Petőfi Népe, 1988. augusztus (43. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-18 / 197. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1988. augusztus 18. KILENCVEN ESZTENDEJE SZÜLETETT GÁL SÁNDOR /- f > * •ÄjWwvi; • • r A sok műfajú művész Sok műfajú művésznél, sokoldalú embernél gyakran sorrendbe állítják, hogy mely tevékenységük elsődleges, aztán melyik fontos másod- és harmad- sorban; egyáltalán: hogyan következnek egymás után, rangsorban. Az idén kilencven éve született s immár több mint egy évtizede eltávozott Gál Sándorról legelsősorban azt állíthatjuk, hogy tanár, nevelő, tanítványait töretlen hittel segítő, szerető, tehetségükben nemcsak bízni tudó, hanem annak elementáris megnyilatkozásait egy életen át csodálni sem szűnő vérbeli pedagógus. Gál Sándor kísérleti laboratóriumot varázsolt a rajzórákra, -szakkörökre, hiszen a kerámiakészítés, a grafikai technikák elsajátításának, a zománcozásnak, a fotózásnak stb. mindenféle csínját-bínját megtanulta, hogy taníthassa. Nagy figyelemmel és körültekintéssel, magas szakmai hozzáértéssel és emberi érzékenységgel vezette tanítványait közel a képzőművészetekhez és népművészethez is. „Valamikor, a harmincas évek elején gyűjtöttem tanítványaimmal mindenféle néprajzi tárgyat. Emlékszem, milyen örömmel hozták egy szúette, korhadt láda oldalát csapatostul (Varga S. Balázs, Jóbo- ru Magda, Tóth Ilona, Varga Éva és mások). Felnőttektől is kaptam sok* Gál Sándor festményeiből augusztus 19-én, 18 órakor nyílik kiállítás Kun- szentmiklóson, az általános művelődési központban. sok tárgyi emléket. (...) Baki Mihály nevű tanítványom leltárba foglalta annak idején a kis gyűjteményt. (...) Sajnos, helyhiány miatt csak egy nagy ládában tároltam a gimnázium padlásának egyik zugolyában. Aztán jöttek a háborús évek és minden megsemmisült, elkallódott. Azóta is szomorúan tapasztalom, hogy a régi értékeknek nincs megfelelő gondozása Kunszentmiklóson”— írta némi jogos keserűséggel Gál Sándor, aki az idézett Írásában 1971-ben sürgette „a községtörténeti és táj-múzeum” létrehozását is. Rajztanítási (főként metodikai) cikkek mellett tárlat- és könyvismertetőket is rendszeresen publikált a Rajztanításban. Elkészült rajztanitási könyvkézirata az 50-es évek kiadói útvesztőiben feneklett meg, végérvényesen. Vagy ma talán föltámasztható lenne, mint ahogyan Gál Sándor kisebb írásait. Szakcikkeit is érdemes lenne összegyűjteni, közreadni. Hiszen egész munkássága „régi értéknek” számít Kunszentmikló- son. Olyannak, amit föltárni és bemutatni az utókornak kellene. És természetesen Kunszentmiklóson. Gál Sándorról nyugodtan állíthatjuk, hogy kunságivá, kunszentmiklósi- vá vált az itt leélt évtizedei alatt, pedig betelepülő volt. Az erdélyi, dálnoki Gaálok ivadékaként ő már Hódmezővásárhelyen született. Képzőművészeti főiskolát végzett, majd járt az iparművészetire is, de ennek befejezését az első világháború és súlyos betegsége megakasztotta. 1923-ban Csongrádra ment tanitani. Itt illusztrálta például Tél József: Jön a hajó! című elbeszéléskötetét. 1927-től Kunszentmiklóson dolgozott: tanított a gimnáziumban, általános iskolában, volt megyei rajz-szakfelügyelő. Gál Sándor művészetére, festészetére elsősorban erősen hatott a szecesszió stilizáló, nagy tiszta foltokat, jobbára keveretlen színeket alkalmazó fölfogása, majd meghatározóan vonzódott az alföldi festészethez, mind témaválasztásban, mind a festői, művészi megjelenítésben. Tornyai drámai hevülete hiányzik ugyan belőle, de együttérző, a szegények életével azonosulni tudó, azt láttatni akaró képessége, megjelenítő ereje közeli rokonságban van a hódmezővásárhelyi festőkével. A meditáló, kontemplativ Nagy István-i alkat van hozzá közelebb, mivel ő is ilyen volt, csendesen figyelő, alkotóként mindig befelé építkező, gazdagodó, zárkózott egyéniség. Az alföldi festészet hagyományát, Tornyai, Koszta József és Nagy István örökét egyéniségéhez szabottan úgy építette képvilágába, hogy helyi színekkel és konstruktív megoldásokkal gazdagította az alföldi festészet hatókörét. Festői technikája a megismerés lépcsőfokain szüntelenül fejlődött a pasztellezéstől a tempera- és olajfestésig, a különféle grafikai eljárások használatáig és új festői anyagok föltalálásáig. Gál Sándor volt évfolyamtársaival, művész barátaival — Barcsay Jenő, Varga Nándor Lajos, Imreh Zsig- mond, Mihálcz Pál — életre szóló kapcsolatot tartott fönn. A tőlük származó, tulajdonában volt műveket ellenérték nélkül adta át a Katona József Múzeumnak. Művésztársaival folytatott levelezésének egy része fontos művészettörténeti forrás lehet még. (Jellemző kuriózumként írom ide Barcsay Jenőnek egy 1967. február 19-én írott leveléből: „neked köszönhetem, hogy életem végéig Nyenyő a nevem — ez a Te bűnöd Sanyi”). Gál Sándor újabb és újabb tárlatai — ahogyan e mostani — a megalkotott művek számában is gazdag és rétegezett életmű ismeretlen elemeit is közönség elé tárják. Gál Sándor, az ismert tanár, a szeretett pedagógus egyszer talán ismert és állandó kiállítással is méltányolt festőművész lesz még választott és maradandó képekben megrögzített hazájában, Kunszentmiklóson, a FeRő-Kiskunságban. Sümegi György • Gál Sándor: Hazafelé Tüske a körmünk alatt „Na, ebből hogyan vágod ki magad?” Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket hallok mostanában. Nemrég fejeződött be Karlovy Varyban egy jelentős nemzetközi fesztivál, ahol a magyar versenyfilm, Sára Sándor Tüske a köröm alatt című vállalkozása fődíjat kapott. Barátaim, ismerőseim kaján kérdése mögött pedig az rejlik, hogy olvasták a filmről írott kritikámat. Most ezt kérdezi a a tekintetük is: ha a hazai bemutató után részleteztem a kifogásokat, akkor most, a külföldi siker nyomán hogyan számolok el a lelkiismeretemmel? Némelyik olvasóm még azt is megfogalmazta, hogy az a kritikus, aki a fenntartásait fejtette ki, nem szurkolt-e külföldön a bírált film ellen? A Tüske... fesztiváldíja attól is érdekes, hogy nem hagyott tüskét a csakugyan kritikus kritikusban. Megmagyarázom. A rendező Sára Sándor és az írói alapanyagot szolgáltató Csoóri Sándor filmjét először februárban, a magyar játékfilmszemlén láttam. Akik emlékeznek az idei szemlére, bizonyára egyetértenek velem abban, hogy a mezőnyt dokumentumfilmek uralták. Dokumentum a bukovinai székelyek hányattatásairól — ezt egyébként szintén Sára Sándor rendezte. Dokumentum az ötvenes évekbeli kitelepítésekről. Dokumentum a recski internálótáborról. Dokumentum a dunapa- taji parasztok közelmúltjáról. S hogy mai témát is említsek, dokumentum az ózdi kohászok szorító gondjairól. A hatásos, erőteljes dokumentumfilmek között haloványnak sejlettek a játékfilmek. A Tüske a köröm alatt is. A hazai zsűri hiába díjazta, sokunk benyomása volt az, hogy csináltnak, keresettnek hatott a nagyon is valóságos riportokhoz, tudósításokhoz képest. Abban a mezőnyben csak háttérbe szorulhatott a forgatókönyven rögzített, színészekkel eljátszatott történet. Körülbelül ez a vélemény fogalmazódott meg az én kritikámban is. Most, Karlovy Varyban a Tüske más mezőnyben versenyzett. Bemutatása azért is mondható szerencsésnek, mert a csehszlovák társadalom még óvatosan éli át a peresztrojka meg a glasznoszty kezdeteit. Hálás a szókimondásért. Több ezren szorongtunk az óriási fesztiválközpontban, a nézőtéren pontosan lehetett érezni a kedélyhullámzást; Fel-felhördült a közönség egy-egy filmbeli megjegyzésre. Élénken reagált a múlt eltagadására, a kiskirályok garázdálkodására, a korrupció leplezetlen képeire. Igen, a korrupció. Sokkal beszélgettem a nyugat-csehországi fesztiválvárosban, s úgy tetszik, még egy mozzanat járult hozzá a Tüske... kinti sikeréhez. A magyarországi lapok is hirül adták, hogy néhány hónapja kiskirályokat, korrupt vezetőket lepleztek le az egyik szlovákiai megyében. Titkos vadászatok, ivászatok. Megvesztegetések. A közpénz elherdálása. A közvélemény elhallgattatása. A tiltakozók meghurcolása. Mintha a Tüske a köröm alatt tartalmát mondanám el. Aligha véletlen tehát, hogy közbetapsolt a Karlovy Vary-i közönség. Az első perctől a nyolcvannyolcadikig partner volt, a magyar filmesek társalkotójaként húzta ki a tüskét a körmünk alól. Akkor, ott, a fesztiválpalotában eszembe se jutott, hogy nekem most fanyalogni kéne. Akkor, ott az jutott eszembe, hogy nem is olyan rossz magyarnak lenni, mert lám, a meglehetősen középszerű filmek nemzetközi mezőnyében megint megmutattuk, hogy lehet felelősen és hatásosan beszélni a társadalmi ellentmondásokról. A Tüske a köröm alatt esztétikai elletmondásait, persze kár volna feledni. Ettől azonban még őszintén örülhetek, örülhetünk egy magyar film megérdemelt külföldi sikerének. Zöldi László Megújul a Feszty-körkép Szegeden egy restaurátorcsoport, Kisterenyei Ervin festőművész vezetésével újítja fel Feszty Árpád és festőtársai alkotását, a Magyarok bejövetele című óriás körképet. A csaknem ezernyolcszáz négyzetméter felületű alkotás, a második világháborúban erősen megrongálódott, s hiányosan megmaradt darabjait 1975 óta restaurálják, a Csongrád Megyei Múzeumok Igazgatóságának irányításával. Ä hosszan tartó felújítás során a hatalmas tekercsekben tárolt festményt, viaszbevasalásos módszerrel konzerválják, s a hiányzó részleteket, valamint az eltűnt jeleneteket újra festik. Végül lenvászonra ragasztják és így erősítik meg a kiállításra előkészített 10x4 méteres darabokat. A felújítás utolsó művelete a kiállítás helyén, az Opusztaszeri Nemzeti Emlékparkban felépülő körképcsarnokban lesz. (MTI-fotó). Képünkön az „Áldozat a hadúrnak” című képrészletet vegyszeresen tisztítják, dokumentálják, s egyben előkészítik a lenvászonra való ragasztásra. A PETŐFI NÉPE AJÁNLATA KÖNYV A kard és a hüvely Miért volt érdekes-értékes olvasmány Lovas Dánielnek a nem régen napvilágot látó Kis magyar retorika? Az alábbiakból kiderül. * Volt idő, amikor minden középiskolás diák táskájában ott lapult a retorika tankönyv. Erre azonban már csak az idősebb korosztály emlékezhet. Nem csupán a tantárgy, maga a görög eredetű kifejezés is évtizedekre feledésbe merült. Mostanában lehetünk tanúi, hogyan nyeri vissza lépésről lépésre jogait a nagymúltú — s nagy gyakorlati jelentőségű tudományág. A folyamat legújabb lépése egy szerény címet viselő könyv: Szabó--Szörényi Kis magyar retorikája. E rendhagyó tankönyvben jól áttekinthető rendszerezésben megtalálható a beszéd hét fő része éppúgy, mint az elrendezés és a kifejezés szabályai. Hogy is mondta Quintilianus: — Kifejezni nem egyéb, mint mindazt, amit előzőleg elmédben megfogalmaztál, eljuttatni a hallgatókhoz, ha ezt nem teszed meg, felesleges minden előbbi művelet, és hasonló ahhoz a kardhoz, amely el van rejtve és hüvelyébe dugva. Vajon hány ilyen rozsdamarta kard lehet ma is országunkban? De hagyjuk a színlelt kérdést (ez is egy retorikai alakzat), s félre a tréfával. Utóbbira szintén találunk szentenciát, ezúttal Arisztotelésztől: — Gorgiasz tanítása szerint az ellenfél komolyságát nevetéssel, nevetését viszont komolysággal kell nevetségessé tenni, s ebben igaza is van. Ezúttal nem hagyományos szónoklattant vehet kézbe az olvasó. A szerzők a bevezetésben Babitsot idézik: A retorika egy oldalról gondolkodni, más oldalról beszélni tanít a szó legtágabb értelmében. Egész iskolád retorikai s minden tantárgy igazában csak retorika ma is. A különböző fogalmak — toposzok, argumentumok, alakzatok SZABÓ G ZOLTÁN SZÖRÉNYI LÁSZLÓ KIS MAGYAR RETORIKA nét szervezni a szőke, csinos énekesnőnek, valahogy mégsem sikerült összeállítani egy országos „menüt”. Aztán eltelt néhány hónap, és szinte valameny- nyi városban „vevők” lettek a népművelők, a koncertszervezők. Frenetikus sikert aratott Erika Kecskeméten is. Igaz, a vastapsért alaposan megdolgozott: táncolt, énekelt — a kifulladásig. De hát az a dolga. Most, a nyár kellő közepén új, friss szerzeményekkel akarja meghódítani a könnyed zene híveit. Mit mondjak, van rá esélye. A nálunk mostanában „hiányzó” diszkóénekesnő szerepét Zoltán Erika tölti be. (Korábban Szűcs Juditot illette ez a titulus.) Szép, csinos, a haja szőke, a körme piros és hosszú, a farmerja szakadt — éppen a legintimebb testrészek egyike közelében —, csábosán mosolyog, bájosan néz .. . Ráadásul még azt sem tudja: „Miért mondják neki, hogy túl szexi lány.” (Aki nem jött volna rá, hívjon fel telefonon, megmondom neki, hogy mi a kérdésre a válasz.) Szóval túl azon, hogy Zoltán Erika „túl szexi”, az énekléssel is megbirkózik. Jobban Mi kell manapság a közönségnek? Ez bizony nehéz kérdés. Sok esetben nem tudják kiszámítani a zenekedvelők ké- nye-kedvét a hozzáértők sem. így volt ez Zoltán Erika esetében is. Két évvel ezelőtt berobbant az Interpop fesztiválon (akkor „szerelemre született”!), elkészült első LP-je is. Az ŐRI hiába akart turszerepel, mint évekkel előbb. A zenéről, a biztos sikert hozó-adó muzsikát és az érdekes szövegeket (de nem túl szakszerű ismertetése, a sok találó példa ráébreszti az olvasót, hogy nem csak az irodalmat,'életünk más területeit is átszövi a retorika. Végső soron a társadalmi gyakorlat olyan eszközéről van szó, mellyel a mindenkori vezető csoportok irányításuk alatt tartották a nyelvhasználatot. A fiatalok a retorikai tanulmányok során egyúttal elsajátították a társadalmilag érvényes fellépés szabályait. Elegendő végiggondolni, hogy is áll ez a dolog napjainkban, s egy váratlan irányból, az irodalmi retorika felől máris közéleti zavaraink forrásvidékéhez jutottunk. Számomra többek között ezért izgalmas olvasmány ez a latin és görög kifejezésekkel megtűzdelt könyv. (Szabó G. Zoltán—Szörényi László: Kis magyar retorika, Tan- könyvkiadó 1988.) LEMEZ Igen, szexi! Zoltán Erika, a szőke diszkósztár második nagylemezének címe: Túl szexi? Borzák Tibor meghallgatta a számokat, találkozott az énekesnővel — éppen Kecskeméten, a koncertjén —, és megállapította: valóban „túl szexi rakoztató és pihentető westem- börleszk. Abból az igényesen kivitelezett fajtából, melyből ilyenkor nyáron több is elkelne. Pesze a jó humor, a jó stílusérzék, a szellemes dialógusok, az ötletesen bonyolított cselekményvezetés, szerepek és szereplők egymásra találása csak igen elvétve születhetik szériában. Hisz már sok gyenge, sőt bárgyú munkában találkozhattunk a nevezetes verekedők nevével is. A történet a film forgatókönyvét is író rendező, E. B. Clucher munkája. A westerntörténetek kliséi a szokottnál izgalmasabban elevenednek meg. Joe (Terence Hill) a sivatagból érkezik a kisvárosba, ahol éppen illegálisan se- riflkedő bátyjával kötözködik három elvetemült fickó. Nem nagy ügy, még csak az ujját sem kell mozdítania, hogy mindhárman fűbe harapjanak. Búd Spencer, a seriff nem örül túlságosan testvérének, mert tudja jól, ahol a fiú eddig föltűnt, ott mindig történt valami. Most sincs másként, beavatkozásai felkavarják az állóvizet és megsemmisíteni látszanak testvére fondorlatos terveit. A két sajátos stílusban verekedő pisztolyakrobata mutatványai ezúttal a film vége felé sem válnak unalmassá, biztosítják ezt ürügyeik: a minden eddiginél szellemesebb, minden korosztály számára szórakoztató dialógusok. Az erőszak mai bajnokai között mindenesetre a két jellegzetes figura még a legszimpatikusabbak közül való. mély szántásúakat) a Neoton Família szerzőhármasa adja: Pásztor László, Jakab György (zene), Hatvani Emese (szöveg). Már meg is van a siker titka ... A kilenc dalt (Túlszexi, Szabadnapos szív, Pech dáma, Szeretem őt, Hazudós, Casanova, Pf. 186, El nem mondott vallomás, Jobb lenne, ha táncolnánk) a Profil adta ki. FILM Az ördög jobb és bal keze Ebben a rekkenő hőségben bizonyára akadnak, akik a mozi hűvös termébe húzódnak, hogy élményekhez jussanak. Károlyi Júlia nem csak ezekért az élményekért nézte meg Az ördög jobb és bal keze című filmet, hanem azért is, hogy lapunk olvasóinak ajánljon új produkciót. íme: , A jegypénztárak bevétele szerint a legvéresebb krimi, a leghátborzongatóbb, a legkalandosabb fantasztikum sem tud versenyre kelni Terence Hill és Búd Spencer népszerűségével. Legújabb opuszuk, Az ördög jobb és bal keze című olasz—NSZK produkció tökéletesen ártalmatlan, kellemesen szó
