Petőfi Népe, 1988. október (43. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-31 / 260. szám

1988. október 31. 9 PETŐFI NÉPE • 3 70 ÉVE TÖRTÉNT Két forradalom megyei krónikája (1918. október 31.—1919. augusztus 1.) 1918. október 31, Magyarországon békés úton győzött a polgári demok­ratikus forradalom. Budapesten a Magyar Nemzeti Tanács pártjainak (Ká­rolyi-párt, Magyarországi Szociáldemokrata Párt, Radi­kális Párt) képviselőiből Károlyi Mihály vezetésével koa­líciós polgári kormány alakult. Kecskeméten a városi közgyűlés, valamint a polgári pártok helyi szervezeteinek képviselői a békére való helyi átmenet előkészítésére alakítandó különféle bizottságok­ba 3-3 szociáldemokrata tag delegálását kérik a Szociál­demokrata Párt helyi szervezetének vezetőségétől. Kecskeméten a városháza dísztermében délután 5 óra­kor rendkívüli népgyűlést tartottak az összes párt és felekezet képviselőinek részvételével. Ezen kimondották, hogy Kecskemét népe csatlakozik a Magyar Nemzeti Tanács programjához, és Ideiglenes Nemzeti Tanácsot alakítottak dr. Horváth Mihály függetlenségi politikus, állatorvos vezetésével. Kiskunfélegyházán délután többezres tömeg vonult a városháza elé, ünnepelve a forradalom győzelmét és kö­vetelte a háború befejezését, 4 a helyi Nemzeti Tanács megalakítását. 1918. november 1. Kecskeméten a fővárosi forradalmi események hatásá­ra forradalmi tömeggyűlést tartottak a lakosság és a katonaság részvételével. E tömeggyűlés előadói a polgári pártok helyi szervezeteinek képviselői voltak, majd meg­választották a végleges kecskeméti Nemzeti Tanácsot. Ezután a kilengésektől kísért tömegáradat a bíróság elé vonult a rabok kiszabadítása céljából. A tömegek ezen követelésével szembeforduló Gyalókai Sándor főügyészt egy Mészáros József nevű katona a helyszínen agyonlőt­te. Ezután a tömeg a Schiffer Cipőgyárat és Szőke Gyula javadalmi-hivatalvezető házát rohamozta meg és kifosz­totta. Az ezt követő lövöldözésnek még Aczél Aurél hadnagy és egy részeg katona is áldozatul esett. Kecskeméten az MSZDP helyi vezetősége nyilatkozat­ban ítéli el a tömegtüntetés során előforduló kilengése­ket, és a forradalom, a Nemzeti Tanács támogatására hívja fel a város lakosságát és a katonaságot. Kiskunhalason a forradalom hírére a város helyőrsége szétszéledt. Kiskunfélegyháza lakosságának tömeggyűlése megala­kította a 100 tagú helyi Nemzeti Tanácsot dr. Horváth Zoltán elnökletével, és táviratban követelte a köztársa­ság kikiáltását. Kalocsán megalakították a helyi Nemzeti Tanácsot dr. Valkányi Lajos elnökletével. 1918. november 2. Budapesten megalakult a 365 tagú budapesti Munkás- tanács Preusz Mór elnökletével. Kecskeméten a fellázadt katonák megszállták a lakta­nyákat, magukhoz ragadták a fegyverkészleteket és a csendőrökre támadtak. a ij dr. „Nyirafy Jápo^ ,.pj^pkletével, megalakult a pnjjE^tj. Tanács, y^a^jnf,:a bajaí'Katonlatanács Muraközy százados elnökletévé! Kiskőrösön megalakult a helyi Nemzeti Tanács és, a forradalmi tömegek megrohamozták, majd feldúlták a községházát. A községi jegyzőt elzavarták, az írnokot pedig halálosan megsebesítették, s az ott felhalmozott fegyvereket elvitték. Dunavecsén Csikai szolgabíró lakásának, valamint a postahivatalnak és az ügyvédi irodáknak ablakait fegy­veres katonák beverték, s az utcákon lövöldözések vol­tak. Solton Orszáczky jegyzőt a községházát megrohamozó forradalmi tömegek megverték, és egy vegyeskereskedő üzletét teljesen kifosztották. Újkécskén 500 főnyi tömeg és 30 {ölfegyverzett katona forradalmi megmozdulást rendezett a fennálló politikai rendszer ellen. Elfojtására Szolnokról kértek fegyveres segítséget a község vezetői. Bácsalmáson a főszolgabíró táviratban utasítja a járás minden községének elöljáróságát, hogy csatlakozzon a Magyar Nemzeti Tanácshoz és üdvözölje Károlyi Mi­hályt, mint miniszterelnököt. Kecskeméten a Nemzeti Munkáspárt helyi szervezete feloszlott. 1918. november 3. Padovában az Osztrák—Magyar Monarchia képvise­lői fegyverszüneti megállapodást kötöttek az antant- hatalmak' képviselőivel. Moszkvából megérkezett Lenin, Szverdlov és Kame- nyev üdvözlő távirata a volt Osztrák—Magyar Monar­chia népeihez. Polgárok! Munkások! HallattAtak év alv««tiluk. hagy aw||4iakkH a nagyar Nemzeti TanÉcs* fco«? auräl-ftolaagr« ba*4«frCI«* a háború vára« uulaiät. kttx-ntv. «jr a VcM* sáuMit, ailyn Inra Tagjtaa béke, nemzeti függetlenség, demokrácia és nemzetiségi testvériség I Caatlakaneak art isi CJáaa a Ntazati Taaéea! TOtaMMCak a N«sur«U Taaira (ebét Thill}« akt’ EvégMI aüaaaaaylaa ott lágy Sah « kaján, a Fiteren OH november 3-án, vasárnap délelőtt 10 árakor tűig Mqtjeltnfekfc oiyw MN|e» legym tayy Jokunmittjufc. MmJnti o» mől «fcj «r.v«u tnek ■ riw nwi BJw « rtgiM Mfcr! B jen ■ tüfgatm. dwwamluia 4 MM Mmaueem1 TNUnávh *.wii»Mn ■ ■„ ——-------- ,, , - Or. MyMS Jfem. tk. lt«l»BWi IS—f. KeNmUjte«. VTimTmT Kecskeméten ülést tartott a helyi Nemzeti Tanács dr. Horváth Mihály elnök vezetésével. Itt beszámoló hang­zott el a Kecskeméti Nemzetőrség megszervezésének eredményeiről, ami szerint ekkor már 1500-1600 gyalog­sági fegyver állt rendelkezésükre, de gyakorlati szolgálat­ra csak 296 fő jelentkezett. Ezt követően napirenden belül megalakították a Kecskeméti Népjóléti Bizottságot dr. Fodor János elnökkel az élen és jóváhagyták annak munkatervét is, amelyben legfontosabb feladatként a zsír és a liszt kiosztásának rendjét határozták meg. A tanács ugyanezen ülésen a lakosság felvilágosítására és megnye­résére Propaganda Bizottságot választott, amelynek tag­jai lettek: Muraközy Gyula, dr. Buday Dezső, dr. Szántó Kálmán, dr. Réthy Gyula, dr. Lőwy Ödön, Bódy János, Bodócs Gyula, Dániel József és Tóth László. Kiskunfélegyházán a helyi Nemzeti Tanács a fegyverek beszolgáltatására hívta fel a város lakosságát, indoklásul mondva, hogy ... 24 órán belül be kell szolgáltatni a polgári lakosságnál lévő minden fegyvert, mert arra ha­zánk határainak védelménél feltétlenül szükség van. Kiskunhalason 2-3000 főnyi tömeg részvételével hatal­mas politikai népgyűlés volt. Ezen dr. Babó Ferenc, a helyi liberális polgárság vezére, Hibó Sándor, az MSZDP helyi szervezetének titkára, valamint Nyisztor György, az országos szintű Nemzeti Tanács kiküldötte, mint e népgyűlés szónokai a köztársasági államformáról már mint tényről beszéltek. Ezt követően a népgyűlés résztve­vői „mély áhítattal” tették le kollektíván „ .,. a hűséges­küt a szabad és független Magyar Köztársaság polgárai­ként” — írja a korabeli Halasi Független Hírlap. Baján a Magyar Nemzeti Tanácshoz csatlakozó nép­gyűlést rendezett a helyi Nemzeti Tanács. Ugyanezen a napon az MSZDP Központi Párttitkárság leiratának hatására az Óvoda utca 2. számú házban műkö­dő „Földmunkások Házá”-ban megalakult a Kiskunhala­si Munkástanács Bor Antal elnök, Csatári Balázs, Szakács Istvánná, Böröczki Józsefné, Fazekas Gábor, Némedi Sz. Imre, Orbán Antal és Buda István részvételével. Dunapatajról táviratilag jelentette a helyi csendörpa- rancsnok, hogy az éjjel „a haditermény raktárát és négy vegyeskereskedést kifosztottak, ezekből kettőt felgyúj­tottak a fegyveres katonák, és a csőcselék, a hangulat az intelligencia és az izraeliták ellen irányul”. Kecskeméten a városi tanács „Kecskemét népéhez” címmel bejelenti: „A Nemzeti Tanács közli Magyaror­szág népével, hogy Budapesten átvette a hatalmat, s egyetlen csepp magyar vér sem folyt. A király gróf Káro­lyi Mihályt nevezte ki miniszterelnökké”. Dr. Békevári Sándor (Folytatjuk) FIGYELMEZTETŐ BALESETEK Mozgó vonatra tilos ... Aki rendszeresen utazik vonaton, tapasztalhatta, hogy pár hete a vas­útállomások utastajékoztátö hang­szóróiból szokatlan felszólítás hang­zik el: „Felhívjuk utazóközönségünk figyelmét, hogy a villamos mozdony azonnal gyorsul, ezért saját testi ép­ségük megóvása érdekében kérjük, ne kíséreljék meg a le- és felszállást a mozgó vonaton. Köszönjük.” _ Mi tette szükségessé e felhitfes gyakori ismétlését? Erre a MÁV- ígazgatóság ellenőrzési osztályán ke­restük a választ, A balesetvizsgálók megdöbbentő adatokat sorolnak: ez évben eddiga vasútigazgatóság terü­letén 35-en szenvedtek balesetet a mozgó vonatról való le-, illetve fel­szállás következtében. Különösen szomorú a kép októberben: amikor két héten belül négy súlyos baleset­hez riasztották a mentőket. Október 10-én, Kiskunfélegyhá­zán a már mozgásban lévő Szeged- expresszre ugrott fel egy fiatal lány, de visszaesett és a vonat kerekei mindkét lábát levágták. Ugyanezen a napon Telekgerendás-állomáson a vonat megállását nem várta meg O. I. békéscsabai lakos, leugrott, s neki is mindkét lábát levágta a vonat. Egy héttel később, 16-án egy Budapestre induló vonatra akart felugrani P. J.- né kecskeméti lakos, ugrását elvétet­te, a vonat a jobb lábát levágta. Egy nappal később szintén Kecskeméten történt baleset: a kihaladó budapesti gyorsvonatból kiugrott R. G. kis­kunfélegyházi lakos, aki súlyos fejsé­rülést szenvedett Az említett és a többi tragédiák is * mind-mind meggondolatlanságból következtek be. Az előidéző okok sokfélék: volt,'aki későn ért ki az állomásra,'azért ugrott fel a mozgó vonatra, volt, aki későn vette észre, hogy rossz vonatra szállt fel, egy má­sik személy vendégét kisérte ki az állomásra, felsegítette a kocsiba, s már csak azt vette észre, hogy alatta megmozdult a szerelvény. A telekge- rendási tragédia szenvedő alanya munkahelyére sietett, hogy fizetését mielőbb felvegye, de sajnos, oda már nem tudott eljutni. , Meggondolatlan mozdulatok, tra­gédiák, amelyek következményeit egy életen át viseli a balesetet szenve­dett személy. Tragédiák, amelyekből mindannyiunknak tanulni kell: vi­gyázzunk jobban magunkra, ne koc­káztassuk feleslegesen testi épségün­ket, életünket. Sajnos, sokan elfelej­tik, hogy a gőzmozdonyok ideje már lejárt. Ma már nem lehet az induló vonatot egy kis kocogással utolérni, nem lehet a megmozdult vonatról leugrani. A villamos mozdony pár méter megtétele után annyira föl: gyorsul, hogy felelőtlenség minden egyes le- és felugrás, mert az az emlí­tettekhez hasonló tragédiákhoz ve­zet. ■ *11 ! Hasonlóan nem ajánlatos, sőt fo­galmazhatunk úgy is, tilos az utasok dől elzárt területen tartózkodni, a vágányokon átjárni, nyílt pályán, a sínek között, illetve közvetlen mel­lettük várakozni -V mert ebből is lehet baleset Az elmúlt hónapokban jó néhány személyt ilyen helyen gá- p zolt el a vonat Tudomásul kell ven­ni, a vasút veszélyes üzem, s az ott kialakult szabályok, rendelkezések megszegőit könnyen érheti baleset Gondoljunk arra, most még jó idő van, de hamarosan megérkezik a tél, amikor a kőd, az eső, majd a jeges úttest tovább növeli a balesetve­szélyt. Fokozottabban kell figyel­nünk, ügyelnünk magunkra és má­sokra .,. ' AZ ÉLŐK EMLÉKEZNEK Kegyeleti őrjáraton a Köztemetőben Hideg, október végi reggel a kecske­méti Köztemetőben. A platánok és a gesztenyefák sűrűn hullatják a levelü­ket. Egyre kopárabbak a fák. A sírok közt, itt is, ott is összesepemek vala­mennyit a lombból a városgazdasági vállalat dolgozói. Nem győzik a takarí­tást. A sepregetés száz meg száz ember­nek adna munkát a 30 hektáros teme­tőben. EKKORA MUNKAHELY! Aki csak egyszer is elvétette az irányt' az itt lévő 15 ezer sír közül valamelyik­hez, s lejárta a lábát, amíg keresgélte, az tudja igazán: mekkora ez a 30 hek­tár. Esztendőnként 1200-1400 gyász- szertartást tartanak itt. Egyik szervező­ként ismerik a temető megnyitásától fogva, 24 év óta itt dolgozo Kiss Mi­hályt. Jelenleg nyugdíjas részlegvezető­helyettesként, naponta Járja kerékpár­ral a Nyomásig húzódó, nádassal és bokrokkal szegélyezett területet. — Mi változott két és fél évtized alatt? A temetőben — ahol a halottak napja alkalmával, november 1-jén, vagy előtte újra gyertyafény mellett emlékeznek az élők az elhunytakra —, milyen körülmények közt fogadják a látogatókat? — Tovább bővült a temető területe. Az egykor kis fák megnőttek. A kegye­leti szertartásokhoz jobbak a feltételek. A lakosság is többet áldoz rá, hogy hozzátartozóinak a sírját rendben tart­sa, virágokkal díszítse — válaszolja Kiss Mihály. A KAPUNAK NINCS SZEME... — Mivel telik mostanában egy nap­ja? ' ■ — Százötven, újabb sírhelyet ásunk ki télire, s ezt a munjeát irányítom a nap nagyobbik részében. Emellett fel­készültünk az október végi, november eleji megemlékezésekre. ; — Hogyan? „ J. «Még tavasszal, két kilométer hosszan új drótkerítést szereltünk fel a Nyomás felőli szakaszon, hogy ezzel is védjük a temetőt az őzek, a nyulak és a kutyák kártevéseitől. Ám a nemkívá­natos személyeket még így sem tudjuk mindig kirekeszteni. — Igaz, amiről Lédeczi József szá­molt be a Nyíri útról szerkesztőségünk­nek írt levelében: „... a lakosság köré­ben magasra csapnak az indulatok a temetői sirgyalázásök miatt”? Szerinte lopják a virágokat és őzek díbolják a hantokat. Azt méltányolja olvasónk, hogy „a kerítést felelősségérzet hatásá­ra építették meg”, de mit ér az, ha a kapukon bárki, tetszés szerint sétálgat be és ki. Nincs senkinek az arcára írva: ki kicsoda? AZ ŐZEKET NEM LÖVIK LE, UGYE? Lédeczi József észrevételét dr. Mayer Antalhoz, a Kecskeméti Városgazdasá­gi Vállalat főmérnökéhez továbbítom. Az a véleménye, hogy a temető rendjé­ért és a sírok megóvásáért jóval több embernek kellene összefogni. — Egy faluban az ott élők jobban szemmel tartják egymás rokonainak vagy ismerőseinek a sírját — hangoz­tatja a főmérnök —, így aligha fordul­hat elő olyan eset, mint nálunk, hogy valaki az egyik sírról ellopta a virágtar­tó befőttesüvegeket, eladta, és a pénz­ből féldedzett. Egyesek franciakulccsal és kombináltfogóval érkeznek a teme­tőbe (legalábbis erre tudok következ­tetni abból, amit művelnek) a vízveze­tékek tömszelencéit leszerelni. Ki az, aki kegyeletből, és ki az, aki rossz szán­dékból jön ide? Ahhoz, hogy a tolvajo­kat leleplezhessük, kellene legalább harminc őr. A városi tanács 3 millió forintért to­vább építette a temető útjait, vízhálóza­tát, rendbehozta a kerítést, felújította a ravatalozókat és a kegytárgyakat. A seprő- és locsológép nem csak a me­gyeszékhely kőrútjait járja. A Közte­mető is egyik munkaterülete. A város­szépítő egyesület tagjai a régi, lezárt Szentháromság, református és katoli­kus temetőben kigyomlálták a magasra nőtt gazt, összegyűjtötték a szemetet és a letört faágakat. Abból a megfontolás­ból kiindulva, hogy a természeti kör­nyezetet inkább óvni kell, mintsem to­vább pusztítani, egy-egy őz betévedése a sírokhoz nem adhat okot a négylábúak lelövésére. Házikertekben is megtörtén­het hasonló „területsértés”. Milyen • könnyű is volna, az állatokkal elbánni, mint egyszer az Ókollégium előtti fákon •gyülekező varjakkal tették! Úgy gon­doljuk tehát, igaza van dr. Izsák Dezső­nek, a Kecskeméti Vadásztársaság el­nökének, amikor azt mondja: 9 Naponta takarítani kell. — Mi nagyon szívesen kihajtjuk a vadakat a temetőből. Ha elkezdenénk lövöldözni, annak rossz vége lenne. A látogatók életének a védelmével és a síremlékeknek a megóvásával nem egyeztethető össze, hogy a belterület­nek számító temető vadászterületté váljon! KÖZTERÜLET-FELÜGYELŐK: NE CSUPÁN IGAZOLTATÁSSAL! Annál inkább jónéven venné a ke­gyeletét ezekben a napokban .kinyilvá- nitó lakosság — s nemcsak most, de máskor is —, ha a közterület-felügye­lők a temető rendjéért, a tolvajok és a garázdák megfékezésében az eddigiek­nél nagyobb szerepet vállalnának. Ve­zetőjük, Kiss István tájékoztatásából azonban úgy látjuk, hogy egyoldalú e hat fős csoport jogosítványa és mozgási területe. Az idei halottak napja alkal­mával azzal töltik el a szolgálatukat E- mikent tavaly ilyenkor isE-, hogy megnézik a virág- és a gyertyaárusok engedélyét, s azt, hogy a tilalom ellené­re bemennek-e autóval a temetőbe. Hasznosabb volna inkább a virág- és a befőttesüveg-tolvajoknak a körmére nézni, és a temető rendjét hatékonyabb felügyelettel védeni. Áz emberek ke­gyeleti érzése azt is megkívánná: a lopá­sokat megelőzni! Kohl Antal 9 Eljöttek a temető elé a virágárusok is. (Pásztor Zoltán felvételei) CIPÓÉRT VETT TELKEK Lakótelep sorvadásra ítélve — Orvos tolta a EZ IS IZSÁK Adottságai és lakóinak szorgalma a jómódú települések közé emelte Izsákot. Utcái egyre rendezettebbek, az ellátás jól szervezett, szép családi házai évről évre jobban uralják a sze­rényebb, régi épületeket. Ez Izsák, ám e „látképről” hiányzik egy pará­nyi rész: a nagyközség délkeleti ré­szén, a község szélétől néhány száz méternyire levő — a Nefelejcs, a Lili­om és a Hold utca által tagolt — Szécsényi-telep, ahol 39 házban ösz- szesen 96 bejelentett lakó él. A telep a község felől a talajvíz-elvezető csa­torna két hídján át közelíthető mpg. Mi is átkeltünk a csatornán Kovács Gyula tanárral, helytörténeti kutató­val együtt, hogy közelről lássuk e kis külön világot. A „mostohagyer­meket”, mely a hírek szerint táv­latban — elsorvadásra van ítélve. A tanár úr útközben magyaráz, ki- egészíti a Szécsényi-telepet ismertető rövid honismereti írását, melyet szer­kesztőségünknek címzett. Tőle tud­juk, hogy itt kezdettől ^ az 1920-as évektől — a nincstelenek építkeztek. Szécsényi János 10 holdas gazdáé volt az alacsony fekvésű, vizes terü­let, melyet nemigen lehetett megmun­kálni, ezért gazdája eladta darabok­ban, házhelyeknek. A község legsze­gényebbjei vásároltak tőle telkeket, melyeket — a telep melletti tanyán lakó 77 éves Tóth László visszaemlé­kezése szerint — kevés pénzért, oly­kor egy-egy cipóért megkaptak, de le is lehetett dolgozni az árát. A pénzte­len új tulajdonosok alap nélkül épí­tették vályogházaikat, melyek nyolc kivétellel összedőltek az 1941^1942- es nagy belvizes esztendőben. Aztán újjáépültek, ismét kellő alapozás nél­kül, vályogból. A lakótelepiek ma is ragaszkodnak az ottani élethez. Házaikat aláfalaz­zák, megerősítik téglával, az udvaro­kat, a kerteket pedig lassacskán fel­töltögetik, s néhányan építettek már új, beton alapú családi házat is. Az 1960-as években villanyt kapott a te­lep, majd a.csatoma elkorhadt fahíd- jai helyeit vas, illetve vasbeton átjá­rók épültek. Az 1977-ben készült vas­beton hídon át szállítható a tüzelő, a takarmány, az építőanyag a lakóte­lepre. A kivezető foldutat feltöltöt- ték. Egyéb fejlesztésre az utóbbi évek­ben nem futotta a tanácsi kasszából. Pedig a lakótelepieknek eszük ágá­ban sincs elköltözni ondan. Inkább tapossák a sarat, isszák a csekély mélységű udvari csőkutak vizét. Hogyan vélekednek,a kis „falu” lakói? Horváth Sándorral és feleségével a kerítésen át váltunk szót, Hold utca 2. szám alatti házuknál: . . — Mióta laknak itt? — Jövőre lesz ötven éve. — Elmennének-e innen ...? — Isten ments, mi már idősek va­gyunk ahhoz, idenőttünk. ' Hány méter mély a kútjuk? — Tizennyolc. — Ellenőriztették-e a vizét? — Nem emlékszem válaszolja egyikőjük. — Dehogynem, megvizs­gálták azt, csakhát régebben volt az már -^feleli a másikójuk —, de biz­tosan jó a víz, mert eddig nem volt semmi bajunk tőle. — Annak idején egymás után, szé­riában fúratták a 16-18 méteres kuta­kat az udvarokban 9 szól közbe a helyzet legjobb ismerője, Kovács ta­nár úr. Egy fiatalasszony kerékpáron igyekszik hazafelé. — Legyen szives, álljon meg egy szóra. Hol lakik? — A Hold utca 16. szám alatt. 11 H élm? — Nagyon jó. — Ha utat, vízvezetéket, netán gázvezetéket építenének ide, maguk vállalnák az ezzel járó anyagi hozzájá­rulást vagy társadalmi munkát? ^^SPersze, hogy vállalnánk. Külö­nösen .a jó út hiányzik, mert sáros időben nem öröm itt a közlekedés. Előfordult már, hogy a nagybeteghez siető mentőkocsi elakadt és az orvos­nak kellett megtolni, akit pedig nem ezért fizetnek... Ha utat csinálná­nak, a féljem biztosan kivenne sza­badságot is, hogy segítsen, csak lenne már út. — Mások is így gondolkodnak? ^^Slgen. Ahogy én ismerem a tele­pieket, biztos, hogy néhány család kivételével mindenki összefogna, örülne a lehetőségnek. Elköszönünk, aztán veszünk né­hány kanyart a három „főutcát” át­kötő, szinte csak gépkocsi szélességű, meghitt utcáqskakban, majd a ta­nácsházára megyünk. Az elnök szabadságon van. A vég­rehajtó bizottság titkárára, dr. Haus­mann Jánosra útépítés műszaki át­adásán akadunk rá. sSS» Való igaz, a településrendezési terv szerint távlatban megszűnik majd ez a külterületi lakótelep mondja. — Csakhogy a távlatban mindig van bizonytalanság. ' Elképzelhető, hogy a telepiek addig is kapnak leg­alább szilárd burkolatú utat és egy szál csövön ivóvizet? — Ez nemcsak elképzelhető, de meg is valósítható, hiszen nem nagy ügy az egész abban a három utcában, de bármilyen fejlesztés csakis úgy le­hetséges, ha ők is hozzájárulnak, kel­lő arányban. Ügy hallottam, szívesen tennék ezt __,­j- Ebben azért úgy általában ké­telkedem, mert többeknek a tanács ad segélyt, nemhogy ők tudnának se­gíteni. Ettől függetlenül megoldható ez a gond, természetesen nem azon­nal, mert például az útépítésre is csak akkor kerülhet sor, ha a belterületen befejeződik ez a munka, melyet társu­lásos alapon végzünk. A vb-titkár szavai már akkor is megnyugtatók, ha nem azonnalra szólnak. Talán meg kellene próbálni a lakókkal az egyezkedést, hátha mégis eredményre vezetne, ha már „nem nagy ügy az egész”. Hiszen ott is izsákiak élnek. Néhány száz méter­re az anyatelepüléstől, zárt telepen, utcákban, számozott házakban, még- . is, mintha nem Izsákon járna az em­ber ... Rapi Miklós

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents