Petőfi Népe, 1988. szeptember (43. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-19 / 224. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIII. évf. 224. szám Ára: 1,80 Ft 1988. szeptember 19., hétfő MAGYARORSZÁG— JUGOSZLÁVIA Megszűnik a kötelező valutabeváltás Dr. Medgyessy Péter, a Miniszterta­nács elnökhelyettese rövid munkaláto- gatást lett Jugoszláviában és találko­zott kormánytisztviselőkkel. Szó volt a megbeszéléseken a kétol­dalú árucsere növelését segitö megol­dások kereséséről, a termelési együtt­működések — a cukorrépa-feldolgo­zás. a műtrágya-előállítás és a gépgyár­tás terén megvalósított együttműködés — fejlesztéséről, a Jugoszláviának nyújtott szolgáltatások, elsősorban a földgáz és a kőolaj tranzitszállításának bővitéséről, továbbá a spliti kikötő korszerűsítésében való magyar közre­működés lehetőségéről. Medgyessy Pé­ter tájékoztatta a tárgyalópartnereit, hogy az idegenforgalom fejlesztése ér­dekében megszüntetjük a jugoszláv ál­lampolgárokra érvényes kötelező di­nárbeváltást, s a jövőben a Jugoszlávi- , ába utazó magyar állampolgároknak sem kell felmutatniuk a 3000 forintnak megfelelő konvertibilis valutát. Megnyitották a XXIV. Nyári Olimpiai Játékokat 160 nemzet 9627 sportolója küzd az érmekért Igazán szerencsésnek mondhatták magukat, aki belépő­jegy hez j utotta k Szöulban és közvetlen nézői lehettek a XXIV. Nyári Olimpiai Játékok szombati megnyitójának. Mi itthon­ról. a televízió képernyője elől tanúsíthatjuk: nagyszerű ün­nepség volt. méltó a nagy várakozáshoz. Magyar idő szerint szombaton hajnalban 2 óra 30 perckor a Han folyó tűnt fel a képernyőn, majd a város látképe és a sportlétesítmények. Csónakosok, széllovasok, dobosok ad­tak Ízelítőt a várható olimpiai hangulatból. Félelmetes dübör­gés töltötte meg a bctonkatlant, amikor több mint ezer ütő a dobokra vágott. Közben sportmezcs fiatalok állták körül a fu­tópályát. Tapsvihar csattant a nézőtéren, amikor a fiatalok élőképe a 88-as számot, azaz az olimpa évét rajzolta ki a gyep­re, majd pedig az angol nyelvű Welcome, azaz „Isten hozott” feliratot. Nem sokkal később Ro Te Vu köztársasági elnök és felesége lépett a díszpáholyba, közben a pályán az olimpai ötkarika és a szöuli olimpia emblémáját alakították ki a fiatalok. De nem csak a remek bemutatókat, színeket csodálhattuk, hanem a sportolók bevonulását is. Valamennyi néző és résztvevő szá­mára azokozta a legnagyobb örömet, hogy a bejelentkezett 161 ország közül Madagaszkár kivételével — valamennyi, vagyis 160 nemzet 9627 sportolója részt vesz a játékokon. Ä hagyományoknak megfelelően a görögök nyitották a sort, utána a koreai ABC-nek megfelelően következtek a töb­biek. Nincs mit titkolni, amikor hajnali 4 óra 12 percet muta­tott az óra, s 158.-ként megjelentek a stadion bejáratában a magyar sportolók, egy kicsit szaporábban vert a szívünk. A magyar nemzeti lobogót Vaskúti István kilencszeres világ­bajnok kenuversenyzőnk vitte. A legnagyobb üdvrivalgás a bevonulást záró, 160. küldöttséget, a Korai Köztársaság dele­gációját fogadta. Amikorelült a taps, Park S:e Dzsik, a Szöuli Olimpiai Bizottság elnöke lépett a mikrofonhoz. A SLOOC elnöke után Juan Antonio Samaranch, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke következett, aki arról beszélt, hogy a Koreai Köztársaság az elmút hét év során nagy erőfeszítéseket tett a sikeres rendezésért. Megköszönte a koreaiak odaadó munká­ját, majd felkérte az államelnököt, hogy nyissa meg az olimpiát. Az ünnepélyes aktusra óriási üdvrivalgás közepette került sor. Felhangzottak a fanfárok, petárdák százai robbantak. Felkúszott az olimpiai zászló az árbocra, majd meggyújtotiák az olimpiai lángot, amely két héten át lobog, az olimpiai eszme egységét, örökkévalóságát hirdetve. Az ünnepélyes aktusokat követő színpompás záróünnepségen tulajdonképpen már a küzdőtereken szárnyalt a gondolát; ki. mikor, milyen eséllyel szerepel. Szombat óta értük, neki szurkolunk itthonról. A XXIV. Nyári Olimpiai Játékokról készült összeállításun­kat lapunk 7. oldalán, a sportrovatban találhatják meg olva­sóink. B. I. Elsőként: pártértekezlet Hajdú-Bihar megyében Grósz Károly politikai helyzetelemzése Az. országban elsőként megyei párt­értekezletet tartottak szombaton Deb­recenben. Összehívásáról a párttag­ság kezdeményezésére — ez év július 15-ei ülésén elöntött a Hajdú-Bihar Megyei Pártbizottság. A Magyar Gör­dülőcsapágy Művek tanácstermében tartott tanácskozáson részt vett és fel­szólalt Grósz Károly, az MSZMP fő­titkára, a Minisztertanács elnöke. Ott volt Szabó István, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a TOT és a Nádudvari Vörös Csillag Termelőszö­vetkezet elnöke. A pártértekezlet megválasztotta a megyei pártbizottságot és a tisztségvi­selőket: első titkár ismét Postás Sándor lett. Titkárnak újjáválasztották Tóth Imrét és megválasztották Bárdi Idát, valamint Pataki Györgyöt. Hatvan­nyolc tagú pártbizottságot választot­tak, amelynek tagjai közül harminc­négy újonnan került a testületbe. Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke aki részt vett a Hajdú-Bihar megyei pártértekez­leten — szombaton az esti órákban látogatást tett a Magyar Gördülőcsa­págy Művek nagysorozat-gyáregységé- bcn. Grósz Károly a beszélgetés .során egyetértett azzal, hogy a lakáshelyzet valóban súlyos terheket ró a fiatalokra, a kormányzat, mondta, dolgozik a gondok enyhítésén. A személyi jövedelemadóval kapcsolatban hang­súlyozta, hogy a kormány — ígérete szerint — megvizsgálja majd az adó­rendszer alkalmazásának egyéves ta­pasztalatait, s elvégzi a szükséges mó­dosításokat. A személyi jövedelemadó­nak, az adósávoknak olyanoknak kell lenniük, amelyek munkára ösztönöz­nek, és nem teljesítményt csökkente­nék. A fiatalok kérdéseire válaszolva a miniszterelnök részletesen beszélt a gazdaság helyzetéről, az infláció okai­ról, a kormány és a szakszervezetek kapcsolatáról, a munkaerőhelyzet vár­ható alakulásáról. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy az idén mindössze kétszázan vették igénybe az elhelyezke­dési támogatást. Több ezer üres mun­kahely van az országban, a munkanél­küliség jelenleg csupán helyileg, és né­hány szakmában tapasztalható. Részletesen kifejtette a véleményét Grósz Károly a bős- nagymarosi erő­mű körül kialakult vitáról. Mint mondta, ez ma már nem környezetvé­delmi vagy gazdasági, hanem politikai kérdés: a vezetés hitelének aláásására használják fel. Kifejtette, hogy személy szerint nem támogatja a népszavazást. Egy 11 éve folyó beruházásról most megkérdezni az állampolgárok vélemé­nyét nem lenne korrekt eljárás a vezetés részéről. Az erőmű építését az akkori parlament megszavazta, ha a mostani Országgyűlés leállítaná, az beláthatat­lan következményekkel és presztízs­veszteséggel járna. Egyrészt elveszne, amit beruháztunk, másrészt súlyos anyagi terheket jelentene a Csehszlová­kiával és az osztrák cégekkel megkö­tött szerződések felbontása. Többe ke­rülne. mint még az egész hátralévő épít­kezés. Nem tekintem kidobott pénznek a bős - nagymarosi beruházást mon­dotta Grósz Károly —, jóllehet ma nem indítanánk el. mert ez az összeg másra kellene. Bánya a tóparton Kecel határában egy kis bánya­tóban vadkacsák úszkálnak zavar­talanul, pedig tőlük alig'30-40 mé­ternyire dübörgő markológép dol­gozik. A hatalmas vasszáj nagyokat harap a nedves földbe. Hamar meg­telik fekete tőzeggel a mellette ácsorgó traktor pótkocsija. A mo­tor felbög, a gép elpöfög nehéz ra­kományával. A szárnyasok rá sem hederítenek a zajra. Megszokták. Volt idejük, hiszen több mint tíz esztendeje működik itt lőzegbánya. A Keceli Szőlőfürt Szakszövet­kezet a 70-es évek közepén kezdte meg szőlőültetvényei korszerűsíté­sét. A nagy munkával egy időben úgy határoztak, hogy a rossz ter- mőkcpcsségű homoktalaj humusz- tartalmát lápfölddel feljavítják. Se­gítette a döntést, hogy a gazdaság­nak a tőzegért nem kell fizetnie, hi­szen a területükön van belőle bő­ven. Hozzáláttak tehát a földben szunnyadó érték kitermeléséhez. Azóta évente 5-6 ezer tonnányi tő­zeget termelnek ki. s ebből saját igényeik fölött időnként más gaz­daságoknak is adnak. q g SZÍNPOMPÁS RENDEZ VÉNA SOROZAT Halasi szüret Nem szűk ez az utca / Csak kicsit szoros / Nem vagyok én részeg / Csak kicsit boros / — szól a népdal, melyet a halasi szüret résztvevői közül is énekelhettek volna néhá- nyan. De hát mi más is lehetne a főszereplője egy szüreti ünnepségnek, mint a bor. A legnemesebb és leghamisítatla­nabb ital. a gazda büszkesége, az egész éves kemény munka gyümölcse. Pénteken és szombaton tartott a vigasság a szőlő és a bor városában, s bizony szép számmal érkeztek az érdeklődők. Szombaton már a felvonulókra kíváncsiak sora a lovas isko­lától a városközpontig kígyózott. Nótázva táncolta körbe a várost a bámészkodók örömére a tíz együttes: a pirtói hagyo­mányőrző, a császártöltési nemzetiségi, a Halas, a szanki Búzavirág, a szeremlei néptánc-, a lengyel népi. az üllési Fonó táncegyüttes, a kalocsai helyőrségi fúvószenekar, a herceg- szántói délszláv klub és a Szilaj citerazenekar. A Halas Áruház előtti téren reggeltől estig tartottak a programok. Hagyományőrző és népi együttesek hozták el vidékük legjellemzőbb táncait, hogy ezzel is szórakoztassák a halasi szüret vendégeit. A kirakodóvásáron fafaragó, ter- ménybábkészítő, mézeskalácsos éppúgy kínálta portékáját, mint a kacsintós pénztárcát, a gyermekek kezére illő mű­anyag bilincset árusító bazárosok. Népművészetinek mindenesetre túlzás volna nevezni. A felvonulás után dr. Dobi Ferenc, a MEDOSZ főtitkára fejezte ki jókívánságait, s reményét, hogy ez az ünnepség még jó néhány évig megrendezésre kerül Kiskunhalason, őrizve ezzel is a régmúlt hagyományait. ' Akinek két műsorszám között akadt egy szabad félórája, az megcsodálhatta a Szilády Áron Gimnázium tornater­mében megrendezett termékbemuta­tót, vagy a kirkodóvásáron is árusító Szabó Gyuláné terménybábjait a Gő­zön István Művelődési Központban. Szomjan senki sem maradhatott, hi­szen nem csak a főtéri pavilonokban kínálták a vöröset és a fehéret, hanem a szüreti felvonulók hordóiból is jó né­hány szomjas ácsorgónak jutott. Az állami gazdaság 151 literes hordójában is bor volt. Hogy mennyi? Ezt kellett eltalálnia kongatással annak, aki haza szerette volna vinni a hordót, tartalmá­val együtt. Aki megkapta, már minden bizonnyal jókedvvel érkezett az esti szüreti bálba, melyet az Alföldi és az Ezerjó éttermekben rendeztek. Éjjel fél tízkor a Sóstói csárda mellett került sor a tábortüzes műsoros estre, melynek teljes bevételét az Erdély mű­vészetéért alapítvány javára utalják át a rendezők. Szép lezárása volt e prog­ram az idei szüreti napoknak. Az V. Országos Tenyész Díjugrató Lovasverseny, melyet a szüreti ünnep­séggel egy időben rendeztek meg, ugyancsak szép számban hódította Kiskunhalasra a vendégeket. A Határ­őr Dózsa-lovaspályán három napig tartott a 6-7 és 8 éves lovak viadala. Pénteken az elődöntőt, szombaton a középdöntőt, vasárnap pedig a döntőt szurkolhatták végig az érdeklődök. Az ünnepélyes eredményhirdetést vasár­nap késő délután tartották. G. T. T. FOKHAGYMA FÜZÉREKBEN ÉS ZSÁKOKBAN — HARMINCÖTFÉLE ZÖLDSÉG ÉS GYÜMÖLCS BÁCS-KISKUNBÓL — VIZSGÁZNAK AZ ÚJ ALMAFAJTÁK Megyénk mezőgazdasági termékei külföldön Több száz fajta árut szállít a világ piacaira a Hungarofruct Vállalat. Ter­mékkínálatában egyebek közt 60 különböző zöldség és gyümölcs s 8-féle hagymaszárítmány mellett — jelentős helyet foglalnak cl azok a mezőgazda- sági cikkek, amelyek az ország gyümöl­csöskertjeinek nevezett tájairól: Kelet- Magyarországról és Bács-Kiskun me­gyéből valók. Szükcbb hazánkból 30-35 zöldség- és gyümölcsfélét vásárol s továbbít kül­piacaira a vállalat — tájékoztatta la­punkat Turn László főosztályvezető­helyettes. Jó néhány olyan változásról is beszámolt, amely hatással volt és van jelenleg is a megye kertészeti termékei­nek az exportjára. Az idén például a tavalyihoz képest nagyobb mennyiségű spárgát küldtek a megrendelőkhöz. - 180 tonnát nyugati és 64-et szocialista országokba , míg sárgabarackból ke­vesebbet. csupán 200 tonnát. Néhány új termékkel is jelentkeztek 1988-ban az egyes mezőgazdasági üzemekben történt fajtaváltásnak köszönhetően. Amellett, hogy a külhoni kereskedők továbbra is szívesen átveszik a 25-30 milliméter nagyságú, kellemes aromájú Besztercei szilvát, ez évben már piacra került a 32 milliméteres mérettől számí­tott úgynevezett csacsaki hibrid. Ez az új szilvafajta hektáronként 30 száza­lékkal többet terem, s körülbelül egy- harmad résszel nagyobb jövedelmet hoz. A Német Szövetségi Köztársaság­ban élénk a kereslet az alma alakú pap­rika iránt. Az észak- és a nyugat-euró­pai államokban kérik a füzéres fok­hagymát. Ami pedig az újabb almafaj­tákat illeti: az idén vizsgázik a külpia­cokon elsőként nagyobb tételben — az Idared, a Gloster—69, a Jonagold, Wellspur, a Redspur, és a Jonee. Majd eldől, hogy a színre, ízre és tárolásra jónak tartott almákat miképpen fogad­ják a határainkon túl élő fogyasztók. Mit mutat a Hungarofruct megyei területi irodájának mérlege a Bács- Kiskunból 1988-ban idáig kiszállított mezőgazdasági termékekről? Erről ér­deklődtünk ezután Gulyás János cso­portvezetőtől. A már említett spárgán és sárgabarackon kívül 131 tonna ko­rai fejes káposztát. 662 tonna cseresz­nyét, 2390 tonna meggyet, 2158 tonna görögdinnyét és 926 tonna szilvát küld­tek tőkés és szocialista országokbeli partnereiknek. Vevőre talált 94 ezer ki­logramm zsákos és 9245 füzér dusnoki fokhagyma is. Az utóbbit 35 és 70 de­kagrammig felfűzve vásárolhatják meg a külföldi háziasszonyok. Tegnap újabb áruszállítmányok hagyták el a megyét, majd az országot a Hungarofruct feladásában. Szeletelt pa­radicsompaprikával lOkamiont indítot­tak útnak Kecskemétről, Kiskunfélegy­házáról és Jánoshalmáról. Kiskőrösről és a megyeszékhelyről szőlőt küldtek Csehszlovákiába. Ugyanide tartálylá­dákba töltött almát is szállítottak 6 vagonnal — Izsákról, Nyárlőrincről cs Tiszakécskéröl. Míg tavaly az NDK zöldség- és gyümölcsféléket importáló külkereskedelmi vállalata nem vett al­mát tőlünk. azidén ismét jelentkezett ve­vőként. Csütörtökön 5 vagon és 2 kami­onalmát irányitottukazN DK-beli foga- dópartnerhez. ^-| VIZET ÉS GÁZT VEZETTEK, UTAT ÉPÍTETTEK — ÓVODAFESTÉS ÉS KŐPOROZÁS — TÁMOGATÁS A GYERMEKEK ÉS AZ IDŐSEK RÉSZÉPvE Drágább az élet Nyárlőrincen is Eddig sem dúslakodtak és mostaná­ban is igencsak szűkén bánnak a pénz­zel Nyárlőrincen. A kétezer-hatszáz fős Kecskemét környéki településen tavaly fejezték be a víz- és a gázvezeték­építést. Ugyancsak a múlt évben kezd­ték el és az idén folytatták — a Május 1., az Árpád és a Vasút utcáéval együtt — a Dózsa György utca burkolását. Ez évben a körzeti orvosi és a fogászati ellátás javítására — műszerek és búto­rok vásárlására — kell még csaknem 100 ezer forintot kiszorítani a tanács­nak, amely az áremelkedések következ­tében egyre nehezebb helyzetbe kerül. Zayzon Jenöné vb-titkár megemlíti, hogy míg tavaly az óvodát 30 ezer fo­rintért kifesthették volna. 1988-ban már százezret költöttek erre, s ebből a pénzből is csupán az épület egy részé­nek a festésére és a mázolására futotta. Ilyen körülmények mellett a műkö­désre és a fejlesztésre fordítható 15 mil­lió forintból gazdálkodó tanácsnál az iskola kőporozását is a jelentősebb munkák közé sorolják. Mivel kevés a termelőüzem a faluban, az ezektől kap­ható bármilyen segítséget szívesen fo­gadja a tanács. A Kecskemét-Szikrai Állami Gazdaság a gázvezeték-építés­hez árokásó gépet adott kölcsön. Á Vá­rosföldi Dózsa Tsz járműveivel fuva­rozni szokott. Télen a külterületi utakat közös erővel tisztítják meg a hótól, hogy a tanyákon élő lakossághoz is el­jussanak a napi élelmiszerekkel. Megdrágult, nehezebbé vált az élet a tanács és az állampolgárok számára egyaránt. Az olyan beruházásról, mint például az idősek napközi otthonának, két szolgálati lakásnak az építése és az útépítések folytatása, egyelőre le kell mondaniuk. A működési kiadások ugyanis — bár Németh József né gazd :i I- kodási főelőadó, amennyire lehet, igyekszik spórolni — a világításra, a csoportos étkeztetésre, az intézmények fűtésére és más, alapvető szolgáltatá­sokra felemésztik pénzük nagy részéi. A szorító gondok ellenére a szociális helyzetüknél fogva leginkább rászorult nyárlőrincieket az idén mcgintcsak tá­mogatta a tanács. Így elsősorban a-kis­korú gyermekeket nevelő családok és az idősek részesültek anyagi segítségben. Mivel ebben az évben egy iskolaköpeny vagy -táska 600-800 forintba is beiekc-’ rült. az egy gyerekre számított beiskolá­zási segély — a korábbi 300-400-zal szemben—már 1000 forint volt. I égül is szeptember elejéig gyámügyi segélyként 84 ezer 429 és az idősek megélhetési gond ja inak az enyhítésére 128 ezer685forintot fizetett ki a nyárlörinci tanács. ^ __|

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents