Petőfi Népe, 1988. október (43. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-14 / 246. szám

1988. október 14. • PETŐFI NÉPE • 5 A megye nagyüzemi termő szőlőterületének (27 ezer hektár) mintegy harmadáról már leszedték a für­töket. Napjainkban a kései fajtákat szüretelik. Nem volt verőfényes ez az ősz, s így a minőségről általában azt mondják, hogy a közepesnél nem sokkal jobb. A vörösbort adó szőlők többségét — a kadarka kivé­telével — azonban magas cukorfokkal szüretelték, kiemelkedik közülük a Zweigelt és a Merlot, amely a megye középső részén lévő ültetvényeken a különleges minőségű kategóriát is eléri. A korábban érő fajtákat a gombabetegségek is károsították, különösen a ka­darka rothadási vesztesége tetemes, mustfoka is gyen­gébb, mint a múlt években. Már 1985-től — a fagykárok miatt — mennyiségi gondok bosszantották a nagy- és kisüzemeket egy­aránt, s a kevés termés fogta vissza a szüreti hangula-' tot. A megyében most sem sokkal jobb a helyzet, az összes termés nem éri el a 200 ezer tonnát (ami egyéb­ként mintegy 30 százalékkal több az elmúlt három év átlagánál, s ugyanennyivel kevesebb, mint jó termés idején), ugyanakkor az alacsony átvételi árak, a kés­leltetett pénzkifizetés szegi kedvét a gazdák­nak, a termelőknek. Talán megmozdul a borpiac ... remény­kednek megyeszerte, aminek van némi alapja, figyelemmel a szovjet piaci (és borfogyasztási) tendenci­ákra. Szüreti finis KISGAZDASÁGOK KISKUNFÉLEGYHÁZÁN ÉS KORNYÉKÉN Ma már mindenki előtt világos, hogy a háztáji és kisegítő gazdaságok tevé­kenysége nélkül, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar nem lenne képes megol­dani feladatát. Ezért rendkívül fontos, hogy súlyának megfelelően foglalkoz­zanak ezzel a tevékenységgel. A közel­múltban az MSZMP Kiskunfélegyházi Városi Bizottságának gazdasági és szövetkezetpolitikai munkabizottsága vizsgálta meg a vonzáskörzet tíz mező- gazdasági nagyüzemét, illetve az Integ­rál Áfész és a Duna—Tisza Közi Állat- forgalmi és Húsipari Vállalat felvásárló és termeltető tevékenységét. A gazdaságokba beépülve Szinte valamennyi mezőgazdasági szövetkezet és felvásárlószervezet olyan véleményt alakított ki a háztáji gazdaságokról, hogy azok szerepe a termelésben és értékesitésben egyre nö­vekszik. Ezt bizonyítja, hogy a háztáji­ban megtermelt érték három év alatt 16,3 százalékkal növekedett, idén eléri a 740 millió forintos értéket. A gazdaságokban a háztáji tevé­kenység ágazati, főágazati rendszerben történik, amelyben jelentős szerepet kaptak a háztáji bizottságok is. Van olyan gazdaság—a Petőfiszállási Pető-. fi Tsz, Bugacon az Aranykalász Szak- szövetkezet —, ahol kisárutermelő szakcsoport is működik, főként kívül­állókból. A termelés, az értékesítés és a felvásárlás, kizárólag ma már szerződé­ses, alapon történik. A szervező, az irá­nyitó munkát minden esetben a szövet­kezet látja el, sőt az értékesítést saját tervébe is beépiti. Ezenkívül szak­Növekszik a tanácsadást, állategészségügyi felügye­letet, bizonyos esetekben hitelfelvételt is nyújtanak. A térségre — a gyenge termőhelyi adottságok miatt — leginkább az állat- tenyésztés jellemző. A közösön keresz­tül értékesített növényi eredetű termék csupán 5-10 százalékot képvisel, bár elterjedt a primőr-, fóliás termékek elő­állítása és értékesítése. Nem csak szövetkezeti parasztok A háztáji gazdaságok jelentős része nem rendelkezik a termeléshez szüksé­ges anyagi és egyéb feltételekkel, ezért szükséges támogatásuk. A szövetkeze? tek emiatt előlegben adnak alapanya­gokat és takarmányokat, amelyeket csak a termelési folyamat befejezése után vagy az értékesítést követően szá­molnak el. Ma már a háztáji és kisegítő gazda­ságok munkájában a társadalom min­den rétegéből részt vesznek. A terme­lők köre lényegesén szélesebb a szövet-' kezeti parasztságnál, egy-egy gazdaság háztáji árutermeléséből a tagság része­sedése 20-40 százalék, a többit a kívül­állókkal létesített szerződéses kapcso­latok révén termeltetik meg. A háztáji földek hasznosítása az utóbbi évtizedek alatt jelentősen válto­zott, s azoknak csupán 5-20 százalékát veszik igénybe a tagok. Nagyobb ré­megtermelt szűk közös művelésben marad, s ter­ményben: kukoricában, búzában vált­ják meg. A föld hasznosításának új formái vannak elterjedőben. Például a Pálmo- nostori Keleti Fény Tsz-ben a háztáji területen dohányt és fűszerpaprikát termesztenek. Népszerű a vállalkozói vagy családi művelés, elsősorban a sző­lő és dohány termesztésében, illetve gyümölcstelepítésben. Példa erre a Bu­gaci Aranykalász Szakszövetkezet, ü- letve a kiskunfélegyházi Lenin és Vörös Csillag tsz. Főként az igényes és sok kézi művelést igénylő kultúráknál ala­kítható ki ez a forma, amely előnyös a szövetkezeteknek, de a tagok számára is. A felvásárlás ellentmondásai A háztáji gazdaságokban az állatte­nyésztés a legelterjedtebb. Sertéshizla­lással minden közös gazdaság, az áfész és a DUTÁV — ezek szakcsoporton keresztül — foglalkozik. A közös gaz­daságok ebben az évben több mint 44 ezer sertést vásárolnak fel. A folyama­tos és rendszeres termeltetést — sertés­nél és libánál — zavarja a vonzáskörze­ten kívüli felvásárlási tevékenység. Ezek a gazdasági egységek az állami támogatásból többet tudnak fizetni a háztáji gazdaságoknak, s emiatt felbo­rítják a termelési rendeket, lazítják a termelési fegyelmet. A térségből jelen­érték tős mennyiségű sertés kerül Csongrád- ra és Kiskőrösre. Ezeknek a gazdasá­goknak. nincs valódi kapcsolatuk a háztájival, számukra semmüyen támo­gatást nem nyújtanak, de az állami tá­mogatást lefölözik. Ez nem felel meg ma már a népgazdaság érdekeinek. Az állattenyésztésben igen jelentős a liba. A közös gazdaságok évente hízott libából 200 ezer, sovány és húslibából pedig 150 ezer darabot vásárolnak fel. E tevékenység szervezésével, irányitá- sával három termelőszövetkezet és az áfész foglalkozik, de a sertéshez hason­lóan, itt is több külső gazdálkodó szer­vezet. tevékenységével kell számolni. Sajnos, a hízómarha- és a tejtermelés fokozatosan és folyamatosan csökken, amelynek oka a jövedelmezőség romlá­sa. A háztáji tevékenységet az utóbbi időben néhány tényező zavarta, telje­sítményét rontotta. Ezek között kell megemlíteni a tápoknál jelentkező gon­dokat, — beltartalmi értékeket — és a felvásárlásnál előforduló időhúzást. Előfordul, hogy az átvételre felajánlott sertéseket egy-két hét késéssel veszik át. Ez többletköltséget jelent és rontja a jövedelmezőséget. Az új adórendszer is feszültséget okozott, főleg az állatte­nyésztésben, ahol a tenyészalapanyag magas értékeket képvisel. Mindemel­lett a háztáji és kisegítő gazdaságok fejlődtek, megfelelő rugalmassággal al­kalmazkodtak a piaci és a gazdasági viszonyokhoz, ezért tevékenységükre még hosszú ideig szükség lesz. Gémes Gábor 0 Hazafelé a szüretből. 0 Soltszentimrén Veres Mihály és családja háromszáz négyszögöles kertjükben szedték le a fürtöket. Gyökérzöldség­félék bemutatója Országszerte most végzik a háziker­tekben és az üzemi táblákon a gyökér­zöldségfélék betakarítását. A felhasz­nálási céltól függően Szorgos kezek vagy gépek szedik a fagyok beállta előtt a termést. Ilyenkor értékelik a ter­melők — látva munkájuk eredményét —, hogy termesztési céljuknak megfe­lelő, a kívánt minőséget adó fajta mel­lett döntöttek-e. A Zöldségtermesztési Kutató Intézet Fejlesztő Vállalat és a Mezőgazdasági Minősítő Intézet teg­napi, közös gyökérzöldség-bemutató- ját éppen annak jegyében rendezte meg, hogy a nemesítők, magtermesz­tők és a felhasználók egymásra utaltsá­guk tudatában megbeszélhessék gond­jaikat és kicseréljék tapasztalataikat. Legnagyobb érdeklődés a különbö­ző érési csoportba tartozó, mintegy 60 hazai és külföldi sárgarépa-hibrid és' -fajta szereplését kísérte. Az idén a kül­földiekkel termőképességben és minő­ségben a Fertődi korai, a Dana és a Fena állta a versenyt. Ezek korai, fó­lia alatti hajtatásra és szabadföldi termesztésre egyaránt alkalmasak. • Az Izsáki Állami Gazdaság bicótelepi kerületében részes­művelésben termeli a szőlőt Horváth László és Ambrus család­ja. A Zalagyöngye most közepes termést adott. • Bolyhos László feleségével szüretelt Csengőd határában, s a találékony nyugdíjas a csettegőre tett darálóval azonnal „ki­préseli” a termést. (Tóth Sándor képriportja) H • •: A MEZŐGAZDASÁG MEGVÁLASZOLATLAN KÉRDÉSEI Kényszerű alkalmazkodás Néhány éve még sikeres ágazat­nak számított a mezőgazdaság, ma­napság viszont mind többen vonják kétségbe eredményeit. A fizetőké­pes világpiacon agrártúltermelés van, a termékek nem áraikkal, ha­nem támogatásaikkal versenyez­nek; itthon pedig az egyre nyiló ag­rárolló nehezíti a termelők helyze­tét. A következmény szinte termé­szetes: a gazdaságoknak több mint harmada pénzügyi gondokkal küszködik, az eredményeit tekintve élenjáró harmad pedig korlátozott lehetőségeire panaszkodik. Kétségtelen, a hazai gyakorlatot tekintve új helyzetbe került a mező- gazdaság. Három évtizede a kez­detleges technikával, a kialakulat­lan technológiákkal küszködtek, az alacsony hozamok, a kicsi bevéte­lek a mezőgazdaságban dolgozók megélhetését sem garantálták. A nyolcvanas évek elejére viszont az egész élelmiszer-gazdaság a ma­gyar népgazdaság sikeres ágazatá­vá vált, a termelés abszolút és fajla­gos mutatói révén a nemzetközi él­mezőnybe került. Közismert, hogy termékeinek harmadát exportálja, a mintegy 800 ezer dolgozó tizenöt- millió ember élelmét termeli meg. A folyamatot kétféleképpen ítél­hetjük meg. Jelentős eredmény az élelmiszer-gazdasági export, hiszen a múlt évben például 670 millió dol­lár volt a külkereskedelmi aktívu­ma. Mindezt az élelmiszerekkel teil­tet világpiacon érték el, miközben az árak csökkentek. A gazdaság- politika ösztönzi is az élelmiszer- gazdasági export növelését, 1990- ben 900 millió dollárra kellene emelni az ágazat külkereskedelmi aktí­vumát. Mások viszont ezzel éppen ellentéte­sen érvelnek. Az árak egyes termékek­nél 60-80 százalékkal csökkentek, tehát a stagnáló exporthoz is több árut kell termelni és eladni. Nyilvánvaló, hogy romló a gazdasági hatékonyság, támo­gatni kell az exportot, s emiatt a kétke­dés, az elmarasztalás sem ritka. El kell ismerni, hogy az élelmiszer- export leggazdaságtalanabb részének elhagyásával az agrárkivitel és az egész népgazdasági export hatékonysága ja­vulna. De az is igaz, hogy ma sem tud­juk: mibe kerülne az elmaradó deviza- bevételek pótlása, milyen népgazdasági károkat okozna helyettesítése. Látszó­lag tehát a mennyiségi csökkentés ex­portgazdasági előnyöket kínál, de amíg nincs elfogadható mérce az ipari és az agrártermékek gazdaságosságának összehasonlítására, egyértelmű döntés sem hozható. Persze téves lenne csak tőlünk füg­getlen külső viszonyokban keresni a hibát. A közgazdasági vizsgálatok azt mutatják, hogy a világpiacon nem egy- egy ágazat az alulértékelt. Ágazaton belül a veszteséges termelés visszaszorí­tásával vagy fölszámolásával is új for­rásokat lehet föltárni. Nagyok a kü­lönbségek a gazdaságok termelési mu­tatói között is. Csak egy példa: az egy hektárra jutó hústermelés a termelő- szövetkezetek átlagában 367 kilo­gramm, az állami gazdaságokban száz kilogrammal több; egyes gazdaságok pedig a hétszáz kilogrammot is elérik. Nyilvánvaló, hogy a hozamok növelése költségcsökkentő és gazdaságosságot javító tényező lehet. Az export szem­pontjából veszteséges termelés felszá­molására viszont csak akkor lehet vállalkozni, ha egyértelműen tisztá­zott a veszteséges export fogalma; s ha válaszolunk