Petőfi Népe, 1988. október (43. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-03 / 236. szám

1988. október 3. • PETŐFI NÉPE • 5 9 Szakács Imre már a 18. szezonban ül a kombájnon. 9 Tóth Jó­zsef traktoros minden szem­re H vigyáz. (Balra) M 'egyeszerte megkezdték a ku- . konca betakarítását. A Hartai Erdei Ferenc Termelőszö­vetkezetben egy hete dolgoznak a táblákon. A közel 1400 hektárnyi területről mintegy 20 munkanap alatt szeretnék betakarítani a ter­mést. Ezek a jó teljesítményű gépek egyenként mintegy 10 vagon kuko­ricát vágnak le naponta. Sajnos, a termés nem valami sok, hiszen hek­táronként már az 50-60 mázsa is jónak számít az idei aszályos évben. (P. Z.) Javában végzik a me­zőgazdasági üzentekben a kukorica betakarítását. . Már ahoi az aszály miatti kiesések egyáltalán meg­engedik, hogy betakarí­tásról eskessék szó. Szűrte nincs ofyan mezőgazdasá­gi nagyüzem, ahol a sze­mesnek aeánt terűiét ki­sebb, de inkább nagyobb hányadát már kényszerű­ségből le ne kellett volna silózni. Miiyen helyzetben van Bács-Kiskun megye kukoricatermelése 1988- ban, országos viszonyítás alapján? Erről érdeklőd­tünk e megyét jól ismerő szakemberektől: Kukorica-kép A Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium osztályveze­tő-helyettese, dr. Eke István csep­pet sem derűlátó: — Országosan lényegesen jobb termésre lehetett számítani a kez­detekben. Minden lehetőség meg­volt arra, hogy a kilátásainkat jó­nak könyveljük el. Egészen addig, míg a mindennap várt eső helyett kánikulai forróságok nem érkez­tek, akadályozva a kukoricák ter­mékenyülését, fejlődését. Hazánk sok helyén, így Békésben, Tolná­ban, Baranyában és Önöknél, Bács-Kiskunban szinte mérhetetle­nül kevés volt ezekben a hónapok­ban a lehullott csapadék mennyi­sége! Ma úgy ítéljük meg, hogy az or­szág állatállományának takar­mányszükséglete meglesz. Annak ellenére, hogy a kényszersilózott kukoricákból készült tömegtakar­mányok minősége, beltartalmi érté­kei gyengék. A felméréseink szerint Bács-Kiskunban volt legnagyobb az aszályba károk hatalmasak. E pillanatban, a kukoricabeta­karítás derekán, csak a sokszor el­mondottakat lehet ismételni: min­den szemre, minden tárolóba hordható értékre szükség van. Azon kívül, egy kissé előremutató- an, el kellene gondolkodni több mindenen. Például az öntözésfej­lesztés nagyobb léptékű megvaló­sításán, bármibe is kerül! Meg kel­lene fontolni, hogy a leggyengébb területeken mit szabad termelni. És a gazdaságok anyagi helyzetén egy cseppet enyhítene-e, mondjuk, egy vetőmagár-kedvezmény? A Mezőgazdasági Minősítő In­tézet (MMI) témavezetője, Garzó Lajos, a fajtakísérletek tapasztala­tait mondta el: — Az eddigi aszályos években tartani tudta magát a Dunántúl, Hajdúság, az idén már ezek sem. Az országos kép sokkal rosszabb, mint az elmúlt esztendők bárme­lyikében. A MMI hazai 13 kísérleti helyén és mintegy 90 nagyüzemi kísérletében azért akadt néhány kukoricafajta, amelyik jobban tűr­te a szárazságot. Bár minden gaz­daságnak azt lehet csak ajánlani, hogy saját adottságai között pró­bálkozzon kiválasztani a neki leg­jobban megfelelőket. A tapasztalatok szerint a koráb­bi — 200—300-as FAO-számú — kukoricák viszonylag jobban tűr­ték a szárazságot. A Pioneer 3901, a Karla, a Pannónia megállta a helyét. A tavaly minősített NK-PX 9283, ami alacsony szárú egyéb­ként is, nagy meglepetésre általá­ban még kisebbre nőtt, de cső majd minden száron volt. A Kis­kun-kukoricák közül jó eredményt mutatnak a silók, így