Petőfi Népe, 1988. október (43. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-07 / 240. szám

Maróthy László tájékoztatója a Bős—Nagymarosi Vízlépcsőrendszerről Ezt követően az Országgyűlés — na­pirend szerint — a bős—nagymarosi beruházás helyzetét tárgyalva folytatta munkáját. (Még ezt megelőzően Sta- dinger István bejelentette, hogy a Ma­gyar Tudományos Akadémia e tárgy­ban készített jelentéseit, valamint a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium hozzá fűzött észrevételeit a képviselők rendelkezésére bocsátot­ták.) Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter emelkedett szólásra. Bevezetőben felidézte: — Hazánk és Csehszlovákia kor­mányfője 1977-ben aláirta a Bős— Nagymarosi Vízlépcsőrendszer megva­lósításáról és üzemeltetéséről szóló ál­lamközi szerződést. A szerződést a Népköztársaság Elnöki Tanácsa tör­vényerejű rendeletben hirdette ki, az erről készült jelentést az Országgyűlés 1978-ban tudomásul vette. Ugyanez történt 1984-ben is, amikor az átadási határidők négyéves halasztását rögzí­tették. Magyarország a beruházást 1981 és 1983 között szüneteltette, a csehszlovák fél ez idő alatt is tovább ' folytatta az építési munkálatokat. A Minisztertanács 1986-ban fogadta el a vízlépcsőrendszer módosított beru­házási javaslatát. Az előterjesztés ösz- szegezte a környezeti hatásvizsgálatok eddigi eredményeit, a vízlépcsőrend­szer műszaki, ökológiai, ökonómiai ■ összefüggéseit, és az osztrák közremű­ködés olyan konstrukcióját tárta fel, amely beruházási terheinket 18 milli­árd forinttal csökkentette. A Bős—Nagymarosi Vízlépcsőrend­szer a tervezett ütemben épül. Készült­ségi foka magyar oldalon*eléri a 25 százalékot, Csehszlovákiában megha- ' ladja a 60 százalékot. Ezzel a teljes rendszer mintegy fele részben elkészült. A létesítmény területén folyó munka szervezett és jó minőségű. — Ez a feladat ma a kormányzati munkában számottevő terhet jelent, sok gonddal jár, ez idő szerint kevés Örömöt ad. A kormányt azonban csak egy dolog vezetheti: a reális számvetés. Hajózási gondok megoldása Milyen hasznunk származik ebből a beruházásból? , r~ Az árvízvédelmi biztonság az érintett térségben nagymértékben meg­nő, a 200 évenként előforduló árvizek kivédésére is alkalmassá válik. A mai rendszer 60—100 éves biztonságú. Ezer hektár területet pedig árvízmentesite- nek; — a hajózás biztonságossá válik a kritikus Pozsony—Budapest közötti szakaszon. Hozzájárul az egységes eu­rópai vízi út megvalósításához;' — rendelkezésünkre áll 444 mega­watt villamosenergia-termelő kapaci­tás, ami 1900 millió kilowattóra energi­át nyújt évente. Ez a kapacitás megfelel a Paksi Atomerőmű egy blokkjának; — A felszíni vizek és a partok rende­zésével, közművek, közlekedési és kör­nyezetvédelmi létesítmények építésével megalapozódik egy 180 kilométer hosszú Duna menti térség hatékony fejlesztése. A vízlépcsőrendszer létesítésével megvalósuló lefolyásszabályozás meg­változtatja és javítja a térség vízgazdál­kodási feltételeit is. Kedvezőbb belvízi viszonyok A vízlépcsőrendszer létesítményei a jelenleginél kedvezőbb helyzetet terem­tenek a térség belvízi viszonyaiban. Le­hetőség nyílik a komplex melioráció területi bővitésére; a szigetközi vizpót- ló rendszer szabályozható talajvízszin­tet hoz létre, 1000 hektáron szünteti meg a jelenlegi fakadó vizeket, mindez­zel javítva a mezőgazdaság termelési feltételeit az egész térségben. Az ivóvíz- nyerés lehetőségei naponta 30 ezer köbméterrel bővülnek, a Szigetköz fel­ső részén megoldódik kilenc település vezetékes ivóvízellátása. A vízlépcsőrendszer közlekedési cél­ja, hogy a Duna érintett, nehezen ha­józható szakaszán lehetővé tegye a Du­na Bizottság ajánlásaiban előirt nem­zetközi feladatok teljesítését, valamint a Duna—Majna—Rajna csatorna üzembehelyezésével csatlakozásunkat a teljessé váló egységes európai víziút­rendszerhez. A vízlépcsőrendszer erőtelepének tervezett időben történő belépése a hosszú távú energetikai fejlesztési program szerves része. A rendelkezé­sünkre álló kapacitás az indításkor fe­dezni tudja az ország háztartási fo­gyasztásának közel negyedrészét. A vízlépcsőrendszer elősegíti a kap­csolódó területek általános fejlődését. Új potenciális lehetőségeket teremt az üdülés, az idegenforgalom és a vízi tu­rizmus fejlesztéséhez. Tény azonban, hogy ehhez költségfedezet egyelőre nem áll rendelkezésre. A vízlépcsőrendszer megvalósításá­val javítja az érintett térségben a lakos­ság életkörülményeit. Maróthy László ezután néhány olyan kérdésről szólt, amelyek közvéle­ményünket a vízlépcsőrendszerrel kap­csolatban erőteljesen foglalkoztatják. A vízlépcsőrendszer épitése azonban jelentős beavatkozás a természet rend­jébe. Az ilyen típusú nagylétesítmények kétségtelenül ellentétes változásokat okoznak a kialakult ökológiai rendsze­rekben, potenciális veszélyforrást is je­lentenek, ugyanakkor az élőlények kedvezőbb létfeltételeit is biztosíthat­ják. Az ökológiai problémákat az 1985-ben elkészült környezeti hatásta­nulmány tárta fel. A váratlan események — földrengé­sek, árvizek, robbantások, rendkívüli vízszennyezések — következményeit számba^vették és számításokkal ellenő­rizték. így a létesítmény üzembelépése után: — a duzzasztás nem okoz veszélyt, ' a műveket úgy méretezték, hogy a Magyarországon előforduló legna­gyobb földrengést is károsodás nélkül viseljék el; ha a legszerencsétlenebb vé­letlenek egybeesését feltételezzük, ak­kor a bekövetkező árhullám Budapes­ten az alsó rakpartot is alig éri el. A szerveződő hazai környezetvédő mozgalom sajátos részeként több, víz­lépcsőt ellenző csoport alakult, ame­lyek a nyilvánosság és a szerveződési lehetőségek hiányával egyaránt küsz­ködve mind elszántabban léptek fel a vízlépcsőrendszer megépítése ellen. Az általuk kezdeményezett, Magyarorszá­gon eddig szokatlan eszközökkel foly­tatott vita néhány éven át ökológiai és szakmai kérdésekre terjedt ki. Hozzá­juk nem környezetvédő, politikai cso­portok is csatlakoztak, taktikai szövet­ségkötésükkel a vita radikalizálódott, mindinkább politikai jellegűvé vált. E csoportok a vízlépcsőépítést érzelmi­hangulati problémává igyekeztek ala­kítani. Az ellenzők sokszor és sokat hivat­koznak a közvéleményre, amelynek megismerése az álláspontok megalapo­zottá tételéhez valóban elengedhetet­len. Egy reprezentatív közvéleményku­tatás szerint a véleményalkotók meg­határozó része pozitívan ítélte meg a várható változásokat. A megkérdezet­tek 7 százaléka az, aki szerint a létesít­ményt nem szabad megépíteni. — Mint ismeretes, a kormány szep­tember 7-ei ülésén tudomásul vette, hogy az Akadémia ad hoc bizottságot hoz létre a rendelkezésre bocsátott anyagok felülvizsgálatára. A különbi­zottság jelentését az Akadémia elnöke a kormány számára megküldte — mondta a miniszter, s az ad hoc bizott­ság véleményének összefoglalását szó szerint idézte: „— .a nagymarosi erőmű továbbépí­tése melletti hivatalos érvelés műszaki­gazdasági elemei a befejezés szempont­jából általában a lehetséges legkedve­zőbb feltételezésekkel számolnak, míg a leállítás várható következményeinek megítélésére inkább az ellenkező véglet a jellemző; — az építés leállítása, vagy elhalasz­tása még a jelenlegi helyzetben is reális alternatívát képez a továbbépítéssel szemben; — a nagymarosi építkezés elhalasz­tása olyan megoldás, amely csökkent- heti a gazdasági terheket, és egyértel­műen kisebb környezeti kockázattal járna... — A különbizottság állásfoglalásá-’ val nem tudunk azonosulni. A részletes számításokat nélkülöző elemzés a víz­lépcsőrendszer alapkoncepcióját, azaz, hogy többfunkciós összefüggő rend­szert alkot, nem veszi figyelembe. A nagymarosi vízlépcsőt összefüggései­ből kiszakítva vizsgálja. Ebből erednek következtetéseinek pontatlanságai. A különböző ad hoc bizottságok ál- . lásfoglalásai már korábban és jelenleg is kifogásolják a teljes körű makroöko- nómiai és költség/haszon elemzés hiá­nyát. Egy ennyire sokrétű, összetett rendszernél a magas szintű tudomá­nyos elemzés nagy segítséget nyújtana. Nincs tudomásunk arról, hogy a Ma­gyar Tudományos Akadémia ilyen munkát elvégzett volna, bár ma is szí­vesen felhasználnánk. A miniszter ezután arról beszélt, hogy a vízlépcsőrendszer mibe kerül az Országnak. Mibe is kerül? — Nagyon sokba! A folyamszabá­lyozás még akkor is nagyon pénzigé­nyes vállalkozás, ha több célt szolgál és nemcsak egyféle hasznot hoz. Az oszt­rák megelőlegzés 18 milliárd 427 millió forint, amit zárt konstrukcióban villa­mos árammal törlesztünk. A mű fel­építéséig még kereken 20 milliárd forint kiadás terhel bennünket. 8—12 száza­lékos inflációt feltételezve, az építés hátralevő terhe 26—28 milliárd forint. Külön központi keretből épül meg Győr, Komárom, Esztergom, Tatabá­nya, Oroszlány szennyvíztisztító telepe. Ennek forrásigénye még mintegy 7 mil­liárd forint. A megvalósítás előttünk álló anyagi terhei tehát együttesen 33 —35 milliárd forintot tesznek ki. Egy másik számítás szerint a vízlép­csőrendszer teljes körű megépítése és üzemeltetése 2015-ig 35 milliárd forint beruházási és üzemeltetési költségen túli bevételt eredményez. - Ezzel szem­ben a nagymarosi vízlépcső elhagyása esetén a beruházási és üzemeltetési költségek beszámítva a helyettesítő beruházások egyedi megvalósítását is — ugyanezen időpontig 22 milliárd fo­rint többletköltséget okoznának a ma­gyar népgazdaságnak. A Minisztertanács egy hónappal ez­előtt négy tárca és a kormánymeghatal­mazott közös előteijesztésében megvi­tatta a vízlépcsőrendszer építésének helyzetét. Részletes vizsgálat készült a nagymarosi vízlépcső elhagyásának várható következményeiről is. Ez arra mutatott rá, hogy a nagymarosi vízlép­cső elhagyása kardinális változásokat jelentene. Biztosítani a társadalmi ellenőrzést — A Bős—Nagymarosi Vízlépcső- rendszer történetének jó néhány tanul­sága van. E tanulságok megfogalmazá­sa kötelességünk, megszívlelésük ha­szonnal járhat jövőbeni országépítő munkánkban. Világosan látjuk, hogy a nyilvánosság hiánya, a felszínesen ke­zelt tájékoztatás, az indokolatlan szi- lencium mennyi kárt okozott. A koc­kázati elemek nem kellő mélységű fel­tárása, a közvélemény jelzéseinek fi­gyelmen kívül hagyása bizalmatlansá­got szült, sőt ellenszenvet is keltett. Az ilyen előzményekkel terhelt vitában a segítő észrevételek mellett, az ész érvei helyett az indulatok kaphatnak lábra, és okkal felvetődik a kérdés: lehet-e jó a rosszul meghozott döntés? A kormány számára egyértelmű: ilyen nagyléptékű döntések előtt a to­vábbiakban a társadalom véleményét messzemenően figyelembe kell venni, a társadalmi ellenőrzést biztosítani kell. Társadalmi konszenzus így, és csak így várható el. Az elmondottakat összefoglalva a kormány az álláspontját a következők­ben fogalmazta meg: 1. A vízlépcsőrendszert az eredeti koncepciónak megfelelően, tehát a nagymarosi vízlépcsővel együtt kell megépíteni. 2. Az ökológiai kockázatokat a mi­nimumra kell csökkenteni. 3. Az üzemeltetés alapelveként ki kell mondani, hogy a Duna vizének minősége nem romolhat. 4. A környezeti hatásokat jelző mo­nitoring (észlelő) rendszert úgy kell ki­alakítani és működtetni, hogy a kör­nyezet valamennyi lényeges elemének változásáról rendszeres információk álljanak az üzemeltetés rendelkezésére.. 5. Ki kell dolgozni a Bős—Nagyma­rosi Vízlépcsőrendszer hatásterületén a területfejlesztés fő irányait és teendőit. 6. A mű építésének hátralevő idősza­kára és az üzemelés figyelemmel kíséré­sére és ellenőrzésére társadalmi bizott­ságot indokolt szervezni. A bizottságot a kormány kérje fel és bízza meg. 7. A környezetvédelmi és vízgazdál­kodási miniszter mellett Kutatási és Fejlesztési Bizottságot indokolt szer­vezni, amely segíti a kutatási munka koordinálását és a kutatási eredmé­nyek értékelését. 8. A Bős—Nagymarosi. Vízlépcső- rendszerről a társadalom tájékoztatá­sát folytatni kell. Végezetül a jövő nemzedéke iránti felelősségről szólva hangoztatta: aaSi Nem dughatjuk struccként ho­mokba a fejünket. Nem mondhatjuk azt: minek nekünk vízi erőmű, minek nekünk atomerőmű, amikor a konnek­torban úgyis van áram. A kormánynak az egész nemzetért kell felelősséget vál­lalnia, akkor is, ha ennek az az ára, hogy egyes csoportok véleményével szemben kell cselekednie — mondotta a miniszter, a kormány nevében kérve a tájékoztató elfogadását. Stadinger István néhány perccel hat óra után az ülést — amelyen felváltva elnökölt Stadinger István, Jakab Ró- hertné és Horváth Lajos -5 berekesz­tette. A képviselők pénteken először négy bizottsági előadó összefoglalóját hallgatják meg a beruházással kapcso­latos testületi viták tapasztalatairól, majd az elhangzottak felett vitát nyit­nak. Eddig 15 képviselő jelezte felszó­lalási szándékát. Az Országgyűlés őszi ülésszaka má­sodik munkanapjának befejeztét köve­tő sajtótájékoztatón Villányi Miklós pénzügyminiszter annak a véleményé­nek adott hangot, hogy szerencsésebb megoldás lett volna, ha a parlament nem napolja el a vállalkozási nyereség­adó törvénytervezetével kapcsolatos döntését. Ez esetben ugyanis a vállala­tok előbb juthattak volna megfelelő tájékoztatáshoz a gazdálkodásukat alapvetően érintő kérdésekben. Puskás . Sándor, a terv- és költségvetési bizott­ság titkára elmondotta: a testület is azzal értett egyet, hogy az Országgyű­Gorbacsov A magyar külügyminiszter a KNDK-ba New York-i tárgyalásai látogat Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke a Koreai Né­pi Demokratikus Köztársaságba látogat — jelentették be csütörtö­kön a szovjet külügyminisztérium sajtókonferenciáján. Mihail Gor­bacsov — mint az SZKP KB főtit­kára — már korábban meghívást kapott az KNDK-ba. A látogatás időpontját később egyeztetik. Várkonyi Péter külügyminiszter New Yorkban megbeszélést folytatott George Shultz amerikai külügyminiszterrel. Egyetértettek abban, hogy Grósz Károly egye­sült államokbeli látogatása a két ország kapcsolataiban kiemelkedő állomás volt. Ennek nyomán újabb lehetőségek nyíltak a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésére. Eszmecserét folytattak a nemzetközi helyzet legfontosabb kérdéseiről és egyetértet­tek abban, hogy a nemzetközi légkör határozott javulása az ENSZ-közgyűlés ülésszakának munkájában is érezteti hatását. Várkonyi Péter megbeszéléseket folytatott Georgiosz Jakovu ciprusi, Luis Barrios Tassano uruguayi külügyminiszterrel, valamint Abdel-Karim al-Irianival, a Jemeni Arab Köztársaság külügyminiszterével is. A kétoldalú kapcsolatok áttekintése mel­lett a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről is szó esett a megbeszéléseken. Várkonyi Péter előadást tartott a New York-i egyetemen. Hallgatóságát tájékoz­tatta Magyarország fejlődéséről, nemzetközi szerepvállalásáról és a magyar—ameri­kai kapcsolatok helyzetéről. Az előadás után a külügyminiszter kérdésekre vála­szolt. Tüntetés Újvidéken Újvidéken a csütörtök déli órákra részben a párt székháza, részben pedig a Vojvodina sportegyesület csarnoka előtt gyülekezve mintegy 80 ezerre gyarapodott a tüntetők száma. Szónokaik újra meg újra a vajdasá­gi kommunista szövetség tartományi vezetőségének azonnali lemondását szorgalmazták. Kora délután a tömeg előtt ismertették a Szerb Kommunista Szövetség KB elnökségének állásfoglalását, amely megállapította, hogy Vajdaság autonóm tartomány politikai helyzete az utóbbi időben hirtelen megrom­lott, mivel a tartományi pártvezetés nem figyelt a dolgozók és a lakosság követeléseire, s megszakadt a pártvezetés és a nép közötti kapcsolat. A vajdasági pártvezetés — hangsúlyozta a határozat — makacsul elfoj­totta a kommunisták, az állampolgárok követeléseit, s nap mint nap új és egyre súlyosabb hibákat követett el. Ezért a szerb pártelnökség egyet­ért azzal, hogy a tartományi pártbizottság elfogadja elnökségének le­mondását. Grósz Károly fogadta Fanfanit Grósz Károly, a Minisztertanács el­nöke tegnap az Országházban fogadta Amintore Fanfani olasz költségvetési és tervezési minisztert, aki az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságához tar­tozó országok kormányainak Gazda­sági Főtanácsadói Testületé budapesti szimpóziumán vesz részt. A szívélyes légkörű megbeszélésen részt vett Hoós János, az Országos Tervhivatal elnöke. LEMONDOTT A CHILEI KORMÁNY Miután a szerdai népszavazáson a chileiek többsége nemet mon­dott Augusto Pinochet tábornok elnöki mandátumának megújításá­ra, csütörtökön testületileg lemondott a 16 tagú kormány. A kabinet távozását Alfonso Marquez munkaügyi miniszter jelentette be egy rövid rádióközleményben. Pinochet — aki még egy évig az ország államfője marad — várhatólag rövidesen kinevezi az új kormány v tagjait Chilében a népszavazás másnapján általános nyugalom uralko­dott. Az ellenzék — hivatalos engedély birtokában — a hét végén szeretné nagyszabású utcai felvonulásakkal megünnepelni győzelmét. A szavazás rendbontás nélkül zajlott le. A jogosultak nagy többsé­ge, több mint 7 millió ember adta le voksát. Szerdán 30 ezer katona és rendőr cirkált a főváros utcáin, csütörtökön reggelre feloldották a korábban foganatosított biztonsági intézkedéseket. Sergio Fernandez belügyminiszter — még a kormány lemondása előtt — megígérte, hogy tiszteletben fogják tartani a népszavazás eredményét. Ugyanakkor leszögezte, hogy szó sem lehet az ellenzék egyik fontos követelésének teljesítéséről, az 1980-ban elfogadott al­kotmány megváltoztatásáról. Az alkotmány értelmében 1989 folya­mán több jelölt részvételével elnökválasztást tartanak: ezen a válasz­táson jelöltként indulhat Pinochet tábornok is. Az alaptörvény az 1990-ben megválasztandó parlament számára is lehetetlenné teszi az alkotmány módosítását. A szenátus egy részét a kormány nevezi ki és a hadsereg felhatalmazást kap arra, hogy független, ellenőrző szerepet játsszon a politikai életben. lés most tűzze napirendre a vállalkozá­si nyereségadó törvénytervezetét. Az újságírók kérdéseire válaszolva Villányi Miklós kifejtette: az ország gazdasági helyzete november közepén sem lesz jobb; ezért óva intett minden­kit attól, hogy a törvénytervezet másfél hónappal későbbi tárgyalásával kap­csolatban bárkinek is illúziói legyenek. A SZOT javaslataival kapcsolatban hangsúlyozta: nem lehet levenni a napi­rendről a családi jöviedelemadóra való áttérés kérdését, illetve a szociálpoliti­kai rendszernek az adózással összefüg­gő bővítését. Az adórendszer elvi to­vábbfejlesztésében a kormány és a SZOT véleménye megegyezik -rr tette hozzá. Egy újabb kérdésre válaszolva kitért arra is, hogy az ország egyensúlyi helyzete rosszabb, mint amilyennek a közvélemény tartja, a parlament isme­ri. Ezen — alaposabb tájékoztatással — változtatni kell, mert különben ért­hetetlenné válnak a kormány döntései. Faragó András, az Országgyűlés Sajtóirodájának vezetője a sajtóérte­kezlet végén bejelentette, hogy csütör­tökön délután a FIDESZ ideiglenes vá­lasztmányától felhívást vett át az Or­szággyűlés elnökének megbízásából. A petícióban kérik, hogy március 15-ét pirosbetűs ünneppé és munkaszüneti nappá, október 6-át pedig gyásznappá, a mártírok napjává, iskolai és tanítási szünetté nyilvánítsák. (MTI) Országos közművelődési filmfórum Tegnap délelőtt Kecskeméten az Otthon moziban a VII. Országos Köz- művelődési Filmfórum megnyitására gyülekeztek a közművelődési filmek gyártásával és forgalmazásával foglal­kozó szakemberek. Elsőként — a me­gye állami és tanácsi vezetőinek képvi­seletében is — dr. Geri István, a Bács- Kiskun Megyei Tanács elnökhelyettese köszöntötte a háromnapos rendezvény vendégeit. Bevezetőjében kiemelte a rö­vidfilmek szerepét, fontosságát a köz- művelődés egyre nehezedő körülmé­nyei között. Említést tett a speciális megyei helyzetről is, arról a kistelepülé­sen élő százhúszezer Bács-Kiskun me­gyei emberről, akik egyelőre hátrányo­sabb helyzetben, szerényebb lehetősé­gek között élhetnek csak a különféle kultúrahordozó médiákkal. Az átla­gosnál jóval nagyobb terhet ro ez az ezeken a területeken tevékenykedő népművelőkre, akik számára ebben a helyzetben ugyancsak fontos lenne an­nak pontos ismerete, hogyan, mivel se­gíthetnek e filmek a mindennapi nép­művelői munkában. Dr. Kormos Sándor, a Művelődési Minisztérium közművelődési főosztá­lyának vezetője a rendező szervek ne­vében is köszöntötte a fórum résztve­vőit. Megnyitó beszédében — a nyolc­vanas évek eredményeinek kiemelésé­vel |p vázolta a műfaj eseményekben dús közelmúltját. Beszélt a folyamat­ról, melyben a filmművészet — a többi között éppen a dokumentumfilm — vállalta a közéletiség szerepét. Napja­ink eseményei bizonyítják—mondotta —, hogy nem volt hiábavaló a problé­mákkal való szembesítésnek ez a for­mája. Külön is kiemelte a legutóbbi évek nagy visszhangot kiváltó filmdo­kumentumainak, szociográfiáinak je­lentőségét, elmondta, hogy a múlt pon­tosabb feltérképezésével ezek a mun­kák is sokat segítettek. Hozzáfűzte még, mennyire fontos lenne, hogy a jelenlegi értékválságban helyükre ke­rüljenek az értékek közvetítői. A kecs­keméti nézőkön is múlik —tette hoz­zá —, hogy a rendezvény ezt a célját elérje. K. J. Ceausescu elutazott Moszkvából Nicolae Ceausescu, az RKP főtitká­ra, köztársasági elnök befejezte hivata­los szovjetimióbeli látogatását és teg­nap délelőtt elutazott Moszkvából. A román párt- és állami vezetőt és feleségét a Kreml György-termében Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtit­kára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségé­nek elnöke és felesége búcsúztatta. LAPZÁRTAKOR ERKEZETT A lottó nyerőszámai . A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság közlése szerint a 40. játékhéten a követ­kező számokat húzták ki: 21, 26, 27,33, 88.

Next

/
Thumbnails
Contents