Petőfi Népe, 1988. szeptember (43. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-03 / 211. szám - 1988-09-05 / 212. szám
KECELRŐL JELENTJÜK: Izgalmas döntők a gokart rilág- és Európa-bajnokságon Nagy közönségsikert aratott Kecskeméten a gokart világ- és Eu- rópa-bajnokság. A döntők vaskos meglepetést hoztak: á világ legjobbja nem olasz kartozó lett, s amint az Lakosa Zsolt felvételén látható, a svéd Peter Rydell állhatott föl a dobogó legmagasabb fokára. (Részletes tudósításunkat lapunk hetedik oldalán találhatják meg olvasóink.) Ajánlat azoknak, akik felhagynak a szőlővel Miért kell a fesztivál? • A szövetkezet halasi üzemében is kevesebb a munkaerő a kelleténél. (Straszer András felvétele). Hagyomány már Kecelen, hogy a település lakói az őszi betakarítási munkák kezdetén rendezik meg a község fesztiválját. Országos ügyeimet kémek ilyenkor a keceli gazdák. A homokkal küzdő szőlő és gyümölcs- termelők vendéglátásból vizsgáznak: képesek-e összefogni, okosan egyeztetve a feladatokat? A meghívásukra érkező vendégek pedig kedvező benyomásokkal távoznak-e? Az idei keceli napokat — melyre mintegy 12 ezer vendég érkezett a szépen fejlődő településre — a hétvégén rendezték. A színes programsor megnyitóját a nagyközség Vasarely mozaikjával díszített általános művelődési központjában rendezték meg péntek délelőtt. Az ünnepség szónoka Gál Gyula a megyei tanács mezőgazda- sági osztályának vezetője volt. Az intézmény sportcsarnokának főbejáratában — a Szőlőfürt Szakszövetkezet és a helyi kistermelők terményeikből, termékeikből összeállított látványos kiállítás közös megtekintése előtt — a megyei tanács vezető munkatársa a kiskertekben végzett, s a gazdaszövetségek által segített termelő munka nemzetgazdagító fontosságáról beszélt. — Jó és hasznos — hangsúlyozta az előadó —, hogy például itt Kecelen is megmaradt az egészséges versengés tradíciója a termelők között, ki ért jobban a metszéshez, a vegyszerek használatához, ki bánik legértöbben a földdel, és ami legfontosabb, ki kertjében terem a legszebb alma, szilva, körte, szőlő. Ilyen aszályban, mint 1988. nyara volt itt az Alföldön, igen nehéz helyzetbe kerülnénk, ha a portákon és a nagyüzemileg csak ráfizetéssel megművelhető határrészeken nem kaphatott volna lehetőséget az egyéni gondoskodás és a szorgalom. A nagyszámú közönségnek ezután Palásti József, a szakszövetkezet háztáji bizottságának elnöke mutatta be a virágok, zöldségfélék, gyümölcsök színpompás kiállítását. Az elfogadott termények közül a legkülönbek termelőit arany, ezüst (Folytatás a 2. oldalon) XLIII. évf. 212. szám Ára: 1,80 Ft 1988. szeptember 5., hétfő POLITIKAI FÓRUM PÉCSETT „BUGAC—88” Banyasznapi mm ■ r rr » i i > ünnepségek MlUlküSOTÓk SZCltllcgyRkOnätä Vasárnap folytatódtak a bányásznapi ünnepségek az ország bányavidékein. A Mecsek húszezernél is több szén-, érc- és aknamélyitő bányászát köszöntötte Pécs, komló. Vasas. Mázaszászvár és a többi bányászok lakta baranyai település. Pécs főterén politikai fórumot rendezett a Népszabadság. Az MSZMP központi lapjának hagyományos pécsi bányászünnepi programján Berecz János, a Politikai Bizottság tagja, a központi Bizottság titkára. Nagy Sándor, a SZOT főtitkára, Békési László pénzügyminiszter-helyettes, Geisz Mihály, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának titkára válaszolt a hozzájuk intézett kérdésekre. A Magyar Demokrata Fórumról feltett kérdésekre válaszolva Berecz János elmondta: a fórum zömmel olyan íróembereket tömörít, akik a Magyar írószövetséget nem találták elegendő fórumnak azon igényük kielégítésére, hogy részt vegyenek az ország ügyeinek intézésében. Mint mondotta, e' részvételhez joguk van, bár kritikusan azt is megjegyezte, hogy az MDF nem vette eléggé figyelembe a stabilizációs és a kibontakozási programokban, valamint az országos pártértekezlet állásfoglalásában megfogalmazottakat, amelyeknek egy része egybecseng az újonnan alakult mozgalom szándékaival. A KB titkára gyorsnak nevezte az MDF megalakulását, mert azzal várhattak volna az új egyesülési és gyülekezési törvény megalkotásáig kért türelmi időig. Hangsúlyozta, hogy az