a Kiskun 4332-es fajtajelölt. Feltűnően jól viselte az időjárást az új fajtajelölt is, a P—3569-es, a korai éréscso­portban. Mindezek ellenére a vélemé­nyem az, högy ahol aszály volt, ott nem fajtakérdés, mennyi a hozam, hanem a kukorica tűrőképessége határozza meg döntően. A Magyar Tudományos Akadé­mia Martonvásári Kutató Intéze­tének tudományos munkatársa, dr. Hady Géza a Bács-Kiskun me­gyében beállított kísérletükről is beszélt: — A magyar kukoricatermés az idén rendkívül heterogén. Az or­szág egyik végében ugyanaz a hib­rid jó közepes termést ad, míg má­sutt kényszersilózásra került. Az intézet ebben az évben a Császár­töltési Kossuth Termelőszövetke­zettel vette fel a kapcsolatot. Itt nagyüzemi fajtakísérletet alakítot­tunk ki, négy hibridünkkel. Ez az év, sajnos, jó alkalom lett arra, hogy a fajtáink bizonyíthassák, életképesek-e a „sivatagi” körül­mények között. Az országos kísér­letben is jól szereplő elismert fajta, az LG 23-79-es és a kifejezetten silónak való MV—TO 438-as itt is megállta a hdyét. Az ebben az év­ben még különlegességnek számító császártöltési kísérlet tapasztalata­it szeretnénk kiteijeszteni, a teljes fajtasort használni ezeken a terüle­teken. És ha erre még mód nyílik, a kimondottan homoki körülmé­nyekre is, a termelési rendszerek fajtabemutató sorát kiegészítjük. Gál Eszter Ipolgár „aranyláz** Éj Nem végleges adatok szerint 1988-ban Bulgáriában több mint 300 aranyásó fog egyéni szerződést kötni. Az áranyláz egyre több embert kerít hatalmába. Az Avra­mov család— Bisztra és Antonfj — diákok, tanulmánya­ikat egy évre felfüggesztették. Vladimir Hrisztov Gabro- vóból egy szerkezetet dolgozott ki az aranyhomok mosá­sára, amelyet a gyakorlatban a Duna melletti városból, Ruszéből származó Antonov család alkalmaz. Antono- vék Pávei fiuk asztmás megbetegedése miatt költöztek a !hegyvidékre. Itt az aranyásás fogja biztosítani megélheté­süket És nem csak a megélhetést. A tapasztalt aranyásók egy évad alatt (áprilistól novemberig) legalább négy- ötezer dollárt keresnek. h Kaliforniában és Alaszkában a múlt században az aranyláz az új, gazdag lelőhelyek feltárásával kezdődött. Évszázadunk végén a geológusok által keresztül-kasul bejárt Bulgária már nem kínai meglepetéseket Néhány hegyi forrás vizében és a vízparti homokbányákban azonban jó szerencsével még kimosható pár száz gramm­nyi arany havonta. j1 ;»Á bolgár „aranyláz” az aranyásókkal új feltételek mel­lett köthető egyéni szerződés lehetőségének megjelenésé­vel lángolt feF.A fizetés valutában történik. Bö gramm arany felvásárlási ára 550 dollár körül mozog. Ez a nyolcvangrammos kitermelés egész éves munkaviszonyt biztosít az összes szociális juttatással — táppénz, baleseti biztosítás, nyugdijjárulék — együtt. 1986-ban az aranyásás elsősorban a kalandorokat vonzotta, akik a „nagy halra" vadászva akartak meggaz­dagodni. De lelkesedésük hamar lelohadt. A csákány és a lapát, a több tonnányi homok és karács nehéznek bizonyult számukra. Ezenkívül az aranyásáshoz nein elegendő csak- a két erős kéz, geológiái ismeretekre, ügyességre és hozzáértésre, türelemre és kitartásra is szükség van. Ennek ellenére az „aranyláz” nem lankadt Két év alatt a jelentkezők összetétele szociális viszonylatban megvál­tozott, most egyre többen vannak a fiatal értelmiség képviselői közül. A „Pogled” c. népszerű bolgár hetilap ink.ibb c szakma vonzerejévé vall a nagy városok lakos­ságának körében A hegnek állal kínált természetes eléí­rnod a városi zaj, feszifitségiesísziBn^ ja­A haszon kölcsönös. A törvények szerint Bulgáriában az összes löld alatti kincs tulajdonosa az állam. A hegyi fonások aranykitermelését ipari méretekben megoldani nem gazdaságos. A fellelhető készletek kitermeléséhez így az egyéni szerződések rendszere d !éáaxhat<föbúfe\az: állam aranytartalékát |garapithatj^^^^Pgg™»BW lovagjai pedig valutaszamlájukaL .„. (Sofia-PresseMTl-Press) KECEL, PINTÉR MŰVEK Korunk hőse: a vállalkozó? Hazánkban ki ma a legérdekesebb ember Z So­kak csodálatának és irígységénekralanya? Aki­vel a legtöbben cserélné­nek? A költő panaszko­dik: alig van vevő verseire. A tudós keveseUi a felé irányuló ügyeimet. Kato­nának lenni nem népsze­rű. A színészek, popzené­szek tartják magukat a sztárlistán. De lehet, bogy a korunk bőse címet még­is a vállalkozó — maszek vagy szocialista — érde­melné ki, ha osztanának ilyet is a lapáttal szórt ki­válóságok mellett? Én rá szavaznék. Hisz’ ma már mindenki tudja: anyagi ja­vak nélkül a legszebb esz­mények is utópi­ák maradnak. S bogy ne maradjanak azok — állítjuk mostanában —, ehhez kellenek a vállalkozók, akik akár kicsiből is tudnak nagyot csinálni. Bármily hihetetlen: ebhez nem kell Amerikába menni, lehetséges napjaink hazai viszonyai között is. Pintér József keceli kisiparos bebizonyította. Igaz, az 6 pályája nem tekinthető tipikusnak. Bemutatni alig szükséges, hisz’ alakja fül-fölbukkan már nemcsak az itthoni, hanem a külföldi sajtóban, televízióban is. Az egyik lapból arról értesülünk, bogy Rubik Ernő után 6 Magyarország második leggazdagabb embere. (Itt utalnunk kell egy magas beosztású pénzügyi szakember nyilvá­nosság előtt elmondott véleményére: Rubik az első száz között sincs, ha a titkos bankbetéteket is ügyelembe vesszük.) Öreg, lerobbant autók javítá­sával kezdte mint kisiparos — tíz esztendeje, öt szákma mestereként — s ez év végére készen lesz a háromszáz főt foglalkoztató üzeme, amelyről azt áüítja: a legmodernebb lesz az országban. — Újfajta vezetéstechnológiát alkal­mazok — magyarázza Pintér József. — Minden számítógép alkalmazásával történik. A dolgozónak lesz egy mág­neses kártyája, azzal léphet be a mű­helybe, azzal indíthatja el a gépét, azzal állíthatja le, ha kávézni megy, a számí­tógép pedig rögzíti, hogy mennyi időt tölt tényleges termeléssel. Noszogatás­sal, győzködéssel nem foglalkozunk. Magyarországon ma 176 óra a kötele­ző munkaidő egy hónapban, de valójá­ban általában csak 40-50 órát dolgoz-, nak. Aki nálam 150 órát termel, az dupla pénzt vihet haza. A mérce: a ki­fogástalan munka. Az új üzem profilja — amelynek föl­építéséhez a keceli tanács megfelelő te­rületet adott a vállalkozónak, elkerü­lendő a régebben még előfordult vitákat a szomszédokkal — magasan kvalifi­kált kötőelem-, illetve gépgyártásra, va­lamint atomreaktoralkatrész-készitésre. tagolódik majd. Pintér József névjegyen egyébként ez áll: ipari robotokat, talál­mányokat, speciális célgépeket kivitele­ző kisiparos. Kínától az NSZK-ig több országba szállított és szállít. Ha mind­ezeket mérlegeljük, üzemének közszá­jon forgó elnevezése, a Pintér Művek korántsem pejoratív, még kevésbé lesz az január 1-jétől, amikor a mostani há­rom telep helyett az új gyárba költöznek munkásai. Hármójuknak—fiai, Csaba és Zsolt vele egyenrangú vállalkozók — összesen kilencven alkalmazottjuk van. A létszámfeltöltéshez többszörös a túljelentkezés. — Nem dicsekvésből mondom, de Kecelen és környékén státus lett nálam dolgozni — mondja a kisiparos. — Akárkit nem foglalkoztatok. A vezető vidéki munkatársaimnak szolgálati la­kást adok, az új üzemben százszemélyes étterem lesz, a toronyban. A vállalkozó irodája falán tervrajz látható a készülő szociális létesítmény­ről. Lent többlakásos ház és szálló, fölé (víz)torony magasodik, amelynek leg­magasabb pontja kilencven méter lesz. Ez a torony többféle rendeltetésű ha már épül, legyen különleges! Amilyen még nincs az országban. A Pintér Mű­vek tervezői tervezték és a Pintér Mű­vek építői építik, a lakásokkal együtt, csakúgy, mint mellette az új üzemet. Ez utóbbit februárban kezdték, december­ben készen lesz! — A torony acélszerkezetét is mi gyártjuk — tájékoztat a sikeres vállal­kozó. — Nem véletlenül terveztettem a vízellátásion kívül más funkcióra is, ugyanis új üzletágba kapcsolódok be. A Szelektív Fejlesztő és Hasznosító Részvénytársaság, a következő évtized­ben megrendezendő világkiállításra ké­szülve, 60 szállodából álló láncolatot hoz létre. Ebbe szállók be. Nyugati tő­két is bevonnak a nagyszabású terv megvalósításába. Javaslatomra az első szállodát Kecelen építjük föl. A torony, mint tartozék, kuriózum lesz; egy tájat nem fotelban ülve lehet megismerni. Ki­lencven méter magasból lefotózom a környéket és hazaviszem emlékbe a ké­pet —ebben van újdonság! Ezt nyújtjuk a szállodalánc egységeiben. Negyven tornyot rendeltek tőlem, én a részvénye­imért munkával fizetek. Kecel a szállo­da által — amelynek a Pintér Művek lesz a generál kivitelezője — bekapcso­lódott a nemzetközi idegenforgalomba, állandó jellegű és vonzó programokat szervezünk. Új munkaalkalmakat te­remtünk a helybelieknek. Mellesleg, amíg a Pintér Művek épí­tői a toronyszerkezet elkészülésére vár­nak majd, tető alá hoznak a tanácsnak, a községnek egy orvosi rendelőt, mint a tulajdonos mondja, jutányos áron. Egyébként bevallott és bizonyított tö­rekvése, hogy ötleteivel hasznára akar lenni szűkebb pátriájának, sőt a megyé- • nek is.., — Az az embertípus, amelyet ön meg­személyesít, vagyis a vállalkozó, úgy­mond kiment nálunk a divatból néhány évtizede. Honnan vette a mintát? Kitől tanult? A saját bőrömön tanultam meg, mit jelent vállalkozni. El szoktam me­sélni, hogyan csináltam az első komoly -üzletet: kameraállványokat gyártottam a tv-nek, pályázat alapján. Csak egy fú­rógépem volt, mindent kézzel csinál­tam, de megcsináltam! Nem bukhattam bele. Ez egymillió forintot hozott, ma már százmilliós megrendeléseknek te­szünk eleget. Leginkább újdonságokkal foglalkozunk, prototípusokkal, null­szériákkal. A saját pénzem viszem a vál­lalkozásba, ha bukók, én veszitek. Tud­ja, így dolgozni egészen más ám, mint ha a kockázat közös kasszát terhel... Állni kell az ellendrukkerek, az irigyek, az ostobák rohamait. Ezer ellendrukke­rem van. — Eddigi sikerében minek volt a leg­nagyobb szerepe: a szerencsének, a vál­lalkozói zsenialitásnak, netán valami másnak? — A szerencse szót nem szeretem. Csak a logikára építek. A szerencse hosszú távon semmit sem ér. Tégláról téglára haladva kell építeni a várat, és közben rengeteg csatát kell megnyerni azokkal szemben, akik máris támad­nak, máris szétrombolnák. —Van valamiféle vállalkozói hitvallá­«a? 9 A keceli vállal­kozó, aki munka­társai között tudhat kutatómérnököket és feltalálókat 6 maga afféle őstehet­ség a gazdaság szín­padán. (A fotót egy finn lap, a Seura kö­zötte.) — Elmozdulni mindig és mindenben a hagyományos­tól, a megszokottól, mindig valami újat csinálni. Az