Petőfi Népe, 1988. szeptember (43. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-16 / 222. szám
1988. szeptember 16. • PETŐFI NÉPE • 3 A BIZTOSÍTÓ KEZESSÉGET VÁLLAL Mit garantál a Garancia? Az elmúlt év végén a Magyar Hitelbank Rt. az Országos Takarékpénztár és a Hungária Biztositó megállapodást kötöttek, hogy olyan részvény- társaságot hoznak létre, amellyel lehetővé válik mind a gazdálkodó egységek, mind a lakosság általános biztosítási igényeinek kielégítése. Ez év február elején — Budapest központtal — megalakították a Garancia Biztosító Rt. országos szervezetet és hozzáláttak a hálózat kiépítéséhez. Bács-Kiskunbun szeptember elsejétől Kecskeméten, a Batthyány utcai 23. szám alatti Hitelbank-fiókban négy dolgozó intézi az ügyeket. — A részvénytársaság megalakulásával mennyiben szélesedett a biztosítói szolgáltatások köre? — kérdezem Megyeri Sándor megyei vezérképviselőt. — Célunk az, hogy szolgáltatásainkkal javuljon a minőség, egyszerűsödjön az ügyintézés. Erre már egyfajta garancia az is, hogy az alapításban részt vevők tevékenységéből adódó különböző pénzügyekhez kapcsolva látjuk el a biztosítási feladatokat — újszerű megoldással. — Mit szólnak ehhez a már meglévő hasonló szervezetek? — Természetesen nem foglalkozunk olyan ügyekkel, amelyek más biztosítók kizárólagos hatáskörébe utalt üzletágak. Szolgáltatásaink elsősorban egyszerű kezesi biztositások. Ezenkívül foglalkozunk kölcsönfedezeti életbiztosítással, a vállalkozók hitelfedezeti, valamint vagyonbiztosításával. — És a gyakorlati ügyintézés? Ezeket a pénzintézeteken OTP-k, bankok, takarékszövetkezetek Időskorban — fiatalosan Az országút mentén kocogó idős embert hamar megszánja a volán mögött ülő. Ám Buzsik Béla mellett hiába fékeznek az autósok. O akkor érzi jól magát, ha gyorsan jár és jóízűen hajtja fejét álomra, ha megtette a napi kilométerét — természetesen gyalog, mert az egészséges életmód híve. Bár a sors sem kényeztette el. A háború előtt edzette a kubikolás, majd dolgozott a putnoki és a dunántúli szénbányákban. A taliga, a csákány, az ásó; a lapát letétele után még focizott a Békés megyei Kunágota első osztályú csapatában. Házasságából három gyermeke született, annak pedig nyolc esztendeje, hogy a felesége elvesztése után Izsófal- váról Városföldre, a lányához költözött. Ám ott sehogyan sem érezte jól magát. Más élethez szokott. A maga korabeliekhez vágyott. Egy ideig a kecskeméti szociális otthonban lakott, majd elsők között jelentkezett a Margarétába. Azóta — mint meséli — remekül érzi magát. Feldobottságának oka pedig; kedvére jöhet-mehet, futkoshat, és segítő- készségét megköszönik. Ha valakinek hamarjában gyógyszer kell vagy bármi a városból, ő futárként indul. Az ebédeléshez pedig —jó pár társát rábeszélve — torna nélkül sosem fog. Az otthonban — mondják róla — igazi közösségi ember, ő a mozgatórugó. A közelmúltban sürgős műtéten esett át. A délutáni vakbél-operáció után másnap már a harmadik emeletről felgyalogolt a kilencedikre, hogy megihassa a hajnali kávéját. Béla bácsi az ötödik napon ismét a nagy családban lehetett, s újra elindult .. . A műtét utáni komplikációk azonban ilyen edzett állapotban sem kerülték el. Ismét kórházba került. Ekkor elhatározta, ha meggyógyítják, visszanyert egészségéért és korábbi szemműtétének sikerességéért hálafutást tesz. Az egyik nap délelőttjén gondolt is egyet, felvette kedvenc lábbelijét, a százegy forintért vett negyvenes tornacipőt és elindult Szeged irányába. Rá- • A tanyai élet múzeuma Számos hazai és külföldi turista keresi fel Békéscsaba mellett a tanyai életforma és gazdálkodás emlékét őrző Gajdács-tanyát és Kiss-féle szélmalmot. Az 1860-as évekből származó malom vonzáskörzetébe 100 tanya tartozott, a fénykorában évente 15-16 vagon gabonát őröltek malomkövei. Képünkön: a szobabelső. (MTI-fotó). — keresztül valósítjuk meg. Ez ügyben a szövetkezetiekkel a napokban tárgyalunk. A takarékpénztárosokkal és a Hitelbankkal már megállapodtunk. Ugyanis az ügymenet az egyszerű kezesi lakossági biztosításnál a következő: Ha a pénzt kérő hitelképes, választhat: kezest (kezeseket) keres, vagy vállalja a Garancia Biztosítónak a kölcsön összegétől függő díjtétel megfizetését. — Sokba kerül ez? Például 30 ezer forint hitelnél (a kamat 13 százalék, a lejárat másfél év), a biztosítási dij 1758 forint, amit a felvételkor egy összegben kell kifizetni. Tehát az ügyfél ez esetben nem nálunk jelentkezik. — Mihez kezdenek, ha valamilyen okból nem törlesztik az adósságot? — Az eljárás ugyanaz, mint ha kezes lenne, csak nem a pénzintézet, hanem mi járjuk végig a kellemetlen utat. S ha netán kudarcot vallunk, a hitelösszeg a társaság kiadásaként jelentkezik. A pénzintézetek egyébként ezzel a • — Ezt a távot tettem meg gyalog, hálából az egészségemért. (Tóth Sándor felvétele) sötétedett, amikor a hullámlemezgyárnál, a cél előtt tizenkét kilométerrel már a sokadik sofőr felajánlotta a segítségét. Ekkor engedett a csábításnak. Éjszaka a nővérénél megpihent, másnap beváltotta a zsebben lévő recepteket és vonattal visszajött Kecskemétre. És most a maga módján — napi 6-7 kilométer gyaloglással pihen egyet. Mióta helyrejött az egészsége, tovább szaggatja a tornacipőket. A 72 éves Buzsik Béla — aki mindössze 52 kilogramm és 156 centiméter magas — ma is azt vallja: ereje, egészsége titka a mozgás. Mint mondja: nem cserélne el egy pohár tejet ötven liter borért. Pulai Sára módszerrel biztosítottabbnak láthatják kintlevőségeik visszafizetését, hiszen a Garancia Rt. tőkeerős kezes, azaz valóban garancia. — A kölcsönfedezeti életbiztosításért mit kap az ügyfél? — Ezt a rövid és középlejáratú hiteligénybevétel esetén célszerű megkötni. Ugyanis ha a törlesztés időtartama alatt az adós valamilyen ok miatt fizetésképtelenné válik, akkor a hiteligénylő félnek a teljes hátralékát átvállaljuk. Természetesen ennek feltételei is vannak. A legfontosabbak: a hitelfelvevők csak keresőképesek, 60 éven aluli házas-, illetve élettársak lehetnek. — Milyen újdonsággal szolgálnak még?- A KI B, a kisiparosi biztosítás már több éve ismert. Ami változás, az úgynevezett vállalkozások hitelfedezeti vagyonbiztosítása. Ezt hamarosan bevezetjük. Egyébként a meglévő KIB-re is köthető biztosítás, ha a vállalkozó például nagyobb beruházásra hitelt kér. A lakosság részére még ebben a hónapban szeretnénk megkezdeni az új lakások biztosítására vonatkozó szerződés- kötéseket. Nem feledkezünk meg a gazdálkodó szervezetekről sem. Nekik teljes körű, összevont vagyonbiztosítással szolgálunk. Emellett lehet új gépre, beruházásra, építés-szerelésre, géptörésre is biztosítást kötni. „ „ Búzamérleg Harmadára csökkent a termelők jövedelme Az elmúlt időszakban több szakmai fórumon is foglalkoztak a hazai búza- termelés jövedelmezőségével. Általános volt a megállapítás: a jelenlegi árviszonyok nerti kedveznek a termelőknek; azért sem, mert évről évre növekszik a fölhasznált anyagok, gépek ára és a bérköltség is emelkedik. A TOT elvégezte a szükséges elemzéseket; ezekben a termelőszövetkezeti kör mintegy ötödét, eltérő adottságú és termelékenységű üzemeket vettek alapul. A szakmai anyag hangsúlyozza: kétségtelen, hogy az elmúlt évek időjárása nem kényeztette cl a termelőket, ám az alaptevékenység jövedelmezőségének alakulása — romlása — nemcsak erre vezethető vissza, hanem a kedvezőtlenné váló közgazdasági feltételekre is. Az adatok szerint a termelési költségek 1980-hoz képest hat év alatt harmadával, hét év alatt már mintegy 38-40 százalékkal emelkedtek, miközben az értékesítési ár csak 9-10 százalékkal lett magasabb. Ennek eredményeként 1986—87-re harmadára csökkent a termelők jövedelme 1980—83- hoz viszonyítva. A termelőszövetkezetek jelentős része veszteséggel állítja elő a kenyérgabonát. 1986-hoz a tsz-ek termőterületének 40 százalékán mutatott ráfizetést a mérleg, éspedig nem is keveset: tonnánként átlagosan 420 forintot. Tavaly ezek az arányok tovább romlottak, erre utal, hogy amíg korábban a búzát ráfizetéssel termelők átlagos földminősége a 17-18 aranykoronaértéket érte el, addig tavaly a veszteség jelentős része már a jobb földekkel rendelkezők körét is érintette: számos 20 aranykorona-értékű földet művelő gazdaság fizetett rá erre a növényre. Az elemzés tanúsága szerint a gabonatermesztés jövedelmezőségét a gazdaságok egymagukban nem tudják helyreállítani, ehhez az is szükséges, hogy az alapárakat növeljék, legalább olyan arányban, ahogyan növekszik a felhasznált energia-, anyag-, bér- és gépköltség. HÁLAFUTÁS KECSKEMÉTRŐL SZEGEDRE Lehet-e véleményt kutatni? Az elmúlt húsz évben nálunk a közvélemény-kutatás és a -felmérés szinte azonos jelentésű fogalommá vált a köznapi szóhasználatban. A kérdőívvel táskájában a lakásunkba becsöngető kérdező felmérést végez, „azaz" közvélemény-kutatást folytat. Pedig a kettő nem ugyanaz. Nem is csak azért, mert felmérést sok mindenről lehet készíteni, ami nem tartozik a vélemények világába — a lakások nagyságától a fogkrémfogyasztáson át a háztájiban termesztett zöldségfélék mennyiségéig. Inkább azért, mert a véleményeket is fel lehet mérni anélkül, hogy valójában közvélemény-kutatás történne. Érdekek, érzelmek Közvélemény-kutatást csak akkor lehet végezni, ha az adott jelenségről van közvélemény. Bármilyen sok ember vélekedjék is hasonlóképpen, ítéleteik, állásfoglalásaik valamiféle szerveződés révén válhatnak közvéleménnyé. A szerveződésnek pedig feltételei vannak. A vélemények kialakulásához nyilvánvalóan szükséges bizonyos mértékű ismeret, tájékozottság a szóban forgó jelenségről, bár a tudás egyáltalán nem kizárólagosan határozza meg a vélekedéseket. Az érdekek és az érzelmek a vélemény tárgyáról való ismereteket is befolyásolják, s még inkább a tárgyról formált ítéleteinket, értékeléseinket. Emiatt szokták mondani, hogy a közvélemény bizonyos mértékig „irracionális” is lehet. A magánvélekedések gyakorta igen bizonytalanok, cseppfolyósak, változékonyak. Megszilárdulásokhoz, árnyaltabbá válásukhoz eszmecserékre, másokkal való szembesítésre, vitákra van szükség. A társadalmi nyilvánosság s ennek alapján a közvélemény léte és működése tehát a társadalom konkrét beren- dezkedési módjától függ. Demokratikus intézményi viszonyok kellenek hozzá, a nyilvánosság fórumainak sokasága, az állampolgárok közötti kapcsolatok minél sűrűbb hálózatai. Áz ilyen viszonyoktól függ, hogy mi válik vitathatóvá (vagyis véleményalkotás tárgyává), miben alakul ki széles körű közmegegyezés vagy éppenséggel a vélemények polarizálódása, miben válik a közvélemény hatékony szabályozójává a viselkedésnek, cselekvésnek. A visszajelzés szerepe Mindezt jól illusztrálják a magyar közvélemény-kutatás történetének némely eseményei. Magyarországon először a II. világháború után alakult ki jelentős — rendszeres, szakszerű, széles körű — politikai közvélemény-kutatás, 1945-től 1948-ig. Az akkori Magyar Közvéleménykutató Intézetet 1949- ben szüntették meg, miután a centralizált politikai struktúrában a demokratikus nyilvánosság intézményrendszerét is felszámolták. A központi politikai hatalom egységesen támogató, helyeslő reagálásokat akart visszajelzésként kapni a lakosságtól; olyan köz- megegyezést, amelyet a centralizált tömegkommunikáció és más propagandaeszközök révén ő maga akart betáplálni a népességbe. A közvélemény-kutatások újjászületése jellemző módon az 1968-hoz kapcsolható első reformidőszak eseménye volt. A Magyar Rádió és Televízió szervezetén belül 1969 januárjában jött létre a Tömegkommunikációs Kutató- központ (TK), amely kizárólagos jogosítványt kapott országos méretű politikai véleményvizsgálatok végzésére. Helyzetének ellentmondásosságát azonban jól kifejezi az a tény, hogy a lakosság véleményvilágáról szerzett tapasztalatok, a politikai vezetés számára végzett kutatások eredményei túlnyomórészt bizalmas információnak minősültek, nem váltak nyilvánossá. Idén májusban, az MSZMP országos értekezletének idején az újságolvasók nálunk szokatlan írásokra bukkanhattak a Népszabadság és a Heti Világ- gazdaság hasábjain. A pártértekezlet eseményeiről végzett gyors közvéleménykutatások eredményei a felmérések lebonyolítását követő második napon megjelentek a lapokban. S azóta olvashatók voltak a kutatási eredmények a június 27-ei tömegdemonstrációval kapcsolatos véleményekről, a Központi Bizottság júliusi ülésének fogadtatásáról, a Hírháttér című augusztusi tévéműsorban pedig először kerültek nyilvánosságra, adatok a politikai vezetők iránti bizalom mértékéről. Röviden: fordulat történt a közvéleménykutatás nyilvánosságában. A névválasztás nem formaság Július 1 -je óta a 19 éves múltú TK helyében a Magyar Közvéleménykutató Intézet (MKI) működik. A névváltozás, természetesen, nem puszta formaság, hanem érdemi szándékok kifejeződése. Az MKI létrejötte a közvélemény-kutatások politikai felértékelődését jelzi, különösen ha figyelembe vesszük, hogy a kormány kutatóintézeteként működik az államminiszter felügyelete alatt. A szervezeti elhelyezésből az a törekvés világlik ki, hogy a kormányzati munkában — a döntések előkészítésében és társadalmi hatásaik, érvényesülésük vizsgálatában — fokozottabban hasznosítsák a közvélemény tudományos kutatásának eredményeit. Ebben pedig a politikai intézmény- rendszer reformfolyamatának egyik mozzanata ismerhető fel, különösen a kutatási tapasztalatok nyilvánosságának fényében. A demokratikus nyilvánosság szocialista pluralizmusával nehezen férne össze a politikai közvélemény-kutatások monopolisztikus szerveződése. Ez a gyakorlati felismerés mutatkozik meg abban, hogy például az MSZMP Politikai Főiskoláján is létrejövőben van egy közvélemény-kutató egység, s mind több megyei pártbizottság építi ki a maga közvélemény-kutató hálózatát. E törekvésekből kibontakozhat egy egészséges konkurencia. S ha a vizsgálati eredmények nyilvánosak, a társadalom számára megteremtődnek a kutatások ellenőrzésének feltételei, amitől a közvélemény-kutatások iránti bizalom növekedését lehet várni. Jakab Zoltán, a Magyar Közvéleménykutató Intézet igazgatóhelyettese VÁROSSZÉPÍTŐKKEL PARKORSZÁGBAN szeplőzte az utcaképet. Letaposott virágágyásokat, letördelt ágakat, bepiszkított padokat sem láttunk. Megtalálták számításaikat a kereskedők, a mutatványosok, a vendéglősök, a kézművesek. Jövőre újra jönnek a négyszáz-jónéhányadik ennigeri vásárra. 38 hektár, ezer rendezvény Külön cikket érdemelne a Rheda- Wiedenbrückben rendezett tartományi kerti kiállítás. Vesztfália legrégibb városa (Wiedenbrück) neve megőrzésével egyesült két évtizede a szintén hangulatos Rhedával. Az Ems folyó mentén mintegy összeköti a sajátos városképét megőrző településeket a 38 hektáron kialakított Lahdesgartenschau. 800 fát, 18 ezer rózsát, 125 ezer tulipánt, nárciszt és jácintot, 25 ezer vízinövényt, 50 ezer cseqét, 37 ezer mezei növényt, összesen 170 ezer tavasszal, illetve nyáron pompázó virágot láthattak az érdeklődők. Fél napba telik, amíg nagyjából szemrevételezhető a sok látnivaló. Új és régi kertépítő irányzatok, kerti bútorok, hagyományos és modem eszközök tanulmányozhatók a számtalan csarnokban, bemutatóparcellán. Több száz szakmai és művészeti rendezvény erősíti a páratlan kiállítás vonzását. Heltai Nándor (Folytatjuk) Az ennigeri vásár /O j Ünnepnapokon jobban meg- l J . I ismerhetők az emberek, mint munka közben. A gyár, a vállalat, az adott feladat ugyanis megszabja a tennivalókat, szabályozza valamelyest a magatartást, az emberi viszonylatokat. Ezért vártam érdeklődéssel a négy évszázada (!) minden július második szerdájára meghirdetett ennigeri népünnepélyt. (Hajdanán, amikor elsősorban állatok — főként lovak — cseréltek gazdát, valóságos cigánykaravánok indultak útnak Ennigerbe. Most csak egyetlen barna bőrű családot fedeztem fel, Mercedessel érkeztek.) Úgynevezett haszonlovat egyet sem láttam most, autót annál többet. Póniló és autószalon Legalább száz új gépkocsit kínáltak megvételre. A használt autók piacán láttam kétéves japán Mitsu Giochi (ha jól olvastam) kocsit 22 ezer márkáért. Egy Polo Coupe kocsit a feléért. Mellette kínálta magát egy 65 ezer kilométert futott Passant Varoant Diesel 15 ezerért. Pompás mikrobusz csábított 22 ezerért. Nyolcéves, jó állapotú, nagyobb Renault-t 2500 márkáért ajánlottak. Természetesen valamennyi eladó részletfizetést kínált, hosszabb-rövidebb garanciát vállalt a közvetítő cég. Jótállás nélkül is megvetették volna szüleikkel, a nagypapákkal a kisgyerekek az eladásra kínált pónilovakat. Rengetegen nézgelödtek a gyönyörű sportpályán rendezett gépkiállításon (-vásáron). Óriási választék volt traktorokból, mindentudó mezőgazdasági kisgépekből. A 3060-as Massey-Fergu- son prospektusait többen is tanulmányozták. Igen részletesen tájékoztatják az érdeklődőket a légkondicionált, formatervezett erőgép műszaki és működési adatairól. Jókedv és fegyelem A falu tágas utcáin, közterein a vásárt megelőző nap délutánján kezdték meg a pavilonok, óriási könnyűszerkezetes csarnokok felállítását. Több százan kértek és kaptak árusítási engedélyt. Sohasem láttam az ittenihez hasonlítható alkalmi vidámparkot. Nagy sikere volt az igazi lovaktól vontatott körhintónak, az alkalmi lovasiskolának, a csillogó-villogó játékoknak. A kisállatvásárt tekintették meg a legtöbben, itt fenyegette a legnagyobb veszély a papák, mamák, nagyszülők pénztárcáját. Nyulak, libák, csibék, halak. macskák, kacsák kínálták magú• Keménykalap cs orgonamuzsika az ennigeri vásáron. (Biza Klára ftvetele) kát óriási tömegben. Szívesen vásároltak hagyományos népművészeti tárgyakat, régiségeket. És közben mindenütt szólt a zene, fogyott a sör, de duhajkodó, részeg ember nem handaban- dázott a fel-alá hullámzó sokezres tömegben. Csak a nagy gyalogos forgalom (a gépkocsik a község szélén kialakított parkolókban várhatták tulajdonosukat) okozott néha fennakadást. A főutcán a járókelők és a rendőrök tettek arrébb egy cukor- kás sátrat. Mindenki mosolygott, megszűnt a közlekedési dugó. Banán és rigmus Az eladók minden elképzelhető módon igyekeztek ráterelni a figyelmet portékájukra. A fölhozatal ugyanis jóval nagyobb volt a keresletnél. A hatalmas, lecsapható oldalú kamionokkal érkező gyümölcskereskedők versengése volt a leglátványosabb. A nyakukba erősített mikrofon segítségével reggeltől estig szóval tartották a népet. Kis rigmusokat rögtönöztek, alkalmi műsorokat produkáltak, mókáztak szünet nélkül, közben járt a kezük: a nézők gyümölcsvásárlással hálálták meg a pompás szórakozást. Tűzijátékkal fejeződött be a népünnepély. Másnap tudtam meg: idén mintegy hetvenezren (!) vettek részt a vásáron, ennyien tekintették meg a sok ezer négyzetméternyi kiállítást. Ennyien voltak kíváncsiak a históriai jelmezekben folvonult lövészekre, az ősi egyesületekre, a régi-régi ágyúval durrantott díszlövésekre, a keménykalapos verklisre, a pipás vándorkereskedőre, a ha- gyohiányos Kiepenkerlre. A magyar városszépítők nem akartak hinni a szemüknek: az ennigeri vásárt követő napon egyetlen elhajított papírszelet, eldobott sörösüveg nem
