Petőfi Népe, 1988. szeptember (43. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-22 / 227. szám

1988. szeptember 22. • PETŐFI NÉPE • 5 A PÁRT VB NAPIRENDJÉN Az ipar, az építőipar gondjai Kecskeméten Elnyelte a tikkadt föld a vizet Szép látvány a kelebiai határ: erdős, ligetes. Az e vidéket nem ismerőnek a dús növényzet megté­vesztő is lehet: azt sugallja ugyanis, hogy ami itt a szeme elé tárul, az egy gazdag termőtáj. Hogy meny­nyire nem az, mutatják a kultúrnö­vények: a paprika, a paradicsom, a még lábon álló kukorica. A ned­vesség hiányától szenved itt min­den, s nemcsak azért, mert kevés csapadék hullott: azt a keveset sem tudta jól hasznosítani a talaj. Nincs meg hozzá a természetadta képessége. A szárazságban sínylődő növé­nyek már-már megszokott kellékei a tájnak: a fűvel benőtt halastavak látványa teljesen új, döbbenetes. Igaz, hogy messzi behúzódva a medrébe, s a hajdani kétméteres mélysége 30-40 centiméteresre apadva, de legalább még volt víz ottjártamkor a helyi Rákóczi Csil­laga Tsz halastavai közül a 40 hek­táros 3. számúban. — Körülbelül két hét múlva ez is teljesen kiszárad —jegyezte meg Halmágyi Sándor, a szövetkezet elnöke. Tapasztalatok alapján tudta megsaccolni a folyamat üte­mét: a 165 hektáros halastórend­szerüknek már a fele használhatat­lan. Határjáró utunk során meg­néztük azt az ötven hektáros tavat is, amit már a fű is benőtt azóta, hogy kiszáradt. — Tulajdonképpen mi történt, mi történik? — Nem tudjuk pontosan, csak azt látjuk, hogy a víz eltűnik. Több évtizeden keresztül létezett a köz­ségben ez a belvízre épített halastó­rendszer, még soha nem volt ilyen problémánk vele. A csapadék, il­letve két mélyfúrású kút pótolta az elpárolgott vizet, a kutak most már a napi párolgást sem pótolják. Január óta mindössze 200 millimé­ter csapadék hullott ezen a vidé­ken. Jóval kevesebb — csaknem a fe­le — annak a kevésnek, amit im­már hosszú ideje kapnak „égi ál­dásként”. A tartós aszály sanyar­gatta talaj tartalékai — úgy látszik — kimerültek.-— Mikor vették észre, hogy eltű­nik a víz? — Júniusban. Az apróhalakat gyorsan elvittük Szakmárra és Sze­gedre, társgazdaságok tárolják a saját vizeikben. A nagy halakat pe­dig — a busát és a pontyot — eladtuk. Jóval kisebb súlyban, mint terveztük, így a bevételünk is kevesebb. Ugyanakkor az apróha­lak szállítása, bértárolása miatt több lesz az ágazat költsége. Kö­rülbelül 140 mázsa hal pusztult el, ennek értéke megközelíti az egy­millió forintot. Bár még talán így sem lesz veszteséges az ágazat. — Általában milyen eredményt hozott eddig ez a tevékenységük? — Tisztességes mértékű nyeresé­get minden esztendőben, tavaly például hárommillió forint volt az ágazat eredménye. — Újabb kutakkal telíteni lehet­ne ismét a tavakat? — Olyan sokba kerülne, hogy sohasem térülne meg. — Ha a természet nem pótolja a vizet, felhagynak a sok évtizedes tevékenységgel? — Valószínűleg — mondta az elnök nagyon rosszkedvűen. Sajnos, a tsz gazdáit nemcsak a halastó bizonytalan sorsa nyo­masztja. A szövetkezet kedvezőt­len természeti adottságú, összes te­rületének kétharmada, a szántó­nak fele futóhomok. Ez a vidék drágán adja javait, nehéz itt a gaz­dálkodás. Kis baj is nagy gondot okozhat. Két évvel ezelőtt, aho­gyan mondani szokták, padlóra került a szövetkezet, szanálni kel­lett. Nagy-nagy erőfeszitések árán tavaly ötmillió forintos nyereséget sikerült elérniök, erre az esztendő­re ugyanennyit terveztek. Előre láthatóan "csak a fele lesz meg, s ebben nagy szerepe van a tavakból eltűnt víznek. Almási Márta A megyeszékhely ipari, építő­ipari termelésének, az üzemek gaz­dálkodásának folyamataival kap­csolatos tájékoztatót hallgatott meg a közelmúltban a párt kecske­méti városi végrehajtó bizottsága. Az alapos elemzésből kitűnik, hogy a vállalatok egy része csak addig látja célszerűnek a termelést, az értékesítést, amíg kötelezettsé­geiket, a terv előírásait teljesítik. Az efölötti teljesítménynövelést nem tartják indokoltnak, csupán a rendelésállomány fenntartását, a fizetőképesség megőrzését próbál­ják lehetővé tenni. Ennek alapvető oka, hogy a következő éveket meg­határozó beruházások, fejlesztési irányok, a béreket alakító dönté­sek — szóval a központi szabályo­zók — még váratnak magukra. Az exportadó hátránya Az ipari üzemek teljesítésében az elmúlt évektől számottevő elté­rés nem tapasztalható, ám a szer­kezet átalakításával összefüggésbe hozható változásoknak inkább csak a jelei ismerhetők fel. A gaz­dasági kényszer, valamint a válla­lati felismerés hatására egyre széle­sebb körben erősödik a szándék a tőkés gazdasági kapcsolatok bőví­tésére. Az Alumíniumipari Szövet­kezet például jelentős mértékben tovább emelte a tőkésexport-árbe- vételét. Jövedelmezőségi és piac ol­dalról tovább tudnák fejleszteni a tőkés kivitelt, de ehhez nem talál­nak munkaerőt. Piaci részesedésü­ket japán, NSZK cégekkel kötött szerződésekkel igyekeznek garan­tálni. A gond ott van, hogy az alu­mínium alapanyag árának rendkí­vüli emelkedése — 29 százalék — és a körülményes beszerezhetősége miatt áraik bizonytalanok, vissza­vetheti üzletpolitikájuk hatékony­ságát, kiszorulhatnak a tőkés piac­ról. A vállalatok csökkentik, vissza­fogják a szocialista országokba irányuló szállításokat, amelynek oka: a szabályozó eszközök nem megfelelőek. A jelentős nyereségű exportot — állítják — nem lenne szabad tönkretenni „rubeladó­Közeledik az az időszak, amikor az állampolgároknak — az új adó­törvény bevezetése után először — számot kell adniuk évi jövedel­meikről. Ehhez azonban tisztában kell lenniük azzal: milyen bevéte­lekről szükséges bevallást készite- niük, melyek azok az összegek, amik összevonandók, melyek adóznak elkülönülten, s mi a kü­lönbség az adómentesség és az adókedvezmény között stb. A lakosság jelentős része nem kerül kapcsolatba az adóhatóság­gal, mivel kizárólag főmunkavi­szonyból származó jövedelme van. Nekik erről a munkáltató számára nyilatkozniuk kell, és egyidejűleg leadniuk — ha még nem tették meg — azokat az igazolásokat, amik csökkentik az 1988. évi adó­alapot, illetve magát az adót. Ilyen például a három vagy annál több gyermeket saját háztartásában el­tartók gyermekenkénti évi 12 ezer forintos, s a súlyosan fogyatékos személyek szintén 12 ezer forintos adókedvezménye, vagy az elkülö­nített OTP-számlán tartott, lakás­célú megtakarítások évi befizetése­inek 20 százaléka (maximum 7200 forint). Ezenkívül a naptári évben kifizetett út-, közmű- és telefonhá­lózat-fejlesztési hozzájárulás 30, s egyes biztositások évi befizetett dí­jainak 20 százaléka, de legfeljebb 7200 forint. Az összes kedvez­mény-maximum a fizetendő adó mértékéig teijedhet. Az említett esetekben az igazolásokat a hiva­talos szervek 1989. január 1-jétől 31-éig adják ki. A csatolt igazolások, nyilatko­zatok alapján a munkáltató megái­val”. Az Ezermester Kisszövetke­zet termékeinek nagy részét a Szovjetunióba küldi. Az export­adó 20 millió forintos kiesést jelen­tett számukra. A BRG kecskeméti gyára kénytelen változtatni értéke­sítési stratégiáján, ha jobb piaci lehetőséget talál a veszteséggel áruba bocsátott termékei számára. Emiatt feltehetően jelentősen ke­vesebb áru kerül a szovjet piacra és félő, hogy a népgazdasági okokból eredő rubelérdekeltség drasztikus romlása miatt egyes üzemek — amennyiben nem lesz anyagi erő­forrásuk a termelési szerkezet át­alakítására — piac nélkül marad­hatnak. A vállalatokat is sújtja A vállalatokat is érintő folyama­tos és növekvő infláció, valamint a korlátozó árpolitika tovább rontja a jövedelmezőséget. Ha a vállala­tok árpolitikája szabadabbá válik, a jelenleginél nagyobb mértékű — a lakosság fogyasztását is érintő — inflációt idézhet elő, amely in­doka lehet az ár—bér spirál együt­tes és gyorsan változó mozgásá­nak. Az alapanyagot gyártó köz­vetlen tőkés export érdekeltsége miatt a vállalatok alapanyag- beszerzési gondjai kritikussá vál­tak. A Kecskeméti Zománc- és Kádgyár jövőre magasabb áron kívánja értékesíteni termékeit, mi­után a zománc ára olyan magasra szökött, hogy a fedezet a munka­bérekhez sem elég. A zilkonhomo- kot jövőre nem tudják biztositani. A Fémmunkás Vállalatnál is mi­nősíthetetlen az anyagellátás. A Parkettagyártó Vállalat szalag­parketta-üzeme egy hónapot állt anyagellátási gondok miatt. Az Alföldi Cipőgyárban a felsőbőr hi­ánya tovább nehezítette a vállalat helyzetét. Az alapjában rossz érdekeltségi rendszer a vállalatok számára ért­hetetlen és megmagyarázhatatlan. Az Agrikon Vállalatnál az új sza­bályozó rendelkezések hatására a nyereség 100 millióra csökkent. A vállalati nyereség a rubeladó nö­lapítja az adó alapját, a fizetendő adót, és az év közben levont előle­gek figyelembevételével meghatá­rozza és levonja a még fizetendő összeget, illetve visszatéríti a túlfi­zetést. Ha valaki kizárólag egymást kö­vetően létesített főállású munkavi­szonyból ért el csak jövedelmet, akkor az utolsó munkáltató végzi el az elszámolást. Szintén a mun­káltató számol el abban az esetben is, ha az illetőnek az 1 munkáltató­tól származó jövedelme mellett csak nyugdíja vagy adóköteles tár­sadalombiztosítási ellátása (táp­pénz, terhességi-gyermekágyi se­gély, gyermekgondozási díj) van. Nem teheti meg ezt azonban a munkáltató akkor, ha az általa fo­lyósított költségtérítéssel szemben a magánszemélynek elszámolási kötelezettsége van, vagy például vgmk-tag a munkahelyén. Amennyiben a dolgozó a mun­káltató által megállapított adóval az összeg nagysága vagy jogossága tekintetében nem ért egyet, úgy a munkáltató — elszámoló — sze­rint illetékes adóhatósághoz kell fordulnia. Vállalatok, szövetkeze­tek, költségvetési szervek, társasá­gok esetén az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Bács-Kiskun Megyei Igazgatósága (Kecskemét, Árpád krt. 4.) hatáskörébe tarto­zik a jogorvoslat, mig a magán- munkáltatók — kisiparosok, ma­gánkereskedők, kertészek — ügyé­ben a Bács-Kiskun Megyei Adó­felügyelőség (Kecskemét, Klapka u. 34.) intézkedik. Aki az adóbevallással egyenérté­kű nyilatkozatot nem adja le a vekedése, a 108 százalékos alap- anyagár-emelkedés, valamint a bérkiáramlás hatására a nulla felé halad. Nem korrekt — mondják — a hitelpolitika, ugyanis a kamat 18—20 százalék körül mozog, míg a vállalat pénzével a költségvetés ingyen gazdálkodik. Nem csoda, ha az önmérsékleti felhívás ellené­re a termelőegységek igyekeznek az áremelést továbbhárítani. A jö­vedelemelvonások ellenére, a ter­melőüzemek jelentős tartalékok­kal rendelkeznek, amelyeket csak a vállalati önrendelkezés szabadsá­ga, a garanciákat hordozó gazda­sági környezet képes mozgósítani. Nincs fizetőképes kereslet A megyeszékhely építőipari ka­pacitása, munkája erre az évre szerződéssel lekötött, de egyes te­vékenységi körök arányai folya­matosan változnak. Visszaesik a közeljövőben a lakásépítés és ezzel egyidejűleg a házgyári termelés, amelynek oka: sokan nem tudják megfizetni a lakásokat. Krónikus­sá és kritikussá vált egyes építő­anyagok beszerezhetősége, ilyen a fa, a hőszigetelő anyag, a csempe. A faanyagot több esetben 3-4- szeres áron, nyugati importból szerzik be, vagy jobb esetben a Tü- zép-telepen a lakosság elől vásá­rolják fel. A Dutép Vállalat építette házak közül deszka és szerkezetfa anyag­hiánya következtében több száz la­kás fedetlenül áll. A forint leérté­kelése miatt a sokféle tőkés impor­tot tartalmazó DUFA ablakgyár­tás belföldi piacképessége jelentő­sen csorbulhat. Az ÉPSZISZ tevé­kenységében a közvetlen lakossági szolgáltatás jelentősen visszaesett. A Közúti Építő Vállalat súlyos munkahiány előtt áll, ugyanis az útépítés 1978 óta egy helyben to­pog, az állami vállalatok megren­delése csekély. Az építőipari ágazatban a tőke, a vagyon nem mozog, s ez hátrál­tatja a szerkezetátalakítást. Itt is, mint máshol, a rövid lejáratú hite­leknek rendkívül nagy a kamatter­he. Emellett romlott a megrende­lők fizetőképessége is, ennek elle­nére a hangulatot az óvatos biza­kodás jellemzi. Gémes Gábor munkáltatójának, annak legké­sőbb 1989. március 20-áig adóbe­vallást kell tennie. A személyi jövedelemadóval kapcsolatban nincs szükség annak a magánszemélynek az adóbeval­lására sem, akinek éves összes jö­vedelme nem haladja meg a 48 ezer forintot, és annak a nyugdíjasnak, akinek egyéb jövedelme nincs, to­vábbá szintén annak a nyugdíjas­nak, akinek van ugyan jövedelme, de a nyugdíj és a jövedelem együt­tes összege nem haladja meg a 96 ezer forintot. Kivételt képez az az eset, ha kedvezményt kívánnak igénybe venni, költségelszámolást akarnak érvényesiteni, vagy a va­lamilyen ok miatt az év közben levont adóelőlegük visszaigénylé­sét kérik (például az idei év közben nyugdíjba ment személyek). Hozzátartozik mindehhez: adó­zás szempontjából a vállalkozók (kisiparosok, magánkereskedők, virág- és dísznövénytermesztők, díszállattenyésztők, valamint a 2 millió forint feletti árbevételt elérő mezőgazdasági vállalkozók) nem minősülnek magánszemélynek. Nekik mindenképpen adóbevallást kell adniuk 1989. február 28-áig, mégpedig egyrészt a vállalkozói, .másrészt személyijövedelemadó- bevallást. Nagyobb tájékozottsággal kell rendelkezniük a jogszabályokról mindazoknak, akiknek — miután munkáltatójuk az adót nem rende­zi — adóbevallást szükséges tenni­ük. Erről lapunk következő szá­mában adunk tájékoztatást. V. Z. Robotok a csapágygyárban A Magyar Gör- dülöcsapágy Mü­vek debreceni gyá­rában robotokat állítanak be azok­ra a munkahelyek­re, amelyeken le­hetőség van a mo­noton kézi munka kiváltására. Az első MP—9 Sz Lada típusú, szovjet gyártmá­nyú robotot a saj­tolóüzemben állí­tották munkába. A pneumatikus működtetésű be­rendezéssel 20 százalékkal jobb teljesítményt ér­tek el, mint a ko­rábbi kézi adago­lással. A robotok üzembe helyezésé­hez szükséges fej­lesztést, valamint betanítását — programozását — a vállalat szak­emberei végzik. (MTI-fotó) MIT KELL TUDNI ? A személyi jövedelemadó bevallásáról ao • Nyomokban még van víz. • Két hét múlva ebből a mederből is eltűnik a víz. (Pásztor Zoltán felvételei.) • Benőtte a fű.

Next

/
Thumbnails
Contents