Petőfi Népe, 1988. szeptember (43. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-03 / 211. szám - 1988-09-05 / 212. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1988. szeptember 3. Hazánk és az el nem kötelezettek Külügyi szóvivői tájékoztató Az el nem kötelezett országok külügyminiszterei­nek közelgő nicosiai értekezletéről és a tiszteletbeli konzuli intézmény bevezetéséről nyilatkozott a hazai és a külföldi sajtó képviselőinek a Külügyminisztéri­um szóvivője pénteken a minisztérium Duna-parti épületében. Komoróczki István elmondta, hogy az el nem köte­lezett országok mozgalma külügyminisztereinek érte­kezletét szeptember 5—10. között Nicosiában rende­zik. A szóvivő a magyar külügyminisztériumnak a tanácskozás résztvevőihez intézett üdvözletét tolmá­csolva rámutatott arra, hogy a 101 tagállamot tömörí­tő mozgalom a nemzetközi kapcsolatok fontos ténye­zője. Hazánk kétoldalú kapcsolatai az el nem kötelezett országokkal rendezettek, mentesek a politikai problé­máktól - mutatott rá a szóvivő. Magyarország az egyenlőség és a kölcsönös előnyök alapján az együtt­működés továbbfejlesztésére, a kapcsolatok sokszí­nűbbé tételére törekszik. A szóvivő ezután a tiszteletbeli konzuli intézmény bevezetéséről szólt. Mint mondta, a Magyar Népköz- társaság'1988. augusztus 15-ei hatállyal döntött a tiszteletbeli konzuli tisztviselők intézményének újbóli bevezetéséről. Ennek jogi alapját a konzuli kapcsola­tokról szóló 1963. évi Bécsi Szerződéshez való csatla­kozásunk teremtette meg, egyes részleteit pedig kül­ügyminiszteri rendelet szabályozza. Eszerint a Kül­ügyminisztérium tiszteletbeli konzulnak elsősorban olyan személyeket kíván kinevezni, akiknek társadal­mi állása, vagyoni helyzete, feddhetetlensége és kép­zettsége megfelelő hátteret jelent érdekeink védelmé­re. E tisztviselőktől azt várja, hogy tevékenységükkel segítsék elő külgazdasági oífenzívánk sikerét, aktívan vegyenek részt a reális Magyarország-kép formálásá­ban és — szükség esetén — nyújtsanak segítséget a magyar állampolgárok és jogi személyek számára. A Külügyminisztérium a tiszteletbeli konzulokat első­sorban azokban az államokban kívánja kinevezni, ahol nem működik magyar képviselet, illetve ahol az ország területének nagysága azt szükségessé teszi. „SZTRÁJKMARADÉKOK” Kívánságlista Változatlanul csak remény van -a lengyelországi „maradék-sztráj­kok” gyors befejezésére, miután Lech Walesa, az egykori „Szolida­ritás” elnöke a munkabeszünteté­sek felhagyására szólított fel rész­leges sikerrel. Szerdán csak a gdanski hajógyárban és kikötő­ben, valamint Nowa Hutában ért véget a törvénytelen tiltakozó ak­ció, viszont a szczecini kikötőben és az egyik buszgarázsban, a jasztr- zebie-i „Manifest Lipcowy” bá­nyában még mindig áll a munka. Mindenhonnan a tárgyalások megszakadásáról, majd újbóli megkezdéséről érkeznek hírek. A Manifest Lipcowy bánya mun­kára kész dolgozói — más eszközt nem látván — áz állampolgári jo­gok szóvivőjéhez fordultak: tegyen lépéseket a munkához való joguk biztosítására. Eközben a szczecini kikötő sztrájkoló dokkmunkásai immár nemzetközi kihatású, or­száguk külpolitikáját érintő köve­teléssel egészítették ki „kívánság- listájukat”. „Határozott és azon­nali intézkedéseket követelnek az ország érdekében a lengyel—NDK tengeri határvízi vita befejezésére”. A két ország — mint ismeretes — külügyminiszteri és szakértői szinten immár hónapok óta tár­gyal a szczecini öbölben húzódó tengeri határ meghatározásáról és a kérdés a legutóbbi Honecker— Jaruzelski találkozón is szóba ke­rült, azzal, hogy mindkét fél konst­ruktív készségét fejezte ki a problé­ma rendezésére, ami egy pillanatra sem zavarja a hajózást. Annál in­kább zavarja a tengeri szállítást a szczecini dokkmunkások augusz­tus 17. óta tartó sztrájkja, amiért a lengyel sajtó nyilvánvaló rosszin­dulattal, cinizmussal vádolja a fel­hívásokat gyártó sztrájkolókat. Közben a belpolitikai élet fő té­mája változatlanul a társadalmi közmegegyezés mikéntje, a kiala­kult helyzetért, mindenekelőtt a gazdaságpolitikai hibákért való fe­lelősség keresése, a kormány jövő­jének latolgatása. A varsói egye­tem társadalompolitikai intézeté­nek vezetője, Antony Rajkiewicz professzor a PAP lengyel hírügy­nökségnek adott interjújában egy­fajta „pozitiv politikai centrum lét­rehozását” sürgeti, ami egy „nem­zeti bizalmi kormány” alakításá­hoz vezetne. Ennek tagjait hozzá­értésük és az egyes társadalmi réte­geknél meglevő támogatásuk sze­rint válogatnák ki az „ország meg­mentésére”. Rajkiewicz interjújá­ban azt javasolja, engedélyezzék politikai klubok alapítását és úgy vélekedik, hogy amennyiben ezek közül az egyik a „Szolidaritás” ne­vet viselné, elnöke Lech Walesa lenne, ez nem a „szocializmus alapjait rengetné meg Lengyelor­szágban, hanem sokkal inkább az ország közéletét élénkítené”. A gazdasági reform bevezetésé­nek ellenőrzésével megbízott rend­kívüli szejmbizottság szerda­csütörtöki viharos ülése után sem világos, a bizottságba tömörült képviselők milyen bizonyítványt állítanak ki a Zbigbniew Messner vezette kormányról. A bizottság nem tudott dönteni a szejm elé ter­jesztendő jelentésről, ezért további dokumentumok, köztük a lengyel szakszervezeti mozgalom értékelé­sének tanulmányozása után szep­tember 9-én újból összeül. A szejmbizottság állásfoglalását követően kell majd döntenie a 460 tagú lengyel parlamentnek a kor­mánnyal kapcsolatban arról — ahogyan a Zycie Warszawy pénte­ki száma fogalmaz —, hogy „át­alakítani vagy lemondatni” kell-e. Közös hadgyakorlat hazánkban A Varsói Szerződés Egyesített Fegyveres Erői kiképzési tervének megfelelően a vezetés és az együttműködés tökéletesítése céljából a Magyar Néphadsereg . alegységei és a szovjet hadsereg kijelölt törzsei és csapatai részvételével október 15—20. között közös harcászati gyakorlatra kerül sor hazánk területén, a Bala­tontól északra lévő katonai gyakorlótereken. Erről hazánk a stockholmi dokumentum értelmében — diplomáciai úton tájékoztatta az európai biztonsági és együttműködési folyamatban részt vevő államokat, ezzel egyidejűleg katonai megfigyelőket hívott meg, mivel a gyakorla­ton részt vevők létszáma egyes mozzanatokban — eléri a 17 ezer főt. A gyakorlatot Jurij Vodolazov altábornagy, az ideiglenesen hazánkban állomá­sozó szovjet déli hadseregcsopórt parancsnokának első helyettese vezeti, magyar helyettese Annus Antal vezérőrnagy, magasabbegység-parancsnok. (MTI) A The Economist éles hangon bírálja Romániát A nyugati kormányoknak a romániai fal­vak lerombolásának terve elleni fellépését és a világközvélemény mozgósítását sürgette vezércikkében a tekintélyes és nagy befolyá­sú londoni gazdasági hetilap, a The Econo­mist. A hetilap szerint Grósz Károly és Nico- lae Ceausescu aradi találkozója nem hozott semmiféle