Petőfi Népe, 1988. szeptember (43. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-15 / 221. szám
1988. szeptember 15. • PETŐFI NÉPE • 3 AZ APA TOKIÓBAN, A FIA SZÖULBAN AZ ÖTKARIKÁS JÁTÉKOKON Milyen volt és milyen lesz az olimpiai ifjúsági tábor? NÉPFRONTVITA AZ EGYESÜLÉSI ÉS GYÜLEKEZÉSI JOGRÓL Érdeklődés kíséri a törvénytervezetet Időpont: 1964. A repülőgép Koppenhága érintésével az Északi-sark fölött átrepülve, az alaszkai Anchorage- ben rövid pihenőt tartva megérkezik Tokióba a XVIII. nyári olimpiai játékok színhelyére. A magyar sportolókkal utazik az olimpiával hagyományosan együtt szervezett ifjúsági táborba egy ötfős delegáció, amelynek tagja a ma 48 esztendős dr. Papp István, akkori megyei úttörőtitkár, jelenleg a kecskeméti műszaki főiskola tanára. Időpont: 1988. A repülőgép Frankfurt érintésével, az Északi-sark fölött átrepülve az alaszkai Anchorage-ben rövid pihenőt tartva, a tokiói vonalról letérve megérkezik Szöulba, a XXIV. nyári olimpiai játékok színhelyére. A magyar sportolókkal utazik az olimpiával hagyományosan együtt szervezett ifjúsági táborba egy nyolcfős delegáció, amelynek tagja a 19 esztendős kecskeméti ifj. Papp István, a vendéglátó-ipari főiskola hallgatója. Azt hiszem, ezek után nem éri meglepetésként az olvasót, ha elárulom: apáról és fiáról van szó. Velük beszélgettem a szerkesztőségben, néhány nappal az elutazás előtt. — Alig hihető a véletlen játéka. Olimpiai ifjúsági táborba kijutni, ráadásul a Távol-Keletre, ott lenni az ötkarikás játékokon, s mindez megadatik a fiamnak is! Szinte végig azon az útvonalon repül, amit 24 esztendeje magam is végigjártam — mondja az idősebb Papp István, aki nem üres kézzel érkezett a beszélgetésre. A kis táskából előkerülnek a féltve őrzött ereklyék: az Északi-sark átrepü- lésekor kapott jelvény, a Fudzsijamát megmászók kitűzője, no és a belépőjegyek, valamint az ajándékba kapott legyező, a díszes evőpálcika. S persze itt vannak az emlékek, az élmények is. — Az egyik legnagyobb hatású az volt — idézi fel dr. Papp István, hogy ott a táborban a japán diákok és a világ minden részéből jött fiatalok között érzékeltem: milyen nagy hátrány a hiányzó vagy a csekélyke nyelvtudás. Hiszen mi alig tudtunk beszélni. Akkor határoztam el, hogy mindenképpen jól„ megtanulok egy világnyelvet: A másik nagy élményem, hogy sikerült megismerkedni a Felkelő Nap országával. Láttuk, hogyan élnek az emberek. Megtapasztaltuk a magas színvonalú technikát. És nemcsak a Toshiba cég elektronikai kiállításán! Működés közben néztük meg a számítógépeket, a már akkor alkalmazott mikrohullámú sütőket. Megváltozott a bennünk élő, meglehetősen egyoldalú kép, s azóta tisztelem a japánok eredményeit. A harmadik, és semmi máshoz nem hasonlítható élmény, maga az olimpia volt. A hangulata, a versenyek légköre! Ott lehettem a nyitó- és záróünnepé) Kevés országban fogyasztanak annyi tejterméket (átlagosan évi 130 kg-ot), mint a Német Szövetségi Köztársaságban. Mégis értékesítési gondokkal küszködnek a tehéntartó gazdák, gazdaságok, tejfeldolgozó üzemek. Telített a piac! Több százezer tonna vajat raktároznak. Különféle akciókkal próbálják csökkenteni a felhalmozódott készleteket. Leszállították az úgynevezett néptej árát, változatos formában kínálják az ötmillió-hétszázezer tejelő tehéntől nyert terméket. Münsterben hallottam, hogy sok kereskedő karácsony előtt vajjal ajándékozza meg vásárlóit. A gyengék elhulltak Kiéleződött a verseny a termelők, a feldolgozók és az értékesítők között. Az elmúlt évtizedekben sok száz tejüzem szűnt meg, olvadt be egy korszerűbben gyártó nagyüzembe. Álversenyben helytállók büszkeségével közli küldöttségünkkel a Westmilch egyik vezetője, hogy a szövetkező gazdák által alapított üzemük piacérzékenységüknek, szüntelenül korszerűsített technológiájuknak köszönhetően állja a versenyt. Itt naponta kell bizonyítani mindennek és mindenkinek, hogy a lehető legalkalmasabb az adott feladatra. Hat éve egyesítették a környék négy tejüzemét, jött a Die Milchwerke Münsterland EG, vagyis a münsterlandi tejművek bejegyzett szövetkezet. A patikatisztaságú üzem szállítórészlegében kezdtük az ismerkedést. lyen, és még három versenyre kaptunk belépőjegyet. A többire pedig úgy mentünk be, ahogy tudtunk. A vízilabdadöntőre például — lehet, hogy ő már nem emlékszik — a most Kecskeméten edzősködő Dobai Gyula versenyzői igazolványával jutottam be. A beszélgetésre, s persze az olimpiára ifjabb Papp István is készült és készül. Magával hozta a szöuli szervezők által küldött szép kiállítású tájékoztatót, amelyből a részletes program mellett az is kiderül, hogy 1912-ben volt az első olimpiai ifjúsági tábor, majd — némi szünet után — 1952-től rendezik meg újra, immár folyamatosan. A fiatalember most a Szöullal és Dél-Koreá- val foglalkozó könyveket forgatja. De hogyan is került be ő az „utazó csapatba”. — Először is meg kellett felelni bizonyos alapvető követelményeknek — kezdi ifjabb Papp István a felsorolást. — A jelölt 18—22 év közötti fiatal legyen, feltétel a nyelvtudás, a sportolói tevékenység és a sokoldalúság. — Ez mind összejött? — Tizenkilenc éves vagyok, angolul, németül .beszéljek, oroszul is megértem?- ámít mondanak, s most tanulok franciául. Gimnazistaként középiskolás bajnok voltam kosárlabdában a Bányai gimnázium csapatával, később at- letizáltam. Népitáncoltam, érdekel a modern zene, a technika, különösen a hangmérnöki munka — persze csak hobbiból. — Nyilván, mert hogy a vendéglátó- ipart választottad. . . — Egyik nyáron szállodában dolgoztam — hasznosítandó a két nyelvet —, s megtetszett. Felvettek, és nagy kedvem van hozzá, mert azt tanulom, ami érdekel. Lesz egy diplomám, és mellette felszolgálói és szakács képesítésem is. Miközben országszerte több százezer géppel fejik a friss tejet, elindulnak percre beosztott menetrend szerint a Westmilch (nyugati tej) modern, hűtőberendezéssel felszerelt gépkocsijai. A már a gazdáknál, a mezőgazdasági nagyüzemekben négy fokra hűtött tejet ezen a hőfokon tartják. Naponta itt, Everswinkelben csaknem hétezer hektoliternyit dolgoznak fel. Tucatnyi gépkocsival szállítják be a nyersanyagot. Mondani sem kell: a járművek ragyognak a tisztaságtól. Kevesen — sokat Két órát töltöttem a modern üzemcsarnokokban. sehol sem láttam tejet, csak csillogó csőhálózatokat, fémtartályokat, krómnikkel-acél berendezéseket, formatervezett irányítópultokat, villogó műszerfalakat, elektronikus folyamatszabályozókat, automata és félautomata gépsorokat. A feldolgozás több állomásán ellenőrzik az előírt követelmények betartását. A célszerű tökéletesség, megformált- ság olyan hatással van ránk, mint egy szép szobor, nemes műalkotás. Az üzemet bemutató termelési igazgató büszkén tudatja: az évi kétszáz- millió márkás forgalmat kétszáztíz dolgozóval érik el (!). Az eltérő bér- és árviszonyok miatt nem szivesen hasonlíthatom a kereseti, pénzben kifejezett termelési adatokat, de azért most meg kell jegyeznem, hogy — hivatalos árfolyamon számolva — a Westmilch egy dolgozójára havonta kétmillió forintnyi feldolgozott termék jut. — Netán fózni is kell Szöulban? — A magyar esten — itthoni ízekkel — mi látjuk majd vendégül a többi fiatalt. — Visszatérve még a kiválasztáshoz, amikor kiderült, hogy a feltételeknek megfelelsz, akkor jelentkeztél? — Nem, nem is tudtam a dologról. Engem a megyei KISZ-bizottságról kerestek meg. Emlékeztek arra, hogy már 13 évesen diáktáborban tolmácsoltam, hogy benne vagyok a közösségben, a diákéletben: a főiskolán például a stúdióban dolgozom, szívesen politizálok. így aztán behívtak egy beszélgetésre. — Az eredmény: utazás. — Nem számítottam rá, de nagyon boldog voltam. Rögtön arra gondoltam, 1964-ben apu, most meg én. Valamennyien olimpiai formaruhát kaptunk, ott leszünk a megnyitón és tíz sportág versenyeire kérhetünk belépőt. Mi természetesen oda, ahol a magyarok is esélyesek. És persze részt veszünk a tábor programjaiban. És ha már az esélyek szóba kerültek, nézzük, mit vár apa és fia az olimpiától érmekben, helyezésben. Dr. Papp István: —- Tokióban végigszurkoltam Rejtő Ildikóék aranyérmét. Ahhoz hasonló sikereket, konkrétabban 6 aranyat remélek. Ifjabb Papp István: — A pontversenyben az első tíz közé várom Magyarországot. Én főként a labdajátékokat szeretem, de nagyon szurkolok a női tőrözőknek és az öttusázóknak. Bizakodom a birkózók, a kajak-kenusok és az úszók éremszerzésében, az aranyban is. Ezzel búcsúztunk, hiszen ez akár kívánságnak is megfelel. Abban viszont megegyeztünk, hogy Szöulból visszatérve újra találkozunk. # A tejüzem Nem mindenki bírja tudással, erővel a tempót. Sok a munkanélküli, van kikből válogatni. Téved azonban, aki úgy gondolja, hogy túlhajszolt, fásult emberek dolgoznak az üzemcsarnokokban. Az a dolga egy idősebb segédmunkásnak, hogy a dobozostej-csomagoló- nál esetleg megbillenő dobozokat megigazítva akadályozza meg a torlódást, és pontosan hárompercenként a közeli szállítószalaghoz gurítsa a megtelt raklapot. Azonnal leállna a szerkezet, ha néhány pillanattal előbb vagy később kezdené el a szükséges műveleteket. Amíg néztem, zavartalanul adogathatták a csomagoló gépkarjai a mutatós termékcsomagokat. Iskolatej, sajt, fagylalt Ottjártunkkor alakították át az egyik gépsort. Különféle módon ízesített negyedliteres iskolakávé helyett, őszig mást gyártanak ezen a berendezésen, mert vakáció lévén nyakukon maEgyre-másra szervezik a különböző népfrontbizottságok az egyesülési és gyülekezési jogról a közelmúltban napvilágot látott törvénytervezet társadalmi vitáját. A minap Kiskunfélegyházán, a Hazafias Népfront városi bizottsága III/A körzetének aktivistái hívták meg az érdeklődőket a Móra Ferenc Gimnázium egyik tantermébe, ahol bárki véleményt mondhatott az alkotmányban már régen rögzített, de törvény által részleteiben csak a közeljövőben szabályozandó egyesülési és gyülekezési joggal kapcsolatban. Mielőtt azonban erre sor került volna, az egybegyűlt 36 állampolgár meghallgatta Gulyás Istvánnak, a városi tanács műszaki osztálya vezetőjének tájékoztatását a Kossuth utca tervezett forgalommódosításáról, illetve esetleges lezárásával kapcsolatos elképzelések különböző változatairól. A jelenlévők kivétel nélkül ellenezték az utca lezárását, illetve azt csak időszakosan — legfeljebb szombat és vasárnapi napokra — tartották elképzelhetőnek. Úgy vélték, hogy a jelenlegi zsúfoltságot „átmenő forgalom tilos” tábla elhelyezésével lehetne csökkenteni. Az egyesülési és gyülekezési jogról Sok a panasz a gyógyszerellátásra. A valós helyzet felmérésére, az okok, a körülmények feltárására, elemzésére vállalkozott a népi ellenőrzés. A lakosság és a1 szakemberek (orvosok, gyógyszerészek) véleményét, tapasztalatait 80 ankéton és 2700 kérdőív révén ösz- szegezték. Mintegy 700 népi ellenőr vizsgálódása a fővárosban és hét megyében az ellátás valamennyi láncszemére kiterjedt: az irányításra (a Szociális és Egészségügyi Minisztériumra, az Országos Gyógyszerészeti Intézetre, a tanácsok egészségügyi szakigazgatására), öt gyógyszergyárra, a forgalmazásra, a körzeti orvosi rendelőkre, a klinikákra, a kórházakra. A régi gyógyszert keresik A vizsgálat mindenekelőtt a gyógyszerhiány valós mértékének megállapítására törekedett. Kimutatta, hogy az 1984. évi gyógyszerellátási mélyponthoz képest a különböző intézkedések hatására jelentős a javulás. Négy esztendővel ezelőtt 150 hazai és külföldi készítményt nem lehetett hónapokig kapni. Tavaly az ilyen tartósan hiányzó gyógyszerek száma 51 volt, időlegesen ennél valamivel több hiányzott. Lényeges, hogy életmentő gyógyszerek nem radna a szeptember közepétől július derekáig népszerű termék. A vállalat vezetői a gyár fejlődését videofilmes bemutatóval és pompás kóstolóval dúsított fogadáson válaszoltak kérdéseinkre. Megtudtuk, hogy működési körzetükben egymillió- háromszázezren fogyasztják termékeiket. Ezer kereskedésbe és 48Q iskolába szállítanak naponta árut. Győztes jelszavuk: Frisset Münsterlandból. Hétszáz különféle árucikket állítanak elő. Újabban fagylaltkészítményeik foglalták el a piacokat. Tetszetős, hívogató csomagolásban, a legkülönfélébb ízekben kínálják. Se szeri, se száma sajtféleségeiknek. A tengerentúlra is szállítanak. (Az NSZK a világ második sajt- exportőre.) A zöld mezőben felépített tejüzem, a Westmilch egyik vezetője búcsúzás előtt érdekes hírrel lepte meg küldöttségünket: „Várjuk a szovjet földgázt.” Mondanom sem kell: már elkészítették a fogadáshoz szükséges berendezéseket. Heltai Nándor szóló törvénytervezet fontosabb pontjait dr. Iván János, a városi tanács szervezési és jogi osztályának vezetője ismertette. Kérte, hogy a jelenlévők nyilvánítsanak az elhangzottakkal kapcsolatban véleményt, melyet jegyzőkönyvbe vesznek, s eljuttatnak felsőbb népfrontbizottságokhoz. A jegyzőkönyvben nem tüntetik fel a felszólaló nevét, de kérik, hogy nevezze meg a foglalkozását. \ Egy nyugalmazott postatisztviselő melegen üdvözölte a törvényjavaslatokat, s kifejtette, hogy szerinte erre már jóval korábban szükség lett volna. Az egybegyűltek körében — úgy látszik, a régi beidegződések hatása alapján — némi félreértést okozott a gyülekezési jog gyakorlásának előzetes bejelentési kötelezettsége, s egyesek úgy értelmezték, hogy az ilyen jellegű összejövetelek megtartásához a tervezet szerint engedélyt kellene kérni. Tisztázódott azonban, hogy a bejelentési kötelezettség nem azonos az engedélykéréssel, s a gyülekezési szabadság éppen a lényegénél fogva „jog”, s aki ezzel élni kíván — ebből következően — senkitől sem köteles „engedélyt kérni”. Megoszlottak a vélemények abban a szerepelnek a hiánylistán, a hiányzó készítmények pedig más, hasonló hatású gyógyszerekkel helyettesíthetők. Az ellátás lehetne teljesebb, zavar- mentesebb, ám a hiány és annak érzete eltúlzott, nagyobb mérvű, mint amit a valós helyzet indokolna. Ebben többféle körülmény játszik szerepet, döntő azonban a beidegződött gyógyszersze- dési és -felírási szokás. Az elmúlt három évben például 110 korszerűtlen és kis mennyiségben készített gyógyszer előállítását szüntették meg, s 36 új termék gyártását kezdték el, ám a lakosság egy része a régit keresi. Gond az is, hogy az orvosok nem mindig figyelnek az ellátási tájékoztatókra, s gyakran rutinszerűen felírják a tartósan hiányzó vagy nehezen beszerezhető gyógyszereket is. A tartós és időszakos gyógyszerhiány fő előidézői a termelés és az import zavarai. Tavaly 35 magyar készítmény és tizenhatféle, szocialista importból származó gyógyszer szerepelt tartósan a hiánylistán. A teljes forgalomnak csak- nem-háromnegyed része hazai gyártásból származik. Az öt gyárban folytatott vizsgálat szerint az egyenetlen gyártás és szállítás a konvertibilis importanyagok hiányára, gyártási hibákra és a háttéripar gondjaira — például ampulla- és csomagolóanyag-hiányra —vezethető vissza. Terjed az öngyógyítás A KNEB-vizsgálat a fogyasztás, az igények alakulására is kiteljed. Évente 14-15 százalékkal nő átlagosan a gyógyszereladás. Önmagában ezt mi- nősiteni akkor is nehéz, ha tudjuk, hogy egyharmada volumennövekedésből, csaknem fele összetétel-változásból, a fennmaradó hányad pedig az árak emelkedéséből származik. A vizsgálat, illetve a lakosság és a szakemberek körében rendezett ankétok tapasztalatai szerint a gyógyszereknek — különösen az olcsóbbnak — nincs értéke. A készítmények rendeléBÁCS-KISKUN AZ ÉLEN tekintetben, hogy az előzetes bejelentést a rendőri, vagy tanácsi szervekhez volna helyes címezni. Egy nyugdíjas tanácsi tisztviselő szerint az esemény jellegétől függően szét kellene választani a bejelentési kötelezettséget, s ezt esetenként a rendőri, esetenként pedig a tanácsi szerveknek volna helyes megtenni. Véleményét osztotta a már említett postatisztviselő is. Egy harminc évnél alig idősebbnek látszó műszaki tanár azt fejtette ki, hogy a bejelentési kötelezettség arra is irányul, hogy a hatóságok — ha szükséges — idejében betilthassák a tervezett megmozdulást. Ez viszont politikai döntés, s ilyen joggal nem volna helyes a rendőrséget felhatalmazni. így azt az álláspontot képviselte, hogy a bejelentés tudomásul vétele, illetve a betiltás lehetősége a tanácsi szervek joga legyen, mivel azok választott népképviseleti testület nevében járnak el, s így politikailag illetékesebbek, mint a rendőrség. Végül rámutattak a jelenlévők a törvénytervezet azon hézagára, mely szerint csak a várhatóan 200 főnél nagyobb tömegeket mozgósító rendezvény esik bejelentési kötelezettség alá. Egyrészt kifejtették, hogy ez visszaélésekre is lehetőséget ad, mivel például egy tüntetés résztvevőinek létszáma spontán módon is több ezerre duzzadhat, de azt is leszögezték, hogy például egy 50-fős rendezvényt nem volna helyes előzetes bürokratikus procedúra feltételéhez kötni. Bálái F. István sénél, felírásánál mennyiségi szemlélet érvényesül. Az akut betegek — az orvosok szerint — gyakran csak a tünetmentességig használják a gyógyszereket. Sokan viszont rendelés nélkül tömegesen szedik a nyugtátokat, a fájdalomcsillapítókat, terjed az öngyógyítás. Többféle készítmény a „házi patikákban” halmozódik fel. A lakosság gyakran nem ismeri a birtokában lévő gyógyszerek tárolási, felhasználási tudnivalóit. A KNEB javaslatai A gyógyszerforgalom növekedésében fellelhetők egészségileg káros jelenségek, rossz gyógyszerszedési szokások, a pazarlás tünetei. (Például a kedvezményes árú humán gyógyszereket állatgyógyászati célra használják fel.) A gyógyszerek és gyógyászati eszközök mintegy 80 százalékos támogatása önmagában mégsem kárhoztatható. Az alacsony térítési díjak ellenére egyes rétegek — nyugdíjasok, krónikus betegségben szenvedők — jövedelmük 10-30 százalékát költik gyógyszerre. Vitathatók viszont az 1983. év közepétől érvényes, zömében 3-10 forintos térítési díjak miatt, hogy teljesen elszakadtak a termelői, illetve az importáraktól, miközben egészségügyi, illetve szociálpolitikai célokat sem szolgálnak már egyértelműen. A tennivalók sokrétűek. Egyidejűleg kell fellépni a hiány, a pazarlás jelenségeivel szemben és a krónikus betegségben szenvedők és az időskorúak anyagi túlterhelése ellen. Ezért a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság az egészség- megőrzést szolgáló s a jelenleginél észszerűbb, hatékonyabb gyógyszerellátást segítő szabályozás kidolgozását javasolja. A KNEB szükségesnek tartja továbbá a zavartalan ellátást és az optimális készletezést szolgáló számítógépes adatfeldolgozás meggyorsítását is. K. J. Az erdőtelepítési program előkészületei Az idén mintegy nyolcezer hektárra telepítenek erdőt, mindenekelőtt olyan részekre, amelyek mezőgazdasági művelésre nem alkalmasak. Sólymos Rezső, a MÉM-főosztályvezetője az MTI munkatársának elmondotta, hogy az őszi telepítésekkel együtt várhatóan sikerül elérni ezt az előirányzatot. Éőleg Szabolcs-Szat- már, Bács-Kiskun és Somogy megyében növekszik az erdőterület. Elsősorban „emberközelben”, a települések közelében folynak a telepítések; ily módon a városokhoz közelebb hozzák a természetet, és javítják a települések levegőjét. Az idén jó ütemben halad a budapesti zöldterület bővítése, és folytatják az erdősítést Kecskemét, Debrecen, Nyíregyháza és Szeged környékén, valamint a Balaton két partján, de főként a tó északi térségében. Egyúttal természetesen a hazai faellátást is javítják az új erdők létesítésével. Mindenekelőtt az ökológiailag megfelelő fafajok kapnak bizalmat, egyebek között az ártereken is, amelyeknek betelepítésére a korábbi időszakban a kívánatosnál kevesebb gondot fordítottak. Az erdészetekben megkezdődött az idei erdősítésektől immár független, későbbi erdőtelepítési program megalapozása. A kormány által jóváhagyott előirányzat szerint 1991—2000 között 150 ezer hektárra kerül új erdő. A csemeték neveléséhez már hozzáláttak, és részletesen azt is felmérték, milyen területek lesznek a színhelyei ennek a programnak. A MÉM tapasztalatai szerint a mezőgazdasági nagyüzemek érdeklődése a telepítések iránt jelentősen megnőtt. Értéktelenebb földjeiket igyekeznek fatermeléssel hasznosítani, ettől remélve a megfelelő jövedelmezőséget. A felkínálás olyan mértékű, hogy nincs kizárva az sem, hogy az előirányzatot jelentősen túlszárnyalják majd. Egyes előzetes elemzések szerint akár 600-700 ezer hektár is kínálja magát erdészeti hasznosításra. Ez azt jelentené, hogy 2000-ben az ország területének 20 százalékát borítják majd erdők, és nem sokkal ezután elérhetnék a 22-24 százalékos részarányt, ami az optimális értéket jelentené. (MTI) Váczi Tamás ff VÁROSSZÉPÍTŐKKEL PARKORSZÁGBAN Frisset Münsterlandból” A NÉPI ELLENŐRÖK VIZSGÁLTÁK Miért beteg a gyógyszerellátás?