Petőfi Népe, 1988. október (43. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-28 / 258. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1988. október 28.

A JÓL ISMERT tréfa szerint két székely ballag az erdőben. Addig ballagnak, amíg egy teknősbékára nem találnak. Sohasem láttak még ilyet, megállnak fölötte, semmi mcghatározhatóra nem hasonlít, hosszú töprengés után mégis kiböki egyikük a meghatározást: „Tudom man mi ez. Vagy valami, vagy mén valahová.”

Nos, ezt a helyzetet, a tréfabeli két székelyt nevezem én „mámög- helyzetnek". A reflexet, amely működésbe lépett bennük, nevezem „mámög-reflexnek”. Ballagunk az erdőben, ballagunk keresztül az életünkön, és ha megpillantunk vagy meghallunk valami újat, ezt kérdezzük magunkban, ezt kérdezzük másoktól: „Mámög micsoda ez itten?” Js kibökjük válaszul hogy ez itten egy tengeri herkentyű. Hogy ez itten egy elénk tolakodott izé. Egy marhaság. Egy pihent agyú kitaná- lás, amelyik vagy valami, vagy mén valahová.

Beszélhetnénk szelíd mosollyal is erről a mámög-reflexünkről, ha nem késztetne komolykodó tűnődésre a belátás, hogy ez a reflex bizony történelmet meghatározó erő.

Valamikor, az évezredek mélyén és valahol, a délnyugat-ázsiai vizek mentén, folyami kultúrák virágoztak. Valahonnan talán nyugatról is, északról is, furcsa népek kezdték nyugtalanítani őket: négylábú valamin száguldoztak ide-oda, a négylábúnak hosszú nyaka-feje volt, és nyerítő hangot hallatott; a furcsa idegenek ellen csak az használt volna, ha a derék folyam menti földművesek is négylábúra pattannak, ők azonban azt mondták: ilyen állat pedig nincs. El is tűntek, kultúrájukkal együtt.

Illetve: a kultúrájuk éppenséggel megmaradhatott volna. Hiszen új birtokosa támadt: a száguldozó lovasok. Micsoda büszke hóditók voltak! Birodalmakat alapítottak a térbeli végtelenség és az időbeli örökkévalóságjegyében. Csatornákat, víz- átemelő szerkezeteket, öntözéses gazdálkodást találtak, az azonban új volt nekik, idegen, méltatlan ily lovas vitézekhez, azt mondták rá: máMÁMÖG

mög. És a csatornák eliszaposodtak, a szerkezetek összeomlottak, az öntözéses gazdálkodást betemette a homok, a lovas vitézekkel együtt.

Még keletebbre innen, Ázsia közepén és a világ tetején, kegyetlen környezetben élt egy nép. Es ez a nép, hogy sorsa még kegyetlenebb/ legyen, már-már önkínzásul, nemet mondott a kerékre. Azt mondta ráx tibetiül, hogy mámög. Ami gurul, az ördögtől való. A földön vonszolt, a vállán cipelt, a juh hátán fuvarozott mindent. Történelme megállt, évezredes elmaradottságot cipel máig.

Egészen keleten pedig, az ázsiai partokon túli szigeteken élt egy szorgalmas és tehetséges nép. Ám, ha vitorlás tűnt fel kikötői közelében, fehér bőrű, nagy orrú emberekkel, azt mondta rájuk: mámög. Minden rossz, ami kívülről jön. Gőgös szegénységben élt, avult erkölcsi törvények foglyaként, a világ peremén. Aztán jött a felismerés: minden jó lehet, ami kívülről jön, ha magunkhoz hasonlítjuk. És most a japan csodán irigykedik a világ.

ITT PEDIG, ahol mi élünk, a magyar patópálok, a szegény büszkén vegetáló lengyel nemesurak, a cselekvésbénult orosz Oblomovok Kelet-Európájában, máig nyögjük a történelmi mámög következményeit. Nemcsak réges-régit, hanem tegnapiét is. Hiszen tegnap volt, hogy azt mondtuk: gének pedig nincsenek, a genetika tehát burzsoá áltudomány. Burzsoá áltudomány a kibernetika és a szociológia is. Aki pedig sajnálkozik emberi értékek pusztulásán az éleződő osztályharcban, az burzsoá álhumanista.

Tíz évvel ezelőtt talán azzal a jámbor intelemmel kötöttem volna csomót erre a történelmi példaláncra, hogy lám, mire vezet a mámög- reflex, hogy bizony illene szabadulni tőle, hogy léphetnénk már befogadói jóindulattal minden új és ismeretlen elé.

Csakhogy az elmúlt tíz év alatt történt valami. Valami, amitől megnőtt az óvatosság, becsülete az újdonságok fogadtatásában. A fontolva haladásé. Azé az újkonzervativizmusé, amely a régi értékek pártján áll. Az új, a legújabb, a modern, a szupermodem becsületén pedig folt esett. Hogy egy tudományos nyelven — vagyis nem magyarul — fogalmazó szakembert idézzek: „Kérdésessé vált abszolút értékként való tételezése”. Mert az újról, ha technika, az derült ki, hogy javunkat szolgálván ellenünk is fordulhat: környezetet szennyez, embert nyomorít. Ha településkörülmény, fogságba ejthet: zsúfolt, betonrideg városok lakójává ront. Ha erkölcsi norma, embertelenit- het: a szabadosság áldozatává szé- gyenít. Ha pedig művészet, éhhalálra ítélhet: kalónátlan, ízetlen táplálékkal etet. És mért ez derült ki, az elmúlt tíz év alatt válaszok fogalmazódtak meg ellene. Környezetvédő mozgalom a nyomorító technika ellen. Vissza a természetbe, vissza a faluba mozgalom a rontó nagyváros ellen. Hagyomány- és erkölcsvédő mozgalmak a szégyenítő szabadosság ellen. És posztmodem művészetek a szupermodernség éhhalála ellen. Vissza az emberhez, vissza a természethez, vissza az erkölcsi és kulturális hagyományhoz, vissza az érzelmekhez és a meséhez — vissza a régihez. Nőtt-e velük a mámög-reflex becsülete is? Akinek úgy tetszik, juthat arra a következtetésre, hogy nőtt. Nekem nem tetszik úgy, ezért megfontolásra ajánlok két dolgot.

AZ EGYIK: a mámög-reflexben a butaságunk rándul védekezésbe, e mozgalmakat pedig a védekező okosság hívta életre.

A másik: ezek a „vissza a régihez” mozgalmak — vadonatújak. Fogadtatásuk a szokatlannak szól. Árulkodó, ha így kérdez valaki rájuk: ^Mámög micsodák ezek itten?” És árulkodó, ha azt válaszolja a tréfabeli székellyel, hogy: „.Vagy valamik ezek itten, vagy mennek valahová.”

Faragó Vilmos

Néprajzi atlasz

Különös kiadvány vonja magára a figyelmet a könyvesboltok kirakataiban: három tasakból áll, és összesen 220 térképlapot rejt magában. A Magyar Néprajzi Atlasz ez, s megjelenésének azok is örülnek, akik hosszú évek munkájának eredményeként elkészítették, és azok is, akik most mint érdekelt szakemberek, érdeklődő olvasók kedvükre böngészgethetik.

Hogy valóban mekkora vállalkozás ez az atlasz, aztmi sem jellemzi jobban, minthogy a burgenlandi Alsóőrtől egészen a moldvai Ploszkucénig járt faluról falura, házról házra az a százötven kutató, aki 418 településen rögzítette: itt így meg így arattak, amott meg úgy fejtek, raktározták, dolgozták fel a tehéntejet. S ugyanígy mindazt a temérdek ismeretanyagot, amelyet most, az utolsó történelmi pillanatban lehet és kell megtenni.

Hogy mi minden olvasható le arról az immár nálunk is kapható 220 térképlapról? Nos, abban a három tasak- ban olyan lapok sorakoznak, amelyek egyrészt az úgynevezett alaptérképet mutatják a folyók, határok halványan nyomott vonalaival, másrészt pedig a jelek sokasága hinti be őket. Ez utóbbiak üres és „teli” kockákból, szintén üres és vonalas háromszögekből, azután vonalkákból stb. állnak, s azt köz- lik, hogy kik, hogyan és milyen eszközökkel végeztek el egy-egy mezőgazda- sági munkát. A szalma kazalba rakása például mindenfelé nagy nyári feladat volt. A helyi hagyományok szerint voltak, akik villával, mások villával és nyárssal, megint mások petrencerúd- dal, megint mások pedig villával is, nyárssal is, petrencerúddal is kazlaz- tak.

Tudós készítői azt szándékoznak megörökíteni, hogy a magyarok lakta vidékeken hogyan élt s él a hagyomány.

A Magyar Néprajzi Atlasz lapjainak zöme addig a termeléssel g- ezen belül is az állattenyésztéssel, a földműveléssel és a szállítással — foglalkozik. A még megjelenésre váró hat kötet és a 640 térkép ennél is változatosabb lesz, hiszen azokban az öltözködés, a táplálkozás, az építkezés, a szokás- rendszer, és még számos témakör is megkapja a maga helyét, jelét. A. L.

IIÍÍÉ^ZET

Camorra

Ha a legközkeletűbb igazságokat nemcsak ügyesen, hanem tehetségesen •is ágyazzák mesébe,- szinte bizonyos, hogy nem marad el a hatás. Lina Wertmüller nápolyi rendezőnő olasz—amerikai alkotása tulajdonképpen nem kevesebb és nem több, mint egy szenvedélyes vádirat azok ellen a kábítószerkereskedők ellen, akik — mint bárhol a világon — nem riadnak vissza a gyerekek legelvetemültebb kizsákmányolásától sem. Bár a filmmművészet nem szűkölködik a kábítószer témáját valamilyen — leggyakrabban bűnügyi ak- ciófllmként, a bűnözők és jog harcára épített — formában feldolgozó alkotásokban, a Camorra sajátos, kifejezetten női nézőpontjával mégis meglepően eredetinek számít. A cselekmény motorja ugyanis ezúttal a megkérdőjelezhetetlen anyai szeretet.

Az 1986-os nyugat-berlini filmfesztiválon a nemzetközi sajtó és a közönség díját elnyert produkció az elismelasan túl vitathatatlan erényeinek is köszönheti. A film egyik része ugyanis érzékeny, már-már szociográfiai pontosságú látlelet az egyszerű nápolyi mindennapokról, melyekben szinte elválaszthatatlanul együtt élnek a szélsőségek. S amire egyáltalán nem számít a néző: a részletesen bemutatott környezetben a camorra; a nápolyi maffia nem végrehajtója, hanem elszenvedője a gyilkosságoknak.

A politikai krimi és a thriller elemeiből gyúrt sztori középpontjában a kábító- szerpiac egyik fő szállítójaként 'ismert Rocco, család áll. „Kasszí- rozásaik” és más, mindennapi foglalatosságaik közben éri a Rocco fiúkat a kivédhetetlen végzet. Kiderül, hogy nem vétkesek bennük sem az üzleti, sem a szerelmi vetélytársak, semmi közük az eseteknek a konkurens bandák közötti alkalmi bosszúkhoz. Lassan az egész város felbolydul, névtelen bejelentések foglalkoztatják a rendőrséget, segítségükkel hamarosan felderítik az egyik nagyfőnök titkos rejtekhelyét. Az utolsó pillanatban azonban megelőzi őket itt is a titokzatos gyilkos ...

A kábítószer nápolyi „fejedelmeit”, ugyanazzal a jellel megbélyegezve, egymás után találják holtan. Sötétben tapogatózik az ügyefogyott rendőrfelügyelő, a szerető (Harvey Keitel), a vak, reszketeg családfő, „Tango”; a halálraítélt nagy főnök, Totó, a táncos és a magányos anya (Angela Molina).

Wertmüller egyébként az apró jelek, gesztusok, szituációk sorozatán keresztül, a közönség nyomozókedvét alaposan felcsigázva már jó előre sejteti a megoldást. A nagyon is mesterkéltnek tűnő, „szimbolikus” végkifejlet tulajdonképpen egy valódi esetből merített: Nápoly egyik negyedében ugyanis kábítószer-ellenes lakóbizottságot alapított több tucat aggódó családanya. A „Kurázsi-mamák” —• ahogy nevez-; ték őket — számos kábítószer-kereskedő letartóztatását segítették elő.

Az itáliai politikai krimi legjobb hagyományaira és néhány kiváló színész alakítására épített munka üzenete aktuális — s ami a néző szempontjából talán a legfontosabb —, előadásának módja eredeti, sőt szórakoztató.

Károlyi Júlia

rést néhol kissé szájbarágós moralizáMÁ PREMIER A KAMARASZÍNHÁZBAN

Szörnyeteg

A személyiség társadalmi sorsával foglalkozó Németh László-drámákból négyrészes sorozat indult a kecskeméti Katona József Színház kamaraszínházában. Két éve a Villámfénynél, az elmúlt évadban pedig az Áruló került színre. Ma lesz a Szörnyeteg bemutatója, s a sorozat jövőre Az írás ördöge című darab kecskeméti színrevitelével zárul.

A korábbiakhoz hasonlóan, a Szörnyeteg főszerepét is Nagy Attila kétszeres Jászai-díjas, érdemes művész játsz- sza. Mi több: ezt ő is rendezi.

A huszadik század egyik legérdekesebb kérdéséről, a devianciáról szól ez a mű, ami lehet pozitív irányú is, gondolok itt arra, amikor az ember nem alatta, hanem fölötte él a konvencionális átlagnak, elvárásoknak, s ezzel ugyanúgy a társadalom perifériájára szorul, mint aki negatív értelemben deviáns — magyarázza a színész-rendező.

— Ez nem kimondottan huszadik századi jelenség.

— így van. Örökérvényű *probléma, de ez az első olyan század, mely tipikusan eltömegesedett, egyebek mellett az ipari társadalmak túlszervezettségének következtében. S igy először lett ordító probléma a különbözőség.

— Mégis mindenki különbözni akar. Mondhatni: az ember már ezzel az ambícióval születik.

— Persze. S éppen ezért nagyon sok

• Sárkány professzor (Nagy Attila) cs a professzor fia, Lóri (Horváth Károly).

ember drámája az, ami a Szörnyetegben megfogalmazódik. Megpróbáltam az író áltál meghatározott korból kiemelni. Mai ruhában, mai temperamentummal, mai jellemeket formálva lépnek színre a színészek, mert az említett probléma ma is jellemző. Sőt, kétségtelenül holnap is az lesz.

— Akár a filmek, akár a színházak világát nézzük, többször előfordul, hogy a rendező játszik is az adott darabban. Nekem mégis kicsit tudathasadásos dolognak hat ez. Vagy tévedek?

— Nem, hiszen valóban a képtelenséggel határos szellemi erőfeszítés egy problémát kívülről és belülről egyszerre figyelni, értelmezni. Ilyen skizofréniában még nem éltem át próbákat, mint ez alatt az öt hét alatt, ugyanis a bennem berzenkedő színész minduntalan megkérdőjelezte a bennem álmodozó rendezőt és fordítva. Próbáltam hát az alapvető emberi igazságokba kapaszkodni, s közben rákényszerültem, hogy a lehető legnagyobb alapossággal, mélységeiben is megismerjem ezt a darabot. Én legalábbis így érzem, minden más a színpadon dől cl. Meggyőződésem szerint, életem első és utolsó alkalma, hogy a főszerep mellett rendezek is ...

Nagy Attila mellett Tallós Ritának, Őrt Mihálynak, Jablonkay Máriának, Horváth Károlynak, Szirmai Péternek, Sivók Irénnek, Krizsik Alfonznak, Budai Lászlónak és Frenkó Zsoltnak tapsolhat a közönség a Szörnyeteg ma esti premierjen. Koloh E,ek

REGI IDŐK FOGADÓI

"'W'"' ’jfxT ff jjm

• A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátó- ipari Muzeum Fortuna utcai épületében, reprezentatív állandó kiállítást nyitottak a reformkor utáni időszak vendégeinek, szállodáinak tárgyi emlékeiből.

Képünkön: Díszes ezüstö- zőtt sütemény- tartó, a miskolci Rorarius cukrászda egyik díszeként került a múzeumba.

KÉSZENLÉTBEN A HÉT VÉGÉN

ORVOSOK

KECSKEMÉT: az ügyelet ideje hétfőtől péntekig 18 órától másnap reggel 8 óráig tart, szombaton, vasárnap és ünnepnapokon reggel 8 órától folyamatosan a kővetkező hétköznap reggel 8 óráig. Az ügyelet helye felnőtteknek: Kecskemét, Nyíri út 38. (T.: 20-488), központi tömb, diagnosztika. Gyerekeknek: Kecskemét, Izsáki út 5. C pavilon, földszinti ambulancia. (T.: 22-822).

Agasegyháza, Ballószög, Helvécia, Helényegyháza, Jakabszállás, Nyárlő- rinc. Városföld gyermek és felnőtt betegeit munkaszüneti napokon a kecskeméti kórház említett két épületében látják cl.

Orgovány: Orgovány, központi rendelő (T.: 25): Szabadszállás, Fülöpszál- lás. Soltszentimrc: Szabadszállás, központi rendelő (T.: 53-324); Kunszent- n:ik!ós: Kunszcnlmiklós, központi rendelő ff.: 51-222): Dunavccse, Szalk- :. c io ..'utón, Apostag: Dunavecse, rendelő 11.: 75); Lajosmizse,

. K'ivs, Liidáuybcnc: Lajosmizse.

; pí.nli rendelő (T.: 56-173); -Kerekegyháza. Fiilöpháza. Kunbaracs: dr. Mánya í. (Kerekegyháza, Lenin tér.14. T.: 71-101); Lakiielck: dr. Debreczeni

J. (Lakilelek, Széchenyi krt. 72JF.: 42- 005); Izsák: dr. Pap Gy. (Izsák,bercsényi u. 13. T.: 74-844); Tiszaalpár: Szántó Á. (Tiszaalpár, Dózsa Gy. u. 76. T.: 44-086).

Lelki segélyszolgálat: á kecskeméti 28-222-es telefonszámon naponta 18 órától másnap reggel 6 óráig hívható.

BAJA: az ügyeletet a bajai kórház

baleseti sebészeti pavilonjában látják el. (Pokomy u. T.: 11-244); itt fogadják a bajai, bácsbokodi, bácsborsódi, bács- szentgyörgyi, bátmonostori, cs.átaljai, csávolyi, dávodi, érsekcsanádi, felső- szentiváni, garai, hercegszántói, nemesnádudvari, sükösdi, szeremlei és vaskúti betegeket.

BÁCSALMÁS: a rendelőintézetben a bácsszőlősi, tataházi, mátételki, kunbajai, csikériai, madarasi, katymári lakosokat látják el. (T.: 124).

KISKŐRÖS: a Kossuth utcai rendelőben látják el a betegeket. (T.: 11-922). Fogászati ügyelet a város és a környék lakói részére minden szombaton 8-tól 12 óráig. Szakorvosi rendelőintézet, Kiskőrös, Petőfi tér 12. Az ügyelet idején ellátják a kiskőrösi, akasztói, csengődi, tabdi, kaskantyúi betegeket.

Kecel, Imrehegy: Kecel, központi rendelő (T.: 21-775); Soltvadkert: központi rendelő (T.: 31-231).

KISKUNFÉLEGYHÁZA: a központi ügyelet szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. Helye: Kiskunfélegyháza, Fadrusz J. u. 4. (T.: 62-360). Ellátják a kiskunfélegyházi, gátéri, kunszállási, pálmonostori, pető- iiszállási, bugaci betegeket.

A gyermekorvosi ügyelet rendje szombaton és vasárnap 7-től 19 óráig tart. Helye és telefonja azonos a központi ügyeletével.

TISZÁKÉCSKE: a rendelőintézetben a tiszakécskei és szentkirályi betegeket látják el. (T.: 41-011).

KALOCSA: a rendelőintézetben tartanak ügyeletet: Kossuth u. 34—36. Itt látják el Bátya, Foktő, Géderlak, Homokmégy, Miske, Ordas, Dunaszent- benedek, Öregcsertő-Csorna, Szakmár, Úszód és Kalocsa betegeit. Az ügyelet ideje szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. (T.: 10, 122, 234). Éjszakai ügyelet: 213-as mellék.

A rendelőintézetben a munkaszüneti napokon a fogászati ügyelet sürgős esetben vehető igénybe 9-től 12 óráig. A fogászati ügyelethez tartozik: Kalocsa, Solt, Harta, Dunapataj, Duna- szentbenedek, Dusnok, Fájsz, Hajós és a csatolt községek. ,

Solt, Újsolt, Dunaegyháza: Solt. központi rendelő (Vécsey tér 1. T.: 167); Fájsz, Dusnok: dr. Juhász D. (Fájsz, Szent István u. 30. T.: 19); Dunapataj, Harta: dr. Horváth S. (Harta. Templom u. 122. T.: 47); Hajós: dr. Zakupszky E. (Hajós, Temető u. 9. T.: 27).

KISKUNHALAS: a Semmelweis kórház központi ambulanciáján tartanak ügyeletet (T.: 21-011, 275-ös mellék). Itt látják el a balotaszállási, har- kákötönyi, zsanai, kunfehértói, kis- szállási, pirtói betegeket.

_ Kiskunmajsa,. Szánk, Jászszentlász- ló, Csólyospálos, Kömpöc: Kiskunmajsa, központi rendelő (T.: 31-211); Jánoshalma, Rém, Borota, Kélesha- lom: Jánoshalma, központi rendelő (T.: 88); Kelebia, Tompa: dr. Máriási

K. (Tompa, Attila u. 79. T.: 17).

GYÓGYSZERTÁRAK

A péntek esti zárástól hétfő reggeliß a következő gyógyszertárák tartanak ügyeletet:

Kecskemét: Szabadság tér

1.; Baja: Tóth Kálmán tér 2.; Bácsalmás: Hősök tere 4.; Izsák: Dózsa

György u. 7.; Jánoshalma: Béke u. 1 /A; Kalocsa: Széchenyi-lakótelep; Kiskőrös: Kossuth u. 5.; Kiskunfélegyháza: Attila u. 1.; Kiskunmajsa: Hősök tere

3.; Kunszentmiklós: Kálvin tér 7.; Soltvadkert: Ifjúság u. 2.; Tiszakécske: Béke tér 4.; Kiskunhalas: Kossuth u. 15 —19.; Solt: Béke tér 6.

ÁLLATORVOSOK

Az ügyelet szombat reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart.

BÁCSALMÁSI ÁLLATKÓRHÁZ: dr. Veréb J. (Bácsalmás, Marx u. 36. T.: 106).

KECSKEMÉTI ÁLLATKÓRHÁZ: dr. Temesváry I. (Kecskemét, Halasi út 34. T.: 28-344).

BAJAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Baja, Bátmonostor, Szeretnie: dr. Németh P. (Bátmonostor, Mátyás u. 6.); Nemesnádudvar, Sü- kösd, Érsekcsanád: dr. Punczmann T. (Baja, Kossuth u. 11/A. T.: 12-482); Bácsszentgyörgy, Gara, Vaskút: dr. Taskovics L. (Vaskút, Bajai út 1/A. T.: 12-851); Felsőszentiván, Csávoly, Bácsbokod: dr. Éber E. (Bácsbokod, Hunyadi u. 28. T.: 14); Bácsborsód, Madaras, Katymár: dr. Varga M. (Madaras, Hunyadi u. 1/A. T.: 2); Herceg- szántó, Dávod, Csátalja, Nagybaracs- ka: dr. Tüske F. (Nagybaracska, Tul- banov u. 18. T.: 168).

KALOCSAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kalocsa, Bátya, Foktő, Bafami: dr. Kasziba I. (Kalocsa, Hunyadi u. 90. T.: 443); Tass, Szalkszentmárton: dr. Reviczky Gy.

(Szalkszentmárton, Vasút u. 12.); Dunavecse, Apostag: dr. Szüts M. (Dunavecse, Vörös Hadsereg u. 8/A); Solt, Újsolt, Dunaegyháza, Állampusztai Célgazdaság solti kerülete: dr. Németh I. (Sojt, Lepke u. 4.); Harta, Dunatetét- len, Állampuszta: dr. Csiba E. (Harta, Gallé T. u. 64.); Dunapataj, Ordas, Géderlak, Úszód, Dunaszentbenedek: dr. Babos L. (Dunapataj, Béke tér 3. T.: 75); Szakmár, Oregcsertő, Homokmégy: dr. Répási Cs. (Szakmár, Bajcsy- Zs. u. 55.); Miske, Drájpzél, Hajós, Császártöltés: dr. Kunvári J. (Császár- töltés, Tanácsköztársaság u. 1. T.: 43- 219); Fájsz, Dusnok: dr. Bajusz I. (Dusnok, Vörös Hadsereg u. 23.).

KECSKEMÉTI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kecskemét, Hetényegyháza: dr. Holló I. (Kecskemét, Bánk b. u. 12. T.: 21-325);^ Kecskemét, Ballószög, Helvécia, Városföld: dr. Fáy J. (Kecskemét, Juhar u. 4/B. T.: 46-791); Jakabszállás, Orgovány: dr. Zakupszky J. (Jakabszállás, Petőfi u. 26. T.: 72-075); Szentkirály, Nyárlő- rinc: dr. Dani S. (Nyárlőrinc, Sugár u. 16. T.: 43-192); Lajosmizse: dr. Adonyi

L. (Lajosmizse, Bajcsy-Zs. u. 52. T.: 56-375); Tiszakécske: dr. Jenei J. (Tiszakécske, Kerekdomb 99.); Kerekegyháza, Kunbaracs, Ladánybene: dr. Szakáll Sz. (Kerekegyháza, Engels u. 54. T.: 71-161).

KISKŐRÖSI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskőrös: dr. Ut- schalott F. (Kiskőrös, Bacsó B. u. 12. T.: 11-653); Ágasegyháza, Fülöpháza, Izsák: dr. Túrái J. (Izsák, Kecskeméti u. 37.); Kunszentmiklós, Kunpeszér, Kunad ács: dr. Tóth S. (Kunszentmiklós, Petőfi ltp. B ép. T.: 51-618); Szabadszállás, Fülöpszállás: dr. Bálint T.

(Szabadszállás, Könyves K. u. 7.); Soltvadkert, Bocsa, Tázlár: dr. Pais K. (Bocsa, Mező I. u. 19. T.: 53-043); Akasztó, Csengőd, Tabdi, Páhi, Solt- szentimre, Kaskantyú: dr. Bozi R. (Akasztó, Vörös Hadsereg u. 3. T.: 51- 336); Kecel, Imrehegy: dr. Sőreghy A. (Kecel, Nádas u. 10/1. T.: 21-184).

KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunfélegyháza: dr. Horváth A. (Kiskunfélegyháza, Wesselényi u. 3. T.: 61- 389); Gátér, Pálmonostora, Petőfiszál- lás: dr. Gyöngyösi P. (Pctőfiszállás, Árpád u. 28.); Tiszaalpár, Lakitelek: dr. Berényi F. (Tiszaalpár, Alkotmány u.

7. T.: 44-111); Kiskunmajsa, Kömpöc, Csólyospálos: dr. Fülöp J. (Kiskunmajsa, Tanácsköztársaság u. 66. T.: 31- 828); Jászszentlászló, Szánk: dr. Török L. (Jászszentlászló, Dózsa Gy. u. 5. T.: 31-036); Bugac, Kunszállás: dr. Bogdán A. (Bugac, Felsőmonostor 577. T.: 72-570).

KISKUNHALASI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunhalas: dr. Czabán L. (Kiskunhalas, Kosevoj tér 5. T.: 22-245); Zsana, Harkakö- töny, Pirtó, Balotaszállás, Kunfehértó: dr. Tóth M. (Kiskunhalas, Gimnázium u. 6. T.: 22-533); Jánoshalma: dr. Iva- nics M. (Jánoshalma, Bíró B. u. 7. T.: 283); Borota, Rém: dr. Joó L. (Rém, Petőfi u. 23.); Mélykút, Kisszállás: dr. Holló A. (Kisszállás, II. kér. 1/C. T.: 19); Tompa, Kelebia: dr. Szilvási Gy. (Tompa, Szabadság tér 6/E. T.: 94); Bácsalmás, Csikéria, Bácsszőlős, Kunbája: dr. Kőletics Gy. (Bácsalmás, Rákóczi u. 8.); Tataháza, Bácsalmás, Má- tételke: dr. Harmath S. (Tataháza, Kossuth u. 39. T.: 10).