Petőfi Népe, 1988. szeptember (43. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-28 / 232. szám

m­Tr\/A T A T> A O Előrejelzés az ország területére ma estig: általában kevés Ifi# J jV/VÖ lesz a felhó, eső nem várható. Az éjszaka képzódó köd délelőtt megszűnik. Napközben kissé meg élénkül a délnyu­gati, nyugati szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet 22-27 fok lesz. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKÜN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIII. évf. 232. szám Ára: 1,80 Ft 1988. szeptember 28., szerda SEVARDNADZE BESZÉDE AZ ENSZ-ÜLÉSSZAKON Leszerelési program A nemzetközi kapcsolatokat mente­síteni kell az ideológiától — jelentette ki Eduard Sevardnadze szovjet külügy­miniszter az ENSZ közgyűlésének ülésszakán elhangzott beszédében. Se­vardnadze nagyszabású programot ja­vasolt a leszerelés további gyakorlati lépéseinek megvalósítására, nemzetkö­zi környezetvédelmi összefogásra, az egyesült nemzetek szerepének megerő­sítésére. Egyebek között javasolta, hogy a Biztonsági Tanács állandó tag­jai tartsanak rendszeres konzultáció­kat, a tanácsot időről időre hívják ösz- sze külügyminiszteri szinten, mégpedig ne csupán az ENSZ székhelyén, hanem a tanács tagjainak fővárosában. A szovjet külügyminiszter beszédében bírálta azokat, akik akadályozzák az Af­ganisztánra vonatkozó megállapodások végrehajtását és javasolta, hogy a Biz­tonsági Tanács állandó tagjai az ENSZ főtitkárával együtt vitassák meg az Af­ganisztánra vonatkozó genfi megállapo­dások teljesítésének problémáit. Sevardnadze beszédében átfogó ké­pet adott az elmúlt évben a nemzetközi politikában bekövetkezett kedvező fej­leményekről, eredményekről. Az elmúlt időszak telve volt rendkívüli fontosságú eseményekkel. „Ha.ezt a tendenciát ál­landósítani tudjuk, akkor az az emberi­ség életének új normájává válhat" — ál­lapította meg az eredmények közé so­rolva a moszkvai csúcstalálkozót, az Afganisztánra vonatkozó megállapo­dás létrejöttét, azt, hogy a történelem­ben először kezdték meg nukleáris raké­ták megsemmisítését, létrejött a fegy­verszünet Irak és Irán között. Sevardnadze egyebek között aláhúz­ta: a változások nem kis mértékben a Szovjetunióban megvalósuló új politi­ka, a peresztrojka politikájának kö­szönhetőek. Megállapította: a pere­sztrojka visszafordíthatatlan, mind a Szovjetunió belpolitikájában, mind külpolitikájában. Az országon belül bekövetkező gyökeres változások, ahogy azt Mihail Gorbacsov is leszö­gezte, lehetővé tették, hogy a Szovjet­unió új módon közelítse meg a nemzet­közi kérdéseket is. „A világ most új képet ölt — mon­dotta. — Az államok vezetőinek közös erőfeszítésével és az új politikai gondol­kodás térhódításával lehetővé vált a háború veszélyének elhárítása. Ez nagymértékben az államok vezetői po­litikai akaratának köszönhető. Csak egyetérthetek Reagan elnök tegnapi megállapításával arról, hogy a szovjet —amerikai politikai párbeszéd kedve­ző hatást gyakorol erre a folyamatra. Most azonban előbbre kell lépnünk az átfogó biztonság felé. Ez valódi nem­zetközi együttműködést igényel” — szögezte le Eduard Sevardnadze. Rakowski az új lengyel kormányfő A LEMP KB 62 éves titkárát, a PB tagját, Mieczyslaw Rakowskit választotta meg keddi ülésén a len­gyel parlament, a szejm az egy hete lemondott Zbigniew Messner he­lyére kormányfőnek. Rakowski, aki 1981—85-ben az akkori Jaruzelski-kormányban már volt miniszterelnök-helyettes, a 378 szavazatból 338-at kapott, öten elle­ne foglaltak állást, 35-en pedig tar­tózkodtak. Rakowski az idén, még mint a szejm egyik elnökhelyettese ■ és a szejm mellett működő társadal­mi-gazdasági tanács elnöke lett a LEMP KB PB tagja, a KB titkára. A szavazás után a parlament bizal­mát megköszönve két hetet kért az új kormány megalakítására és a kor­mányprogram kidolgozására. ígé­retet tett a politikai és gazdasági re­formok következetes folytatására, arra, hogy az új kabinet elődjénél szélesebb társadalmi bázisra épül majd, a szövetséges pártok mellett más társadalmi és politikai erők is képviseltetik magukat benne. Rakowskit Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, a lengyel államtanács elnöke javasolta a kor­mányfői posztra, mint jól ismert, a kormányzati munkában is kellő ta­pasztalatokkal rendelkező politi­kust, aki a szükséges gazdasági is­meretekkel is rendelkezik. Jaruzels­ki a demokrácia, a párbeszéd híve­ként, bátor, új megoldásokat kere­ső politikusként jellemezte Ra­kowskit. Emlékeztetett rá, hogy Rakowski minderről 1981-ben a szakszervezetekkel folytatott tár­gyalások kormánymegbízottjaként is tanúbizonyságot tett, miként ar­ról is, hogy kész következetesen és határozottan fellépni a szocialista társadalmi rend védelmében. A LEMP KB első titkára külön elismeréssel szólt a Rakowski és közte megvalósult kiváló együtt­működésről 1981 és 1985 között, amikor Jaruzelski a miniszterta­nács elnöke, Rakowski elnökhe­lyettese volt. Jaruzelski félórás beszédében Lengyelország jelenlegi helyzetét rendkívülinek minősítette. Az or­szágban együtt vannak jelen a ve­szélyes és a reményt keltő tendenci­ák — mondotta, s határozottan ál­lást foglalt a reformok és a szocia­lista megújulás politikai irányvona­lának nemcsak megőrzése, de to­vábbi erősítése mellett. Emlékeztetett arra a nemzetközi felelősségre, ami Lengyelországra a reformok sikertelensege esetén há­rulna. „Tárgyalások, párbeszéd, kritika, kompromisszum igen — mondotta a LEMP KB első titkára —, de nem lehet meghátrálni a kül­földi politikai erők befolyása alatt álló csoportocskák nyomása előtt, nem engedhető meg az ország al­kotmányos rendjének megkérdője­lezése”. A vélemények pluralizmu­sát a tettek egységévé kell kovácsol­ni — mondotta. Jaruzelski ezután az új kormány legfontosabb feladatairól beszélt. A Lengyel Egyesült Munkáspárt szerint — hangsúlyozta — a kabi­netnek határozott és gyors intézke­déseket kell hoznia a lakosság élet- és munkakörülményeinek javításá­ra, az infláció megfékezésére, a bel­ső gazdasági egyensúlyhiány mér­séklésére. Az első számú feladatok között említette a mezőgazdaság és az élelmiszeripar kiemelt fejleszté­sét, áz égető lakáshiány enyhítését, a törvényes lengyel szakszervezeti mozgalom javaslatának megfelelő­en egy új társadalmi szerződés ki­munkálását. A LEMP PB első tit­kára szerint a kormánynak energi­kus lépéseket kell tennie annak ér­dekében, hogy végre felszámolják a fejlett tőkés országok által Lengyel- országgal szemben még mindig fenntartott gazdasági szankciókat, mindenekelőtt a hitelstopot. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülése Kedden reggel — Jászai Mari téri székházában — összeült a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága. A KB — korábbi döntésének megfelelően — nyílt ülést tartott, az írott és az elektronikus sajtó révén betekintést engedett tevékenysé­gébe. Az elnöklő Kádár János megállapította, hogy a testület határozatképes. A Politikai Bizottságnak az ülés napirendjére tett javaslatát a testület egyhangú döntéssel fogadta el: 1. Tájékoztató időszerű külpolitikai és nemzetközi kérdésekről. Előadó: Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára. 2. Szóbeli tájékoztató a párt helyzetéről, a pártélet és a belpolitika néhány időszerű kérdéséről. Előadó: Lukács János, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára. 3. A Központi Bizottság és a területi szervek mellett létesítendő tanácskozótestüle­tekről szóló javaslat. Előadó: Nyers Rezső, a Politikai Bizottság tagja. 4. Különféle, döntésre váró kérdések — az ülés soros elnökének előadásában. 5. Személyi kérdések. Előadó: a soros elnök. A Központi Bizottság úgy döntött, hogy az utolsó napirendi pontot zárt ülésen tárgyalja, majd határozatával a Központi Bizottság a tanácskozási joggal meghívot­tak közé sorolta a központi sajtó vezetőit. Miután a meghívottak elfoglalták helyüket az ülésteremben, Kádár János megad­ta a szót Szűrös Mátyásnak. Tájékoztató időszerű nemzetközi kérdésekről Az Írásos előteijesztés — amelyet a KB tagjai előzetesen megkaptak — megállapította, hogy a KB júniusi ülése óta eltelt időszakban folytatódott az immár állandósuló és egyre eredmé­nyesebb kelet—nyugati párbeszéd. Biz­tató jelek mutatkoznak a regionális konfliktusok politikai rendezésének fo­lyamatában. E változásokat mindenek­előtt a két világhatalom erősödő együttműködési készsége, valamint az ENSZ fokozódó szerepvállalása lendíti előre. A szovjet kezdeményezések mel­lett most már az Egyesült Államok ve­zetése is mind józanabbul értékeli az amerikai és az összemberi érdekek kö­zötti összefüggéseket és vállalja a világ sorsa iránt viselt nagyhatalmi felelőssé­get. A jelek szerint ezt a külpolitikai felfogást és gyakorlatot — pártállásra való tekintet nélkül — az új amerikai kormányzat is állami politikaként kí­vánja folytatni. Fontosak a Szovjetunió arra irányu­ló erőfeszítései, hogy a kapcsolatok fo­lyamatossága érdekében hidat építsen a következő amerikai kormányzat felé. A nyugati magatartást pedig elsősor­ban az jellemzi, hogy a kormányok többsége továbbra is érdekéit a szovjet­unióbeli reformok előrehaladásában. A kelet—nyugati kapcsolatok alaku­lásában az elmúlt időszakban nagyobb • Kádár János, az MSZMP elnöke beszél képünkön. figyelmet kaptak az európai problé­mák, ezen belül a szocialista országok és a nyugat-európai államok, valamint az integrációs szervezetek viszonya. Ez tükröződött a Varsói Szerződés Politi­kai Tanácskozó Testületének varsói ülésén elfogadott dokumentumokban, amelyek kedvező nemzetközi visszhan­got váltottak ki. Nyugaton mindenek­előtt azt értékelték, hogy ezek az állás- foglalások összességükben a szövetség ' szintjén is az átalakítás igényét tükröz­ték,^ a bennük megfogalmazott javas­latok bizonyították a szocialista orszá­gok többségének alkalmazkodási kész­ségét a realitásokhoz. A politikai tanácskozó testület a var­sói ülésen nyilatkozatot fogadott el az európai fegyveres erők és hagyományos fegyverzetek csökkentéséről szóló tár­gyalásokról. E tárgyalások feladata a VSZ és a NATO hagyományos katonai potenciáljának radikális csökkentése, a meglepetésszerű támadáshoz és általá­ban a támadó hadműveletekhez szüksé­ges erők és eszközök felszámolása, hosszabb távon pedig a katonai képes­ségek védelmi jellegűvé való átalakítá­sa. A Varsói Szerződés mindezt három szakaszban javasolja megvalósítani. A beszámoló ezt követően leszögezi: mi arra törekszünk és partnereinknél ez megértésre talál, hogy már a csök­kentések első szakasza kiterjedjen ha­zánkra. Ezen belül egyaránt számítás­ba vehető a magyar fegyveres erők, illetve a hazánkban állomásozó szovjet csapatok csökkentése. A kedvező nemzetközi háttér, a részt vevő államok túlnyomó többségének érdekeltsége mellett is további erőfeszí­tésekre van szükség ahhoz, hogy a bé­csi utótalálkozó ez év őszén tartalmas és kiegyensúlyozott záródokumentum elfogadásával fejezze be munkáját — hangsúlyozza az előteijesztés, majd emlékeztet arra, hogy küldöttségünk Bécsben bejelentette: Magyarország kész elfogadni a semleges és el nem kötelezett államok megegyezésterve­zetét. A találkozón kialakuló megálla­podás néhány területen — emberi jogi, humanitárius kérdések, tájékoztatás stb. — szükségessé teszi a jelenlegi ha­zai gyakorlatunk továbbfejlesztését, de egészében véve összhangban van mind belső társadalmi-politikai reformjaink­kal, mind pedig a más országokkal folytatott együttműködés fejlesztésé­hez fűződő érdekeinkkel. Az európai biztonsági folyamatban létrejött ko­rábbi megállapodásokhoz hasonlóan a bécsi dokumentumot szintén közvetle­nül hasznosíthatjuk nemzetközi kap­csolataink további szélesítésében. A beszámoló ezután kitért a román magatartásra, amely Bécsben mostaná­ig gátolja a megegyezést. Ha végül is elfogadják a záródokumentumot, az az európai biztonsági és együttműködési értekezlet folyamatának továbbvitelét biztosító utórendezvények összehívá­sára adhatna fölhatalmazást — állapít­ja meg. Ebben az esetben még ez év őszén megkezdődhetnének a hagyomá­nyos leszerelési tárgyalások. A fejlett tőkés országokkal és azok gazdasági és politikai integrációs szer­vezeteivel kiépülő kapcsolatainkról szólva hangoztatta: lépéseink — a szo­cialista külpolitikai törekvések szelle­mében — hozzájárulnak az európai vi­szonyok stabilizálásához, a két világ- rendszer együttműködéséhez. Kiemel­te, hogy Grósz Károly hivatalos láto­gatása az Egyesült Államokban és Ka­nadában még az előzetes várakozáso­kat felülmúlóan is sikeres volt. Az ame­rikai politikai vezetőkkel, az üzleti élet és az amerikai magyar emigráció ki­emelkedő képviselőivel folytatott tár­gyalások igazolták, hogy a magyar párt és kormány gazdasági és politikai reformtörekvései, az ország nemzetkö­zi magatartása az Egyesült Államok kormányzati és üzleti körei részéről ro- konszenvre talált, s erősítette a magyar —amerikai együttműködés továbbfej­lesztésének igényét. Belső helyzetünk és gazdaságunk alkalmazkodóképessé­gének erősítése továbbra is meghatáro­zó marad a magyar—amerikai kapcso­latok fejlesztésének tengerentúli meg­ítélésében. Az amerikai gazdasági és üzleti élet befolyásos képviselőivel létrejött köz­vetlen kapcsolatok további erőforráso­kat nyithatnak meg számunkra a gaz­daság átalakítására, a műszaki kultúra fejlesztésére, a világgazdasághoz való alkalmazkodásunkra irányuló nemzeti program megvalósításához. Az ameri­kai tárgyalásokhoz hasonló szellemben zajlott le és eredményesen zárult a mi­niszterelnök kanadai látogatása is. (Folytatás a 2. oldalon) BBBBBBitflBWBBBlIBI INTÉZETI NAPOK Rendezvénysorozat Szent István emlékére Szent István király emlékére tartanak intézeti napokat Kecske­méten, a Széche­nyi István Ven­déglátóipari Szakközépiskola és Szakmunkás- képző Intézet ta­nárai és diákjai. A rendezvény- sorozat tegnap délelőtt az intéz­mény névadója szobrának meg­koszorúzásával kezdődött, s no­vember első napjaiban tölgyfaültetéssel ér véget. Lássuk, mit kínálnak a másfél hónap alatt: Lesz előadás a magyarok eredetéről, a honfoglalásról, Szent Istvánról, a ma­gyar korona tudományos vizsgálatának legújabb eredményeiről, Kínáról.. . Mindez olyan neves szaktekintélyek irányításával, mint dr. Fodor István, a Nem­zeti Múzeum igazgatója, dr. Rázsó Gyula kandidátus vagy dr. Szögi László, az ELTE Levéltárának munkatársa. A hallottakat iskolai vetélkedőn is kamatoztat­hatják ezután a diákok. Ugyancsak érdekesnek, hangulatosnak ígérkezik az aradi vértanúk emlékére tartandó gyertyafényes est csakúgy, mint a filmesztétikai vita. melynek témája a magyar történelmi film lesz. Pólyák Ferenc fafaragó kiállítását — melyhez maga a művész mond bevezetőt — október 31-én nyitják meg. A sportversenyek, a politikai könyvkiállítás és -vásár, a szakács- és cukrász- bemutató pályaválasztóknak, a szabadtéri főzőverseny s az intézeti diákbál mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az ismeretbővítés jó hangulatban történjék. Valószínű tehát, hogy az elkövetkezendő másfél hónapban valamennyi érdeklő­dő középiskolás tartalmasán töltheti szabad idejét. g. T. T. BOTRÁNY ÉS DICSŐSÉG Oldódnak a kötöttségek Sajtótájékoztató az élelmiszer-termelés jövő évi ár- és pénzügyi szabályozásáról Az élelmiszer-termelés jövő évi ár- és' pénzügyi szabályozásáról tájékoztatta az újságirókat kedden a MÉM-ben Szőllősi Endre főosztályvezető. Az elmondottakból kitűnik: az intéz­kedések hatására rugalmasabbá válik az ágazat termelői árrendszere és egy­idejűleg sor kerül az úgynevezett ható­sági árak körébe tartozó, főbb mező- gazdasági termékek termelői árainak differenciált emelésére. A szabályozó módosítások, a várható költség- éá ár­változások, valamint a reálisan feltéte­lezhető hatékonyságjavulást figyelem­be véve azzal lehet számolni, hogy az ágazat jövedelempozíciója érdemben jövőre nem változik. 1989-től tovább oldódnak az árrend­szer kötöttségei. Az élelmiszer-ipari termékeknél csökken a hatósági be­avatkozás; szűkül az árképzési bejelen­tési kötelezettség alá tartozó termékkör is, ami előnyökkel kecsegtet. A mező- gazdasági termelés állami támogatása viszont csökken — összhangban a köz­ponti gazdaságpolitikai célkitűzésekkel — és a termelésben felhasznált néhány fontos anyag ára is emelkedik (például a műtrágyáké és a fehérjetakarmányo­ké), ennek ellensúlyozására az úgyne­vezett hatósági áras termékek árát megemelik, így például a búza, a vágó­marha, a kukorica, a tej, a vágósertés esetében, és a termelők szabadabban alakíthatják áraikat a többi terméknél és így költségeiket jobban érvényesíthe­tik a piaci forgalmazásban. Kedvezően módosul az amortizáció elszámolásá­nak rendje is, amit a termelők sürget­tek. Nem változik a kedvezőtlen adott­ságú gazdaságok támogatási rendszere. Az egységes vállalkozási nyereség­adó mértéke ebben az ágazatban 50 százalék helyett 30 százalék lesz; ebben kifejeződik a mezőgazdasági és élelmi­szer-ipari tevékenység sajátos jellegé­nek elismerése. A személyi jövedelmek elkülönült szabályozása — a népgaz­daság más ágazataihoz hasonlóan —- 1989-től az élelmiszer-termelő ágaza­tokban is megszűnik. A személyi jöve­delmeknek az adózott eredményből történő kifizetését a gazdálkodó egysé­geknél további adó nem terheli. A mezőgazdasági beruházások tá­mogatásának jövő évi feltételeit várha­tóan december elején hirdetik meg. Más kérdésekről is döntés született, ezeket a hivatalos lapokban közlik. (MTI) Újabb magyar ezüst- és bronzérem az olimpián Noha kedden a szöuli nyári olimpiai játékok 11. versenynapján 14 verseny- számban hirdettek bajnokot, azúttal a reggeli órákban mégsem a játék volt a fő­szereplő, hanem az a doppingbotrány, amely szerint a kanadai Ben Jonsonnál az anabolikus szteroidok csoportjába tartozó tiltott szer használatát mutatták ki. De miután a szenzáció is múlandó, a délután folyamán elsősorban a versenyek­re terelődött a figyelem. Erre nekünk többszörösen is okunk volt, hiszen annak ellenére, hogy a keddi napon éremszünetre számítottunk, több magyar versenyző is érdekelt volt a jó helyezés elérésében. Kajak-kenusaink bravúrosan kezdtek, hiszen az 1000 méteres kenu egyest ki­véve valamennyi hajónk egyenes ágon jutott a középfutamba. Pulai viszont vi­gaszágon, a reményfutamban biztosította továbbjutását. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy csütörtökön mind a tizenkét hajóosztályban lesz magyar versenyző a középfutamokban. Onnan pedig már csak egy lépés a döntő ... Sajnos, ugyanezt nem mondhatjuk el a vízilabdázóinkról, akik utolsó csoport- mérkőzésükön 10—9-re kikaptak azegyesültállamokbeiiektől és nemjutottak a négyes döntőbe. Annál nagyobb öröm viszont, hogy a magyar férfi tőrcsapat re­mekelt. Rangos mezőnyben harcolta ki a bronzérmét. Nem sokkal későbba súly­emelők 110 kg-os súlycsoportjának vetélkedőjére került sor, amelyen Jöncső Jó­zsef 427,5 (190,237,5) kilogrammos teljesítménnyel, új országos csúccsal ezüst­érmes lett. Ezzel a magyar csapatnak a korábban szerzett nyolc aranyérem mellé megvan a hatodik ezüst- és a harmadik bronzérme. Sportolóink további öt 4., tizenegy 5. és hét 6. helyezést szereztek, s 142 ponttal tartják előkelő helyüket a nemzetek rangsorának élmezőnyében. Részletes beszámolóinkat lapunk 7. oldalán, a sportrovatban találhatják meg olvasóink.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents