Petőfi Népe, 1988. október (43. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-06 / 239. szám
1988. október 6. • PETŐFI NÉPE • 5 Vasúti rakodási verseny Kétszáznyolcvanezer tonna áru a megyéből • indulásra kész szerelvény. Az Ősz a vasútnak minden évben vísz- szatérO nagy erőpróbája. Az évente növekvő szállítási feladatok a MÁV Szegedi Igazgatóságához tartozó megyékben is jelentkeznek, ahonnan fóleg mezőgazdasági terményeket fuvaroztatnak. Szeptembertói december végéig a vasútigazgatóság dolgozóinak nem kevesebb mint 3 millió tonna árucikket kell elszállítaniuk, ebből Bács-Kiskun megye 280 ezer tonnával — ez az összes elszállított ám 28 százaléka — részesedik. Az elfuvaroztatott árukból exportra kerül az igazgatóság területéről összesen 730 ezer, a megyéből 220 ezer tonna. Az Őszi szállítási csúcsról beszélgettünk Lovász Lázárral, a MÁV Szegedi Igazgatóságának vezetőjével. ■ — A legjelentősebb elszállításra váró áru Bács-Kiskunból a cukorrépa, Kiskunfélegyházáról Szolnokra 12 ezer, a többi vasútállomásról Hatvanba mintegy 170 ezer tonnát továbbítunk. Gabonából a szovjet export befejeződött, a vasúti kontingens elfogyott, s most már uszállyal szállítanak. Tudomásom szerint Bácsalmásról, Kalocsáról az NDK-ba mintegy 3 ezer tonna gabonát küldenek. Gyümölcsből főleg alma feladása várható Bács-Kiskunban, a jelentősebb mennyiség fuvarozása még nem kezdődött meg. Nemcsak mezőgazdasági alapanyagot, hanem már kész- vagy félkészárut is adnak fel a megye élelmiszeripari üzemei külföldre, illetve a hazai kereskedelemnek. Erről mit tud mondani a vasútigazgató? — Konzervet Kecskemétről és Kalocsáról a szovjet megrendelőknek mintegy 12 ezer, egyéb szocialista országokba 3200, a nyugati vásárlóknak 4 ezer, míg belföldre mintegy 1600—1800 tonnát szállítunk. A Szovjetunióba kerülő áruk nagy többségét konténerekben adják fel. Az italáruk szállításában élénkülés tapasztalható. Nem kevesebb mint 20 ezer tonna bort, pezsgőt küldenek szovjet, NDK, csehszlovák és lengyel exportra Csengőd, Kiskörös, Ta- jó, Jánoshalma, Bácsalmás, Nyárlő- rinc, Izsák és Helvécia állomásokról. A Szovjetunióba a fagyveszély beálltáig konténerekben, a többi országba fedett kocsikban történik a szállítás. Az építő- és építőanyag-ipari szállítások a közelmúltban növekedtek, átterelődtek a vasútra. Ezekből vajon mennyit s hova fuvaroz a MÁV? — Kavicsból Szalkszentmárton és Baja vasútállomásokról mintegy 80 ezer tonnát továbbítunk. A Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság a megye több állomásáról 35 ezer köbméter szerfát küld osztrák és jugoszláv piacra, valamint 10 ezer köbmétert belföldre. A Gemenci Erdő- és Vadgazdaság jelentős mennyiségű, 150—200 vagon szerfát szállíttat nyugati exportra Baja és Pörböly állomásokról. Az igazgatóság az említett árucikkek fuvarozása mellett folyamatosan gondoskodik az energiahordozók, különféle építőipari anyagok és a lakosság ellátását szolgáló áruk fuvarozásáról is. Minden évben szokott lenni rakodási verseny. Ebben az évben a MÁV Vezérigazgatósága meghirdeti-e ezt ma vállalatok, a szállításban érdekelt dolgozók részére? Ez azért is érdekes, mert a hétvégeken, a munkaszüneti napokon történő ki- és berakodással növelhető a kocsifordulók száma. — A fuvaroztatókkal való