Petőfi Népe, 1988. szeptember (43. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-23 / 228. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1988. szeptember 23. Afganisztán továbbra is számíthat a Szovjetunióra Pakisztán obstrukciós politikája megbontja az érdekeknek azt az egyen­súlyát, amely a genfi megállapodás alapját képezi, s ezáltal veszélybe kerül azoknak a kompromisszumoknak a megvalósítása, amelyeket az afgán kér­dés külső összefüggéseinek rendezése érdekében dolgoztak ki. Egyebek kö­zött ezt hangoztatja a Mohammed Ha­szon Sark afgán kormányfő szovjet­unióbeli hivatalos baráti látogatásáról kiadott szovjet—afgán közös nyilatko­zat. A dokumentum szerint a Szovjet­unió és Afganisztán fenntartja magá­nak a jogot, hogy megtegye a helyzet által megkövetelt lépéseket. A kétoldalú szovjet—afgán viszony­ban az Afganisztán körüli helyzet poli­tikai rendezésére való törekvés teremt szilárd bázist. A Szovjetunió támogatja az afgán vezetésnek azt az eltökélt szándékát, hogy a belső problémákra a nemzeti egyetértés megteremtésével ta­láljon békés megoldást. A szovjet fél továbbra is kész a kabuli kormánynak hatékony segítséget adni ahhoz, hogy megőrizze és erősítse Afganisztán terü­leti egységét, független, szuverén, el nem kötelezett és semleges állami létét. KARABAH-HEGYVIDÉK: „Különleges állapot és kijárási tilalom ■ 95 Vasárnap óta összesen 49 személy sérült meg, és egy vesztette életét a Ka- rabah-hegyvidéki eseményekben; a se­besültek közül 33 örmény nemzetiségű — közölte csütörtöki sajtótájékoztató­ján Vagyim Perfiljev. A külügyminisztérium tájékdztatási osztályának helyettes vezetője arról is beszámolt, hogy az autonóm terület központjában, Sztyepanakertben és Azerbajdzsán agdami kerületében a közrend megóvása érdekében beveze­tett „különleges állapot” és kijárási ti­lalom semmiképpen nem jelenti azt, hogy az ott élő állampolgárok nem gyakorolhatják alkotmányos jogaikat. A hatalom továbbra is a helyi tanácsi és pártszervek kezében van. — Jere­vánban, az Azerbajdzsánnal szomszé­dos Örmény SZSZK fővárosában csü­törtökön is rendkívül nagy számban gyűltek össze az emberek — erősítette meg Perfiljev, hagsúlyozva, hogy Jere­vánban egyelőre nem volt szükség a különleges állapot vagy a kijárási tila­lom bevezetésére. Perfiljev nyomatékkai megkülön­böztette a „különleges állapotot” a rendkívüli helyzettől és az ostromálla­pottól; mint mondta, a „különleges ál­lapot” csupán bizonyos korlátozásokat jelent, például bizonyos napszakokban csak külön engedély birtokában lehet az utcán közlekedni. Jerevánban ugyancsak katonai egységek vigyázzák a rendet, a helyzet feszült, annak elle­nére, hogy az Örmény KP KB szerdán a rádió és a televízió útján nyugalomra és önmérsékletre intette az örmény fő­város lakosságát. DEL-AFRIKA UTÁN ANGOLÁBAN Namíbia függetlenségéről tárgyal az ENSZ főtitkára Tegnap a Dél-afrikai Köztársaságba érkezett Javier Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkára. A világszervezet vezetőjét Pretoria Waterkloof repü­lőterén Roelof Botha külügyminiszter fogadta. Dél-afrikai tárgyalásai után Pérez de Cuellar ma Angolába utazik. Pérez de Cuellar a tervek szerint Namíbia függetlenné válásának kér­déseiről tárgyal a pretoriai és namíbiai illetékesekkel, köztük Pieter Botha köztársasági elnökkel. Pretoriai megbeszélései során arról próbál tájékozódni, hogy elképzelhető-e az ENSZ Biztonsági Tanácsának 435. számú, a Namíbia függetlenségéről rendelkező határozatának november elsejei gyakorlati megvalósítása. Az ENSZ főtitkára reményét fejezte ki, hogy tárgyalásai eredményesen végződnek majd. Botha külügyminiszter azt hangsúlyozta, hogy kormánya a délnyugat- afrikai rendezésről folyó négyoldalú tárgyalásokon elfoglalt álláspontja alapján kész a függetlenséget megadni Namíbiának. LIBANON Elnökválasztás helyett tűzpárbaj KORMÁNYSZÓVIVŐI TÁJÉKOZTATÓ _ r O rszágos Érdekegyeztető Tanács létesül A Minisztertanács ülését követő kormányszóvivői tájé­koztatón — mint az egyik napirendi pont előterjesztője — részt vett Várkonyi Péter külügyminiszter. Marosán György kormányszóvivő elöljáróban az ülésen elhangzottakat foglalta össze. Mint elmondotta: a kormány­nak az a szándéka, hogy a gazdaságirányítás korszerűsítésé­vel, a döntések decentralizálásával összhangban kiépüljön a gazdasági érdekegyeztetés intézményes rendszere. Azt szeret­nék, ha a különböző érdekeket, különböző nézeteket képvi­selő szervezetek és intézmények közös tárgyalásaikon nyíl­tan feltárnák érdekeiket, egyeztetnék álláspontjukat, s ezt követően nyilvánosságra hoznák véleményüket. Ezért a Mi­nisztertanács a mostani ülésén kezdeményezte az Országos Érdekegyeztető Tanács létrehozását. E testület tevékenysé­gének középpontjában az első időszakban a bérmechaniz­mussal kapcsolatos kérdések és a bérekre vonatkozó konkrét megállapodások állnak. Az Érdekegyeztető Tanács nem jog­szabályalkotó intézmény. Feladata a különböző javaslatok megvitatása, az ezekkel kapcsolatos döntések meghozatala, továbbá az érdekegyeztetés után a megállapodások rögzíté­se. A kormány felkérte az érdekelteket — a szakszervezete­ket, a Gazdasági Kamarát, az Okisz-t, a Szövosz-t és a TOT-ot —, hogy jelöljék ki a tanács munkájában részt vevő saját képviselőjüket. Dolgozzák ki a javasolt ügyrendet, ezt egyeztessék, majd tárják a Minisztertanács elé. A kormány részéről a munkát Medgyessy Péter koordinálja. Az egyéves működés tapasztalatait a Minisztertanács 1990 elején átte­kinti. A kormányszóvivő hangsúlyozta: az érdekegyeztetés elképzelhetetlen nyilvánosság nélkül. Éppen ezért a tanács üléseiről, a vitákról, a döntésekről és az előterjesztésekről a lakosságot részletesen tájékoztatják. A bírósági cégnyilvántartásról szóló törvényerejű rendelet módosításának szükségességéről szólva Marosán György kifejtette: a cégnyilvántartás célja a törvényesség teljesebb megvalósulása a gazdasági életben, a vagyoni viszonyok térén pedig a tőkeáramlás biztonságának megteremtése. A módosítások közül a leglényegesebb, hogy a gazdasági társaságok bejegyzése kötelező lesz. A cél — emelte ki a kományszóvivő — a cégeljárás egyszerűsítése, a társasági törvénnyel való összhangjának megteremtése és az, hogy a gyakorlati tapasztalatok jogszabályokban is tükröződjenek. Várkonyi Péter külügyminiszter a magyar—román állam­közi kapcsolatok fejlesztésének és kiszélesítésének munka- programjában foglaltakról adott áttekintést az ülésen. Rá­mutatott: a Minisztertanács döntésén tükröződött az a szán­dék és akarat, hogy kétoldalú kapcsolatainkat az élet min­den területén fejleszteni kívánjuk a szomszédos Romániával, és e cél megvalósítása érdekében továbbra is aktívan, kezde- ményezően