Petőfi Népe, 1988. szeptember (43. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-12 / 218. szám

1988. szeptember 12. • PETŐFI NÉPE • 3 BÁCSBOKOD, BÁCSBORSOD A fejlődés titka nem a gazdagság, hanem az összetartás Bácsbokod lakossága 3500, a társközség Bácsborsódé megköze­lítőleg 1500 fő, a két településen 1173, illetőleg 406 lakást tart nyilván a tanács. Csaknem 5000 embert érint tehát minden olyan fejlesztés, amelynek nyomán a kisebb településeken is városi vagy városias szolgáltatást, kényelmet élvezhetnek az ottlakók. Persze a komfortosítás nem megy könnyen — itt sem —> a viszonylag szűkös fejlesztési összegeket alaposan ki kell egészíteni a helybeli üzemek, szövetkezetek, valamint az állampolgárok ön- . ként vállalt befizetéseivel, megtoldani azokat pénzt érő, azt helyet­tesítő, ugy ancsak saját kezdeményezésre elvégzett társadalmi mun­kával. Előfordul, hogy a teljes összeget a helyiek vállalják, ha a tanács — bár az indítvánnyal egyetért — forinttal nem tudja támogatni azt, hisz más, ugyancsak fontos célra már felhasználta keretét. A legújabb terv — amelynek megvalósítására két hónapja egyesület is alakult — a műholdas adások vételét megoldó kábeltévéhálózat kiépítése. Ez azonban csak a legfrissebb, szólni kell a korábbiakról is — jóllehet, azok sem túl régiek, mivel éppen csak befejezett vagy még folyamatban levő munkák —, a vízvezeték-hálózat kialakítá­sáról, az útépítésről és a földgáz bevezetéséről. Mindezekről a két község egyik legaktívabb szervezőjét, Hídvégi Attilát kérdezem. — Kezdjük a földgázzal. . . — Az alap az volt, hogy 1987 decemberére elkészült a gerincve­zeték, Csávolyt, Bácsbokodot, Bácsborsódot összekötve, 29 mil­lió forintért — mondja Hídvégi Attila. — Ebből 8-8 milliót adott a bokodi Aranykalász Tsz és a borsodi Rákóczi Tsz, ugyancsak 8 millió forintért kötvényt bocsátott ki a nagyközségi tanács. A bokodi áfész és a Fa- és Vasipari Kisszö­vetkezet 1-1 millióval járult hozzá a szükséges pénz előteremtéséhez, miként a Tejipari Vállalatok Trösztje is. A fennmaradó összeg tanácsi fejlesztés és céltámogatás volt. — De még meg kell építeni­ük az elosztóhálózatot is. Arra van pénz? — Kell, hogy legyen! Az elosztó- hálózat hossza Bácsbokodon 20, Borsódon 10 kilométer, költsége 30,5 millió forint. Idén Bokodon 17 kilométernyi készül el, rákötnek 700 lakást, és az összes közületi fogyasztót, a társközségben 7 ezer méter vezetéket fektetnek le, s a közületeken túl 220 otthonba jut el a földgáz. A fedezete pedig úgy lesz meg, hogy megalakult a köz­műtársulás, és lakásonként 22 ezer forintot fizet be mindenki. Tavalyi árakon ez elég lett volna mindenre, idén viszont még pluszban házan­ként 4 ezer forintnyi földmunkát ki-ki maga végez el. .. [ • — És ezután jön csak a bel­ső szerelés, berendezés. — Ami további 60-100 ezer fo­rint, de arra már fel lehet venni 3 százalékos kölcsönt is. — Hogyan állnak az ivóvíz­zel? — Tavaly óta valamennyi lakás­ban ott a vezetékes víz — mindkét községben. És mondhatom, hogy jó minőségű, egészséges. Ezt te­remtette meg az 1987-ben átadott, újonnan fúrt kút, és a gáztalanító berendezés, a biztonságos üzemel­tetést pedig az, hogy megcsinálták a Bokodot Borsóddal összekötő vezetékszakaszt. — Ezzel akkor már nincs is gondjuk ... — Gond nincs, csak fizetjük az árát. Tízmillióba került, felét a Dél-Bács-Kiskun Megyei Vízmű Vállalat adta, a másik fele saját fejlesztés. Az 1986—90-re megsza­vazott tehót fizetjük továbbra is, évente családonként 600 forintot. Az OTP meghitelezte nekünk a szükséges összeget, s most azt tör- lesztjük. — Ezek után futja még út­építésre is? — 1985-től fölgyorsult az ütem, évente 2-3 kilométernyi szilárd út­burkolattal gyarapszik a két tele­pülés, s 1990-re el akarjuk érni a 100 százalékos kiépítettséget. — És mindezt helyi pénzből? — Nagyobbrészt. Házanként 8600 forint a lakossági hozzájáru­lás, a többi tanácsi fejlesztés és cél- támogatás. — És mindezek után vállal­koznak Bácsbokodon a mű­holdas tévévétel megterem­tésére. Bírják majd? — A mi fejlesztéseink azért vál­lalhatók — még ha jelentős anyagi terhet rónak is az itt élőkre —, mert lakossági kezdeményezésre, igényre alapozódnak, s nem pusz­tán a vezetők vagy szűkebb testü­letek találják ki azokat. Persze ők is támogatják, ha életre valók. — Például a kábeltévét is? — Azt is. Igény van rá, elsősor­ban a fiatalok körében. Ézért egy kis mag idén májusban tájékozó­dott a különböző megoldásokról, árakról a kivitelezőknél, meg ott is, ahol ilyen már van. | — És? — Négymillió-kétszázezer forin­tért tudnánk ezt megvalósítani, ennyi a tervezési díj, a fejállomás és antennarendszer kialakítása, meg a kábelhálózat kiépítése, anyag- költséggel. — Ezzel persze még nincs kész! — Nincs. A kábelfektetéshez vagy -kihúzáshoz — 20 kilométer a földben menne és lenne 20 kilo­méternyi légvezeték — 4 millió fo­rint értékű árokásás, betemetés a mi feladatunk, valamint a házak­ban a belső szerelés is, amivel to­vábbi 1 milliót takarítunk meg. De az alap, hogy lakásonként 14 ezer forintot kell befizetni.-— Ez 300 embert jelent. Lesznek ennyien? — Az előkalkulációval önkéntes utcafelelősök járták végig a közsé­get. Ezúttal csak Bokodot, mert Borsódra nem lenne gazdaságos innen átvinni. Ha igénylik, ott kü­lön érdemes megszervezni. — És mire jutottak az utca­felelősök? — Június 28-án 118 taggal meg­alakult a bácsbokodi közösségi te­levízió egyesület. Most már 270 tagunk van — a helybeli 840 tévé­előfizetőből. Mindenki befizet évi 300 forint tagdíjat a majdani üze­meltetésre, s legkevesebb havi ezer- forintos részletekben a vállalt 14 ezret is törleszti. A tervezésre ak­kor adjuk ki a megbízást, ha össze­jön az a nagyjából 300 tag. Ez szeptember végére várható. Persze, ha többen leszünk, nem baj, a ter­vezés megkezdéséig még bárki je­lentkezhet. Az utólagos rákötés ugyanis nehezen lesz megoldható. — És mit kapnak a lakosok a pénzükért? — Két magyar, 3 jugoszláv és a jelenleg engedélyezett 3 műholdas programot — jó minőségben. A rendszer bővíthető is. Mivel a települések lakóinak egyharmada szerbhorvát és német nemzetiségű, mód nyílna az anyanyelv gyakor­lására is. Ugyanakkor egyfajta fó­rum is lehetne a kábeltévé, hiszen kazettáról bejátszhatunk majd fel­vételeket a helyi közösség számára fontos eseményekről. — Miután nagy az igény e korszerű szolgáltatásra, a császártöltési megyei ta­nácstagfelvetette, hogy sza­' vazzon meg ilyen célra is tá­mogatást a testület. — Bár mi a szervezésben saját magunkra számíthatunk, tudunk a javaslatról, s a kedvező döntés ne­künk is nagy segítséget jelentene. — Ezek szerint önök sem oly gazdagok, mint ahogy az eddigiekből valaki azt gon­dolhatná? — Nem. Mi összetartóak va­gyunk, s a lakóhelyünk gyorsabb fejlődése érdekében vállalunk oly- k^p nem kis terheket is. — Rendhagyó módon a be­szélgetés végén hadd mutas­sam be önt. Jóllehet a hely­beliek ismerik, de az olvasók bizonyára nem tudják, hogy Hídvégi Attila a bácsbokodi nagyközségi pártbizottság titkára. A megélénkülő poli­tikai munka mellett győzi a sokirányú egyéb elfoglaltsá­got? — Mi a községben a munkánk mellett, az után, a szabadidőnket föláldozva vállaljuk a társadalmi megbízatást. Egyébként úgy gon­dolom, hogy a végeken a politiká­val foglalkozók akkor szolgálják legjobban azt a közösséget, ame­lyiknek a bizalmát élvezik, ha föl­vállalják, támogatják az ilyen kez­deményezéseket. S hogy jól íté­lem-e meg ezt a kérdést, vagyis él­vezzük-e a bizalmat, arra is választ kapunk rövidesen, mert a nagy­községi pártbizottság átszervezése miatt összeül a település kommu­nistáinak küldöttértekezlete, és az új választás előtt itt mi közösen mérlegre tesszük azt, hogy mit vé­geztünk az elmúlt esztendőkben. Váczi Tamás • Ha Kecelen keresztül visz az utam, mindig meg­csodálom, milyen pompásan zöldell a gyep az általá­nos művelődési központ előtt. A napokban megtud­tam, hogy miért. Az Arany János Úttörőcsapat tagjai gondozzák nagy lelkesedéssel és ügyszeretettel. A diákok éppen tőzeggel javították a talajt. (Kép és szöveg: Gál Zoltán) A titok nyitja Az egyesülési és a gyülekezési törvénytervezetről tanácskoztak Borotán Mintegy száz résztvevője volt Borotán annak a tanácskozásnak, amelyet a Hazafias Népfront helyi bizottsága rendezett a napokban az egyesülési és a gyülekezési tör­vénytervezetről. Szebellédi Ferenc községi népfrontelnök megnyitó szavai után dr. Dobos László, a borotai tanács vb-titkára tartott vitaindítót a politikai intézmény- rendszer korszerűsítésének e fon­tos részéről. Kifejtette többek kö­zött: a gyülekezési szabadság az állampolgároknak azt a jogát je­lenti, hogy békés összejöveteleket, felvonulásokat tarthatnak, illető­leg szervezhetnek, s az egyesülési jog alapján pedig szervezett közös­ségeket hozhatnak létre és működ­tethetnek politikai, érdekképvise­leti, kulturális és egyéb célok meg­valósítására. Ezt követően dr. Stammer Jó­zsef kapott szót. Örömét fejezte ki amiatt, hogy a két törvénytervezet­ről indított társadalmi viták sorá­ban Borota az elsők között van, ahol megszervezték a vélemény­nyilvánításnak ezt a fórumát. Mint elmondotta, nagy szükség van rá a társadalmi megújulás folyamatá­ban, hogy az ilyen jellegű törvény- javaslatokat ne csak egyes szerve­zetek dolgozzák ki, hanem legyen beleszólása az egész lakosságnak az őt érintő kéröésekbe. A demok­rácia kiteljesedésének egyik jele­ként értékelte azt a tényt", hogy az álláspontok nyilvánossága, ütköz­tetése nyomán alakul majd ki a többségi vélemény. Dr. Stammer József szerint fel­tétlenül hasznos megszüntetni a gyülekezéssel kapcsolatos eddigi joghézagot, az egyesülésekről pe­dig korábban csak alacsonyabb szintű szabályozás volt. Tö.bbek véleményeként tolmácsolta: a ren­dezvényeket ne a tanácsnál, hanem a rendőrségen kelljen bejelenteni. Borotán új tömegmozgalom vagy egyesület várhatóan nem lesz, vi­szont arra nagy szükség van, hogy a meglévők megfelelő formában működjenek. A felszólaló beszélt az állampolgári jogokkal együttjá­ró kötelezettségekről, a fegyelem­ről, a társadalmi tulajdon védelmé­ről, egymás megbecsüléséről és se­gítéséről is, hiszen mindez lehetővé teszi a jogok még hatékonyabb ér­vényesülését. Végezetül felhívta a figyelmet arra, hogy helyes lenne, ha a mostani társadalmi vitához hasonlóan elmondhatná vélemé­nyét a lakosság a társadalombizto­sítás és lakásgazdálkodás tervezett reformjával, valamint a munka törvénykönyve módosításával kapcsolatban is. • Ezután dr. Dobos László az egyesülési jogról szóló törvényter­vezetnek arról a részéről szólt, amelyik a társadalmi szervezet leg­felsőbb szervének szükség szerinti, de legalább háromévenkénti össze­hívásáról rendelkezik. Javaslata alapján ezt módosítani kellene, mégpedig így: legalább évenként egyszer kerüljön sor rá, hiszen ezt indokolttá teszi az évi költségveté­sek meghatározása. A továbbiakban dr. Dobos László kifejtette, hogy aránytalan­ságot lát az egyesülési törvényter­vezet 31. paragrafusában. Ez azt tagolja, milyen szankciók lesznek, lehetnek, ha valaki olyan társadal­mi szervezet szervezésében vagy vezetésében vesz részt, amelynek „célja vagy tevékenysége sérti pél­dául az állam biztonságát, a köz- biztonságot, a közrendet”. A kilá­tásba helyezett szankció, az egy évig terjedő szabadságvesztés vagy a javító-nevelő munka túl enyhe ahhoz képest, hogy az a hivatalos személy, aki „mást egyesülési vagy gyülekezési jogának gyakorlásá­ban jogosulatlanul akadályoz”, már bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Véleménye szerint kü­lön kellene választani a szankcio­nálás szempontjából, hogy a hiva­talos személy a jogosulatlanul való akadályozást gondatlanságból vagy szándékosan követi el. Felszólalt a tanácskozáson Bá- tayné dr. Mácsai Anikó, a HNF megyei bizottságának munkatár­sa, aki egyebek között felhívta a jelenlévők figyelmét arra, hogy a népfrontszervezetek az elkövetke­ző időszakban is szívesen veszik a két törvénytervezettel kapcsolatos további bejelentéseket, észrevétele­ket. Ezt követően Szebellédi Fe­renc amellett foglalt állást, hogy a rendezvények bejelentése elsősor­ban a tanácsoknál történjen. V. Z. Az egyesülési és a gyülekezési törvénytervezet vitáját ezekben a hetekben szervezi a Hazafias Népfront. Szeptember 7-ei lapszamunkban közzétettük egy sor — többségében a következő napokban sorra kerülő vitafórum helyét és időpontját. Azóta újabb meghívok, értesítések érkeztek szerkesz­tőségünkbe. Ezúttal a következő egy hétben rendezendő társadalmi viták helyét, kezdési időpontját ismertetjük. (Összeállításunk a korábban már közzétett időpontokat nem tartalmazza.) Kecskeméten többek között az alábbi vitákat rendezik: 14-én 16 órától a tanítóképző főiskolán, 15-én 15 órától a kertészeti egyetem főiskolai karán, 19-én 17.30-tól a kiskecskeméti általános iskola épületében, ugyan­aznap 18 órától a ballószögi tanácsházán rendeznek vitafórumot. Szeptem­ber 15-én 15 órától egyházi személyek tanácskoznak a témáról a HNF megyei bizottságán. Bácsalmáson szeptember 12-én 14 órakor tanácstagok, népfrontaktivis­ták, üzemek és társadalmi szervezetek képviselői tanácskoznak a városhá­zán, 13-án 15 órakor pedagógusok ülnek össze a városi könyvtárban, s ugyanaznap 15 órától ifjúsági fórumot tartanak a művelődési központ kistermében. Tiszakécskén szeptember 15-én 18 órakor rendeznek lakossági vitát a művelődési központban. Kiskunmajsán szeptember 12-én 13.30-tól a BRG GT üzem területén, 16-án 15 órától a művelődési központban, ugyanaznap 15.30-tól a vízgaz­dálkodási társulat irodájában rendeznek fórumot. Szeptember 19-én két helyen, 14 órakor az általános iskolában, 16 órától a művelődési központ­ban mondhatják el véleményüket az érdeklődők. További községi vitafórumok: Lajosmizscn szeptember 19-én 15 órakor a művelődési otthonban; Lakiteleken 19-én 18 órakor a tanácsházán; Szabadszálláson 15-én 16 órakor a tanácsháza nagytermében; Kerekegyhá­zán 16-án 14 órakor szintén a tanácsházán; Bácsbokodon 19-én 14 órakor a tanácsházán; Balotaszálláson ma, 12-én 18 órakor a művelődési házban; Szánkon 13-án 18 órakor a művelődési házban; Felsőszentivánon 19-én 16 órakor a községi népfrontbizottság helyiségében; Sükösdön 15-én 15 óra­kor a művelődési házban; Tompán 19-én 15 órakor a tanácsházán rendez­nek nyilvános vitafórumot. Hercegszántó és Dávod lakóinak közös vitát szerveznek 19-én 19 órától a dávodi pártházban. S a legfrissebben érkezett időpontok: Kiskőrösön szeptember 12-én 17 órakor a városi népfrontbizottság székháza, Soltvadkerten 13-án 14 órakor a tanácsháza, Kecelen 15-én 14 órakor a tanácsháza lesz a társadalmi vitafórum helyszíne. Történet az ajándékautóról Külföldre szakadt, tekintélyt, hírnevet és sok-sok milliót szerzett hazánkfia fejét ingatva hümmögie: — Meg kell mondjam önnek, liebe barátom, nem mindig értem egészen az önök gondolkodásmódját. Ebédtársa, a nem kevésbé tekintélyes, ámde csu­pán bérből élő tisztviselő kíváncsian figyelmeseit vendégére. —- Miből jutott erre a következtetésre? — Még kérdi? — külföldre szakadt hazánkfia ekkor talán kis kék karikákat eregetett étkezés utáni kubai szivarjából. — Ha jól emlékszem, egy hónapnál is több ideje már, hogy megvettem Bécsben egy autót. Amint azt akkor is elmondtam, a kocsit ajándékba adom maguknak. Egyet kérek: adjanak el pár ezer sorsjegyet, és a bevételt adják föl egy általam meghatározott — nem mellesleg szólván: abszolúte törvényes, az önök pártja és kormánya által is melegen támogatott — célra. Mármost: egy hónapja ott áll a kocsi a szalonban kifizetve és csupán arra vár, hogy elhozzák. Megengedi, hogy megkérdezzem: miért késlekednek? — Vannak bizonyos, ööö, szóval, meg kell olda­nunk bizonyos problémákat. — Ezt mindjárt gondoltam. Tudja, ha bárkinek adok valamit — és, herr liebe barátom, ez nem is olyan ritkáit esik meg velem —, akkor látom az illető arcán az örömet. De legalább egy elismerő mosolyt. Nem kötelező persze örülni, dehogyis — ám az mégiscsak különös, hogy problémákról be­szél. A kocsit kifizettem, a kocsi ki van fizetve, a kocsi az önöké. Vagy talán nem kell? — Nem erről van szó — gyújtott rá második, talán Sopianae márkájú cigarettájára a magyar ma­gyar. — Hát akkor miről? Megmondhatja nekem nyíl­tan, vagy afféle titok? CIA? KGB? Ilyesmi? — Semmi ilyesmi. Csupán a szabályok. — Engedje meg, hogy ez esetben kételkedjem az önök szabályainak helyességében. A szabályok civi­lizált országokban a dolgok megkönnyítésére valók, nem pedig megnehezítésére. — Attól tartok, nem fogja egészen megérteni a problémát. Ugyebár az a legelső, hogy nekük kell egy engedély, hogy az ajándékot elfogadhassuk. Elő kell teremteni a vám összegét. Engedélyért kell fo­lyamodnunk, hogy szerencsejáték-vállalkozásba foghassunk, majd meg kell rendelnünk a sorsjegyek kinyomtatását — van önnek fogalma, milyen ma a nyomdai átfutás? — A fényszedés korában? Pár óra. — Önöknél, kedves uram, de nem nálunk. — Mért nem értesített, talán tudtam volna se­gíteni. —- Csakhogy ez esetben sem jutottunk volna messzebbre. Tételezzük föl, hogy megvan a sorsjegy, eladjuk az összesei, kisorsoljuk az autót. Három jogász három nap alatt sem tudta megmondani, adó­mentes vagy adóköteles-e a kocsi —- az adótörvény úgy van megfogalmazva, hogy kétféleképpen lehes­sen érteni, de csak egyféleképpen legyen érvényes — természetesen úgy, ahogyan az adóhatóság gon­dolja. De mi van akkor, ha kisorsoljuk a kocsit, átveszi a nyertes, és még netán az adót is befizeti — de egy revizori vizsgálat két hónappal később semmisnek nyilváníthatja az egészet és a szabályta­lanságok miatt elkobozza a kocsit, ezért ki vállalja a felelősséget? — Herr liebe barátom — mondotta külföldre szakadt, tekintélyt, hírnevet és vagyont szerzett ha­zánkfia — meg kell mondjam magának: nem irigy­lem. Mindazonáltal van valami ötlete a kibontako­zásra? Mit szólna például ahhoz, ha rögtön az el­kobzással kezdenénk — nyilván elárverezik az el­kobzott tárgyakat. — Nemritkán többször annyit bekasszírozva, mint eredeti értékük — helyeselt a vendéglátó. — Magam is így gondoltam. Talán még jobb is így: magasabb lesz az összeg, amit aztán jótékony célra fordíthatnak. Nos tehát, mikor indul a kocsi­ért? A beszélgetés folytatását sajnos nem állt módunk­ban megtudni. Csupán egyben vagyunk biztosak: az autó mind a mai napig a bécsi szalonban várja a sofőrjét. Leföljebb a parkolási díjat kell majd crte kifizetni. Nem fog ez egy kicsit sokba kerülni??? Ballal József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents