Petőfi Népe, 1988. október (43. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-18 / 249. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÜLÉSEZIK A JKSZ KÖZPONTI BIZOTTSÁGA XLIII. évf. 249. szám Ára: 1,80 Ft 1988. október 18., kedd NOVEMBERTŐL BÁCS-KISKUNBAN IS Kölcsön az újrakezdéshez Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal rendelkezése az újrakezdési kölcsönről ez év július elsején lépett hatályba, s bár ilyen kitételt nem tartalmazott, eddig csupán három megyére terjedt ki. Novembertől valamennyi megyében, így Bács-Kiskunban is igénybe vehetik a kamatmentes kölcsönt az arra jogosultak. A dr. Kiss Ferenc jogtanácsostól, a Bács-Kiskun Megyei Tanács munkaügyi osztályának csoportvezetőjétől kapott tájékoztatás szerint a kölcsön igénylésének, felhasználásának feltételei változatlanok. A maximum háromszázezer forintos, legfeljebb 10 éves lejáratú hitelt egyéni és társas vállalkozások indításához, illetve már működő vállalkozásokba (gazdasági munkaközösség, kisszövetkezet, polgári jogi társaság) való belépéséhez adják azoknak, akiknek munkahelye megszűnt és nem tudnak elhelyezkedni. Az OTP figyelemmel kiséri, hogy a kölcsönt igénylő ne fordítsa más célra. Ha mégis, úgy meg kell fizetnie a hitelkamatot is — ez mezőgazdasági kölcsönnél 15, egyéb esetekben 17 százalék . •—•, amit egyébként a foglalkoztatási alapból az állam fedez. A kölcsön odaítéléséről lényegében a pénzintézet dönt, amikor mérlegeli: a vállalkozás, amelybe az igénylő belevágna, megteremti-e a kéllő fedezetet a hitel visszafizetéséhez. Ezért gazdasági számítást kérnek, amelynek, egyebek között, tartalmaznia kell a vállalkozás formáját, tevékenységét, az értékesítés lehetőségeit és a tervezett éves árbevételt. A kölcsönigénylőnek emellett más iratokkal is rendelkeznie kell. Ezek között a legfontosabb az illetékes helyi tanács munkaügyi szakigazgatási szerve által kiadott igazolás arról, hogy az illető jogosult felmondási idejének meghosszabbítására (vagyis újraelhelyezkedése rövid időn belül nem valószínű s a felmondási idő letelte után úgynevezett újraelhelyezkedési támogatást kapna). Aki kisipari tevékenységbe kíván fogni, annak például iparengedélyre is szüksége van. Mint a megyei tanács csoportvezetője elmondta, Bács-Kiskunban jelenleg 26-an töltik meghosszabbít tott felmondási idejüket eddigi munkahelyükön, főkent iparvállalatoknál. Az esetleges kölcsönigénylők közülük kerülhetnek ki. Az ÁBMH-rendelkezés hatálybalépése, azaz július óta ketten jártak a megyei tanácsnál az újrakezdési kölcsön ügyében. Egyikük jogosult lett volna rá, akkor azonban még csak Borsodban, Baranyában és Komáromban folyósított az OTP ilyen hitelt. Novembertől Bács- Kiskun megyében is segítik azokat, akik nem tudnak elhelyezkedni más módon, és főfoglalkozású vállalkozóként szeretnének tovább dolgozni. M.Á. SAJÁT TERVEZÉSŰ GÉPSOR — SEGÍT AZ AGRIKON 9 A saját tervezésű gépsor A Homokhátság gazdaságaiban nélkülözhetetlenné vált az alaptevékenységtől teljesen eltérő termelő, szolgáltató ágazatok kialakítása. Á Kecskeméti Törekvés Termelőszövetkezetben a gyenge adottságok miatt kevésbé jövedelmező növénytermesztés, állattenyésztés bevételeinek pótlására egyre inkább fejlesztik az ipart. A szőrme- és a cipőfelsőrész-készítés, a forgácsolás, az építőipari tervezés mellé most egy újabb termelő egységet alakítottak ki,« a műanyagüzemet. A tervezett időpont után fél évvel üzembe helyezett gépsor munkája eleinte — mint Szécsi István ipari főmérnök elmondta — magán viselte a saját tervezés összes hátrányát. Azóta kijavították a hibákat és a házilagos tervezé-11 sű, a Mélyépítő Vállalat által kivitelezett poliészterhullámlemez-gyártó sor jó minőségű terméket állít elő. Miután ilyen műanyagárut hazánkban kétfélét, gyártanak — amelyikből az egyik szinte állandó hiánycikknek számít —, a téesz kutatásai szerint hosszú távon biztos a piacuk. Olyannyira, hogy a 18 embert foglalkoztató üzemben a közeli jövőben negyvenen dolgoznak majd. A végcél pedig a kétműszakos termelés, mintegy 400 ezer négyzetméter üvegszál erősítésű poliészter hullámlemez gyártása. Alig kéthetes működés után a műanyagüzembe annyi megrendelés érkezett, amennyi meghaladja a jelenlegi kapacitásukat. A sokféle felhasználási lehetőséget rejtő hullámlemez iránt kis- és nagyfogyasztók egyaránt érdeklődnek; melegház, hajtatóház fedésére, ipari épületék oldalfalaihoz, azok tetejére, sőt épületek tetőszerkezetéhez is felhasználják.« A szövetkezet — mintegy saját termékének kipróbálására —, saját kacsatelepének épületeit ezzel fedte le. A műanyagüzem folyamatos termelése érdekében egyéb munkákat is vállaltak: így az Ikaruszok szellözőkupo(Folytatás a 2. oldalon) Magyar vezetők találkozója John C. Whiteheaddel 9 Pozsgay Imre államminiszter október 17-én a Parlamentben fogadta a hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó John C. Whiteheadet, az amerikai külügyminiszter első helyettesét. Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke^ tegnap délután hivatalában fogadta John C. Whiteheadet, az Egyesült Államok külügyminiszterének első titkárhelyettesét. A találkozón egyetértőén állapították meg, hogy a magyar—amerikai kapcsolatok kedvezően fejlődnek. A nemzetközi helyzetről szólva mindkét részről pozitívan értékelték a szovjet—amerikai viszonyban bekövetkezett fejlődést es hangsúlyozták a kelet—nyugati kapcsolatok további javításának fontosságát. Magyar részről rámutattak, hogy a nemzetközi légkör javulása kedvező feltételeket teremt a magyar—amerikai kapcsolatok további bővítéséhez is. Az amerikai politikust a nap folyamán fogadta Berecz János, az MSZMP KB titkára és Pozsgay Imre államminiszter, a Politikai Bizottság tagjai, Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára és Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes. A találkozók során a vendég tájékozódott a magyarországi helyzetről, a gazdasági és politikai reformlépések tapasztalatairól, illetve a további elképzelésekről. A Külügyminisztériumban Várkonyi Péter külügyminiszter folytatott megbeszélést John C. Whiteheaddel a magyar—amerikai kapcsolatokról, a magyar kormány elnökének az Egyesült Államokban tett látogatása során feltárt együttműködési lehetőségek kiaknázásáról, valamint a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. A megbeszélésen részt vett Kovács László külügyminiszter-helyettes és Mark Palmer, az Egyesült Államok budapesti nagykövete. (MTI) Szakképzési alapot kell létrehozni Tájékoztató a TGB legutóbbi üléséről A Parlamentben tegnap Kunos Péter, a Tervgazdasági Bizottság titkára tájékoztatta a sajtó munkatársait a testület legutóbbi üléséről. A TGB döntött két olyan előterjesztés ügyében,-amely hosszú távon segít megalapozni társadalmunk és gazdaságunk jövőjét. A műszaki fejlesztés, valamint a szakmunkásképzés helyzetének javítására kezdeményezett intézkedések demonstrálják a kormánynak azt a szándékát, hogy a napi gondok, a nehéz gazdasági helyzet szorító körülményei között is keresse a nagyobb távlatok- ' ban is megvalósuló fejlődés útját. A központi műszaki fejlesztési alapok képzésének, kezelésének, felhasználási rendjének áttekintését, módosítását időszerűvé tette az is, hogy az egységes vállalkozói nyereségadó bevezetése azonos feltételek elé állítja majd a gazdálkodókat. A TGB döntése szerint 1989. január 1-jén új rendszerű finanszírozás lépne életbe: az eddigi diffé- renciált kulcsok, tehát a vállalati tehervállalás indokolatlan különbségei megszűnnének, s valamennyi gazdálkodó az éves nyereségadóalap után számított 4 százaléknyi központi műszaki fejlesztési hozzájárulást fizetne. A kedvezmények azonosak lennének a vállalkozási nyereségadónál igénybe véhetők- kel. A hozzájárulás összege csökkenti a vállalkozási nyereségadó alapját, 'tehát lényegében költségként elszámolható. A számítások szerint mintegy 8-8,5 milliárd forintos, a költségvetéstől elkülönített összegről yan szó, amely teljes egészében visszakerül a gazdálkodókhoz. A pénz kizárólag a műszaki fejlesztés infrastruktúrájának javítására, a műszaki fejlesztéshez kapcsolódó alkalmazott kutatásokra; valamint a műszaki innováció gyakorlati elterjesztésére használható fel. A középfokú szakképzés korszerűsítéséről, enpek gazdasági-társadalmi feladatairól is tanácskozott a TGB. Az oktatási rendszerben talán ez a legrosszabbul funkcionáló terület. Tisztázatlan, hogy ki miért felelős, a vállalatok érdekeltsége minimális, a tárgyi feltételek rosszak, a tananyagok korszerűtlenek, a képzés a hiányszakmákra nem terjed ki, és területileg is ellentmondásos. A szakmunkásképzőkbe általában a leggyengébb általános iskolai tanulók jeletkeznek, s a diákok 30-35 százaléka évente lemorzsolódik. A TGB döntése szakképzési alapot kell létrehozni, amelyhez valamennyi, a vállalkozási adó hatálya alá tartozó gazdálkodó - köteles lesz hozzájárulni. 1989-ben várhatóan a bértömeg 1,5 -— a mezőgazdasági alaptevékenység után csak 1 — százalékát kell erre a célra ('ordítani. A gazdálkodók elsősorban a gyakorlati képzésben való részvétellel teljesíthetik kötelezettségüket, s ha ez nem érné el az említett 1,5 százalékos értéket, akkor a különbözhet fizetik be a szakképzési alapba. A költségvetéstől elkülönített pénzalapot az egyik bank kezeli majd, s abból kizárólaga gazdálkodóknál jelentkező szakképzési költségek finanszírozására, képzési kiadásokra, illetőleg a szakképzéssel kapcsolatos beruházásokra lehet pénzt kérni. Nem támogatható ugyanakkor az alapból — lévén költségvetési feladat — a tananyagok, tankönyvek korszerűsítése, szakközépiskolások ösztöndíj-fizetése, az iskolai tanműhely-fejlesztése. Az alap kezelését a művelődési miniszter vezetésével létrejövő bizottság ellenőrzi majd. Az elképzelések szerint a szakképzési alap a jövőbén fő funkciója mellett remélhetőleg segítséget nyújt majd az átképzéshez és a továbbképzéshez is. A Kisiparosok Országos Szervezete és a Kiskereskedők Országos Szervezete nem értett egyet azzal, hogy a befizetést az egyéni vállalkozókra is kiterjesszék. A TGB ezt nem is szorgalmazta, a hozzájárulást csak a vállalkozási nyereségadó hatálya alá tartozó gazdálkodóknak kell fizetniük. A TGB ugyanakkor elismerően foglalt állást arról, hogy a Kioszhoz és Kisoszhoz tartozó vállalkozók eddig is nagyon sokat tettek a szakképzés ügyéért. Tervgazdasági Bizottság kötelezte a művelődési minisztert, hogy vizsgálja felül a szakképzés struktúráját, s hozzon intézkedéseket, egyebek között csökkentse a szakok számát. Ugyancsak a művelődési miniszter feladata, hogy kidolgozza a beiskolázás tervezésének, irányításának új rendszerét, hogy az a jelenlegi gazdasági és a várható munkaügyi helyzettel összhangba kerüljön. Mivel az Országgyűlés tavaly a jogalkotásról szóló törvény szentesítésével úgy foglalt állást, hogy minden, a gazdálkodást alapvetően érintő kérdésben törvényi szabályozásra van szükség, a jogszabályok kialakítása mindkét tárgyalt napirenddel kapcsolatban folyamatban van, s a törvénytervezeteket még az idén az Országgyűlés elé teijesztik. Utasítgatások helyett önigazgatást Tizenöt téma a napirenden Márkus Gyula, az MTI tudósítója jelenti: Belgrádban tegnap megkezdődött a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának kétnaposra tervezett ülése. A plénum napirendje 15 témát ölel fel. Sztipe Suvar, a JKSZ KB Elnökségének elnöke vitaindító referátumában kiemelten foglalkozott a májusban meghirdetett, a piacgazdálkodás elvein nyugvó új gazdasági reform alapelveivel, a politikai intézményrendszer korszerűsítésével, a kommunista szövetség megújulásának szükségességével, a káderpolitikai változásokkal, az alkotmánymódosítással, a koszovói válság leküzdésére teendő lépésekkel, az ország politikai-biztonsági helyzetével, a szerb tagköztársaság területen hónapok óta zajló gyűlések tapasztalataival, a nemzeti-nemzetiségi egyenjogúság politikájának gyakorlati érvényesítésével, valamint Tito néhai elnök személyisége és munkássága ellen az utóbbi időben indított jobboldali támadásokkal. (Folytatás a 2. oldalon.) Szezonvég előtt a dohány szárítóban Már a vége felé közeledik a dohány átvétele a Helvéciái Petőfi Tsz dohányszárítójában. Száztizenhat környékbeli kistermelő szállítja a telepre a folyamatosan beérő leveleket. Eddig 610 tonna „Hevesi-11”-es fajtát adtak le, s még 40 tonnányi várható. A beérkező zöld dohányt először megszárítják, majd minőség szerint osztályozzák és a megfelelő besorolás irtán átadják a dohányiparnak feldolgozásra. Mint ahogy azt Kríx András telepvezetőtől megtudtuk, az idei termés mennyiségében és minőségében is elmarad a sokéves átlagtól. Elsősorban az aszály számlájára írható, Jiogy a megszokott, hektáronkénti 9 tonna helyett csupán 1)5—8 tonna dohányt tudnak az idén letörni a termelők.- Ebből a levelek 15—20 százaléka nem sárgára, hanem barnára színeződik el a szárítás során, amit csak alacsonyabb osztályba sorolva—olcsóbban — értékesíthetnek a dohányiparnak, G. B. 9 Folyamatosan érkeznek a dohány- szállítmányok. 9 A jakab- szállási Csikós János (balról) kistermelő termését Krix András veszi át. 9 A zöld dohányt Gál Ferenc né és Kot- hencz Mária tűsofkeretbe fűzi. A kereteket Szabó Sándor és Kovács Pál rakja be a szárító- • kamrába. lÉislllili!