Petőfi Népe, 1988. szeptember (43. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-17 / 223. szám
'Co£ . VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIII. évf. 223. szám Ára: 2,20 Ft 1988. szeptember 17., szombat Grósz Károly Debrecenbe érkezett Pénteken az esti órákban Debrecenbe érkezett Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke. A megyei pártbizottság székházában — a végrehajtó bizottság tagjainak jelenlétében — Postás Sándor első titkár tájékoztatta Hajdú-Bihar politikai, társadalmi, gazdasági életéről. Grósz Károly a beszélgetés során elmondta, hogy modellértékűnek tekinti a Hajdú-Bihar megyei pártfórumot. Ez a megye ugyanis sajátos keresztmetszete társadalmunknak: fejlett mezőgazdaságával, iparával és az értelmiségiek nagy számával sajátos tükre lehet a hazai problémáknak, közhangulatnak. A társadalomban tapasztalható zavarokról szólva kifejtette: azokra a kérdésekre kell választ találni, hogy miből táplálkoznak; miben nyilvánulnak meg, s hogyan kezelhetők a problémák. A párt főtitkára ezekhez a válaszokhoz is adalékokat vár a szombati hajdú-bihari pártértekezlettől. NAPIRENDEN KÉT TÖRVÉNYTERVEZET ÉS KÉT MÓDOSÍTÓ JAVASLAT Szenvedélyes hozzászólások a megyei képviselőcsoport ülésén A gazdasági társaságokról szóló törvényjavaslatot, valamint egy másikat, amelyik a vállalkozási nyereségadót szabályozza, s ezen túl két törvénymódosító indítványt — az általános forgalmi adóról és a személyi jövedelemadóról — vitatott meg tegnap Kecskeméten tartott ülésén az országgyűlési képviselők Bács-Kiskun megyei csoportja. Miskó István csoportvezető köszöntötte a megjelenteket, köztük dr. Szabó Miklóst, a megyei pártbizottság első titkárát, majd dr. Komáromi Gábor, a társasági törvényt előkészítő munkabizottság képviselője szólt a több százoldalas törvénytervezet előkészítéséről és várható hatásáról. Jóllehet ez az 5000 gazdálkodó egységből csak 360-at érint, de a várakozás, az érdeklődés igen nagy. Sajátosság, hogy tárcáktól független munkacsoport dolgozta ki, figyelembe véve az élénk tudományos, szakmai, társadalmi viták javaslatait. Ennek nyomán jó néhány korlátozó vagy formális, könnyen kijátszható rendelkezés került ki a szövegből. Mivel ez a törvény úttörő jellegű, számos jelenlegi szabályba ütközik, így azokat is módosítani kell majd. Szükség lesz például a gazdasági társaságok átalakulását szabályozó törvényre. És persze szükség van a gazdasági környezet változására is. Újdonság még, hogy a törvényhez nem készül végrehajtási utasítás, anélkül kell megállnia. A vitában Csipkó Sándor és dr. Gajdács i István egyaránt kifogásolta, hogy a szövetkezetekre nem vonatkozik a törvény. Vonatkozik tudtuk meg. Az e kérdésben kibontakozott vita az átalakulással kapcsolatos, amit majd másik törvényben szabályoznak. Dr. Tóth Antal szerint a liberális törvény mellett a gazdálkodási jog indokolatlanul sok és szigorú korlátozásait is meg kell szüntetni. Moravcsik Ferencné kérdésére elmondták: az új formában is a munkatörvénykönyv lesz érvényes a szakszervezetekre. Kiss István a Medicor részvénytársasággá alakulásának kedvező tapasztalatait sorolta, azzal, hogy nem tudja, ez vajon általánosan így lesz-e. A válaszból kiderült: az új törvény egyértelművé teszi, hogy ki a tulajdonos. S mivel személyes érdeke diktálja tulajdonosként fog dolgozni is. A adóval kapcsolatban dr. Székács Anna, az adóügyi reformbizottság titkára tartott bevezetőt. A vállalkozási nyereségadóról szóló törvény indoka — mondta, hogy elvetve a jelenlegi szabályokat, megvalósuljon a szektorsemlegesség, összhangban a társasági törvénnyel. Nem vonatkozna az új jogszabály az egyéni vállalkozóra, aki választhatja a személyi jövedelemadót. Ám ha számára kedvezőbb, átmehet a vállakozási nyereségadó rendszerbe is. Vita van az adómértékről — sokan igen magasnak tartják az 50 százalékot —, s az osztalék adóztatásáról. Az (Folytatás a 2. oldalon) MIHAIL GORBACSOV BESZÉDE KRASZNOJARSZKBAN , >• r.’- *■. - ••a jí-.* ; ■/%"• >.*lr! .-4 - rv' Szovjet javaslatok a csendes-óceáni térség biztonságának erősítésére Hétpontos külpolitikai javaslatot ismertetett Mihail Gorbacsov pénteken Krasznojarszkban azon az aktívaértekezleten, amelyen a határterület párt-, tanácsi és gazdasági vezetői, a terület lakosságának képviselői vettek részt. Az SZKP KB főtitkára beszédben tekintette át ötnapos szibériai látogatásának tapasztalatait, beszélt a szovjetunióbeli átalakulás helyzetéről s részletesen foglalkozott külpolitikai kérdésekkel is. A főtitkári beszédben előteijesztett hét indítvány célja az ázsiai—csendes-óceáni térség biztonságának erősítése. 1. Megértve az ázsiai és a csendes-óceáni államok aggodalmát, a Szovjetunió e térségben — folytatva bizonyos ideje tartó gyakorlatát — a jövőben sem növeli semmilyen nukleáris fegyver mennyiségét, s felhívja az Egyesült Államokat és a többi nukleáris hatalmat, hogy ők se tegyenek ilyen irányú lépéseket. 2. A Szovjetunió konzultációra hívja a térség valamennyi alapvető haditengerészeti hatalmát. E konzultáción a haditengerészeti erők növelésének megállításáról lenne szó. 3. A Szovjetunió javasolja, hogy sokoldalú alapon vitassák meg a katonai szembenállás szintjének csökkentését azokban a térségekben, amelyekben közel esnek egymáshoz a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság, Japán, a KNDK és Dél-Korea partjai. A cél az, hogy befagyasszák, majd arányosan csökkentsék a haditengerészeti és légi erőket, korlátozzák tevékenységüket. 4. Ha az Egyesült Államok megkezdi a Fülöp-szige- teken lévő katonai támaszpontjainak felszámolását, a Szovjetunió kész, a Vietnami Szocialista Köztársaság kormányával egyeztetve, lemondani a Camranh- öbölben lévő hadiflottájának anyagi-műszaki ellátására használt pontról. 5. A térség tengeri és légi közlekedésének biztonsága érdekében a Szovjetunió javasolja, hogy közösen dolgozzanak ki intézkedéseket a nyílt tengeri és légi incidensek megelőzésére. Ezen intézkedések kidolgozásakor hasznosíthatnák a meglévő szovjet—amerikai és szovjet—angol kétoldalú, továbbá az amerikai —szovjet—japán háromoldalú szerződés tapasztalatait. 6. A Szovjetunió javasolja, hogy legkésőbb 1990- ben tartsanak nemzetközi konferenciát az Indiaióceán békeövezetté változtatásáról. Ennek előkészítő munkálatai az ENSZ-ben gyakorlatilag befejeződtek. 7. A Szovjetunió javasolja, hogy bármilyen szinten, bármilyen összetételben vitassák meg egy tárgyalási mechanizmus kialakításának kérdéseit. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára pénteken befejezte a krasznojarszki határterületen tett ötnapos látogatását és visszautazott Moszkvába. A krasznojarszki repülőtéren a terület párt- és tanácsi vezetői búcsúztatták. FŰSZERPAPRIKA-SZAKMAI NAP KALOCSÁN Mérce a világpiac A Kalocsakörnyéki Agráripari Egyesülés taggazdaságai, valamint a tájkörzetben fűszerpaprikát termelő mezőgazdasági üzemek képviseltették magukat tegnap Kalocsán, a fűszerpaprika-szakmai napon. A Kage elnöke, Szemerei István megnyitója után a Zöldségtermesztési Kutató Intézet Fejlesztő Vállalat fűszerpaprika-kutató állomásának igazgatója, dr. Kapeller Károly, a biológiai alapok, a fajta, a vetőmag fontosságáról szólt. Beszélt arról is, hogy bár e tájkörzetben lehetőség szerint öntözéssel termelik a fűszerpaprikát, a nemesítőket az aszály hatásai arra intik, hogy a fajták szárazságtűrését is kifejlesszék. A Fajszi Fűszerpaprika Termelési Rendszer taggazdaságaiban az idei szárazság főleg a szétszabdalt, kisebb háztáji területeken okozott károkat — hallottuk a tanácskozáson. A Kage igazgatója, dr. Lakatos Lajos, a magyar fűszerpaprika megerősödött világpiaci helyzetéről beszélt. E tény azonban nem jelent többlet- termelést, inkább a különböző minőségű őrlemények választékának bővítését. A Monimpex főosztályvezetője, Cziráki Gábor megerősítette az idei és a jövő évi exportlehetőségekről szóló információt. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese, Göndör József, a hazai tájkörzetek, valamint az újonnan feltűnő forgalmazók piaci versenyét emelte ki hozzászólásában. A tanácskozás résztvevői a kutatóállomás tenyészkertjében dr. Márkus Ferenc igazgatóhelyettes tájékoztatóját hallhatták az új fajtákról, fajtajelöltekről. Ezután a Fajszi Kék Duna Termelőszövetkezet fűszerpaprikatábláit mutatta be az elnök, dr. Berta Jenő, majd az utóérlelő módszerrel is megismerkedtek a vendégek. G. E. Szeptember 23.: BNV Sajtótájékoztató az előkészületekről Cseh József ipari miniszterhelyettes és Kovács István, a Hungexpo vezér- igazgatója pénteken közös sajtótájékoztatót tartottak a szeptember 23-án nyíló őszi Budapesti Nemzetközi Vásár előkészületeiről. Elmondták, hogy hazánkkal együtt 30 ország, valamint Hongkong és Tajvan mintegy 1450 kiállítója vesz részt az őszi BNV-n. A külföldiek közül ezúttal is a Szovjetunió a legnagyobb kiállító, s önálló bemutatóval jelentkezik a voronyezsi terület. Először szerepel bemutatóval az őszi BNV-n az USA, Svédország és Izrael. Többévi távolmaradás után ismét kiállít a Koreai NDK és Mongólia. Jól bevált gyakorlat, hogy a vásáron kiállított termékek árucsoportonként tekinthetők meg. Tizennégy árucsoportban mutatják be a hazai és külföldi kiállítók a ruházati ipar termékeit; a bútorokat; a lakberendezési és lakásfelszerelési cikkeket; a háztartásvegyipar, a papíripar és a kozmetikai ipar termé(Folytatás a 2. oldalon) HUNGAROTON HANGLEMEZHETEK Újdonságok olcsóbban .-ÍV j—Hl mmmmmmmsm Az utolsó pillanatig kétséges volt, hogy tizenegyedszer is megrendezhetik a Hungaroton Hanglemczhcte- ket. Tegnap Budapesten sajtótájékoztatón Bors Jenő igazgató említette kissé komor hangvételűre sikeredett megnyitójában, hogy sokáig nem tudták, miből fedezik azt a veszteséget, amit a hagyományos hanglemezheti forgalom 30 forintos kedvezménye jelent a vállalatnak. A sorompók végül is felnyitód- tak, a Pénzügyminisztérium feloldotta a Hungarotont a többletadó-fizetési kötelezettsége alól. Ettől függetlenül az akció továbbra sem jelent vaskos pénzeket a kiadónak. Már csak az lehet a vigasztaló, hogy az idén is számos újdonság, értékes komolyzenei és irodalmi lemez látott napvilágot. Október elsejéig lemezenként harminc forintos árengedménnyel juthatnak hozzá a zenebarátok a fekete korongokhoz. A választékból kiemelkedik például a Bach zenekari szvitjeit • A hanglcmczhctck Kecskeméten is mindig sikert aratnak. Képünk az Arany János utcai hanglemezbolt kirakata előtt készült. (Fotó: Tóth Sándor) tartalmazó LP a Liszt Ferenc Kamara- zenekar tolmácsolásában. Bartók Béla A kékszakállú herceg vára című operája a CBS—Hungaroton koprodukciójában készült. A Magyar előadóművészek sorozatban ezúttal Erkel Ferenc Bánk bánja került sorra, a Hungárián Sacra sorozatban pedig gregorián és többszólamú énekek csendülnek fel la- (Folytatás a 2. oldalon) % Amikor e sorok megjelennek, már túlvagyunk az idei olimpia, a XXIV., a szöuli nyári játékok megnyitóján. A sport szerelmesei, a fő szurkolók, akik vállalják a virrasztást, vagy a hajnali ébresztőt, s persze tudják venni a jugoszláv televízió műsorát, már egyenes adásban, élő közvetítésben lehettek szemtanúi az előjelek alapján ugyancsak színpompásnak ígérkező eseménynek. A többiek pedig készülnek, hogy délután leüljenek a tévékészülékek elé, s akkor nézzék végig a nemzeti küldöttségek bevonulását — a hagyományoknak megfelelően élen a görögökkel, legvégén a házigazda, Dél-Korea csapatával, s a kettő között pedig további 158 ország sportolóival, meghallgassák az államelnök kötelezően szűkre szabott egyetlen nyitómondatát, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökének üdvözlő beszédét, tanúi legyenek az olimpiai láng megérkezésének, az olimpiai eskü letételének, majd pedig a rendezők ünnepi műsorának. Alig tudom elképzelni, hogy valaki ne nézze meg a megnyitót. Ha máskor nem, legalább az összefoglalóban, lévén, hogy erre lehetősége nyílik mindenkinek. S azért hiszem, hogy a sport iránt amúgy nem nagyon érdeklődő is Szöulra figyel most, mert az olimpia az más, nálunk közügy. Évtizedek óta. Ott voltunk az újkori játékok újjáélesztésénél, és azóta is minden versenyen — két kivétellel. Mindkétszer a politika volt a háttérben. A politika, amely mindig, de főként az utóbbi évtizedekben egyre nagyobb szerepet játszott az olimpiai mozgalomban is. De azért mégis más volt az a két hiányzás. Antwerpenbe 1920-ban nem hívták meg Magyarországot, Los Angelesbe viszont 1984-ben nem mentünk el. Pedig ha csak a sportolókon múlott volna! De valamivel több, mint négy esztendeje, 1984 májusában egy Kiskörösön megtartott megyei politikai nagygyűlésen, a zsúfolt tanácsterem hallgatósága előtt jelentette be a szónok, tavaly óta nyugdíjas állami vezető: a Magyar Olimpiai Bizottság most dönt úgy Budapesten, hogy nem fogadjuk el a Los Olimpia ’ Angeles-i szervezők meghívását. És Tón. Az esti tévéhíradó, a másnapi újságok közleményét a MOB üléséről vérmérséklete szerint megdöbbenéssel, szomorúan vagy éppen dühösen fogadta sportoló, edző, szurkoló. De érdemben egyikük sem tehetett semmit. Persze, mindennek előzménye volt. Carter amerikai elnök nem engedte elindulni az Egyesült Államok sportolóit az 1980-as moszkvai olimpián — az afganisztáni események miatt —, s bojkottra szólította fel nyugati szövetségeseit, és persze az USA- tól függő országokat is. S jóllehet ez nem volt teljesen sikeres, mégis várni lehetett, hogy nem marad válasz nélkül, csak úgy annyiban. Nem véletlenül mondta különös hangsúllyal az 1983-ban elhunyt dr. Csanády Árpád NOB-tag, az utóbbi évtizedek legelismertebb, legsikeresebb magyar sportdiplomatája, amikor ritka, rendszertelen találkozásainkon az olimpiai mozgalom sorsáról, jövőjéről beszélgettünk, hogy a Szovjetunió készül az 1984-es játékokra. Ami persze még nem jelenti azt, hogy részt is vesz. Mint ahogy nem is vett részt. És vele együtt más országok sem. A helyzetet csak bonyolította, hogy 1981-ben a NOB baden-badeni kongresszusán a két pályázó — a japán Nagoja és a dél-koreai Szöul — közül az utóbbinak ítélték oda az 1988-as nyári olimpia rendezési jogát. Egy olyan ország fővárosának, amely országgal az olimpiai mozgalomban meghatározó szerepet játszó szocialista államok nincsenek diplomáciai kapcsolatban. Egy olyan országnak, amely ma is két részre van osztva, ahol a határ három és fél évtizede választ el egymástól családokat, ahol az északi és déli országrész között ma sincs békeszerződés. Igaz viszont az is, hogy egy olyan országnak amelyik fantasztikusát produkált a gazdaság fejlesztésében. S ennek a Dél-Koreának a legutóbbi választások óta ugyanaz a Ro Te Vu az elnöke, aki hét éve az olimpia szervezőbizottságának is a vezetője volt, aki kiharcolta, hogy országában találkozzanak a világ legjobb sportolói, s ezáltal Szöul is bemutatkozhasson az egész világnak. Ez azonban akkor csak lehetőség volt. Hogy valóság is legyen, ahhoz rengeteget kellett dolgozni a rendkívül ügyes, diplomatából lett NOB-elnök- nek, Samaranchnak és persze változnia kellett a világnak is. Ennek köszönhető, hogy több országban is teret hódít az új gondolkodás, hogy fokozatosan megoldódnak az olimpiai családot is megosztó politikai problémák, s hogy immár az Egyesült Államok, Kína és a Szovjetunió sportolói is ott lesznek az ötkarikás versenyeken. A politika ugyan változatlanul fontosnak tartja a sportot, de végre azt a szerepet szánja neki. amire a sport és az olimpiai versenymozgalom mindig is hivatott volt. A népek közötti béke és barátság ápolására, erősítésére. S ahol még hiányzik — a kapcsolat megteremtésére is. Erre a legjobb példa a hazánk és Dél-Korea közötti egyezmény, arról, hogy a közeli jövőben kölcsönösen állandó képviseletet nyitnak. A közleményt a napokban tették közzé a két fővárosban, s ez az első ilyen megállapodás az ázsiai ország és egy szocialista állam között. Vélhetően nem az utolsó. És létrejöttében nem tagadható azon tény jelentősége, hogy az olimpiát Szöulban rendezik. Mégpedig a hosszas és alapos előkészületek után most már jelenidőben. A sportpályákon, a medencékben, a küzdőtereken a versenyzőké a főszerep. Drukkolunk a mieinknek, elismerjük az ellenfelek eredményeit, és sajnáljuk azon keveseket, akik — bár megérdemelnék — rajtuk kívülálló okok miatt mégsem lehetnek jelen. S egyúttal bizakodunk, hogy legközelebb már nekik is sikerül, hogy a jó példa most is követőkre talál! Váczi Tamás mmmtm