Petőfi Népe, 1988. szeptember (43. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-09 / 216. szám
1988. szeptember 9. • PETŐFI NÉPE # 5 FÉLEGYHÁZI LENIN TSZ: Új csarnok a melléküzemben • A vasszerkezetet saját maguk készítették.. Nemcsak csarnok, öltöző és mosdó is épült. VIRÁGFÖLD EXPORTRA Új csarnokot építenek a Kiskunfélegyházi Lenin Termelő- szövetkezet lakatosüzemében. Ez a részleg évente mintegy 60 millió forint értékű nehéz vasszerkezetet készít. Megrendelőik közé tartozik a Ganz-MÁVAG éppen úgy, mint a Vízügyi Építőipari Vállalat vagy a Mahart. Eddig meglehetősen mostoha körülmények között dolgoztak, a munkák zömét szabadban végezték. A most készülő 2 ezer négyzetméter alapterületű csarnok a két beépített darupályával a fizikai munkát megkönnyiti, s ezután a rossz idő sem gátolja a határidők betartását. Pásztor Zoltán Titkolózunk Évekkel ezelőtt „föntről” érkezett a kérés: a mezőgazdasági terméseredményekről a sajtó ne írjon közvetlenül a betakarítás után. A megyei átlagtermésről, pláne össztermésről adatokat közzé ne tegyen. Az ok: külpiaci érdek. Ne informáljuk a konkurenciát. Igaz, megmosolyogtuk e fölöttébb furcsa igényt, ugyanis (a fűszerpaprikát kivéve) terméseredményeink semmiféle befolyással nincsenek a világpiaci árakra, nem attól változik a búza iránti kereslet, hogy nálunk mennyi termett. De hát ha kérik?... Aztán meglepetésre, a külföld közölte, mihelyt betakarítottuk a termést, hogy mennyi a hektáronkénti átlag, s mennyi az eladható többletünk. Ha mi nem adjuk meg, „megnézik" műholdról — mondhatták, és cselekedték is: 10-20 kilogramm pontossággal bemérték a hektáronkénti hozamot. Azóta változott a helyzet, most „alulról” jött az értesítés: a sajtó nem közölheti — s ezért nem adjuk meg — hol mennyi termett! A szövetkezetek, állami gazdaságok ehhez tartják magukat, s parancsba kapták a téeszszövetségek is: üzemi terméseredményekről egy szó információt sem adhatnak! A tollforgató csak tágra meresztett szemmel áll, s kérdezi, ugyan miért e titkolózás? „Az aszály miatt” — hangzik a rövid válasz, s majd következik a részletes magyarázat. Ugyanis ha a lapban megjelenik, hogy X. Y. té- eszben aszálykár miatt ennyi meg ennyi a terméskiesés, s ebből következően bevételük, nyereségük is csökken, olvassák e hírt legújabb ellenfeleik: a bankszakma jelesei. Mert mi is történt, amikor a nyár derekán megjelent ilyen hír az újságban? Másnap már (véletlenül) bekopogtattak a téeszt finanszírozó bankszakemberek, néztek, mértek, számoltak és kiderítették: a gazdaság elérkezett vagy közel áll a fizetésképtelenséghez. Ezért megtagadták a további hitelt, sőt a korábbiak lejáratát is felgyorsították. Mentették a pénzüket. így aztán az aszály miatt igen nehéz helyzetbe került gazdaság még sanyarúbb sorsra jutott. Ez az újkeletű titkolózás oly mértékű, hogy lakat alatt őrzik adataikat a gazdaságok. Közben azt mondják, szerezzen be a pénzintézet is műholdat, ha tudni akarja, mi mennyi. Futja miből. A legnagyobb nyereségrátát produkálták tavaly is. Biztosan megéri nekik egy mesterséges hold a leskelődéshez meg ellenőrzéshez, jobban, mint ha termelésbe fektetnék pénzüket. Mert ebben a pénzügypolitikai környezetben, amelyben a banktőke 3-5- szörösét hozza (a magas kamatláb „jóvoltából”), mint a működő tőke, nem kétséges,'badarság termelésbe fektetni a pénzt. De mi lesz, ha a gazdaságok, üzemek is így gondolják? Mert ugye minden száz forintjuk után 18 forint nyereséget érhetnek el, ha értékpapírt vesznek, betétkönyvet nyitnak, ha meg termelnek, akkor jó, ha 5-10 forint hasznuk lesz. Persze, hogy tudom: ezt nem tehetik, s ebben biztosak — s ezért oly magabiztosak? — a bank- szakemberek is. Amit viszont tenni tudnak (még) a gazdaságok: titkolóznak. A Bácskai és Dunamelléki Téesz Szövetség az aszálykárok „sarok- számairól” adott tájékoztatást. Ebből kitűnt, hogy például kukoricából csaknem 120 ezer, szójából 6,4 ezer, napraforgóból 5 ezer tonnával kisebb a termés, s a kiesett hozam értéke a szövetség tagszövetkezeteiben megközelíti a 650 millió forintot. A Kiskunsági Téesz Szövetség partnergazdaságaiban az aszálykár 600-800 millió forinttal mérsékli a bevételt. Sokan állítják, hogy a megyében másfél milliárd forint értéket vitt el az aszály, ugyanis nemcsak terméscsökkenést kell kalkulálni, hanem a minőségi veszteséget is. Például a napraforgó olajtartalma, a kukorica keményítőértéke ugyancsak rosszabb, s a vetőmagok csírázóképessége (ezért értéke) is csökkent. Tehát ezek a közölhető adatok, ami után most föl van adva a lecke a bankoknak. Kutathatják — hacsak már nem tudják műhold nélkül is — melyik szövetkezetben mennyi a bevételkiesés. És akkor mi van, ha pontosan tudják? Nem adnak hitelt? Menjen tönkre a megyében vagy száz gazdaság? Ne tudjanak munkabért fizetni, a jövő évi termeléshez szükséges műtrágyát, vetőmagot ne szerezhessék be? Az lenne talán a cél, hogy jövőre ne legyen elég termés, s így kenyér, zöldség, hús? Ez az önkopasz- tás-jellegű pénzügypolitika természetesen elvetendő. Nem szabad, hogy elhatalmasodjon a fiskális szemlélet és az információ-visszatartás. A titkolózásnak sincs értelme, mert csak a tisztánlátást zavarja. A bajok léteznek, s a föléjük bigy- gyesztett lepel előbb-utóbb lehullik, mert mint tudjuk: egyszer úgyis minden kiderül, s most talán jobb, ha előbb, mint utóbb. Mert akkor talán remélhető, hogy a kialakult helyzetet a pénzügyi és kormányzati szervek nem nézik ölbe tett kézzel, fiskális szemüveggel és gyors (mentő) cselekvésre szánják el magukat. Mert erre nagy szükség van. Ugyanis a Bács-Kiskun megyei gazdaságok már a mezőgazdasági alaptevékenységük csökkentését tervezik. Jövőre ugaroltatják a földek egy részét, vagyis nem termelnek rajta semmit. Van gazdaság, amelyik szántóterületének felén (!) cselekszi ezt. Az elhatározás komolyságát igazolandó, több tsz visszamondta már a búza- és rozs- vetőmag-megrendelését, arra meg nem is gondol, hogy műtrágyát vegyen . . . Csabai István • A Győri Rába Gyárnak 6 millió forint értékű vasszerkezetet gyártanak új ebédlőhöz. • Készülnek a darupályák alkatrészei. Vállalkozni tudni kell Igazgatónk meg az elmúlt évben felhívta figyelmünket a megváltozott gazdasági körülményekre és kérte, próbáljunk új ötletekkel, apró vállalkozásokkal javítani cégünk eléggé ingatag helyzetén. Nem akarok dicsekedni, de én javasoltam azt, hogy a két emelet magas tanácstermet adjuk bérbe külföldi turnéra induló artistáknak. Feltűnést keltő ötletemmel több legyet ütöttünk egy csapásra: egy kalap pénz jár rendszeresen az artistáktól, másrészt a tanácskozások száma a minimálisra csökkent, mert kinek van kedve ordítozó artisták között, védőháló alatt értekezni? A harmadik haszon: a tanácsterem berendezéseit jó áron megvette egy maszek kárpitos, a pénzt szociális segélyként osztották szét a nyugdíjasok között. Régebben a vezér irodája mellett hangulatos lakosztály húzódott meg szerényen. Volt benne főző fülke, fürdőszoba, nappali pihenő. A mostani főnök otthon mosdik, az üzemi étkezdében kajál, és ebéd után furcsa módon rögtön munkához lát, eszébe sem jut órákig szunyókálni a díványon. így hát ezt a minirezidenciát az egyik utazási iroda bérbe vette fizetővendég-szolgá- lati célra. Az elmúlt hónapokban lakott már ott amerikai üzletember, kínai fa- kir, francia táncosnő, török kamionos és magyar újgazdag a szeretőjével. Több éves számítások alapján bebizonyosodott, hogy intézményünk ötszáz dolgozója közül naponta csak négyszáz tartózkodik a munkahelyén, mivel külföldi tanulmányút, továbbképzés, gyed, betegállomány, tanulmányi és évi rendes szabadság és még ezer indítóok tizedeli állandóan ügybuzgó munkatársaink egyre ritkuló sorait. Mivel egy-egy irodában maximum két ember robotol, ennek alapján született meg korszakalkotó ötletem: adjunk bérbe harminc munkaszobát. Ennek alapján négy termelőszövetkezet nyitott fiókirodát nálunk, jutott hely órás kisiparosnak, szemfelszedő- nek, tenyérjósnak, pedikűrösnek, neves festőművész három szobából álló műtermet csinált, a második emeleten egy leíró és sokszorosító kisszövetkezet rakta ki a cégtábláját. Tárgyaltunk egy lópatkoló kováccsal is, az üzlet azért esett kútba, mert sem a lépcsőn, sem a páternoszteren nem sikerült felvinni a lovakat az ötödik emeleten kijelölt kovácsműhelybe. Pillanatnyilag egy nőgyógyász vette bérbe. Állítólag audiovizuális oktatótermet üzemeltet a két helyiségben. A mi irodánk is megüresedett, mert , a kollégámmal kísérletként hazavittük a melót és otthon dolgozunk. Ja, igen! Elfelejtettem mondani, hogy az irodánkba egy innovációs tár- ' sulás költözött. Mivel otthon esténként néhány óra alatt elvégzem a cégem által rám testált munkát, másodállásban én vezetem az innovációs irodát bedolgozó családtagként. Tehát újra bejárok a munkahelyemre. Tegnap a folyosón összefutottam az igazgatómmal. A megváltozott gazdasági szabályzók miatt ismét arra kért, próbáljak új ötletekkel lendíteni gondokkal küszködő intézményünkön. Mit válaszoltam neki? Feltétlen gondolkodom. Majd csak eszembe jut megint valami marhaság! Kiss György Mihály Dollártermelő giliszták a háztájiban Sok életrevaló ötlettel találkoztam már a háztáji gazdaságokban. Megannyit csodáltam, s tisztában voltam vele: szinte határtalan az emberi lelemény. Nos, tapasztalataim tárháza újabb élményekkel gazdagodott Nagybaracskán, Kókity Ferencék háztáji gilisztafarmján. Nem ördöngős dolog, amit a fiatal házaspár müvei, inkább szokatlan. Különösen az benne a szimpatikus, hogy újdonsággal próbálkoznak. Az egyre inkább teret hódító vállalkozások nem mindennapi módját választották. Súlyos százezreket fizettek az állatállományért. S míg a legtöbb ember haszontalan kukacnak, halcsemegének tartja a gilisztákat, amelyek után a „hóbortos” pecások kutatnak csupán, addig a Kókity házaspár bizonyítja: komoly gazdasági hasznot produkálnak. — Tavaly kaptuk az ötletet — emlékezik Kókity Ferencné—. Hercegszántón, a csátaljai áfész szervezésében hallgattunk egy előadást, ahol a Biohumusz Vállalat szakembere tartott tájékoztatót a virágföld előállításáról. ElAz Alföldi Tüzép Vállalat ajánlata az építkezőknek: 25 éves a gázbetongyártás Magyarországon Jubileumi sorsoláson vehet részt, ha Mátra gázbetont vásárol, művi átvétellel az Alföldi Tüzép Vállalat Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyei telepein. Mérete: 500 x 300 x 250 cm-es falazóblokk. 400—2000 db-os vásárlás után az áru átvételekor sorsjegyet kap. SORSOLÁSSAL 5 vásárló visszanyerheti a gázbeton falazóanyag teljes vételárát. 10 vásárló visszanyerheti a gázbeton falazóanyag árának 50%-át. 15 vásárló visszanyerheti a gázbeton falazóanyag árának 25%-át. Az Alföldi Tüzép Vállalat várja kedves vásárlóit! 2189 TAJEKOZTATAS A Petőfi Nyomda 1988. szeptember 15-étől névjegykártya, esküvői meghívó, gyászlap és egyéb közönségszolgálati nyomtatványok gyártását a Kecskeméti Városi Tanács nyomdájának adja át Kérjük az érdeklődőket, hogy megrendeléseikkel a városi tanács családi eseményeket rendező irodájához szíveskedjenek fordulni. Cím: Kecskemét, Kossuth tér 1. kezdtünk kalkulálni, számítgatni, mígnem belevágtunk. Ennek a nemesített BH fajtájú angol gilisztának 50 fillér volt darabja. Ötszázezret vettünk. Kiváló termőtalajt lehet velük készíttetni. Jó pénzt fizetnek érte a tőkés országok. Külön technológiai előírás szerint dolgozunk, s ezzel garantáljuk az eredményességet. Ezért is fizettünk, úgy hogy 300 ezer forint értékű a befektetés. Mint megtudtam, precizitást és nagy figyelmet igényel a gilisztatenyésztés. A leendő termőhelyet vízszintesre kell elmunkálni. Ezt a gilisztaágy kialakítása követi. Alulra lyukacsos fólia kerül. Erre öt centiméter vastagságú finom trágyaréteg, ami a gilisztáknak ad „otthont”. Újabb, de már 20 centiméteres réteg következik előérlelt trágyából. Ősszel tanácsos elkészíteni a fogadó- ágyásokat. A tél kezdetén 25 centiméteres fűtötrágyaréteggel magasodik az ágyás, s ez így marad márciusig. Ha szokatlanul nagy a hideg, időközben ajánlatos egy újabb tíz centiméteres hintés. Közben nem maradhat el a hőmérséklet állandó figyelése. Ugyanis a 20 fok körüli meleg mondható ideálisnak, ez a hőmérséklet biztosít optimális feltételeket a szaporodáshoz. — Két méter széles ágyást célszerű készíteni — hallom Kókity Ferencné- től. — így két oldalról könnyen hozzáférhető. Egy négyzetméterre tízezer gilisztát számítunk, ez megfelelő sűrűségű. Egy év alatt tízszereződik az állomány. Nálunk most ötmillió „műveli” a földet, márciusban még feleennyi volt. A prizmák állandó gyommentesítése alapvető követelmény. A környezet tisztaságára is ügyelni kell. Folyamatos a páraellenőrzés, száraz időben kívánatos a locsolás. Ezek az állatok a nedves, laza talajt szeretik, különben életműködésük lelassul és elpusztulnak. Nagy ellenség a vakondok, Kóki- tyék villanypásztorral védekeznek ellene. A módszer a férj találmánya, ő fabrikálta a szerkezetet. Újabban vakondűző virágot is ültettek, állítólag a különös illatok távoltartják a hívatlan látogatókat. — A kész virágföldet ötven kilogrammos zsákokba csomagoljuk — mondja a háziasszony. — A garantált ár hat forint kilónként, azt is hallottuk, esetleg nyolcra emelik. Nyugati exportra szállítják a földet. A nemesített gilisztákkal előállított termőföld igen keresett .cikk a finomsága, magas tápanyagtartalma miatt. Sokáig él benne a virág. Idén kétszáz mázsa körüli termést várunk. Azt is megtudom, hogy a Biohumusz Vállalat az átvevő. Korrekt partnernek ismerik. Mezőgazdasági kölcsönt is biztosítanak, kétszázezer forint erejéig. A humusztermelési hálózat kiterjesztése során számítanak a kistermelők vállalkozási készségére. Zs. K. I. 2333 A Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola (6000 Kecskemét, Izsáki út 10.) EGYETEMI ÉS FŐISKOLAI FELVÉTELI - előkészítő tan folyamot indít matematikából és fizikából. Jelentkezési határidő: 1988. szeptember 20. Jelentkezési lapot és bővebb felvilágosítást a főiskola tanulmányi osztálya ad. 2232
