Petőfi Népe, 1988. október (43. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-03 / 236. szám

1988. október 3. • PETŐFI NÉPE • 3

A Szakszervezetek Bács-Kiskun Megyei Tanácsa állásfoglalása

az „Elgondolások a magyar szakszervezetek tevékenységének megújításáról’', a SZOT 1988. július 8-ai plénumán előterjesztett vitaanyagról

A SZOT-plénum dokumentumát előzetesen megtárgyalták a szakszervezetek községi, nagyközségi, városi bizottságai, az SZMT mellett működő munka- és rétegbizottságok, az SZMT elnöksége, majd ezt követően a Szakszervezetek Bács-Kiskun Megyei Tanácsa testületi ülésen elhangzott vélemények és javaslatok figyelembevételével alakította ki állásfoglalását.

A vitát mindenütt nyilt, őszinte szókimondás jellemezte, de nem volt mentes érzelmi, indulati túlfűtöttségtől sem. Általánosítható vélémény .•— és ez minősíti az elgondolások fogadtatását —-, hogy a szakszervezet iránt a bizalom megrendült. Elemi erővel fogalmazódott meg az elégedetlenség a bérből és fizetésből élőket sújtó, az életkörülményeket napról napra nehezebbé tevő terhek miatt. Ezt a szakszervezet erőtlenségének is tulajdonítják. Az SZMT tagjai azonosulnak a dokumentum helyzetelemzésével és a mozgalmat ért kihívások felsorolásával, de nem elég határozott e program a tekintetben, hogy hogyan kell és hogyan tud a mozgalom eredményesen reagálni a kihívásokra. Az elgondolások megfogalmazása általános, a koncepció kiforratlan, hiányzik belőle egy, de erős tagsági érdek- védelmi vonulat. Ezen túlmenően a dokumentumban érintett kérdések mindegyikének fontosságáról, szükségességéről eltérőek a vélemények. Egyesek szerint a gazdasági életszínvonalbeli törekvések megvalósíthatóságának bizonytalansága miatt az elgondolások elfogadása szükségszerűen további bizalomvesztéshez vezet. Erős a türelmetlenség az emberekben, az áremelések és egyéb terhek miatt a tűrőképesség a határon van, ezért időszerű, hogy a szakszervezet progresszív törekvésekkel, sőt követelésekkel álljon elő.

Teljes az egyetértés abban, hogy a szakszervezeti tag tudni és érezni akarja, hogy szervezete őérte van, a mozgalomnak van politikai súlya és tekintélye, vannak garanciái ahhoz, hogy érdekeit képviselje és eredményesen érvényesítse. Az SZMT különösen fontosnak tartja mindehhez a szükséges feltételrendszer kialakítását, a külső feltételek kikényszerítésében a hatékonyabb szakszervezeti részvételt. A testület sürgette a mozgalomtól függő belső feltételek megvalósítását: az alulról való meghatározottság következetes vé- gigvitelét, a szakszervezeti pénzgazdálkodási rend és a feladatokhoz szükséges személyi feltételek kialakítását.

Az SZMT megállapítja, hogy a szakszervezet megújulása szükséges és elodázhatatlan. A mozgalomnak a jövőben érzékenyebben kell reagálnia a társadalmi, gazdasági változásokra. A tagság érdekeinek következetesebb képviseletére kell törekedni, s ha szükséges, kezdeményezni kell egy soron kívüli szakszervezeti kongresszus összehívását.

I. A szakszervezetek társadalompolitikai szerepéről

fia SZMT véleménye, hogy a mozgalom önmagában — az egész politikai intézményrendszer megújulása nélkül — eredményesen nem újulhat meg. Á szakszervezet legyen önálló, független,'a tagság által meghatározott és hatalmi kontrollfunkciót lásson él.'Ennek' fontos feltétele, hogy a mozgalom politikai erejét a tagság akaratának közvetítése jelentse. A testület nélkülözhetetlennek tartja az egyenrangú partneri viszony tisztázását a párttal, az állami és más szervekkel. Elengedhetetlennek tartja, hogy a partneri viszony gyakorlatában a szakszervezet képviselői a különböző döntési szinteken az ágazatok, szakmák szövetségeseiként jelenítsék meg és érvényesítsék a sokoldalúan jelentkező tagsági érdekeket.

Szükséges a mozgalmi munkában a teljes nyíltság és nyilvánosság, azonban ez ne csak a döntések előkészítésében és végrehajtásában, hanem az elkövetett hibák feltárásában és a felelősségrevonás- ban is valósuljon meg.

A testület egyetért a szakszervezeti törvény megalkotásával, ennek szükségességét a viták is megerősítették. A törvény tartalmazza a konkrét jogokat és azok gyakorlásának szintjeit, valamint az azokkal kapcsolatos kötelezettségeket. Fontos a szakszervezetek mozgásterének növelése, a munkabeszüntetéshez, sztrájkhoz való jog, amelynek gyakorlására azonban csak végső eszközként kerüljön sor.

Az érdekérvényesítés végett szükséges az egyeztetett fellépés más érdekképviseleti szervekkel, tömegszervezetekkel, a parlamentben 'önálló szakszervezeti frakció kezdeményezése.

n. A szakszervezetek gazdaság- és életszínvonal-politikái törekvéseiről, szociálpolitikai elgondolásairól

fia SZMT megerősíti a vitákban elhangzott véleményeket. A szakszervezeti munkában minden szinten kerüljön előtérbe — a munkavállalói és munkáltatói érdekek élesebb elkülönülése miatt — a tagság érdekképviselete és érdekvédelme, fia érdekvédelmi funkció abban is jusson kifejezésre, hogy a szakszervezetek olyan önálló felfogással, koncepciókkal rendelkeznek, amelyekben — a fontosabb népgazdasági döntések kidolgozása során — határozottan megjelenik a tagsági érdek.

Egyes vélemények szerint a szakszervezeteknek nem kell beleszólnia a tulajdonviszonyok alakulásába. Az SZMT véleménye, hogy az új vállalati formáknál a szakszervezet megalakítása egyedül az ott dolgozók elhatározásától függjön.

A társadalmi, gazdasági kibontakozás érdekében az egyes emberek, rétegek érdekeit sértő döntésekre bizonyítottan csak a legvégső esetben kerüljön sor, annak terhét ne kizárólag egy-egy réteg viselje.

A szerkezetátalakítás munkaerőmozgást, foglalkoztatási feszültségeket idéz elő. fia SZMT egyetért azzal, hogy a szakszervezetek szamára a munkanélküliség elfogadhatatlan élethelyzet. A munka- nélküliség ennek ellenére ma is jelen van és egyre növekszik. Ezért feladat a munkanélküliség nagyobb mértékű kialakulásának megelőzése. A testület fontosnak tartja, hogy a szakszervezet kényszerítse ki az ehhez szükséges állami eszközöket és intézményeket, a munkanélküli segély bevezetését.

A vitában volt olyan vélemény, hogy az önhibán kívül munka nélkül maradó tagok számára a szakszervezet saját alapjából is nyújtson támogatást.

Az életszínvonal alakulását a vitákban részt vevők nemcsak a gazdasági növekedés, forrásbővülés függvényének tekintették, hanem a felelősség, a terhek elosztása következményének is. Az SZMT egyetért azzal, hogy a jó döntésekből származó eredmény nagyobb részét azok élvezzek, akik létrejöttében közreműködtek, de a döntések kedvezőtlen következményeit is elsősorban ott viseljék, ahol és akik a döntést hozták.

A szakszervezeti bérreform koncepcióban megfogalmazott aiap- elvekkel a vitákban részt vevők egyetértettek. Az SZMT véleménye, hogy a bérek növekedése igazodjon az árak növekedéséhez, ez vonat- kopek a nyugdíjakra és a pénzbeli szociális juttatásokra is. Á főmunkaidőben megkeresett bérek rövid távon a munkaerő újratermelését, hosszabb távon pedig bővített újratermelését biztosítsák.

Az SZMT szerint a bérreform megvalósítására szükség van. A bérreformtól a dolgozók a bérek emelését, a kereseti arányok javítását, a bérek reálértékének megőrzését várják. Különösen nagy a bérfeszültség a közoktatás, az egészségügy, a kereskedelem, a közművelődés területén dolgozóknál. Bérük rendezése nem tűr halasztást. A költségvetésből gazdálkodó szervezetek tisztségviselői a bérreform bevezetése esetén sem látják megnyugtatónak az e területen dolgozók bér- és jövedelemhelyzetének alakulását. Az esetleges béralku-rendszer működése sem oldja fel meglevő gondjaikat.

Minden vita alkalmával bírálták a személyi jövedelemadó-rendszer teljesítményvisszafogó hatását. Többen sürgették a családi jövedelemadó bevezetését, amely igazságosabb teherviselést eredményezne.^ A magas adóterhek, az alacsony mértékű bérpótlékok, a növekvő infláció széles körű elégedetlenséget vált ki megyénk dolgozóiból. fia SZMT támogatja a dolgozóié többségének jogos igényét, hogy a bérpótlékokat (a túlóra-, a műszak- és veszélyessegi pótlékokat, az ügyeleti és készenléti díjakat) minden területen emeljék fel úgy, hogy annak nettó értéke ne csökkenjen. A~ személyi jövedelemadó kategóriáit az infláció mértékéhez igazítsák, a 48 ezer forintos alsó határt emeljék fel. fia SZMT véleménye,-hogy a fő- munkaidőben a tisztességes munkával szerzett kereseteknek fedezniük kell a megélhetés egyre növekvő költségét. Ezért szükségesnek tartja a személyi jövedelemadó működésének rövid időn belüli áttekintését, negatív hatásainak megszüntetését.

A növekvő árszínvonal hatására a kizárólag bérből és fizetésből élők, valamint a nyugdíjasok többsége megélhetési gondokkal küzd. Ezért az SZMT megerősíti a dokumentumban is meghatározott antiinflációs magatartás szükségességét. A gazdálkodói és népgazdasági szintű veszteségek megelőzése érdekében elengedhetetlennek tartja, hogy a kormány szüntesse meg az ésszerűtlen állami beruházásokat, a gazdaságtalan szervezetek támogatását, csökkentse a hadikiadásokat és az állami apparátust.

fia SZMT álláspontja, hogy nem csak szociálpolitikai koncepció kidolgozására, hanem önálló állami szociálpolitikai intézményrendszerre van szükség. Szociális biztonságot kell teremteni. A szociálpolitikában érvényesüljön az esélyegyenlőség. A társadalombiztosítási ellátásokon belül a korábban megállapított alacsony összegű nyugdíjak, a családi pótlék reálértékének megóvása nem tűr halasztót. A gyes állampolgári jogon járjon, a gyed időtartamát terjesszék ki három évre. .

fia SZMT-nek az a véleménye, hogy a nemzet jövője szempontjából oly fontos területek, mint az oktatás, az egészségügy, a kutatás, a közművelődés ne a maradék-elv alapján részesüljön az állami költségvetésből.

III. A szakszervezeti mozgalom belső életéről, tevékenységéről

A vita résztvevői követelték a szakszervezeti mozgalom alulról történő meghatározottságát és következetes érvényesítését. Az SZMT egyetért a rugalmasabb szervezeti formák kialakításával, a szakszervezeti önállósodási törekvésekkel. A testületnek az a véleménye, hogy a tagság érdekeinek képviselete és védelme során az érdekazonosságok csomópontjain szükséges az egységes fellépés, a szakszervezetek szövetsége. E változások igenlése mellett meg kell tartani a jelenlegi felépítés és funkció ésszerű, a tagság által is jónak tartott elemeit.

Az SZMT tapasztalata,,hogy a regionális problémák megkövete- _ ‘lik a területi szakszérvfezétí szervek mint szakszervezeti sZővetsé- ’ ■gek — működését. Funkcióikhoz, feladataikhoz, hatáskörükhöz nagyobb önállóságot szükséges biztosítani.

Az SZMT támogatja a szakszervezeti demokrácia további kiszélesítését, hogy a tagságnak legyen tényleges beleszólási lehetősége a szakszervezet és funkciója alakításába, vezetőinek, képviselőinek megválasztásába, dönthessen hovatartozásáról, a tagdíj mértékéről és felhasználásáról. A testület fontosnak tekinti, hogy a szakszervezeti tisztségviselők választásánál ne formális káderpolitikai elvek, hanem a tagság bizalma és az alkalmasság legyen a döntő. Egyetért azzal, hogy minimálisra kell korlátozni azoknak a funkcióknak a számát, amelyekbe a képviseleti szervek választanak tisztségviselőket. Szükségesnek tartja a tisztségviselők védettségét mindaddig,' amíg választóik alkalmatlanságukat ki nem mondtak. E védettség a funkcióból való visszavonulás után is illesse meg őket.

A testület a szakszervezeti munka fontos feltételének tartja a szellemi és anyagi érdekvédelem azonos súllyal történő megjelenítését, a tagság, a tisztségviselők politikai és szakmai műveltségének fejlesztését.

Általános igényként fogalmazták meg a viták során a felsőbb szintű szakszervezeti határozatok számának radikális csökkentését. Elénk vitát váltott ki az apparátusok helyzete. Az SZMT álláspontja az, hogy az apparátusok létszámát, ésszerű, mérsékelt csökkentését a feladatok ismételt átgondolása után lehet meghatározni. Egye- . tért azokkal a javaslatokkal, amelyek szorgalmazzák a választott szakszervezeti vezetők egyéni felelősségét és felelősségre vonhatóságát. Meg kell szüntetni a szakszervezeti tisztségviselők — elsősorban szb-títkárok — függőségi viszonyát a munkahelyek gazdasági vezetőitől, bérükről, jövedelmükről választóik határozzanak.

A dokumentum vitái során kiderült, hogy számos kérdést tisztázni kell. Az SZMT véleménye, hogy már az országos értekezleten szükséges megfogalmazni a szakszervezetek helyét, szerepét a politikai intézményrendszerben. Értelmezni kell a párttal való partneri viszonyt, az egyenrangúságot az állami szervekkel, a szakszervezetek önállóságát és függetlenségét, a szövetség, a kontroli-szerep, a társadalmi közmegegyezés, az akciószabadság fogalmát. Választ kell adni olyan kérdésekre, hogy szocialista vagy politikai pluralizmusra törekedjenek-e a szakszervezetek, egyáltalán elfogadják-e a pluralizmust a szakszervezeti mozgalmon belül, mit nevezünk szocialista alapértéknek, szocialista piacgazdaságnak stb.

Szükség van annak eldöntésére is, hogy miként változik a demokratikus centralizmus elve a szakszervezeteken belül. A testület alapvető kérdésnek tekinti az érdekvédelem és érdekképviselet fogalmának meghatározását, valamint annak kimondását, hogy kiknek az érdekeit védje és kiket képviseljen a szakszervezet.

Minden elméleti és gyakorlati kérdés megválaszolásához szükség van a megfelelően képzett, felkészült szakemberek — társadalom- kutatók, szociológusok stb. — bevonására.

Az SZMT egyetért a szakszervezeti üdültetés tervezetével kapcsolatos kritikus véleményekkel. Az üdültetés tervezete valójában nem átfogó korszerűsítés, hanem kényszerű alkalmazkodás. A testület javasolja, hogy az üdültetés legyen önköltséges, a támogatás összege maradjon az alapszervezeteknél, mivel annak mértéke a konkrét körülmény ismeretében ott dönthető el. Áz így kapott támogatás összege legyen adómentes.

A viták résztvevői határozottan követelték a pénzgazdálkodásban a teljes alapszervezeti önállóságot: döntési jogot abban, hogy milyen összegű hozzájárulással támogassák a központi feladatokat és a visszamaradó tagdíjhányadot milyen alapszervezeti célra használják fel. Általános követelés, hogy a tagdíj döntő része ott maradjon és ott kerüljön felhasználásra, ahol keletkezik. Ennek javasolt mértéke szakmánként 60-80 százalék.

Az SZMT egyetért azzal, hogy a tagdíjak felhasználása legyen a tagság által ellenőrzött és szántónkért, szűnjön meg a pénzügyi jelentési kötelezettség, az ágazatok és a SZOT a tagsági díjakból kapott rész felhasználásáról évente számoljon el a szervezett dolgozóknak.

A testület véleménye, hogy a pénzgazdálkodás racionalizálása során megfelelő arányokat kell kialakítani a szakszervezeti művelődési intézmények fenntartási és az országos fesztiválok, vetélkedők költségei között. A vitában részt vevők a szervezet'korszerűsítésétől jelentős pénzügyi megtakarítást várnak (pl. felesleges utaztatások, fenntartási, működési költségek, munkabér stb.)

A szakszervezetek nemzetközi tevékenysége a tagság körében nem eléggé ismert. A tapasztalatok hasznosításáról nem tájékozott, ezért a nemzetközi kapcsolatokat azonosítja az első számú szakszervezeti vezetők utaztatásával. Az SZMT véleménye, hogy a nyíltságra, nyilvánosságra és az eredmények megismertetésére e téren is nagyobb gondot kell fordítani.

A BNV-N LÁTTUK, HALLOTTUK:

Kereskedésbe fog az Ibusz

• Kalocsai hímzések és a Duna—Tisza közi állami gazdaságok italkínálata az Ibusz-pavilon kirakatában.

Többéves szünet után az Ibusz ismét megjelent az idén a Budapesti Nemzetközi Vásáron. Hagyományos szolgáltatásaik mellett ezúttal újdonsággal jelentkeztek: külkereskedőként is bemutatkozott a nagymúltú utazási iroda. A vásári pavilonban rendezett sajtótájékoztatón vehette át megbízólevelét az új üzletág vezetője, Szentpéterí Gézemé.

■— Milyen szerepet szánnak a külkereskedelemnek az Ibusz tevékenységében? — kérdeztem az újonnan kinevezett külkereskedelmi igazgatót, aki a néhány perce kapott okmánnyal a kezében válaszolt:

i. ^-.fia Ibusz külföldi hálózata igen kiterjedt, huszonnégy nagyvárosban működik irodánk. S nincs köztük olyan, amelyiknek a kirakatában ne lennének szép népművészeti tárgyak, hazai termékek. Kolumbusz tojása a felismerés, hogy árusíthatnánk is ezeket. Mintegy harmincféle árucsoportra kaptuk meg az exportjogoV ezek mind kapcsolódnak valamilyen módon az utazáshoz. Útikönyvek, térképek, kozmetikumok, emellett italok és műtárgyak is szerepelnek e cikkek között.

„Tj- Milyen vevőkörre, mely országokra számítanak?

— Elsősorban az NSZK-t célozzuk meg, ahol öt városban van kirendeltségünk. Ausztriában három’helyen, Olaszországban két helyen működik kirendeltségünk, de ott vagyunk New Yorkban és Tokióban is.

Csak 'árusítanak, vagy foglalkoznak importtal is?

— fia importoldalon horgászati sportszerek, kerékpár, vitorlás kishajó, fényképezőgép a jellemző termékek. Ezek elsősorban az Ibusz szolgáltatásainak körét bővítik.

— A vásári pavilonban feltűnően sok Bács- Kiskun megyei terméket állítottak ki. Mi ennek a

> magyarázata?

— Részben szándékos, részben véletlen, hiszen az ország más tájegységeivel is kiépülőben a kapcsolatunk. Véletlen annyiból, hogy itt kezdtük a piackutatást, és a megye állami gazdaságaiban nagyon szíves fogadtatásban volt részünk. A borok, pezsgők, likőrök mellett a Kalocsai Népművészeti és Háziipari Szövetkezet termékeit és a kalocsai mintás porcelánokat említhetem.

Ezeket tudtommal más külkereskedelmi szervezetek már régóta exportálják.

— Úgy gondolom, ennek ellenére lehet még további felvevőpiacokat találni. Például a tengerentúlon.

—Nem mindegy, hogy ezek a tervek mikor valósulnak meg. Hol tartanak az előkészületek?

—fia NSZK-beli vállalatunk már meg is kezdte az értékesítést. Tény viszont, hogy az itt kiállító termelők igen rövid, egy-két hetes döntési időszak után vállalkoztak, hogy exportáló partnereink 'léáznek. A következő hetekben ismét végigjárjuk őket, is most kerítünk.sort az együttműködés módszeres kialakítására. Lovas Dániel

Új ifjúsági törvény előkészítésére kér felhatalmazást az ÁISH

Új ifjúsági törvény előkészítésére és kidolgozására kér felhatalmazást a kormánytól az Állami Ifjúsági és Sporthivatal. Az erre vonatkozó javaslatról várhatóan november elején dönt a Minisztertanács—tájékoztatta az MTI munkatársát Bihari István, az ÁISH főosztályvezetője.

Miként elmondotta: az ÁISH és jogelődjének, az Állami Ifjúsági Bizottságnak is — eddig csak arra volt * megbízása, felhatalmazása, hogy az 1971-ben megalkotott és ma is érvényben lévő ifjúsági törvény egyes rendelkezéseit módosítsa, kiegészítse, és kisebb mértékű szerkezeti pontosításokat végezzen el. Az ÁISH — szakemberek bevonásával — elkészítette ezt a tervezetet Ám a módosított törvénytervezetről kiderült: az ifjúsági törvény formai, jogalkotási szempontból precízebb, korszerűbb lenne, azonban az ifjúság szemS pontjából lényeges új szabályokat továbbra sem tartalmazza és változatlanul deklaratív maradna.

Az ifjúsági törvény korszerűsítése kapcsán két szélsőséges álláspont alakult ki. Az egyik szerint a társadalmi-gazdasági életben és a jogi szabályozásban várható további változásokra tekintettel a törvény módosítása ma nem időszerű. A másik nézet képviselői viszont — éppen a jelenlegi helyzetet figyelembe véve — halaszthatatlannak tartják az ifjúságpolitika gyors és radikális megújítását, s ennek törvényi garanciákban történő kifejezését.

' Az AISH javaslata az, hogy az Országgyűlés az ifjúsági törvényről két fordulóban döntsön. Első ízben tekintse át a mai törvény tapasztalatait, továbbá foglaljon állást az ifjúságpolitika megújításának alapkérdéseiről és vitassa meg egy új ifjúsági törvény elveit. Elfogadására pedig a második fordulóban, az alkotmányreformot követően, 1990-ben kerüljön sor — mondotta befejezésül Bihari István. (MT1)

Valóban minden mesterkéltség nélkül?

A rádióban péntek délután Verebes István színművész a sportműsorban kimondta azt, amit vele, | velem együtt is jó néhányan még gondolnak. Hogy milyen visszatetsző is volt, amikor Zürichben a repülőgépből kiszálló, örömmel hazafelé tartó, a doppingvizsgálat eredményéről ' mit sem sejtő súlyemelőt szólította meg elsőként a riporter — előbb, mint az ugyancsak akkor érkező olimpiai bajnokokat —jj hogy a tévéhíradó kamerája, s ezzel ország-világ előtt ő mondhassa a szemébe: a doppingteszt pozitív eredményt hozott, ezüstérmét vissza kell adnia.

Van persze, aki azt mondja, hogy akkor, ott ez volt a szenzáció. Más riporteri bravúrnak minősítheti a beszélgetést — elvégre e szakmában is éles a verseny, például az első köziéi dicsőségéért —, de mindezeket figyelembe véve is elfogadhatatlannak tűnik ez a módszer. Nem hiszem, hogy van a világon olyan sajtótörvény, ami ilyen nyilatkozatra kényszeríthetne bárkit is, s az érintett ne tiltakozhátna a tévéfelvétel, vagy annak lejátszása ellen. S valakit is meg lehessen esetleg „zsarolni” azzal: ha nem áll azonnal a kamera elé, az csak „úgymond” a bűnösségét igazolja, helyzetét súlyosbítja.

A közszereplést vállalónak persze vállalnia kell a botlást is. Éppúgy a legszélesebb nyilvános- ' ság előtt, mint ahogy az ünneplés is így zajlik, ha győz. De ezt a követelményt lehet etikailag is elfogadhatóan érvényesíteni. Például úgy, hogy a fölöttébb kínos tényt elsőként a csapatvezető közű a versenyzővel. És csak utána jöhet, ám akkor jöjjön is a kamera — akár már a zürichi repülőtéren —, s főként jöjjön az esetet a közvélemény előtt is megnyugtatóan tisztázó vizsgálat, * amely után a vétkes bűnhődik.

Lehet, hogy mindezt a magyar televízióból egyre nagyobb falatokat bekebelező Híradónál is így látják — bár a riport elkészítése, levetítése nem erre utal. Lehet persze az is. hogy az ö felfogásuk a korszerű e kérdés megítélésében. És egy másikban is, amikor egy, az éjszakába nyúló tanácskozásról vágóképként szinte csak olyan felvételeket láthattunk, ahol a résztvevők egy-egy pillanatban — figyelmük lankadtával —nem éppen a legerőteljesebben koncentráltak. j? Tény, hogy a Híradóban is a leghatásosabbak a valóságos élet azon pillanatai, történései, amelyeket nem a filmrendezők állítanak be. A kérdés persze ettől számomra még mindig kérdés: , amit a két riportban láttunk, az tényleg valódi cinema verité? S ha igen, és ha nem: kell ezt P mindenképpen szeretni?

m \■ v.t.