Petőfi Népe, 1988. szeptember (43. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-09 / 216. szám

2 • PF.TÖFI NÉPE 9 1988. szeptember 9. TERMÉKSZERKEZET-VÁLTÁS A SZOVJETUNIÓBAN Harcászati eszközök helyett babakocsi Mintegy 300 millió rubelnyi költségvetési megtakarítást ered­ményez a Szovjetunió számára a közepes és a hadműveleti-harcá­szati nukleáris eszközök (KHR- HHR) leszereléséről és megsemmi­sítéséről kötött szovjet—amerikai szerződés megvalósulása — írja a Pravda csütörtöki számában meg­jelent terjedelmes cikkében Borisz Ponomarjov akadémikus. A szerző idézi Eduard Scvardna- dze külügyminiszter korábbi köz­lését. miszerint az ily módon meg­takarított pénzt a szociális felada­tok megoldására csoportosítják át. A fenti összeg jelentőségét az aka­démikus azzal példázza, hogy leír­ja: ennyi pénzből körülbelül negy­venezer lakást lehet felépíteni. Azok az üzemek, amelyek eddig a KHR-HHR szerződésben érin­tett rakétákat, a fegyverek szállítá­sához és elindításához szükséges harceszközöket gyártották, polgá­ri rendeltetésű áruk termelésére térnek át. Ez konkrétan három gyárat érint: a votkinszkit, a petro- pavlovszkit és a volgográdit. Vot- kinszkban a hadiipari termelésről Emberi jogok egyetemes nyilatkozata Kovács László felszólalása Milánóban Az emberi jogok egyetemes nyilatko­zata elfogadásának 40. évfordulója al­kalmából az Egyesült Nemzetek Szerve­zete által Milánóban rendezett nemzet­közi tanácskozáson Magyarország kép­viseletében csütörtökön felszólalt Ko­vács László külügyminiszter-helyettes. Az évforduló jelentőségét méltatva, kiemelte az emberi jogok és alapvető szabadságjogok biztosításának, védel­mének fontosságát. Hangot adott azon meggyőződésének, hogy az emberi jo­gok érvényesülése egyre inkább részét képezi az új módon értelmezett nemzet­közi biztonságnak, nagy hatást gyako­rol az államok közötti viszonyra, a bi­zalomra, a nemzetközi politikai légkör­re. A magyar diplomata aláhúzta, hogy hazánk nemzeti és nemzetközi keretek­ben egyaránt további erőfeszítéseket kíván tenni az emberi jogok kiszélesíté­se érdekében. Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a polgári és politikai jogok egyezség­okmányának jegyzőkönyvéhez az ENSZ tagállamainak jelentős része még mindig nem csatlakozott. Egyúttal jelezte a Magyar Népköztársaság csat- luM./ási szándékát. Kiemelten fontos­nak minősítette a nemzeti, az etnikai, a nyelvi cs a vallási kisebbségek jogai­nak érvényesítését, szorgalmazta a ki­sebbségi jogok mielőbbi kodifikálását, -s az e jogok érvényesülését szolgáló nemzetközi ellenőrző mechanizmusok létrehozását. Ráirányította a figyelmet arra is, hogy a diszkrimináció általános tilalmán túlmenően a nemzetiségeket, a nemzeti kisebbségeket sajátos kisebb­ségi jogok is megilletik, amelyek még hiányoznak az emberi jogok nemzetkö­zi normarendszeréből. Alapvető fel­adatként jelölte meg azt, hogy az embe­ri jogok és szabadságjogok növekvő mértékben épüljenek be a nemzeti tör­vényhozásba és nemzetközi szerződé­sekbe. Kiemelte a közvélemény szere­pének fontosságát, és kívánatosnak minősítette, hogy az emberi jogok és szabadságjogok kérdésében is minde­nütt a legteljesebb nyilvánosság érvé­nyesüljön. Tájékoztatást adott azokról az intézkedésekről, amelyekkel Ma­gyarországon az állampolgárok lehető legszélesebb köre számára igyekeznek hozzáférhetővé tenni az emberi jogok kérdéskörére vonatkozó nemzetközi megállapodásokat, az ezekben magyar részről vállalt kötelezettségeket. Kovács László hangsúlyozta, hogy a Magyar Népköztársaságban az emberi jogok és alapvető szabadságjogok ér­vényesülését a szocialista társadalom olyan alapvető értékének tekintjük, amely nélkülözhetetlen feltétele a gaz­dasági és politikai reformfolyamatok kiteljesedésének, s ugyanakkor hozzá­járul a népek közötti megértés erősíté­séhez s az országok közötti együttmű­ködés fejlődéséhez is. Megbénult a postaforgalom Nagy-Britanniában Teljesen megbénult a bel- és külföldi postai forgalom Nagy-Britanniában, miután csütörtökre általánossá vált .a királyi posta dolgozóinak hétfőn meg­határozatlan . időre meghirdetett sztrájkja. Becslések szerint eddig 100 millió küldemény gyűlt össze az ország nyolcvan postai osztályozó hivatalá­ban, amelyek közül már csupán a bel­fasti működik részlegesen. Üzleti kö­rök napi 50 millió font sterlingre teszik a munkabeszüntetés miatt elszenvedett veszteségüket. A királyi posta mintegy 140 ezer dol­gozója múlt héten 24 órás figyelmezte­tő sztrájkkal tiltakozott az úgynevezett rugalmas bérezés — a frissen toborzott dolgozók premizálása — ellen, követel­ve, hogy a törzsgárdát is részesítsék hasonló előnyökben. A posta és a kom­munikációs dolgozók szakszervezete (UCW) képviselői között azóta újra megindultak a tárgyalások. Az állás­pontok állítólag közeledtek egymás­hoz, a sztrájk azonban Észak-írország fővárosa kivételével az egész szigetor­szágra kiterjedt. Az ENSZ-főtitkár Párizsban PÁRIZS Nem lesz könnyű, és máról holnapra nem is lehetséges leküzdeni az iraki-iráni béketárgyalások eredményes lezárása előtt tornyosuló akadályokat — ismerte el Párizsban Javier Perez de Cucllar, az ENSZ főtitkára, aki szerdán Francois Mitterrand francia köztársasági elnököt tájékoztatta a helyzetről. Pérez de Cuel- lar szerint a genfi tárgyalások azért akadtak el, mert Irak azt követeli, hogy a Satt-el-Arab határfolyót teljes egészében ellenőrzése alá vonhassa, és hogy Irán tegye lehetővé az iraki hajók számára a szabad közlekedést az Öböl vizein. a legkorszerűbb automatizált fém­forgácsoló gépek gyártására tér­nek át, s emellett 400 ezer mosógé­pet és 260 ezer babakocsit is előál­lítanak. A másik két vállalatnál is hasonló termékszerkezet-váltásra kerül sor. Az átállást úgy hajtják végre, hogy a három üzemnek egyetlen munkásától se kelljen megválnia, csupán átképzésre kül­denek néhány embert (a tanfolyam költségeit az állam téríti meg) — írja a Pravdában Ponomarjov aka­démikus. Mi lesz a felszín alatti vízkészlettel? Pozsonyi szakember Bős—Nagymarosról A bős—nagymarosi vízmű megépítésével minden valószínű­ség szerint változni fognak a hid­rológiai viszonyok és ez hatással lehet a víz minőségére is. A po­zsonyi vízgazdálkodási kutató- intézet ezért jelenleg azt tanul­mányozza, hogyan lehetne meg­őrizni a felszín alatti vizek minő­ségét — erről nyilatkozott a po­zsonyi Új Szónak az intézet szakembere. A pozsonyi Új Szó az interjú bevezetőjében megemlítette, hogy a Csallóköznek európai vi­szonylatban egyedülálló, mint­egy tízmilliárd köbméternyi fel­szín alatti vízkészlete van. A ter­vek szerint az ezredfordulót kö­vetően ebből látják majd el ivó­vízzel a szlovákiai népesség mintegy negyven százalékát, il­letve Délmorvaország egyes te­rületeit. A pozsonyi Vízgazdál­kodási Kutató Intézet osztályve­zetője, Lehocky János elmondot­ta: a Csallóköz vízkészletét első­sorban a mezőgazdasági