Petőfi Népe, 1988. szeptember (43. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-29 / 233. szám
ÚJ SZAKKÖZÉPISKOLA Kertészek a Zója utcából A hagyományos szakmunkásképző mellett szakközépiskolában is elsajátíthatják az ismereteket a jövendő kertészei. Szeptember 1- jén a kilenc szakmunkásképző osztály mellett két új szakközépiskolai csoport kezdte meg Kecskeméten, a Kocsis Pál Mezőgazdasági Szak- középiskola és Szakmunkásképző Intézetben a tanulást. A Zója utcai épület hátsó szárnyában esztétikusán berendezett tágas tantermekben a diákok már kényelmesen, a helyükön kezdték meg a tanulást. Az igazgató, helyettese és a titkárnő viszont látogatásom idején még egyetlen helyiségen osztoztak. — A rendkívüli helyzet, reméljük, nem tart tovább néhány hétnél — kezdte beszélgetésünket Tiba István igazgató. — Az irodai épületrészt a tervek szerint még szeptember legvégén átadják. Iskolánk elődjét 1929-ben nyitották meg Kisfáiban, de nem a tanév elején, hanem márciusban, így hát még ebben az iskolaévben jubileumi évfordulóhoz érkezünk: az intézmény 60 éves lesz. Az egykori Kertmunkás Iskolát annak idején a Duna—Tisza Közi Mezőgazdasági Kamara hívta életre. Elsősorban azért, mert ezen a vidéken több kertészkedéshez értő szakemberre lett volna szükség. Sajátságos oktatási formát választottak: csak 16-18 éves fiútanulókat vettek fel, akiknek a felkészítésében a gyakorlati képzés volt a domináns. Elméleti oktatásukra csak a téli időszakban biztosítottak lehetőséget. Véleményem szerint, ma is megszívlelendő lehetne az akkori iskolavezetés által megfogalmazott nevelési elv, mely szerint nem a kertben sétálgató és parancsolgató kertészekre van szükség, hanem olyan szakemberekre, akik minden munkát maguk is tökéletesen el tudnak végezni. Ez a szakmaipedagógiai vezérelv mára sem vált idejétmúlttá. A több mint félszázados intézmény viszonylag szerencsésen vészelte át a második világháborút is, mindössze egyetlen félévre csukta be kapuit. 1945-ben újra kezdte tevékenységét, elsősorban ifjúsági képzéssel. Párhuzamosan felnőtteket is felkészített speciális tanfolyamain, ami voltaképpen ma is feladata lenne, ám egyre kisebb rá az igény. Alig tudunk toborozni 20-30 embert, amihez hozzájárul az is, hogy ez a forma ma önköltséges. 1981-ben költöztünk a 623-as épületébe, mely meglehetősen szűknek bizonyult. Bár szakmai struktúránk menet közben sokat változott, ma mégis elmondhatjuk, hogy 60 éve végül is folyamatosan kertészeket képezünk. — Hány gyerek tanul az intézményben? — A kilenc szakmunkás- és két szakközépiskolai osztály 362 tanulója. Ha felfejlődnek a most indult osztályok is, három év múlva körülbelül ötszázötven-hatszáz diák tanul majd e falak között. Ebben az esztendőben kaptunk lehetőséget először, hogy az intézményben magasabb szinten folytatódhassék a képzés. Ez az új forma a korábbiak meghagyása mellett már közelít a legkorábbi komplex elképzelésekhez, egyféle teljességhez a ker- lészszakmán belül. E teljességből — a szülők és a gyerekek igényé szerint egyaránt — hiányzott a dísznövénykertész szak, melyhez a tapasztalatok szerint a köztudatban magasabb képzettség, több tudás társul. — E népszerűségről árulkodik a jelentkezési arány is? — Igen, az utóbbi időben három és félszeres a túljelentkezés, ki kellett válogatni a legjobbakat. Pályaalkalmassági vizsgálatokat végeztünk, és elsőbbséget kaptak a jobb kompozíciós készséggel, szépérzékkel és kézügyességgel érkezett gyerekek. — A régi kertésztechnikusi képzés teljesen megszűnt? — Tavaly óta Kiskőrösön újra van ilyen, de körülbelül húsz évig szünetelt az oktatásnak ez a formája. Úgy gondolták, az üzem- mérnökképzes megoldja az efféle hiányokat, ám bebizonyosodott, hogy a gyakorlatban egészen más feladatokat tud ellátni egy üzemmérnök, mint egy kertésztechnikus. Elképzeléseink között szerepel, hogy a most indult szakközép- iskolát technikusi szintre fejlesz- szük, ami végül is ötéves tanulást jelentene. A negyedik év végén, érettségi után, aki ezt a lehetőseget választaná, „rátehetné” még azt a plusz kiegészítő évet. — Akadt elegendő létszámú jelentkező a szakközépiskolába? — Nehézségeink nem voltak, bár nem tudtuk a különféle engedélyek késése miatt időben megszervezni azt a propagandát, amit terveztünk. Az indulás ennek ellenére jól sikerült. Remélem, a következő években még nagyobb lesz a választási lehetőség. Tapasztalatom szerint a gyerekek hozzánk hasonlóan, sokat várnak az idei iskolaévtől. Reméljük, úgy teljesedik ki, ahogyan szeretnénk. — Milyen a szakmai és közismereti tárgyak aránya? — Nagyon komolyan vesszük a szakközépiskolában is a közismereti tárgyakat, de a gyerekeknek érettségizniük kell a szakmai alapozó tárgyakból is: biológiából és kémiából komoly képzést kapnak. A harmadik és negyedik osztályos diákokat pluszórákkal segítjük, hogy a majd továbbtanulók a főiskolai és egyetemi vizsgákon is helyt tudjanak állni. Az első két év folyamán az orosz mellett egy idegen nyelvvel — némettel vagy angollal — is megismerkedhetnek alapszinten a tanulók. A nyelvtanulást aztán a harmadik és negyedik osztályban — szülői segítséggel — tovább folytathatják. — Elegendő tanár és oktató várta a tanév kezdetén a gyerekeket? — Minden területen megfelelően képzett pedagógusok, szakemberek foglalkoznak a tanulókkal. A szakmunkásképzésben például nálunk is minden második hét a gyakorlati foglalkozásé, de ezeket is iskolai szakoktató, többségükben felsőfokú pedagógiai képesítéssel is rendelkező szakemberek, üzemmérnökök tartják. A szakmai tárgyak anyagát a diákok agrár- és gépészmérnök alapképzettségű tanáraiktól sajátíthatják el. — Tervek? — Bízom benne, hogy a rekonstrukciót követően, valamikor a jövőben megvalósulhat három-négyéves dédelgetett tervünk, mely példa nélkül álló vállalkozás lehetne az országban. A Kiskunsági Nemzeti Park igazgatójával közösen — egyelőre tervként — egy olyan iskolaformát, amit úgy neveztünk el: környezetvédelmi technikum. Elkészítettünk egy vázlatos tantervi koncepciót, mellyel hozzájárulhatnánk a környezetvédelem területén a jelenlegi helyzet javításához. A problémák egyre sürgetőbbek, hisz már-már közhely, hogy a 24. órában vagyunk. Véleményem szerint ezen a területen a mérnökök mellett a középszinten képzett szakemberekre is nagy szükség volna. Bár terveinknek akadtak támogatói, egészen mostanáig nem történt előrelépés ebben az ügyben. Ennek ellenére sem mondtunk le eredeti elképzelésünkről, idén újra elküldtük az anyagot, és ha nem is végleges, de biztató választ kaptunk. A szakmai, módszertani kidolgozás persze még hátravan. Károlyi Júlia FEKETE SAROK Szenvedélyes tévénéző számára aligha van fölháborí- tóbb, mint amikor nem nézheti kedvenc műsorát. Márpedig olimpia idején az is szenvedélyes nézővé válik, aki egyébként nipptartónak használja készülékét. Kecskeméten manapság elég sokan akadnak, akik másra nem is igen tudják: hiába a jól beállított antenna, a tévén jön ugyan adás, de az nem annyira olimpiai. — A — diplomáciai nyelven mondva — nem polgári eredetű zavar meglehetősen zavaró: a különféle rádiózási és televíziózási egyezmények egyértelműen és kereken tiltják nem megfelelő minőségű adók üzemben tartását éppúgy, mint polgári csatornák más célra való fölhasználását. Bárhogyan is van, akárki működjön is zavaró módon, a zavar egy dologban tiszta helyzetet teremt: bizonyítja, hogy szükség van a központiantenna-rendszerre, amely automatikusan át tud váltani ilyen esetekben egy másik — jó minőségben vehető — csatornára. —if. m ÖSSZEÁLLÍTÁS KECSKEMÉTRŐL— NEM CSAK KECSKEMÉTIEKNEK — 1988. SZEPTEMBER Városkapu-épület a Butcában Öveges László tervei alapján a Dutép gyönyörű házat épít a Botond utcában. Hatvan lakás készül itt: a legkisebb a harmincegynéhány négyzetméteres garzon lesz, a legnagyobb bő kilencven négyzetméteres, két szoba, két félszobás. Még a tetőtérben is helyet kapnak kétszobás otthonok. A kecskeméti építészet legszebb hagyományait idéző épület az Izsáki út felől egyfajta városkapu szerepet is betölt. A földszinten kisebb — 20 négyzetméteres — üzletek mellett egy nagyobb alapterületű, az eddigi elképzelések szerint takarékszövetkezeti célokat szolgáló — rész is helyet kap. A munkákkal előreláthatóan jövőre végeznek. MÁR TÁMOGATÁS NÉLKÜL IS Az élelmiszeripar „felvette a kesztyűt” Az élelmiszer-termelésben nem váratlan, de mindenképpen új kihívás a felvevő piacok átalakulása. A nem rubelelszámolású export felértékelődése, a rubelelszámolású export államilag megszabott mennyisége, valamint támogatásának csökkenése, illetve a hazai vásárlóerők beszűkülése erőteljes hatást gyakorolt a feldolgozó vállalatok érdekeire. Ezek a megállapítások Kecskemét élelmiszeriparára is jellemzők. Huszonkét százalékkal kevesebb A Kecskemétvin Borgazdasági Kombinát termelésének 40 százaléka exportra kerül, amelynek alakulását a rubelpiac határozza meg. Ezen a piacon, köztudottan értékesítési válság van, az árak csökkennek, s a költség- vetési támogatás megszűnt. Ezért a kombinát készleteinek és költségeinek csökkentése érdekében már olyan export teljesítését is vállalja, amelyre nem kap támogatást. A belföldi értékesítés is visszaesett, 22 százalékkal kisebb a tavalyinál. A több mint 200 millió forint értékű új töltőüzemben 100 millió forintos többletköltséget okozott a lízingdíj, a háttéripari szállítók termékeinek elfogadhatatlanul rossz minősége. A vállalat belföldi forgalmának élénkítése érdekében árcsökkentést hajlott végre, azonban ezt a kiskereskedelem forgalma során nem érvényesítette. Ebben az évben a termelői szerződések nagyobb része lejár, s a kombinát minden termelővel hajlandó újabb szerződést kötni, ha azok az új feltételek teljesítését vállalják. A felvásárlási árak radikális csökkenése, az átvételkor a szőlő ellenértékének csupán 60, illetve értékesítés után a fennmaradó 40 százalék kifizetése, a jelenlegi felvásárlás szisztémája. Ez pedig nem kedvező a termelők számára. Huszonkilenc milliós vállalati veszteség A Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat termelési, gazdasági és üzleti lehetőségeit meghatározza, hogy az elmúlt félév során a rubelelszámolású exportban és a belföldi értékesítésben is veszteség keletkezett. A tőkés exporton 10 milliós nyereséget könyvelhettek el. A vállalat a 450 millió forintos beruházás átadásának elhúzódása miatt, jelentős mennyiségű élő árut volt kénytelen átadni más üzemeknek. Az első félévben összesen 29 millió forint vállalati veszteség keletkezett. Az éves kötelezettségeik teljesítéséhez mintegy 100-120 millió forintos eredményre van szükség. A gazdálkodás költségeit növelte az exporttámogatáscsökkenése, s a bérek bruttósítása, a felhasznált segéd- és csomagolóanyagok árainak meredek emelkedése, a gazdálkodás folytatásához szükséges bankhitelek kamatterhei. A vállalat vezetői mindezeket felmérve termékközpontú, az értékesítést előtérbe helyező, a költségekkel gazdálkodni tudó ágazati rendszerű irányítást vezettek be. Több gazdasági együttműködés kialakításán dolgoznak, amelyből kiemelkedik a tollipa- ri részvénytársaság létrehozásának előkészítése, ugyanis annak kedvező gazdasági hatásai lesznek. Ahol emelkedett az export Az első félévben a Kecskeméti Konzervgyár termelését 18, rubelelszámolású exportját 28, konvertibilis exportját pedig 58 százalékkal növelte, a belföldi forgalom 4 százalékkal csökkent. A vállalat félévi nyeresége 44 millió forint volt. A bérek 6-7 százalékkal növekedtek, de a keresetek alig haladják meg a tavalyit, a túlórák csökkenése miatt. (A szezon időszakban a fizikai állománycsoportban dolgozók kevesebb bért kaptak kézhez, mint tavaly.) A vállalat alapanyag-szükséglete megfelelő, ám a csomagolóanyag-ipar sem mennyiségben, sem minőségben nem elégíti ki az igényeiket. A konzervgyár a piaci kapcsolatait a tőkés partnereinél megújította, ennek jó hatásaként egész évi termelését eladta. Az áru ellenértéke a partnerek által igényelt szállítási ütem függvényében folyik be, ezért a vállalat saját szállítóinak késéssel tud csak fizetni. Mint az elmondottakból is kitűnt az élelmiszer- ipari vállalatok „felvették a kesztyűt”, szállítóképesek, javították a minőséget, a konvertibilis elszámolású export-előirányzataikat teljesítették. A vállalati irányítás és szervezeti rendszer az értékesítés, a piaci szemlélet irányában változott. Gémes Gábor DUTÉP—VÁROSI TANÁCS Lakások — vállalkozásban Vágy föl hitelt, építs rajta olyan lakásokat, amilyeneket keresnek az emberek, add el őket és a pénzt fizesd vissza — lehet, hogy még keresel is az üzleten. Látszólag ilyen egyszerű a városi tanács és a Dutép lakásvállalkozása, melynek keretében a Hunyadivárosban 75, a Szé- chenyivárosban pedig kétszer 116 otthon épült, illetve épül fel. A négyemeletes, magastetős házak legfeltűnőbb jellemzője: a pillanatnyi kereslethez igazodnak. Nem igazán akarnak kétszobás lakást az emberek? Akkor a következő lépcsőházban ugyanazt az alapterületet több — persze kisebb — szobára osztják. Az érdeklődés óriási, még akkor is, ha az árakon érződik az infláció. El kell gondolkozni azon, hogy ma egy egyszobás lakás százezrekkel kerül többe, mint alig fél évtizede egy két és fél szobás, erkélyes otthon, miközben a keresetek inkább helyben jártak ... Érdemes megjegyezni, hogy az új épületek a maguk módján még szépek is — legalábbis sokkal szebbek annál, amit az ember eddig a paneltől megszokott — megszokhatott. Izeb'tőül néhány ár: 36,1 négyzetméteres, egyszobás, loggiás 798 ezer (földszinten) és 711 ezer (legfölül), 75 négyzetméteres két szoba plusz két félszobás, loggiás, lakóelöteres 1 millió 526 ezer (1 445 000)— tessék választani. LAPSZÉL FAVÁZAS KÍSÉRLET Első látásra talán nem is tűnik fel a szemlélődöknek, milyen különleges épületeket húztak föl — alig néhány nap alatt — a széchenyivárosi Imre Gábor utcában (a holland falu előtt). Minta- vagy más szóval referenciaházak ezek — két 149 és egy 118 négyzetméteres lak —, melyek az Égszöv magyarországi kísérletének, nevezetesen a nyugatnémet készházprogram meghonosításának próbálkozásai. A gyorsaságon túl az olcsóság a módszer fölöttébb kecsegtető előnye (a referenciaházak négyzetmétere 17 ezer forint alatt van. ehhez járul telkenként 320 ezer). Újabb mintaépületek is készülnek, továbbá egy tízes csoportból álló láncház, melyben az alsó szint beköltözhető, az emelet (tetőtér) pedig a későbbiekben lenne befejezhető, a „láncszem" pedig garázsként hasznosítható kapubejáró. A pillanatnyi árakhoz képest ezek is méltók figyelmünkre: nem nagy telekkel együtt nem kerülnének többe másfél millió forintnál. E tízes csoport — szintén a Széchenyivárosban — hamarosan átadható lesz, érdemes megjegyezni, hogy hőtechnikai jellemzői kiválóak. Az érdeklődők bővebbet a lakásgazdálkodási osztályon tudhatnak meg. ügyfélfogadási időben. ÉVADNYITÓ ELŐADÁSOK A közeli napokban két érdeklődésre számot tartó előadást tartanak a Tudo- mány és Technika Házában: a földrajzi és biológiai szabadegyetem évadnyitó előadásait. Szeptember 30-án. pénteken, 17 órakor dr. Kubassek János, az érdi magyar földrajzi gyűjtemény igazgatója tart beszámolót. Teleki expedíció "88 — cimmcl. Október 4-én, kedden, 17 órakor Lisztes János természet- védelmi őr beszél: Élet a Kiskunsági Nemzeti Parkban címmel. NATURA-BOLT A Gabona és Malomipari Vállalat 1.5 millió forintos költséggel alakítja ki a Csányi utcai malomépületbcn az október végén vagy november elején nyitó Natura-bohot. A több mint 100 négyzetméter alapterületű üzletben .. rcformkonyhuhoz szükséges alapanya • gokat, félkész- és késztermékeket kívánják árusítani. A társvállalatoktól folyamatosan szerzik be a nálunk kevéssé ismert élelmiszereket — a hajdinakását, zöldborsólisztet stb. , hogy kínálatukat bővítsék. A tervek szerint jövőre ugyanitt sütőüzemet nyitnak. TELKEK — ÉPÍTKEZŐKNEK A Kecskeméti Városi Tanács lakásgazdálkodási osztálya a Vízmű térségében lelkeket értékesít. A 360 - 760 négyzetméteres telkeket teljes közművel árulják, tetőteres családiház-építők számára. A lakásgazdálkodási osztály minden jogos telekigényt képes kielégíteni. Jelentkezni személyesen vagy írásban lehet a városi tanácsnál (1. emelet 19-es szoba), félfogadás kedden 8 18.30 óráig és csütörtökön 13 - 18.30 óráig. NYOLC HŐSÉGNAP A nyáron kedvezett a meleg a gabonának — de kevés eső jutott a kukoricának, gyümölcsnek, zöldségnek. A Kecskeméti Agrometeorológiai Obszervatórium júliusban mén adatai is alátámasztják a mezőgazdászok állításait. A hónap első két hetében nem hullott csapadék, majd 14-én és !5-én 23.5 milliméter esett, amit a hónap végén még néhány milliméter toldolt nteg. Mindez nagyon kevés volt. mert ebben a hónapban nyolc úgynevezett hőségnap — a napi átlaghőmérséklet meghaladta a 30 Celsius-fokot is párologtatta a talaj víztartalmát. Különösen meleg volt az utolsó 10 nap. amikor az átlaghőmérséklet 24.1 fok volt, csaknem 2 fokkal több az 50 éves átlagnál. KONCERT, FÓRUM ÉS VÁSÁR Októberben gazdag programot kinál az Erdei Ferenc Művelődési Központ: négy előadás, két koncert, két színházi bemutató, egy fórum várja az érdeklődőket. Lesz kerékpárosfórum és — először hazánkban —nemzetközi állatvá- sár és -árverés. Október 5-én. szerdán 18 órai kezdettel „Talpra, magyar!" — címmel az aradi vértanúkra emlékeznek. Szerkeszti: Ballai József