a tö­rekvésem, hogy az embereim minél többet keressenek, mert akkor én is többet kere­sek. — Mennyit? — Egy év tizenkét hónap­jából csak egy hónapot dol­gozik nekem az üzem. A töb­bit az államnak, az alkalma­zottaknak. — Az előbb csatákat említett A ma­gánvállalkozók útja ezek szerint nincs felhintve rózsával? —- Különösen nincs, ha az ember a faltörő kos szerepére is vállalkozik. Most ért véget egy fél éve tartó NEB- vizsgálat ellenem. Negyvenhárom vizs­gálatot kétszáztizenhárom személy vég­zett ellenem. Egy normális ember ilyen­kor már földobja a bakancsot. Túllép­tem az engedélyezett létszámkeretet ha nem teszem ezt, az összes szovjet hűtő­gépgyár leáll, mert nem tudok nekik szállítani. Huszonötmillió forint gazda­sági bírságot vetettek ki rám, de végül a Legfelsőbb Bíróság felmentett. Nekem , a vizsgálatok miatt 43 milliós károm ke­letkezett. Tizenhét centi magas az akta­halom, ami maradt ez után a „csata” után. —Úgy mutatkozott be nekem: Pintér József kisiparos. Komolyan gondolja, hogy még mindig csak kisiparos? — Az az ember vagyok, aki voltam. Életem a munka. Meg szokták kérdez­ni, igaz-e, hogy értem külön repülőgépet is küldtek már az NSZK-ból, hogy egy tárgyalásra időben odaérjek. Igaz volt, és a partnereim, mert mindig határidőre teljesítem, amit vállalok, és azt adom, amit kérnek, más jelét is adták már meg­becsülésüknek; Én azért csak kisiparos­nak tartom magam. — A Kiosz tudott magáért tenni vala­mit, ha segítségre szorult? Sokkal többet, mint reméltem. Hittek bennem, harcoltak értem, ezt el­mondhatom az országos központ veze­tőiről és Rehák Lászlóról, a Kiosz me­gyei titkáráról egyaránt. Nagyon sokat jelentett, hogy a Kiosz mögöttem állt, amikor el akartak gáncsolni. — Mennyit érhet most a Pintér Mű­vek? KESTalán 300 milliót. — Nem fél? ‘.-ry.Az adott viszonyokhoz alkalmaz­kodni kell. Felvetődik bennem, ha egy nap azt mondaná az állam: Pintér úr, holnaptól nem az öné, ami tízmillió fö­lött van. Mit tehetnék? Azt szoktam mondani magamnak: állam adta, állam veheti el. Én úgy tékintek a Pintér Mű­vekre, hogy az államé és az enyém. Mert nyilván ön sem hinné el, hogy pár év alatt a két kezemmel kerestem össze a 300mil­liót. Éltem azokkal a lehetőségekkel,' amelyeket az állam adott. Azt kell tudni, mit lehet tenni és minek van értelme. Én mindig új meg új gépekbe fektettem a pénzem, ami maradt az adó meg az egyéb költségek után. A keletkező tőké­met most a szállodaláncba fordítom vissza. Hogy félek-e? Azt gondolom, ha a hozzám hasonló-emberek félnének, akkor az emberiség még | biciklinél tar­tana, nem az űrhajózásnál. Egyébként meg a csuda tudja... A. Tóth Sándor 4e4s4c4c4c4c4c4c4c4cc|c4c4:4c4c4c4:4c4:4c4c4c4:4e4:4c4:4:4c4c4c4:4E4c4:4c4:4c4c4c*4:4:4:4:4c * ♦ 4« * 4c 4c 4e 4c 4c 4c * 4c 4c 4c 4e 4c 4c 4c 4c 4c 4e 4c 4c 4: 4c 4c 4c 4c 4c 4c 4c 4c - 4c 4c 4c 4c 4c 4c 4e 4c 4c 4c Kalocsán, a Hajós Alfréd u. 1. sz. alatt október 3-ától várja kedves vásárlóit a SZIGMA—Viliért villamossági mintabolt —Skála Seltron vas-mezőgazdasági szaküzlet Villanyszerelési cikkek, kábelek, ipari szerelvények, lámpatestek. mezőgazdasági kisgépek, szerelvények, lakásfelszerelési áruk, kéziszerszámok nagy választékát kínálják. 2592 4c * 4c 4c 4c 4c 4c 4c 4c 4c 4: 4c 4c 4c-4c 4c 4c 4c 4c 4c 4c 4c 4c 4e 4c 4c 4c 4c 4c 4c 4c 4e 4c 4c 4: 4c 4= 4c 4: 4c 4c 4c 4c4c4c4c4c4c4c4c4c4c4c4c4c4c4e4c4c4c4c4c4c4:4c4c4c4c4e4c4:4c4c4c4e4c4c4c4c4:4c4c4e4:4:4c4:4: \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents