Petőfi Népe, 1988. szeptember (43. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-16 / 222. szám
Emlékművet kapott a szövetkezet névadója Hartán ; Nyers Rezső avatta fel Erdei Ferenc szobrát Tizenöt évvel azután, hogy a Har- ‘ tai Erdei Ferenc Tsz névadóünnepsé- j gén beszédet mondott, tegnap dél- : után látogatott el a Duna-parti nagy- községbe Nyers Rezső, az MSZMP I Politikai Bizottságának tagja, or- ! szággyűlési képviselő. A vendég — dr. Szabó Miklósnak, a megyei pártbizottság első titkárának, valamint Hegedűs Lajosnak, a termelőszövetkezet elnökének, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának társaságában — a kora délutáni órákban a vendéglátó gazdaság majorjait, üzemeit kereste föl, majd ellátogatott az egyik szövetkezeti tag, Juhász Lajos portájára is. A községi körút végén, délután négy órakor a közös gazdaság dísztermében kezdődött a névadó tudós, politikus tiszteletére rendezett ünnepség. A Himnusz elhangzása után a megjelent vendégeket — köztük Erdei Ferencnét, valamint Somogyi Árpád szobrászművészt Hegedűs Lajos köszöntötte. Bevezetőjében elmondta: 15 évvel ezelőtt döntött úgy a tagság, hogy a gazdasági közösség felveszi Erdei Ferenc nevét. Az elhatározást nem csak az indokolta, hogy a szövetkezet jogelődjénél, a Béke Termelőszövetkezetnél egykor gyakori vendég volt a neves politikus. Az is inspirálta az embereket, hogy ismerték a szövetkezeti mozgalomban kifejtett erőfeszítéseit. Amikor pedig — néhány hónapja—elkészült a gazdaság új szövetkezeti háza, végre megvalósulhatott a közösség régi vágya is, az, hogy méltó helyre, maradandó emlékművet állítsanak névadójuknak. Erdei Ferenc jellemét, emberségét és a nép életét jól ismerő \ Somogyi Árpádot kérték föl a mellszobor elkészítésére. A remekül sikerült alkotás felavatására az egykori névadóünnep szónokát, Nyers Rezsőt kérték föl — mondotta az elnök. Hegedűs Lajos bevezetője után lépett a mikrofonhoz Nyers Rezső. Beszéde első részében Erdei Ferenc életútjának fontosabb állomásait idézte föl. Beszélt arról a korról is, amelyben gondolkodóvá, tudóssá ért a nehéz fizikai munkát végző makói szülők gyermeke. Hűséges ember volt XLIII. cvf. 222. szám Ara: 1,80 Ft 1988. szeptember 16., péntek Kiskunhalason ülésezett az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága Az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága csütörtökön Kiskunhalason, a Semmelweis kórházban tartott ülést. A bizottság tagjait Kövecs Gyula, a kórház igazgató főorvosa és Evetovits Istvánná gazdasági igazgató- helyettes tájékoztatta a házigazda intézmény két kezdeményezéséről, amelyek a kisebb vidéki kórházak többszörösen hátrányos körülményeinek ellensúlyozására születtek. Az egyik, amely már megvalósultba mozgássérültek intézetének a kórházhoz való integrálása. Ez abban tér el a hazai gyakorlattól, hogy országos viszonylatban ezek az intézmények a művelődésügyi ágazathoz tartoznak. Az itt kezelt 30 bentlakó és 60-100 ambuláns gyermek állandó orvosi ellátásán túl ez a kezdeményezés fontos szociálpolitikai feladatot is betölt. Korábban ugyanis a mozgássérült gyermekekkel a szülőknek jókora távolságokra kellett utazniuk szakszerű kezelésük, gyógyításuk érdekében. A kiskunhalasi kórház ezen a téren még tovább szeretne lépni: meg akarják kezdeni a felnőtt mozgássérültek rehabilitációját, ehhez azonban szerényebb mértékű anyagi támogatásra lenne szükségük. Ugyanez a helyzet másik kezdeményezésükkel, amely egyelőre még csak terv: a házi betegápolás bevezetése a kórházi ágyak hiányából adódó feszültségek mérséklésére. A vita elsősorban az utóbbi kezdeményezésről folyt. A bizottság tagjai egyetértettek azzal, hogy ez a megoldás előnyös lehet, s a későbbiek során esetleg az egészségügyi alapellátáshoz vagy a tanácsi gondozószolgálathoz lesz csatolható. Ugyanakkor rámutattak arra, hogy az egészségügyből már nem lehet több tartalékot kipréselni, s végső soron nem lehet, nem szabad végleges megoldásnak elfogadni a hasonló kezdeményezéseket. Többen elmondták: bizonyos, hogy a Kiskunhalason és környékén 130 ezer embert ellátó kórház számára, illetve a többi hasonló helyzetben lévő intézmény számára, ha kismértékben is, de átmeneti megkönnyebbülést jelenthet egyes betegek otthoni ápolása oly módon, hogy biztosítják a kórházi szakdolgozók naponkénti felügyeletét, a betegeknek a kórházból való gyógyszerelését és étkeztetését. Azoknak a betegeknek a hazaengedésével, akiknek már nem az egészségügyi állapotuk, hanem a szociális helyzetük indokolja a kórházi ápolást, számos ágy szabadulhat fel az egészségileg jobban rászorulók részére. Ez tehát előnyös, de az a helyzet, amely az ilyen megbízást szükségessé teszi, tovább már tarthatatlan. Valójában azonban az alaphelyzeten kellene változtatni: legalább további kétszáz ágyra lenne szükség ugyanis Kiskunhalason, és több orvosra, ápolónőre, korszerű műszerre a gyógyító munkához. A vitában felszólaló képviselők: Karácsonyi Sándor (Csongrád megye), Garbacz Katalin (Fejér megye), Papp Elemér (Zala megye), Mezey Károly (Szabolcs-Szatmár megye), Tóth Istvánná (Bács-Kiskun megye), Csipkó Sándor (Bács-Kiskun megye), Lédemé dr. Faragó Margit (Szolnok megye), valamint Fűzi István, az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára és Szepesi András, a Szociális és Egészségügyi Minisztérium főcsoportfőnöke lényegében azonos véleményen voltak. Számos tény: a betöltetlen álláshelyek miatt az egészségügyi dolgozókra háruló, már elviselhetetlen mennyiségű túlóra, a lakosság egészségi állapotának romlása, a zsúfolt rendelők és kórházak, a korszerű műszerek hiánya stb. arra figyelmeztet, hogy egészségügyünk válságba került — állapították (Folytatás a 2. oldalon) .mondotta u szónok , aki élete végéig bátran és következetesen vállalta a származását, hovatartozását. Parasztfiúból neves értelmiségivé lett, valóságkutató tudóssá és nemzetének utat mutató politikussá. Munkásságáról szólva Nyers Rezső megemlítette, hogy Erdei milyen szenvedéllyel kereste a magyar nép boldogulásának lehetséges útjait. Erről adott számot, amikor egyik alapítója lett a máig érvényes tanulságokat programjába író Márciusi Frontnak. Elhivatottsága vezérelte, amikor jeles társaival együtt megalapította a parasztpártot, vagy amikor a fejlődés, a továbblépés lehetőségeit vitatta az emlékezetes szárszói találkozón. És a felszabadulás után is megállta helyét és feladatát, mint belügy-, majd mezőgazdasági miniszter. A földreform előkészítésével, a szövetkezeti mozgalom szervezésének indításával nehéz, de szükséges szolgálatot vállalt. 1 loz- zájárult ahhoz, hogy ma már bizton állíthatjuk: a parasztság és a szocializmus egymásra találtak. Nyers Rezső beszédének végén az ifjúsághoz szólt,1 azokhoz a fiúkhoz, lányokhoz, akik nap mint nap elhaladnak majd Somogyi Árpád tehetséggel és szivvel megformált szobra előtt. — Azt kívánom - mondotta —, hogy az arcra nézve, újra és újra pezsdüljön meg a vér az ereitekben, s gondoljatok arra, hogy nem szabad föladni, bármily gondok kísértenek is, tenni és hinni kell. Az avatóbeszéd után az általános iskola irodalnú színpadának a kortárs és harcostárs költő, Váci Mihály verseiből összeállított műsora következett, majd a szövetkezeti ház parkjában leleplezték Harta új büszkeségét, az Erdei Ferenc-szobrol. F. P. J. AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Alakuló törvények, szabályok Az Izsáki Állami Gazdaságban találkoztak tegnap az Állami Gazdaságok Országos Egyesülésének (ÁGÉ) képviselőivel a megye mezőgazdasági kombinátjainak, állami gazdaságainak és ezek leányvállalatainak vezető szakemberei. . Nagy érdeklődés kísérte az ÁGÉ vezérigazgató-helyettesének, dr. Herpay Balázsnak szavait, aki a társasági törvényről, illetve más most alakuló jogszabályról szólt. Elmondta, hogy az agrárágazatban is a jövedelmezőség határoz meg szinte mindent. Ezt viszont csökkenti a hazai és külpiacok beszűkülése, az óriásira növekedett termelési költségek és az ezzel nem szinkronban mozgó termelői árak. A tervgazdálkodásról piacgazdálkodásra való áttéréssel párhuzamosan szükségessé válik a tulajdonformák szélesítése, amire a társasági törvény ad majd lehetőséget. Ennek végrehajtását csupán a vállalatok minimális erőforrása gátolhatja. Az adórendszer, a földtörvény, a támogatási rendszer, a keresetszabályozás várható módosításáról is beszélt a vezérigazgató-helyettes. Az ÁGÉ főosztályvezetője, Firle Imre jó néhány gyakorlati kérdésre vetített fényt a pénzügyi szabályozásokkal kapcsolatosan. Elmondta azt is, hogy a közeljövőben megjelenő Magyar Közlöny tartalmazza az aszálykár sújtotta gazdaságok veszteségeinek csökkentésére vonatkozó rendelkezésekét. A minden szakembert érintő tájékoztató után a mezőgazdasági üzemek vezetői konkrét adatokat közöltek vállalatuk idei helyzetéről, az aszálykárokról, a hitelképesség nagy nehézségek árán való megtartásáról, a beruházások visszafogásáról. Nem egy esetben így fogalmaztak a szakemberek: „alakítjuk a túlélési stratégiánkat”. És még egy idézet: „az eddig dinamikusan fejlesztő állami gazdaságok eljutottak a döntésig: nem, illetve vissza kell fejleszteni a termelést”. A megyei pártbizottság titkára, dr. Szakolczai Pál így kezdte hozzászólását: „Nem számitottunk diadalmenetre, de arra sem, hogy a nemrégen 100 milliós nyereséget elkönyvelhető gazdaságok 30-50 százalékos eredménycsökkenéséről halljunk”. Leszögezte, hogy a vállalatok belső ügyeibe nem akar a párt beleszólni, de a szerkezet- váltást, a hatékonyságnövelő ötleteket messzemenően támogatja, a koordinálásban segítséget nyújt. Rigó Sándor, a Medosz megyei titkára, a szakszervezeti munka megújításáról, a szervezet törekvéséről, a várható változásokról szólt, nem titkolva például az új munkahelyek kialakításának nehézségeit, a reálbérek csökkenése miatti aggodalmát sem. G. E. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Szombaton hajnalban: megnyitó Öt sportágban megkezdődik a küzdelem A XXIV. nyári olimpiai játékok ünnepélyes megnyitója: Szöul, 2 óra 25 perc. Magyar idő szerint szombaton hajnalban fellobban majd az olimpiai láng a szöuli központi stadionban, s méltán hirdeti a világ legnagyobb mozgalmának sikerét. A 167 tagországot tömörítő nemzetközi mogzalom máris új rekordot könyvelhet el, hiszen 161 nemzeti olimpiai bizottság elfogadta a meghívást a játékokra, s ez minden eddiginél több a játékok történetében. A sportágak száma is új rekordot ért el, hiszen 23 sportágban 237 versenyszámban küzdenek majd a résztvevők az olimpiai aranyéremért és a helyezésekért. A magyar sportolók — a korábbi gyakorlathoz híven — nagyszámú, két- százegy sportolóval vesznek részt a játékokon, s tizenkilenc sportágban kísérlik meg folytatni a korábbi szép hagyományokat. Az eddig szerzett 112 olimpiai aranyérem is erre kötelezi őket. A verseny nyitónapján hat sportág: kosárlabda, labdarúgás, ökölvívás, röplabda, tékvandó, műugrás képviselői lépnek a küzdőtérre. Ebből — a tékvandó kivételével, amely bemutató jellegű — érmekért kezdődik a küzdelem. A magyar sportolók az ökölvívásban és a műugrásban érdekeltek. A sorsolásra azonban csak pénteken kerül sor. Erről a szombati számunkban tájékoztatjuk olvasóinkat. EREDMÉNYCSÖKKENÉS A MEGYEI ÁLLAMI GAZDASÁGOKBAN IDŐJÁRÁS do/ik a felhőzet, egyre többfelé áll el az eső. Az északnyugati országrészben már némi napsütés is várható, és ott átmenetileg megerősödik az északnyugati szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 15 fok köröl alakul. Előrejelzés az ország területére ma estig: Kisebb-nagyobb megszakításokkal foly tatódik az országos esőzés, keleten néhol zivatar is valószínű. Északnvngat felől kissé felszakaOLIMPIA Ismét tárgyalóasztalhoz ülnek a kormány és a szakszervezetek képviselői DECEMBER 9-ÉN ( ki * ií n j1 ~ j <• £LíÍl ollS 'mm&É ’ * VíMIy% Pártértekezletet tartanak Baján A SZOT szóvivőjének nyilatkozata A Szakszervezetek Országos Tanácsának szóvivője, Szalay Ferenc csütörtökön a következő nyilatkozatot adta a Népszavának és a Magyar Távirati Irodának: A közeli napokban ismét tárgyalóasztalhoz ülnek a kormány és a szak- szervezetek képviselői. Ismerve a társadalmi-gazdasági feszültségeket, a megoldásra váró feladatok sokaságát, a szakszervezeti tagság, a lakosság nagy várakozással tekint a felső szintű érdekegyeztetés elé. A munkavállalói érdekek érvényesítése, a bérből és fizetésből, valamint a nyugdíjból élők számára megnyugtató, elfogadható megállapodások megkötése a kormánnyal való együttműködésben is változtatásokat követel. A jövőben a korábbiakhoz képest mind a kormányzatnak, mind a szakszervezeteknek nagyobb jelentőséget kell tulajdonítania e tárgyalásoknak. A kormánynak megvitatásra ajánlott kérdésekre vonatkozó szakszervezeti álláspont a szakszervezetek országos értekezletét megelőző viták tapasztalataira, a tagság jelzéseire, kérdéseire, követeléseire támaszkodva alakult ki. Ugyancsak a tagság határozott igényének, követelésének eleget téve a SZOT Elnöksége úgy döntött, hogy a szak- szervezeti tárgyalási pozíció leglényegesebb elemeit még a tárgyalásokat megelőzően nyilvánosságra hozza. A szakszervezetek érdekeltek a társadalmi-gazdasági kibontakozást szolgáló stabilizációs kormányprogram megvalósításában. A gazdaság teljesítőképességének növelése érdekében szükségesnek tartják a következetes reformpolitikát, a termelési szerkezet átalakításának meggyorsítását, a gazdálkodás feltételeinek liberalizálását. A kormányzat erre irányuló erőfeszítéseit támogatják. Ezzel összefüggésben a szakszervezetek ismételten hangsúlyozzák: el kell kerülni, hogy a változások a dolgozókra aránytalanul nagy terheket rójanak. A társadalmilag méltányos és gazdaságilag indokolt tehervállalásban megfelelő mértékben részt kell vállalniuk a gazdálkodó szerveknek és a költségvetésnek is. Az életszínvonal gyorsuló ütemű visszaesése, a reálbérek csökkenése, a szociális juttatások fokozódó értékvesztése következtében nőnek a megélhetési gondok, erősödik a pers- pektívátlanság érzése. A bérből és fizetésből élő dolgozók egyre jelentősebb csoportjai, a nyugdíjasok nagyon nagy hányada tűrőképességének határához közeledik. Fogy a bizalom, nő az elégedetlenség. Ilyen körülmények között a szakszervezetek nemcsak szociális, hanem politikai megfontolásokból is szükségesnek tartják az életszínvonal további jelentős csökkentésének megakadályozását, a számba vehető összes reális lehetőség feltárását és mozgósítását. Az ez évi infláció terven felüli emelkedése a szociálpolitikai ellátások és egyes területeken a nominálbérek utólagos kiigazítását teszi szükségessé. A szakszervezetek méltányolják a kormány döntését a hetven éven felüliek nyugdíjának pótlólagos emeléséről, ugyanakkor szükségesnek tartják, hogy még ebben az évben egyes szociális ellátások mértékét módosítsák, illetőleg az ellátásban részesülők juttatásait is emeljék fel. Pótlólagos központi bérintézkedésekre tesznek javaslatot azokon a területeken, ahol önerőből semmiféle kiigazításra nincs lehetőség. A szakszervezetek szükségesnek tartják rendezni egyes bérezési formák, pótlékok és a személyi jövedelemadó viszonyát, és oldani az e téren tapasztalható feszültségeket. Általában is (Folytatás a 2. oldalon) Nap mint nap tapasztaljuk, hogy az emberek politizáló kedve kezd megjönni, mind többen kívánnak beleszólni az országos és a helyi döntésekbe, a mánál kevesebb gonddal küszködő holnapért. Keresik a kibontakozás útjait, a gazdasági, társadalmi és politikai szempontból egyaránt sok problémával terhelt helyzetből. Baján és térségében a kommunisták fölvetették: náluk pártértekezletet kellene tartani, hogy a tisztázatlan kérdéseket tisztázzák és a körzet teendőit a lehető legkonkrétabban meghatározzák. E kezdeményezés eredményeképpen tegnapi rendkívüli ülésén úgy döntött a helyi pártbizottság, hogy december 9-ére összehívja a pártértekezletet. Ezt az elhatározást alapos munka előzte meg. A városi párt-végrehajtóbizottság megbízásából öttagú bizottság tájékozódott a térségben található 5244 kommunista vélekedéséről: akarja-e a többség soronkívüli pártértekezlet megtartását. 3315 párttagot kérdeztek meg — közel 4 ezer kommunista álláspontját adták tovább —, s a 68 százalékuk igennel válaszolt. A pártbizottság 55 tagja közül 19 volt az értekezlet mellett, 20-an nem tartották szükségesnek a fórum összehívását, 8- an tartózkodtak a véleménynyilvánítástól. a többieket nem tudták megkérdezni. Mindezekről Mokkái Géza, a bizottság elnöke számolt be a tegnapi rendkívüli ülésen. A pártértekezlet megtartását szorgalmazók indokai három csoportba illeszkedtek. Az életszínvonal esésének megállításához várnak cselekvési vezérfonalat a fórumtól, a konkrét helyi teendők elvégzéséhez. A meggyengült pártegység helyreállítását szintén az értekezlettől remélik; erre azért is szükség van, vélekedett a tagság, hogy a párt ellenfeleivel szemben egységesen tudjanak fellépni. Az érvek között szerepelt az is, hogy az Élet és Irodalom július 29- ei számában Félfordulat címmel megjelent írás hatására sokak bizalma megrendült a térség vezető párttestületében és Papp György első titkárban, ugyanis a helyszin és a szereplő személyek megnevezése nélkül íródott riportban Bajára ismertek. (Ugyanez történt még több más városban is az országban.) A párttagság egyúttal kérte: ha pártértekezletet tartanak, akkor ez alkalommal érvényesüljön az alulról fölfelé való építkezés elve, az igazi pártdemokrácia. Végül is a bizottság a városi pártvégrehajtóbizottságnak tett jelentésében a pártértekezlet összehívását javasolta, s a testület ezt elfogadta. Amellett szálltak síkra a vb tagjai, hogy amennyiben a pártbizottság is az értekezlet mellett dönt, azon a helyi és ne az országos feladatokra összpontosítsák majd a figyelmet. Azt kell elérni, hogy a térség az országos átlagnál valamivel kedvezőbb gazdasági helyzetét megőrizze, ennek a módját kell kigondolni. Az ülésen elnöklő Papp György első titkár a többi közt arról a jogos kritikáról beszélt, ahogy a tagság nagyobb nyíltságot vár; többet akar tudni arról, hogy a vezető párttestületek mit tesznek a térség boldogulásáért. Ezt a nyíltságot, őszinteséget vállalni kell. Az újságcikkről szólva kijelentette: a benne lefestett állapotok tanulsággal szolgálnak mindenki számára, a bajaiak számára is, de szerinte a benne foglaltak nem fűződnek sem a városhoz, sem az ő személyéhez. Hosszú pályafutása alatt semmi olyat nem tett, ami jogilag, kifogásolható lenne. Ha a pártértekezlet mellett döntenek — mondotta —, az megmérettetést jelent majd a testületi tagok számára. Úgy véli, a bajai pártbizottság bátran állhat ez elé. Ami a saját személyét illeti, úgy érzi, Baján is egy fiatalabb, encr- gikusabb pártvezetőre van szükség, aki az MSZMP politikáját a ma igényeinek megfelelően tudja képviselni és érvényesíteni. Tájékoztatta a testületet. (Folytatás a 2. oldalon)
