Petőfi Népe, 1988. szeptember (43. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-09 / 216. szám

4 • PETŐFI NÉPE 9 1988. szeptember 9.

Szénaboglya

Kassák Lajos naplója

A KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ MŰVÉSZEI PÁRÁDON

Mesemanó és a többiek

Előadás mozgássérülteknek

1 lova tovább többel tudhatunk meg az ötvenes évekről íróink lassanként nyilvánosságra kerülő naplóiból, mint a történészek állal feltárt tényekből. Az utóbbi években ismerhettük meg Németh I.tisztéi. Illyés Gyula és Veres Péter naplójegyzeleil, terjedelmes (két vaskos kötetet kitevő) részleteket olvashatunk tudor András naplójából: azokat a részleteket, amelyek Fülep Lajossal kapcsolatosak. Most pedig Kassák Lajos ötvenes évekbeli feljegyzései kerültek napvilágra, Szénaboglya címmel.

A magyar irodalomban a napló mindig is fontos szerepet töltött be. azon pedig egyáltalán nem kell meglepődnünk. hogy az ötvenes években minden addiginál több naplójegyzct íródott, hiszen a közéletből kiszorult írók, akik müveik megjelenésére sem számíthattak, természetes módon fordultak ehhez a műfajhoz. Az említett szerzők írásai kiegészítik egymást, ugyanakkor pedig jó néhány ponton vitatkoznak is egymással: a naplóíró mindig a maga világát adja,'s így a maga igazát igyekszik bizonyítani. Aligha mondható el bárkiről is, hogy az ötvenes évek számtalan ellentmondása között megtalálta volna az egyetlen — történelmi összefüggéseiben és személyes vonatkozásaiban is üdvözítő magatartást. Érvényes megfigyelések és személyes elfogultságok szükségszerűen váltogatják tehát egymást egy-egy napló" lapjain. Éppen ezért lenne érdekes szembesíteni egy-egy író feljegyzéseit másokéval: a magatartások és szemléletmódok hasonlóságát, különbözőségét jobban megfigyelhetnénk, mint más esetekben. S ha ezt a feladatot itt nem is végezhetjük el, arra azért utalnunk kell, hogy Kassák Lajos 1955—56-ban írt feljegyzései alapvetően különböznek az említett írók naplóitól. Míg azok magukon viselik a kor nyugtalanító légkörének számos vonását, addig Kassák naplója nyugalmat sugall: a kezdetektől számítva teljes következetességgel határolta cl magát az ötvenes évek politikájától, saját világába húzódott vissza. Így egyetlen megnyilatkozásának, cselekedetének következményeit sem kellett mérlegelnie ...

Kassák Lajost a felszabadulás a politikailag is elismert írók sorába állította. Lapot szerkesztett, könyvei jelentek meg, kitüntetéseket kapott — noha közben éleződött a kommunista párttal évtizedeken át folytatott vitája is. Ennek gyökerei 1919-re, a Tanácsköztársaság idejére nyúlnak vissza: Kassák akkor nem volt hajlandó folyóiratát a Tanácsköztársaság hivatalos fórumává tenni. 1949 után — ajrogy a kötethez előszót író Botka Ferenc is hangsúlyozza — már csak ennek az afférnak a következményei érződtek: „Megismétlődött 1919 sajnálatos konfrontációja. A magyar munkásosztály első nemzeti, sőt nemzetközi rangú művészeti képviselőjével. aki a negyedik rend életérzésének és élményvilágának úgy adott hangot. hogy művészete magába olvasztotta

az avantgárd mozgalmak viszonyait is, nem tudott szót érteni a hatalom, pontosabban a magyar munkásosztály nevében fellépő adminisztráció’’. 1949 után már nem jelenhettek meg írásai. 1953- ban, írószövetségi felszólalása után a pártból is kizárták, s noha 1954-ben tárgyaltak vele egy-egy műve kiadásáról, az 1955 márciusi párthatározat ezeket a lehetőségeket is elsodorta. Ekkor kezdte naplójegyzetei írását, s tulajdonképpen ez a tevékenysége segítette át a következő, majdnem kétéves nehéz időszakon.

A naplójegyzeteket természetszerűen a kuszaság uralja. Az egymásra következő bejegyzések mégis kapcsolódnak egymáshoz, ennek révén jó pár tematikai csomópont is megragadhatóvá válik. Kassákot leginkább annak a légkörnek a sajátossága foglalkoztatta, amelyik az ötvenes évek közepére alakult ki Magyarországon. „Hiába szeretnénk magunkat tisztán tartani, politikai mérgező anyag van a levegőben, és észrevétlenül megfertőződünk. Akarata ellenére is pro vagy kontra tolódik el az ember, vagyis nem önmagát adja, hanem csak azt és annyit, amennyi megengedhető számára ..." — írja. A maga számára is kérdésessé válik helyzete: emigrációba kényszerült 1945 előtt, s belső emigrációba 1949 után. Melyik állapot az elviselhetőbb? — kérdi önmagától. Lengyel József Szembesítés című regényének főhőse, Lassú Endre is ezt a kérdést tette fel magának, s Kassák az ő gondolatához hasonló szellemmel válaszol a kérdésre: „Az előbbi. Hiszen akkor gyilkos ellenségek elől mentettem az életemet, most elég kíméletes gesztussal kiütötték kezemből a tollat.’’ Az utcán járva, barátaival beszélgetve jobban érzékelte a korszak légkörét, mint az ország vezető politikusai. „A város lefojtott hangulatát nehéz elviselni. Alig érthető meg, hogy mi történik az emberekkel. Legtöbbjüket valami megmagyarázhatatlan izgalom gyötri. Nem igaz, hogy az emberek rongyosak, az sem igaz, hogy éheznek, mindenkinek megvan a legszükségesebb rongya, napi betevő falatja, s mégis kedvetlenek, reménytelenek" — olvashatjuk egy 1955 végénJrt feljegyzésben.,

, fajfogalom é^a jnűyéjzfctek helyzet.»,, te is állandóan foglalkoztátta Kassákot. Nem is lehet megállapítani, hogy a politikai vagy a művészeti gyakorlat állította szembe az ötvenes évek politikájával, hiszen a kettő egy tőről fakadt. Mindenesetre tény, hogy Kassák művészetről alkotott egész felfogása szemben állt a szocialista realizmus elvét alkalmazó művészetpolitikával. „Szerintem a művészet a valóság sokrétű, sok vonatkozású elemeiből képzeletünkkel felidézett és logikai ellenőrzéssel szerkesztett, komponált új realitás — az érzelmi és eszmei tartalom formai realizálása" — írja, s bizony ez ellentétben áll azzal az elvvel, amely a valóság (dehogy a valóság!) tükrözését követelte meg a művészettől.

Az elvi különbözőség teszi érthetővé az irodalmi és politikai élet szereplőiről mondottakat is. Kassák főképpen írótársait, s a művészeti élet képviselőit korholja. Keményen elítéli Barabás Tibor, Vértes György, Pátzay Pál, Major Tamás, Lukács György. Darvas József, Veres Péter, Illyés Gyula egy-egy megnyilvánulását vagy az ötvenes években betöltött szerepét. (Természetesen külön-külön kellene szólni arról, hogy kinél-kinél mennyi alapot talált erre. s hogy kivel szemben volt igaza, s kivel szemben nem. A bevezetőben említettük már a különböző írói naplók összevetésének szükségességét — ezt a többi közt éppen az ilyen kérdések eldöntése kívánná meg.) Hasonló indulattal szól arról, hogy Vas Zoltán „írásművészetét” Petőfi és József Attila művészete mellé állítják. Igaz, közben anekdotákat is naplójába iktat: a többi közt azt, hogy Benedek Marcell úgy köszönte meg Dobi Istvánnak a kitüntetést —, hogy nem köszönte meg . . . A személyes indulatok éppen az ilyen jellegű bejegyzéseknél uralják Kassák naplóját. Ezért is meglepő az a megértés, amelyet saját írói törekvéseitől különböző írók (pl. Móricz) iránt táplál.

Ahogy az lenni szokott a naplóknál: a belső kör a magánéleté. Közismert, hogy Kassák — az Egy ember élete kivételével —- műveiben nem beszélt magáról. Szigorú, a külső világtól elzárkózó egyéniség volt. Ezért is meglepő, ahogy elzárkózásában egy-egy pillanatig érzékenységét is láttatja ...

í í í

Ha a könyveknek, akkor a naplóknak még inkább megvan a maguk sorsa. Kassák naplójának sorsáról pedig

— ahogy több más könyve esetében is -rr. regényt lehetne írni. A kéziratot 1976-tól 1982-ig a Petőfi Irodalmi Múzeumban őrizték, s Kassák Lajosné rendelkezése szerint csak a századforduló táján lett volna hozzáférhető az érdeklődők számára. 1982-ben azonban — Csapiár Ferenc, a kiváló Kas- sák-kutató számol erről be a könyvhöz írt utószavában — úgy ítélte meg, hogy az idők változásával az akkori szereplők érzékenysége is csökkent, s a problematikus részek elhagyásával a szöveg gépiratát átadta arMagvető Kiqdónak. A Magvető azonban nem vállalkozott

% kiááásPa.^zí kbvftŐ^m’á^detffeceni Alföld című folyóirat közölte folytatásokban — újabb kihagyásokkal. (Ez persze nem csökkenti a lap érdemeit

— inkább az irodalmi közállapotokat jellemzi.) A Szépirodalmi Kiadó mostani kiadása helyreállította a korábban kihagyott részeket, viszont öt helyen hatvannégy sort újólag elhagyásra ítélt. Ez újabb kérdéseket vet fel. Először is: az elhagyott hatvannégy sor (két gépelt oldal) változtat-e, változtathat-e a napló egészének szellemiségén? Nyilvánvalóan Kassák látásmódját, ítéletalkotását az elhagyásokkal, törlésekkel nem lehet megváltoztatni. S ha így van, akkor a kérdés változatlanul kérdés marad: mikor tartanak bennünket elég érettnek a maradék hatvannégy sor elolvasására? (Szépirodalmi)

Fűzi László

A mesemanó az a jóságos kis törpe, aki mindig tudja, hol várják a legjobban. Fehér szakálla majdnem a köldökéig ér. fején bojtos sipkát visel. Arca pirospozsgás, vörös orra hegyén okuláré. Csöpp lábait csizma takarja, törzsét kockás kabátka. Ezt mindenki tudja. Mesemanó percek alatt varázsol mosolyt bánatos arcocskákra, hogy aztán eltűnjön — ahogy jött — egy szem- pillantás alatt. Tudta. Párádon nagyon várják már. Négy színész: Sírkő László, Viehmann Nóra, Horváth Károly és Ambrus Asma, a kecskeméti Katona József Színház művészei csomagolták bőröndbe és vitték el a Bács-Kiskun megyei mozgássérültek táborába Göttinger László technikus scgitségévci. Ötvenöt tolókocsis, bottal vagy mankóval járó nyolc—huszonnégy éves fiatal készült a találkozásra. Szemükben a várakozás izgalma csillogott. Egy más világba csöppentek másfél órára. Egy szebbe, ahol a történet vége mindig happy and, ahol a rossz elnyeri méltó büntetését, a jó pedig jutalmát. Egy távoli régióba, ahol nincsenek betegek, mankóval vagy tolókocsival járók.

Bolondos macskák, szeleburdi egerek, tréfálkozó bohócok keltek életre csak az ő kedvükért, az ő mosolyukért.

Híd

a Kwai folyón

Az utóbbi időben minden esélyt megkaptak a rendszeres mozilátogutók arra, hogy komoly rutint szerezzenek abban, hogyan is nézzenek tíz-tizenöt, olykor húsz éve készült produkciókat. Mert némi gyakorlat feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a néző a pergő képekkel egy időben — az egykori divatokkal is számolva — már át is értékelje a látványt, pillanatok alatt eldöntse, mit vonjon le belőle, illetve mit is adjon hozzá. Közben óhatatlanul kiderül persze az is, mennyit változtak azóta az „alapvetődnek nevezett igazságok, melyeknek — gyakran sokszoros Os- car-díjas —1 hordozója az adott film.

A nálunk most bemutatott. Híd a Kwai folyón című mozidarab alapvető igazságainak nagyjából pontos elhelyezéséhez, alapos átrendezéséhez tekintettel az 1957-ben született film feltűnően magas korára — kisebb rutin is elegendő. A Sir Alee Guiness és William Holden játékára épített, nem kevesebb, mint hat Oscar-díjas, a maga harmincegy évével a megkésettek között is listavezetőnek számító produkció saját és ábrázolt értékei ugyanis olyan nagyot változtak, hogy ez már nem nehezíti, hanem könnyíti a legavatatlanabb, legkészületlenebb nézők számára is az efféle rekonstrukciót.

E hasonlítgatás, méricskélés —- a belefeledkezés lehetősége híján különösen, ha készülünk is rá, nem is lebecsülendő szórakozás. Az ártatlanul átSzáműzték a depressziót, az orvosság- és fertőtlenitőszagot, a tehetetlenséget. Minden lehetségessé vált kilencven percre: manót kerestek a tolókocsi kerekei között, nyelvtörőkkel küszködtek. kerek erdő közepében jártak. Természetes volt a kapcsolat, de legjobban a bohócot szerették. A nyeglét, az ügyetlent, a csetlő-botlót, a butuskát, akit épp úgy kioktat, fegyelmez és sajnál mindenki, mint őket. X bohócsipka a kedvencük lett. Fejükre téve megmagyarázható a kacagás, a különös tekintetek. Anélkül érthetetlen. Nem játék volt számukra a színház, inkább álom. Nem értették, miért kellett, hogy véget érjen.

— Az lenne igazán jó, ha egyszer valódi színházba is eljuthatnék — mondta álmodozva Molnár Szilvia, miközben az autogramoknak kikészített papírt morzsolgatta, majd inkább csak magának hozzátette: — Ez csak egy álom.

A színészek aláírásai még az induláskor is a kezében voltak.

Aki tehette, a kapuig kisért bennünket. Integettek, míg csak el nem tűnt a szemük elől a busz, aminek a csomagtartójában ott lapult a bőrönd, s benne a mesemanó. Az a jóságos törpe, aki mindig tudja, hol várják a legjobban.

látszó, mar-mar mosolyoglalóan naiv játékban szinte minden perc kiváló lehetőséget szolgáltat erre.

A Pierre Boulle világhírű ( a filmnél lényegesen időállóbb) regényéből készült angol film megkímél bennünket a harcok valódi poklától, a mozgó képeken idilli, gyerekszobái háborúsdinak tetszik az angol fogolytábor minden kínja. David Lean a maga idejében monumentális vállalkozása minden tudásával az angol, tetőtől talpig „igazi” katonák hősiességének, kötelességtudásának, az angolszász fölénynek igyekszik emlékművet állítani.

A töméntelen megaláztatást elszenvedő ötszáz brit hadifogoly sorsa all. világháborúnak ezekben a napjaiban összeforr a Kwai folyó felett ívelő stratégiai fontosságú fahíddal. A Burma és Thaiföld dzsungeljeiből kinövő szerkezet szakszerű felépítése a kemény fából faragott Nicholson ezredesnek és embereinek becsületbeli vállalásává „neA színészek nem értették, mi a különös abban, hogy szabadnapjukon ingyen előadásra utaznak kétszáz kilométert.

— A színész dolga, hogy fellépjen — mondták.

Nem értették azt sem, miért más ez a tíz nap, mint az év többi napja. Ők máskor is szívesen fogadnának meghi- vást.

Aztán azt sem értették, miért van az, hogy mig egyik ember mindenféle ellenszolgáltatás nélkül vállalja, hogy tiz napig felnőtt korú embereket füröszt, etet, emelget, szőni tanít vagy épp orvosi felügyeletüket látja el, addig másoknak terhes az ingyen munka.

„Adni jobb, mint kapni” — oktatták a mesebeli bohócot a többiek. Nem így van. Valamennyien jobban szeretünk kapni: egy elcsípett mosolyt, egy legördülő örömkönnyet, egy kézfogást, egy tiszta pillantást... Sokat adtak a Katona József Szinház színészei, de sokat is kaptak: tiszta érzelmeket, lelkesedést, sőt könnyeket. A mesemanó megígérte: jövőre újra eljön. Elhitték neki.

Sirkó László. Viehmann Nóra, Horváth Károly, Ambrus Ásnia. Nem biztos, hogy a nevüket valamennyi gyerek megjegyezte. Egy azonban bizonyos: a mesemanó, a bohóc és a többiek még sokáig köztük maradnak.

G. Tóth Tímea

iiicsül". Holott az. ősi erényekhez. \ak- fegyelemhez, a tekintélytisztelethez, a kötelességteljesítéshez való ragaszkodás ezúttal az ellenség malmára hajtja a vizet. Az ezredes számára egyértelműen a katonai tekintély csorbíthatat- lanságának bizonyítékává válik az emberfelettinek látszó feladat megvalósítása. Míg azonban a film valóságos „hőskölteményben”, már-már a nevetségesség határát súroló pátosszal örökíti meg a fölényes angolszász bátorságot és hősiességet, addig Pierre Boulle regényében ugyanezeket a tulajdonságokat addig fokozza, mígnem saját ellentétükbe fordulnak.

David Lean „filmmúzeuma” nem rendelkezik ugyan elévülhetetlen erényekkel, mindenesetre sok érdekes információval szolgál arról, milyen részletek teremtették meg egykor az igazi, azóta is sokat emlegetett „nagy mozit”.

Károlyi Júlia

KÉSZENLÉTBEN A HÉT VÉGÉN

ORVOSOK

KECSKEMÉT: az ügyelet ideje hétfőtől péntekig 18 órától másnap reggel 8 óráig lart, szombaton, vasárnap és ünnepnapokon reggel 8 órától folyamatosan a következő hétköznap reggel 8 óráig. Az ügyelet helye felnőtteknek: Kecskemét, Nyíri út 38. (T.: 20-488), központi tömb, diagnosztika. Gyermekeknek: Kecskemét, Izsáki u. 5. C pavilon, földszinti ambulancia (T.: 22-822).

Ágasegyháza. Ballószög, Helvécia, Hetényegyháza, Jakabszállás, Nyárlő- rinc. Városföld gyermek és felnőtt betegeit munkaszüneti napokon a kecskeméti kórház említett két épületében látják el.

Orgovány: Orgovány, központi rendelő (T.: 25): Lajosmizse, Felsőlajos, Ladánybene: Lajosmizse, központi

rendelő (T.: 24), Szabadszállás, Fülöp- szállás, Soltszentimre: Szabadszállás, központi rendelő (76/53-324); Kun- szentmiklós: központi rendelő) T.: 51- 222); Dunavecse, Szalkszentmárton, Apostag: Dunavecse, központi rendelő (T.: 75); Kerekegyháza, Fülöpháza, Kunbaracs: dr. Berényi A. (Kerekegyháza, Lenin tér 14. T.: 71-234); Lakitelek: dr. Glied I. Lakitelek, egészségház, T.: 42-152): Izsák: dr. Pap Gy. (Izsák, Bercsényi u. 13. T.: 74-844), Tiszaal- pár: dr. Puliusz T. (Tiszaalpár, Imre tér 18. T.: 44-162).

Lelki segélyszolgálat: a kecskeméti 28-222-es telefonszámon naponta 18 órától másnap reggel 6 óráig hívható.

BAJA: az ügyeletet a bajai kórház baleseti sebészeti pavilonjában látják el (Pokorny u., T.: 11-244). Itt fogadják

a bajai, bácsbokodi, bácsborsódi, bács- szentgyörgyi, bátmonostori, csátaljai, csávolyi, dávodi, érsekcsanádi, felső- szentiváni, garai, hercegszántói, nemesnádudvari, sükösdi, szeremlei és vaskúti betegeket.

BÁCSALMÁS: a rendelőintézetben a bácsszőlősi, tataházi, mátételki, kunbajai, csikériai, madarasi. katymári lakosokat látják el (T.: 124).

KISKŐRÖS: a Kossuth utcai rendelőben látják el a betegeket (T.: 11 -922). Fogászati ügyelet a város és a környék lakói részére minden szombaton 8-tól 12 óráig. Szakorvosi rendelőintézet: Kiskőrös, Petőfi tér 12. Az ügyelet idején ellátják a kiskőrösi, akasztói, csengődi, tabdi, kaskantyúi betegeket.

Kecel, Imrehegy: Kecel, központi rendelő (T.: 21-775); Soltvadkert: központi rendelő (T.: 31-231).

KISKUNFÉLEGYHÁZA: a központi- ügyelet szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. Helye: Kiskunfélegyháza, Fadrusz J. u. 4. (T.: 62-520). Ellátják a kiskunfélegyházi, gátéri, kunszállási, pálmonostori, pető- fiszállási, bugaci betegeket.

A gyermekorvosi ügyelet rendje szombaton és vasárnap 7-től 19 óráig tart. Helye és telefonja azonos a központi ügyeletével.

TISZÁKÉCSKE:a rendelőintézetben a tiszakécskei és a szentkirályi betegeket látják el (T.: 41-011).

KALOCSA: a rendelőintézetben tartanak ügyeletet: Kossuth u. 34—36. Itt látják el Bátya, Foktő, Géderlak, Homokmégy, Miske, Ordas, Dunaszent- benedek. Öregcsertő—Csorna, Szak- már, Úszód és Kalocsa betegeit. Az ügyelet ideje szombaton reggel 7 órától

hétfő reggel 7 óráig tart (T.: 10. 122, 234. Éjszakai ügyelet: 213-as mellék. URH-szoba: 219-es mellék).

A rendelőintézetben a munkaszüneti napokon a fogászati ügyelet sürgős esetben vehető igénybe 9-től 12 óráig. A fogászati ügyelethez tartozik: Kalocsa, Solt, Harta, Dunapataj, Duna- szentbenedek, Dusnok, Fájsz, Hajós és a csatolt községek.

Solt, Újsolt, Dunaegyháza: Solt. központi rendelő (Vécsey tér 1. T.: 167); Fájsz, Dusnok: dr. Kiss J. (Dusnok, Vörös Hadsereg 27. T.: 12); Dunapataj, Harta: dr. Mácsik E. (Dunapataj Ordasi u. 10. T.: 46); Hajós: dr. Zakupszky E. (Hajós, Temető u. 9. T.: 27).

KISKUNHALAS: a Semmelweis kórház központi ambulanciáján tartanak ügyeletet (T.: 21-011, 275-ös mellék.) Itt látják el a balotaszállási, har- kakötönyi, zsanai, kunfehértói, kisszállást pirtói betegeket.

Kiskunmajsa, Szánk, Jászszentlász- ló, Csólyospálos, Kömpöc: Kiskunmajsa, központi rendelő (T.: 31-211); Jánoshalma, Rém, Borota, Kélesha- lom: Jánoshalma, központi rendelő (T.: 88); Kelebia. Tompa: dr. Császár

J. (Kelebia, Bajcsy-Zsilinszky u. 27. T.: 47).

GYÓGYSZERTÁRAK

A péntek esti zárástól hétfő reggelig a következő gyógyszertárak tartanak ügyeletet:

Kecskemét: Szabadság tér L; Baja: Tóth Kálmán tér 2.; Bácsalmás: Hősök tere 4.; Izsák: Dózsa György u. 7.; Jánoshalma: Béke u. 1 /A; Kalocsa: Széchenyi lakótelep; Kiskörös: Kossuth u. 5.; Kiskunfélegyháza: Attila u. 1.; Kiskunmajsa: Hősök tere

3.: Kunszentmiklós: Kálvin tér 7.; Soltvadkert: Ifjúság u. 2.; Tiszakécske: Béke tér 4.; Kiskunhalas: Kossuth u. 15 —19; Solt: Béke tér 6.

ÁLLATORVOSOK

Az ügyelet szombat reggel ~ órától hétfő reggel 7 óráig tart.

BÁCSALMÁSI ÁLLATKÓRHÁZ: dr. Veréb J. (Bácsalmás, Marx u. 36. T.: 106);

KECSKEMÉTI ÁLLATKÓRHÁZ:

dr. Temesváry I. (Kecskemét. Halasi út 34. T.: 28-344).

BAJAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Baja. Bátmonostor. Sze- rcmle: dr. Steiner R. (Baja. November 7. tér 6.). Nemesnádudvar, Sükösd, Ér- sekcsanád: dr. Lakatos J. (Nemesnádudvar. Petőfi u. 84. T.: 13), Bácsszent- györgy, Gara. Vaskút: dr. Tálas L. (Gara, Vörös Hadsereg u. 7/A), Felső- szentiván, Csávoly, Bácsbokod: dr. Sz. Tóth I. (Felsőszentiván, Petőfi u. 3.), Bácsborsód, Madaras, Katymár: dr. Borbás Z. (Madaras, Honvéd u. 2.), Hercegszántó, Dávod, Csátalja, Nagy- baracska: dr. Tüske F. (Nagybaracska, Tulbanov u. 18. T.: 168).

KALOCSAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kalocsa, Bátya, Foktő, BAFAMI: dr. Dobos E. (Kalocsa, Magyar u. 3. T.: 800), Tass, Szälk- szentmárton: dr. Cserép J. (Tass, Dózsa Gy. u. 31. T.: Kunszentmiklós: 51348), Dunavecse, Apostag: dr. Magyar

K. (Dunavecse, Bajcsy-Zs. u. 17/A), Solt, Újsolt, Dunaegyháza, Állampusztai Célgazdaság solti kerülete: dr. Bíró F. (Solt, Liget u. 6. T.: 85), Harta, Duna- tctétlen. Állampuszta: dr. Mészáros J. (Harta. Rákóczi u. 9.), Dunapataj, Ordas, Géderlak. Úszód, Dunaszentbene- dek: dr. Mészáros L. (Dunapataj, Vörös Hadsereg u. 7. T.: 45), Szakmar, Öreg- csertő, Homokmégy: dr. Török L. (Öregcsertő, Kossuth u, 34, T.: 11), Miske, Drágszél. Hajós, Császártöltés: dr. Kunvárv J. (Császártöltés, Tanácsköztársaság u. 1.), Fájsz, Dusnok: dr. Bajusz I. (Dusnok, Vörös Hadsereg u. 23.)

KECSKEMÉTI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kecskemét, Hetényegyháza: dr. Juharos I. (Kecskemét. Petur bán u. 2. T.: 20-454), Kecskemét, Ballószög. Helvécia, Városföld: dr. Fáy J. (Kecskemét, Juhar u. 4/B. T.: 46-791), Jakabszállás, Orgovány: dr. Bartal J. (Orgovány, Hajma

A, u. 22. T.: 42), Szentkirály, Nyárlő- rinc: dr. Pillér J. (Szentkirály, Dózsa Gy. u. 1. T.: 45-012), Lajosmizse: dr. Havasi F. (Lajosmizse, Rákóczi u. 29. T.: 99). Tiszakécske: dr. Jenei J. (Tiszakécske. Kerekdomb 99.), Kerekegyháza, Kunbaracs. Ladánybene: dr. Tóth

B. (Ladánybene, Piactér u. 12. T.: 7).

KISKŐRÖSI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskőrös: dr. Boros A. (Kiskörös, Vattay u. 10. T.: 12- 280), Ágasegyháza,. Fülöpháza, Izsák: dr. Faragó B. (Izsák. Bocsányi u. 4. T.: 185), Kunszentmiklós, Kunpeszér, Kunadacs: dr. Fodor L. (Kunszentmiklós, Marx tér 5.), Szabadszállás, Fülöp- szállás: dr. Schieider J. (Fülöpszállás,

Kossuth L. u. 12.), Soltvadkert, Bocsa. Tázlár: dr. Rohonczy Gy. (Soltvadkert, Bocskai u. 29. T.: 31-325), Akasztó, Csengőd, Tabdi, Páhi, Soltszentimre, Kaskantyú: dr. Fekete F. (Páhi, Béke tér 2. T.: 46-003), Kecel, Imrehegy: dr. Beke J. (Kecel, Malom u. 22.)

KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunfélegyháza: dr. Horváth A. (Kiskunfélegyháza, Wesselényi u. 3. T.: 61- 389), Gátér, Pálmonostora. Petőfiszál- lás: dr. Szobonya Cs. (Pálmonostora, Dózsa Gy. u. 59. T.: 79-586), Tiszaalpár, Lakitelek: dr. Berényi F. (Tiszaalpár, Alkotmány u. 7. T.: 44-111), Kiskunmajsa, Kömpöc, Csólyospálos: dr. Hegedűs L. (Kiskunmajsa, Tanácsköztársaság u. 130. T.: 31-388), Jászszent- lászló, Szánk: dr. Mihala F. (Szánk, Árpád u. 28. T.: 31-942), Bugac, Kunszállás: dr. Szabó G. (Bugac, Felsőmonostor 577. T.: 72-570).

KISKUNHALASI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunhalas: dr. Mészáros I. (Kiskunhalas. Attila u.

3.), Zsana. Harkakötöny, Pirtó. Balo- taszállás, Kunfehértó: dr. Kazinczi F. (Kunfehértó, Előre Tsz. T.: 22-377), Jánoshalma: dr. Ivanics M. (Jánoshalma, Bíró B. u. 17. T.: 283), Borota, Rém: dr. Fekete I. (Borota, Deák F. u. 48. T.: 471), Mélykút. Kisszállás: dr. Simon J. (Mélykút, Kossuth u. 13. T.: 168), Tompa. Kelebia: dr. Szilvási Gy. (Tompa, Szabadság tér 6/E. T.: 94), Bácsalmás, Csikéria, Bácsszőlős, Kunbaja: dr. Rácz I. (Csikéria, Kossuth u. 21. T.: 4), Tataháza, Bácsalmás, Máté- telke: dr. Csibri J. (Bácsalmás, Petőfi u. 48.)