöntve a központi járulék aránya. Nagy Sándor nem tért ki a napi gondokkal, a jövő évi tervekkel kapcsolatos szakszervezeti vélemények ismertetése elől, noha több fontos kérdésben különbözik álláspontjuk a kormányétól. Amíg a gazdaság elemi gondokkal küszködik, amíg nem alakulnak ki kedvezőbb bérviszonyok, semmiképpen sem egyeznek bele a kollektív szerződés kötelező jellegének megszüntetésbe. Gondjainkat erős, kiszámítható szakszervezet nélkül nem oldhatjuk meg — hangoztatta. Utólag sem mentesíthetők a felelősség alól a mulasztásokat elkövetők. A lakosság egy része elszegényedik, egyre többen élnek a társadalmi létminimumként megállapított jövedelemből vagy még kevesebből, rossz a politikai hangulat. Az előadás után Csitos László, a városföldi Állami Gazdaság dolgozója arról érdeklődött, hogy mit tesz a kormányzat új munkahelyek teremtéséért. Kókai István nyugdíjas szerint módosítani kellene a korabeliek — azaz a 60-on túliak — munkavállalására vonatkozó rendelkezést, mert az infláció ihiatt tarthatatlanok a megállapított keretszámok. A nem szakszervezeti tagok és az úgynevezett vegyes vállalatoknál dolgozók sztrájkjoga is foglalkoztatta. Nem egészen érti, hogy egy demokratikusan megválasztott vezető szakszervezeti tisztségviselő munkába állásához miért szükséges az illetékes pártbizottság hozzájárulása. Ortelli Tibor, a Távközlési Üzem szakszervezeti bizottságának titkára afelől érdeklődött, hogy a szakszervezeti törvény tervezetét társadalmi vitára bocsátják-e. Kovács Pál nyugdíjas, az SZMT volt politikai munkatársa arról szeretett volna hallani, hogy a nemrégiben megüresedett SZOT-tifkári posztot miért nem a szakszervezeti tisztségviselők köréből töltötték be. Utalt Nagy Sándor beszédének ama kitételére, amely szerint bizonyos mértékben a szakszervezet is felelős a kialakult helyzetért. Nézete szerint csak a tömegszervezeti vezetők vagy azok egy csoportja marasztalható el. A 2. számú katonai kórház szb-titkára, dr. Dinka Tibor célszerűnek látná, ha a szakszervezeti kutatóintézet tanulmányainak következtetéseit ismertetnék a szakszervezeti képviselők a parlamentben. Dr. Sárközi László, a Kecskeméti Tanítóképző Főiskola szb-titkára több időszerű kérdésről szólt. Nyomatékosan bizonyította, hogy az előadó által is említett követeléshullámot a kormányzat indította el azzal §=■ az adózásban, a gyors áremelkedésben megmutatkozó — követeléssel, amely első1 sorban a bérből és fizetésből élőktől vária el a tőlük függetlenül keletkezett adósságok kifizetését. A Kiskunhalasi városi Szakszervezeti Bizottságot képviselő Hajdú Béláné az ifjúságra hívta föl a szakszervezet figyelmét — ha már a KISZ nem tudta lekötni a fiatalokat. Kifogásolta a nő tanács — úgymond E- elsorvasztását. Lapid Lászlóné bizalmi (Kiskőrösi Szakorvosi Rendelőintézet) azt kérdezte Nagy Sándortól, dolgozik-e ápolónő, vagy asszisztens a SZOT-központban. (Ügy vélte: aligha állna ilyen rosszul az egészségügy sok ezer dolgozója, ha valaki képviselné érdekeit a tömegszervezeti központban.) Vígh István, a Helvéciái Állami Gazdaság szakszervezeti információs felelőse, kooperátor, kemény szavakkal követelt nagyobb szigorúságot, elmarasztalta a pénzügyminisztériumi lakásvisszaéléseket. Dániel László, vszb-tag (Ágiikon) szenvedélyes felszólalásában bírálta a jó vállalatokat is elnyomorító pénzügyi politikát. Megyei példákat hozott fel annak bizonyságára, hogy jól dolgozó vállalatok is veszteségessé vájtak a változó és kiszámíthatatlan szabályozók miatt. Bomlik az Ágiikon pozíciója is. Félő, jövőre csak újabb létszámcsökkentéssel maradhatnak talpon. Noha szereti vállalatát családos ember lévén -ggmost már ő is arra gondol, hogy egy vállalkozónál keres alkalmazást. Megduplázódna jövedelme. Dr. Szűcs Miklós, az (Folytatás a 2. oldalon) Lesz elegendő földgáz a hideg téli hónapokra — erről tájékoztatták az MTI munkatársát a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat szolnoki központjában. 1988-ban a házai termelésű és import földgáz mennyisége meghaladja a 11 milliárd köbmétert. A vállalat 20 föld- gázmező száz termelőtelepének, több száz kútjábói naponta 22,5 millió köbméter fűtőanyagot termel, a szovjet import gázzal együtt napi 51 millió köbméter földgázt képes a fogyasztókhoz továbbítani, s ehhez jön meg a Koolaj- és FöldgázbányászatiVállalat 3,2 milliós napi termelése. 3 Most, közvetlenül a tél előtt már feltöltöttek a kardos- kúti, a hajdúszoboszlói és a pusztaedericsi föld alatti gáztárolókat; a készlet megközelítően másfélmilliárd köbméter. Art ellátás biztonságának növelését szolgálja majd a Füzesgyarmat térségében elhelyezkedő kőolaj- és földgázmező gázgyűjtő állomásának az üzembe helyezése; amire hamarosan sor kerül. Napi másfélmillió köbméter földgázkészlet a Dél-Kelet-AlfökL, Sarkad, Gyula és térségének ellátását szolgálja. Az év eddigi szakaszában 400 millió köbméterrel csökkent a hazai földgázfogyasztás, így a gázüzemek, létesítmények kisebb igénybevétele lehetővé tette a beréndezé- sek gondos tervszerű karbantartását, felkészítését a téli időszak nagyobb terhelésére. Ha tartósan kemény hideg tél köszöntene ránk, hosszabb időre megnövekedne á. csúcsfogyasztás, korlátozást elsősorban az erőműveknél vezetnek be. Szorult esetben az ipari fogyasztók felhasználását mérsékelik, hogy a lakossági ellátás mindvégig zavartalan legyen. Nem lesz földgázhiány a télen
