Petőfi Népe, 1988. szeptember (43. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-30 / 234. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1988. szeptember 30. MIKOLA SÁNDOR-DÍ JAS FIZIKATANÁR Pedagógus, , • kísérletező szakember Ha sikerül egy kísérlet, a tanár bácsi énekel örömében. Ilyenkor jókat nevetünk. Min­dig érdekes a fizikaóra. Olyan mókás dolgokat tanulunk, mint például a mágneses mező — mondja a kecskeméti Zrínyi Ilo­na Általános Iskola hatodik osztályából egy kislány. Bevallom őszintén, kevés di­ák szájából hallottam még a mókás jelzőt épp a fizikára. Mindenesetre az óra hangulatá­ból valóban az derül ki: élvezik a gyerekek. Bárány i József a ta­nár. Hallani sem akar arról, hogy beszélgetésünk ideje alatt az igazgató helyettesítse. In­kább — mondja — tartsak vele a tanterembe. Az órai anyagot kísérletek­kel, majd diával szemlélteti. Va­lamennyi saját tervezésű és gyártású. Országszerte használ­ják: alkalmas nappali vetítésre is. Töőbb diasorozatot készí­tett, valamennyit a tanítás szol­gálatában. Egyértelmű, az óra menetét könnyítő, az anyagot érthetőbbé levő illusztrációk. — Most dolgozom egy újabb diasorozaton, mely még szemlé­letesebb lesz — meséli Baranyi József, s már veszi is elő a terve­ket. Valóban tetszetős ábrák. Az elvont jelek: nyilak, vonalak helyett a szóban frogó tárgy szí­nes fotója van a lapra ragasztva: gyertya, nagyító, lencse, zsebte­lep .. . Csaknem harmincöt éve fizi­katanár és szaktanácsadó. Kor­szerű, saját készítésű vizuális is­merethordozókat tervez, gyárt, országosan terjeszt. Egy orszá­gosan elismert , s két megyei szintű újítás, matematikával, fi­zikával kapcsolatos tudomá­nyos munkák, cikkek, kiadvá­nyok; szaktantermi rendszerek építése és terjesztése, valamint számos jó „fizikus” növendék nevelése fémjelzi nevét. Vala­mennyi hozzájárult ahhoz, hogy az idén Baranyi József is átve­hesse a fizikatanároknak adha­tó legmagasabb szakmai elisme­rést: az Eötvös Loránd Fizika Társulat által alapított Mikola Sándor-díjat. — Akkor érezném igazán jól magam, ha ezt az elismerést megoszthatnám mindazokkal, akik segítsége nélkül sohasem jutottam volna idáig: igazga­tómmal, főnökeimmel, a peda­gógiai intézet vezetőivel és mun­katársaival. Nem csak előzé­kenységből mondom ezt. Mér­hetetlen segítséget és támoga­tást kaptam és kapok a mai na­pig ahhoz, hogy a terveim való­sággá váljanak. Pusztán önerő­ből ez nem is menne. — Néhány éve megkapta a Ki­váló Pedagógus címet is. Igazán termékeny éveket tudhat maga mögött. — Ha negyvenöt évvel ezelőtt valaki azt mondja nekem, a fü- löpjakabi tanyai iskolában, hogy egyszer ilyen elismerések­ben lesz részem, nem hiszem el. Ott, abban a közösségben, ahol két pedagógus volt száznégy mezítlábas kölyökre, megtanul­tam küzdeni. Később nehéz inasévek következtek, s csak úgy a továbbtanulás. Tiszacse- gén, majd Tiszakécskén tanítot­tunk a feleségemmel együtt. Al­bérletben laktunk, de tele vol­tunk ambíciókkal. Amikor fel­kerestek bennünket a kertészeti technikumból, s felkértek: jöj­jünk át Kecskemétre, kétszobás szolgálati lakást kapunk, sírva fakadtunk. Persze, hogy jöt­tünk. Azóta, úgy hiszem, min­dent elértem, amit ma egy peda­gógus elérhet. — Amellett, hogy fizikát tanít, a pedagógiai intézetnél van szak- tanácsadói státusban, a Kecske­méti Városi Tanács megbízott fotóriportere, is. Nem sok ez egy kicsit? — Amivel foglalkozom, az számomra hobbi is egyben. Va­lamennyi tevékenységem össze­függ a többivel. Pedagógiai el­vem: ha a gyerek megért vala­mit, megszereti. Ha megszeret­te, meg is tanulja. A megértést magam módján igyekszem elér­ni: szemléltető eszközökkel. S mivel hobbim a fotózás is, azt használom föl. Valóságos kis műteremmé változtattam az otthonomat is. A beavatatlan látogató mit sem venne észre a kellemes, két­szobás kis lakásban. Nem így megérkezésünk után néhány perccel. Ágy alól, szekrényből, fürdőszobából, spájzból... kellékek kerülnek elő. Ä kamra fotólaborként, az előtérből le­választott helyiség nagyítószo­baként, a fürdőszoba pedig elő­hívó teremként „üzemel”. Min­dent sajátkezűleg barkácsolt. — Egyszer összeszámoltam — mondja — tizenhét ötlet, mellyel százezreket spóroltam meg. Itt készültek a diasoroza­taim, a színes felvételeim és pa­pírnagyításaim egészen ötven- szer hatvanas méretig. Legbüsz­kébb a Negyven éve szabad Kecskemét kiállításra vagyok, melynek teljes anyagát — a vá­rosi tanács megbízásából —- magam fotóztam és laboráltam. — Fotós, gyakorlati szakem­ber, pedagógus. Minek tartja magát valójában? — Pedagógus vagyok. A ma­tematika és a fizika az életem része. De nemcsak az enyém. Feleségem, a fiunk és a me­nyünk ugyancsak a szerelmese. Az unokáim is kitűnő matema­tikai érzékkel rendelkeznek. A nagyobbik nyolcévesen már versenyez, a kisebb — bár még csak óvodás — máris érdeklő­dik. G. Tóth Tímea KÖNYVESPOLC Játszd újra A világ 100 alapjátéka A hazai és az egyetemes játék­kultúra értékeinek állhatatos propagátora, Lukácsy András újabb népszerűsítő gyűjtemény­nyel jelentkezett. A negyedszá­zada megjelent, s azóta több ki­adást megért „Népek játékai” ma már kézikönyvnek számít, s széles körben lett ugyancsak kedvelt kútforrás a költészet és a játék összefüggéseit élvezete­sen feldolgozó „Kiment a ház az ablakon ..valamint a nyelv és logika termékeny kultúrköré­ben tallózó „Elmés játékok, já­tékos elmék” című. Lukácsy mostani gyűjtemé­nye elsősorban a több száz­vagy ezeréves múltú, de a világ több országában napjainkig megőrzött vagy ma is kedvvel űzött szabadtéri, mozgásos és szobai játékok legérdekesebb tí­pusait mutatja be. A néhány évig felkapott, majd gyorsan fe­ledésre ítélt „divatjátékok” ko­rában ez, a gyerekek és felnőt­tek számára egyaránt haszonnal forgatható összeállítás térben és időben így a legkisebbek fogó­bújójátékaitól a nyíltszíni s szo­bai, ügyességpróbáló, időtöltés­re alkalmasoktól a klasszikus, nagy hagyományú taktikai táb­lás és logikai játékokig húzódik. Áz itt olvashatók jó része termé­szetesen számunkra is ismerős­ként köszön vissza, hisz’ ezek közül több ma már az óvodai nevelés része, vagy az iskolai tanórák szüneteiben, a napközis szabad időben állandó helyet kaptak. így ezekkel kapcsolato­san új ismereteket az egy-egy játék múltját, történetét megvi­lágító szerzői sorok nyújtanak. Mások, így például az ősi Kelet­ről származó táblás pachisi, az utóbbi időkben — nálunk — méltatlanul háttérbe szorult marokkó, a halma- és remetejá­ték, s az ostábla vagy a mindin­kább tért hódító gó játékmene­tének alapos leírása az otthoni elsajátítást és gyakorlást segíti elő. S úgy hiszem, nem véletlenül került az alapjátékok sorába a közel egy-évtizede (hányattatá­sa ellenére is) sikeres játék, a Rubik-féle „bűvös kocka”, a társadalmi és egyéb görcsökön is felülemelkedő, okosan játé­kom magyar elme világhírű alko­tása ... A családi és közösségi könyvespolcokra , egyaránt ajánlott — méltányos árú — gyűjtemény lapjait Cakó Ferenc grafikusművész, az idei cannes-i fesztivál nagydíjasa illusztrálta. (A szerző kiadása) Kriston Vízi József HAZAI TÁJAKON K irálynők szigete — szigetek királynője. Margitsziget. Legendákkal, százados tölgyek­kel, Árpád-kori templommal, rózsaillattal, a messze múltat idézi. Az Úttörőstadion, a te­niszpályák, a hullámfürdő, a gépzene a legmaibb valóságot. Változó év- és napszakokban gyerekek, fürdőzők, sportrajon­gók, operabarátok, szerelmesek veszik birtokukba. Arany, Tompa, Krúdy vagy az Árpád-házi királylány és a sziget kapcsolata mindenki előtt ismert. De az már kevésbé, hogy az I. században, amikor a mai Margitsziget helyén még 3-4 szi­getecske állt, a rómaiak védvá­rat építettek ide, hogy Aquincu­mot védjék. Á ligetes-berkes köztéren a római istenek szenté­lyeit, pogány templomokat épí­tettek. S az 1838-as nagy árvíz római sírköveket, áldozati oltá­rukat hozott felszínre. Akkor kerültek elő a sziget északi csú­csától a Dunán át Újpest irá­nyába ívelő híd feliratos kő­alapjai. I. István, sőt Árpád is vadas­kertnek használta már a fákkal, bokrokkal, nyulakkal, őzekkel gazdag szigetet. Mint Ory György, a Margit-sziget tudós kutatója írja: „A hajdani idők­ben a királyoknak ezen szigeten tartott vadaskertjéről nevezte­tett Nyulak szigetének.” IV. Béla, fogadalmához híven —a királyi palota mellé — 1252- ben felépítette a domonkos apá­cák kolostorát, és 10 éves korá­tól itt neveltette lányát, Margi- tot. A margitszigeti várban halt meg 1270. május 3-án, 64 éves korában IV. Béla, és két évvel később fia, V. István is — tanú­sítja a Túróczi-krónika. IV. László 1278-ban kelt ado­mánylevele már említést tesz a ferencesek, a domonkos és a jo- hannita szerzetesrendek kolos­torairól, valamint az esztergomi érsek váráról. 1526-ban a domonkos apá­cák a török elől elmenekültek. Bél Mátyás tudósít róla, hogy a „Margit-sziget egész területét szilárd fal erősítette, a hullámok szinte töltések által gátoltattak, de midőn a törökök Budát ha­talmukba kerítették, a sziget is elmagányosodni indult, s a Du­na bántalmainak annál inkább megnyílt, minél hanyagabbul tartattak az elmosás ellen állí­tott töltések, és ily módon nem­csak az épületek elrombolód- tak, hanem a szigetnek is nagy része a hullámoktól elmosa­tott.” A török kivonulása után már csak kaszálóként adhatták bér­be az egykor királyi fényű szige­tet. Mayer, óbudai lakos volt a Margit-szigeti kaszáló utolsó bérlője. Majd amikor a pozsonyi or­szággyűlés Sándor főherceget, II. Leopold király fiát választot­ta meg országnádornak, a kirá­lyi rendelet a Margit-szigetet je­lölte évi 500 forintért mulató kertjének. Sándor főherceg tüs­tént építkezni kezdett, de a Margit-sziget a palatinusi rang­ban őt követő József nádor alatt teljesedett ki. József nádor „a szigetből gyönyörű parkot va­rázsolt, s azt az egész közönség­nek nyitva tartotta — a bejárást azonban kis csónakokon a bu­dai oldalról engedte meg”. A nádor maga is szenvedélyes kertész volt. Hárs-, platán-, • Margitszigeti pillanat a szökőkuttal. Szigetek királynője vadgesztenye- és tulipánfákat ültetett. A Duna szabályozásakor az addig két részből álló szigetet egyesítették. Nem sokkal ké­sőbb, a múlt század hatvanas éveiben fúrták a szigeten az első artézi kutat. Vizét felhasználva fürdőt, gyógyszállót építettek Ybl Miklós tervei szerint. Meg­épült a mai nagyszálló, és a má­sodik világháborúban elpusz­tult Margit fürdő. Ahol most városnéző autó­buszok viszik a turistákat, ott kocogott végig először 1871- ben a lóvasút. A Casinó helyén a 10. században a johanniták vára emelkedett. A sziget köze­pén a királyi lak régi fényét csu­pán a rommaradványok hirde­tik. A különös sorsú királylány alakját is csak a legendák őrzik. A szoborsétány irodalmunk, képzőművészeti és zenei életünk nagyjait sorakoztatja. Néhány szobor még ide kívánkoznék — Margit királylányé, vagy a 16. századi kódexíró-másoló apácáé, Ráskai Leáé. Mint ahogy szívesen látnánk valami­féle múzeumot, amely a sziget történetét tárná a látogató elé, s vennénk-olvasnánk a Margit­szigetről szóló könyvecskét. Ä japánkertben növényritka­ságok tarkállanak, a román stí­lusú Mihály-templomban a leg­régibb magyarországi harang szól. A Palatínus strandján nyá­ri vasárnapokon sok ezren talál­nak enyhülést. Este benépesül a kertmozi, a szabadtéri színpad, a kis állatkert. a 25 ezer bokrot számláló rózsakert, s megtelnek a padok, a kerthelyiségek. Kádár Márta KÉSZENLÉTBEN A HÉT VÉGÉN ORVOSOK KECSKEMÉT: az ügye­let ideje hétfőtől péntekig 18 ormól másnap reggel 8 óráig tart, szombaton, vasárnap és ünnepnapokon reggel 8 ■órától folyamatosan a következő hét­köznap reggel 8 óráig. Az ügyelet helye felnőtteknek: Kecskemét. Nyíri út 38. (T.: 20-488), központi tömb, diagnosz­tika. Gyermekeknek: Kecskemét, Izsá­ki út 5. C pavilon, földszinti ambulan­cia. (T.: 22-822). Ágasegyháza, Ballószög, Helvécia, Hetényegyháza, Jakabszállás, Nyáriő­ri ne, Városföld gyermek és felnőtt be­tegeit munkaszüneti napokon a kecske­méti kórház említett két épületében lát­ják el. Orgovány: Orgovány, központi ren­delő (T.: 25); Szabadszállás, Fülöpszál- lás, Soltszentimre: Szabadszállás, köz­ponti rendelő (T.: 53-324); Kunszent- miklós: Kunszentmiklós, központi ren­delő (T.: 51-222); Dunavecse, Szalk- szentmárton, Apostag: Dunavecse, központi rendelő (T.: 75); Lajosmizsc, Felsőlajos. Ladánybene: Lajosmizse, központi rendelő (T.: 56-1273); Kerek­egyháza, l'iilöpháza, Kunbaracs: dr. Herényi A. (Kerekegyháza, Lenin tér 14. T.: 71-234), Lakiíelek: dr. Markó J. (La ki telek, egészségház, T.: 42-105), Tiszaalpár: dr. Fekete F. (Tiszaalpár, Mátyás király u. 2. T.: 44-050), Izsák: dr. Tóth M. (Izsák, Kossuth tér 6. T.: 74-190). Lelki segélyszolgálat: a kecskeméti 28-222-cs telefonszámon naponta 18 órától másnap reggel 6 óráig hívható. BAJA: az ügyeletét a bajai kórház baleseti sebészeti pavilonjában látják el. (Pokorny u., T.: 11-244); itt fogad­ják a bajai, bácsbokodi, bácsborsódi, bácsszentgyörgyi, bátmonostori, csát- aljai, csávolyi, dávodi, érsekcsanádi, felsőszentiváni, garai, hercegszántói, nemesnádudvari, sükösdi, szeremlei és vaskjíti betegeket. BÁCSALMÁS: a rendelőintézetben a bácsszőlősi, tataházi, mátételki, kun­bajai, csikériai, madarasi, katymári la­kosokat látják el. (T.: 124). KISKŐRÖS: a Kossuth utcai rende­lőben látják el a betegeket. (T.: 11-922). Fogászati ügyelet a város és a környék lakói részére minden szombaton 8—12 óráig. Szakorvosi rendelőintézet, Kis­kőrös, Petőfi tér 12. Az ügyelet idején ellátják a kiskőrösi, akasztói, csengődi, tabdi, kaskantyúi betegeket. Kecel, Imrehegy: Kecel, központi rendelő (T.: 21-775); Soltvadkert: köz­ponti rendelő (T.: 31-231). KISKUNFÉLEGYHÁZA: a köz­ponti ügyelet szombaton reggel 7 órá­tól hétfő reggel 7 óráig tart. Helye: Kiskunfélegyháza, Fadrusz J. u. 4. (T.: 62-360). Ellátják a kiskunfélegyházi, gátéri, kunszállási, pálmonostori, pető- fiszállási, bugaci betegeket. A gyermekorvosi ügyelet rendje szombaton és vasárnap 7-től 19 óráig tart. Helye és telefonja azonos a köz­ponti ügyeletével. TISZAKÉCSKE: a rendelőintézet­ben a tiszakécskei és szentkirályi bete­geket látják el. (T.:41-011). KALOCSA: a rendelőintézetben tar­tanak ügyeletet: Kossuth u. 34—36. Itt látják el Bátya, Foktő, Géderlak, Ho­mokmégy, Miske, Ordas, Dunaszent- benedek, Öregcsertő-Csorna, Szak­mar, Úszód és Kalocsa betegeit. Az ügyelet ideje szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. (T.: 10, 122, 234). Éjszakai ügyelet: 213-as mellék. URH-szoba: 219-es mellék. A rendelőintézetben a munkaszüneti napokon a fogászati ügyelet sürgős esetben vehető igénybe 9-től 12 óráig. A fogászati ügyelethez tartozik: Ka- locs, Solt, Harta, Dunapataj, Duna- szentbenedek, Dusnok, Fájsz, Hajós és a csatolt községek. Solt, Újsolt, Dunaegyháza: Solt, központi rendelő (Vécsey tér 1. T.: 167); Fájsz, Dusnok: dr. Szilágyi K. (Dusnok, Dembinszki u. 13. T.: 24); Dunapataj, Harta: dr. Kákonyi A. (Harta, Semmelweis tér I. T.: 33); Ha­jós: dr. Mohácsi J. (Hajós). KISKUNHALAS: a Semmelweis kórház központi ambulanciáján tarta­nak ügyeletet (T.: 21-011, 275-ös mel­lék). Itt látják el a balotaszállási, har- kakötönyi, zsanai, kunfehértói, kisszállási, pirtói betegeket. Kiskunmajsa, Szánk, Jászszentlász- ló, Csólyospálos, Kömpöc: Kiskun­majsa, központi rendelő (T.: 31-211), Jánoshalma, Rém, Borota, Kélesha- lom: Jánoshalma, központi rendelő (T.: 88); Kelebia, Tompa: dr. Császár J. (Kelebia, Bajcsy-Zs. u. 27. T.: 47). LATORVOSOK Az ügyelet szombat reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. BÁCSALMÁSI ÁLLAT­KÓRHÁZ: dr. Veréb J. (Bácsalmás, Marx u. 36. T.: 106) KECSKEMÉTI ÁLLATKÓRHÁZ: dr. Lakos K. (Kecskemét, Halasi út 34. T.: 28-344) BAJAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET. Baja. Bátmonostor, Sze­retnie: dr. Steiner R. (Baja, November 7. tér 6.), Nemesnádudvar, Sükösd, Ér- sekcsanád: dr. Lakatos J. (Nemesnád­udvar, Petőfi u. 84. T,: 13), Bácsszent- györgy, Gara, Vaskút: dr. Tálas L. Ga- ra, Vörös Hadsereg u. 7/A), Felsőszentiván, Csávoly, Bácsbokod: dr. Éber E. (Bácsbokod. Hunyadi u. 28. T.: 14), Bácsborsód, Madaras, Katymár: dr. Varga M. (Madaras, Hu­nyadi u. 1 /A T.: 2), Hercegszántó, Dá- vod, Csátalja, Nagybaracska: dr. Tüs­ke F. (Nagybaracska, Tulbanov u. 18. T.: 168) KALOCSAI ÁLLATEGÉSZSÉG­ÜGYI KERÜLET. Kalocsa, Bátya, Foktő, Bafami: dr. Kasziba I. (Kalo­csa, Hunyadi u. 90. T.: 443), Tass, Szalkszentmárton: dr. Tiringcr A. (Szalkszentmárton, Rákóczi u. 1.), Du­navecse, Apostag: dr. Szüts M. (Duna­vecse, Vörös Hadsereg u. 8/A), Solt, Újsolt, Dunaegyháza, Állampusztai Célgazdaság solti kerülete: dr. Varjú S. (Solt, Kossuth u. 86. T.: 52), Harta, Dunatetétlen, Állampuszta: dr. Mészá­ros J. (Harta, Rákóczi u. 9.), Dunapa­taj, Ordas, Géderlak, Úszód, Duna- szentbenedek: dr. Babos L. (Dunapa­taj, Béke tér 3. T.: 75), Szakmár, Öreg­csertő, Homokmégy: dr. Török L. (Öregcsertő, Kossuth u. 34. T.: 11), Miske, Drágszél, Hajós, Császártöltés: dr. Kunváry J. (Császártöltés, Tanács- köztársaság u. 1.), Fájsz, Dusnok: dr. Bajusz I. (Dusnok, Vörös Hadsereg u. 23.) KECSKEMÉTI ÁLLAT­EGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET. Kecs­kemét, Hetényegyháza: dr. Kovács Gy. (Kecskemét, Széchenyi tér 1—3. IV/59. T.: 24-168), Kecskemét, Ballószög, Helvécia, Városföld: dr. Fáy J. (Kecs­kemét, Juhar u. 4/B, T.: 46-791), Ja­kabszállás, Orgovány: dr. Zakupszky J: (Jakabszállás, Petőfi u. 26. T.: 72- 075), Szentkirály, Nyárlőrinc: dr. Dani S. (Nyárlőrinc, $ugár u. 16. T.: 43- 192), Éajosmizse: dr. Adonyi L. (Lajos­mizse, Bajcsy-Zs. u. 52. T.: 56-375), Tiszakécske: dr. Csitári J. (Tiszakécs- ke, Tiszasor u. 64. T.: 41-095), Kere­kegyháza, Kunbaracs, Ladánybene: dr. Szakáll Sz. (Kerekegyháza, Engels u. 54. T.: 71-161) KISKŐRÖSI ÁLLATEGÉSZSÉG­ÜGYI KERÜLET. Kiskőrös: dr. Uts- chalott F. (Kiskőrös, Bacsó B. u. 12. T. : 11-653), Ágasegyháza, Fülöpháza, Izsák: dr. Túrái J. (Izsák, Kecskeméti u. 37.), Kunszentmiklós, Kunpeszér, Kunadacs: dr. Tóth S. (Kunszentmik­lós, Petőfi ltp. B ép. T.: 51-618), Sza­badszállás, Fülöpszállás: dr. Bálint T. (Szabadszállás, Könyves K. u. 7.), Soltvadkert, Bocsa, Tázlár: dr. Ro- honczy Gy. (Soltvadkert, Bocskai u. 29. T.: 31-325), Akasztó, Csengőd. Tabdi, Páhi, Soltszentimre, Kaskan- tyú: dr. Fekete F. (Páhi, Béke tér 2. T.: 46-003), Kecel, Imrehegy: dr. Beke J. (Kecel, Malom u. 22.) KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁLLAT­EGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET. Kiskunfélegyháza: dr. Lombár L. (Kis­kunfélegyháza, Lónyai u. 2/A T.: 62- 115), Gátér, Pálmonostora, Petőfiszal- lás: dr. Gyöngyösi P. (Petőfiszállás, Ár­pád u. 28.), Tiszaalpár, Lakitelek: dr. Berényi F. (Tiszaalpár. Alkotmány u. 7. T.: 44-111), Kiskunmajsa, Kömpöc, Csólyospálos: dr. Fülöp J. (Kiskun­majsa, Tanácsköztársaság u. 66. T.: 31- 828), Jászszentlászló, Szánk: dr. Miha­la F. (Szánk, Árpád u. 28. T.: 31-942), Bugac, Kunszállás: dr. Szabó G. (Bu­gac, Felsőmonostor 577. T.: 72-570 KISKUNHALASI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET. Kiskunhalas: dr. Mészáros I. (Kiskunhalas, Attila u. з. ), Zsana, Harkakötöny, Pirtó, Balo- taszállás, Kunfehértó: dr. Kazinczy F. (Kunfehértó, Előre Tsz. T.: 22-377), Jánoshalma: dr. Vass I. (Jánoshalma, Magyar L. u. 18. T.: 415), Borota, Rém: dr. Fekete I. (Borota, Deák F. u. 48. T.: 471), Mélykút, Kisszállás: dr. Simon J. (Mélykút, Kossuth u. 13. T.: 168), Tompa, Kelebia: dr. Varga L. (Tompa, Szabadság tér 3. T.: 35), Bács­almás, Csikéria, Bácsszőlős, Kunbaja: dr. Koletics Gy. (Bácsalmás, Rákóczi и. 8.), Tataháza, Bácsalmás, Mátétel- ke: dr. Harmat S. (Tataháza, Kossuth u. 39. T.: 10) GYÓGYSZERTÁRAK A péntek esti zárástól hétfő reggelig a következő gyógy­szertárak tartanak ügyele­tét: Kecskemét: Szabadság tér 1.; Baja: Tóth Kálmán tér 2.; Bácsal­más: Hősök tere 4.; Izsák: Dózsa Gy. u. 7.; Jánoshalma: Béke u. 1/Ä; Kalo­csa: Széchenyi-lakótelep; Kiskőrös: Kossuth u. 5.; Kiskunfélegyháza: Attila u. 1.; Kiskunmajsa: Hősök tere 3.; Kun­szentmiklós: Kálvin tér 7.; Soltvadkert: Ifjúság u. 2.; Tiszakécske: Béke tér 4.; Kiskunhalas: Kossuth u. 15—19.; Solt: Béke tér 6.

Next

/
Thumbnails
Contents