szeny- nyezőforrások veszélyeztetik. Becslések szerint a műtrágya egyharmada (olösfegésén’kerüfa * talajba, és ennek hárőnmegyede '* a vizeket szennyezi. A szakember azt is elmondotta, hogy az utób­bi időben az ipari szennyeződés csökkent. Az egyik legjelentő­sebb környezetkárosító forrás a pozsonyi Slovnaft Kőolajfino­mító. Az osztrák és a pozsonyi víztisztító telepek megépítésével a nyolcvanas évek elejéhez ké­pest egyötödére csökkent az . olajszennyeződés, de — mint mondta a helyzet még távol­ról sem kifogástalan. A vízgazdálkodási szakember foglalkozott a bős—nagymarosi vízmű feltételezett környezetká­rosító hatásával is. Elmondotta: természetes, hogy az erőmű fel­építésével változni fognak a hid­rológiai viszonyok és ez hatással lehet a víz minőségére is. A po­zsonyi vízgazdálkodási kutató- intézet most arra dolgoz ki javas­latokat, hogyan lehetne elkerül­ni, hogy mozgásba jöjjön a Du- na-ágakban korábban lerako­dott olaj és olajszármazék, ami károsan befolyásolja a felszín alatti vizek minőségét. A kecskeméti SOS-gyermekfalu alapkő-letételi ünnepsége (Folytatás az 1. oldalról.) megvalósul, ünnepélyes külsőségek kö­zepette helyezték el a létesítmény alap­kövét. A Himnusz elhangzása után dr. Adorján Mihály köszöntötte az egybe­gyűlt közönséget. Hangsúlyozta; elér­kezett a pillanat, amikor megvalósul Fe- renczy József törekvése, hogy Battonya után a második SOS-gyermekfalu szü­lővárosában, Kecskeméten épül meg. Ezt követően Berecz János, a Politi­kai Bizottság tagja, a Központi Bizott­ság titkára mondott ünnepi beszédet. Bevezetőjében hangsúlyozta, hogy az ember a tudatos örömre született: — Gondolkodásunk, törekvésünk arra irányul, hogy sikerélményben legyen részünk, hogy jót kapjunk az élettől,. örömet szerezzünk egymásnak — mon­dotta. — És mégis az emberiség egésze és minden egyes ember születése óta szemben találja magát gonddal, bajjal, küzdelemmel. Először a természet erői­vel kellett harcolniuk, majd az emberek maguk, a különböző fajúak, világnéze­tűéi:, nemzetiségűek kezdtek harcolni egymással. Jóllehet a harc az élővilág más területein is megtalálható, de olyat senki sem tudott kitalálni mint az em­ber; a háborút. Tudatosan, átgondol­va, a legmagasabb színvonalú techni­kai eszközökkel képes azt lefolytatni. Szenved tőle az emberiség. De legjob­ban mindig a gyerekek szenvednek, ők viselik minden harcnak, összecsapás­nak, háborúnak a legsúlyosabb terheit. — Van azonban még egy másik be­tegségünk is, ami megint csak az ember sajátja — folytatta beszédét a szónok. — A gyerekek nemcsak a háború kö­vetkezményei miatt maradhatnak egyedül. Nálunk számontartanak mintegy 400 ezer csonka családot. De hány olyan család van, ahol bár együtt az apa, az anya, mégis csonka, mert szeretet helyett gyűlölködés van köz­tük. Az emberi életnek ez az ellentmon­dása nagyon sok prófétát szült, akik azt hitték, ha maguk szenvednek, meg­mentik vele az emberiséget. Mások ab­ban hittek, hogy a világméretű gondo­latoktól az emberek világméretekben megjavulnak. S bár egyik sem volt hiá­bavaló, én azoknak adok igazat, akik azt vallják; nem elegendő csak gondol­kodni, hanem cselekedni is kell! Akkor is ha kevés a pénz, ha nehéz másokat cselekvésre késztetni. Hermann Gmeiner olyan ember volt, aki cselekedett. Biztos vagyok benne, hogy ő nem világméretekben gondolko­dott, mégis ma már a világ országaiban .260 gyermekfalu, működik kezdemé­nyezése nyomán. Ő a szeretetet tartotta legfontosabbnak, ami a legjobban tud hiányozni a gyermeknek. Azt is vallot­ta, hogy a gyereknek elsősorban anya kell, hisz ő tud szeretetet adni. De a csa­ládnak szüksége van az apára, a férfira. S arra is, hogy a gyermekfaluban tartós kapcsolatok alakuljanak ki, legyen ez otthon, s ha a gyermek innen kikerül, ne maradjon egyedül. • Az aláírási ceremónia előtt. (Fotó: Méhesi Éva) — Ahogy nőtt a mozgalom, úgy te­kintett el Hermann Gmeiner országha­tároktól és társadalmi rendszerek hatá­raitól. Battonyával kapcsolatban fo­galmazta meg: szolgálja ez a falu a kü­lönböző társadalmi rendszerekben élő népek békés egymás mellett élését, a nemzetiségek barátságát, valamint minden faji, vallási, és egyéb megkü­lönböztetés felszámolását. Jóllehet Battonyán, az első magyar gyermekfa­lu indulásakor kísértett a magyar be­tegség: az általános közös öröm után következett a széthúzás, de kiegyene­sedtünk, rendbe jöttek a dolgaink, a közös akarat szervezett formában ké­pes volt a cselekvésre, megteremtődik a kiegyensúlyozottság. Ezért a köszönet szavaival fordulok Helmuth Kutin úrhoz, és Fercnczy Jó­zsefhez, hogy a nehezebb időszakban is megmaradt a bizakodásuk. Köszönet az egyesület magyar elnökének. Púja Frigyesnek, aki mindent megtett azért, hogy ez a bizalom megmaradjon, erő­södjön. Köszönet Kecskemét város ta­nácsának, hogy egymásra találtak egy­kori szülöttjükkel, és most itt a lehető­ség a gyermekfalu alapkő-letételére. Köszönet a Budapesti Műszaki Egye­tem Építészmérnöki Kara Rajz és For­maismereti Tanszékének a gyors terve­zésért, és a kecskeméti Piramis Építő­ipari Kisszövetkezetnek, mert vállalta, hogy nemzetközi megmérettetésnek te­szi ki magát. Kívánom, hogy a szövet­kezet bizonyítsa, e követelményeknek meg is tud felelni. Másodszor nem csúszhatunk, nem késlekedhetünk, mert a szavunk hitele is elvész — mondta végezetül Berecz János. Ezután Helmuth Kutin lépett a mik­rofonhoz: — Az SOS-gyermekfalu nemzetközi szervezete, az egész család nevében kö- szönetemet fejezem ki, hogy itt lehe­tünk hangsúlyozta,— Mindannyi­unk számára ünnep ez a mai nap, s azt kívánom, hogy ez az öröm tegyen ké­pessé arra. hogy a majdani közös gond­jainkat is elviseljük, hogy együtt tud­junk élni. Köszönetét fejezte ki Berecz János­nak, aki támogatja az SOS-gyermekfa­lu ügyét, valamint a jelenlevő Köpeczi Bélának és Drecin Józsefnek, akikkel a korábbi időszakban dolgozott együtt. A Bács-Kiskun Megyei Tanács elnöké­nek, dr. Gajdócsi Istvánnak aki ígére­tet tett, hogy figyelemmel kíséri a léte­sítmény sorsát, s a város tanácselnöké­nek, hogy e szép ingatlant e célra fel­ajánlotta. — Nagy hálával tartozom Ferenczy Józsefnek. Nagy lendülettel, tevékenyen támogatta az ügyet, hogy az SOS-gyer­mekfalu eszméje szülővárosába is eljus­son, s az elképzelés itt megvalósuljon. Annak idején, amikor az első magyaror­szági gyermekfaluval sok gondunk volt, Ferenczy úr tudta, meg volt róla győ­ződve, hogy itt Kecskeméten létrejön a második. Köszönetét mondok Púja Fri­gyes úrnak, a magyarországi SOS gyer­mekfalu-mozgalom elnökének, s remé­lem, hogy még több gyermekfalut tu­dunk létrehozni. Végezetül nagyrabe­csülésemet fejezem ki mindazoknak, akik itt megjelentek, a gyermekfalu lét­rehozásában közreműködtek. Ezt követően, elhelyezték a gondosan lezárt urnát a leendő épület alapjában, majd az ünnepi esemény a gyermekfalu­induló vidám dallamával ért véget. * A