Petőfi Népe, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-16 / 273. szám
I 1988. november 16. • PETŐFI NÉPE • 5 SOLTVADKERTI SZŐLŐSKERT SZAKSZÖVETKEZET: Vállalták a veszteséget - a cél érdekében Éveken keresztül azzal dicsekedhettünk, hogy az ország áruborának 40 százaléka Bács-Kiskunból került ki. Sajnálatos módon a kialakult, piaci helyzet, az export beszűkülése, s a hazai fogyasztást sújtó adó miatt most a szőlő- és bortermesztéssel foglalkozó gazdaságaink többsége jelentős anyagi veszteséget szenvedett, sőt veszélybe került az idei termés értékesítésének lehetősége is. (Emlékezetes a kiskőrösi tüntetés, ahol a bor felvásárlási árának emelését, az eladási föltételek megteremtését követelték.) Soltvadkerten a községi pártbizottság nemrégiben arról tájékozódott — ez itt politikai ügy volt —, hogyan sikerült két Szakszövetkezetnek megoldania a halmozódó gondokat, sikerült-e a termelők szőlőjét, borát felvásárolni és értékesíteni. A két közös gazdaság közül a Szőlőskert Szakszövetkezet helyzetéről számolunk be, mert ott, mint cseppben a tenger, tükröződik a környék valamennyi baja, reménye. Növekvő borkészlet A szakszövetkezet az év elején nem kevesebb mint 20 ezer hektoliter borral rendelkezett; év közben tagjaitól 33 ezer, másoktól pedig annyi bort vásárolt meg, hogy a szüretig 75 ezer hektoliter volt pincéiben. A felvásárlási ár a tagok esetében 19,20, idegeneknél 16 forint volt. S jött a szüret; a Szőlőskert Szakszövetkezet 35 ezer mázsa szőlőt vásárolt és dolgozott fel, amely évek óta a legnagyobb mennyiséget jelentette. A szőlő ára, fajtától és minőségtől függően, 8-15 forint között ingadozott, a tagoktól átvett ára átlagosan elérte a 15 forintot. Október közepéig a közös gazdaság borforgalma 100 ezer hektoliterre tehető, de még ebben az évben 15 ezer hektoliter bor eladására számítanak, ami 20 ezer literrel haladja meg az eddigi legmagasabb mennyiséget. Ebben az évben 12900 hektoliter palackos Muskotályt exportáltak szovjet, csehszlovák, NDK-piacra, s a régi hagyományoknak megfelelően, a jugoszláviai Droga céggel 4 ezer hektoliter fehérbort cseréltek ki vörös Merlot fajtára. A palackos bor forgalma az év végéig 40 ezer hektoliter lesz, 15 százalékkal magasabb a múlt évinél. Az értékesítés gondjai Miután a szakszövetkezetnél a borfelvásárlás nagyobb részét a tagi forgalom tette ki, az átlagár 18,50 forint volt. Az értékesítés során azonban képtelenek voltak elérni az átlag felvásárlási árat. Hordós bornál a csehszlovák export esetében 17-18, az NDK exportnál csupán 14,50 forintot kaptak egy literért. Palackos boroknál — ez köztudomású -i- július 1 -jövel csökkentették az árakat. A termelői árnál ez 10 százalékos volt, s az általános forgalmi adó egyharmadának elengedését jelentette, ami 8 százalékot tett ki, így a fogyasztói ár csökkenése elérte a 13 százalékot. A Szőlőskert Szakszövetkezet saját borozóiban az ital árleszállítása elérte a 16,5 százalékot. Ebből következik, hogy a közös gazdaság borászata az év során 8 milliós veszteséget mutatott ki a magas felvásárlási ár, illetve a banki kamatok miatt. Szerencsére a vezetőség már az év elején számított erre, s a piaci helyzet ismeretében, elsődleges céljuk az volt, hogy a tagok borát felvásárolják, átvegyék, s mindenáron értékesítsék. Ennek teljes mértékben eleget tettek, sőt, egy-két kivételtől eltekintve, azonnal fizettek is, ami tovább növelte a közös költségeit. Mindezek ellenére, vállalták a veszteséget, mert nem akarták, hogy csökkenjen a tagság termelési kedve. V ál asztékbővítés, kisebb élénkülés A közös gazdaságban alaposan elemezték a piaci helyzet diktálta, s egyre keményedő feltételeket, s ezért bővítették a fajtaválasztékot. Bianca, Hamburgi muskotály, Olaszrizliijg és Kékfrankos fajtákkal jelentek meg vásárlóiknál. Ezzel azt igyekeztek elérni, hogy minél nagyobb eséllyel tudják értékesíteni palackos boraikat. Felméréseik szerint kisebb élénkülés tapasztalható a kül- és belföldi borpiacon, ami arra enged következtetni, hogy az 1989-es esztendő valamivel kedvezőbbnek ígérkezik az értékesítésben, bár ennek érdekében még nagyon sok a tennivaló. Nem véletlenül ide kívánkozik egy megjegyzés: az évközi fogyasztói ár- csökkentésből a termelő, az állam — a részleges forgalmiadó elengedésével — kivette a részét. Nem mondható el ez teljes mértékben a kereskedelemről, ugyanis az árcsökkentést nem mindenütt érezte a fogyasztó, sőt, akadtak olyan helyek is, ahol emelték a bor árát. Nem ritka az olyan kereskedelmi vagy profil — borforgalmi — vállalat, amely kérte a már saját raktárában lévő és az árcsökkentés után megvásárolt bor ára közötti különbözetet, mert ha nem kapja meg — szólt a „fenyegetés” E- máskor nem vásárolnak tőlük. Ehhez, úgy tűnik, nem kell külön magyarázat. Gémes Gábor AZ ERDŐ SZÉPSÉGE A fafajok megválasztásával az erdész akarva-akaratlanul formálja, alakítja a jövendő erdő képét. Keze nyomán születnek új erdők, és szépülnek a tájak. A tisztás szélein elhelyezett nyírcsoport a sötét fenyő hátterével vagy a színes lombú fák, a cserjék tudatos elhelyezése növeli az erdő esztétikai értékét. Kicsit hasonlít ez a kertész munkájához, csak a méretek sokkal nagyobbak. Nem kertről vagy parkról van szó, hanem egész tájak szépségének kialakításáról, s az erdész sokszor ezer-tízezer négyzetméteres foltokkal dolgozik. Ezt a szemléletet hegyvidéki erdeink- ben elég könnyű érvényesíteni, hiszen a tagolt terep s a talajviszonyok miatt úgyis más és más fafajokra van szükség. A színes lombú, kiugró elegyfák műszaki igényeket elégítenek ki törzseikkel, és'keresett cikkek lesznek a jövőben is. Az ilyen telepítés, felújítás, nevelő munka csak fantáziát és egy kis gondosságot igényel. A vörösfenyő üde zöld, kimagasló kúpjai már távolról hirdetik az ott munkálkodó szakemberek tudatos esztétikai alakító munkáját. A rontott erdők néhány bizarr alakú fáját szintén érdemes meghagyni, különösen akkor, ha ezek az állomány szélein vagy tisztásokon állnak. Nemcsak a városokban kellenek szobrok, emlékművek: az erdők monumentális emlékművei az évszázados faóriások. Érdemes és meg is kell ezeket kímélni. Az erdővédelmi szakemberek nemigen szeretik az ilyen visszamaradt fákat, hiszen betegségeket teijesztenek. Esztétikai értékük viszont mégis megéri a fenntartásukat. Ez a sok munka az erdőben állandó erdőjárást, sok-sok „sétát” követel. A szerteágazó feladatok az erdész teljes figyelmét lekötik. Mindig mindenre ügyelnie kell, még a madarak hangjára is. Az erdész munkáját a madárvilág is Segíti. A kakukkok hangja közelgő ro- vardúlásról ad hírt, a harkályok kopá- csolása jelzi, hogy egyes fák faanyagát már másodlagosan károsító rovarok álcái teszik tönkre. Az erdészeti szaktudományok között az erdő élő és élettelen károsítóinak ismerete külön tudományág. A kezelő erdésznek, az egyes erdőgazdaságoknak nagy gondot okoz az erdők védelme. Sokszor ezen a.terü- leten kell bevetni az erdőgazdaság teljes erejét, a legkorszerűbb technikai eszközöket. Képünkön: fatörzsgallyazó robot működés közben; ez is az erdő szépségét szolgálja. A fatörzsre tapadó kerekei segítségével „felmászik” a fára, és néhány perc alatt körbe forgó fűrészével levágja az oldalágakat. (MTI Külföldi Képszerkesztőség) A Garzon Bútorgyár új üzemcsarnoka Székesfehérváron a Garzon Bútorgyár 4400 négyzetméteres alapterületű gyártócsarnokkal bővült. Az új csarnokban NSZK-beli és olasz gyártmányú NC és CNC vezérlésű, programozható gépsorokat helyeztek üzembe. Az új gépsorok pontosabb és jobb megmunkálást, valamint a piaci igényeknek megfelelően a kis szériákra való gyors átállást is lehetővé teszik. A bútorgyár termékei a hazai piac mellett eljutnak a svéd, az anj*ol, a francia és az amerikai üzletekbe is. Képünkün az olasz gyártmányú lapszabászgép. (MTI-fotó) | . oitrttttttmuuiiiiiiiiuitntmmi mtmtnet: 11 ttitti 11 imtmmmmmmmtt a p P » tt u 9 a P P tt p V* SÉl äm UJ, BEMUTATÓRA SZÓLÓ ÉRTÉKPAPÍR, alternatív KAMATOZÁS Évi 18% bruttó kamat. Az OTP-Bank fiókjaiban november 19-éig megvásárolt LETÉTI JEGYEK TOMBOLÁN vesznek részt. Sorsolás: 1988. december 19. Főnyeremény: 1 db FIAT UNO személygépkocsi, s még száz értékes nyeremény. Részletes felvilágosítás: valamennyi OTP-Bank-fiókban. NÁLUNK AZ ÜGYFÉL ÜZLETI PARTNER! 8 5 tt 8 P P 8 8 P 8 n 8 8 8 P 8 8 8 8 2945 9 8 p KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL BACS-KISKUN MEGYEI igazgatóságának közlése GAZDASÁGI JELZÖSZÄCK Megnevezés 1988. f—Ií(, negyedév az 1987. l-lít. negyedév %-ában SZOCIALISTA IPAR A termelés3 97,2 A foglalkoztatottak szára 97,9 Az egy foglalkoztatottra jutó‘termelés3^ 99,3 A megyei székhelyű véllalatok, szövetkezetek összes értékesítése^' 101,4 Ezen belül: külkereskedelemnek 108,0 KIVITELEZŐ ÉPÍTŐIPAR A saját építésl-szerelést tevékenység értéke*5^ 101,1 Az építési-szerelési tevékenységen foglalkoztatott fizikaiak szára 101,5 Az egy építési-szerelési tevékenységen foglalkoztatott fizikaira jutó saját építés leszerelést tevékenység értéke^/ 99,6 NEZŐGAZD4S& Szarvasmarha I __e .. , , 102,7 állom ány a nagyüzemi gazdasá- * Sertés | gokban szepterrber 30-án 105,5 A mezőgazdaság árueladása a szocialista jj kereskedelemnek /mennyiség/ Vágómarha I 95,3Vágósertés | sl3ly 5zerint 101.2 Tehéntej | .104,7 ■ Tyúktojás * 80,5 • KISKERESKEDELMI ELADÁSI FORGALOM c/ Bolti élelmiszerek és élvezeti cikkek 109,1 Vendéglátás . 112,J0 Ruházati^cikkek 103,4 Vegyes iparcikkek 116,6 ÖSSZESEN 113,1 a7 Terméksorok alapján, b/ összehasonlítható áron. c/ Folyó áron. FESTÉKSZALAGOKAT vásároljon a COMPUTER-M Irodában! 10% engedményt adunk a következő festékszalagok árából: A 'Ö' A A l Eredeti, importból származó | A * A * A A A A * A A 9 9 9 A A A A A A A A A * * MT—86 festékszalag MT—490 festékszalag EPSON FX 1000 festékszalag Commodore MPS 801 festékszalag Várjuk kedves vásárlóinkat! COMPUTER-M Iroda Kecskemét, Horváth Döme u. 12. Tel.: 76129-162, 28-771. nettó 1050 Ft nettó 780 Ft netté 780 Ft nettó 600 Ft AAÍAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAÍAAAAAAAAAAAAAAAAA Mikroelektronika és társadalom Ami tegnap még hihetetlennek tűnt, ma már nem az, s amit ma utópisztikusnak kiáltanak ki, az holnap már... A fejlődés, az élet bármely területét nézve, nem áll meg. A mikroelektronika befészkelte magát közénk, nem is tudunk ma már meglenni nélküle j^S szerencsére. Ennek a nélkülözhetetlen tudománynak a társadalomban elfoglalt helyéről kérdeztük dr. Szentgyörgyi Zsuzsát, az Ipari Minisztérium főtanácsosát. Sok-sok példát lehetne felsorolni a változásra, fejlődésre. Ötven évvel ezelőtt egy rádió a nagy sublót tetejét betöltő szobadísz volt. Jelenleg akár zsebre is rakható, és ugyanolyan jó minőséget és szolgáltatást nyújt, mint elődeik. Vagy a mintegy ötven évvel ezelőtt megépített. első elektronikus számítógép hatalmas területet foglalt el, ma meg az ennél nagyobb teljesítményre, szolgáltatásra képes személyi számítógép az íróasztal felén elfér. A mikroelektronika mint technológia teszi lehetővé, hogy az alkotó elemeket viszonylag olcsón és nagy tömegben lehessen előállítani. Az otthonokban szinte mindenütt megjelent az elektronika, ma egy magyar családnak is négy-öt rádiója, olykor két tévéje is van, de lehet program- vezérelt mosógépe, és számos technikai újdonsággal dicsekedhet. És ezek csak átlagos, napi dolgok. Ami ennél fontosabb: létre lehetett hozni nagy adatbankokat, valamint olyan ipari eszközöket, amelyek biztosítják a viszonylag olcsó termelést, a nagy megbízhatóságot, a piacon való rugalmas igazodást. —1 Persze ne feledkezzünk meg a hátrányokról sem. Mert olyan technikai újdonság, megoldás, amely csak előnyökkel járt volna az emberiség életében, nincs. Valami módon mindig változásokat, hátrányos helyzeteket is teremtett a fejlődés. Amikor Jacquard feltalálta a programozható szövőgépet, takácsok ezrei váltak munkanélkülivé. Amikor feltalálták a gőzgépet, és az elterjedt, kézimunkások százezrei kerültek az utcára. Példák sorát lehetne még emliteni. És most, amikor az elektronika — melynek alapja a mikroelektronikai technológia széles körben terjed, sok munkahely vagy megszűnik, vagy átalakul, és azzal jár, hogy emberek ebeinek kell új szakmát tanulniuk nálunk is. — Sokat halljuk, hogy elmaradottak vagyunk, a hátrányunk folyton nő. Ez sajnos igaz. Túlságosan lemaradtunk az elektronika fejlesztésében, különösen a mikroelektronikai technológiában. A szakemberek már a hetvenes évek elején sürgetően vetették fel: épitsünk mi is mikroelektronikai gyárat. Akkor még viszonylag olcsóbban lehetett volna belépni az integrált áramkört gyártó országok sorába. Kétségtelen, hogy a tudás, a szakismeret akkor is elsősorban az amerikai cégek birtokában volt, és bizony, ha nem is létezett még a COCOM-lista, de azért voltak tiltások. Nem szivesen adtak el haladó technológiát szocialista országoknak. Ennek ellenére berendezkedhettünk volna a mikroelektronika fejlesztésére. — Magam is részt vettem az előtanulmányokban, de sajnálattal mondhatom, késve és keveset értünk el. Kétségtelen, hogy az olajprogram fontos volt, hogy az olefinprogram is hasznot hozott. Ezeken túlmenően egy sor más területre ment el a már akkor is kevés pénz. A nyolcvanas évek elején született egy határozat; integrált áramköröket előállító gyárat kell építeni. Csakhát erre sem jutott annyi pénz, mint amennyi kellett volna. Végül az egész gyárat bezsúfolták egy meglévő telephelyre. Ennek később sajnálatos következménye lett. Megépült a gyár, elkezdett üzemelni, azután nyolcvanhalt közepén kigyulladt és leégett. Azóta megint ott tartunk, hogy nincs ... Sajnos, a versenytársak nem kérdeznek minket, pa- tópálokat, hanem haladnak tovább a fejlődés útján, és azt kell mondani, ami reményünk még volt, lassan szertefoszlik. Persze megvehetünk mi készen például számítógépet, megrendelhetünk kész távközlési rendszereket is, ha van miből. Természetes, hogy nem nekünk kell mindent elkészíteni, de alkatrész hélkül, alapelem nélkül majdnem olyan egy iparág, mintha például minden acéllemezt külföldről hoznánk be. Az is igaz, hogy nem lehet a teljes választékot itthon gyártani alapanyagból sem, alkatrészből sem. De valamilyen alapanyagiparnak lennie kell! H. J.
