Petőfi Népe, 1988. szeptember (43. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-30 / 234. szám
I Ia/Á ¥ A DAC Vártutó időjárás ma estig: A déli, délnyugati szél lL/L/Jr\lV/\0 megélénkül, a Dunántúlon fokozatosan északnyugatira fordul és időnként megerősödik. A legmagasabb nappali bőmérséklet 25 fok körül alakul. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIII. évf. 234. szám Ára: 1,80 Ft 1988. szeptember 30., péntek Sevardnadze hazautazott New Yorkból hazautazott Moszkvába Eduard Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, szovjet külügyminiszter, aki az ENSZ-közgyülés 43. ülésszakán részt vevő szovjet delegációt vezette. Sevardnadze azért rövidítette meg New York-i tartózkodását, hogy részt vehessen az SZKP KB mára összehívott rendkívüli ülésén. A központi bizottság tanácskozásán a pártapparátus átalakításának kérdését vitatják meg. Más gyermekének anyja lenni (3. oldal) A HAZAFIAS NÉPFRONT MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSÉN: • • Összegzés az egyesülési és a gyülekezési törvény vitájáról Bács-Kiskun megyében 40 településen, 70 helyszínen mintegy 4 ezer érdeklődő vett részt a gyülekezési és egyesülési jogról szóló törvénytervezetek társadalmi vitájában. Annak tapasztalatait, az elhangzott javaslatokat, valamint a Hazafias Népfront megyei bizottságához levélben eljuttatott egyéni észrevételeket foglalta össze a HNF közjogi bizottsága, s terjesztette azt megvitatásra a megyei népfrontbizottság elé. A tegnap Kecskeméten megtartott ülésen — amelyen a bizottság tagjain kívül más érdeklődők is részt vehettek — dr. Abrahám István, a HNF megyei közjogi bizottságának elnöke indokolta a két törvény megalkotásának szükségességét. Mint mondotta, az alkotmány 1949 óta deklarálja az egyesülési jogot, azzal, hogy azt részleteiben majd törvény szabályozza. Ennek megalkotása van most napirenden. Az előadó szólt a viták tapasztalatairól, arról, hogy voltak, akik a törvények szükségességét kérdőjelezték meg, mások szerint meg kellene várni az új alkotmányt, megint mások — főként a fiatalabbak — a tervezet korlátozó paragrafusait sokallták, és radikálisabb megfogalmazást javasoltak. Ezzel ellentétben néhányan túlzottnak tartották a szabadságot, amelyet az új jogszabályok lehetővé tesznek. Az általánosítható véleményeket rögzítették az állásfoglalástervezetben, amelyben leszögezték: valóban célszerűbb lett volna az új alkotmány életbe lépése után megalkotni e törvényeket, de azok szükségességét így sem lehet vitatni. Azonban az eredeti tervezetek korlátozásaikkal és bürokratikus lépcsőfokaikkal visszalépést jelentenek az alkotmány szelleméhez képest. Ezért azok módosítását javasolják, s olyan megfogalmazást, amely e két alapvető állampolgári jogot alanyi jogként határozza meg. A megyei bizottság fontosnak tartja, hogy az egyesülési jogról szóló törvény hatálya terjedjen ki a jogszabály alapján létesített s már működő társadalmi szervezetekre is, beleértve ebbe a pártot és a szakszervezeteket is. Nem tartják helyesnek viszont a társadalmi szervezetek belső felépítésének szabályozását. Egyetértenek a gyülekezési jogról szóló törvénytervezetben előírt bejelentési kötelezettséggel, de rö- videbb és konkrét határidővel, valamint azzal, hogy tanácsi hatáskörbe tartozzék annak elbírálása. Ezzel összefüggésben felhívják a figyelmet az esetleges korlátozások biróság előtti megtámadhatóságára, és az eljárás soronkívüliségére. Mindez több, jelenleg érvényben lévő jogszabály módosítását is igényli. Ugyancsak szükséges a törvénytervezetekben szereplő néhány alapvető fogalom pontos meghatározása is. A bizottáság a két törvényre vonatkozó konkrét módositó javaslatait az állásfoglalás mellékletében pontokba szedve foglalta össze. A vitában felszólaló Sibalin Istvánná egyetértett azzal, hogy a szakszervezetekre is vonatkozzon az egyesülési törvény, ami azonban nem teszi feleslegessé a szak- szervezeti törvény megalkotását. Dr. Halász Edit — a többségi felfogással ellentétben, miszerint az egyesülési és a gyülekezési jogról egységes legyen a törvényi szabályozás —, azt javasolta, hogy bizonyos eseteket, fogalmakat külön foglaljanak jogszabályba. Dr. Téglás Péter egyetértett az előterjesztett állásfoglalással, s hozzátette: a készülő törvények értékelésekor a társadalom jelenlegi helyzetéből kell kiindulni, éppen ezért kétoldalú kompromisszumokra van szükség. Tóth-Szőllős Mihály az egyházon belül és kívül szerveződő vallási egyesületek kérdését vetette fel. Dr. Szigethy Béla támogatta a megyei állásfoglalást, mondván, hogy az egyértelműen a túlszabályozás csökkentését szorgalmazza. F. Tóth Pál a mellékletek megszövegezését, ugyanakkor a módosító indítványok csökkentését javasolta, s egyes kifejezések magyarázatát kérte. Dr. Pethö Jenő kifejtette: akkor érdemes az egyesülési törvényt megalkotni, ha az minden társulásra, szervezetre egységesen vonatkozik, s nem tesz azok között kivételt. Dr. Dobos László pontokba foglalt módosításait írásban benyújtotta, és elmondta: egyetért azzal, hogy egy közterületi megmozdulást be kell jelenteni, de azt előzetesen ne lehessen betiltani! Ez ugyanis lényegében az engedélyezés fogalmát takarná. Terhe Dezső megyei népfronttitkár hangsúlyozta, hogy a megyei bizottság állásfoglalását és valamennyi beérkezett egyéb javaslatot és észrevételt is eljuttatják a HNF Országos Tanácsához. Ennek tudatában a testület a dokumentumot egyhangúlag elfogadta. Váczi Tamás NEHÉZ DÖNTÉS IIOI I \ KECSKEMÉTIEK Hol épüljön az autópálya átvezető szakasza? Maratoni vita a tanácsülésen Egész sor fontos, önmagában is bővebb ismertetést érdemlő témáról tárgyalt tegnapi ülésén Kecskemét Város Tanácsa. Ezúttal azonban hozzászólás nélkül fogadtak el a tanácstagok olyan előterjesztést is, mint az ötéves terv időarányos végrehajtásáról szóló beszámoló. Másra tartalékolták energiájukat. Az ülés minden résztvevője tudta, hogy jelenleg a megyeszékhely lakóit leginkább foglalkoztató kérdés a közeledő autópálya városon átvezető útvonalának ügye, mely a hatodik napirendi pontként került sorra. Az ülés első felében két említésre méltó mozzanat történt. Kisebb vita alakult ki a lakásügyi rendelet módosításáról. Megoszlottak a vélemények, hol húzzák meg az eladható állami lakóépületek mérethatárát. Az eredeti előterjesztés a 12 lakást nem meghaladó épületekre vonatkozott. Herold József javaslatára úgy döntött a testület, hogy vizsgálják felül ezt a határt. Elismerések adományozásáról is határoztak: egyhangúlag megszavazták, hogy az olimpiai ezüstérmes Messzi István súlyemelő soron kívül kapja meg a „Kecskemét Városért” kitüntetést. Mindez azonban csak előjáték volt az autópálya vitájához. Az előzetes egyeztetések során kialakított javaslatot Hegyes Ferenc, műszaki osztályvezető terjesztette elő. A kérdés, melyben a tanácsnak rövid időn belül dönteni kell: hol haladjon át a városon a jövőre Kecskemétet elérő M5-ös autópálya forgalma. Az eredetileg tervezett elkerülő szakasz ugyanis 1997 előtt nem készül el. A kérdezők sorát Palkovics István nyitotta meg, feltéve a kérdést: — Van- e értelme a mostani vitának, vagy pedig már eleve eldöntött kérdések kerültek a testület elé? Dr. Adorján Mihály tanácselnök elmondta, hogy senki nem akarja egy előzetes döntésre „rábeszélni” a város lakóit. A tanács feladata, hogy reálisan megvalósítható megoldást találjon az egész várost érintő ügyben. A Közlekedési Minisztérium álláspontját Arató Balázs osztályvezető ismertette. Elmondta, hogy egyrészt a Bethlen és Kuruc körút kiépítését, emellett az úgynevezett északi körút megépítését tartják megvalósíthatónak. Utóbbi a Cegléd és Békéscsaba felé vezető országutat kötné össze a négysávos, Lajosmizse felől érkező bevezető szakasszal. Mindehhez központi forrásból a következő két évben 25 millió forintot tudnak biztosítani, a többi költséget a város kasszájából kell fedezni. A vitában elsőként a közvetlenül érintett körzetek tanácstagjai mondták el véleményüket. Dr. Vöröss József, Andrássy Ákos, Varga László és dr. Mező Mihály egyetértett abban, hogy csak a legvégső esetben szabad a nemzetközi út forgalmát a város belsejébe (Folytatás a 2. oldalon) MEGEMLÉKEZÉS, KITÜNTETÉSI ÜNNEPSÉG A FEGYVERES ERŐK NAPJÁN Koszorúzás9 úttörőgárdisták avatása Kecskeméten A fegyveres erők napja alkalmából tegnap katonai tiszteletadással ko- szorúzási ünnepséget tartottak Budapesten, a Hősök terén. A Magyar Hősök Emlékművénél a fegyveres erők nevében a megemlékezés virágait helyezte el Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter, Horváth István belügyminiszter, Borbély Sándor, a Munkásőrség országos parancsnoka. Megkoszorúzták az emlékművet a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség és a Magyar Úttörők Szövetsége képviselői is. A Parlament kupolacsarnokában kitüntetési ünnepségre sorakoztak fel a fegyveres erők és testületek meghívott vezetői, tagjai. Az ünnepségen részt vett Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke, Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Horváth István, Kárpáti Ferenc, valamint Fejti György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára és Borbély Sándor. Hazánk politikai, állami és társadalmi vezetésének nevében Straub F. Brúnó köszöntötte a megjelenteket. Ezt követően a Magyar Népköztársaság Kardokkal .Díszített Csillagrendjét hatan, az Április Negyediké Érdemrendet hatan, a Vörös Csillag Érdemrendet huszonhármán, a Kiváló Szolgálatáért Érdemrendet pedig nyolcvanketten vették át. Ünnepséget tartottak a Belügyminisztériumban, a Honvédelmi Minisztériumban és az MHSZ-ben. Szeptember 29-én délután, a fegyveres erők napján ünnepélyes külsőségek között rendezték meg Kecskeméten az úttörőgárda-avatást, és emlékeztek meg az 1848—49-es forradalom és szabadságharc győztes csatájának évfordulójáról, koszorúzták meg Kossuth Lajos szobrát. Délután 4 órakor a Kossuth téren felhangzott a Himnusz majd a felsorakozott mintegy száztagú úttörőgárda kiképző parancsnoka tett jelentést Jakucs Gábornak, a városi úttörő- gárda parancsnokának. Ekkorra már a teret nagyszámú érdeklődő töltötte meg, s megkezdődött a koszorúzás. Elsőként a fegyveres testületek nevében helyezték el e megemlékezés virágait, majd Terbe Dezső, a Hazafias Népfront megyei titkára, Katus Zoltán, a KISZ megyei bizottságának titkára és Szlavicsek Endre, a szak- szervezetek városi titkára koszorúzott. Ezután a Magyar Honvédelmi Szövetség helyezett el koszorút a szobor talapzatánál. Felemelő látvány volt az úttörőgárdisták fogadalomtétele, akikhez Csóka Tamás őrnagy szólt, emlékeztetve a pajtásokat a hős honvédek bátor helytállására. A koszorúzási és avatóünnepség a Szózat hangjaival fejeződött be. G. G. ÚJRA FÉNYESEN CSILLOG A MAGYAR KARD A vívók szerezték a kilencedik aranyérmet A szöuli nyári játékok 13. versenynapján stílszerűen 13 * számban avattak bajnokot. At- . létikában 4, birkózásban 3, cselgáncsban, kézi-, röp- és kosárlabdában, súlyemelésben, valamint vívásban 1-1 aranyérem talált gazdára. Mi magyarok ez utóbbiban voltuk érdekeltek. Férfi kardcsapatunk remek teljesítménysorozat után jutott a tegnapi fináléba, ahol a szovjet válogatott legyőzése óriási fegyvertény volt. A Bujdosó Imre, Nébald György, Csongrádi László, Szabó Bence, Gedővári Imre összetételű együttes teljesítényének tiszteletére immár kilencedik alkalommal játszották el a magyar himnuszt Szöulban. Természetesen a kardozókon kívül még további sportágak képviselői is hasonló célokért küzdenek. Ennek elérésére elsősorban a kajak-kenu versenyzőknek van a legnagyobb esélyük, hiszen valamennyi számban ott lesznek a döntőben. Sajnos, ugyanez nem mondható el az ökölvívókról, akik közül utolsó reménységünk, Isaszegi Róbert kikapott az elődöntőben, s így nem lesz aranyjelölt magyar versenyző a legjobbak között. Isaszeginek meg kellett elégednie a bronzéremmel, amelyre azért sokan büszkék lennének... Ez a magyar ökölvívás 15. ötkarikás érme, Szöulban pedig a 4. bronzmedái. Kedvezőtlen hír, hogy Gyáni János cselgáncsozó, a 86 kilogrammos súlycsoportban kikapott és kiesett a további versengésből. Hasonló sorsra jutott Bíró László, aki öt győzelem után vereséget szenvedett. A 90 kilogrammosok versenyében Tóth Gábor a 4. helyen végzett. A 130 kg-os Klauz László viszont még versenyben van a jó helyezésért, akárcsak az asztaliteniszező Klantpár Tibor. Részletes beszámolóinkat lapunk 7. oldalán, a sportrovatban találhatják meg olvasóink. AMERIKAI CSÚCSTECHNOLÓGIA VAL Átadták a Levi’s gyárat Kiskunhalason A világhírű farmerruházati termékeket gyártó amerikai cég, a Levi’s hazánkban alapította meg első, szocialista országbeli vegyes vállalatát, a Levi Strauss (Budapest) Kft.-t. A közös vállalkozásban a tengerentúli cég 51 százalékos tőkerésznek tulajdonosa, a többinek pedig a Tritex Kereskedelmi, a Centrum Áruházak, a Meteor Ruházati Kereskedelmi 'Vállalat és a Skála-Tex Ruházati Kereskedelmi Leányvállalat. A Kiskunhalason (a Texcooptól bérelt épületekben) létrehozott gyárukban ugyan már két hónapja folyik a termelés, az ünnepélyes átadásra tegnap délelőtt került sor. Ez alkalommal számos vendég érkezett az üzembe, köztük Pintér András, a vegyes vállalat ügyvezető igazgatója, a kft.-t alapító vállalatok vezetői, képviselői, dr. Körös Gáspár, a SZMT vezető titkára, Tóth Ferenc, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője, valamint Kiskunhalas állami és pártszerveinek vezetői. Dr. Cseh József ipari miniszterhelyettes üdvözlőbeszédében elmondta: Sok szó esik mostanában a magyar ipar szerkezetváltásának szükségességéről. A kiskun- halasi gyár az amerikai cég által itt meghonosított csúcstechnológiájának köszönhetően megfelel ennek az igénynek. De jó szolgálatot tesz ez a vállalkozás a kereskedelemnek is, hiszen a világszerte ismert, garantáltan jó minőségű Levi’s- termékeket forgalmazza itthon és külföldön. Peter Jacoby, a Levi’s cég európai vezérigazgatója reményét fejezte ki, hogy mindkét félnek kifizetődő lesz a vállalkozás. Elégedetten szólt arról, hogy a gyár kialakításával határidőre készültek el a kivitelezők — e munka fővállalkozója a Kunép vállalat volt —, a dolgozók betanítása is megfelelő ütemben történt, a termelés időben elkezdődhetett. Ilyen jól szervezett, összehangolt, sikeres munkát az utóbbi időben nem tapasztalt a Levi’s. Mark Palmer amerikai nagykövet utalt arra, hogy Grósz Károly főtitkár és Reagan elnök a közelmúltban történt találkozásuk során egyetértettek abban: a gazdasági együttműködések a két ország kapcsolatát erősítik. A Levi Strauss (Budapest) Kft. alapítása, illetve a kiskunhalasi gyár létrehozása megfelel e közös törekvésnek. Ezt szimbolizálta, hogy dr. Cseh József és Peter Jacoby együtt avatták fel a magyar nemzetiszínű szalag elvágásával az üzemet. Az ünnepség idején a gyárban zavartalanul folyt a munka. A. M. • Az ünnepélyes gyár- avatón dr. Cseh József ipari miniszterhelyettes cs Peter Jacoby, a Lcvi’s cég európai vezér- igazgatója. • Gyárlátogatásuk során a szabászok munkájával ismerkednek a vendégek. (Méhesi Éva felvételei)