MSZMP párbeszédet folytat e mozgalommal, amelynek képviselőivel személyes kontaktusban áíl. Berecz János a romániai településrendezési tervről elhangzott kérdésre adott válaszában aláhúzta annak jelentőségét, hogy a főtitkári találkozó lehetőséget nyitott a tervvel összefüggő román gyakorlat helyszíni tanulmányozására. A honi védelmi kiadások csökkentésével kapcsolatos kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy az a Varsói Szerződés többi tagállamát is ellátó egyes hazai iparágakban teremthet foglalkoztatási feszültséget, ezért jelent megoldása különösen nehéz problémát. A bős—nagymarosi beruházásról szólva kifejtette, hogy a vízlépcső megvalósítását támogató és ellenző erők párbeszédére van szükség. Nagy Sándor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára a sztrájk körülményeinek jogi szabályozását szorgalmazva egy kérdés kapcsán annak a nézetének adott hangot, hogy a munkavállalók nagy tömegét érintő, átfogó és súlyos esetekben a SZOT- nak, illetve az adott ágazati szakszervezeteknek is jogot kell kapniuk sztrájk szervezésére, bár — mint mondta — reméli, hogy elkerülhető lesz ennek az eszköznek az alkalmazása, más módon is érvényesülhet a munka- vállalók érdeke. Berecz János ezzel kapcsolatban clfnondta, hogy nem tiltható meg a párt tagjainak, hogy sztrájkba lépjenek, de mindent meg kell tenniük a közmegegyezésre, a munkabeszüntetés megelőzésére. ’ Geisz Mihály, a Baranya Megyei Pártbizottság titkára kijelentette, hogy sem „fű alatt", sem nyilvánosan nem érheti hátrányos megkülönböztetés az augusztus hu- szonharmadiki István-aknai munkabeszüntetésben részt vett bányászokat és képviselőiket, s mint mondotta, köztük és a megyei vezetők között mégcsak harag sincsen. Békési László pénzügyminiszter-helyettes hangoztatta, hogy nem a bevezetett új adórendszert kell felelőssé tenni a gazdasági bajokért, mert az csak valódi, működő piaci környezetben képes hatni, amihez az ár-, a bér-, a valuta- és a Szociálpolitikai rendszer fejlesztése is szükséges. Mint kifejtette, az egységes adórendszer alapelve, hogy minden jövedelem — így a bányászok hűségjutalma és pótlékai is — adóköteles, és bár elképzelhető, hogy egyes, nem rendszeresen folyósított pótlékok — például a bányamentőké — adómentességet élvezzenek, véleménye szerint a jövedelmek nettó értékének megőrzéséhez nem a pótlékok adójának csökkentését, hanem a béremelés eszközét kell alkalmazni. Hangsúlyozta, hogy a társasági törvény az erőforrások átcsoportosításának, a külföldi tőke beáramlásának gátjait feloldva a tiüajdon- és szervezeti formáktól független szabad társulások lehetőségét megteremtve nemcsak a népgazdaság, de a növekvő nyereségből részesedő egyes állampolgár hasznára is válik. Véleménye szerint e szakmai kérdés népszavazással történő eldöntése hibás lépés lenne. Berecz János ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy a népszavazás csak a lényegüket tekintve igennel vagy nemmel megválaszolható kérdések esetében helyes. Mivel a társasági törvény a szocialista tulajdonnak a közösség és az egyén számára egyaránt hatékonyabb működtetését szolgálja, hasznos lesz, és erősítheti a szocializmust. (Folytatás á 2. oldalonJ Kiskunhalason a Semmelweis téren szombaton délelőtt 10 órakor ünnepélyes keretek között került sor a szemle tapasztalatainak ismertetésére. A felsorakozott állományt Borbély Sándor, a munkásőrség országos parancsnoka köszöntötte, majd a Himnusz elhangzása után Nagy György szemleparancsnok értékelte a Bács- Kiskun megyei munkásőrök tevékenységét. Mint mondotta, megyénk munkásőreinek felkészültsége magas színvonalú, erkölcsi-politikai állapotuk szilárd, fegyelmük példás. A törzsvezetési, valamint a karhatalmi-harcászati gyakorlat elérte célját. A személyi állomány, a parancsnokok és a törzsek, a társ fegyveres erőkkel együttműködve eredményesen végrehajtották a meghatározott feladatokat. Ezt követően dr. Szabó Miklós, az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottsága első titkára köszöntötte a megye munkásőráliományát, valamint a gyakorlaton is részt vevő rendőrség, Büntetés-Végrehajtási Intézet, határőrség és tűzoltóság képviselőit. Szólt arról, hogy a testület fontos helyet és szerepet tölt be a megye politikai életében. Kiemelte, hogy a munkásőrség elkötelezett, összeforrott emberi közösség, a közéletiség jó iskolája, a párt utánpótlásának egyik fő forrása. • Díszszemle — a gyakorlat után. Mint mondotta, a megyei pártbizottság kidolgozta az országos pártértekezlet határozata helyi megvalósításának programját, s kérte a testület tagjainak aktív közreműködését e tennivalók valóra váltásában. Az első titkár beszéde után kitüntetések átadására került sor. A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát vehette át Nagy István, Káplány Sándor, Marton Imre, Bajzák István, Hajdú Kornél, Körtvélyesi Ödön és Németh János. Ezüst fokozatban Retkes Mátyás és Kövecses Pál, bronz fokozatban pedig Kohan Sándor, Sinkovics Mihály, Földesi József, Lucza György, Tóth László, Bánóné Hajdú Sára és Pálfi Mihály részesült. Soron kívül századosból őrnaggyá léptették elő Szűcs Ferenc megyei parancsnokhelyettest és Hegedűs Józsefet, a kiskunfélegyházi Mártonffy Ernő egység parancsnokát. A szemle az Internacionálé elhangzása után díszmenettel ért véget. (Riportunk a 3. oldalon olvasható.) G. B. Volán-nap Kunfehértón Sokszázan keresték föl szombaton a kunfehértói sporttábort, hogy részesei legyenek a VIII. Volán-napnak. A sportversenyek, az MHSZ bemutatója, a Katona József Színház művészeinek előadása és a közös együttlét adott élményt a vállalat dolgozóinak. Képünkön az első szárnypróbálgatás a vitorlázó repülőgépnél. (Interjúnk a lap 3. oldalán található.) MUNKAHELYTEREMTŐ HALASI SZÖVETKEZET Igény van rá: növeli tőkés exportját Nem az előző évi teljesítményüket, hanem az adott körülményeket figyelembe véve készítettek gazdasági tervet 1988-ra a Kiskunhalasi Népművészeti és Háziipari Szövetkezetben. Az eddigi eredmények azt mutatják: a tervet túlteljesítik, egyes megrendeléseiknek pedig már jóval az év vége előtt eleget tudnak tenni. Mrazek Tibor, a szövetkezet elnöke elmondta: utólag úgy látják, hogy nyereséget tervezhettek volna valamivel többet is, de év elején még csak azt tudták, hogy a gazdasági szabályozók szigorúbbak lesznek a korábbiaknál, valamint azt, hogy a termelés növelése érdekében bizonyos fejlesztéseket kell megvalósítaniuk. Időközben azonban sikerült a gazdálkodást javító új lehetőségeket teremteniök, amelyek részben ellensúlyozták a tőlük független változások, például az alapanyag-áremelkedések negatív hatásait, ugyanakkor a fejlesztés is jóval kevesebbe került a tervezettnél. ^ Az eredeti elképzelésükhöz képest növelték a termelést, ezen belül több divatos, magasabb árú női ruhát értékesítettek tőkés cégeknek: így sokat javult munkájuk jövedelmezősége. Megrendelőik sorába újabbak léptek: egy NSZK-belinek immár július óta dolgoznak, egy francia cégnek pedig decemberben kezdik a varrást. Ez utóbbi munkára a Budaprinttel közösen vállalkoztak: a fővárosi textilüzem által gyártott kelméből készítenek majd a Danz cégnek nyári női ruhákat. Minden elképzelésüket felülmúlóan sikerült az új varrodájuk létrehozása Kele- bián. Mivel a községben nagy szükség volt új munkahely teremtésére (más egyéb iparágban is elkelne itt ilyen), a helybéliek a legmesszebbmenőkig segítettek a halasi szövetkezet szándékának megvalósítását. A községi tanács által rendelkezésükre bocsátott épületet — a volt gyógyszertárat és szolgálati lakást — a varroda leendő dolgozóinak hozzátartozói alakították át a célnak megfelelően, kivételes gyorsasággal: 14 nap alatt. így kevesebbe is került, mint tervezték. Kelebián egyébként működik egy másik varroda is — ahonnan senkit sem „csábítottak el” —, mégis 26 varrni tudó asszony, lány jelentkezett az új üzembe. Egy hónap elég volt nekik a betanuláshoz, azóta megbízható minőségben, tőkés exportra dolgoznak. Az úgynevezett csoport bérezést vezették itt be, amit az érdekeltek nagy tetszéssel fogadtak. Ha ez az ösztönző módszer valóban beválik, a szövetkezet tázlári és halasi üzemében is alkalmazzák. Tekintettel arra, hogy a szövetkezet tovább kívánja bővíteni termelését — tőkés megrendelőik részéről igény van rá —, újabb varroda létrehozását tervezik. Ismét olyan településen — például Jászszentlászlón, vagy Kecelen, illetve valahol Halas környékén —, ahol szükség van új munkahelyre, s ahol a tanács épületet tud a rendelkezésükre bocsátani. E célra lakóház is megfelel, ha legalább 80-100 négyzetméter az alapterülete. Egyébként a kiskunhalasi üzemükbe is vennének fel varrókat, akár harmincat is egyszerre. Kézimunkából ugyancsak többet értékesítettek a tervezettnél az első félévben. Halasi csipkével — meghívásra — Pármába, valamint Münchenbe készülnek kiállításra a közeljövőben: az üzletkötés mindkét helyen biztosnak tűnik. Az 50 millió forintos árbevételi tervéből 30 milliót, ezen belül a 14 milliós tőkésexport- tervéből 7,2 milliót, a 2,5 millió forintos nyereségtervéből 2,2 miihót teljesített az év első felében a kiskunhalasi szövetkezet. \ ]yj_ Apró örömök inwiiiwiinii m Tiszta vizet iszunk-e? Könnyű kideríteni laboratóriumi vizsgálattal. Erős-e a ház, amelyben lakunk, biztonságos fedelet nyújt-e számunkra? Szakemberek eldöntik. Az élelmiszerekről kutatók, mérnökök alkotnak véleményt. De ki mondja meg, hogy milyen az élet minősége? Mi, magunk — emberek — lehetünk a tanúi és bírái hétköznapjaink jó vagy rossz irányú történéseinek. Kezemben egy olvasói levél: feladója hálásan emlékezik meg az egyik szolgáltató vállalat alkalmazottjáról, mert az neki — az idős nyugdíjasnak — segítette a tévéjét hazavinni és üzembe állítani, anélkül, hogy ezért akár egy fillért is elfogadott volna. Másutt nem bírt hová lenni örömében a lakásából csak nagy ritkán kimozduló nyugdíjas néni, mivel a tanács favágót küldött hozzá. Ne ő bajoskodjon egyedül a télire vásárolt tűzifa felaprításával! Egyesek szolidaritásukról tesznek tanúbizonyságot q nehezebb helyzetben élő másik ember iránt. Egy gyermekeit egyedül nevelő anya a minap nem akart hinni a szemének. Eladósodásában már búnak hajtotta fejét, amikor az egyik reggel postaládájában borítékot talált, 2 ezer forinttal és ezzel a bátorítással: „Fel a fejjel!" A borravaló nélkül is készséges, udvarias szolgáltató, a tanács favágója, az együttérző, ismeretlen jótevő és a hozzájuk hasonlók cselekedeteikkel jobbá teszik az életet. Bár lehetne az élet minőségén másképpen is javítani, hiszen mennyi minden szorul még változásra nálunk! Próbavásárlások alkalmával lehangoló tapasztalatokat szereznek az ellenőrök a fogyasztókat ért megkárosításról. Némelyik üzletben csak azután hűt megint jobban a hűtőszekrény és figyelnek éberebben az eladók a tejtermékek fogyaszthatósági határidejére, miután a közegészségügyi ellenőr már járt ott. A lazaság és az igénytelenség •soha nem volt jó reklám, különösen mostanában nem, amikor az éjfélé magatartás a gazdasági boldogulással és a vásárlók érdekeivel semmiképp sem egyeztethető össze. Olvasóinktól újra és újra számos jelzést kapunk az élet—a hétköznapok — „állapotán" javítandó elhatározásról. Jogosan mondják, hogy Bács-Kiskun megye székhelyén, a piaci árucsarnoknál, ahol egy forgalmas napon 10-12 ezren is megfordulnak — nincs egyetlen pad sem, amelyen valaki pár percre megpihenhetne. A levegő is egyre szennye- zettebb — mutatják a fák meg a bokrok senyvedő levelei is a gépjárművektől túlzsúfolt városban. A korom-, a szén-monoxid- és az ólomszennyeződés hovatovább elviselhetetlen körülményeket teremt. A motorizáció, amely helyes közlekedési magatartással segíti az embert a távolságok áthidalásában, a lakóhelyi környezet egyik nagy ártalma. Környezet... Itt azután volna mit javítani! Terebélyesedik a gaz Kecskemét-szerte (és persze nemcsak itt), egyik-másik utca úgy néz ki. mint egy libalegelő. Szomorúan kérdem: hát csak ennyit ér a lakóknak ez a város? A Szalvay Mihály körúton más kép fogad. Egy férfi, aki már nem fiatal, kaszálja az épület előtti gazt. Ahol korábban lakott, így volt szokás. Vajon mit kellene tenni azért, hogy minél többen átvegyék a bácsi jó szokását, és mindazokét, akik emberséggel és felelősségteljes állam- polgári magatartással, a maguk lehetőségeivel, az életet jobbá, szebbé akarják tenni!? Kohl Antal HHH9E VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA
