Petőfi Népe, 1988. október (43. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-13 / 245. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIII. évf 245. szám Ára: 1,80 Ft 1988. október 13., csütörtök Új csehszlovák szövetségi kormány A csehszlovák szövetési kormány hétfői lemondását követően Gustáv Húsúk csehszlovák köztársasági elnök tegnap kinevezte az új kormányt. A kabinet élére — a CSKP KB javaslatára, a lemondott Lubomír Strougal helyére — Ladislav Adamec volt cseh miniszterelnök került. Az új kormány húsztagú. A hét miniszterelnök-helyettes közül öt új, és figyelemre méltó, hogy két első miniszterelnök-ffelyettest neveztek ki Pavel Hrivnak, a szövetségi árhivatal volt elnöke, illetve Bohumil Urban, volt külkereskedelmi miniszter, majd cseh miniszterelnök-helyettes személyeben. A csehszlovák kormányban hat új miniszter van. Jaromir Johanes eddigi, külügyminiszter-helyettes váltotta fel Bohuslav Chnoupeket a külügyminiszteri tisztségben! Á belügyminisztérium élén Frantisek Kind volt belügyminiszter-helyettes áll Vratislav Vajnar helyett. Jan Stejskal lett a pérfkügyminiszter Jaromir Zak után, akit miniszteri rangban a szövetségi árhivatal irányításával bíztak meg. A CSKP KB javaslatának megfelelően szerdán megalakult az új cseh és az új szlovák kormány is. A cseh kormány elnöke Frantisek Pitra, a CSKP eddigi KB-titkára lett. A szlovák kormány élére Ivan Knotek, az SZLKP KB titkára került. *. I PARLAMENTI BIZOTTSÁG ÜLÉSE Javult a külkereskedelmi mérleg, nőtt az idegenforgalom Az Országgyűlés kereskedelmi bizottsága szerdán, a Parlamentben, Nyers Rezső elnökletével megvitatta a Kereskedelmi Minisztérium jelentését a külgazdasági kapcsolatok alakulásáról, a külkereskedelem idei teljesítményéről, valamint az Országos Idegenforgalmi Hivatal tájékoztatóját az idei idegenforgalmi eredményekről. Beck Tamás kereskedelmi miniszter elmondotta, hogy az első 9 hónap során a dollárelszámolású export 19 százalékkal bővült, a növekmény a múlt esztendő hasonló időszakához képest elérte az 578 millió dollárt. Ugyanakkor a behozatal 0,4 százalékkal csökkent. A konvertibilis külkereskedelmi mérlegben 195 millió dolláros aktívum alakult ki, a múlt esztendőhöz képest az egyenleg 593 millió dollárral javult. Aj rubelelszámolású export szabályozásának évközi módosítása következtében új tendencia érvényesül a szocialista relációjú külkereskedelemben. Míg a múlt esztendő hasonló időszakában 41 millió rubeles többlet jellemezte a mérleget, addig az idén az első 9 hónap során 19 millió rubeles hiány jött létre. Ez megfelel a népgazdasági érdekeknek, mivel Magyarország jelenlegi helyzete nem teszi lehetővé, hogy a szocialista országokba irányuló szállítások meghaladják a vásárlásokat. A vitában ojyan kérdés is elhangzott, hogy mi várható a Közös Piaccal kötött szerződéstől. Beck Tamás válaszában elmondotta, hogy bár Magyarország érdekelt a KGST-kapcsolatok fejlesztésében, a jelenlegi körülmények között csak a kereskedelmi forgalom kiegyensúlyozott bővítésére van lehetőség. így, amennyiben nem sikerül a vásárlásokat tovább növelni, ez meghatározza az export alakulását is. A KGST- együttműködés továbbfejlesztése elsősorban azokkal az országokkal lehetséges, amelyek hajlandók az integráció progresszívebbé tételére. A kereskedelmi miniszter is elismerte: nem eléggé érdekeltek a vállalatok a konvertibilis elszámolású export növelésében. A forint fokozatos leértékelése eddig nem fejtett ki jelentős exportösztönző hatást, mivel a kormányzat más intézkedésekkel ezt mindig tompította. A Közös Piaccal megkötött szerződés a következő evekben számottevően javítja a magyar export feltételeit, ám korántsem szabad túlértékelni a lehetőségeket. Már korábban is előfordult, hogy egy- egy nyugat-európai ország csökkentette a magyar termékeket érintő beviteli korlátozásokat, de a magyar vállalatok nem tudták kellő mértékben növelni — áruhiány, nem megfelelő, minőség miatt — eladásaikat. Az egyik legfontosabb feladat, hogy a magyar exportőrök időben felkészüljenek az EGK egységes belpiacának 1992-re előirányzott kialakítására. A világkiállítással kapcsolatban a kereskedelmi miniszter elmondotta: becslése szerint a költségek valószínűleg meghaladják a 30 milliárd forintot. A személyszállítás biztosítására ugyanis Bécs és Budapest között jelentősen fejleszteni kell a vasúti közlekedést, szükség van az autópálya megépítésére és lényegesen bővíteni kell a szállodák kapacitását. Mindez jelentősen növeli a költségeket. Ilyen nagy horderejű kérdésben csak társadalmi vita révén lehet meghozni a döntést — mondotta. Ezután Nyers Rezső összegezte a bizottság álláspontját, A testület elfogadta a minisztérium jelentését, azzal a megállapítással, miszerint a külkereskedelem idei teljesítményének javulásában elsősorban a világkereskedelem gyorsabb növekedése, a cserearányok számunkra kedvező alakulása játszotta a fő szerepet. A struktúraváltás kívánt hatásai még nem jelentkeznek. A tőkés export növeléséhez a restriktiv, gazdaságpolitika is hozzájárult. így a kivitel bővítését többek között a szocialista export visszafogása és a belső fogyasztás csökkentése is segítette. A következő napirendi pont keretében, Czeglédi József, az Országos Idegenforgalmi Hivatal helyettes vezetője az ágazat idei eredményeiről számolt be. Elmondotta, hogy az idegenforgalom a népgazdaság húzóágazatának számít. Bevételei már tavaly jelentősen meghaladták az 1990-re tervezettet. A bizottság tudomásul vette az idegenforgalom helyzetéről készített jelentést, s az ülésen született állásfoglalás alapján szükségesnek tartja, hogy az idegenforgalom évi bevétele néhány esztendőn belül étje el az egymilliárd dollárt. A vitában felszólalt Csipkó Sándor Bács-Kiskun megyei képviselő is. FÉLIDŐS ERTEKELES A \II. OTF.VES TFRVROI,,.^.«»,«^ BESZÁMOLÓ A KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁG HELYZETÉRŐL Ülést tartott Bács-Kiskun Megye Tanácsa Bevonult a korszerű technika a megyei tanácstestület munkájába is. Számítógép, videovetítő fogadta tegnap az ülésteremben a tanácstagokat. A szóbeli előterjesztés közben nagyméretű képernyőre vetített statisztikai adatok, összehasonlító táblázatok segítették az elhangzottak megértését. A megye új létesítményeit pedig videofilmről ismerhették meg a résztvevők. A^tegnap délelőtti ülést dr. Gaj- dócsi István tanácselnök nyitotta meg a megyeháza nagytermében. Köszöntötte az ülés résztvevőit, köztük külön is a krimi testvérmegye itt tartózkodó küldöttségének tagjait, valamint az elnökségben helyet foglaló dr. Craveró Róbertét, az Országos Tervhivatal elnökhelyettesét. A tanácstagok meghallgatták és elfogadták a végrehajtó bizottság két tanácsülés közötti tevékenységéről készült tájékoztatót. Ezt követően a VII. ötéves gazdaság- és településfejlesztési terv időarányos teljesítéséről szóló beszámolót vitatták meg. t Dr. Gajdócsi István megyei tanácselnök megnyitja az ülést. Ellentmondásos körülmények alakították a tanácsi gazdálkodást A tanácstagok kezébe adott írásos beszámoló, melyhez Tohai László általános elnökhelyettes fűzött szóbeli kiegészítést, hangsúlyozza: — A középtávú terv megvalósításának társadalmi-gazdasági feltételrendszere rövid idő alatt jelentősen megváltozott. A kialakult feszültségek a szokásosnál is fontosabbá teszik a tanácsi munka során rendszeresen visszatérő , félidős" értékelést. A bevezető tömör helyzetértékelése kulcsot ad a részletes adatok, az egyes területek eredményeinek értelmezéséhez: — A VII. ötéves terv kiemelt megyei céljainak meghatározásakor a javaslattevőket, a döntéshozókat egyaránt befolyásolták a meghirdetett országos elképzelések, melyek egy része — ma már tudjuk — hibás elgondolásokon alapult. A VII. ötéves terv eddig eltelt ideje alatt nem javult gazdasági helyzetünk, erősödött az infláció, nőtt az ország konvertibilis adóssága, a lakosság terhei az életszínvonal egyidejű csökkenése mellett emelkedtek. A kormány stabilizációs programja, az elkerülhetetlen rövid távú intézkedések hátrányosan érintették nemcsak a vállalatokat és szövetkezeteket, hanem a reálértékben mind szűkösebb anyagi eszközökkel gazdálkodó tanácsokat, főként azok fejlesztési lehetőségeit is. A megye gazdasági fejlődésében fellelhetők a megtorpanás jelei. Nehézkesen halad a struktúraváltás. Az agrárszféra igen nehéz éveket hagyott maga mögött. A szaporodó gondok ellenére az infrastruktúra elmúlt időszakbeli komoly fejlődése némileg enyhíti a feszültségeket, segíti a továbblépés feltételeinek kialakítását. Bács-Kiskun megye VII. ötéves terve — a fő célokat tekintve;— időarányosan teljesült.:— állapítja meg a beszámoló. Foglalkoztatás, munkahelyek Bács-Kiskun megye állandó népessége január 1-jén 4200-zal volt kevesebb, mint két évvel azelőtt. A munkavállalási korú lakosok számá ezzel szemben mérsékelten nőtt. A tervidőszak első éveiben alapvetően megváltozott a foglalkoztatási helyzet. Létszámkibocsátó az ipar, az építőipar, az állami mező- gazdaság, a szövetkezetek közös gazdaságai. Az adatok létszámnövekedést az élelmiszeriparban és a vízgazdálkodásban mutatnak. Ma a foglalkoztatást új, a tervidőszak elején még alig létező gondok jellemzik. A munkaerőpiac új jelenségei: a munkáltatók mind kevesebb betöltetlen álláshelyet jelentenek be, folyamatosan növekszik a munkaviszonnyal nem rendelkező, alacsony szakképzettségű vagy szakképzetlen álláskeresők száma. Annak ellenére, hogy 1986— 1987-ben megyénkre a teljes foglalkoztatottság volt a jellemző, egyre több a munkaerő-, munkahelykínálat területi eloszlásának egyenetlenségeiből, a strukturális eltérésekből adódó feszültség. A gondok megoldása csak jelentős erőfeszítések árán és központi támogatással lehetséges. Elkezdődött az a szervező munka, melynek célja a központi területfejlesztési, valamint a foglalkoztatási alap lehetőségeit kihasználva, a helyi vállalkozókedvre támaszkodva, munkahelyteremtő beruházások megvalósítása a foglalkoztatáshiányos térségekben. A teljes és hatékony foglalkoztatás együttes követelménye a tervezett módon Bács-Kiskun megyében sem valósítható meg. A középtávú tervnek ez a tétele ^— a nagymértékben megváltozott gazdasági-környezet miatt —r korrekcióra szorul. Ipar, mezőgazdaság A 80-as évek elejének visszafogott beruházási politikáját követően 1986 -1987-ben élénkülés volt tapasztalható. A tanácsi beruházások növekedése elsősorban a helyi koordináció, a közlekedési, postai és távközlési, valamint az egészségügyi és az oktatási beruházások eredménye. 1988 első-félévében a megye tanácsai fejlesztési kiadásaikból 879,6 millió forintot fordítottak beruházásaikra. Ez az 1987. évi hasonló időszak értékét — folyó áron — 10,5 százalékkal meghaladja, de reálértékben kevesebb annál. Az iparról és mezőgazdaságról többek között ez olvasható az előterjesztésben: Bács-Kiskun termelő ágazatainak helyzete az elmúlt két és fél év alatt nem mutat kedvező irányú, alapvető változást. Az ipar országos szerkezetátalakítási programja ma csak részben érinti Bács-Kiskunt. A megyei tanács lehetőségeihez mérten ott segíti elő anyagi eszközeivel közvetlenül is az ipar szerkezetátalakítását, ahol a foglalkoztatási feszültségek éleződése azt a legindokoltabbá teszi. Ezt szolgálja az 1988—1990-es időszakra évi 5-5 millió forinttal létrehozott, az ipari munkahelyek létesítését támogató megyei alap is. Mai egyik gondunk, hogy a progresszív iparágakból alig található vállalat megyénkben. A zömmel kis- és középméretű üzemek eddig aránylag kedvezően reagáltak a piac változásaira. Ez jó lehetőséget adhat egy olyan struktúraváltásra, amelyben különféle bedolgozó, különleges igényeket kielégítő, részegységeket gyártó, az egyedi gyártás rugalmas lehetőségeivel rendelkező vállalatok egész sora integrálódik a gazdaságba, kitöltve a piaci réseket. A megye építőipara a megváltozott körülmények között lényegében ki tudta elégíteni a fizetőképes keresletet. A Dutép külföldi adósságai rendeződtek, a vállalat jelentős erőfeszítéseket tesz helyzete