Petőfi Népe, 1988. október (43. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-31 / 260. szám
SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ AZ ÉRTEKEZLET UTÁN Két napig hazánkban tanácskozott a Varsói Szerződés Külügyminiszteri Bizottsága VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! * AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIII. évf. 260. szám Ára: 1,80 Ft 1988. október 31., hétfő NŐTT A KISSZERVEZETEK RÉSZARÁNYA Lakásátadások az első kilenc hónapban Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumtól kapott tájékozta- - tás szerint az év első kilenc hónapjában a tervezett S százalékos visz- szaeséssel szemben csak egy százalékkal csökkent az építőipari termelés. Ezen belül lényeges különbség alakult ki a nagy kivitelezők, a vállalatok, szövetkezetek és a kisszervezetek, a leányvállalatok, kisszövetkezetek között. Az utóbbiak termelése ugyanis — jórészt a kisszervezetek számának gyors növekedése révén — 44 százalékkal emelkedett, ugyanakkor a vállalatoké és szövetkezeteké 8 százalékkal csökkent. A beruházók az első háromnegyed évben 727 létesítmény építésére hirdettek versenytárgyalást, s ennek kétharmada zárult mindjárt szerződéskötéssel. A versenytárgyalások kiírásának új jogszabályai egyelőre a beruházók óvatos tartózkodását váltották ki, s ezért a korábbinál százzal kevesebb építmény létesítésére hirdettek versenyt. Jelenleg a kivitelezők érvényes szerződéseinek egynegyede születik versenytárgyalás alapján. A kivitelező vállalatok és szövetkezetek az idén 20 500 új lakás építésére készültek fel, de csak 18 ezerre kaptak fizetőképes építési megbízást. Ebből szeptember végéig 9500 új otthont adtak át. Az időarányos átadások teljesítésében a Baranya, Békés, Somogy és Veszprém megyei kivitelezők járnak az élen, s a legtöbb pótolnivalója a Pest, a Szolnok és a Vas megyei építőknek maradt. A fővárosban a 43-as számú Állami Építőipari Vállalat a tervezett 3228-ból 1521, a Budapesti Lakásépítő Vállalat pedig az idén vállalt 579-ből 339 új otthont adott át szeptember végéig. Az ÉVM felmérése szerint jó ütemben haladnak a kisiparosok és a kalá- kások szervezésében lebonyolított magánlakás-építkezések, s így számolni lehet azzal, hogy az idei nép- gazdasági tervnek megfelelően felépül az összességében előirányzott 55 ezer lakás. Szombat délelőtt befejezte tunikáját Budapesten a Varsói Szerződés Külügyminiszteri Bizottságának ülése. A kétnapos eszmecseréről közleményt hoztak nyilvánosságra. Az ülésen részt vett Petar Mladenuv, a Bolgár Népköztársaság külügyminisztere, Jaromir Johanes, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügyminisztere, Tadeusz Olecbowski, a Lengyel Népköztársaság külügyminisztere, Várkonyi Péter, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere, Oskar Fischer, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztere, loan Toto, a Román Szocialista Köztársaság külügyminisztere és Eduard Sevardnadze, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének külügyminisztere. A miniszterek áttekintették az európai és a világhelyzet alakulását. Megállapították, hogy ma is időszerűek a politikai tanácskozó testület ez évi, varsói ülésén a nemzetközi helyzetről és annak perspektíváiról elhangzott értékelések. A Varsói Szerződés tagállamai a jövőben is minden tőlük telhetőt elkövetnek azért, hogy tényleges fordulat következzen be a világpolitikában a béke megszilárdítása, a leszerelés mindenekelőtt a nukleáris leszerelés —, a széles körű, kölcsönösen előnyös együttműködés