engedményt a falurombolási ter­vet illetően. A cikk ezért felveti a kérdést: miként lehetne rábírni a román vezetést bul­dózereinek visszahívására? A „Pogrom Romániában” című vezércikk vitriolos kifejezésekkel bélyegzi meg a román vezetés „szisztematizálási” programját. A „szisztematizálást” a hetilap a Vörös Khmerek katasztrofális városkiürítési prog­ramjához hasonlítja, annak „fordított tükör­képeként". Míg a Vörös Khmerek — írja — azt akarták, hogy mindenki falusi legyen, a román vezetés mindenkit városlakóvá akar tenni. 4 A The Economist ezután rámutat, hogy miközben a Szovjetunióban Mihail Gorba­csov határozottan hátat fordított a múlt gi- gantomániás terveinek, a román vezetés ma­kacsul ragaszkodik a „szemünk előtt készülő grandiózus katasztrófa” tervének megvalósí­tásához. „Ez a terv — fűzi hozzá a The Eco­nomist — azon kívül,- hogy évtizedekre elrú­títhatja Romániát, egyszersmind heves vi­szályt idézett elő a Varsói Szerződés két tag­állama, Magyarország és Románia között”. Mondanivalójának lényegét a The Econo­mist abból a tényből vezeti le, hogy minded­dig csupán egyetlen nyugati ország — a má­sodik legnépesebb romániai kisebbség, a 230 000 fős német etnikum révén ugyancsak közvetlenül érintett — NSZK emelt nyilvá­nosan szót a falurombolás terve ellen. Arra a kérdésre, vajon mit lehet tenni „a buldóze­rek visszaparancsolása” érdekében, a hetilap a román vezetés „mérhetetlen hiúságában” és „a nagyvilág hízelgő elismerésére való vá­gyakozásában” véli felismerni a „szisztema- tizálás” végrehajtására irányuló akarat se­bezhetőségét. Erre a feltételezésre alapozva a The Eco­nomist sürgeti, hogy a nyugati országok a dózerprogram szókimondó elítélésével és ne­vetségessé tételével lépjenek fel az ENSZ-ben és más nemzetközi fórumokon. A The Eco­nomist végül azt a reményét fejezi ki, hogy hangos tiltakozásukkal a nyugati országok rengeteg értelmetlen pusztítást akadályoz­hatnak meg Romániában, vagy legalábbis lelassíthatják a „szisztematizálást”. HETI VILÁGHÍRADÓ AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA: SZOMBAT: Varsóban összeült a LEMP Központi Bizottsága. — Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár Genfben külön-külön találkozott Ma­rokkó és a Polisario Front képviselőivel. — Újabb tüntetések Burmában. VASÁRNAP: Aradra látogatott Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, miniszterelnök. Munkamegbeszélése Nicolae Ceausescuval, az RKP fő­titkárával, az RSZK Államtanácsa elnökével 11 éve óta az első ilyen szintű találkozó. — Bonnba érkezett Bohuslav Chnoupek csehszlovák külügyminiszter. — A lengyel kormány rendkívüli ülést tart. HÉTFŐ: Újrakezdték a munkát az európai biztonságról és együttmű­ködésről folyó bécsi utótalálkozón. — A csehszlovák külügyminisztert Bonnban fogadta Helmut Kohl nyugatnémet kancellár. — Mihail Gor­bacsov üzenetet intézett a Pugwash-konferencia résztvevőihez, akik Szo- csi közelében tartották soros tanácskozásukat. KEDD: Major László, az MSZMP szóvivője a televízió híradójában nyilatkozott az aradi magyar—román felső szintű találkozón végzett munkáról. — Nemzetközi kerekasztal-konferencia kezdődött Budapes­ten a hagyományos leszerelésről. — Münsterben megnyílt a Német Szo­ciáldemokrata Párt (SPD) kongresszusa. SZERDA: Czeslaw Kiszczak lengyel belügyminiszter és Lech Walesa, a betiltott Szolidaritás egykori vezetője Varsóban a Lengyelországot feszítő problémákról tanácskozott. — Chilében megszaporodtak a tilta­kozó megmozdulások azután, hogy a junta kizárólag Augusto Pinochet eddigi diktátort jelölte az államfői tisztségre. CSÜTÖRTÖK: A kínai külügyminisztérium szóvivőjének értékelése szerint hasznos volt a kambodzsai kérdés politikai rendezése és a kínai —szovjet kapcsolatok alakulása szempontjából a Pekingben e héten megtartott szovjet—kínai munkatalálkozó. — A szovjet—amerikai raké­taegyezmény szellemében megkezdődött a Pershing—2 rakéták eltávolí­tása az NSZK-ból. — Ismét százezres tüntetéseken követelték a burmai- ak a kormány lemondását és az egypártrendszer megszüntetését. PÉNTEK: Szovjet—amerikai konzultáció volt Moszkvában a regio­nális konfliktusok felszámolásáról. — A chilei száműzöttek hazatérését lehetővé tevő rendelet közzététele után röviddel, 15 évi száműzetés után visszatért Chilébe a meggyilkolt Salvador Allende lánya. Nemzetközi környezetvédelmi konferencia a dunai vízlépcsőkről A Dunai duzzasztógátak címmel pénteken kétnapos környezetvédelmi konferencia kezdődött a Magyar Tu­dományos Akadémia Országház utcai kongresszusi termében. A tanácskozást a Duna Kör és a World Wildlife Fund (Vízvédelmi Világalap), az Internatio­nal Rivers Network (Nemzetközi Fo­lyóhálózat) nemzetközi környezetvé­delmi szervezetek szervezték, amelyek a káros környezeti hatások miatt ellen­zik nagy vízlépcsők építését. A kétna­pos találkozó előkészítésében aktívan részt vett a Fiatal Demokraták Szövet­sége és különböző propagandaanya­gok elkészítésével az osztrák környe­zetvédő is. Egyebek között röplapot nyomtattak Stop Nagymaros címmel. A konferenciát Szentágothai János akadémikus, az MTA nyugalmazott el­nöke nyitotta meg. Hangsúlyozta, hogy felelős állampolgárként vesz részt ezen a találkozón, s arra kérte a hallga­tóságot, hogy ne érzelmi, hanem éssze­rűségi alapon vegyenek részt a tanács­kozás munkájában, a bős—nagymaro­si vízlépcsőrendszer szükségességének megítélésében. A maga részéről ellen­kezése nem hidrológiai, hanem elsősor­ban gazdasági okokból ered. Ezért is fontosnak tartja, hogy a konferencia ne engedjen teret szakmai presztízsnek, vagy hitvitának, hanem az optimatizá- ciós számítások alapján álljon. Bérezik Árpád akadémikus is a tárgyszerűségen és a tudományos tényeken alapuló vita iránti igény érvényesítését szorgalmaz­ta. Ezután angol, NSZK-beli, osztrák, svájci és magyar környezetvédő szak­emberek tartottak alőadásokat a nagy duzzasztóművek, vízi erőművek építé­sével kialakult kedvezőtlen változások­ról. Egyebek között az afrikai nagy vízlépcsőkről szólva kiemelték, hogy a duzzasztás miatt nagy területek kerül­tek víz alá, és ezért rengeteg embert kellett elűzni otthonából. Kifejtették azt is, hogy a mezőgazdasági öntözés, amely eleinte a termés növelésével nagy hasznot hoz, később elszikesíti, elsiva- tagosítja a talajt. Kínai, indiai, egyipto­mi és görögországi vizsgálatok szerint a nagy tározó tavak vizének súlya, nyo­mása a környezetet á földrengésre is hajlamossá teheti. Megállapították, hogy a vízlépcsők környezetében megváltozik a növény- és állatvilág, s ritka fajok halnak ki. A tiszalöki vízlépcső hatásairól tartott beszámoló előadója egyebek között el­mondotta, hogy a duzzasztás miatt megemelkedő talajvíz 400 hektárnyi te­rületet mocsarasított el, s főleg Abád- szalókon — de másutt is — sok házat le kellett bontani, vagy új alapozásra helyezni. A vízlépcső alatti Tisza- szakaszon pedig az úgynevezett csúcs­üzemi működtetése miatt lebocsátott áradásszerű víztömeg okozott part­rombolásokat. Ezen a napon még hét előadás volt. A konferencia második napján, szom­baton az MTESZ székházában újabb 16 előadás, valamint hét felkért hozzá­szólás hangzik el. * * * A Környezetvédelmi és Vízgazdál­kodási Minisztérium sajnálattal álla­pítja meg, hogy a konferencia szervezői -— az előzetes meghívókon is szereplő ígéret ellenére nem hívták meg a vízügyi ágazat által ajánlott szakértő­ket. Elzárkóztak attól, hogy a vízlép­csőrendszer építését támogató szak­emberek a konferencián tervezett 24 előadás és hét felkért hozzászólás közül akár egyet is tarthassanak. Mindennek ellenére az ágazat Rakonczay Zoltán környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszterhelyettes részvételével magas szintű képviselettel jelent meg a rendez­vényen abból a célból, hogy a miniszté­rium tájékozott legyen a kifejtett néze­tekről, és a hasznosítható felvetéseket a kormány, majd pedig az Országgyű­lés számára készülő tájékoztató során mérlegelhesse. (MTI) Holtan találta családját Rejtélyes ügyben nyomoz a Ba­ranya Megyei Rendőr-főkapitány­ság bűnüldözési osztálya. Csütör­tökön, a kora esti órákban holtan találta feleségét és két kiskorú gyermekét a mohácsi otthonába hazatérő Fábián Sándor kőműves. A hétesztendős Fábián Kingát és a hároméves Fábián Juditot meg­fojtották, édesanyjuk halálát pedig a boncolás megállapítása szerint áramütés okozta. A huszonkilenc éves háztartásbeli Fábián Sándor- né holttestét a fürdőszobában ta­lálták meg. A családi tragédia ügyében a rendőrségi és a szakértői vizsgálat folytatódik. (MTI) Törvényjavaslat a gazdasági társaságokról A gazdasági társaságokról szóló tör­vényjavaslatról tájékoztatták a sajtó képviselőit pénteken a Parlamentben. A Minisztertanács sajtóirodája szer­vezte tájékoztatón Sárközy Tamás, a Minisztertanács parlamenti titkárságá­nak vezetője, az immár hatodízben át­dolgozott tervezetről elmondotta: a törvényjavaslatot a legutóbbi ülésén el­fogadta a kormány, s hétfőn benyújt­ják az Országgyűlés elnökéhez. A to­vábbiakban a tervezetet megvitatják az Országgyűlés bizottságai, majd októ­ber 5-én kerül a Parlament plénuma elé. A gazdasági társaságokról szóló törvény várhatóan 1989. január 1-jén lép hatályba. A javaslattal egyidőben terjesztik az Országgyűlés elé a külföldi beruházásokról szóló törvényt, s elkép­zelhető, hogy — a gazdálkodó szerve­zeteket érintő — átalakulási törvény is készül. Ha igen, akkor az utóbbi javas­latát az év végéig megvitatja a Parla­ment. Sárközy Tamás hangsúlyozta: a gaz­dasági társaságokról szóló törvény nem tekinthető csodaszernek, de nem is jelentéktelen lépés a szocialista piac- gazdaság szervezeti kereteinek megte­remtése felé. Rámutatott: ez a magas szintű jogszabály — a hazai gyakorlat­ban először — nem kerettörvény, vagy­is, nem kapcsolódik hozzá végrehajtási rendelkezés. Kitért arra is, hogy a ter­mészetes személyek alakította társasá­goknál az alkalmazottak száma leg­feljebb 500 lehet. Ezzel azt kívánja elér­ni a kormány, hogy ne jöhessen létre nagyobb magánvállalat. Minden más esetben — az adminisztratív korlátozás helyett — piaci eszközökkel avatkozik be az állam, például felvásárolja a rész­vények többségét, ha egy adott magán- társaság tevékenységét