arra a kérdésre is, mi legyen a visszafejlesztés követ­keztében felszabaduló munkaerő­vel, földdel, tőkével. \ Jelenleg erre nincs részleteiben ki­dolgozott és elfogadott válasz, s ez nehezíti a mezőgazdaság piaci alkal­mazkodását is. Az is zavatja a gaz­dasági vezetők közgazdasági gon­dolkodását, hogy a nyiló agrárolló miatt bonyolult támogatási rend­szernek kellett életben tartani a gaz­daságokat. Évtizedeken át fennma­radt, sőt terebélyesedett az állami támogatások rendszere, ez megne­hezítette a gazdasági tisztánlátást, a ráfordítások, a hozamok, a jövedel­mezőség és az exportképesség meg­ítélését. A támogatások a termelés­politika jellemzőivé váltak, emiatt az ágazatok között torz jövedelme­zőségi arányok alakultak ki. A központi szabályozás megkísé­relte a mezőgazdasági fejlődés ki- egyenlítését, s éppen a legjobbaktól vont el több jövedelmet azért, hogy a gyengébbeket, a kevésbé hatéko­nyakat fönntartsa. Ez a magatartás pedig konzerválta az ellentmondá­sokat, s a meglévő viszonyokat tar­totta életben akkor is, amikor már a megújulás volt a jelszó. A vállalati alkalmazkodás is le­egyszerűsödött: a termelés kénysze­rűen igazodott az évszázados ter­mészeti viszonyokhoz és a gyakran, szinte követhetetlenül változó köz- gazdasági szabályozáshoz. Voltaképpen háttérben maradt a valós piaci viszonyokra épülő, a komplex érdekeltséget megteremtő gazdálkodás. V. Farkas József HÁZUNK TÁJA A nagy termőképességű, jól tárolhatók közül a hosszú tenyészidejű Kecskemé­ti ipari fajta vetőmagja már kapható á boltokban. A Rekord fajtajelölt (előze­tes vizsgálatainak biztató eredményei alapján) vetőmag-szaporítása is meg­kezdődött. B. G. Kalitkás kedvenceink A kákapinty Ausztrália északi, tropi­kus vidékeiről, a rizsföldeket szegélye­ző füves területekről terjedt el. A kecses formájú díszpintyféle 12-13 centiméte­res, fényes, drappos tollazatú, élénkpi­ros csőre egybeolvad „arcával”. Hang­ja, éneke igen kellemes. A könnyen költő madarat 60 x 40 x 35 centiméteres kalitkában a legjobb elhelyezni. Egyszerre 4-6 tojást raknak, a fiókák 12-14 nap alatt kelnek ki. A fészkeket nyugodtan ellen­őrizhetjük, a költő madarakat nem za­varja. Á fiókák 3-4 hetes korukban re­pülnek ki, színeződésük 3-6 hétig tart. A kákapintyet kölessel, muhar és fénymag keverékével etessük, szívesen fogadják a zöldeledelt, a tyúkhúrt, sa­látát, almát. Fiókaneveléskor feltétlen adjunk nekik keményre főzött, lereszelt tojást is. tAKA/S BANK ❖ TOMBOLAPARÁDÉ FŐNYEREMÉNYEK: 1 db személygépkocsi és 1 db adómentes 100 00Ö,- Ft-os OTP-nyereménybetétkönyv. OTP-átutalásibetét-akció 1988. július 1. és október 31. között- Átutalásibetétszámla-nyitásért 1 db - IMyugdijátutalásért- Munkabér-átutalásért 1 db - Takarékcsekkváltásért részvételi lehetőséget kap két tombolán is. Sorsolások BÁCS-KISKUN MEGYEI, ORSZÁGOS, BUDAPEST KECSKEMÉT 1988. dec. 13-án (reggel) 7 órakor 1988. nov. 21 -én 17 órakor Münnich F. u. 15. sz. alatt az OTP Bank megyei igazgatóság a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság pénztártermében székházában Nyeremények db adómentes 100 000,- Ft-os OTP-nyereménybetétkönyv db szfnes televízió db fekete-fehér tv db duplakazettás magnós rádió db egykazettás magnós rádió db kempingkerékpár 1 db személygépkocsi 2 db képmagnó 4 db színes televízió 2 db 2 személyes OTP PentaTours- utalvány (25 000,- Ft/fó) 5 db magnós rádió és egyéb értékes ajándékok. NYUGDÍJASOK EL ŐNYBEN! RÉSZLETES TÁJÉKOZTATÁST KAPHAT AZ OTP BANK FIÓKJAINÁL. 2736 ******************************************* ♦ * * ♦ ♦ ♦ ♦ 4c * 4c * * 4c * 4c 4c 4c 4c 4: 4e 4c 4c 4c 4c 4c 4c 4c 4c 4c 4c 4c 4e 4c 4c 4c 4c 4c 4c 4c 4c 4e 4c. 4c 4c 4c 4c 4: 4e 4c 4c 4c 4c 4c 4c 4c 4c • 4c 4c 4c 4c 4c 4c 4c 4c 4c 4c 4c 4c 4c 4c 4c 4c 4c 4c 4e 4c • 4c 4c 4c 4c 4c 4c 4c ♦ 4c 4c 4c

Next

/
Thumbnails
Contents