Kalocsai Helyőrségi Zenekar (ve­zényelt Fjlus Antal törzszászlós) friss muzsikával köszöntötte a színházi ün­nepi műsorra meghívottakat. A béké­nek, a boldogságnak, a gyerekeknek, az egyetemes emberiség gondolatának szentelt összeállítást Nagy Attila ren­dezte. A szép műsorra gyülekezők megtekintették a megye képzőművé­szeinek erre az alkalomra készített kiál­lítását, majd sokat tapsoltak a szavala­tok, ének- és táncszámok után. Reméli a tudósító, hogy senkit sem felejt ki a közreműködők közül. A budapesti Semmelweis kórus és a Kecskeméti Pe­dagógus Énekkar, a helyi színművé­szek közül Csizmadia László, Lőrinci Éva, Hullai Kálmán osztozott a siker­ben. A zenei kíséretet Hajdú Sándor vállalta. Fellépett Császár Angéla és Tatai Éva előadóművész. Csík Édina és Nádasdy András táncművész. Körmen­di Klára zongoraművész és a remek kalocsai táncegyüttesből a legkisebbek csoportja. Megérthetik az idősebbek: ezúttal őket fogadták a legnagyobb szeretettel. A TESTÜLET EGYHANGÚAN BIZALMAT SZAVAZOTT MISKÓ ISTVÁNNAK Tanácsülés Tiszakécskén Tegnap Tiszakécskén együttes ülést tartott a városi tanács és a Hazafias Népfront városi bizottsága. A Miskó István tanácselnök el­nökletével tanácskozó egybegyűltek első na­pirendi pontként a település közbiztonságá­ról hallgattak meg tájékoztatót Kiss Gábor százados, rendőr őrsparancsnok előterjeszté­sében. Megtudhatták, hogy az országos ten­denciának megfelelően Tiszakécskén is nö­vekszik a bűncselekmények száma, a felderí­tett esetek aránya pedig csökken. Az előter­jesztő társadalmi összefogást sürgetett a helyzet további romlásának megakadályozá­sára. Miskó István kérte és meg is kapta a jelenlevők felhatalmazását, hogy a belügy­miniszternél kezdeményezze: a tiszakécskei rendőrőrsöt kísérletképpen vonják a városi tanács irányítási hatáskörébe. Második napirendi pontként a település Szeszmesterek a bíróság előtt Folyik a soltvadkerti borhamisítók pere. A Bács-Kiskun Megyei Bíróság Kégelné dr. Kovács Agnes által veze­tett tanácsa előtt harminchárom vád­lottat hallgatnak ki — s már csak a vádlottak nagy száma miatt sem cso­da, hogy újabb és újabb ágas-bogas történetek hangzanak el a tárgyalóte­remben. Tegnap például egy nagysza­bású ám meghiúsult — „üzleti ka­land” körvonalai rajzolódtak ki a hallgatóság előtt. Takács János XVI. rendű vádlott (csemői lakos) tegnap állt a bíróság előtt életében már nem először: 1983-ban jövedékkel való visszaélés miatt 6 hónap szabadságvesztésre ítélték (próbaidőre felfüggesztve). A mostani vádakat fölsorolni sem egyszerű: a többi között különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan, bűnszövetségben elkövetett csalással, vesztegetéssel, adócsalással, s -- jogi meghatározással - „vesztegetést ál­lítva elkövetett, hivatali befolyással üzérkedés”, továbbá magánokirat- hamisítás alapos gyanújával került a • vádlottak padjára. Hogy mit követett el? Összesen 1184 hektoliter (!) bort és mustot adott át a fölvásárlóknak, melyért 1 millió 638 ezer forintot kapott. (Eb­ből társának, Illés Tibornak, aki a termelésben volt segítségére, valami­vel több mint félmilliót átadott). Az Országos Borminősítő Intézet Ta­kács két szállítmányából is vett min­tát — hamarosan megállapítva, hogy a vizsgált folyadék bor helyett cukor­cefre. A vádlott mindenesetre tagad­ja, hogy hamisította volna a „nedűt”, ám egy másik vádponttal kapcsolat­ban, nevezetesen, hogy más nevén is leadott „bort", már nem tiltakozott. (A hamis néven leadott áruért hamis tartalmú meghatalmazások alapján kasszírozta a pénzt). Az értékesített 1184 hektoliter musttal és borral kap­csolatban pedig még az is kiderült, hogy a Takács áltál bérelt földterület­ről legfeljebb 154 hektoliterre elegen­dő szőlő teremhet. Erről a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Szőlészeti és Borászati Intézetének szakvélemé­nye tanúskodik. Azt, hogy a folya­matos átvétel gördülékenyebbé téte­léért 150-180 ezer forintnyi csúszó­pénzt fizetett volna az első rendű vád­lott Borsody Sándornak, a BEKÉV halasi üzletkötőjének, a rendőrségi kihallgatásakor még elismerte — ezt a vallomását azonban most vissza­vonta, mert, úgymond „kényszer ha­tására” mondta, amit mondott. A tegnapi tárgyaláson egy fölöt­tébb érdekes történetre is fény derült. Szereplője az első rendű vádlott fele­sége — akinek férje előzetes letartóz­tatásban van, és nyilvánvalóan sze­retné. ha mihamarabb szabadlábon védekezhetne —, aki fölkeresi Taká­csot, javaslatot kérve: melyik jó ügy­véd segítségét kérje, — pénz nem szá­mít —, hogy Borsody kikerüljön a börtönből. Takács ugyan nem tudott mit mondani, ám, a tervet hallva, ba­rátja, Varga László (a per XVII. ren­dű vádlottja) hamar kapcsolt. (Mint­ha csak az ősrégi Hofi-viccet hallaná az ember: Tud úszni? Nem. És ha megfizetem?) Tud ő ügyvédet — még ha az ügyvéd nem is tud róla. Fogták magukat, Pestre autóztak, meg sem álltak egy neves ügyvédi irodáig — zsebükben az asszony által átadott 100 ezer forinttal. Az ügyvéd ugyan egy alkalommal meglátogatta (a vizit a nej 3000 forintjába került) az asz­szonyt, ám a férj védelmét végül még­sem vállalta el. Borsodyné közben egyre erősködött, hogy pesti próká­tort kellene fogadni — nem mellesleg újabb százezret adott át férje üzlet­társainak a neves ügyvéd megfogadá- sára — ám. ismét eredménytelenül tértek haza. (Mert szabadságon volt). Este tízre ígérték visszaérkezésüket :— Borsodyék lakásának íróasztalán újabb harmincezer forint várt rájuk — ám ezúttal a rendprök fogadták őket. Ami az asszony 200 ezrét illeti, azt „becsülettel” megfelezték egymás között, mint akik hűen teljesítették megbízatásukat. Házkutatáskor a spájzban a fal és a szekrény közötti résben találtak rá 50 ezer forintra Ta­kácsnál — a maradékot visszafizette. (A másik százezer Varga ügye.) Ennyit — nem többet, de nem is kevesebbet — állít a vádirat. Takács azonban tagad. Tegnap végig azt bi­zonygatta, hogy semmi sem így tör­tént, és ő igenis mindent megtett Bor­sody kimentéséért, védelméért. így volt-e, vagy másképp — talán ennyiből is kitetszik: nincs könnyű helyzetben a bíróság. A tárgyalás mindenesetre folytatódik szeptember 14-én. Bcncze Andrea kereskedelmi ellátásának helyzete került terí­tékre. Kun András, a helyi Áfész főosztály- vezetője beszámolt az ágazat gondjairól, me­lyek elsősorban abból fakadnak, hogy a la­kosság vásárlóerejének csökkenése miatt ve­vő híján egyre több üzlet működtetése jár veszteséggel. Felmerült, hogy a Tisza étte­remben esetleg meg kellene szüntetni a köz- étkeztetést. A jelenlevők — különösen Kürti László, a városi HNF bizottság tagja, a helyi Remix gyár nyugalmazott igazgatója — bí­rálták ezt a tervet, mondván, hogy az étte­rem annak idején széleskörű társadalmi ösz- szefogással épült, a többi között éppen a közétkeztetés lehetőségének megteremtése céljából. Olyan döntés született, hogy a ta­nács bizonyos bérleti díjakat elenged, ha az áfész a közétkeztetést fenntartja. A továbbiakban a tanácstestület szociális foglalkoztató alapításáról döntött, illetve új tagok kinevezését fogadta el a városi népi ellenőrzési bizottságba. Miskó István ezután kivonult a teremből, s az elnöklést Fazekas János rangidős ta­nácstag vette át. Dr. Simon Jenő, a megyei tanács személyzeti és oktatási osztályának vezetője felolvasta a sajtóból közismert „osz­tályzatbotrány" tárgyában végzett tanácsi vizsgálat eredményéről szóló jelentést — en­nek megállapításairól az elkészültét követő sajtótájékoztató nyomán már értesülhetett a közvélemény. Hajdú Kornél, a megyei párt- bizottság munkatársa az ugyanebben a tárgyban végzett pártvizsgálat egyes részlete­it ismertette, amelyek már lapunkban is nap­világot láttak. A hozzászólások lényegének ismertetése előtt szükséges tisztázni a kialakult helyzetet. Egyes hírek szerint Miskó István lemondott funkciójáról. Ez azonban — így — nem igaz, bár valóban foglalkozhatott a távozás gon­dolatával, hiszen a megyei tanács elnökétől korkedvezményes nyugdíjaztatását kérte. De mint dr. Fürcht Pál, a belügyminisztérium jelenlevő főosztályvezető-helyettese lapunk tudósítójának elmondta, a korkedvezményes nyugdíjazás tárgyában nem a megyei tanács elnöke, hanem az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal az illetékes, a tanácselnök munkálta­tója pedig a tanácstestület, melytől Miskó István sem ezen az ülésen, sem korábban nem kérte felmentését. Németh Béiánénak, a Hazafias Népfront városi bizottsága titkárá­nak javaslatára a tanácsülés mégis úgy hatá­rozott, hogy úgynevezett „bizalmi” szava­zást" tartanak, melyben arról döntenek, hogy maradásra bírják-e Miskó Istvánt, vagy sem. A hozzászólók — többek között a refor­mátus lelkész. Kürti László, Angyal János, a gimnázium igazgatója, Tóth Sándor, a vá­rosi pártbizottság első titkára, Baji Mihály tanácstag, valamint a helyi KlOSZ-titkár — Tiszakécske elmúlt két évtizedes fejlődé­sének azon eredményeit méltatták, melyek­ről az említett időszakban bőségesen tájé­koztattuk lapunk olvasóit. Hangsúlyozottan és egyöntetűen jutott kifejezésre az a véle­mény, miszerint ezek az eredmények elsősor­ban Miskó István munkásságával állnak szerves kapcsolatban, s — mondatták — összehasonlíthatatlanul többet nyomnak a latban, mint az érdemjegybotrány során ta­núsított magatartása. Az ülésterem a sajtó heves bírálatától volt hangos, kivéve Bányai. András tanácstagot, aki erősen helytelenítet­te ugyan az országos lapok és az elektroni­kus tömegkommunikációs eszközök eljárá­sát, de a Petőfi Népe tudósításait „korrekt­nek és tárgyilagosnak” minősítette. Eredetileg titkos bizalmi szavazást tervez­tek, de — vélhetően az idő előrehaladott volta miatt is — mégiscsak a nyílt szavazás mellett döntöttek. Végül a jelenlévő 35 ta­nácstag egyhangúan — ellenszavazat és tar­tózkodás nélkül — bizalmat adott Miskó ' Istvánnak, aki ezt a terembe visszatérve nagy taps kíséretében köszönte meg. Elnézést kért a jelenlévőktől „az okozott bonyodalma­kért". de azt is kijelentette, hogy „nincs lelki- isme:, Un Jalása”. Közölte, hogy mandátu- má j1 i. : iáig hivatalában marad. Bálái F. István LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • A lottó nyerőszámai A Sportfogadási és Lottóigazgatóság közlése szerint a 36. játékhéten a követke­ző nyerőszámokat húzták ki: 36, 51, 60, 67, 69.

Next

/
Thumbnails
Contents