együttműködés érdekében az elmúlt hetekben a nagyobb vasúti csomópontokon fu- varoztatói értekezleteket tartottunk. Legutóbb Kiskunhalason negyvenöt fuvaroztató részvételével egyeztettük a szállítási feladatokat, illetve a soronlé- vő tennivalókat. Az őszi forgalmi feladatok végrehajtásának elősegítése, a vasúti rakodások egyenletességének biztosítása és gyorsítása érdekében a Központi Szállítási Tanács titkársága és a MÁV Vezérigazgatósága az idén is meghirdette a vasúti rakodási versenyt. Ennek az első szakasza szeptember 17- től október 31-ig, a második november 1-től december 18-ig tart. A versenyben, az előírt követelmények teljesítése esetén azoknak a vállalatoknak a szállításban érdekelt dolgozói vehetnek részt, akik a hétvégi kocsiki- és -berakodásokban a legeredményesebben segítik a vasút munkáját. Nem tartozik szorosan az őszi szállítási csúcshoz, de szeretnénk megkérdezni, hogyan működik a Szeged és Szabadka közötti személyvonatpár, sikerült-e a kísérlet, s vajon szeptember 25-én beszüntették-e a vonatok közlekedtetését? — Mint ismeretes, Szeged és Szabadka között napi két pár személyvonat közlekedik, amelyeket Bács-Kiskun megyeiek is igénybe vesznek. A nagy érdeklődésre való tekintettel a kísérleti idő, szeptember 25. lejártával nem szüntettük be a vonatok közlekedtetését, azok december 31-ig folyamatosan járnak. A két pár vonat a korábbi megállási helyekkel — Röszke, Horgos, Palics, Szabadka és vissza — közlekedik, a' menetjegy ára egységesen egy útra 50 forint, a gyermekek számára az előírt kedvezmények érvényesek, de ezt belföldi utazásra nem lehet igénybe venni. • Alupasztát rakodnak a kecskeméti nagyállomáson. Gémes Gábor Eladni tudni kell — Gyürrrrheti, csavarhatja, locsolhatja, ennek a köpppenynek nem árt a jégeső sem!.'.. Tessék, tessék, háziasszonyok! Ez valódi NDK-áru! A karalábé-, zöldhagyma- és retekhalmok friss illatú folyosóm kívül, az üzletpavilon előtt harsány hangon kínálja portékáját a piaci árus. Dudor bajusza körül kivörösödött a bőr, s fénylő izzadság jelzi, nem kis munka a kiabálás. Míg szónokol, a zöldesbarna, lakkfényű esőköpenyt széles mozdulatokkal csavarja rövid, vastag karjára. A köpeny valóban nem szakad el. Még akkor sem, mikor kiszámított pillanatban ügyesen megrántja a műanyagtekercset. — Vegyék, míg a készlet tart! — zeng figyelmeztetően szózata. — Csak háromszázötven forint darabja... A bolt azonban nem akar menni. Az emberek gyanakvóan méregetik az eladót, rikoltozó erőlködését. De legfőképpen az olcsó portéka ülteti el bennük a kétkedést. Az árus most taktikát változtat. Körülbelül az eddigi szöveget ismétli, ám hatásos kis szünet után, hangját némileg megemelve —, ezzel fejezi be: — Vakok munkája... Ez a váratlan pszichológiai fordulat meg is hozza az eredményt. Úgy meglepi a hozzá legközelebb álló fiatalasszonyt, aki eddig tes- sék-lássék fogdosta, morzsolgatta a köpeny anyagát, hogy szó nélkül számolja ki a háromszázötven forintot. Példáját mindjárt hárman is követik. Aztán már beindul az üzlet. Pláne, hogy az előbbi fiatal- asszony fel is próbálja az esőkabátot, s az —, mintha ráöntötték volna. Kissé odébb sárga fakalitkák piramisa áll egy asztalkán. A kalitkában sárga, zöld, kék törpe- papagájok ugrándoznak, frityeg- nek. Sok a néző. Fekete inges, vékony arcú fiatal férfi az árus. — Nem repül el? — mutat egy öregember az egyik madárra, amely a kalitka tetején — kívül kucorog. — Nem. Ez szelíd papagáj — nyugtatja meg a madárkereskedő, és ha már beszélni kezd, folytatja. — A ház dísze a papagáj. Díszítsék lakásukat ezzel a madárral! Beszélő papagájt tessék! Reklám áron—soha vissza nem térő alkalom! — Mennyibe kerül egy madár? — érdeklődik egy ragyogó fekete szemű, alacsony ifjasszony, aki szinte megbabonázva, félig nyitott szájjal szemlélte eddig az apró virgonc jószágokat. — A lány kétszáz forint, a beszélő — a fiú — kétszázhúsz, kettőharminc. Melyik milyen, asszonyom. — Melyik a beszélő? — Például itt van ez — nyúl a piramis hátsó részén álló fakalitkába az eladó. — Karcsú, csinos, nézze ezt a porcelánkék tollát... Gyuri... Gyere csak Gyurikám ... Tetszik látni, meg van gyűrűzve a lába, amennyiben nem felel meg, tessék panaszt tenni. Itt a címem is... Pardon! Milyen kalitkát tetszik hozzá? Ez a legkisebb hatvan, a nagyobb kilencven forint. Emez, a drótkalicka kétszázforint. Ezt a hatvanforintosat tetszik? — Nej ne azt. Azt a nagyobbat tessék! A drótosat. A fakalicka régi lakója kikerül, bedugják Gyurit. A deszkaaljra — ceruzával — rákerül a pesti cim. — És csak a Gyuri nevet tudja megtanulni? — kérdi fizetés közben az asszonyka. — A világon nincsen olyan szó, amit a papagáj meg ne tanulna, kérem. Ez fiú, azért tanítható meg beszédre. — A lány-madár nem? — Azt tetszik hinni, a papagájoknál nem úgy van, mint az embereknél? .. .Itt is a fiú a nagyobb dumás. Ez is azzal fűzi be a papagáj-lányt ... Méltóztassék, tessék választani! Itt kapható a lányok öröme, a fiú-papagáj! Tóth István Rosszul csíráznak a rozsvetőmagok A kánikula fordulópont volt Már a kalászosok aratása után nem sokkal lábra kaptak azok a hírek, melyek szerint e növények vetőmagjának csírázóképessége nem éri el a szabványban meghatározottakat. Persze míg mindez bizonysággá vált, telt az idő, hiszen laboratóriumi vizsgálatok, adatok összesítése volt szükséges. Az agrártermékek hatósági vizsgálatát — köztük a vetőmagvakét is — a Mezőgazdasági Minősítő Intézet munkatársai végzik. A Bács-Kiskun Megyei Területi Központ, a már jó néhány esztendeje megtörtént specializáció után, a gabonafélék és a napraforgó vetőmagjait vizsgálja. Most, a vetésidő közeledtével már többé-kevésbé általánosítható következtetéseket tud levonni Dómján Gergely, a TK vezetője. Ez így még nem sokat mond. Próbálkozzunk számításokkal, és máris kiderül néhány dolog. A korai fajták hozamban és a laboratóriumi méréseknél is jól vizsgáztak. Aztán egy ponton fordult az eredmény. Ez a pont az első kánikulai hullám után következett be. Az ez után aratott középérésű búzák hozama akár 1000 kilogrammal is kevesebb, mint az előzőeké, annak ellenére, hogy a koraiak genetikailag köztudottan kevesebb termésre képesek. Ugyanekkor a csírázás! százalék is visszaesett. A későieket vizsgáló gyors, reprezen-„ tatív felmérés szerint még gyengébb az eredmény, meglepően gyengén csírázott például a Gk-Zombor. A forróság károsító hatása tehát egyértelmű. Több őszi árpát fémzároltak Az idén megyénkben a kalászosok vetőmagtermő területe 15—20 százalékkal volt több, mint az elmúlt esztendőben. Az innen származó termésnek a számítások szerint bőségesen elegendőnek kell lennie Bács-Kiskun ellátásához. Ez így is van, általánosságban. Az őszi árpa vetőmagtermő területe ebben az évben több mint ezer hektár volt, melynek 9 százalékát fajtakeveredés miatt a szántóföldi szemlék során kizárták. A múlt évinél mégis 23 százalékkal nagyobb mennyiséget fémzároltak a szakemberek. A mennyiségi növekedés részben az aratás időpontjának, részben a jó hozamnak köszönhető, de a minőség is jobb, mint tavaly: 30 százalékkal több lett az első osztályúnak minősített mag. A fajtaválasztékkal sincs gond, a vetőmagtermő terület mintegy 40 százalékát a Kompolti korai foglalja el, ezt keresik leginkább a gazdaságok, de kezd tért hódítani a GK-Omega és a Slado- ran fajtajelölt is. Dőlés, fajtakeveredés Az őszi búza vetőmagvizsgálatánál már nem ennyire egyértelműek az adatok. Az összes bejelentett őszibúzavető- mag-termő terület 1988-ban elérte az 5700 hektárt, ennek viszont mintegy negyede a szántóföldi szemléken nem felelt meg az előírásoknak, jórészt megdőlés, fajtakeveredés miatt. A választék bőséges, a Balkán, a Ljubilejnaja, a Vítka (sokan Fk—160 néven ismerik), a Gk-Öthalom, az MV—14 a szokott arányban szerepel, de feljövőben van az Fd—10, a Gk —3282 fajtajelölt, a Gk-István, a Gk-Szőke, az MV—15. Rozsból segítségre szorulunk A rozs a kalászosok között utolsóként aratott növény, ez az idei termésen meg is látszik. Az aszály károsító hatása ennél jelentkezett leginkább. Összesen 1414 hektáron állítottak elő a gazdaságokban rozsvetőmagot, a Kisvárdai 1-est és a Dankovskie Zlotét körülbelül azonos nagyságú területen, a többin osztozott például a Dankovskie Nőve és a Lovászpatonai fajta. Az e területről lekerülő mennyiség és választék fedezte volna a megyei rozsvetőmagigényt. Csakhogy e növényt kimondottan és nagymértékben károsította az aszály. Érdekes, hogy a helyhez, adottságokhoz jobban szokott, 1941-ben államilag elismert Lovászpatonai fajta minőségében és hozamában is kevésbé károsodott. Igaz, ennek területaránya kisebb. A másik magyar fajta, a Kisvárdai 1-es nagyobb területen, de kisebb termést hozott és használati értéke nem érte el a szabvány kívánalmait. A laboratóriumi eredmények szerint a szabványtól eltérőkben nagy szórást mutattak a rozsok, 66-tól 85 százalékig is mérhettek csírázási százalékot. Sőt egyes táblákon belüli részekről érkezett vetőmagminták között is érzékelhető volt eltérés. Az idei mintegy 2300 tonna rozsvetőmag 29 százaléka kaphatott alkalmas minősítést, így e növény szaporítóanyagából más megyék segítségére szorulunk. Általános tapasztalás: a kalászosok vetőmagját vizsgálva ott találtak jobb értékeket, ahol a tőállomány nem volt túlzottan sűrű. Valós érzékelésnek tűnik az is, hogy a táblán felmelegedett vetőmagok a tárolókban, ha erőteljes szellőztetéssel, illetve gyors tisztítással nem „hűtötték le” őket, jelentős mértékben veszítettek csírázási képességükből. Gál Eszter’ ANYAGI HASZNOT IS HOZOTT! Polgári védelmi gyakorlat a Jonathánban A megyei polgári védelmi parancsnokság — és ebben biztosan nincs egyedül — a kiképzések és továbbképzések egyetlen és igazi céljának azt tartja, hogy szükség esetén a polgári védelmi erők képesek legyenek az emberi életek és az anyagi javak