lépjünk partnerünk felé. Természetesen a célok megvalósítása mindkét félen múlik, mi, a magunk részéről minden, a kapcsolatokat bővítő elképzelést támogatni kívá­nunk. Á kormány abból indul ki, hogy a kapcsolatokat feszültségek terhelik; közvéleményünk aggodalommal figyeli a Romániában élő magyarság helyzetét, és nemzetközi aggo­dalom is mutatkozik a területrendezési elképzelések gyakor­lati megvalósításával kapcsolatban. A Minisztertanács dön­tése értelmében konkrét kezdeményezésekkel élünk a politi­kai, a gazdasági, a kulturális, a lakossági, a tájékoztatási kapcsolatok számos területén. Ami az államközi kapcsola­tok szintjét illeti: a román külügyminiszternek érvényes meg­hívása van, szeretnénk, ha ez mielőbb realizálódna. Megbe­szélnivaló van, hiszen vannak olyan államközi egyezménye­ink — például a konzulátusok, a bukaresti magyar kultúrház működtetéséről —, amelyek érvényben vannak. Ezeket a? államközi kapcsolatokat napirenden tartjuk továbbra is. Ismeretes az, hogy elvi meghívás hangzott el egy olyan kül­döttség látogatásáról Romániába, amely a területrendezése­ket a helyszínen tanulmányozná — emlékeztetett a külügy­miniszter. A kormány — megerősítve egy korábbi ülésen hozott döntését — Horváth István belügyminisztert bízta meg e küldöttség vezetésével és a delegáció összetételének meghatározásával. A küldöttségben tanácsi szakértők, szak­emberek, országgyűlési képviselők is lesznek. A formális meghívás megérkezését követően a delegáció mielőbb eluta­zik. Az illetékes tárcák a kormány ülésén feladatul kapták, hogy tegyenek intézkedéseket az árucsere-forgalom bővíté­sére, a termelési szakosítás, a harmadik piaci együttműkö­dés, a közvetlen vállalati kapcsolatok lehetőségeinek feltárá­sára és fejlesztésére. Ezt a munkát a gazdasági együttműkö­dési vegyesbizottság fogja össze, amelynek ülésére várhatóan még ez év őszén sor kerül. A kormány döntése alapján javasolni fogjuk, hogy még idén üljön össze a kulturális vegyesbizottság, és Írjunk alá egy érdemi, a nemzetiségek igényeit is kielégítő kulturális munkatervet a két ország kö­zött. Indítványozzuk továbbá színtársulatok vendégszerep­lését, a történész vegyesbizottság tevékenységének aktivizá­lását. Kezdeményezni kívánjuk történelmi emlékhelyek köl­csönös megjelölését, ápolását, és a magyar—román kapcso­latok építésében kiemelkedő érdemeket szerzett magyar, ro­mán és nemzetiségi személyiségek erkölcsi megbecsülésének kifejezésre juttatását. Szorgalmazzuk az akadályok felszá­molását a magyar és a román sajtótermékek előfizetésében és terjesztésében, készségünket nyilvánítjuk ki, hogy a ma­gyar televízió és román partnerintézménye között egyezmé­nyes, tervszerű kapcsolatok jöjjenek létre. A továbbiakban a külügyminiszter ismertette a lakossági kapcsolatok terüle­tén tervezett kezdeményezéseket, köztük a vámeljárás egy­szerűsítését és gyorsítását, a kishatárforgalmi átkelőhelyek számának növelését. Hangsúlyozta: tárgyalásokat kívánunk folytatni családegyesítési, kivándorlási kérdések, kérések gyorsabb elintézéséről és az áttelepültek problémáinak ren­dezéséről is. Ami a hazai részét illeti a kormány határozatá­nak: egyebek között a román kultúra értékeinek folyamatos magyarországi bemutatásáról volt szó mind a könyvkiadás, a színház, a rádió és a televízió területén. Az ülésen kifejezés­re jutott, hogy érdekünk: a román nép által létrehozott értekek eljussanak a magyar közönséghez is. A tájékoztatót követően kérdéseket intéztek a külügymi­niszterhez. Észlelhető-e az aradi főtitkári találkozó óta vala­miféle változás a magyar—román viszonyban Románián belül? Várkonyi Péter úgy ítélte meg, hogy erről korai lenne még bármit is mondani. A külügyminiszter lát-e biztosítékot arra, hogy ezúttal javaslataik megfelelő fogadtatásban része­sülnek? A felső szintű találkozó eredményeire utalva Várko­nyi Péter bizakodását fejezte ki atekintetben, hogy javaslata­ink megfelelő fogadtatásra találnak. A szóvivő egy kérdésre elmondta: a Minisztertanács munkaprogramja tartalmazza azt, hogy mind a kormányzat szervezetét, mind pedig a személyi állományát korszerűsíteni fogják. Ez egy hosszú folyamat, valószínű, hogy még az idén sör kerül bizonyos változtatásokra. A menekültek ügyében nem módosult a román álláspont Szűrös Mátyás nyilatkozata Bejrútban a várost kettészelő „zöld vonal” mentén csütörtök délben heves összecsapások robbantak ki, de ezek másfél óra múltán alábbhagytak, mi­után tűzszüneti megállapodás született a felek között, ezúttal a libanoni hadse­reg 6. (síita felekezetű) dandárja és a falangista milícia között. A nehézágyúkkal is folytatott tűz- párbajt az elnökválasztást 24 órával Akihito japán trónörökös hivatalo­san átvette mindazokat az államügye­ket, amelyek eddig atyját, Hirohito császárt illették meg. A világon a leghosszabb ideje — 63 éve — uralkodó Hirohito megrendült egészségi állapotára és előrehaladott korára való tekintettel a szigetország kormánya a leendő új császári korszak hivatalos elnevezésének kidolgozásába kezdett. A távol-keleti országban a ha­todik század óta létezik a császárság intézménye. Mejdzsi császár* Hirohito későbbre, mára halasztó döntés beje­lentése váltotta ki a keleti szektort el­lenőrző keresztény erők és a Nyugaton levő mohamedánok között. Nyugat-Bejrútban s az elnökválasz­tás színhelyéül kiszemelt régi parla­ment épületének körzetében szíriai egy­ségek is tartózkodnak. A fegyvemyugvást a libanoni fővá­rosban ideiglenesnek tartják. nagyapja óta az uralkodók korszakát egy-egy fogalommal illetik. Jelenleg 63 éve tart a Sova-korszak, ez japánul egyaránt jelent felvilágosodást és har­móniát. Korábban maguk az uralko­dók döntöttek arról, milyen néven il­lessék a krizantémtrónon eltöltött évei­ket. Az 1979-ben elfogadott úgyneve­zett korszakelnevezési törvény értelmé­ben ez a hatáskör a kormányra szállt át. Egy történészekből és nyelvészekből kinevezett „névadó testületnek” a kö­zeli napokban a kormány elé kell ter­jesztenie javaslatát. Tanácskozott a SZOT elnöksége Tegnap ülést tartott a Szakszer­vezetek Országos Tanácsának el­nöksége. A testületet a napirendi pontok megvitatása előtt Nagy Sándor, a SZOT főtitkára tájékoz­tatta a kormány és a SZOT képvi­selőinek szerdai megbeszéléséről, az ott született megállapodások­ról, illetve a továbbra is nyitva ma­radt kérdésekről. Megállapította, hogy ez a találkozó az eltérő néze­tek közelítésében több sikerrel járt, mint ahogy az előzetes jelek szerint várható volt, s eredményesebbnek bizonyult minden korábbi hasonló megbeszélésnél. Ugyanakkor bizo­nyos alapvető kérdésekben válto­zatlanul nem sikerült közelíteni a kormány és a szakszervezetek ál­láspontját. Az elnökség több tagja hangsú­lyozta annak jelentőségét, hogy ez­zel a találkozóval elindult a párbe­széd a kormány és a szakszerveze­tek között, amit tovább kell foly­ta trii. A tájékoztatót követően az el­nökség megtárgyalta a gazdasági társaságokról szóló törvényjavas­latot, s azzal összefüggésben a Munka Törvénykönyve módosítá­sára tett javaslatot. A Munka Tör­vénykönyvében foglaltakat a tár­sasági törvény hatályba lépésével egyidejűleg az új helyzethez kell igazítani mind a szakszervezetek és a munkavállalók, mind a munkál­tatók kötelezettségeit és jogait ille­tően. A testület tájékoztatót hallga­tott meg az egységes vállalkozói adótörvény előkészítésének hely­zetéről. Ezzel kapcsolatban többen is rámutattak, hogy a tervezett vál­lalkozási adórendszer hosszabb tá­von gazdasági céljaink elérését szolgálhatja. Az elnökség megerősítette azt a korábbi álláspontját, hogy szüksé­gesnek tartja a heti 40 órás munka­hét általánossá tételét még ebben az ötéves tervidőszakban. Az elnökség végezetül közle­ményt fogadott el a kormány és a SZOT képviselőinek szerdai ta­nácskozásáról. Delegációnk azzal a szándékkal vett részt a mostani tárgyalásokon, hogy lehetőség szerint előmozdítsa az állás­pontok további közeledését azokban a kérdésekben, amelyekben a két főtitkár Aradon véleményt cserélt — hangsú­lyozta Szűrös Mátyás nyilatkozatában, amelyet a megérkezését követően az MTI-nek adott a romániai látogatás­ról. — A román partnerek 9 olyan javas­latot fogalmaztak meg, amelyeket ere­dendően mi terjesztettünk elő Aradon — hangsúlyozta Szűrös Mátyás, meg­elégedéssel konstatálva, hogy a magyar felvetéseket figyelembe vették román részről. — Időközben a magyar kor­mány is megvitatta a programot s a következő hetekben megkezdődnek az' újabb konkrét tárgyalások, majd meg­indul a program végrehajtása. — A mostani bukaresti megbeszélé­seken öt olyan fontos elvi politikai kér­désre tértem ki, amelyekben igyekez­tünk közelíteni az álláspontokat — mondotta. — így szükségesnek ítéltem a nemzetiségi deklaráció kidolgozásá­nak megkezdését, a főkonzulátusok visszaállítására — az érvényben levő kormányközi szerződésből kiindulva —, a feltételek megteremtését, kulturá­lis központok létesítésének kérdését, il­letve a kulturális munkaterv kialakítá­sát, baráti társaságok működtetését. Felvetettem a menekültek problémája rendezésének fontosságát, szorgalmaz­va a családegyesítési ügyek mielőbbi, illetve folyamatos rendezését, s szüksé­gesnek tartottam a településrendezési tervvel kapcsolatos alaposabb tájéko­zódást. E kérdésekről kemény, érdemi véle­ménycserét folytattam Ion Stoian KB- titkárral olyan témákról is, amelyekről a román féí korábban nem volt hajlan­dó tárgyalni, mert — miként fogalmaz­tak — ezek Románia kizárólagos bel- ügyeként kezelhetőek. — Vendéglátómmal, Ion Stoiannal ismételten szóba hoztuk a főkonzulátu­sok kérdését, amelyet a főtitkári talál­kozó napirendjéről azért vettünk le, hogy ne terheljék a találkozót. Most ismételten meg kellett állapítani, hogy a román álláspont ebben a kérdésben nem változott Arad óta, bár — s ezt új momentumként regisztrálhattam — nem zárják ki, hogy amennyiben a ma­gyar—román kapcsolatok alakulása indokolja, hajlandók lesznek erről a jövőben tárgyalni. — Hasonló véleményem alakulha­tott ki a településrendezési tervvel kap­csolatban is. A román elképzelések fel­vázolásából kitűnt: ez a terv a falu és a város közti különbség fokozatos megszűnését szolgálja, célja Románia gazdaságának, iparának egyenletes fej­lesztése az ország egész területén. Al­kalmunk volt két helységben megtekin­teni agráripari központok építését. Amit Bukarest közelében és a na­gyobbrészt magyar nemzetiség lakta Kovászna megyében láttunk, az tény. Nem tudjuk azonban megállapítani, hogy ez országosan jellemző-e, de való­ban olyan helyen kezdték meg a köz­pont kiépítését, amely szabad terület volt, illetve olyan házakat bontottak le, amelyek korszerűtlenek. Ugyanakkor román részről érzékeltették: talán ők is hibásak, ha nem jól tájékoztatták e kérdésről a nemzetközi közvéleményt, a többi között Magyarországot. — Nem módosult érdemben a ro­mán álláspont a menekültek ügyében — szögezte le a KB titkára. — A meg­beszéléseken úgy fogalmaztak: a hoz­zánk menekült román állampolgárok problémája Magyarország ügye, azon­ban nem zárkóznak el attól, hogy meg­felelően rendezzük 4 családegyesítési kérdéseket. Megismételték, hogy Ro­mánia ellenzi a kivándorlást és ezt az álláspontot képviselik a bécsi utótalál­kozón is. — A magyar sajtó tevékenysége is szóba került a tárgyalásokon. Nicolae Ceausescu úgy vélekedett, hogy nem segíti a jószomszédi viszony ápolását, ha a magyar sajtó dezinfor- málja a hazai és a nemzetközi közvéle­ményt, például Románia belső helyze­téről vagy a magyar—román kapcsola­tok történéseiről. — Felvetődött a főtitkárral létrejött találkozón az is, hogy Romániában nem értenek egyet a mi reformpoliti­kánkkal, veszélyeket látnak abban. Az RKP főtitkára elmondta: több ezer le­velet kapott magyar állampolgároktól és Romániában élő magyaroktól, ame­lyekben a levélírók értetlenségüket nyilvánították ki a magyarországi poli­tikával összefüggésben, belső építő­munkánkat és külpolitikai tevékenysé­günket illetően egyaránt — tájékozta­tott Szűrös Mátyás. Szűrös Mátyás budapesti látogatás­ra hívta meg Ion Stoiant. Az RKP KB titkára a meghívást elfogadta, s ez jelzi, hogy a most megkezdett párbeszéd ha­marosan folytatódik. A TERVGAZDASÁGI BIZOTTSÁG NAPIRENDJÉN Fedezet a bruttósított pedagógus- bérekhez A Tervgazdasági Bizottság szer­dai üléséről tájékoztatta az újság­írókat Kunos Péter, a bizottság tit­kára. Elmondotta, hogy a testület az állami költségvetés jelenlegi ked­vezőtlen helyzetével összefüggés­ben vizsgálta a társadalombiztosí­tásijárulék emelésének lehetőségét. Az eredeti javaslat szerint a tár­sadalombiztosítási járulékot októ­ber 1-jétől megemelték volna. Ezt az elképzelést az érdekképviseleti szervek ellenvéleményének hatásá­ra elvetették. A második napirendi pont kere­tében a bizottság megvizsgálta, hogy a foglalkoztatáspolitika je­lenlegi eszközrendszere hogyan tölti be szerepét. A testület megtárgyalta az élel­miszertermelés szabályozásának jövő évre tervezett módosításait. Eszerint várható, hogy 1989-ben az ágazatban jelentős támogatás­leépítésre kerül sor. A költségveté­si támogatás csökkentése elérheti a tízmilliárd forintot. Hogy az ága­zat ne váljon fizetésképtelenné, ezért szükség van az árak emelésé­re. Ez azonban nem éri el a támo­gatás-leépítés mértékét, a gazdasá­goknak a különbözet fedezetét a hatékonyság növelésével kell meg­teremteni. A bizottság megvizsgálta az idei aszálykár hatásait is. Tíz megyé­ben 150—200 mezőgazdasági üzem kerülhet kritikus pénzügyi helyzetbe az aszály következtében. Ezért nélkülözhetetlen a központi segítség. A bizottság úgy döntött, hogy pontos felmérést kell készíte­ni az aszálykárokról, és ez alapján egyedileg mérlegelni kell, hogy a gazdaságoknál milyen beavatko­zásra van szükség. A Tervgazdasági Bizottság tájé­koztatót hallgatott meg a pedagó­gusok bérbruttósításának végre­hajtásáról. Mint elhangzott, a kor­mányzat kötelezettséget vállalt ar­ra, hogy a pedagógusok bruttósí­tott bérei és a túlóradíjak kifizeté­séhez mindenképpen biztosítja a pénzügyi feltételeket. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT Félszáz fölé emelkedett a már befejezett olimpiai bajnoki versenyek száma, az 52 aranyérem 27 ország sportolói osztoznak. Ponthoz 37 nemzet jutott. Csütörtökön 18 számban volt eredményhirdetés, az érem- és ponttáblázaton viszont egy további változás is történt. A bolgár súlyemelő, Grablev diszkvalifikálása miatt (doppinghasználat miatt elvették az aranyérmét) a mögötte vég­zettek mind egy hellyel előbbre rukkoltak. ÉREMTÁBLÁZAT Szovjetunió arany 14 ezüst 3 bronz 11 NDK 6 7 6 Egyesült Államok 5 4 4 Bulgária 4' 5 3 Magyarország 4 3 1 NSZK 3 3 4 Nagy-Britannia 2 3 '3 Olaszország 2 2 1 Jugoszlávia 2 0 1 Kína 1 4 4 Koreai Köztársaság 1 3 3 Lengyelország 1 2 1 Ausztrália 1 2 0 Románia 1 2 0 Csehszlovákia 1 1 0 Üj-Zéland 1 0 2 Norvégia 1 0 0 Suriname 1 0 0 Törökország 1 0 0 Svédország 0 2 2 Japán 0 2 1 Franciaország 0 1 2 Finnország 0 1 1 Costa Rica 0 1 0 Hollandia 0 1 ­0 Belgium 0 0 1 Görögország 0 0 1 PONTVERSENY: 1. Szovjetunió 190 pont 2. NDK 122 3. Egyesült Államok 97 4. Bulgária 80 5—6. NSZK és Magyarország 77—77 7. Kína 69 8. Nagy-Britannia 47 9. Koreai Köztársaság 41 10. Lengyelország 37 11. Olaszország 33 12. Ausztrália 29. 13—15. Franciaország Románia és Svédország 24—24 16. Jugoszlá- via 22 17. Japán 21 18—19. Csehszlovákia és Új-Zéland 17—17 20. Norvégia 12 21. Finn­ország 11 22. Belgium 9 23—25. Costa Rica Hollandia és Törökország 8—8 26—27. Dá­nia és Suriname 7—7 28. Kanada 6 29. Gö­rögd ... 30—32. Egyiptom, Indonézia és Peru -3 3—34. Spanyolország és Szíria 2 —2 35—37. Ausztria, Irak és Mexikó 1—1. • Lottó-nyerőszámok A Sportfogadási és Lottó Igazgató­ság közlése szerint a 38. heti lottósorso­láson a következő nyerőszámokat húz­ták ki: 13, 20, 36, 61, 77 Csehszlovák diplomatákat utasítottak ki Londonból / V A brit kormány csütörtökön bejelentette, hogy kiutasította London­ból a Csehszlovák Szocialista Köztársaság három diplomatáját. A brit külügyminisztérium szóvivője szerint azért kell két héten belül elhagyni- ok az országot, mert „státuszukkal összeegyeztethetetlen tevékenységet folytattak”. A döntéssel egyidejűleg közölték Jan Fidler csehszlovák nagykövettel, hogy a brit kormány „továbbra is fontosságot tulajdonít a Csehszlováki­ával való kapcsolatai további bővítésének”. Csehszlovák részről „bármilyen megtorló ellenlépés teljesen indokolat­lan lenne” — válaszolta egy kérdésre a külügyi szóvivő. Utoljára 1984- ben fordult elő, hogy a brit kormány kiutasított két csehszlovák diploma­tát. Akkor a csehszlovák kormány két brit diplomata kiutasításával válaszolt London lépésére. A japán trónörökös átvette a császár feladatait Készül a javaslat az új korszak elnevezésére

Next

/
Thumbnails
Contents