Petőfi Népe, 1988. október (43. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-27 / 257. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIII. évf. 257. szám Ara: 1,80 Ft 1988. október 27., csütörtök Folytatódtak a magyar—iráni tárgyalások Fontos tárgyalásokkal folytatódott szerdán, teheráni látogatásának második napján Grósz Károly- nak, a Minisztertanács elnökének programja. Ali Akbar Velajati iráni külügyminiszter reggel a szálláshelyén kereste fel a magyar kormányfőt. A találkozón megerősítette, hogy az ENSZ főtitkárának kezdeményezésére és a Biztonsági Tanács tagállamai sürgetésére Irán részt vesz a béketárgyalások október 31-én Genfben kezdődő következő fordulóján, és a küldöttséget személyesen ő fogja vezetni. Fenntartásait is jelezve Velajati hozzáfűzte ehhez, hogy a tárgyalásoknak a BT 598-as számú határozata végrehajtási módozataira kell szorítkozniuk. Grósz Károly a magyar—iráni viszonyt értékelve megállapította, hogy a két ország között nincsenek vitás kérdések, az együttműködés értékes, perspektivikus és példaértékűnek tekinthető. Az iráni külügyminiszter a két nép érintkezésének több ezer éves múltjára is emlékeztetve hasonlóképpen őszintének és zavaró momentumoktól mentesnek minősítette a két ország viszonyát. Grósz Károly az iráni parlament épületében Hasemi Rafszan- dzsanival, a madzslisz elnökével a tervezettnél hosszabb, közvetlen és oldott légkörű megbeszélést tartott. Az iráni parlament elnöke nagy érdeklődéssel hallgatta meg Grósz Károly tájékoztatását a szocialista országokban lezajló átalakulási folyamatokról és sokszínűbbé váló külpolitikájuk alakulásáról. Kedvező véleményt mondott a Szovjetunióban Mihail Gorbacsov által megkezdett változásokról. Minden bizonnyal tapasztalatszerzési szándékkal Rafszandzsani több kérdést is feltett az állami, a szövetkezeti és a magánszektornak a magyar gazdaságban elfoglalt helyéről és szerepéről. • Grósz Károly miniszterelnök és vendéglátója, Mir Hoszein Muszavi iráni miniszterelnök a látogatásról, a kapcsolatok bővítésének lehetőségeiről nyilatkozik a sajtó képviselőinek. Levél a pártalapszervezetekhez Kedves Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun Megyei Bizottsága augusztusban döntött az országos pártértekezlet határozatai alapján megvalósítandó megyéi feladatokról. Akkor úgy ítéltük meg, hogy céljainkat a párt tagjainak aktív támogatásával megyei pártértekezlet nélkül is el tudjuk érni. Ezt követően azonban az országos és megyei politikai, társadalmi folyamatok hatására és a párttagság jelzései alapján azt érzékeltük, hogy Bács-Kiskunban is szükség van a párt legfelsőbb fórumának összehívására. Ezt tovább erősítették a megyei első titkár felhívására érkezett alapszervezeti visszajelzések is, amelyek az alábbi kérdések áttekintését és ezekben a közös vélemény kialakítását tartották fontosnak: 1. Állást kell foglalnunk abban, hogy miként, milyen módszerekkel érvényesülhet pártunk vezető szerepe a társadalomban. Milyen segítséget igényelnek az alapszervezetek ahhoz, hogy politizáló pártunk képviseletében önállóan vehessenek részt a helyi ügyek alakításában. Elkerülhetetlen annak megvitatása is, hogy milyen legyen pártunk kapcsolata az állami, a társadalmi és tömegszervezetekkel, valamint hogyan viszonyuljunk az egyre inkább kibontakozó politikai pluralizmushoz. 2. A társadalmi folyamatokban bekövetkezett gyors változások, a vezetés iránti bizalom és a káderkérdések összefüggését a párttagság döntő többsége felismerte. Felvetődik a különböző szintű vezetők és testületek alkalmassága a folyamatok irányításában. Szükségessé vált a káderpolitika, a vezetőkiválasztás jelenlegi helyzetének áttekintése és az új követelményeknek jobban megfelelő gyakorlatának kialakítása. 3. Az alapszervezeti véleményekből egyértelműen kitűnik, hogy a tagság alapvető fontosságúnak tartja a nyíltságot és nyilvánosságot és tenni is akar a közélet tisztaságának javításáért. Ezzel szoros összefüggésben igényli, hogy álláspontját kifejtve befolyásolhassa a döntéshozatalt. Tisztázásra vár, hogy a párttagság ezekben a feladatokban mit vár el a helyi és a megyei tömegtájékoztatási eszközöktől. 4. Határozott és egyre erősödő feszültség jelentkezik a gazdaságban, elsősorban az agrárgazdaságban, amelyet több év óta sújt aszály és fagykár. A megye gazdaságának termékszerkezete és vállalati-szervezeti rendszére számos megújításra érett elemet hordoz magában. Nem kerülhető ki a pártértekezleten az agrárpolitika megújításának kérdésköre sem. 5. Egyre szélesebb körű — szoros összefüggésben a szerkezetváltással és a gazdaságszervezéssel — a foglalkoztatási feszültségektől, a munkanélküliségtől való félelem. Ezzel is foglalkozni kell a megye legmagasabb politikai fórumán. 6. A társadalmi feszültségek és a gazdasági problémák összefüggése közérzetrontó tényező. Kérjük, hogy a pártértekezlet küldöttei tolmácsolják a párttagok véleményét a költségvetési források elosztási arányairól, a társadalmi közkiadások ésszerű csökkentéséről. Mindezekkel szoros összefüggésben át kell tekinteni az oktatás- és egészségügy, illetőleg az ebben az ágazatokban dolgozók helyzetét. Foglalkozni kell a szociálpolitika, ezen belül megkülönböztetett figyelemmel az időskorúak helyzetével, valamint az első lakáshoz jutás lehetőségének megteremtésével. 7. A gazdasági és társadalmi kibontakozás kulcskérdése a lakosság intellektuális színvonalának emelése, a tehetségek felkutatása és támogatása, a teljesítmények elismerése. A szükséges változások további lényeges elemének tartjuk olyan politikai légkör megteremtését, amely segíti a vállalkozást, támogatja társadalmunk szellemi és gazdasági értékeinek megőrzését, az új értékek teremtését, népi, nemzeti kulturális hagyományaink ápolását, megbecsülését. Kedves Elvtársak! A megyei pártértekezlet küldöttválasztási rendje lehetőséget ad a párttagság, a közösségek áttétel nélküli képviseletére, véleményének közvetlen jelzéseire. Ez egyben az alapszervezetek politikai felelősségét is erősíti, hiszen így lehetőségük nyílik a vélemények legalkalmasabbnak ítélt küldöttekkel való képviseletére. Kérjük, hogy közvetlen környezetük, munka- és lakóhelyük párttagságának véleményét megfogalmazva, egyben egész megyénk politikai és társadalmi érdekeit képviselve alakítsák ki álláspontjukat minden olyan kérdésben, amelynek küldötteik útján hangot kívánnak adni, s amivel azonosulni tudnak és cselekvő részvételükkel támogatják azt. Jelenlegi helyzetünkből elmozdulni csak akkor tudunk, ha vállalva napjaink valóságát, őszintén szembenézünk problémáinkkal és a pártértekezleten alkotó vitában döntünk legsürgetőbb tenni- ) valóinkról. A továbblépés záloga a közös munka, a cél érdekében tett erőfeszítés lehet. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGA A lakáshoz jutás lehetőségei Az Országgyűlés ifjúsági és sportbizottságának ülése A fiatalok szociális helyzetét, elsősorban lakáshoz jutásuk lehetőségeit vitatta meg az Országgyűlés ifjúsági és sportbizottsága szerdán a Parlamentben, Géczi István elnökletével tartott ülésén. Az Országos Tervhivatal, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, valamint az Állami Ifjúsági és Sporthivatal együttes tájékoztatója leszögezi: az önerőből otthonteremtésre kényszerülő fiatalok lakáshoz jutási esélyei mindinkább romlanak. Egyes tevékenységi csoportokban nehezül az ifjúsági korosztályok foglalkoztatási lehetősége, ezért erősödik a fiatal munka- nélküli réteg kialakulásának esélye. Szóbeli kiegészítőjében Craveró Róbert, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese hangsúlyozta: a gazdaság várható teljesítményét figyelembe véve jövőre az életszínvonal átfogó javítása nem tűzhető ki célul; ám a fogyasztás további csökkenése a szakértői számítások szerint elkerülhető. A kormány megkülönböztetett figyelmet fordít a felsőoktatás feltételeinek javítására: a költségvetési támogatás összege 50 százalékkal nő ezen a területen, s a felsőoktatási fejlesztési alap négyszerese lesz az ideinek, meghaladja az 500 millió forintot. Az árszínvonal-növekedés ellentételezése érdekében tervezik a családi pótlék, az ösztöndíjak, a nevelési segély emelését, a gyed és a gyes alsó határának növelését. A lakáshelyzetet körvonalazva kifejtette: jövőre kidolgozzák a távlati lakásfejlesztési koncepciót, s azt a parlament elé terjesztik. Jelenleg 200 ezer lakás nélküli család él Magyarországon, s a lakáshoz jutás lehetőségei jövőre sem lesznek könnyebbek. A bérlakásban élők terhei havonta mintegy 100-200 forinttal növekednek 1989-ben, ugyanis bevezetik a víz- és csatornadíj-átalányt. Az új lakáshitelek kamatát piaci szintre emelik, ennek ellentételezésére törlesztési támogatási rendszert alkalmaznak a többgyerekes családoknál. Létrehozzák a központi lakásalapot: a gazdálkodó szervezetek nyereségük 10-12 százalékát fizethetik be ebbe az alapba. Az így keletkező anyagi forrásból mintegy 10 ezer ifjú házasnak nyújtanak 400 ezer forintos támogatást az első lakás előlegének befizetéséhez. A lakásárak növekedésének ellensúlyozására emelik a szociálpolitikai kedvezmény mértékét, mégpedig a kétgyerekeseknél 150 ezerről 200 ezerre, a három- és többgyerekeseknél pedig 400 ezerről 600 ezer forintra. A képviselők kérdéseire válaszolva Craveró Róbert elmondotta: idén 55 ezer lakás épül fel, ennek fele jut a fiatal családosoknak. Jövőre 4-5 ezerrel kevesebb lakás épül, ezért a helyi lakás- gazdálkodás kiemelt jelentőségű lesz. Kívánatos a tanácsok telekgazdálkodási politikáját módosítani oly módon, hogy a magánerős lakásépítők a tanácstól önköltségi áron juthassanak telekhez. Idén 65 milliárd forintot fordítanak a költségvetésből a lakásügyre, ebből 31 milliárd forintot tesz ki a kedvezményes hitelekkel kapcsolatos kamattámogatás. Ez nagy terhet jelent a költségvetésnek, ezért a jövőben a kamattámogatást megosztják a hitelt igénybe vevők, a gazdálkodó szervezetek és a költségvetés között. A piaci szintű kamat a lakáshiteleknél 15 százalékos lesz, a törlesztési támogatás a többgyerekeseknél eléri a 2-3 ezer forintot havonta. A vitában felszólalók közül Kovács Lászlóné (Budapest) nehezményezte, hogy a hosszú távú lakáskoncepció a lakossági terhek növelésére épül. Javasolta: az építőipari vállalatok ne az árak, hanem termelékenységük és hatékonyságuk növelésével érjék el a kívánatos nyereségüket. Boros László (Budapest) úgy vélekedett: nemcsak a fiatalokról, hanem a családról, mint a társadalom alapsejtjéről kell gondoskodni, ugyanis a szülők terhei is fokozatosan növekednek. Zsóka Endre (Borsod-Abaúj-Zemp- lén) indítványozta: a családi pótlék összegét oly módon növeljék, hogy 1990 után az egygyerekes családok öt, a kétgyerekesek tíz, s a három gyermeket nevelők tizenöt százalékos életszínvonal-javulásban részesedjenek a gyermektelen családokhoz képest. Géczi István (Budapest) — a bizottság elnöke szerint meg kell teremteni az ifjú házasok átmeneti elhelyezésének lehetőségét, s egy-két gyerekes családoknál el kell érni, hogy öt éven belül lakáshoz jussanak. Az elhangzottakra Craveró Róbert válaszolt. JÖVŐRE KEZDŐDHET A LERAKÓ ÉPÍTÉSE KÉTPŐN Részvénytársaság a különleges hulladék kezelésére A négy dél-alföldi megye — Békés, Gsongrád, Szolnok és Bács-Kiskun — a tervek szerint közösen létesít különlef eshulladék-kezelő és -tároló telepet a zolnok megyei Kétpó község határában. A korábbi elvi megállapodások után tegnap Szolnokon mar a megvalósítás gyakorlati részleteiről tárgyaltak a tanácsok és a leginkább érintett válla- - látok képviselői. A Szolnok Megyei Tanács általános elnökhelyettese, dr. Bereczki Lajos ismertette az előzetes igényfelmérés és konzultációk eredményét, s felkérte a jelenlevőket, mondjanak véleményt: milyen szervezeti formában látják megvalósíthatónak a több százmillió forintos beruházást? Elsőként a Bács-Kiskun Megyei Tanács általános elnökhelyettese, Tohai László kért szót, aki elmondta, hogy a megyei tanács anyagiakkal is részt kíván venni a hulladékkezelő megvalósításában. A legalkalmasabbnak a részvénytársasági formát tartja az itteni vezetés. Ez ugyanis kettős haszonnal járhat. A részvényeket vásárló vállalatok nemcsak termelési hulladékuk elhelyezését tudják megoldani, hanem tisztes hasznot hozó befektetésre is lehetőségük nyílik. A részvénytársaság ugyanis nemcsak a beruházásra, hanem a későbbi üzemeltetésre is vállalkozna. A további felszólalók szintén a részvénytársasági forma mellett tették le a voksukat, köztük a kecskeméti Agro- ker és a kiskunhalasi Ikarusz-gyár képviselője is. A déli órákra megszületett a döntés. A jelenlévők — élve az új társasági törvény adta lehetőségekkel — megalakították a kétpói hulladékkezelő részvénytársaság előkészítő bizottságát. Ennek nyolc tagja között helyet kapott a Bács-Kiskun Megyei Tanács és a kecskeméti Agrikon Vállalat képviselője is. Az előkészítő bizottság feladatul kapta, hogy rövid időn belül dolgozza ki a leendő részvénytársaság alapítási tervezetét, melyet a jövő év januáijá- ban nyilvánosan közzétesznek és megkezdődhet a részvényjegyzés. Az alakuló ülést márciusra tervezik, s az addigra elkészülő beruházási program alapján nem sokkal később indulhat az építés is. A szoros határidőket az indokolja, hogy szeretnék már 1989 végére, 1990 elejere alkalmassá tenni a kétpói kü- lönlegeshulladék-lerakót az első szállítmányok fogadására. L. D. Üj út és csatorna Kunszentmiklóson • Rákóczi úti pillanatkép — még a munkák idején (Pásztor Zoltán felvétele) Ünnepélyes eseményre került sor tegnap Kunszentmiklóson, abból az alkalomból, hogy a Rákóczi úton elkészült a szennyvíz- és csapadékelvezető csatorna és az 1,2 kilométer hosszú aszfaltburkolat/A városi jogú nagyközségi tanács elnöke, Mózes Ernő a tanácsházán köszöntötte mindazokat, akik a munkákban közreműködött vállala-’ toktól, intézményektől érkeztek. Jelen volt az ünnepségen dr. Bak István országgyűlési képviselő és dr. Bene János, a kunszentmiklósi pártbizottság első titkára is. Mózes Ernő rövid tájékoztatást adott a városi rangra pályázó település lakóinak életéről, a község fejlődéséről, amelynek fontos része a most befejeződött csatorna- és útépítés. Hangsúlyozta, hogy az Észak-Bács-Kiskun Megyei Vízmű Vállalat, valamint a Kecskeméti Közúti Építő Vállalat által szinte rekordidő alatt elvégzett munkáknak köszönhetően immár teljessé vált a kunszentmiklósi szennyvízelvezető gerinchálózat, s erre a jövő évtől a település bármelyik utcája rácsatlakozhat. Az együttműködő üzemek, intézmények közül kiemelten szólt az Akkumulátor- és Szárazelemgyártó Vállalatról, amelynek telephelye van itt, s amely a mintegy 50 millió forintos költségekből 10 milliót magára vállalt. Ezután Németh Sándor, a Szegedi Közúti Igazgatóság vezetője jelentette dr. Törőcsik Frigyesnek, a Közlekedési Minisztérium közúti főosztályvezetőjének az útburkolat és a járda elkészültét. Dr. Törőcsik Frigyes példásnak nevezte a településfejlesztésben részt vevőknek az országos viszonylatban csekély, de helyüeg nagyon jelentős építkezés során tapasztalt összefogását. Az ünnepség résztvevői ezt követően felkeresték az akkumulátorgyár telephelyénél levő szennyvízátemelőt, majd sétát tettek az újjáépített Rákóczi úton. V. Z. Ülést tartott a KISZ megyei bizottsága Nagy aktíva összehívásáról döntöttek Egész napos ülést tartott tegnap a KISZ Bács-Kiskun Megyei Bizottsága, melyen három napirendi pontot tárgyaltak. Elsőként a megyei főiskolákon folyó mozgalmi munka tapasztalatairól, a KISZ-szervezetek helyzetéről és teendőiről szóló jelentést vitatták meg. Az anyag szóbeli kiegészítése kapcsán rávüágitottak: megyénk öt főiskolájában még nem vesztette el befolyását a KISZ. Legalábbis ezt látszik alátámasztani az az adat, mely szerint ^r- míg a nagy főiskolákon, egyetemeken csupán öt-tíz százalékos a szervezettség, addig |— a bajai és kecskeméti műszaki, illetve mezőgazdasági jellegű főiskolákon húsz, a pedagógusképző főiskolákon pedig a hatvan százalékot is eléri. A jelentés részletesen szól a gondokról is. Nehezíti a munkát, hogy az egyetemek öt-hatéves képzési idejével szemben a szóban forgó öt főiskolán mindössze három évet töltenek a hallgatók. Bár többségük nem utasítja el az ifjúsági mozgalmat, hiányos tájékozottságuk, valamint érdektelenségük miatt mégis csak kevesen kapcsolódnak az aktív politizálásba. Mivel a tapasztalatok azt mutatják, hogy megfelelő személyiség, vonzó program mozgósítani képes a fiatalokat, a vezető- képzés jelentőségét hangsúlyozták. A KISZ nem készült még fel arra, hogy versenytársai legyenek az ifjúság körében. A megváltozott körülrúényekhez gyorsan, zökkenőmentesen kell alkalmazkodniuk. Pillanatnyilag a legfontosabb — állapították meg — olyan érdek- képviseleti mechanizmus, politizalási rendszer kidolgozása, mely a fiatalokat a KISZ-hez vonzza. Az országos KISZ-értekezlet előkészítésének aktuális feladatairól esett szó második napirendi pontként. A testület úgy döntött, hogy november 8-ára megyei nagyaktívát hív össze. Ezen bármelyik KISZ-tag jelen lehet, s véleményével formálhatja a megyei állásfoglalást. A KISZ pártépítést segítő tevékenységét az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottsága 1987. május 5-ei döntése értelmében évről évre át kell tekintenie a megyei KISZ-bizottsagnak. Az eltelt egy év tapasztalatait tájékoztató formájában összegezték. G. T. T.