stabilizálására, hazai építési-szerelési tevékenysége 1987-ben már nyereséges volt. \A tanácsi építőipar az országos átlagtól eltérő módon, a tervidőszak első felében dinamikusan fejlődött. A Bácsépszer és a Kunép az ország öt legjobb tanácsi építőipari vállalata között foglal helyet. Az elmúlt két és fél év alatt megyénk mezőgazdaságának a lehetséges összes kedveződen természeti hatásban része volt. Az évente ismétlődő téli és kora tavaszi fagyok, majd ezt követően az áüagosnál kevesebb csapadék miatt a növénytermelés hozama elmaradt az 1981—1985. évek átlagától. Bár megkezdődött a növénytermesztés szerkezetének átalakítása, a kedvező hatások nem bontakozhattak ki, mert megtorpant a kertészeti ágazatok fejlődése, s az alapvető, importból származó termelési eszközök hiánya még optimális időjárás esetén is kétségessé teszi a munka eredményét. A szőlészeti és borászati termelés — a korábbi biztos szovjet piac beszűkülése miatt — válsághelyzetbe került, az értékesítés a borászati exportpiacon visszaesett. Megyénkben a szőlő termesztése és a borkészítés igen sok ember megélhetését biztosítja. Nehéz az egyoldalúan bortermelésre szakosodott gazdaságok és kistermelők helyzete. A szabályozórendszerek szigorodása (Folytatás a 3. oldalon) Szovjet pártküldöttség látogatása megyénkben Tapasztalatcsere az agrárpolitikáról Szovjet pártmunkásküldöttség érkezett tegnap megyénkbe. Jurij Ivanovics Mordvincovnak, az SZKP KB mezőgazdasági és élelmezési osztályvezetőjének első helyettese vezetésével látogatott el a Hartai Erdei Ferenc Tsz-be a delegáció. Az SZKP KB küldöttsége hétfő óta tartózkodik hazánkban, a magyar agrárpolitika és integrációs rendszerek tanulmányozása céljából. A hartai szövetkezetben dr. Sza- kolczai Pál, a megyei pártbizottság titkára köszöntötte a szovjet pártmunkásokat, majd Hegedűs Lajos, a Központi Bizottság tagja, a szövetkezet elnöke vázolta a tsz fejlődését, jelenlegi helyzetét. Elsősorban a sertéshizlalást, ennek háztáji integrációját részletezte, amely iránt különösen érdeklődtek az SZKP KB munkatársai. Ezután üzemlátogatáson mutatták be az elmondottak gyakorlatát. A több mint négyszáz vállalkozó közül elmentek Lehoczki Henrik és Horváth János tsz-tagok házához. A szovjet vendégek érdeklődtek arról, mennyiért építették a korszerű ólakat, megéri-e nekik a kocatartás és malacnevelés, és mennyi időt töltenek naponta az állatok gondozásával? A válaszokból kitűnt, hogy hat-tizenegy koca takarmányozása, az ólak tisztán tartása két-három óránál nem igényel több munkaidőt, de ugyanakkor gondosságot és figyelmet annál többet kívánnak az állatok, különösen az ellés és az újszülött malacok ápolása a kényes és kockázatos része a vállalkozásnak. Megéri azonban ez a munka, a négy évvel ezelőtt elkezdett integráció jelentős bevételt hoz az állattartóknak (ezt hallottuk: az utóbbi években épült új házak többsége ebből a munkából szerzett pénzből épült), ugyanakkor a tsz is jól jár, mivel csakis az integrációs rendszerrel képes folyamatosan és jövedelmezően üzemeltetni a nagyüzemi hizlalótelepet. Ezt ugyancsak megnézték a szovjet szakemberek, s az egész rendszerről elismeréssel szóltak. Dr. Szakolczai Pál a munkaebédet kihasználva a megye agrárgazdaságával is megismertette a vendégeket és szóvá tette: a szovjet borrendelések csökkenése jelentős gondokat okoz a megye nagyüzemeinek, ugyanis a szőlő-bortermelés nyújtja Bács-Kiskun nagy részén a megélhetést, ez a bevételek fő forrása, valamint szólt a mérséklődő árakról (például a baromfinál), ami ugyancsak több gazdaságot hoz nehéz helyzetbe. Hegedűs Lajos megjegyezte: a baromfipiaci exportgondok miatt fontolgatják, hogy ezen a télen telepeiken nem tartanak csirkéket. Baján a Bácshúshoz vezetett a delegáció útja, ahol dr. Horváth István, a közös vállalat igazgatója és Varga Pál, az igazgatótanács elnöke fogadta a vendégeket, akiknek bemutatták az ütemet, és a minősítéssel, minőséggel, jövedelmezőséggel kapcsolatos kérdéseikre válaszoltak. Cs. I. «i