nem ítéli megfe­lelőnek. Az újságírók kérdéseire válaszolva a tájékoztatón elmondták: a törvény gazdaságpolitikai alapcélja az, hogy megteremtődjön a tőkeáramlás szerve­zeti kerete, növekedjen a dinamikus társasvállalkozásoknak a gazdaságban betöltött szerepe, gyarapodjon a piaci szereplők száma, s a tervszerű piacépí­tés keretében táguljon a verseny ható­köre. Az új szabályozás előmozdítja, hogy lehetővé váljon az egyéni megta­karítások közösségi hasznosulása, s a jelenleginél nagyobb arányban áramol­jon hazánkba a külföldi tőke. Az új szabályozás megszünteti az ed­digi igen bonyolult és hosszadalmas vállalatalakítási és devizahatósági en­gedélyezési rendszert, amely jelentősen gátolta a vegyes vállalatok létrejöttét. A törvénytervezet valamennyi társasá­gi formát megnyitja a külföldiek előtt. Mód nyílik arra is, hogy külföldiek ma­gyar állampolgárokkal társuljanak. Az ellenőrizhetőség érdekében a külföldi­eknél megkövetelik a cégnevet, illetve az ennek megfelelő gazdasági nyilván­tartásba való bejegyzést, a részvénytár­saságnál pedig a külföldiek csak névre szóló részvényt vásárolhatnak. TANÁCSKOZÁS NÁDUDVARON A propaganda és tájékoztatás soron lévő feladatai Pénteken Nádudvaron befejeződött az 1988/89-es pártoktatási év nyitóren­dezvénye. A propaganda és tájékozta­tás soron lévő feladatai címmel megtar­tott előadás-sorozat második napján elsőként Radics Katalin, az MSZMP Központi Bizottságának osztályveze­tője tartott előadást a tudományos és kulturális élet időszerű kérdéseiről. Ezután Németh Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára tartott előadást gazdálkodásunk időszerű kérdéseiről, gazdaságfejlesztési stratégiánkról. Jelenlegi helyzetünket nehéz, kérdő­jelekkel és problémákkal terhes idő­szakként jellemezte. Részletesen foglal­kozott azokkal a külső és belső körül­ményekkel, azokkal a felhalmozódott feszültségekkel, amelyeknek a szorítá­sában kell végrehajtanunk a stabilizáci­ós programot. Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy a szorító körülmények között is képesek leszünk-e gazdasági feladata­ink megoldására, a Központi Bizottság titkára megállapította: bár a helyzet akut problémáktól terhes, válságról mégsem beszélhetünk, mert a párt-, az állami és a kormányzati vezetés nem veszítette el cselekvési készségét. A Központi Bizottság titkára kie­melte: Nagy fordulatnak tekinthető: hogy konvertibilis elszámolású áruforgalmi mérlegünk egyenlege július végéig a múlt év azonos időszakához képest 400 millió dollárral javult, s mintegy 40 millió dollár aktívum jelentkezett. Ma reálisnak látszik, hogy ez az aktívum az év végére eléri a 250 millió dollárt. Végezetül megállapította, hogy gaz­daságpolitikánkat nem övezi általános egyetértés. Hiba is volna teljes támoga­tást igényelni, mert az vagy végelátha­tatlan egyezkedéshez vezetne, vagy csak formális lenne az egyetértés. Most az a feladat, hogy megszerezzük a tár­sadalom cselekvésre képes többségének támogatását. Németh Miklós beszédét követően a tanácskozás szekciókban folytatódott. Az első szekció fő témái a pártpro­paganda. a pártoktatás szervezeti, tar­talmi vonatkozásai voltak. Az ott el­hangzottakat Andics Jenő, a Központi Bizottság osztályvezetője összegezte. Mint többek között elmondta, felvető­dött, hogy a párt belső nyilvánosságá­nak fejlesztése, a belső tájékoztatás várható gyors ütemű kiépítése új hely­zetet teremt mind a propagandamun­ka, mind a pártoktatás számára. A fel­szólalók felhívták a figyelmet arra. hogy a belső tájékoztatás nem korláto­zódhat a Központi Bizottság üléseiről való tájékoztatásra az most már egyébként is nyilvános - ki kell ter­jednie az aktuális társadalmi, politikai folyamatokban való eligazodást segítő összes információra. A lapszerkesztők, újságírók szekció­jának munkájáról Csikós József, a Központi Bizottság alosztályvezetője adott tájékoztatást. Mint mondta: eb­ben a munkacsoportban a politikai nyilvánosság, főként a sajtónyilvános­ság kérdései álltak az előtérben. A fel­szólalók egyetértettek abban, hogy a politikai intézményrendszer továbbfej­lesztésének részeként a közvélemény tájékoztatásában, a hazai nyilvános­ságban is visszafordíthatatlanná kell tenni az elkezdődött folyamatokat. Eh­hez azonban nemcsak az újságírók fele­lősségteljes, lelkiismeretes munkájára van szükség, hanem a tájékoztatók szemléletváltozására is. A fordulat és a folytonosság hangsú­lyozása mellett határozott igényként fogalmazódott meg az is, hogy a jelen­legi sajtótörvényben deklarált tájékoz­tatási kötelezettség legyen világos, azaz a különböző intézményeknek, szerve­zeteknek és ezek képviselőinek legyen ugyan lehetőségük a maguk intimitásá­nak védelmére, de ez a védelem ne kor­látozza az újságírói munka felelős sza­badságát. Jogos igényük az újságíróknak, de egyben elvárás is velük szemben, hogy az események közlése mellett azok mélyebb lényegét is megvilágíthassák, s ezzel segítsék az emberek eligazo­dását bonyolult viszonyaink között. Ehhez több információra van szüksé­gük. Csak így tudnak megfelelni a tömegkommunikáció igazán értékte­remtő, -megőrző és -közvetítő hivatá­sának. A tanácskdzás Andics Jenő zársza­vával ért véget. (MTI) Megkezdődött az országos kettesfogat-hajtó bajnokság Kecelen Harminchat hajtó nevezett a kettes foga­tok idei bajnoki döntőjére, melyet most is Kecelen rendeznek. A versenybíróság most is két csoportba osztotta a mezőnyt. Az első versenyszámban, a díjhajtásban a nyílt kate­góriában és a válogatott csoportban 18-18 kocsi állt starthoz. Fontos ez a mostani megmérettetés — mondta dr. Várady Jenő vezető versenybíró —, mivel köztudott, hogy jövőre Magyaror­szág rendezi a világbajnokságot. S most meggyőződhettünk róla: van 5-6 olyan foga­tunk, amely bízvást versenyezhet majd a vi­lág legjobbjaival a dobogós helyekért. Úgy gondolom, hogy a mai eredmények hűen tükrözik a hazai „tudásrangsort”. Kü­lön meg kell említeni, hogy a keceli-sportba- rátok hírnevükhöz méltóan gondoskodtak a szervezésről. Ismét bizonyították: az itt élők szeretik a lovassportokat. Eredmények: (nyílt kategória) 1. Lázár Vilmos (Bp. Rákoshegyi Lovasklub) 43 pont, 2. Foki Károly (VSE) 43,6 pont, 3. Benkő Sándor (Mártély) 49,4 pont, 4. Mészá­ros Illés (Mélykút) 54,2 pont, 5. Sejk Sándor (Budapest Rákoshegyi Lovasklub) 55,8 pont, 6. Toldi Sándor (Hetényegyháza) 65,6 pont. Válogatottak: 1. Kiss Zoltán (Kecskemét) 26,2 pont, 2. Szegedi Gábor (Kiskunhalas) 29,6 pont, 3. Molnár József (Mélykút) 32,8 pont, 4. ifi. Berta János (Bogyiszló) 33,8 pont, 5. Fehér Mihály (Dunaszeg) 36,2 pont. 6. Muszkán István (Üllő) 38,2 pont. A bajnoki döntő ma a maratoni hajtással folytatódik, s vasárnap a látványos akadály­hajtással, majd az ünnepélyes bajnokavatás­sal zárul. Farkas P. József

Next

/
Thumbnails
Contents