kialakítása felé, az egyenjogúság, a függetlenség és szuverenitás, a belügyekbe való be nem avatkozás és a nemzetközi jog minden más általánosan elismert elvének és normájának tiszteletben tartása alapján. Kifejezték készségüket, hogy e célok elérése érdekében készek párbeszédet folytatni minden állammai, minden politikai és társadalmi erőveL A határok sérthetetlensége és a fennálló területi-politikai realitások alapján az ülésen kiemelt figyelmet szenteltek az európai béke és együttműködés erősitésével kapcsolatos kérdéseknek. A résztvevők ismételten hangsúlyozták országuk arra irányuló törekvését, hogy a közeljövőben komoly eredményekkel záruljon az európai biztonsági és együttműködési értekedet bécsi utótalálkozója. Ez megteremtené a feltételeit annak, hogy még 1988-ban megkezdődjenek a tárgyalások a fegyveres erők és hagyományos fegyverzetek csökkentéséről és az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekről, lökést adna az együttműködés kiszélesítésének a gazdaság, a kereskedelem, a tudomány és a technika szférájában, az ökológiai biztonság és a humanitárius kérdések területén, valamint az emberi jogok érvényesítésének. Az ülésen nyilatkozatot fogadtak el az európai bizalom- és biztonságerősítő és leszerelési intézkedésekről. A miniszterek megállapították, hogy a regionális konfliktusok rendezésében mutatkozó elmozdulás kedvezd hatással van a nemzetközi helyzetre. Az ülés résztvevői kifejezték szilárd elhatározásukat, hogy fejlesztik és elmélyítik a szövetséges szocialista államok nemzetközi kérdésekben folyó együttműködését. A külügyminiszteri bizottság ülése a barátság és elvtársi együttműködés jegyéből folyt le. A kővetkező ülést Berlinben tartják meg. Szombaton, az ülés befejeztével a tanácskozás házigazdája, Várkonyi Péter külügyminiszter a tárgyalások helyszínén, a kormány vendégházában találkozott a magyar és a nemzetközi sajtó képviselőivel. A magyar diplomácia vezetője rövid bevezetőjében a külügyminiszteri tanácskozás „felhívás erejű” nyilatkozatának jelentőségére hívta fel az újságírók figyelmét. Mint mondotta, a dokumentumban megfogalmazott kezdeményezések a helsinki folyamat egyik igen jelentős elemét, az európai biztonság és a bizalom problémakörét érintik Ily módon alapvető céljuk a stockholmi konferencia eredményeinek továbbfejlesztése. A javaslatok megfogalmazása során a budapesti tanácskozás résztvevői felmérték a stockholmi egyezmény végrehajtásának eddigi tapasztalatait, s messzemenően figyelembe vették a NATO-tagállamok, illetve a semleges európai államok érdekeit, elvárásait is. A Varsói Szerződés közösségéhez tartozó országok arra törekszenek, hogy (Folytatás a 2. oldalon.) ki | SZÁZÖTVENMILLIÓS „FEJVESZTÉS” Termékszerkezet-váltás vargabetűje a BRG-ben SZAKKÖRÖK, NYÍLT NAPOK, KIÁLLÍTÁSOK ki üzemek és a pálya- választás Nem kevés diák és szülő igyekszik mostanában reálisan dönteni a pálya- választásról. Főképpen az aktuális Bács-Kiskun megyei pályaválasztási hónap idején kerül napirendre a jövő kérdése. Hogy számokat is emlegessünk: 1989-ben 9071 tanuló fejezi be az évet a megye általános iskoláiban. Közülük 1253-an akarnak gimnáziumban továbbtanulni, 2633-an szakközép- iskolában, 4316-an szakmunkásképzőben. 190-en szakiskolába készülnek 679-en pedig úgy határoztak, hogy nem folytatják tanulmányaikat. Fontos, hogy kellően tájékozottak legyenek az érintettek a lehetőségeket illetően. Ebben segítséget adnak a Bács-Kiskun Megyei Pedagógiai Intézet pályaválasztási csoportjának munkatársai. Ez a tevékenység az üzemekkel való együttműködésben teljesedik ki. Elengedhetetlen, hogy a leendő munkahelyek ne tartsák fontosnak a „toborzást”, hiszen népgazdasági érdekről van szó. Az egy-egy település üzemei körül fellelhető iskolák nagy szerepet játszhatnak a pályaorientációban, legtöbb helyen gyümölcsöző a kapcsolatuk. Az üzemekben pályaválasztási szakkörök tevékenykednek, ahol a diákok megismerkedhetnek a kínálkozó lehetőségekkel, szakmákkal. Általában kéthetente tartják a foglalkozásokat. Az eddigi tapasztalatok kedvezőek, jelentős hatás mutatkozik a pályaválasztók döntésében. Bács-Kiskun megyében eddig tizenöt üzemi pályaválasztási szakkör létesült, most nyolc-tiz újabb alakul. Hasonló sikerrel rendezik meg a nyílt napokat. Az üzemekbe ellátogatnak az iskolai csoportok, hogy megismerkedjenek az ott folyó tevékenységgel. f (Folytatás a 2. oldalon) ÚJ MUNKAHELY BÁCSALMÁSON Hulladékból tőkés export az ipari szövetkezettől A Bácsalmási Építő és Ipari Szövetkezet a helyi Petőfi Tsz-szel közösen — ez utóbbi cég meglévő, de kihasználatlan épületeiben — egy új termelő üzem létrehozásába kezdett. Mivel a településen nagyon is elkel még a munkahely, a szövetkezetek közös törekvését a foglalkoztatáspolitikai feladatok megoldásában érdekelt szervek is támogatják: így bizonyára az anyagi segítség sem marad el. Az üzem létrehozásának közvetlen indítéka egyébként az, hogy minél gazdaságosabban hasznosítsák az ipari szövetkezetben képződő fahulladékot, itt tehát kisebb-nagyobb faipari termékeket gyártanak majd, elsősorban tőkés exportra. Ezek köre még nem alakult ki konkrétan, de elképzelhetetlen, hogy egyes bútordarabokat, például gyermekülőkét kárpitozott kivitelben is készítenek, ily módon többféle szakmában kínálva a helybelieknek munka- lehetőséget. Az általuk kifejlesztett faházzal 1985-ben mutatkozott be először az NSZK-ban a bácsalmási ipari szövetkezet, a következő esztendőben pedig már el is kezdték a sorozatgyártást, egy nyugatnémet cég megrendelésére. Azóta évi 20-22 millió forint értékű faházat és különböző faipari termékeket exportálnak ebbe a tőkésországba. A külföldi partner ugyan többet is vásárolna, s a szövetkezetiek is örömmel növelnék termelésüket: ebbéli szándékukat tükrözi az idei konvertibilis értékesítési tervük, amely 20 százalékkal haladja meg a tavalyit. Ezt azonban nem sikerült teljesiteniök, mivel nem kaptak elegendő alapanyagot. Igaz, a szövetkezet a múlt évinek megfelelő mennyiség teljesítésére vállalt kötelezettséget, így nem kellett kötbért fizetnie, de a tervezett árbevételtől való elmaradás következményei a bácsalmási kollektívát terhelték. Amint a nevében is benne van, a szövetkezet építőipari tevékenységet is folytat. Korábban a jelenlegi 8-10 milliónál1 sokkal nagyobb volt az ebből származó árbevételük, de részben gazdasági megfontolásból, részben az igények csökkenése miatt visszafejlesztették ezt az ágazatukat. Több éve már, hogy lakóház építésére nem kapnak megrendelést — a családi házak kaláA múlt év végén egy, a központi tervutasításos módszerre emlékeztető döntés alapján megszüntették a legjövedelmezőbb termék, a magnetofonfej gyártását a-BRG kecskeméti gyárában. A felszabaduló kapacitást szovjet megrendelések teljesítése miatt magnetofon-futóművek gyártásával kötötték le. A szerkezetváltás, furcsa mód, annak ellenére történt, hogy az előbbi terméknek jó piaca volt, mig az utóbbit csak ráfizetéssel lehetett értékesíteni. További árcsökkentés, majd a rubelelszámolású export után bevezetett termelési adó miatt ebben az évben 150 millió forintot veszített a kecskeméti üzem. (Tavaly az 1 milliárdos árbevétel még 130 millió forint nyereséget hozott.) A magnetofongyár esetében eleve veszteséggel számoltak, mondván: a nagy- vállalat egészének teljesítménye után még mindig nyereséget könyvelhetnek el. Időközben a fővárosi gyárban személyi változás történt. Az új vezetőség úgy foglalt állást, hogy a BRG termelőegységeinek különkülön is nyereségre kell törekedni- 1 ük, hogy a gyárak saját maguk is kigazdálkodhassak a fejlesztéshez szükséges alapokat. Ezért a megszüntetett magnetofonfej-gyártást visszatelepítették Kecskemétre, ahol szeretnének sokkal korszerűbb gyártási feltételek között egy új konstrukciót előállítani, amely magasabb élettartamával, jobb műszaki paramétereivel hosszabb távon biztosítaná a gyár versenyképességét. Rudasi Károly igazgató tájékoztatása szerint már készitik a jövő évi tervüket. Ebben kiemelt helyen szerepel a magnetofonfej gyártása, futóművek szállítására pedig csak akkor kötnek szerződést, ha a terméket nyereséggel értékesíthetik. A termékváltás vargabetűje után, a BRG kecskeméti gyára az idén szerény, 30—50 millió forint közötti nyereségre számíthat. Azok a dolgozók, akik visszakapták korábbi munkájukat, ismét lelkesedéssel láttak a feladatok végrehajtásához és' ez a BRG-ben az előrelépés záloga lehet — mondotta az igazgató. K. Á. • A szövetkezet faipari üzeme jól gépesített. Felvételünkön: ez az ötfejes gyalugép, amelyen Dörmö János dolgozik, egy műszakban egy tonna faanyagot képes feldolgozni. kában készülnek —, így csak közüle- teknek dolgoznak. Hozzá kell tenni: nyereségesen. Vas- és textilipari, valamint a villanymotor-tekercselő (szolgáltató) üzemükkel együtt tavaly 47 millió forint árbevételt és kilencmilliós eredményt ért el a szövetkezet. Az idén hasonló mértékű bevételt, de fele annyi nyereséget terveztek. A tőkésexporttermelés kiesését mással pótolták, így az előirányzott összes árbevételt várhatóan sikerűi teljesíteni. A.M. Középiskolás rétegfórum — az ifjúsági szövetség megújulása jegyében Mintegy száz diák részvételével szombaton Kecskeméten tanácskozott a megyei középiskolás rétegfórum. Az országos KISZ-értekezletre készülve egyeztették a véleményeket, kialakították a megyei álláspontot a mozgalmi munka feladatairól, az esetleges önálló rétegszervezet megalakításáról. A megy« középiskolai és szakmunkástanuló-tanács meghívására 43 középfokú iskolából és kollégiumból jöttek küldöttek — KJSZ-tagok, és a mozgalomhoz nem tartozó fiatalok —, hogy kifejtsék nézeteiket —^ diáktársaik megbízásából is. A fórumon egyébként csak maguk a diákok vettek részt. Tóth Éva, a kecskeméti Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskola diákja, a rétegtanács elnöke vezette a tanácskozást, s Csermely Péter, a KISZ KB középiskolai és szakmunkástanuló-tanácsának elnöke képviselte’az ifjúsági szövetség vezetőségét. A csaknem 30 felszólaló számos lényeges, a továbbhaladás szempontjából meghatározó kérdést is felvetett Egyebek között maradjon-e meg a szövetség neve, politikai feladatot vállaljon-e, vagy a szabad idő megszervezését, középiskolában tömegszervezet kell-e vagy élcsapat? Vagy legyen , az ifjúsági szövetség egyfajta kerete az önszerveződő közösségeknek? Be kell vezetni a 30 órás tanítási hetet, mert a diákoknak jóformán nincs is szabad idejük. Nem tartható fenn a közvetlen pártirányi tás eddigi gyakorlata. A tanácskozás végén a résztvevők három megyei küldöttet delegáltak az országos rétegfórumra. V. T.
