Petőfi Népe, 1988. október (43. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-20 / 251. szám
pH ■ I ■ . •* I v H !,> HB EB *v;"’/•'. •;?'''*, I ■ * - v. ■' ' : 1 • • ■ ' ' V 1988. október 20. • PETŐFI NÉPE • 5 VALSAGBAN AZ ANGÓRATENYÉSZTÉS? A nyúl kifürkészhetetlen és kényes “*• „állat. Béla Lajos, az Imrehegyi Új Élet Mezőgazdasági Szakszövetkezet elnöke legalábbis feltétlenül annak tartja. Az angóra például ma még virgonc, holnap mér nem eszik, harmadnapra minden látható ok, megállapítható betegség nélkül kimúlik. Az elnöknek bizonyára igaza van a kifürkészhetetlenseget illetően. Meglehetősen sok tapasztalatot szerzett e kényes állatról, ugyanis a szövetkezet 1980 óta foglalkozik angó- ranyúl-tenyésztéssel, pontosabban gyapjútermeléssel. Az ágazat hosszú evékig pompás egészségnek örvendett, aztán egyszer csak rosszra fordult az állapota. Betegségét kétségkívül könnyebb diagnosztizálni, mint a hófehér angóráét. Általában válságnak szokás nevezni, s az okai sem ismeretlenek. Húszmillióval kevesebb A számok sokat mondanak. A szövetkezet tavaly 36,5 tonna gyapjút adott el hetvenmillió forintért. Az idén 45 tonnát, az árbevétel várhatóan ötvenmillió forint lesz. Miért a húszmillió forintnyi különbség? Mert a piaci helyzet megváltozott, a kínálat nagyobb, mint a kereslet. Diktál a vevő: árat és minőséget is. Mind a kettő igencsak érzékenyen érinti a magyar termelőket. A nyugati vásárlót ellenben nem érdekli, mennyiért állítják elő nálunk az árut, és ha már válogathat, meg is teszi. Ha van jobb, nem a magyar terméket veszi meg. Az utóbbi időben megszaporodtak a minőségi reklamációk is. Nem biztos, hogy a magyar angóra minősége rosszabb lett, de ha nem javult, az egyre erősödő kínálati versenyben eleve hátrányos pozícióból indul. Főképpen, hogy a feltörekvő kínai és dél-amerikai termelők a jelenlegi, amúgy is alacsony világpiaci árnál 10-12 dollárral kevesebbért adják a maguk jó minőségű gyapjúját. A vevőket az sem nyugtalanítja, hogy időközben a magyar termelők helyzete itthon is megváltozott. Persze, azért figyelemmel kísérik az eseményeket. Ä szövetkezet egyik nyugati partnere például nemrégiben leszállította az árat, mondván, hogy nincs kára a magyar termelőnek, hiszen leértékelték a forintot! . — Nyolc évvel ezelőtt egyáltalán nem volt mindegy, hogy egy vállalat belföldre, rubelelszámolású piacra termel, vagy tőkésexport-alapanya- got állít elő — mondja Béla Lajos elnök. — Az utóbbit értékelték többA nyúl jól van — az ágazat beteg re, több segítséget is adott hozzá az állam. Ezért akkor belevágtunk az angóraprográmba. Igen előnyösek voltak a hitelfelvételi feltételek, az árkiegészítés pedig ugyanannyit tett ki, mint a gabonánál vagy a szőlőnél. Aztán megszűnt a kamatkedvezmény, az árkiegészítést illetően az an- góragyapjú az egyéb kategóriába került, s a támogatás lényegesen csökkent. Nem értem, miért, a nyúl talán nem ugyanolyan niezőgazdasági haszonállat, mint a birka? Az angóra- gyapjú előállításához egyetlen fillér- nyi tőkés import sem kell! Végeredményben furcsa, hogy most, amikor szükség lenne a devizatermelésre, mi ugyanolyan elbírálás alá esünk, mintha eladhatatlan öntött fazekakat gyártanánk! A közösben veszteséges Egy kilogram angóragyapjú előállítása jelenleg ezer forintba kerül a szövetkezetben, az árbevétel átlagosan 1050—1080 forint. Ahol csak a közösben termelnek, ott a költség 1300—1400 forint, vagyis eleVe ráfizetéses a termelés. Imrehegyen úgy jön ki az átlagos költségszint, hogy a 45 tonnából csak hetet állítanak elő a közös telepen, a többit háztáji integrációban. — Megtettünk minden tőlünk telhetőt, hogy a költségeket lejjebb szorítsuk, figyelembe vettünk minden tényezőt. Egyre inkább a belső vállalkozásra építünk — magyarázza az elnök —. A tizenhatezres központi telepet novembertől bérbe adjuk. Ezzel az intézkedéssel körülbelül harminc ember feleslegessé válik. Könyörtelen lépés, de az élet rákénysze- rít. Az ágazat teherbíró képessége minimális, csak a legszűkebb kiadásokat bírja el. Nehéz helyzetben nem csak az imrehegyi szövetkezet van, bár ez aligha vigasztalja az elnököt. Á Hungangó- ra nevű közös szervezet — 14 nyúlte- nyésztő gazdaság alapította öt éve -— legutóbbi ülésén már arról beszéltek néhányan, ha így megy tovább, hamarosan bedobják a törülközőt. Sok jóra nem lehet számítani jövőre sem a külpiacon, hiszen már most is nagy készletek halmozódtak fel. A magyar külkereskedelem sajátos betegsége pedig az ágazatot is „fertőzi”: az üzletbe beszálltak olyan vállaImrehegyen is kevesebb a nyereség t A szövetkezet a közös telepet is kiadják bérbe a vállalkozóknak — ezzel is csökkennek a termelési költségek. (Méhesi Éva felvétele ) latok is, amelyeknek semmi köze nincs -1- vagy nem volt — az angóra- gyapjúhoz, és óriási szakértelemmel ígérnek a Hungangóra árai alá. A legérdekesebb (s ami azt illeti, ez már nem csak egy ágazat vagy pusztán a külkereskedelem betegségének a jele), hogy az illető cégek drágán veszik meg a kistermelőktől, „szabadúszó” gazdaságoktól a gyapjút, s többnyire olcsón adják tovább. Mégis megéri nekik, mert a veszteséget valahogy lenyelik, a tőkés export fejében viszont a számukra néha létfontosságú importhoz juthatnak. Itthon is elkelne B.sa Magyarországon a könnyűipar nem tud előre lépni a hazai feldolgozásban — mondja Béla Lajos. — Nyugatnémet technológiával 1 gramm angóragyapjúból 14 folyóméter fonalat készítenek, a magyarral hetet. Dupla mennyiségű alapanyag .esetén az ár is kétszeres, ez világos! Az angóra amúgy is ötször drágább, mint a birkagyapjú. Nem .az átlagfogyasztó veszi meg nyugaton sem az ebből készült termékeket, de azért bizonyos mennyiség elkelne belőle nálunk is. Most folynak a tárgyalások arról, hogy az egyik gyapjúipari vállalat olasz gépeket szerez be, ezeken angórát is fel lehet dolgozni. Csakhogy ez még beletelik egy-két évbe, s addig mi kizárólag a nyugati nyersanyagpiacoktól függünk. A Hungangóra törökbálinti telepén jövő évtől saját géppel bálázzák a beérkező árut. Az egyes gazdaságok gyapjúja ezentúl nem keveredhet össze, a bálákat címkével látják el, a minőségi ellenőrzést a nyugati partner végzi a saját telephelyén. Egyelőre ennyit tud tenni a 14 taggazdaság a minőség javítása érdekében. — Minden baj egyszerre zúdult a nyakunkba g- kesereg az elnök. — Egyszerre rosszabbodtak a külpiaci feltételek és szigorodtak a hazaiak. A szövetkezetben az ágazat meghatározó, tavaly a nyereség 50 százalékát az angóra hozta. A másik jelentős ágazattlnk, a szőlőtermesztés ugyancsak a mélyponton van. A tavalyi nyereségnek legfeljebb az egyharma- dát tudjuk elérni az idén. 1980 óta hazai árviszonyaink alaposan megváltoztak, minden megdrágult, az angóragyapjú ára viszont most visszaesett arra a viszonylag alacsony szintre, amelyen akkoriban volt. Még nem tartunk ott, hogy az ágazatot fel kellene számolni [S- de veszélyesen közel járunk hozzá. Magyar Ágnes Sínbuszok Malaysiába Az egykori neves Ganz-Mávag Vagon- és Gépgyár évek óta gazdasági nehézségekkel küzd. A gazdálkodás javítása ércekében tavaly hét önálló vállalatra bomlott az egykori nagyüzem. Közülük a legnagyobb, a Ganz Mozdony- és Vagongyár Vállalat az eltelt időszakban sem tudta valóra váltam a megújhodási elképzeléseket, igaz, ebben fontos szerepet játszott az önállósuláskor „örökölt” több milliárd forintos adósság. Az elmúlt hetekben lezajlott csődeljárást követően további önálló gazdálkodásukra nincs mód, több hazai, esetleg külföldi cég érdekszövetsége révén születhet újjá a hazai járműgyártás. A gyár alaptermelésének jelentős hányadát adja a malaysiai megrendelésre készülő 10 sínbusz, melyek elővárosi forgalomhoz készülnek. Ezek kocsiszekrényét — az Ikarusszal való együttműködés keretében — lemezeit szintig az utóbbi vállalat kiskunhalasi gyárában állították elő. (MTI—fotó) Féltve őrzött tyúkjaink IránvjelzőI Óvjuk, védjük a gyalogosokat! Aki háziállatot tart, jól tudja, menynyire fontos, hogy ne tizedelje állományát valamilyen betegség. Á vírusok, baktériumok elleni védekezés, a különböző vakcinák előállítása ma már nem okoz nehézséget, ám igencsak hosszú és felelősségteljes munkára volt és van szükség ahhoz,'hogy a kutatók megfejtsék a betegségek titkait, hiszen a védekezésre alkalmas oltóanyagok és rendszabályok kidolgozása csak kellő ismeretek birtokában lehetséges. Az otthon tennivalói között előkelő helyet foglal el a baromfi tartása, tenyésztése. Az MTA Állatorvostudományi Kutatóintézete munkatársai, dr. Németh István kandidátus vezetésével egyes dagaúatkeltő vírusok okozta betegségekkel kapcsolatban végeztek fontos kórtani és járvány tani kutatásokat, ugyanakkor immundiagnosztikai eljárásokat dolgoztak ki ellenük. A vizsgálatok lényegébeh két fő irányban folytak — kezdte az ismertetést dr. Németh István. — Az egyik fő feladat kiegészítő immundiagnosztikai eljárás kidolgozása volt a házityúk két legfontosabb vírusos eredetű daganatos megbetegedésének, a Marek-féle betegségnek (a betegség első leírója magyar tudós, Marek József professzor volt, innen az elnevezés) és<a limfoid leukózisnak az elkülönitése. E betegségek elkülönítő diagnosztizálása még ma is sok gondot okoz a gyakorlatban. Az elmúlt évtized kutatásai kiderítették, hogy a két betegségnek a vírusa által keltett daganatok más-más jellegű sejtekből állnak. A sejtek közötti Jcü- lönbségek kimutatása alapján nyílt mód arra, hogy e két betegséget megbízhatóan el tudjuk különíteni problematikus esetekben. Ahhoz persze, hogy ilyen eljárást kidolgozzunk, számos immunkémiai munkára volt szükség. Ezekre a sejtekre ugyanis meghatározott sejtfelszíni antigének jellemzők. Nevezetesen: a Marek-féle betegség vírusa által előidézett daganatok túlnyomórészt úgynevezett T-nyiroksejtekből (limfocitákból) állnak, olyan meghatározott jegyekkel, tulajdonságokkal, amelyek csak ezekre a sejtekre jellemzőek. A limfoid leukózis során kialakuló daganatok viszont csaknem kizárólag IgM immunglobulint termelő B- sejteket tartalmaznak. Tehát, ha mi ezeket a sejteket ki tudjuk mutatni a gyanús daganatok szövettani feldolgozás során, egyértelműen eldönthető az, hogy a daganat a Marek-féle betegség vagy pedig a limfoid leukózis következtében jött-e létre. A Marek-féle betegség hathetes kortól bármikor előfordulhat, a másik csak tizenhathetes kortól. Bár a két betegség rendszerint megbízhatóan elkülöníthető, a daganatok kórtani képének nagyfokú hasonlósága és a tipikusnak tartott elváltozások gyakori hi- ánya miatt azonban az elkülönítő kórjelzés sokszor igen nehéz, különösen a Marek-féle betegség ellen vakci- názott felnőtt állatokban. A Marek- féle betegség ellen rendszeresen vakci- náznak, méghozzá sikerrel. A másik ellen semmilyen specifikus védekezési lehetőség nem ismert. Egy dolgot lehet tenni: elő lehet állítani vírustól mentes állományokat. Ilyenek hazánkban is vannak. Kutatásaink másik iránya a daganatkeltő vírusoknak egy másik csoportjával, az úgynevezett retikuloendo- teliózis víruscsoporttal végzett munkánk. Ijzek a vírusok különféle házi és vadon élő madarakban fordulnak elő. Jellemző rájuk, hogy vagy daganatos betegséget okoznak, vagy nem daganatos kórképeket idéznek elő, mint például fejlődésben vájó visszamaradás, tol- lasodási zavar, lesoványodás, vérszegénység, lépelhalás, mirigyesgyomor- gyulladás, a központi nyirokszervek sorvadása, a környéki idegek gyulladása, ezenkívül gátolják az immun- rendszer normális működését, s így csökkentik az állatok ellenálló képességét. E betegség hazai előfordulásáról a mi kutatásaink előtt nem volt tudomásunk. Kollégámmal, dr. Drén Csabával — együttműködve az Állategészségügyi Intézet szakembereivel'—először állapítottuk meg ezt a betegséget fácánokban. Eredményeinket közültük a megfelelő szakfolyóiratokban, és ismertettük őket különböző tudományos rendezvényeken is. Nem szerénytelenség, ha azt mondom, hogy kutatásaink hazai vonatkozásban úttörőek, egyes eredményeink pedig nemzetközi érdeklődésre is számot tarthatnak. H. M. Szuperszegfű Bulgáriából A világ már eddig is ismert szupermarketet, szupermant. szuper- komputereket stb..., de szuper- szegfűt még nem. Ezért fogadták a szakemberek nagy érdeklődéssel a hírt, hogy Bulgáriában kikísérleteztek egy szuperszegfűt. Különlegessége, hogy virágjának átmérője eléri a 12 centimétert, s ez mintegy háromszorosa a szegfűk átlagos virág- méretének. Természetesen a szárak is hosszabbak, egyeseknél még a két métert is meghaladják. Meglepődésre adott okot az a tény is, hogy a szuperszegfű szülőhazája nem a virágkertészetéről híres Hollandia, hanem Bulgária, amely eddig csak rózsáival büszkélkedhetett. A fajtát szelekciós módszer segítségével fejlesztették ki. Kigondoló- ja Alekszander Bojkov volt, a szófiai Szelka vállalat kutatási vezetője. Ez a vállalat karolta fel az újfajta szegfűk kitermesztését és teijesztését. Természetesen a vállalat ez irányú tudományos és kereskedelmi tevékenységének részleteit üzleti okokból hallgatás övezi. Annyit azért megtudhattunk, hogy tizenöt országból érdeklődtek már az új szegfűk iránt. A szuper szegfűk nemcsak szebbek hagyományos társaiknál, de gazdasági szempontból is több előnyös tulajdonsággal rendelkeznek. Az új növények erősebbek, s így az egy négyzetméteren termő virágok szánta több az eddig ismert fajták bármelyikénél. Az átlagosan “száz darabra jutó extra minőségű virágok száma déri a kilencvenet, mert az új fajtának erősebb, hosszabb és egyenesebb a szára, fejlettebbek a levelei és rugalmasabbak a szirmai. A szuperszegfük ellenállóbbak a tömegtermelésnél fellepő betegségekkel szemben is. , Tartósság szempontjából is felül- múlják a hagyományos szegfűket, hiszen a vágás után két héttel még úgy néznek ki, mintha alig néhány órája vágták volna le őket Megőrzik frisseségüket és illatukat is. Iveling Aszjova (Sofia-Press—-MTI-Press) Minden járművet „kísér” egy-egy veszélyzóna, vagyis olyan útszakasz, amelyen belül a vezető a járművét már nem állíthatja meg. A veszélyzóna hosszúsága függ a jármű sebességétől, az út állapotától (száraz, nedves, csúszós keramit, makadám stb.), a jármű állapotától (gumik, fékek, úttartás stb.), a vezető látásélességétől és észlelési idejétől. Általában egy másodperc észlelési időre van szüksége égy közepes képességű vezetőnek ahhoz, hogy a fékre lépjen, miután a veszélyt megpillantotta maga előtt. A gépjárművezető udvarias gesztusát kísérő intés egyértelművé teszi a gyalogos számára, hogy a közeledő autó vezetője, mire a zebrához ér, minden bizonnyal megáll. Tehát ő bátran áthaladhat előtte az úttesten. De vigyázzunk! Soha ne szorgalmazzuk a gyalogos áthaladását magunk előtt akkor, ,ha a mellettünk lévő sávban egy másik kocsi robogva „(ezt a tükörből láthatjuk) és feltehetően lassítás nélkül közeledik. Ennek vezetője ugyanis sokszor nem láthatja az udvarias vezető még ugyancsak mozgásban lévő autójától takart gyalogosokat, akik így éppen az előzékenység áldozatai lehetnek. A gyalogosok néha a széles úttest közepén ragadnak. Különösen veszélyes lehet ez számukra, ha a síneken villamos, az úton pedig — valamennyi sávban autó is közlekedik. Ilyenkor a gyalogos szinte beékelődik a mozgó járművek közé és veszélytelenül sem előre, sem hátra nem tud már lépni. A’belső sávban odaérkező járművezetőnek ilyenkor le kell fékeznie, mert a sínek mellett álló gyalogos a nagy sebességgel érkező autótól való félelmében esetleg éppen a villamos elé léphet. A kijelölt gyalogátkelőhelyet pedig még nagyobb óvatossággal közelítsük meg akkor, ha közvetlen közelben a gyalogosok szabad kilátását nagyméretű parkoló jármű (megállóban veszteglő autóbusz stb.) zavarja. Esti, éjszakai vezetéskor egy-egy utca vagy tér megvilágítását vizsgálva nem is annyira a megvilágítás erőssége,, mint inkább a fényeloszlás egyenletessége a döntő. Á sok egyéb zavaró fény" tői terhes városi utcán például különösen ügyelniük kell a gépjárművezetőknek arra, hogy a különböző öltözékű gyalogosok nem mindig vehetők egyformán észre. Éppen ezért nem mindegy az sem, hogy milyen világítással közlekedünk. A jól megvilágított utcán Ausztriában a 15—24 évesek a népességben elfoglalt arányuknál jóval nagyobb számban részesei az éjszakai közlekedési baleseteknek. A vizsgálatok szerint ez a tény szoros kapcsolatban áll a diszkóklubok látogatásával és az alkoholfogyasztással. Ezért néhány tartományban az alkoholmentes italok eladásának ösztönzésére eltörölték azok forgalmi adóját a .diszkótulajdonosok számára. Bécsben az éjszakai órákban külön iránybuszokat üzemeltetnek a diszkóból hazatérő fiatalok számára. * A fiatalok ittas vezetésének mérséklése szempontjából hatékonynak bizonyult az a jogi intézkedés, hogy az USA legtöbb államában felemelték az alko- holvásárlás törvényes korhatárát, 18- ról 21 évre. Ha minden,’államban bevezetnék a 21 éves korhatárt, ez az intézkedés a becslések szerint évente 1100 emberéletet menthetne meg. * A fiatal járművezetők általában kevesebb alkoholt fogyasztanak vezetés előtt, mint az idősebbek, mégis gyakrabban keverednek ittas állapotban balesetbe. Ennek több oka van: a vezetési gyakorlatlanság, tapasztalatlanság az alkohol hatásával kapcsolatban, az alkohol hatására fokozódó kockázat- vállalás, a fiatalok egyébként is kockáztatóbb vezetési szokásai * Hazánkban a különböző járműkategóriákba tartozó vezetők közül a segédmotor-kerékpárosok esetében a legmagasabb az ittas vezetők aránya. A balesetek csaknem egyharmadát ittasan okozzák. Náluk a legmagasabb a 0,8 ezrelék feletti véralkoholszinttel okozott balesetek részaránya is. A legtöbb ittas baleset lakott területen kívül következik be: itt a segédmotor-kerékpárral okozott balesetek 40 százalékában a vezető ittas volt. este a sziluetthatás révén könnyen észrevesszük az utunkba kerülő sötétruhás gyalogjárókat. Érvényét veszti viszont a sziluetthatás akkor, ha a gyalogjáró világosszürke öltözéket visel. Ugyanezt tapasztalhatjuk a sötét és világos fényezésű autóknál is. Ahhoz, hogy a gépjárművezető a városi forgalomban a kocsiját valóban rutinosan és kockázat nélkül irányítani tudja, meg kell tanulnia azt is, hogy a gyalogos általában hogyan mozog, milyen szokásokat vesz fel egy-egy kritikus helyzetben. A gépjárművezetőknek a gyalogosok felbukkanásával mindenütt számolniuk kell. Nemcsak az élettanilag hozzánk hasonló alkatú emberek keresztezhetik a mi utunkat, hanem olyanok is, akiknek az érzékei korántsem azonosak a mienkkel. Közöttük találjuk a gyenge látású (vagy éppen vak) és hallású embertársainkat, a mozgásukban valamilyen okból korlátozottakat, vagy akár a veszélyhelyzeteket érzékelni már, vagy még nem tudó öregeket, gyerekeket. Nagyon sok olyan gyalogos van, akitől nem várhatjuk el, hogy a féktávolság, az észlelési idő, az útburkolati adottság törvényszerűségeit felismeije. A sorozatos veszélyhelyzeteket teremtő járókelők mellett a baleseti áldozatok többsége az ilyen gyalogosok közül kerül ki. Különösen nagy gonddal vezessük gépjárművünket, ha az utcán gyermekek közelednek. A világstatisztika szerint a közúti közlekedési balesetek során meghalt vagy megsérült gyermekek közel 50 százalékát járművezetők ütötték el, gyalogosan közlekedtek. Ez szinte hihetetlennek tűnik, hiszen a gyermekek általában jó fizikai adottsá-- gúak, friss gondolkodásúak és gyors a helyzetfelismerési készségük. Azonban játékos könnyedségük feledteti velük, hogy labdázás, kerékpározás közben a közúton veszély közeledik. A városi utcákon, ahol a járdaszegélyt az egyik vagy másik oldalon esetleg mindkettőn—parkoló kocsisor foglalja el —, mindig számolni kell azzal,'hogy két autó közül (amelyek esetleg teljesen takarják az embert) az utca túlsó oldalára igyekvő gyalogos lép elénk. A járdán közlekedő és éppen átkelni szándékozó gyalogos készülődését megpülantva hasznosíthatjuk a közvetett megfigyeléssel kapcsolatos rutinunkat. A különféle barbiturátok (mint például a dorlotyn. a tardyl, az etoval, a hipnoval, a sevenal, a novopan) már mérsékelt mennyiségű szeszes itallal együtt bevéve is csökkentik az ítélőképességet és a válaszreakciókat. Ugyanakkor nő a nyugtató és altató hatás. * A 0,8—1,5 ezrelék véralkohol- koncentráció esetén a mozgáskoordinációban fokozott zavarok léphetnek fel. Megnehezül a közlekedési jelzések értelmezése, koncentrációs zavarok jelentkezhetnek. Ez az állapot orvosi szempontból még csak közepes befolyásoltságnak számít, viszont súlyos következményei lehetnek. Az alkohol hatását fokozza a rossz pszichés állapot (idegeskedés, szorongás), a leromlott fizikai kondíció (fáradtság, betegség) és bizonyos gyógyszerek (elsősorban a nyugtatok és az altatók). * Az ittas és a nem ittas járművezetők által okozott balesetek sebességelemzése azt mutatja, hogy amíg az 50 kilomé- ter/óra alatti sebességtartományban a józanok szerepe a nagyobb, addig az ennél magasabb sebességtartományban az ittas járművezetők játsszák a jelentősebb szerepet. Ebből már csaknem Önként következik az is, hogy — miként a statisztikai adatok mutatják — a gépjárművezetők által ittasan előidézett balesetek körében magasabb a halálos és a súlyos kimenetelű balesetek aránya. * Az oldalszél komoly zavaró tényezőt jelent a személygépkocsiból és utánfutóból álló járműegyüttes stabilitására. Különösen a nagy oldalfelületű lakókocsik reagálnak érzékenyen. Állandó oldalszélhez a sebesség csökkentésével és ellenkormányzással lehet igazodni. A változó sebességű vagy akadályokkal elterelt szél (például nagy tehergépkocsi vagy autóbusz mellett való elhaladáskor) a vezetővel szemben nagyobb követelményeket támaszt. Ilyenkor a megfelelő sebesség mellett állandó kormánykorrekciókkal lehet az irányt megtartani. Jó, ha tudják a járművezetők
