Petőfi Népe, 1988. szeptember (43. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-09 / 216. szám
2 • PF.TÖFI NÉPE 9 1988. szeptember 9. TERMÉKSZERKEZET-VÁLTÁS A SZOVJETUNIÓBAN Harcászati eszközök helyett babakocsi Mintegy 300 millió rubelnyi költségvetési megtakarítást eredményez a Szovjetunió számára a közepes és a hadműveleti-harcászati nukleáris eszközök (KHR- HHR) leszereléséről és megsemmisítéséről kötött szovjet—amerikai szerződés megvalósulása — írja a Pravda csütörtöki számában megjelent terjedelmes cikkében Borisz Ponomarjov akadémikus. A szerző idézi Eduard Scvardna- dze külügyminiszter korábbi közlését. miszerint az ily módon megtakarított pénzt a szociális feladatok megoldására csoportosítják át. A fenti összeg jelentőségét az akadémikus azzal példázza, hogy leírja: ennyi pénzből körülbelül negyvenezer lakást lehet felépíteni. Azok az üzemek, amelyek eddig a KHR-HHR szerződésben érintett rakétákat, a fegyverek szállításához és elindításához szükséges harceszközöket gyártották, polgári rendeltetésű áruk termelésére térnek át. Ez konkrétan három gyárat érint: a votkinszkit, a petro- pavlovszkit és a volgográdit. Vot- kinszkban a hadiipari termelésről Emberi jogok egyetemes nyilatkozata Kovács László felszólalása Milánóban Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata elfogadásának 40. évfordulója alkalmából az Egyesült Nemzetek Szervezete által Milánóban rendezett nemzetközi tanácskozáson Magyarország képviseletében csütörtökön felszólalt Kovács László külügyminiszter-helyettes. Az évforduló jelentőségét méltatva, kiemelte az emberi jogok és alapvető szabadságjogok biztosításának, védelmének fontosságát. Hangot adott azon meggyőződésének, hogy az emberi jogok érvényesülése egyre inkább részét képezi az új módon értelmezett nemzetközi biztonságnak, nagy hatást gyakorol az államok közötti viszonyra, a bizalomra, a nemzetközi politikai légkörre. A magyar diplomata aláhúzta, hogy hazánk nemzeti és nemzetközi keretekben egyaránt további erőfeszítéseket kíván tenni az emberi jogok kiszélesítése érdekében. Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a polgári és politikai jogok egyezségokmányának jegyzőkönyvéhez az ENSZ tagállamainak jelentős része még mindig nem csatlakozott. Egyúttal jelezte a Magyar Népköztársaság csat- luM./ási szándékát. Kiemelten fontosnak minősítette a nemzeti, az etnikai, a nyelvi cs a vallási kisebbségek jogainak érvényesítését, szorgalmazta a kisebbségi jogok mielőbbi kodifikálását, -s az e jogok érvényesülését szolgáló nemzetközi ellenőrző mechanizmusok létrehozását. Ráirányította a figyelmet arra is, hogy a diszkrimináció általános tilalmán túlmenően a nemzetiségeket, a nemzeti kisebbségeket sajátos kisebbségi jogok is megilletik, amelyek még hiányoznak az emberi jogok nemzetközi normarendszeréből. Alapvető feladatként jelölte meg azt, hogy az emberi jogok és szabadságjogok növekvő mértékben épüljenek be a nemzeti törvényhozásba és nemzetközi szerződésekbe. Kiemelte a közvélemény szerepének fontosságát, és kívánatosnak minősítette, hogy az emberi jogok és szabadságjogok kérdésében is mindenütt a legteljesebb nyilvánosság érvényesüljön. Tájékoztatást adott azokról az intézkedésekről, amelyekkel Magyarországon az állampolgárok lehető legszélesebb köre számára igyekeznek hozzáférhetővé tenni az emberi jogok kérdéskörére vonatkozó nemzetközi megállapodásokat, az ezekben magyar részről vállalt kötelezettségeket. Kovács László hangsúlyozta, hogy a Magyar Népköztársaságban az emberi jogok és alapvető szabadságjogok érvényesülését a szocialista társadalom olyan alapvető értékének tekintjük, amely nélkülözhetetlen feltétele a gazdasági és politikai reformfolyamatok kiteljesedésének, s ugyanakkor hozzájárul a népek közötti megértés erősítéséhez s az országok közötti együttműködés fejlődéséhez is. Megbénult a postaforgalom Nagy-Britanniában Teljesen megbénult a bel- és külföldi postai forgalom Nagy-Britanniában, miután csütörtökre általánossá vált .a királyi posta dolgozóinak hétfőn meghatározatlan . időre meghirdetett sztrájkja. Becslések szerint eddig 100 millió küldemény gyűlt össze az ország nyolcvan postai osztályozó hivatalában, amelyek közül már csupán a belfasti működik részlegesen. Üzleti körök napi 50 millió font sterlingre teszik a munkabeszüntetés miatt elszenvedett veszteségüket. A királyi posta mintegy 140 ezer dolgozója múlt héten 24 órás figyelmeztető sztrájkkal tiltakozott az úgynevezett rugalmas bérezés — a frissen toborzott dolgozók premizálása — ellen, követelve, hogy a törzsgárdát is részesítsék hasonló előnyökben. A posta és a kommunikációs dolgozók szakszervezete (UCW) képviselői között azóta újra megindultak a tárgyalások. Az álláspontok állítólag közeledtek egymáshoz, a sztrájk azonban Észak-írország fővárosa kivételével az egész szigetországra kiterjedt. Az ENSZ-főtitkár Párizsban PÁRIZS Nem lesz könnyű, és máról holnapra nem is lehetséges leküzdeni az iraki-iráni béketárgyalások eredményes lezárása előtt tornyosuló akadályokat — ismerte el Párizsban Javier Perez de Cucllar, az ENSZ főtitkára, aki szerdán Francois Mitterrand francia köztársasági elnököt tájékoztatta a helyzetről. Pérez de Cuel- lar szerint a genfi tárgyalások azért akadtak el, mert Irak azt követeli, hogy a Satt-el-Arab határfolyót teljes egészében ellenőrzése alá vonhassa, és hogy Irán tegye lehetővé az iraki hajók számára a szabad közlekedést az Öböl vizein. a legkorszerűbb automatizált fémforgácsoló gépek gyártására térnek át, s emellett 400 ezer mosógépet és 260 ezer babakocsit is előállítanak. A másik két vállalatnál is hasonló termékszerkezet-váltásra kerül sor. Az átállást úgy hajtják végre, hogy a három üzemnek egyetlen munkásától se kelljen megválnia, csupán átképzésre küldenek néhány embert (a tanfolyam költségeit az állam téríti meg) — írja a Pravdában Ponomarjov akadémikus. Mi lesz a felszín alatti vízkészlettel? Pozsonyi szakember Bős—Nagymarosról A bős—nagymarosi vízmű megépítésével minden valószínűség szerint változni fognak a hidrológiai viszonyok és ez hatással lehet a víz minőségére is. A pozsonyi vízgazdálkodási kutató- intézet ezért jelenleg azt tanulmányozza, hogyan lehetne megőrizni a felszín alatti vizek minőségét — erről nyilatkozott a pozsonyi Új Szónak az intézet szakembere. A pozsonyi Új Szó az interjú bevezetőjében megemlítette, hogy a Csallóköznek európai viszonylatban egyedülálló, mintegy tízmilliárd köbméternyi felszín alatti vízkészlete van. A tervek szerint az ezredfordulót követően ebből látják majd el ivóvízzel a szlovákiai népesség mintegy negyven százalékát, illetve Délmorvaország egyes területeit. A pozsonyi Vízgazdálkodási Kutató Intézet osztályvezetője, Lehocky János elmondotta: a Csallóköz vízkészletét elsősorban a mezőgazdasági szeny- nyezőforrások veszélyeztetik. Becslések szerint a műtrágya egyharmada (olösfegésén’kerüfa * talajba, és ennek hárőnmegyede '* a vizeket szennyezi. A szakember azt is elmondotta, hogy az utóbbi időben az ipari szennyeződés csökkent. Az egyik legjelentősebb környezetkárosító forrás a pozsonyi Slovnaft Kőolajfinomító. Az osztrák és a pozsonyi víztisztító telepek megépítésével a nyolcvanas évek elejéhez képest egyötödére csökkent az . olajszennyeződés, de — mint mondta a helyzet még távolról sem kifogástalan. A vízgazdálkodási szakember foglalkozott a bős—nagymarosi vízmű feltételezett környezetkárosító hatásával is. Elmondotta: természetes, hogy az erőmű felépítésével változni fognak a hidrológiai viszonyok és ez hatással lehet a víz minőségére is. A pozsonyi vízgazdálkodási kutató- intézet most arra dolgoz ki javaslatokat, hogyan lehetne elkerülni, hogy mozgásba jöjjön a Du- na-ágakban korábban lerakodott olaj és olajszármazék, ami károsan befolyásolja a felszín alatti vizek minőségét. A kecskeméti SOS-gyermekfalu alapkő-letételi ünnepsége (Folytatás az 1. oldalról.) megvalósul, ünnepélyes külsőségek közepette helyezték el a létesítmény alapkövét. A Himnusz elhangzása után dr. Adorján Mihály köszöntötte az egybegyűlt közönséget. Hangsúlyozta; elérkezett a pillanat, amikor megvalósul Fe- renczy József törekvése, hogy Battonya után a második SOS-gyermekfalu szülővárosában, Kecskeméten épül meg. Ezt követően Berecz János, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára mondott ünnepi beszédet. Bevezetőjében hangsúlyozta, hogy az ember a tudatos örömre született: — Gondolkodásunk, törekvésünk arra irányul, hogy sikerélményben legyen részünk, hogy jót kapjunk az élettől,. örömet szerezzünk egymásnak — mondotta. — És mégis az emberiség egésze és minden egyes ember születése óta szemben találja magát gonddal, bajjal, küzdelemmel. Először a természet erőivel kellett harcolniuk, majd az emberek maguk, a különböző fajúak, világnézetűéi:, nemzetiségűek kezdtek harcolni egymással. Jóllehet a harc az élővilág más területein is megtalálható, de olyat senki sem tudott kitalálni mint az ember; a háborút. Tudatosan, átgondolva, a legmagasabb színvonalú technikai eszközökkel képes azt lefolytatni. Szenved tőle az emberiség. De legjobban mindig a gyerekek szenvednek, ők viselik minden harcnak, összecsapásnak, háborúnak a legsúlyosabb terheit. — Van azonban még egy másik betegségünk is, ami megint csak az ember sajátja — folytatta beszédét a szónok. — A gyerekek nemcsak a háború következményei miatt maradhatnak egyedül. Nálunk számontartanak mintegy 400 ezer csonka családot. De hány olyan család van, ahol bár együtt az apa, az anya, mégis csonka, mert szeretet helyett gyűlölködés van köztük. Az emberi életnek ez az ellentmondása nagyon sok prófétát szült, akik azt hitték, ha maguk szenvednek, megmentik vele az emberiséget. Mások abban hittek, hogy a világméretű gondolatoktól az emberek világméretekben megjavulnak. S bár egyik sem volt hiábavaló, én azoknak adok igazat, akik azt vallják; nem elegendő csak gondolkodni, hanem cselekedni is kell! Akkor is ha kevés a pénz, ha nehéz másokat cselekvésre késztetni. Hermann Gmeiner olyan ember volt, aki cselekedett. Biztos vagyok benne, hogy ő nem világméretekben gondolkodott, mégis ma már a világ országaiban .260 gyermekfalu, működik kezdeményezése nyomán. Ő a szeretetet tartotta legfontosabbnak, ami a legjobban tud hiányozni a gyermeknek. Azt is vallotta, hogy a gyereknek elsősorban anya kell, hisz ő tud szeretetet adni. De a családnak szüksége van az apára, a férfira. S arra is, hogy a gyermekfaluban tartós kapcsolatok alakuljanak ki, legyen ez otthon, s ha a gyermek innen kikerül, ne maradjon egyedül. • Az aláírási ceremónia előtt. (Fotó: Méhesi Éva) — Ahogy nőtt a mozgalom, úgy tekintett el Hermann Gmeiner országhatároktól és társadalmi rendszerek határaitól. Battonyával kapcsolatban fogalmazta meg: szolgálja ez a falu a különböző társadalmi rendszerekben élő népek békés egymás mellett élését, a nemzetiségek barátságát, valamint minden faji, vallási, és egyéb megkülönböztetés felszámolását. Jóllehet Battonyán, az első magyar gyermekfalu indulásakor kísértett a magyar betegség: az általános közös öröm után következett a széthúzás, de kiegyenesedtünk, rendbe jöttek a dolgaink, a közös akarat szervezett formában képes volt a cselekvésre, megteremtődik a kiegyensúlyozottság. Ezért a köszönet szavaival fordulok Helmuth Kutin úrhoz, és Fercnczy Józsefhez, hogy a nehezebb időszakban is megmaradt a bizakodásuk. Köszönet az egyesület magyar elnökének. Púja Frigyesnek, aki mindent megtett azért, hogy ez a bizalom megmaradjon, erősödjön. Köszönet Kecskemét város tanácsának, hogy egymásra találtak egykori szülöttjükkel, és most itt a lehetőség a gyermekfalu alapkő-letételére. Köszönet a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kara Rajz és Formaismereti Tanszékének a gyors tervezésért, és a kecskeméti Piramis Építőipari Kisszövetkezetnek, mert vállalta, hogy nemzetközi megmérettetésnek teszi ki magát. Kívánom, hogy a szövetkezet bizonyítsa, e követelményeknek meg is tud felelni. Másodszor nem csúszhatunk, nem késlekedhetünk, mert a szavunk hitele is elvész — mondta végezetül Berecz János. Ezután Helmuth Kutin lépett a mikrofonhoz: — Az SOS-gyermekfalu nemzetközi szervezete, az egész család nevében kö- szönetemet fejezem ki, hogy itt lehetünk hangsúlyozta,— Mindannyiunk számára ünnep ez a mai nap, s azt kívánom, hogy ez az öröm tegyen képessé arra. hogy a majdani közös gondjainkat is elviseljük, hogy együtt tudjunk élni. Köszönetét fejezte ki Berecz Jánosnak, aki támogatja az SOS-gyermekfalu ügyét, valamint a jelenlevő Köpeczi Bélának és Drecin Józsefnek, akikkel a korábbi időszakban dolgozott együtt. A Bács-Kiskun Megyei Tanács elnökének, dr. Gajdócsi Istvánnak aki ígéretet tett, hogy figyelemmel kíséri a létesítmény sorsát, s a város tanácselnökének, hogy e szép ingatlant e célra felajánlotta. — Nagy hálával tartozom Ferenczy Józsefnek. Nagy lendülettel, tevékenyen támogatta az ügyet, hogy az SOS-gyermekfalu eszméje szülővárosába is eljusson, s az elképzelés itt megvalósuljon. Annak idején, amikor az első magyarországi gyermekfaluval sok gondunk volt, Ferenczy úr tudta, meg volt róla győződve, hogy itt Kecskeméten létrejön a második. Köszönetét mondok Púja Frigyes úrnak, a magyarországi SOS gyermekfalu-mozgalom elnökének, s remélem, hogy még több gyermekfalut tudunk létrehozni. Végezetül nagyrabecsülésemet fejezem ki mindazoknak, akik itt megjelentek, a gyermekfalu létrehozásában közreműködtek. Ezt követően, elhelyezték a gondosan lezárt urnát a leendő épület alapjában, majd az ünnepi esemény a gyermekfaluinduló vidám dallamával ért véget. * A Kalocsai Helyőrségi Zenekar (vezényelt Fjlus Antal törzszászlós) friss muzsikával köszöntötte a színházi ünnepi műsorra meghívottakat. A békének, a boldogságnak, a gyerekeknek, az egyetemes emberiség gondolatának szentelt összeállítást Nagy Attila rendezte. A szép műsorra gyülekezők megtekintették a megye képzőművészeinek erre az alkalomra készített kiállítását, majd sokat tapsoltak a szavalatok, ének- és táncszámok után. Reméli a tudósító, hogy senkit sem felejt ki a közreműködők közül. A budapesti Semmelweis kórus és a Kecskeméti Pedagógus Énekkar, a helyi színművészek közül Csizmadia László, Lőrinci Éva, Hullai Kálmán osztozott a sikerben. A zenei kíséretet Hajdú Sándor vállalta. Fellépett Császár Angéla és Tatai Éva előadóművész. Csík Édina és Nádasdy András táncművész. Körmendi Klára zongoraművész és a remek kalocsai táncegyüttesből a legkisebbek csoportja. Megérthetik az idősebbek: ezúttal őket fogadták a legnagyobb szeretettel. A TESTÜLET EGYHANGÚAN BIZALMAT SZAVAZOTT MISKÓ ISTVÁNNAK Tanácsülés Tiszakécskén Tegnap Tiszakécskén együttes ülést tartott a városi tanács és a Hazafias Népfront városi bizottsága. A Miskó István tanácselnök elnökletével tanácskozó egybegyűltek első napirendi pontként a település közbiztonságáról hallgattak meg tájékoztatót Kiss Gábor százados, rendőr őrsparancsnok előterjesztésében. Megtudhatták, hogy az országos tendenciának megfelelően Tiszakécskén is növekszik a bűncselekmények száma, a felderített esetek aránya pedig csökken. Az előterjesztő társadalmi összefogást sürgetett a helyzet további romlásának megakadályozására. Miskó István kérte és meg is kapta a jelenlevők felhatalmazását, hogy a belügyminiszternél kezdeményezze: a tiszakécskei rendőrőrsöt kísérletképpen vonják a városi tanács irányítási hatáskörébe. Második napirendi pontként a település Szeszmesterek a bíróság előtt Folyik a soltvadkerti borhamisítók pere. A Bács-Kiskun Megyei Bíróság Kégelné dr. Kovács Agnes által vezetett tanácsa előtt harminchárom vádlottat hallgatnak ki — s már csak a vádlottak nagy száma miatt sem csoda, hogy újabb és újabb ágas-bogas történetek hangzanak el a tárgyalóteremben. Tegnap például egy nagyszabású ám meghiúsult — „üzleti kaland” körvonalai rajzolódtak ki a hallgatóság előtt. Takács János XVI. rendű vádlott (csemői lakos) tegnap állt a bíróság előtt életében már nem először: 1983-ban jövedékkel való visszaélés miatt 6 hónap szabadságvesztésre ítélték (próbaidőre felfüggesztve). A mostani vádakat fölsorolni sem egyszerű: a többi között különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan, bűnszövetségben elkövetett csalással, vesztegetéssel, adócsalással, s -- jogi meghatározással - „vesztegetést állítva elkövetett, hivatali befolyással üzérkedés”, továbbá magánokirat- hamisítás alapos gyanújával került a • vádlottak padjára. Hogy mit követett el? Összesen 1184 hektoliter (!) bort és mustot adott át a fölvásárlóknak, melyért 1 millió 638 ezer forintot kapott. (Ebből társának, Illés Tibornak, aki a termelésben volt segítségére, valamivel több mint félmilliót átadott). Az Országos Borminősítő Intézet Takács két szállítmányából is vett mintát — hamarosan megállapítva, hogy a vizsgált folyadék bor helyett cukorcefre. A vádlott mindenesetre tagadja, hogy hamisította volna a „nedűt”, ám egy másik vádponttal kapcsolatban, nevezetesen, hogy más nevén is leadott „bort", már nem tiltakozott. (A hamis néven leadott áruért hamis tartalmú meghatalmazások alapján kasszírozta a pénzt). Az értékesített 1184 hektoliter musttal és borral kapcsolatban pedig még az is kiderült, hogy a Takács áltál bérelt földterületről legfeljebb 154 hektoliterre elegendő szőlő teremhet. Erről a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Szőlészeti és Borászati Intézetének szakvéleménye tanúskodik. Azt, hogy a folyamatos átvétel gördülékenyebbé tételéért 150-180 ezer forintnyi csúszópénzt fizetett volna az első rendű vádlott Borsody Sándornak, a BEKÉV halasi üzletkötőjének, a rendőrségi kihallgatásakor még elismerte — ezt a vallomását azonban most visszavonta, mert, úgymond „kényszer hatására” mondta, amit mondott. A tegnapi tárgyaláson egy fölöttébb érdekes történetre is fény derült. Szereplője az első rendű vádlott felesége — akinek férje előzetes letartóztatásban van, és nyilvánvalóan szeretné. ha mihamarabb szabadlábon védekezhetne —, aki fölkeresi Takácsot, javaslatot kérve: melyik jó ügyvéd segítségét kérje, — pénz nem számít —, hogy Borsody kikerüljön a börtönből. Takács ugyan nem tudott mit mondani, ám, a tervet hallva, barátja, Varga László (a per XVII. rendű vádlottja) hamar kapcsolt. (Mintha csak az ősrégi Hofi-viccet hallaná az ember: Tud úszni? Nem. És ha megfizetem?) Tud ő ügyvédet — még ha az ügyvéd nem is tud róla. Fogták magukat, Pestre autóztak, meg sem álltak egy neves ügyvédi irodáig — zsebükben az asszony által átadott 100 ezer forinttal. Az ügyvéd ugyan egy alkalommal meglátogatta (a vizit a nej 3000 forintjába került) az aszszonyt, ám a férj védelmét végül mégsem vállalta el. Borsodyné közben egyre erősködött, hogy pesti prókátort kellene fogadni — nem mellesleg újabb százezret adott át férje üzlettársainak a neves ügyvéd megfogadá- sára — ám. ismét eredménytelenül tértek haza. (Mert szabadságon volt). Este tízre ígérték visszaérkezésüket :— Borsodyék lakásának íróasztalán újabb harmincezer forint várt rájuk — ám ezúttal a rendprök fogadták őket. Ami az asszony 200 ezrét illeti, azt „becsülettel” megfelezték egymás között, mint akik hűen teljesítették megbízatásukat. Házkutatáskor a spájzban a fal és a szekrény közötti résben találtak rá 50 ezer forintra Takácsnál — a maradékot visszafizette. (A másik százezer Varga ügye.) Ennyit — nem többet, de nem is kevesebbet — állít a vádirat. Takács azonban tagad. Tegnap végig azt bizonygatta, hogy semmi sem így történt, és ő igenis mindent megtett Borsody kimentéséért, védelméért. így volt-e, vagy másképp — talán ennyiből is kitetszik: nincs könnyű helyzetben a bíróság. A tárgyalás mindenesetre folytatódik szeptember 14-én. Bcncze Andrea kereskedelmi ellátásának helyzete került terítékre. Kun András, a helyi Áfész főosztály- vezetője beszámolt az ágazat gondjairól, melyek elsősorban abból fakadnak, hogy a lakosság vásárlóerejének csökkenése miatt vevő híján egyre több üzlet működtetése jár veszteséggel. Felmerült, hogy a Tisza étteremben esetleg meg kellene szüntetni a köz- étkeztetést. A jelenlevők — különösen Kürti László, a városi HNF bizottság tagja, a helyi Remix gyár nyugalmazott igazgatója — bírálták ezt a tervet, mondván, hogy az étterem annak idején széleskörű társadalmi ösz- szefogással épült, a többi között éppen a közétkeztetés lehetőségének megteremtése céljából. Olyan döntés született, hogy a tanács bizonyos bérleti díjakat elenged, ha az áfész a közétkeztetést fenntartja. A továbbiakban a tanácstestület szociális foglalkoztató alapításáról döntött, illetve új tagok kinevezését fogadta el a városi népi ellenőrzési bizottságba. Miskó István ezután kivonult a teremből, s az elnöklést Fazekas János rangidős tanácstag vette át. Dr. Simon Jenő, a megyei tanács személyzeti és oktatási osztályának vezetője felolvasta a sajtóból közismert „osztályzatbotrány" tárgyában végzett tanácsi vizsgálat eredményéről szóló jelentést — ennek megállapításairól az elkészültét követő sajtótájékoztató nyomán már értesülhetett a közvélemény. Hajdú Kornél, a megyei párt- bizottság munkatársa az ugyanebben a tárgyban végzett pártvizsgálat egyes részleteit ismertette, amelyek már lapunkban is napvilágot láttak. A hozzászólások lényegének ismertetése előtt szükséges tisztázni a kialakult helyzetet. Egyes hírek szerint Miskó István lemondott funkciójáról. Ez azonban — így — nem igaz, bár valóban foglalkozhatott a távozás gondolatával, hiszen a megyei tanács elnökétől korkedvezményes nyugdíjaztatását kérte. De mint dr. Fürcht Pál, a belügyminisztérium jelenlevő főosztályvezető-helyettese lapunk tudósítójának elmondta, a korkedvezményes nyugdíjazás tárgyában nem a megyei tanács elnöke, hanem az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal az illetékes, a tanácselnök munkáltatója pedig a tanácstestület, melytől Miskó István sem ezen az ülésen, sem korábban nem kérte felmentését. Németh Béiánénak, a Hazafias Népfront városi bizottsága titkárának javaslatára a tanácsülés mégis úgy határozott, hogy úgynevezett „bizalmi” szavazást" tartanak, melyben arról döntenek, hogy maradásra bírják-e Miskó Istvánt, vagy sem. A hozzászólók — többek között a református lelkész. Kürti László, Angyal János, a gimnázium igazgatója, Tóth Sándor, a városi pártbizottság első titkára, Baji Mihály tanácstag, valamint a helyi KlOSZ-titkár — Tiszakécske elmúlt két évtizedes fejlődésének azon eredményeit méltatták, melyekről az említett időszakban bőségesen tájékoztattuk lapunk olvasóit. Hangsúlyozottan és egyöntetűen jutott kifejezésre az a vélemény, miszerint ezek az eredmények elsősorban Miskó István munkásságával állnak szerves kapcsolatban, s — mondatták — összehasonlíthatatlanul többet nyomnak a latban, mint az érdemjegybotrány során tanúsított magatartása. Az ülésterem a sajtó heves bírálatától volt hangos, kivéve Bányai. András tanácstagot, aki erősen helytelenítette ugyan az országos lapok és az elektronikus tömegkommunikációs eszközök eljárását, de a Petőfi Népe tudósításait „korrektnek és tárgyilagosnak” minősítette. Eredetileg titkos bizalmi szavazást terveztek, de — vélhetően az idő előrehaladott volta miatt is — mégiscsak a nyílt szavazás mellett döntöttek. Végül a jelenlévő 35 tanácstag egyhangúan — ellenszavazat és tartózkodás nélkül — bizalmat adott Miskó ' Istvánnak, aki ezt a terembe visszatérve nagy taps kíséretében köszönte meg. Elnézést kért a jelenlévőktől „az okozott bonyodalmakért". de azt is kijelentette, hogy „nincs lelki- isme:, Un Jalása”. Közölte, hogy mandátu- má j1 i. : iáig hivatalában marad. Bálái F. István LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • A lottó nyerőszámai A Sportfogadási és Lottóigazgatóság közlése szerint a 36. játékhéten a következő nyerőszámokat húzták ki: 36, 51, 60, 67, 69.