Petőfi Népe, 1988. október (43. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-19 / 250. szám

w Wm 1988. október 19. • PETŐFI NÉPE • 5 Új vonások az adó- és pénzügyi ellenőrzésben Az adóreform bevezetése a gazdálkodásban, a költségvetési kapcsolatok nyilvántartásában, az elszámolások rendjében több lényeges változást je­lentett. A változások az adózási adminisztrációs, ügyvitelszervezési felada­tok területén eltérő súlyúak és hatásúak. Ez érvényes az adóalanyok teljes körére. Mindezeket azonban a különböző adóalanyok, az igazgatási és az adózással foglalkozó szervek is különféleképpen ítélik meg. A vállalatok, szövetkezetek, főként a kisiparosok, kiskereskedők és átalány szerint adózók, de sokszor még az adóhatóság is alábecsüli, alábe­csülte azt a munkatömeget, amely rájuk hárul az új módszerek bevezetése, a gyakorlati feladatok során. Ellentétes vélemények Még most is változóak a vélemények arról, hogyan alakul és változik az egyes adózók csoportjainak pénzügyi­gazdasági helyzete. Vannak, akik* főleg a kisvállalkozások (gazdasági munka- közösségek, vállalati gazdasági mun­kaközösségek) helyzetét tartják legne­hezebbnek, főleg részükre a kifizető ál­tal térítendő különadó miatt. Vannak, akik egyes gazdálkodók súlyos gazda­gsági helyzetéből adódó sokirányú, a gazdaságot és a társadalmat egyaránt érintő gondok megoldását nem látják: és hatásuktól tartanak. A társadalom bizonyos rétegei nem bíznak abban, hogy az adóapparátus képes lesz meg- ' adóztatni a sokat emlegetett láthatat­lan jövedelmeket. Jelentős azoknak a száma is, akik kétségbe vonják az új adózási rendszer igazságosságát. Min­dezek ismeretében úgy is lehet fogal­mazni, hogy az adóreformmal kapcso­latos eddigi megnyilatkozások ellenté­tes véleményeket tükröznek, amelyek természetesen vonatkoznak az adó- és pénzügyi ellenőrzési szervezet szerepé­re, feladataira és szándékára is. A gondok és a célok azonosak A reformintézkedések jó részé egy­aránt új és előzmény nélküli úgy az adózók, mint az ellenőrzési szervezet előtt. Ezért ebből is következik: min­den munkatársunk tudja, hogy az adó­zók is még a felkészülés időszakánál tartanak, az új jogszabályok megisme­rése, gyakorlati alkalmazása területén, így a gondok mindkét fél részéről azo­nosak. A szakmai ismereteket nekünk' is — az állandó fejlődés miatt — folya­matosan ki kell egészíteni, állandóan karban kell tartani, mert a szakszerű­ség csakis ezzel fejleszthető és kifogás­talansága csakis így közelíthető meg. Ezen törekvéseket segítik és szolgál­ják a különféle kiadványok, tovább­képzések, előadások, tanfolyamok. Az adózók számára is elérhetők a jogsza­bályokat ismertető sokféle magyarázó kiadványok. Szolgálatot tesz adóappa­rátusunk azzal is, hogy a megyében 8 helyen rendszeres ügyfélszolgálatot tartunk, ahol készséggel válaszolunk a feltett kérdésekre, útmutatással szolgá­lunk főleg a lakossági adózással kap­csolatos problémákra. A lakásépítéssel kapcsolatos általánosforgalmiadó- visszatérítési igényeket a benyújtás napján elintézzük. A nagyobb számú igényeket a helyszínen, a visszaigénylő lakóhelyén teljesítjük. Vizsgálati szakaszok Az adóellenőrzési szervezetnek szak­mai, gazdasági tekintetben is sajátos feladatot kell ellátni az egyéni adózók, a vállalkozók, a vállalatok és a szövet­kezetek körében. Az adóapparátusnak alapvető érdeke fűződik az adórend­szerjó működtetéséhez, az adók besze­déséhez, végeredményben az adóztatás előírás szerinti végrehajtásához. Az 1988. január 1-jével bevezetett adórendszer szervezetünkre sokkal na­gyobb feladatot hárított, mint az ezt megelőző gazdasági változások eddig jelentettek. Az adóreform bevezetését és műkö­dését négy szakaszban vizsgáltuk a be­vezetés sorrendjében, és most az utolsó, negyedik vizsgálati szakasz van folya­matban. A vizsgálatokat bizonyos ese­tekben rövidített, illetve egyszerűsített formában végezzük. Ezekre ott kerül sor, ahol a korábbi ellenőrzések során szerzett tapasztalatok szerint a pénz­ügyi helyzet, a költségvetéssel kapcso­latos pénzügyi kötelezettségek, a szám­viteli rend és bizonylati fegyelem és a belső ellenőrzés helyzete kiegyensúlyo­zott és általában rend van. Szóba jöhetnek még az olyan adó- ' alanyok is, akiknél a költségvetési kap­csolatok nem jelentősek és akik koráb­ban is megfeleltek a követelményeknek. Tehát a differenciálást erőteljesen al­kalmazzuk, így előnyt élveznek a fe­gyelmezett, a szabályszerűségi feltétele­ket megfelelően biztosító, a mérlegbe­számolójukat és bevallásukat, önellen­őrzésüket hibátlanul végzők, valamint akik az arra jogosult könyvszakértővel, illetve előirt képesítéssel rendelkező taggal működő szervezettel — az adó­hatósághoz történő benyújtás előtt —■ adatszolgáltatásukat felül vizsgál tatjálc. A vállalkozói adó alá tartozó belföldi társaságok közül a vizsgálatokat csak azoknál a vállalati gazdasági munka- közösségeknél hagyjuk el, ahol a válla­lat megfelelő rendet követel meg velük szemben. Mérlegeljük olyan múltra vo­natkozó vizsgálatok elhagyását is, ahol a „számadásokat” könyvelő gm-ek végzik, és itt is olyanok a múltbeli ta­pasztalatok, hogy korábban a követel­ményeknek megfeleltek. A többi kisvál­lalkozásnál, valamint a magánosoknál a múltra vonatkozó vizsgálatoktól nem lehet eltekinteni. Az 1988. évet követő évek ellenőrzési feladatainak tervezésé­nél és szervezésénél általános elvként veendő figyelembe, hogy az 1988-ban esedékes, de az adóreformra történő át­térés miatt nem ütemezett vizsgálatok véglegesen nem maradnak el, hanem ezekre később kerül sor. A rendkívüli események miatti vizs­gálatokat (pl. új alakulás, veszteséges gazdálkodás stb.) az adóalanyok egyik körében sem hagyhatjuk el. Természetesen egyes vizsgálatok el­hagyásával, az egyszerűsített vizsgála­tok lefolytatásával felszabaduló mun­kaidőt az adóreform, intézkedéseire koncentráljuk. Ilyen például az a sze­mélyi jövedelemadó próbabevallásával kapcsolatos, soron kívüli feladat, ame­lyet a megyében mintegy*— ezt önkén­tesen vállaló — ezer magánszemély nyomtatványkitöltése esetén kellett el­végezni. ÁFA-visszajuttatás — azonnal Az adóreformmal kapcsolatos saját­ságos feladatok döntő része 1989. első negyedévére tehető, például a mintegy •80—100 ezer személyijövedelemadó- bevallás átvétele, ellenőrzése, feldolgo­zása. Az idei feladatok között megem­lítem, hogy a magánlakás-építéssel, ja­vítással, tatarozással, karbantartással, lakásbővítéssel, lakáskorszerűsítéssel kapcsolatos, a lakosság által Visszaigé­nyelt általános forgalmi adó vissztéríté- se mintegy tízezer igénylőnek több száz millió forint visszatérítés teljesítését je­lenti anélkül, hogy erre 30 napot kelle­ne várniuk, mert az igénylés benyújtása napján az állampolgár megkapja a kért összeget, ha okmányai és kérelme rend­ben vannak. Minden törvényes eszközzel segíteni kívánjuk az adóalanyokat az adóre­formmal összefüggő feladataik végre­hajtásában. Ennek során új adónemen­ként (általános forgalmi adó: ÁFA, személyi jövedelemadó: SZJA, vállal­kozói adó: VA) részletes útmutatók áll­nak az adóalanyok rendelkezésére, ezen belül kiemelten a lakosság részére több anyag is rendelkezésre áll és ké­szül még. A vállalatok és szövetkezetek ágaza­tonként is kaptak tájékoztatót, segéd­leteket és .tartottunk és még tartunk előadásokat is, melyeket az évközi négy szakaszban végzett megfigyelések tapasztalataival is kiegészítünk. Az év közben felfedett problémákat, az ész­lelt hiányosságokat nem jegyzőköny­vezzük, csupán emlékeztetőben rögzít­jük. Ezeket az adóalanyról felfektetett külön dossziéban helyezzük el, rögzítve a megállapításokat. Ennek keretében megadjuk a segítséget és időt biztosí­tunk a hiányosságok, a hibák felszá­molásához. Szankcionálásra a majdani szabályszerűségi vizsgálat idején (1989 —1990-ben) csak akkor kerül sor; ha — az ellenőrzés ellenére — hasonló hibákat és hiányosságokat tárunk fel, vagyis ha azok ismétlődését tapasztal­juk. Hatósági Szerepkörben A tájékoztató, segítő jellegű felada­tainkat a vállalkozói adó fizetésére kö­telezett adóalanyoknál 1988-ban le­folytatandó ellenőrzéseink keretében kívánjuk ellátni. A költségvetési szerveket és intézmé­nyeiket kifejezetten csak azzal a céllal keressük meg, hogy az adóreform pá­lyára állítását hogyan hajtják végre. Ugyanis ezen utóbbi adóalanyok eddi­gi ellenőrzési gyakorlata nem változik, tehát szakmai feladataik ellátásának ellenőrzése továbbra sem tartozik ellenőrzési szervezetünk feladat- és ha­táskörébe. Viszont hatósági feladatokat látunk el a vállalatoknál, a szövetkezeteknél, amikor az átállással összefüggő felada­tokat — például bérbruttósítást; kész­letátértékelést, a mérleg rendező tételé­nek könyvelését -|9 ellenőrizzük. Már nem tanácsot adunk, hanem a felsorolt feladatok végrehajtásának szabálysze­rűségét vizsgáljuk. Ilyenkor— szabály­talanság esetén 13- a megállapításokat jegyzőkönyvben rögzítjük, és határo­zatban kötelezzük a gazdálkodót, a vállalkozót számításainak, mérlegének módosítására, és általában e témákban ekkor sem szankcionálunk. Ezzel is le­hetővé válik, hogy az ellenőrzöttek bír­ságmentesen tisztázzák 1988. évi szám­adásaikat, rendezzék a költségvetéssel szembeni kötelezettségüket (késedel­mes költségvetési fizetés esetén termé­szetesen késedelmi pótlékot kell fizet­ni). Lényegében az 1989—1990. évben tartandó (de 1988, évet érintő) ellenőr­zések egyes szabályszerűségi feladatait már most is vizsgáljuk, azért, hogy se­gítsük a gazdálkodókat az új szabályo­zók közötti eligazodásban, azért, hogy a következő évek számításai helyes ala­pokon történjenek. Türelemmel, megértéssel Szüret a kicsik segítségével Kecskeméten, az Alföld Mezőgazda- sági Szakszövetkezetben másfél hete kezdték meg a szőlő szedését. A szö­vetkezeti brigádon kívül a Piarista Gimnázium több mint száz diákja dol­gozik a negyven hektárnyi Kövidinka betakarításánál. Kétszáz tonna termést várnak. Képeinken a szakszövetkezeti dolgozók és a Napsugár utcai óvoda nagycsoportosai szedik a szőlőt a ka- dafalvi területen. (Kép és szöveg: Méhesi Éva) Az adóreform átmeneti időszakában végzett vizsgálataink során — 1988. évre vonatkozóan E- türelmet és meg­értést tanúsítunk. 1989-ben vagy 1990- ben, 1988. évre vonatkozóan az átállás­sal összefüggésben elkövetett szabály­talanságért, hiányosságokért csak a fél­revezető szándék vitathatatlansága ese­tén alkalmazunk szankciókat. Ennek az elvnek a következetes érvényesítésé­re nem egyszerűen a felső vezetés köte­lezi az ellenőrzési szervezetet, hanem ezt tartalmazza maga a törvény. Ez az elv kivétel nélkül minden adóalanyra általános érvénnyel vonatkozik. Egymás feladatait, helyzetét, lehető­ségeit, nehézségeit megértve, és egy­mást, segítve, a kölcsönös nyíltság és őszinteség elve alapján lehet pályára állítani és jól működtetni az új adó­rendszert. Bár ez kissé furcsán hangzik, de valójában a sikeres megoldás min­denkinek, az adózónak és az adóható­ságnak egyaránt közös érdeke. Sándor Miklós, az APEH Bács-Kiskun Megyei Igazgatóságának igazgatója BIZONYTALAN A BAROMFIPIAC A baromfitar­tás a mezőgazda- sági üzemekben aránylag gyorsan „pörgő”, folya­matos bevételt hozó ágazat. A még a közeli múltban is biztos jövedelmű tevé­kenység körül azonban egyre több az előre nem látható bizonyta­lanság. A szak­emberek felméré­sei szerint például a pecsenyecsirke iránt érezhetően csökken a külpia­ci kereslet. A Kecskeméti Baromfifeldolgo­zó Vállalat keres­kedelmi igazgató­ja, Arató Sándor most október közepén Ay csak azt állíthatja biz­tonsággal, hogy a termelőkkel a szerző­déskötéseket november végén, decem­ber elején megkezdik. De arról,' hogy ezek milyen konkrétumokat tartalmaz­nak majd, nincs elképzelés. Nem dőlt még el ugyanis, hogy á következő esz­tendőben az export támogatása milyen mértékű lesz — ha lesz egyáltalán — és hogy a takarmányárak mennyire emel­kednek. Pedig ezektől nagymértékben függ, hogy a feldolgozó jövőre mennyi élő állat fogadására vállalkozik. Ez pe­dig természetesen a termelőkhöz csato- lódik vissza, hiszen a jövő évi állattar­tásuk nagyságrendjét ez határozza meg. Már most, pontosan e bizonyta­Kevesebb a csirke, több a víziszárnyas Műanyag rekeszben érkeznek a szárnyasok lanságok miatt, több termelő gazdaság döntött úgy, hogy „egyelőre szünetelte­ti a baromfinevelést”. A piac, a szabá­lyozók és a termelés kiszámíthatatlan­ságára a kecskeméti vállalat szak­emberei azzal válaszoltak, hogy a csak csirke feldolgozására alkalmas gépsorukat egy műszakban üzemelte­tik, a nemrégen beállított úgynevezett kombinált vonalon pedig két műszak­ban ugyan, de szinten tartják . ’■< rme- lést. Ez voltaképpen a vizisv.;.: ; isok és a pulyka feldolgozása felé „tolja el” a termékszerkezetet. Az ezekből ké­szült termékek külpiacán ugyanis még van helyük a Kecskeméten készültek­nek. A vállalat idei tervszámai már tükröz­ték ezt a módosítást, hiszen míg a múlt évben43 ezer tonna feldolgozott barom- / fiból 29 ezer tonna volt a csirke, addig az idei elképzelés szerint 47 ezer tonnából ugyanennyi. Az év eddigi időszakának adatai alapján azonban ezek a mutatók ugyanúgy nem teljesülnek, ahogy a gyár idei 162 millió forintos nyereségterve sem, pedig ez kis híján 80 millió forinttal kevesebb, mint a tavaly elért. G. E. szovjetunió Maszekok és százalékok Több mint egy éve van érvényben a Szovjetunióban a magánmunkáról szóló törvény, de mindmáig nem csi­tultak el a viták a magán- és a szövet­kezeti munka gazdasági hatékonysá­gáról és célszerűségéről. Erre vall az a felmérés is, amelyet a Komszomol KB kezdeményezésére végeztek. Sajnálatos, de a várakozásokkal el­lentétben az eltelt év alatt valamelyest csökkent a lakosság szemében a nem állami szektor tekintélye. Egy évvel* ezelőtt még a megkérdezettek 67 szá­zaléka az új munkaformák híve volt, az idei adatok szerint gyakorlatukat azonban már csak 58 százalék helye­selte és kétszeresére — 14 százalékra — növekedett a helytelenítők száma. Mi okozta a csalódást? Ma olyan paradoxonnak tűnő helyzet alakult lei, hogy a szövetkezők figyelmen kívül hagyják a lakosság igényeit. A maszek és a kisszövetkeze­ti szolgáltatások elsősorban a közét­keztetésre, a magántaxira, szabósá­gokra korlátozódnak, miközben a la­kosság szerint elsősorban lakásfelújí­tásra, lakáscsere-szervezésre, gépko­csi-, rádió- és tévéjavításra, magán- orvosi praxisra lenne szükség. Van azonban más ok is. A tavalyi vizsgálódások szerint a magán és a kisszövetkezéti tevékenységet elsősor­ban olyan 25-30 év közötti fiatalok választották, akik anyagilag nehéz helyzetben voltak és a családon belül az egy főre jutó kereset nem érte el a 80 rubelt. A megkérdezettek 48 száza­lékánál az anyagi helyzet javítása a fő cél, s csupán egyhármaduk látja eb­P 1 ■ ben a formában alkotó erőinek ki­bontakozási lehetőségét. A kialakuló maszek és kisszövetke- zeti fórmában nyilvánvalóan nem hosszú életűek azok, akik minőséget nem garantálva, az áru és szolgálta­táshiányt kihasználva akarnak meg- tollasodni. A konkurencia ki fogja őket szorítani a piacról. A mindent ma megszerezni szemléletet nagyrészt az is magyarázza, hogy bizonytalan­ság van ennek az ágazatnak a jövőjét illetően. A megkérdezett kisszövetke- zetieknek csupán 48 százaléka mond- . ta azt, hogy akadálytalanul megkapta a működési engedélyt és munkához láthatott. Gyakran nehéz beszerezni az anyagot, helyiséget és közlekedési eszközt bérelni. S ami szintén nem elhanyagolható, a megkérdezettek 22 százaléka jelezte, hogy gyakran érzik munkatársaik, szomszédaik és a helyi szervek rosszindulatát. A magán- és a kisszövetkezeti szfé­rában dolgozók és klienseik eltérően ítélik meg áz elsők keresetét. A fo­gyasztók 18 százaléka helyteleníti a saját munkával szerzett magasabb ke­resetet. A felmérés tanúsítja, hogy a lakos­ság elégedetlen a maszek cikkek ma­gas árával, 54 százalékuk szigorú ár­korlátozást és ellenőrzést követel. Ma a magántermelők 42 százaléka kiske­reskedelmi áron, az üzletekben szerzi be a gyakran állami dotációt élvező nyersanyagot, a vállalatokkal kötött szerződés alapján 49 százalékuk vásá­rol termelési hulladékot olcsón, de termékeikét a beszerzési ártól függet­len piaci áron értékesítik. A sok rendezetlen kérdés oda veze­tett, hogy egy év alatt kétszeresére. 18 százalékra nőtt azoknak a száma, aki csak nyereségszerzési lehetőséget lát­nak a magán- és a kisszövetkezeti munkában. Ebben kétségtelenül sze­repe van a tömegtudatban kialakult nézetnek a „túlzott meggazdagodás­ról”, az évtizedek alatt meggyökerese­dett egyenlősdinek, amely szerint a szocializmussal nem egyeztethetők össze a magas személyi jövedelmek. A vizsgálódások szerint a magán- és szövetkezeti keresetek az országos átlagkeresetnél 80-90 százalékkal ma­gasabbak, 300 rubel körül mozognak. A maszekok szerint a minimális kere­set legalább 180 rubel kell hogy le­gyen. A kétszeres keresethez még 6 órás munka szükséges, vagyis gya-' korlatilag második műszakot is kell 'teljesíteni. Franc Seregi (APN—MTI-Pjess) *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents