Petőfi Népe, 1988. október (43. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-07 / 240. szám
Maróthy László tájékoztatója a Bős—Nagymarosi Vízlépcsőrendszerről Ezt követően az Országgyűlés — napirend szerint — a bős—nagymarosi beruházás helyzetét tárgyalva folytatta munkáját. (Még ezt megelőzően Sta- dinger István bejelentette, hogy a Magyar Tudományos Akadémia e tárgyban készített jelentéseit, valamint a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium hozzá fűzött észrevételeit a képviselők rendelkezésére bocsátották.) Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter emelkedett szólásra. Bevezetőben felidézte: — Hazánk és Csehszlovákia kormányfője 1977-ben aláirta a Bős— Nagymarosi Vízlépcsőrendszer megvalósításáról és üzemeltetéséről szóló államközi szerződést. A szerződést a Népköztársaság Elnöki Tanácsa törvényerejű rendeletben hirdette ki, az erről készült jelentést az Országgyűlés 1978-ban tudomásul vette. Ugyanez történt 1984-ben is, amikor az átadási határidők négyéves halasztását rögzítették. Magyarország a beruházást 1981 és 1983 között szüneteltette, a csehszlovák fél ez idő alatt is tovább ' folytatta az építési munkálatokat. A Minisztertanács 1986-ban fogadta el a vízlépcsőrendszer módosított beruházási javaslatát. Az előterjesztés ösz- szegezte a környezeti hatásvizsgálatok eddigi eredményeit, a vízlépcsőrendszer műszaki, ökológiai, ökonómiai ■ összefüggéseit, és az osztrák közreműködés olyan konstrukcióját tárta fel, amely beruházási terheinket 18 milliárd forinttal csökkentette. A Bős—Nagymarosi Vízlépcsőrendszer a tervezett ütemben épül. Készültségi foka magyar oldalon*eléri a 25 százalékot, Csehszlovákiában megha- ' ladja a 60 százalékot. Ezzel a teljes rendszer mintegy fele részben elkészült. A létesítmény területén folyó munka szervezett és jó minőségű. — Ez a feladat ma a kormányzati munkában számottevő terhet jelent, sok gonddal jár, ez idő szerint kevés Örömöt ad. A kormányt azonban csak egy dolog vezetheti: a reális számvetés. Hajózási gondok megoldása Milyen hasznunk származik ebből a beruházásból? , r~ Az árvízvédelmi biztonság az érintett térségben nagymértékben megnő, a 200 évenként előforduló árvizek kivédésére is alkalmassá válik. A mai rendszer 60—100 éves biztonságú. Ezer hektár területet pedig árvízmentesite- nek; — a hajózás biztonságossá válik a kritikus Pozsony—Budapest közötti szakaszon. Hozzájárul az egységes európai vízi út megvalósításához;' — rendelkezésünkre áll 444 megawatt villamosenergia-termelő kapacitás, ami 1900 millió kilowattóra energiát nyújt évente. Ez a kapacitás megfelel a Paksi Atomerőmű egy blokkjának; — A felszíni vizek és a partok rendezésével, közművek, közlekedési és környezetvédelmi létesítmények építésével megalapozódik egy 180 kilométer hosszú Duna menti térség hatékony fejlesztése. A vízlépcsőrendszer létesítésével megvalósuló lefolyásszabályozás megváltoztatja és javítja a térség vízgazdálkodási feltételeit is. Kedvezőbb belvízi viszonyok A vízlépcsőrendszer létesítményei a jelenleginél kedvezőbb helyzetet teremtenek a térség belvízi viszonyaiban. Lehetőség nyílik a komplex melioráció területi bővitésére; a szigetközi vizpót- ló rendszer szabályozható talajvízszintet hoz létre, 1000 hektáron szünteti meg a jelenlegi fakadó vizeket, mindezzel javítva a mezőgazdaság termelési feltételeit az egész térségben. Az ivóvíz- nyerés lehetőségei naponta 30 ezer köbméterrel bővülnek, a Szigetköz felső részén megoldódik kilenc település vezetékes ivóvízellátása. A vízlépcsőrendszer közlekedési célja, hogy a Duna érintett, nehezen hajózható szakaszán lehetővé tegye a Duna Bizottság ajánlásaiban előirt nemzetközi feladatok teljesítését, valamint a Duna—Majna—Rajna csatorna üzembehelyezésével csatlakozásunkat a teljessé váló egységes európai víziútrendszerhez. A vízlépcsőrendszer erőtelepének tervezett időben történő belépése a hosszú távú energetikai fejlesztési program szerves része. A rendelkezésünkre álló kapacitás az indításkor fedezni tudja az ország háztartási fogyasztásának közel negyedrészét. A vízlépcsőrendszer elősegíti a kapcsolódó területek általános fejlődését. Új potenciális lehetőségeket teremt az üdülés, az idegenforgalom és a vízi turizmus fejlesztéséhez. Tény azonban, hogy ehhez költségfedezet egyelőre nem áll rendelkezésre. A vízlépcsőrendszer megvalósításával javítja az érintett térségben a lakosság életkörülményeit. Maróthy László ezután néhány olyan kérdésről szólt, amelyek közvéleményünket a vízlépcsőrendszerrel kapcsolatban erőteljesen foglalkoztatják. A vízlépcsőrendszer épitése azonban jelentős beavatkozás a természet rendjébe. Az ilyen típusú nagylétesítmények kétségtelenül ellentétes változásokat okoznak a kialakult ökológiai rendszerekben, potenciális veszélyforrást is jelentenek, ugyanakkor az élőlények kedvezőbb létfeltételeit is biztosíthatják. Az ökológiai problémákat az 1985-ben elkészült környezeti hatástanulmány tárta fel. A váratlan események — földrengések, árvizek, robbantások, rendkívüli vízszennyezések — következményeit számba^vették és számításokkal ellenőrizték. így a létesítmény üzembelépése után: — a duzzasztás nem okoz veszélyt, ' a műveket úgy méretezték, hogy a Magyarországon előforduló legnagyobb földrengést is károsodás nélkül viseljék el; ha a legszerencsétlenebb véletlenek egybeesését feltételezzük, akkor a bekövetkező árhullám Budapesten az alsó rakpartot is alig éri el. A szerveződő hazai környezetvédő mozgalom sajátos részeként több, vízlépcsőt ellenző csoport alakult, amelyek a nyilvánosság és a szerveződési lehetőségek hiányával egyaránt küszködve mind elszántabban léptek fel a vízlépcsőrendszer megépítése ellen. Az általuk kezdeményezett, Magyarországon eddig szokatlan eszközökkel folytatott vita néhány éven át ökológiai és szakmai kérdésekre terjedt ki. Hozzájuk nem környezetvédő, politikai csoportok is csatlakoztak, taktikai szövetségkötésükkel a vita radikalizálódott, mindinkább politikai jellegűvé vált. E csoportok a vízlépcsőépítést érzelmihangulati problémává igyekeztek alakítani. Az ellenzők sokszor és sokat hivatkoznak a közvéleményre, amelynek megismerése az álláspontok megalapozottá tételéhez valóban elengedhetetlen. Egy reprezentatív közvéleménykutatás szerint a véleményalkotók meghatározó része pozitívan ítélte meg a várható változásokat. A megkérdezettek 7 százaléka az, aki szerint a létesítményt nem szabad megépíteni. — Mint ismeretes, a kormány szeptember 7-ei ülésén tudomásul vette, hogy az Akadémia ad hoc bizottságot hoz létre a rendelkezésre bocsátott anyagok felülvizsgálatára. A különbizottság jelentését az Akadémia elnöke a kormány számára megküldte — mondta a miniszter, s az ad hoc bizottság véleményének összefoglalását szó szerint idézte: „— .a nagymarosi erőmű továbbépítése melletti hivatalos érvelés műszakigazdasági elemei a befejezés szempontjából általában a lehetséges legkedvezőbb feltételezésekkel számolnak, míg a leállítás várható következményeinek megítélésére inkább az ellenkező véglet a jellemző; — az építés leállítása, vagy elhalasztása még a jelenlegi helyzetben is reális alternatívát képez a továbbépítéssel szemben; — a nagymarosi építkezés elhalasztása olyan megoldás, amely csökkent- heti a gazdasági terheket, és egyértelműen kisebb környezeti kockázattal járna... — A különbizottság állásfoglalásá-’ val nem tudunk azonosulni. A részletes számításokat nélkülöző elemzés a vízlépcsőrendszer alapkoncepcióját, azaz, hogy többfunkciós összefüggő rendszert alkot, nem veszi figyelembe. A nagymarosi vízlépcsőt összefüggéseiből kiszakítva vizsgálja. Ebből erednek következtetéseinek pontatlanságai. A különböző ad hoc bizottságok ál- . lásfoglalásai már korábban és jelenleg is kifogásolják a teljes körű makroöko- nómiai és költség/haszon elemzés hiányát. Egy ennyire sokrétű, összetett rendszernél a magas szintű tudományos elemzés nagy segítséget nyújtana. Nincs tudomásunk arról, hogy a Magyar Tudományos Akadémia ilyen munkát elvégzett volna, bár ma is szívesen felhasználnánk. A miniszter ezután arról beszélt, hogy a vízlépcsőrendszer mibe kerül az Országnak. Mibe is kerül? — Nagyon sokba! A folyamszabályozás még akkor is nagyon pénzigényes vállalkozás, ha több célt szolgál és nemcsak egyféle hasznot hoz. Az osztrák megelőlegzés 18 milliárd 427 millió forint, amit zárt konstrukcióban villamos árammal törlesztünk. A mű felépítéséig még kereken 20 milliárd forint kiadás terhel bennünket. 8—12 százalékos inflációt feltételezve, az építés hátralevő terhe 26—28 milliárd forint. Külön központi keretből épül meg Győr, Komárom, Esztergom, Tatabánya, Oroszlány szennyvíztisztító telepe. Ennek forrásigénye még mintegy 7 milliárd forint. A megvalósítás előttünk álló anyagi terhei tehát együttesen 33 —35 milliárd forintot tesznek ki. Egy másik számítás szerint a vízlépcsőrendszer teljes körű megépítése és üzemeltetése 2015-ig 35 milliárd forint beruházási és üzemeltetési költségen túli bevételt eredményez. - Ezzel szemben a nagymarosi vízlépcső elhagyása esetén a beruházási és üzemeltetési költségek beszámítva a helyettesítő beruházások egyedi megvalósítását is — ugyanezen időpontig 22 milliárd forint többletköltséget okoznának a magyar népgazdaságnak. A Minisztertanács egy hónappal ezelőtt négy tárca és a kormánymeghatalmazott közös előteijesztésében megvitatta a vízlépcsőrendszer építésének helyzetét. Részletes vizsgálat készült a nagymarosi vízlépcső elhagyásának várható következményeiről is. Ez arra mutatott rá, hogy a nagymarosi vízlépcső elhagyása kardinális változásokat jelentene. Biztosítani a társadalmi ellenőrzést — A Bős—Nagymarosi Vízlépcső- rendszer történetének jó néhány tanulsága van. E tanulságok megfogalmazása kötelességünk, megszívlelésük haszonnal járhat jövőbeni országépítő munkánkban. Világosan látjuk, hogy a nyilvánosság hiánya, a felszínesen kezelt tájékoztatás, az indokolatlan szi- lencium mennyi kárt okozott. A kockázati elemek nem kellő mélységű feltárása, a közvélemény jelzéseinek figyelmen kívül hagyása bizalmatlanságot szült, sőt ellenszenvet is keltett. Az ilyen előzményekkel terhelt vitában a segítő észrevételek mellett, az ész érvei helyett az indulatok kaphatnak lábra, és okkal felvetődik a kérdés: lehet-e jó a rosszul meghozott döntés? A kormány számára egyértelmű: ilyen nagyléptékű döntések előtt a továbbiakban a társadalom véleményét messzemenően figyelembe kell venni, a társadalmi ellenőrzést biztosítani kell. Társadalmi konszenzus így, és csak így várható el. Az elmondottakat összefoglalva a kormány az álláspontját a következőkben fogalmazta meg: 1. A vízlépcsőrendszert az eredeti koncepciónak megfelelően, tehát a nagymarosi vízlépcsővel együtt kell megépíteni. 2. Az ökológiai kockázatokat a minimumra kell csökkenteni. 3. Az üzemeltetés alapelveként ki kell mondani, hogy a Duna vizének minősége nem romolhat. 4. A környezeti hatásokat jelző monitoring (észlelő) rendszert úgy kell kialakítani és működtetni, hogy a környezet valamennyi lényeges elemének változásáról rendszeres információk álljanak az üzemeltetés rendelkezésére.. 5. Ki kell dolgozni a Bős—Nagymarosi Vízlépcsőrendszer hatásterületén a területfejlesztés fő irányait és teendőit. 6. A mű építésének hátralevő időszakára és az üzemelés figyelemmel kísérésére és ellenőrzésére társadalmi bizottságot indokolt szervezni. A bizottságot a kormány kérje fel és bízza meg. 7. A környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter mellett Kutatási és Fejlesztési Bizottságot indokolt szervezni, amely segíti a kutatási munka koordinálását és a kutatási eredmények értékelését. 8. A Bős—Nagymarosi. Vízlépcső- rendszerről a társadalom tájékoztatását folytatni kell. Végezetül a jövő nemzedéke iránti felelősségről szólva hangoztatta: aaSi Nem dughatjuk struccként homokba a fejünket. Nem mondhatjuk azt: minek nekünk vízi erőmű, minek nekünk atomerőmű, amikor a konnektorban úgyis van áram. A kormánynak az egész nemzetért kell felelősséget vállalnia, akkor is, ha ennek az az ára, hogy egyes csoportok véleményével szemben kell cselekednie — mondotta a miniszter, a kormány nevében kérve a tájékoztató elfogadását. Stadinger István néhány perccel hat óra után az ülést — amelyen felváltva elnökölt Stadinger István, Jakab Ró- hertné és Horváth Lajos -5 berekesztette. A képviselők pénteken először négy bizottsági előadó összefoglalóját hallgatják meg a beruházással kapcsolatos testületi viták tapasztalatairól, majd az elhangzottak felett vitát nyitnak. Eddig 15 képviselő jelezte felszólalási szándékát. Az Országgyűlés őszi ülésszaka második munkanapjának befejeztét követő sajtótájékoztatón Villányi Miklós pénzügyminiszter annak a véleményének adott hangot, hogy szerencsésebb megoldás lett volna, ha a parlament nem napolja el a vállalkozási nyereségadó törvénytervezetével kapcsolatos döntését. Ez esetben ugyanis a vállalatok előbb juthattak volna megfelelő tájékoztatáshoz a gazdálkodásukat alapvetően érintő kérdésekben. Puskás . Sándor, a terv- és költségvetési bizottság titkára elmondotta: a testület is azzal értett egyet, hogy az OrszággyűGorbacsov A magyar külügyminiszter a KNDK-ba New York-i tárgyalásai látogat Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságba látogat — jelentették be csütörtökön a szovjet külügyminisztérium sajtókonferenciáján. Mihail Gorbacsov — mint az SZKP KB főtitkára — már korábban meghívást kapott az KNDK-ba. A látogatás időpontját később egyeztetik. Várkonyi Péter külügyminiszter New Yorkban megbeszélést folytatott George Shultz amerikai külügyminiszterrel. Egyetértettek abban, hogy Grósz Károly egyesült államokbeli látogatása a két ország kapcsolataiban kiemelkedő állomás volt. Ennek nyomán újabb lehetőségek nyíltak a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésére. Eszmecserét folytattak a nemzetközi helyzet legfontosabb kérdéseiről és egyetértettek abban, hogy a nemzetközi légkör határozott javulása az ENSZ-közgyűlés ülésszakának munkájában is érezteti hatását. Várkonyi Péter megbeszéléseket folytatott Georgiosz Jakovu ciprusi, Luis Barrios Tassano uruguayi külügyminiszterrel, valamint Abdel-Karim al-Irianival, a Jemeni Arab Köztársaság külügyminiszterével is. A kétoldalú kapcsolatok áttekintése mellett a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről is szó esett a megbeszéléseken. Várkonyi Péter előadást tartott a New York-i egyetemen. Hallgatóságát tájékoztatta Magyarország fejlődéséről, nemzetközi szerepvállalásáról és a magyar—amerikai kapcsolatok helyzetéről. Az előadás után a külügyminiszter kérdésekre válaszolt. Tüntetés Újvidéken Újvidéken a csütörtök déli órákra részben a párt székháza, részben pedig a Vojvodina sportegyesület csarnoka előtt gyülekezve mintegy 80 ezerre gyarapodott a tüntetők száma. Szónokaik újra meg újra a vajdasági kommunista szövetség tartományi vezetőségének azonnali lemondását szorgalmazták. Kora délután a tömeg előtt ismertették a Szerb Kommunista Szövetség KB elnökségének állásfoglalását, amely megállapította, hogy Vajdaság autonóm tartomány politikai helyzete az utóbbi időben hirtelen megromlott, mivel a tartományi pártvezetés nem figyelt a dolgozók és a lakosság követeléseire, s megszakadt a pártvezetés és a nép közötti kapcsolat. A vajdasági pártvezetés — hangsúlyozta a határozat — makacsul elfojtotta a kommunisták, az állampolgárok követeléseit, s nap mint nap új és egyre súlyosabb hibákat követett el. Ezért a szerb pártelnökség egyetért azzal, hogy a tartományi pártbizottság elfogadja elnökségének lemondását. Grósz Károly fogadta Fanfanit Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke tegnap az Országházban fogadta Amintore Fanfani olasz költségvetési és tervezési minisztert, aki az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságához tartozó országok kormányainak Gazdasági Főtanácsadói Testületé budapesti szimpóziumán vesz részt. A szívélyes légkörű megbeszélésen részt vett Hoós János, az Országos Tervhivatal elnöke. LEMONDOTT A CHILEI KORMÁNY Miután a szerdai népszavazáson a chileiek többsége nemet mondott Augusto Pinochet tábornok elnöki mandátumának megújítására, csütörtökön testületileg lemondott a 16 tagú kormány. A kabinet távozását Alfonso Marquez munkaügyi miniszter jelentette be egy rövid rádióközleményben. Pinochet — aki még egy évig az ország államfője marad — várhatólag rövidesen kinevezi az új kormány v tagjait Chilében a népszavazás másnapján általános nyugalom uralkodott. Az ellenzék — hivatalos engedély birtokában — a hét végén szeretné nagyszabású utcai felvonulásakkal megünnepelni győzelmét. A szavazás rendbontás nélkül zajlott le. A jogosultak nagy többsége, több mint 7 millió ember adta le voksát. Szerdán 30 ezer katona és rendőr cirkált a főváros utcáin, csütörtökön reggelre feloldották a korábban foganatosított biztonsági intézkedéseket. Sergio Fernandez belügyminiszter — még a kormány lemondása előtt — megígérte, hogy tiszteletben fogják tartani a népszavazás eredményét. Ugyanakkor leszögezte, hogy szó sem lehet az ellenzék egyik fontos követelésének teljesítéséről, az 1980-ban elfogadott alkotmány megváltoztatásáról. Az alkotmány értelmében 1989 folyamán több jelölt részvételével elnökválasztást tartanak: ezen a választáson jelöltként indulhat Pinochet tábornok is. Az alaptörvény az 1990-ben megválasztandó parlament számára is lehetetlenné teszi az alkotmány módosítását. A szenátus egy részét a kormány nevezi ki és a hadsereg felhatalmazást kap arra, hogy független, ellenőrző szerepet játsszon a politikai életben. lés most tűzze napirendre a vállalkozási nyereségadó törvénytervezetét. Az újságírók kérdéseire válaszolva Villányi Miklós kifejtette: az ország gazdasági helyzete november közepén sem lesz jobb; ezért óva intett mindenkit attól, hogy a törvénytervezet másfél hónappal későbbi tárgyalásával kapcsolatban bárkinek is illúziói legyenek. A SZOT javaslataival kapcsolatban hangsúlyozta: nem lehet levenni a napirendről a családi jöviedelemadóra való áttérés kérdését, illetve a szociálpolitikai rendszernek az adózással összefüggő bővítését. Az adórendszer elvi továbbfejlesztésében a kormány és a SZOT véleménye megegyezik -rr tette hozzá. Egy újabb kérdésre válaszolva kitért arra is, hogy az ország egyensúlyi helyzete rosszabb, mint amilyennek a közvélemény tartja, a parlament ismeri. Ezen — alaposabb tájékoztatással — változtatni kell, mert különben érthetetlenné válnak a kormány döntései. Faragó András, az Országgyűlés Sajtóirodájának vezetője a sajtóértekezlet végén bejelentette, hogy csütörtökön délután a FIDESZ ideiglenes választmányától felhívást vett át az Országgyűlés elnökének megbízásából. A petícióban kérik, hogy március 15-ét pirosbetűs ünneppé és munkaszüneti nappá, október 6-át pedig gyásznappá, a mártírok napjává, iskolai és tanítási szünetté nyilvánítsák. (MTI) Országos közművelődési filmfórum Tegnap délelőtt Kecskeméten az Otthon moziban a VII. Országos Köz- művelődési Filmfórum megnyitására gyülekeztek a közművelődési filmek gyártásával és forgalmazásával foglalkozó szakemberek. Elsőként — a megye állami és tanácsi vezetőinek képviseletében is — dr. Geri István, a Bács- Kiskun Megyei Tanács elnökhelyettese köszöntötte a háromnapos rendezvény vendégeit. Bevezetőjében kiemelte a rövidfilmek szerepét, fontosságát a köz- művelődés egyre nehezedő körülményei között. Említést tett a speciális megyei helyzetről is, arról a kistelepülésen élő százhúszezer Bács-Kiskun megyei emberről, akik egyelőre hátrányosabb helyzetben, szerényebb lehetőségek között élhetnek csak a különféle kultúrahordozó médiákkal. Az átlagosnál jóval nagyobb terhet ro ez az ezeken a területeken tevékenykedő népművelőkre, akik számára ebben a helyzetben ugyancsak fontos lenne annak pontos ismerete, hogyan, mivel segíthetnek e filmek a mindennapi népművelői munkában. Dr. Kormos Sándor, a Művelődési Minisztérium közművelődési főosztályának vezetője a rendező szervek nevében is köszöntötte a fórum résztvevőit. Megnyitó beszédében — a nyolcvanas évek eredményeinek kiemelésével |p vázolta a műfaj eseményekben dús közelmúltját. Beszélt a folyamatról, melyben a filmművészet — a többi között éppen a dokumentumfilm — vállalta a közéletiség szerepét. Napjaink eseményei bizonyítják—mondotta —, hogy nem volt hiábavaló a problémákkal való szembesítésnek ez a formája. Külön is kiemelte a legutóbbi évek nagy visszhangot kiváltó filmdokumentumainak, szociográfiáinak jelentőségét, elmondta, hogy a múlt pontosabb feltérképezésével ezek a munkák is sokat segítettek. Hozzáfűzte még, mennyire fontos lenne, hogy a jelenlegi értékválságban helyükre kerüljenek az értékek közvetítői. A kecskeméti nézőkön is múlik —tette hozzá —, hogy a rendezvény ezt a célját elérje. K. J. Ceausescu elutazott Moszkvából Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, köztársasági elnök befejezte hivatalos szovjetimióbeli látogatását és tegnap délelőtt elutazott Moszkvából. A román párt- és állami vezetőt és feleségét a Kreml György-termében Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke és felesége búcsúztatta. LAPZÁRTAKOR ERKEZETT A lottó nyerőszámai . A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság közlése szerint a 40. játékhéten a következő számokat húzták ki: 21, 26, 27,33, 88.