mentésére, az életfeltételek újrateremtésére. Szakszerűen ezt úgy szoktuk nevezni, hogy alkalmazási készenlétbe helyezhetők, illetve alkalmazhatók legyenek a különböző szakszolgálatok, hiszen rendkívüli felelősség az állampolgárok életének, s a hosszú, áldozatos munkával és óriási anyagi eszközök ráfordításával létrehozott értékeinek védelme. Ezek a gondolatok adták a cselekvés vezérfonalát azon a gyakorlaton is, amelyet a kiskunmajsai Jonathán Termelőszövetkezet dolgozói hajtottak végre. A gyakorlat elgondolása abból indult ki, hogy a'polgári védelem alapvető feladatának és rendszabályainak alkotó részeként kell a katasztrófavédelemmel összefüggő tevékenységet ellátni. Így állították be azt a bonyolult, de adott esetben elképzelhető helyzetet, hogy míg a törzs azzal dolgozott, hogy az alkalmazási készenlét feladatait végrehajtsa, a feltételezés szerint váratlan földrengés rázta meg a környéket és a termelőszövetkezet több telephelyén kisebb-nagyobb károk keletkeztek. A helyzet bonyolultságát fokozta — ami szintén valóságosan is elképzelhető —, hogy az elsősegélynyújtó századot, amely a gazdaság egyik melléküzem- ágának legnagyobbrészt női dolgozóiból áll, azonnali indulással elvezényelték a megye más részébe. Igen-igen próbára tette az üzemi polgári védelmi parancsnok és törzs — előre megtervezett — munkáját ez a • Oltják a tüzet. helyzet. Gépjárműveken menetkésszé kellett tenni az elsősegélynyújtó századot, s ellátni minden felszereléssel. Közben a parancsnok utasítást adott a termelőszövetkezet sárkányrepülőinek — amelyek vezetője sok más feladata mellett már jártasságot szerzett a felderítésben is-1—, hogy szálljon fel és kezdje meg a felderítést. A parancsnoknak dönteni kellett, s azonnal intézkedett, hogy mentsék az embereket, zárják el a gázvezeték főcsapját, áramtalanítsák az épületet, tegyen javaslatot a törzsparancsnok a mentési munkák végrehajtására. Ennek értelmében folytatódott az emberek mentése, a tüzek oltása. A gyakorlat azt bizonyította, hogy a parancsnoki és a beosztott állomány nem hiába töltötte idejét az elmúlt évek során a továbbképzéseken, a felkészítéseken. Megtanulták azt is, hogy bár a természeti katasztrófák az emberi tevékenységtől függetlenek, előfordulási lehetőségük térben és időben bizonyos mértékig meghatározható és igy arra is van remény, hogy a több ezer éves tapasztalatok alapján a védekezés kialakítható. S az anyagi haszon mintegy 50 ezer forint sem volt megvetendő, mert a gyakorlat során elbontottak egy erre váró épületet, végrehajtották az állategészségügyi vizsgálatokat, a birkák fürdetését. Az üzemi komplex gyakorlat koronája a polgári védelmi kiképzésnek, felkészítésnek, amelynek végrehajtása után bátran merjük mondani, hogy a polgári védelmi szervezetek képesek a váratlan, bonyolult, veszélyes és nehéz feladatokra, békében és az esetleges háborúban egyaránt. Gál Jenő alezredes Vegyes savanyúság szovjet exportra A konzervgyárakban javában tart a nyáron termelt zöldségek feldolgozása. A Budapesti Konzervgyár I. számú gyáregységében az uborka mellett 2600 tonna vegyes savanyúságot is készítenek. A megrendelő kívánsága szerint ízesített terméket teljes egészében a Szovjetunióba szállítják. Képünkön: pasztörizálják a készárut. (MTI-fotó)
