Petőfi Népe, 1988. szeptember (43. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-08 / 215. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESI ! JETEK!------------------- ­. P ETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLII1. évf. 215. szám Arai 1,80 Ft 1988. szeptember 8., csütörtök Grósz Károly Berlinbe utazik Grósz Károly, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt főtitkára, a Ma­gyar Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke ma hivatalos ba­ráti látogatásra Berlinbe utazik, hogy eleget tegyen Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága főtitkára, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsa elnöke meghívásá­nak- (MTI) Ma: alapkőletételi ünnepség (3. oldal) ÜLÉST TARTOTT A MINISZTERTANÁCS Társadalmi vita a választási törvény módosításáról A Minisztertanács tegnapi ülé­sén megtárgyalta a választási tör­vény módosításának tervezetét, és úgy határozott, hogy azt bocsássák társadalmi vitára. A Minisztertanács áttekintette a jamburgi együttműködésből adó­dó feladatok végrehajtását, az ed­digi szervezési, kivitelezési tapasz­talatokat, és állást foglalt az 1989. évben esedékes tennivalók főbb célkitűzéseiről. A kormány megvitatta a kör­nyezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszternek a bős nagymarosi vízlépcsőrendszer megvalósításá­ról szóló, az Országgyűlés számára készített tájékoztatóját. Egyetér­tett azzal, hogy a tájékoztató jelen­tést a környezetvédelmi és vízgaz­dálkodási miniszter az Országgyű­lésnek benyújtsa. A kormány megvitatta és dön­tésre benyújtotta az Elnöki Ta­nácsnak az előterjesztést új közsé­gek alakítására, továbbá a közös tanácsból kiváló községekben ön­álló tanács szervezésére. {A kormányszóvivői tájékoztatót a 2. oldalon ismertetjük.) KÜLÖNPROGRAM AZ IDŐSEKNEK — KULTURÁLIS ÉS SPORTVETÉLKEDŐK Szakszervezeti Napok, 1988 A kialakult hagyományok szerint idén is megrendezik a Szakszervezeti Napok Bács-Kiskun megyében című előadás-, kiállítás- és ankétsorozatot. Az erre az alkalomra készített programfüzet szerint a politikai, kulturális és sportesemények célja a szakszervezeti tagság szolgálata. Ä tömegszervezeti és állami vezetők, valamint a szakszervezeti tagok találkozói a legfontosabbak, mivel a napról napra változó események sodrában módot adnak az újabb és újabb kérdések megvitatá­sára. Bevallott törekvés: részvétel a közhangulat javításában. Néhány napja Kiskunfélegyházán, a szakszervezeti művelődési házban béke- és szolidaritási fórummal kezdődött az ez évi rendezvénysorozat. Farkas József, a Hazafias Népfront Bács-Kiskun Megyei Bizottságának elnöke volt az előadó. A magyar szakszervezeti mozgalom időszerű kérdéseinek fórumára tisztségvise­lőket és szocialista brigádvezetőket várnak Baján, szeptember 21-én, a kora délutáni órákban. A városi tanács dísztermében Kósáné dr. Kovács Magda, a SZOT titkára válaszol a kérdésekre. A főtitkár, Nagy Sándor Kecskeméten, a szakszervezeti székházban találkozik mozgalmi aktivistákkal. Ugyanitt .kerül sor­ra az a szakszervezeti nagyaktíva, amelynek előadójául dr. Szabó Miklóst, a megyei pártbizottság első titkárát kérték fel. A bácsalmási, a párt és a szakszerve­zet kapcsolatát taglaló tanácskozáson dr. Babinyecz Ferenc, a megyei pártbizott­ság titkára tart bevezető előadást. Külön-külön tervet dolgoztak ki az ágazati szakszervezetek. A HVDSZ Baján a brigádmozgalom új vonásairól tervez ankétot október végére. Kalocsán az EDOSZ központi vezetőségének titkára a Viski Károly Múzeum előadótermében a kultúra és gazdaság egymásrautaltságáról tart előadást. A Vasas Szakszervezet központi vezetőségének titkára szintén Kalocsán (a KAGE Paprika- és Konzerv­gyárának klubhelyiségében) A bérreform gazdaságunk korszerűsítésének alapvető eszköze címmel fejti ki gondolatait. Az igen változatos kalocsai program ismerte­téséből nem maradhat ki az elsősorban az elvonásokra építő pénzügyi politika szakszervezeti megítéléséről meghirdetett előadás, amelyet az ismert közgazdász, dr. Pirityi Ottó tart. Több kiállítást is nyitnak a szakszervezeti napok keretében. Az SZMT székhá­zában előbb Túri Endre SZMT-díjas festőművész tárlatát tekinthetik meg az érdeklődők, majd a 607. Számú Gáspár András Ipari Szakmunkásképző Intézettel ismerkedhetnek az érdeklődők. A Helvéciái Állami Gazdaság is lehetőséget kap termékeinek bemutatására. A kulturális rendezvények közül kiemeljük az október 24-ére tervezett, a mai szovjet irodalmat ismertető kecskeméti előadást. Lesz megyei vers- és prózamon­dó verseny, munka-, művelődés, közélet-vetélkedő. A sport sem maradt ki a tervekből. Az Építő-, Fa- és Építőanyag-ipari Dolgo­zók Szakszervezete szeptember 17-ére hirdette meg a munkahelyi olimpia megyei döntőit. Lesz megyei teke- és lövészverseny, vetélkedhetnek a halfogók, összemér­hetik tudásukat Kiskunfélegyházán a kispályás szakszervezeti csapatok. Kiskun­félegyházán - de másutt is — külön is csoportosították az időseknek ajánlott rendezvényeket. H. N. Ellentmondásos kép bontakozik ki a hazai vállalatok és szövetkeze­tek gazdálkodási adatainak első fél­évi mérlege nyomán. Az APEH szá­mitógépes gyorsösszesítése szerint a népgazdaságban (a mezőgazdaság nélkül) a gazdálkodók 3,5 százalék­kal nagyobb bevételre tettek szert, mint egy évvel korábban. Az áremel­kedést is figyelembe véve azonban ez a növekedés az iparban valójában az értékesítés csökkentését jelenti. Az egyes ágazatok közül a villamos­energiaipar és a kohászat dinamiku­san növelte bevételeit, míg a feldol­gozóipar értékesítése elmaradt az előző évi szinttől. Örvendetes, hogy a konvertibilis export a vártnál nagyobb ütemben nőtt, de az export szerkezete válto­zatlanul korszerűtlen, továbbra is az alapanyag-termelő ágazatok eladá­sai nőnek. A könnyűipari, gépipari termelők tőkés kivitele az átlagnál lassabban nőtt, az élelmiszeriparé stagnált. A rubelelszámolású export a tervnek megfelelően mérséklődött. Az első félévben a vállalatok és szövetkezetek a szigorúbb gazdasági szabályozás következtében a tava­lyinál 12,7 százalékkal kisebb ered­ményt könyvelhetnek el, ám ez még mindig több, mint amennyire a válla­lati előrejelzések korábban utaltak. A szabályozórendszer erőteljes diffe­renciáló hatását mutatja, hogy a veszteséges vállalatok száma a tava­lyi 212-ről 316-ra nőtt. Különösen a gépiparban, a könnyűiparban és az élelmiszeriparban emelkedett a ne­héz pénzügyi helyzetbe került gaz­dálkodók száma. Mind több vállalatnak vannak fi­zetési gondjai: az év első felében 15 százalékkal emelkedett a követelé­sek összege, azaz egyre feszültebbé válnak a pénzfolyamatok. Sajnála­tos módon az árbevételnél és a ter­melésnél gyorsabban növekedtek a vállalati készletek, s ez tovább fo­kozza a gazdálkodók likviditási gondjait. Az állóeszközök értékének az értékesítést meghaladó növekedé­se szintén azt jelzi, hogy romlik a termelőeszközök kihasználása, a termelés hatékonysága. Romló ten­denciát mutat az iparban a gépek, berendezések, épületek állaga, kor­szerűségi szintje. A féléves gyorsmérleg leginkább aggasztó adata, hogy a költségvetés­ből a vállalatoknak juttatott támo­gatás mindössze 1,7 százalékkal ma­rad el a tavalyitól, így jogos a követ­keztetés, hogy a gazdálkodók ered­ményeiben változatlanul a költség- vetési támogatásoknak van megha­tározó szerepe. Az első félév adatai egy olyan gaz­daság körvonalait mutatják, amely­ben változatlanul az egyensúly, a nemzetközi fizetőképesség megőrzé­se az elsődleges szempont, ám ezt a feladatot folytonosan szűkülő újra­termeléssel, stagnáló-romló haté­konyság mellett, szinte változatlan, elavult termelési struktúrával oldják meg. A jelek szerint még mindig nincs érzékelhető elmozdulás sem a gaz­daságtalan termelés felszámolása, sem a korszerű technika meghonosí­tása irányába. Mindennek sok, egymással is bo­nyolultan összefüggő oka van. Ezek között minden bizonnyal jelentős szerepe van annak, hogy a vállalatok magatartása továbbra is kockázat­kerülő, kiváró. A jelek szerint nem állt helyre a bizalom az állam és a vállalatok között. A vállalatok to­vábbra is az elmúlt években megszo­kottá vált rögtönzött beavatkozá­soktól, sikeres fejlesztéseik jövedel­mének elvonásától félnek. Ilyen kö­rülmények között pedig kevesen kockáztatnak. Elgondolkodtató véleményt is­merhettünk meg erről a kérdésről Csikós-Nagy Bélától. Az Iparpoliti­kai Tanács ügyvezető elnöke szerint a magyar gazdaságpolitikától a re­formszólamok után ma már a hazai közvélemény és a külföldi partnerek is határozott cselekvést várnak, ám változatlanul „csak azzal a hipoté­zissel rendelkezünk, hogy szigorúbb megszorítások esetén hamarabb túl­jutunk a nehézségeken". Szerinte a magyar gazdaságban még ma sin­csenek megfelelően kidolgozott struktúraváltási elképzelések, s ha most hirtelen néhány milliárd dollárt kapnánk, félő, hogy nem lenne prog­ramunk e pénz gyors és gazdaságos befektetéséhez. Jellemzi a helyzetet, hogy a jelenlegi világbanki hitelkere­tek sincsenek kitöltve, holott ezek kifejezetten a struktúraátalakítást szolgálnák. P. É. HARKAKOIOSYl EGYES(JLES: Új fajták, új tartásmód A Harkakötönyi Egyesülés Termelőszövetkezet a bir­katartás egyik legeredményesebb központja a megyében. Most elhatározták, hogy új utakat keresnek. Először is felfrissítik a hús-gyapjú állományt Merino—Kent fajták keresztezésével, de nemcsak a régi fajtákat újítják meg. jövőre szeretnének 1200 fejőbirkát is beállítani. Ezekkel az elgondolásokkal összefüggésben korszerűsítik az ál­lattartást. Az eddigi hodályok helyett karámokban neve­lik az állatokat télen-nyáron. Az itatás nem kis gondját új módon akarják megoldani. A Kiskunhalasi Állami Gazdaság szabadalmaztatott és gyárt egy újszerű és olcsó szélkereket, s ennek egy mintapéldányát állították fel. Ezzel a berendezéssel két karám vízellátását tudják bizto­sítani. (P. 7.) 0 Néhány perc és működik a szélke­rék. Az olcsó csőkútból húzza majd a vizet, a szélerősségtől függően 4-8 köbmétert naponta. 0 Három karám már elkészült, ezekben egyenként 1200 —1500 birkát tudnak tartani. Az adóbevallás próbája Lapunkban már tájékoztatást adtunk róla, hogy azoknak a ma­gánszemélyeknek, egyéni vállalkozóknak, akiknek főmunkaviszo­nyon kívüli forrásból is származik bevételük, az ez évi összesített jövedelmük után 1989. március 20-áig kell adóbevallást készíteniük. Az APEH megyei adófelügyelőségének vezetője, Somodi Sándor sze­rint Bács-Kiskunban várhatóan 80-100 ezren tesznek majd személyi jövedelemadó-bevallást, s jelenleg ennek előkészítésén dolgoznak. Eddig több száz felmérést, vizsgálatot végeztek abból a célból is, hogy megállapítsák: helyesen vezetik-e a naplófőkönyveket az erre kötele­zettek, s megfelelő-e a vállalkozók adóelőleg-fizetése. „ Ez utóbbival kapcsolatosan azt tapasztalták, hogy az említett ma­gánszemélyek harmadrésze — úgymond — túlbiztosította magát, mivel nem ritkán 40-50 ezer forinttal is több előleget fizetett a kelleté­nél. Szintén ekkora az aránya azoknak, akik az előírtnál lényegesen kevesebbet, illetve egyáltalán nem fizettek, s a vizsgált személyek további harmadrészéről állapítható meg az, hogy többé-kevésbé pon­tosak. Az adófelügyelöségen mindezek alapján elhatározták, hogy fokoz­zák a tájékoztatást, mégpedig az érdekképviseleti szervekkel együtt. Mint Somodi Sándor elmondotta: díjtalanul előadásokat tartanak akkor, ha valamilyen szervezet meghívja őket és garantálja, hogy legalább 20 érdeklődő jelen lesz. Augusztus közepén egyébként kilencszáz magánszemélynek küld­tek a megyében olyan nyomtatványt, amelyen próba-adóbevallást lehetett tenni. Az adófelügyelőség köszönetét fejezi ki azoknak, akik eleget tettek a felkérésnek. Az önkéntes próba-adóbevallásokat most értékelik, s ennek kettős a haszna. Egyrészt kiderül, mennyire érthető, miként kezelhető a személyi jövedelemadó-bevalláshoz szükséges nyomtatványtervezet. így lehetőség nyílik az esetleges módosításra, arra, hogy ne legyen szükségtelenül bonyolult a végleges változat, amely a tervek szerint novemberre készül el. Másrészt a próba-adóbe­vallást tevők tájékozódhatnak az adófelügyelőségen — levélben vagy személyesen —, hogy jól töltötték-e ki a nyomtatványtervezetet, s ez elősegítheti a jövő év elején szükséges pontosságot. Ez a mostani próba az eddigi értékelés szerint jó eredményeket hozott, ugyanis viszonylag sok volt a hibátlan vagy kevés hibával beküldött személyi jövedelemadó-bevallás, bár akadtak tévedések is. Somodi Sándor hangsúlyozta még: az elmondottak csakis azokra vonatkoznak, akiknek több forrásból ered a jövedelmük. Tehát ha valaki kizárólag a vállalatnál fennálló munkaviszonyából jut jövede­lemhez — és erről nyilatkozatot ad —, akkor nem kell majd adóbe­vallást tennie. Az ilyen esetekben az év végi adóelszámolást a munkál­tató készíti el, mégpedig 1989. január 31-éig. V. Z. ISMERKEDÉS A MAGYAR MEZŐGAZDASÁGGAL Osztrák gazdák Bács-Kiskunban Osztrák mezőgazdasági delegáció látogatott tegnap Bács- Kiskun megyébe, élén Rudolf Siedl lel, Ausztria Kommunista Pártja Központi Bizottságának osztályvezetőjével. A nyolc­tagú, főképpen egyéni gazdákból álló küldöttséget Alter Róbert, az MSZMP Kecskemét Városi Bizottságának titká­ra köszöntötte. Rudolf Seidl lapunk kérdésére válaszolva elmondta: párt­ja a látogatás legfontosabb céljának tekinti, hogy a pártonkí- vüli egyéni gazdák megismerkedhessenek egy szocialista or­szággal. — A közvetlen tapasztalatszerzés feltétlenül segít abban, hogy célkitűzéseinket az egyéni gazdák jobban megérthessék — fejtegette a delegáció vezetője. — Jó a kapcsolatunk a kisgazdák szövetségével, s azon keresztül is megpróbálunk hatással lenni a kisparasztokra, meggyőzni őket közös érde­keinkről. Az osztrák kommunisták figyelemmel kísérnek minden olyan kérdést, eseményt, amely befolyásolhatja az ország gazdasági életét, részt vesznek az erről folyó vitákban, mint például abban, belépjen-e Ausztria az Európai Gazda­sági Közösségbe. Most lehetőséget kaptunk, hogy a delegá­ció különböző érdeklődésű tagjai — van köztük szőlész, hegyvidéki gazda, egyetemi hallgató — egy héten át ismer­kedhessenek a magyar viszonyokkal, egy szocialista ország mezőgazdaságával. Mindenhol, ahol eddig jártunk, akikkel beszélgettünk — például a Központi Bizottság tagjaival, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium vezetőivel — azt tapasztaltuk, hogy őszintén és nyíltan szóltak a gon­dokról is. Tapasztalatainkról valószínűleg sokat fogunk még otthon vitatkozni, s szeretnénk pártunk lapjában, a Volks- stimmében is beszámolni erről az olvasóknak. Az osztrák vendégek a nap folyamán ellátogatottak a Ker­tészeti Egyetem Szőlészeti és Borászati Kutató Intézetébe, megismerkedtek a Városföldi Állami Gazdaság tevékenysé­gével. Rövid Bács-Kiskun megyei kőrútjukat a Jakabszállási Népfront Szakszövetkezetben fejezték be. A BNV-RE CSOMAGOLNAK Korszerű ajtó, ablak Kiskunhalasról Az idei őszi Budapesti Nemzetközi Vásár szeptember 23-án nyitja kapuit és október 2-án zár. Az eddigi adatok szerint több mint harminc ország ezer kiállítója mutatja be fogyasztási cikkeit. Bács-Kiskun megyéből a Kiskunhalasi Faipari Válla- i lat (KHFV) már esztendők óta minden őszi BNV-n részt ; vesz. A korábbi években, az Épfa nagyvállalati szervező- í tén belül, csupán egy-egy termék bemutatására volt lehe- j tőségük. Az önállóság elnyerése (1985) óta azonban 54 j négyzetméternyi alapterületen egyszerre több gyártmá- | nyukat is kiállíthatják. A KHFV szakemberei szerint s komoly haszonnal jár a vásárokon való részvétel, hiszen 5 közvetlenül találkozhatnak vásárlóikkal, akiktől számta- J lan hasznos információt szerezhetnek. Ilyen észrevétel f alapján fejlesztették ki a fix után a mozgatható zsalugáte- < rés ablakot, és változtattak a zsalus bejárati ajtójuk vasa- ■ latának színén is. A tavalyi BNV-n mutatták be először \ a bukó-nyíló ablak kétkilincses változatát. Mivel ott a vártnál kisebb érdeklődést tapasztaltak iránta, nem indí­tották be a tervezett sorozatgyártást. A felsorolt példák is mutatják, a halasi vállalatnál az igényfelmérés fontos fórumának tartják a nemzetközi vásárt. Ezért ezúttal is különös gonddal készülnek a bemutatkozásra. Több hagyományos termékük mellett újakat is kiállítanak. Egyebek mellett a 88. BNV közön­sége láthatja majd először a zsalugáteres bejárati ajtó legújabb változatát, valamint a hőszigctclt üvegezésű ; ablakot is, amelyből (ha megfelelő lesz iránta az érdeklő- i dés), a jövő esztendőben már négyezer darabot készíte- \ nek. G. B. • Ez a kazettás, zsalus ablak már kész a szállításra. Az imitált falrészletbe épített ablakot Ráhel Imre értékesítési csoportvezető vizsgálja át csomagolás előtt. • A protomühelyben Madarász Sándor a BNV-re kerülő egyik bejárati ajtót, Bakos László pedig egy ablakot állít össze. IM. A.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents