Petőfi Népe, 1988. augusztus (43. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-05 / 186. szám

Országszerte erősen felhős idő várható, sokfelé esővel, záporral, főként keleten helyenként zivatarral. Az északi szel élénk, időnként erős lesz, északkeletire fordul és főként a Dunántúlon viharossá fokozódik. Folytatódik a hűvös idő. A legmagasabb nappali hőmérséklet pénteken 18 és 23 fok között alakul. IDŐJÁRÁS Nemzetközi banktanácskozás Baján A monetáris irányítás szerepe döntő marad m rr •• a Tuzszunet vagy tárgyalás? VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIII. évf. 186. szám Ara! 1,80 Ft 1988. augusztus 5., péntek Második alkalommal rendeznek Ba­ján nemzetközi banktanácskozást a Bajai Lakberendezési és Vasipari Szö­vetkezet, az Interbank és a Külkereske­delmi Bank szervezésében. A tegnap kezdődött rendezvényen, amely nevé­vel ellentétben, nem csupán a bankem­berek találkozója, a monetáris irányí­tás szerepét, a bankreform tapasztala­tait, a bankok és a vállalatok közös teendőit vitatják meg. A tanácskozás több mint száz részt­vevője között helyet foglalnak a Ma­gyarországon külföldi részvétellel mű­ködő bankok vezetői, valamint angol, amerikai, osztrák és nyugatnémet vál­lalatok képviselői, valamennyi hazai pénzintézet képviselteti magát, s a ren­dezők negyven gazdálkodó szervezet, termelő vállalat, bel- és külkereskedel­mi cég képviselőjét hívták meg. A tanácskozás házigazdája a bajai szövetkezet, a Téka néven ismert skan­dináv típusú bútorok gyártója és for­galmazója. Bajnai György elnök kö­szöntőjében elmondta, hogy vállalatuk részint gazdasági megfontolásokból vágott bele tavaly az első és a mostani tanácskozás szervezésébe, részint azzal a céllal, hogy augusztus első hetét Blé- visz-napokká tegyék. A tanácskozással egyidőben zajlik Baján a Blévisz Kupa pénzdíjas nemzetközi teniszver­senye. Dr. Bartha Ferenc, a Magyar Nem­zeti Bank elnöke tegnap délelőtti elő­adásában a kétszintű bankrendszer in­dítása óta eltelt másfél év tapasztalatait és a továbblépés fő kérdéseit elemezte. 1987-ben, de ebben az évben is a stabi­lizáció pénzügyi terhei főképpen a vál­lalati szférára nehezedtek. A pénzügyi irányítás nem rendelkezett elegendő is­meretekkel a kétszintű bankrendszér hatásmechanizmusairól, s túl hirtelen, a realitásoktól elszakadva próbálta ér­vényesíteni a jegybank a pénzszűkítést 1987 végén, illetve az év elején. A mo­netáris irányítás erősödését az is nehe­zítette, hogy a makroszférában tovább­ra is olyan tervezés érvényesült, amely megpróbálta a mikroszférát — a válla­latokat — megvédeni a piaci hatások­tól. A továbblépés kardinális kérdései­ként jelölte meg a MNB elnöke a lakás­finanszírozást, a devizaműveletek de­centralizálását, valamint a monetáris irányítás eszköztárának bővítését. A megszorítások, a restrikció továbbra is alapfeltétele marad az ország talpra- állásánák, ugyanakkor ebben a hely­zetben el kell érnünk, hogy a gazdaság megmozduljon, a szerkezetátalakítás valóban elkezdődjön. A további egyen­súlyjavítás érdekében a jegybank jövő­re erőteljesebb fiskális megszorításokat tart célszerűnek, azaz elkerülhetetlen a költségvetés kiadásainak csökkentése. A tanácskozás délután dr. Patkó András pénzügyminiszter-helyettes elő­adásával folytatódott, aki arról tájé­koztatta a résztvevőket, hogy milyen intézkedésekkel segíti a pénzügyi irá­nyítás a külföldi tőke részvételét, bevo­nását a struktúraátalakításba. Ma dél­előtt dr. Kontár Lajos, a CIB vezérigaz­gatója a devizagazdálkodás korszerűsí­téséről tart előadást, s a kétnapos ta­nácskozás ezzel befejeződik. ; M. A. Csütörtökön tett jelentést Javier Perez de Cuellarnak az ENSZ kato­nai szakértői csoportja, amely a múlt héten Irakban és Iránban járt — közölték New Yorkban. Vemon Walters, az Egyesült Ál­lamok ENSZ-fődelegátusa szerdai sajtóértekezletén úgy vélekedett, hogy „biztatóak a béke kilátásai Irak és Irán között". Az ENSZ- főtitkár most az iraki hozzájárulás­ra vár, hogy bejelenthesse a tűzszü­net időpontját. Irak előbb közvet­len tárgyalásokat tartana szüksé­gesnek Iránnal, Teherán viszont a tűzszünetet tekinti mindennél előbbrevalónak. Walters nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy Pércz de Cuellar egyoldalúan tűzszünetet hirdessen, de hatékonyabbnak tar­taná, ha előbb megszerezné mind­két fél hozzájárulását. Az amerikai diplomata ugyanakkor szükséges­nek ítéli, hogy a tartós béke megte­remtése érdekében közvetlenül egy­mással üljön le tárgyalni a kél fél. A MEGYE ÉSZAKI RÉSZÉN PUSZTÍTOTT A VIHAR Egy ember meghalt, sok a károsult • Galambos Sándor ama­tőr fotós Kis­kunfélegyhá­zán örökítette meg a fa fog­ságába esett autót. • Szerdán es­te fél nyolckor Kecskeméten, az Izsáki úton ez a hatalmas fa Trabantra dőlt. Tegnap a Városgazda- sági Vállalat szakemberei tisztították meg a terepet. Augusztus 3-án, szerdán a kora esti órák­ban sötét felhőtömeg ért Bács-Kiskun északi részére, hatalmas széllökések kíséretében. A Kecskeméti Agrometeorológiai Obszerva­tóriumjelentése szerint 19 óra 15 perckor tető­zött a szélvihar, 110 kilométeres óránkénti sebességgel, nagy károkat okozva. A vihar —mindössze 5,3 milliméter csapadék kíséreté­ben — viszonylag rövid idő alatt elvonult. A megye déli részén már csak 67 kilométeres lökésereje volt a szélnek, ami ezen a környé­ken nem ritka jelenség. Áramkimaradás, elnémult telefonok A Dél-Magyarországi Áramszolgáltató Vállalat tájékoztatása szerint a szerda esti vi­har a kis- és középfeszültségű vezetékekben különösen ott okozott nagy károkat, ahol a fák koronái nem voltak kellően megmetszve. Legalább háromszáz lakásban elaludt a vil­lany is. Éjszaka tizenketten, tegnap harmincán egész nap dolgoztak a hibák kijavításán. Bő­ven akadt feladatuk Lakiteleken, Kerekegyhá­zán, Fülöpszálláson, Solton, Kunszentmiklóson és még Nagykőrösön is. A megyei távközlési üzem vezetőhelyettese elmondta, hogy a postai légvezetékekben is jelentős károk keletkeztek. Tegnap késő dél- előttig Bugaccal nem volt telefon-összekötte­tés. Lapzártakor még Kunpeszér és Orgovány térségben ugyanez volt a helyzet. Kalocsán a postai építési csoport telephelyére rádőlt egy nagy fa, megrongálta az épület tetőszerkeze­tét, és a Solt—Baja felé vezető néhány áram­kört is leszakította. Mintegy százötven szak­ember dolgozik a hibás vezetékeken. A szere­lők múlt éjszakai munkáját nehezítette az áramkimaradás és az utakra dőlt fák okozta közlekedési akadályok. Emberáldozatot követelt a leszakadt vezeték Augusztus 3-án déltől tegnap reggel hét órá­ig a Bács-Kiskun Megyei Tűzoltóparancsnok­ságon harmincszor csöngött a telefon. Sok esetben a vihar okozta tűz oltásában, illetve helyreállítási munkákban kérték segítségüket. Kecskeméten, az Izsáki úti kórház előtt 19.30 órakor egy nagy fa alól Trabant gépkocsit kellett kiszabadítaniuk. Még fél óra sem telt el, a városföldi vasúti átjárónál ismét egy nagy fát kellett eltávolítani a leszakított elektromos ve­zetékekről. Este 9 órakor a megyeszékhelyi Csongrádi és Erzsébet körutat szegélyező fák zömét a vihar az úttestre döntötte. Az úttisztí­táshoz szintén a tűzoltókat kérték. A Bálái utcában és Helvécia-Matkópusztán lakóháza­kat kellett megszabadítani a faroncsoktól. A Kecskemét-Szarkás 223. számú ház előtt a vihar a magasfeszültségű kábeleket összever­te, leszakította, amitől avartűz keletkezett. A leszakadt vezetéket egy járókelő megfogta, aki az áramütés következtében meghalt. Az 53-as út melletti Rigó csárdánál tegnap hajnali 2 óra után a leszakadt nagyfeszültségű elektromos kábelektől avartűz ütött ki, amit az Érsekcsanádról visszatérő kecskeméti tűz­oltók fékeztek meg. Négy órakor a lakitelek- tőserdei ifjúsági tábornál 2 roncs autót szedtek ki a kidőlt fa alól. A kecskeméti tűzoltók vonulási útjukon — a 44-es, az 52-es, az 53-as főútról — a forgalmat akadályozó kidőlt fákat katonai alakulatok se­gítségével eltávolították. Az utak tisztítása, a közúti igazgatóság segítségével, még tart. Sorra jelentkeznek a károsultak Az Állami Biztosító kecskeméti vagyon­kárrendezési csoportjánál tegnap kora délutá­nig több mint százan személyesen jelentették be a vihar okozta károkat. Legtöbben -— Hel­véciáról, Ballószögről, Városföldről és Kecs­kemétről— épületkárra panaszkodtak. Tőser- dő, Kerekdomb környékéről nyaralótulajdo­nosok is jelezték az erős szél pusztítását. A biztosító megyei igazgatóságától lapzár­takor kaptuk a hírt: az eddigi összesítés szerint Bács-Kiskunban nyolcszáz lakossági kárt je­lentettek, ebből kiskunfélegyházi 280. A válla­lati, szövetkezeti kárbejelentések száma hu­szonöt. A szakemberek egyébként a tegnapi jelzések duplájára számítanak. p c Sok eső kell még a mezőgazdaságnak Szerdán és csütörtökön többfelé az országban kisebb- nagyobb esőzések voltak, mindent egybevetve azonban a mezőgazdaság továbbra is kénytelen nélkülözni a kiadós csapadékot. A MÉM-ben összehasonlító számításokat vé­geztek; ezek szerint április 1. és augusztus 1. között 20 milli­méterrel kevesebb esőt kapott a határ, mint 1983-ban, ami­kor az évszázad talán legnagyobb aszálya pusztított. Az, hogy a növényállomány jelenleg talán jobban viseli el a hőséget, azzal magyarázható, hogy a tavaszi időszakban és télen némileg jobb volt a csapadékellátás, és a talajban soká­ig voltak a növények számára felvehető víztartalékok. A mérések szerint a Balatontól északra mértek szerdán 8-22 milliméternyi esőt, Budapest környékén 10-16 millimé­ter áztatta a földeket, kerteket, és az északi hegyvidék, vala­mint a Duna—Tisza közének egyes térségében is akadtak 6-9 milliméteres esőzónák. Sokfelé viszont még annyi eső sem hullott, hogy elverte volna a port. így volt ez például a Hortobágyon és az Alföld homok talajú körzeteiben, ahol a tartós szárazságnak immár következményei vannak. A MÉM szakemberei szerint az országban 7-10 ezer hek­táron le kell silózni a kukoricát, mivel szemtermést a gazdál­kodók már nem remélhetnek. A fontos takarmánynövény ezeken a részeken csaknem teljesen elfonnyadt és erősen száradóban van, úgyhogy még iparkodni is kell betakarításá­val. (Ellenkező esetben ugyanis az állatállománnyal sem tudnák feletetni a túlságosan elszáradt növényi részeket.) Van az országban mintegy 30-40 ezer hektáros további terü­let, ahol teljesen bizonytalan a kukorica sorsa. Ezeknek a tábláknak mintegy felén Iá levelek egészen a csövekig felszá­radtak, tehát a gazdálkodók immár alig adnak esélyt arra, hogy kellő termést hozzanak a növények, másutt három­négy levél még „életben van”, s így egy kiadós, legalább 20 milliméteres eső még reményt adna a további fejlődés táp­anyag-szükségletének biztosítására. A mezőgazdászok rend­szeresen figyelik, hol van szükség gyors beavatkozásra, és ennek megfelelően hozzák meg szakmai döntéseiket. A napraforgóban a nagy szárazság miatt nem pusztítanak gombafertőzések; ez azért fontos, mert nagyobb esőzések ide­jén éppen ezek kurtítják meg a hozamokat. Most a szárazabb időszakban a növények sokfelé sínylődnek, ám végső soron — további esőzéseket feltételezve — a növényállomány még megfelelő termést hozhat. A cukorrépa levelei is sárgulnak, fonnyadnak, és a gyökérzet növekedése is megállt. Ez a kapásnövény is elvárná az esőket, ugyanúgy, mint a szója, amely különösen senyved a forróságtól. A földeken másutt is mutatkoznak a szárazság jelei. A pa­radicsom, amely korábban kifejezetten jó termést ígért, ala­posan ellankadt a kánikulában és ugyanúgy nedvességre vár, mint a szőlő vagy az alma. Az öntözéses kertészetekben teljes erővel működnek az esőztető berendezések, kárpótolva a növényeket az elmaradt természetes csapadékért. (MTI) Hagyományos módon, a napokban másfél száz érdeklődő szakember előtt a Bajai Kukoricatermelési Rendszer Fejlesztő Közös Vállalat rendezésében a Dunapataji Új Élet Termelőszövetke­zet kísérleti nagyüzemi tábláin mutat­ták be az idei fajtaválasztékot. A szántóföldi bemutató előtti ta­nácskozáson dr. Tóth Gábor, a Növényolajipari és Mosószergyártó Vállalat kereskedelmi igazgatóhelyet­tese adott tájékoztatást. Mint mondta: az országban hat gyár dolgoz fel napra­forgót. Ezekből három felújítás alatt áll, s remélhetően októberben már megnövekedett kapacitással üzemel­het. A honi mezőgazdaság az idén 340 ezer hektáron termel napraforgót. Kö­szönhetően az új fajtáknak, technoló­giai eljárásoknak, az átlagtermés az utóbbi 10 évben duplájára emelkedett. A vállalat feltett szándéka, hogy ősszel az összes felvásárolt mennyiséget kész­pénzzel fizeti ki. Dr. Rátkay József, a Mezőgazdasági Minősítő Intézet iparinövény-témave­zetője elmondta, hogy a hazai nemesí­tés behozta lemaradását, s ma már a magyar eredményeket az európai har­madik helyen emlegetik. Továbbra is cél a hibridek olajtartalmának növelé­se, a betegségekkel szembeni ellenálló­ság fokozása. Csathó Zsigmond, a Bácskai és Dunamelléki Termelőszö­vetkezetek Területi Szövetségének fő­tanácsosa felvetette, hogy a megye több körzetében ezen a nyáron is aszály pusztít, ami rányomja bélyegét a napraforgó termésére is. Véleménye szerint előre kell rendezni a termés le­adásának ütemezését és a fizetési mó­dokat. Azt is megjegyezte, hogy a szö­vetkezetekben a váltó okozta problé­mák mérsékeltebben jelentkeznek, mint amire számítottak a szakemberek. Petri István, a Rhone—Poulenc francia növényvédő szert gyártó cég magyarországi képviselője a gyomir­tásban elért eredményeket értékelte és ismertette az általuk gyártott szereket. Zs. K. I. Napraforgó-bemutató Dunapatajon ' \ Agresszió a hétköznapokban Időnként megdöbbentő az emberek viselkedése. A minap, amikor a kecskeméti Centrum Aruház parkolója mellett mentem el, a szokatlan látványtól szinte földbe gyökere­zett a lábam. Egy piros színű Skoda éppen indulni készült, de a mögötte álló parkolóőrtől nem tudott. A sofőr könnyen elhárította az akadályt. Autójával lökött egyet az őrön. S mivel az csak nem tágított, az autós újra nekiment teljes erővel. Már-már attól tartottam, hogy átgázol rajta. Mire odaértem, elhajtott a Skoda, igy csak a parkolóőrtől kérdezhettem meg, mi történt. Kiderült^ hogy a parkolás diját követelte, de a Skoda vezetője nem akart fizetni. Napokig foglalkoztatott az eset, de végül is megnyugtattam magam azzal, hogy az ilyenfajta magatartás szerencsére nem mindennapos. Az emberek nagy többsége nem így viselkedik. Minek is gyötrődni ezen? — gondoltam mindaddig, míg egy újabb utcai jelenet arra nem kényszerített, hogy változtassak ezen a véleményemen. Szintén Kecskeméten járva, a tsz területi szövetség székháza felé vitt az utam. Már messziről feltűnt, hogy a buszmegálló mellett egy férfi durván ráncigái egy nőt. El nem tudtam képzelni, miért. Köze­lebb érve hallani lehetett, mit kiabál a férfi. Szidta a fiatalasszonyt, mert az kislányával együtt ráült a közeli beton virágtartó szélére. Még jó, hogy egy járókelő védelmébe vette őket. Erre a szitkozódó férfi rendőrt hívott, aki megérkezésekor ezzelfordult a virágtartón üldögélő nőhöz: „Talán rosszul érzi magát?" A kérdés nemcsak udvarias, de a helyzetet tekintve természetes is volt. Hisz dél felé járt az idő, a pokoli hőségtől mindannyian szenvedtünk. Az asszonyka is, aki később a rendőrnek még azt is „bevallotta", hogy hat hónapos terhes. . A látottak után nem áltathattam magam azzal, hogy ilyesmi csak ritkán fordul elő. Hogy egymás után két ilyen esettel is találkoztam, nem tekinthettem már a véletlen játékának. Főleg ha még hozzáteszem ismerősöm történetét barátjáról, aki esténként egy Tisza-parti kempingben felügyel. Egyik éjszaka idegenek mentek be a táborba, akiktől megkérdezte, hogy mit keresnek a kemping területén. Válasz helyett jól megverték. Szándékosan választottam a szélsőségesebb példákat, gondol­ván arra, hogy az erőszak kisebb megnyilvánulásaival mindenki találkozik nap mint nap. Elég csak felidézni magunkban egy-két — boltokban elhangzott — hangos párbeszédet, esetleg visszaper­getni egy-egy utazás képét, amikor elénk tolakodtak a busz lép­csője előtt, vagy éppen a közúton haladva autónkat taszították az út szélére. Mindezek azt bizonyítják: nem tudunk viselkedni. Sokszor vagyunk erőszakosak, durvák, udvariatlanok. Persze — mint mindenre — erre is megtaláltuk a mentséget. Hányszor szoktuk mondani — magatartásunkra mintegy magya­rázatként —, hogy zaklatott világban élünk. Természetes hát, ha olykor feszültebbek, ingerültebbek, indulatosabbak vagyunk. Csoda, hogy a nagy hajszában türelmetlenebbekké váltunk? Nem, nem csoda. De még idegesebbek leszünk, ha egymást is bántjuk. Az erőszak csak erőszakot szül. S amikor nap mint nap egymásra támadunk, észre sem vesszük, hogy lassanként elveszít­jük emberségünket. S ezzel mindent elveszítünk. Benkc Márta

Next

/
Thumbnails
Contents