Petőfi Népe, 1988. augusztus (43. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-04 / 185. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI PÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIII. cvf. 185. szám Ara: 1,80 Ft 1988. augusztus 4., csütörtök A JÓ MINŐSÉGŰ BORT FELVÁSÁROLJÁK Szüreti ígéretek Váncsa Jenő Kiskőrösön Grósz Károly sajtótájékoztatója amerikai útjáról A Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium a szőlő-bor ágazat fejlesztési programjának kidolgozására egyeztető megbeszéléseket tart az ország bortermelő vidékein. Ezek sorát nyitotta meg tegnap Kiskőrösön az az értekezlet, amelyen részt vett Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, akit Gajdócsi István, a Bács-Kiskun Megyei Tanács elnöke köszöntött. A meghívottak körében a megyei vállalatok vezetői mellett helyet foglaltak a térség kistermelőinek képviselői is. Zsitvai Attila, a MÉM főosztályvezető-helyettese az ágazat előtt álló feladatokat ismertette, beleértve a rövid távú — az ez évi feszültségek feloldására és a szüret lebonyolítására vonatkozó —- teendőket is. Mint elmondotta, központi forrásból 20 millió forint áll rendelkezésre ahhoz, hogy a szerződött, illetve tagi jogon szerződöttnek tekinthető, fogyasztásra nem alkalmas bort ipari célokra (párlatok készítésére) felvásárolják a nagyüzemek. A technológiai okokból szükséges importra árkiegyenlítő lefölözést alkalmaznak, s a befolyt összegből létrehozott alapot az ágazat segítésére fordítják. Várhatóan 200 millió forintról van szó. Az idei szüretre vonatkozóan a Tervgazdasági Bizottság határozatával rögzítette, hogy minden szerződött és minőségben megfelelő tételt — még állami segítséggel is — át kell venni. Ehhez a kormány és az ágazati minisztérium a technikai, pénzügyi feltételeket is meg kívánja teremteni. Az árkiegyenlítési alapból 80-100 millió forintot igénybe vehetnek a vállalatok, ha a szőlőt mustsürít- ménynek dolgozzák fel. Ennek az intézkedésnek az a célja, hogy a borászatban ne importból származó, hanem hazai sűrítményt használjanak fel. A minisztérium az árak kialakításába nem avatkozik bele, de az illetékesek véleménye szerint, ezekben az átlagos termelési szintet kellene elismerni, tisztességes hasznot is nyújtva a termelőnek. Az ágazat jövőjét illetően feltétlenül meg kell teremteni a termelés és felhasználás közötti összhangot. Ennek érdekében fékezni kell a telepítést és szorgalmazni az elöregedett, fagykárt szenvedett, gyenge termésbiztonságú ültetvények kivágását. A jelenlegi termő- területet 20-25 ezer hektárral célszerű csökkenteni. Dr. Gál Gyula, a Bács-Kiskun Megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője, a megye szőlő- és borágazatának fejlesztési koncepcióját foglalta össze. A megyei elképzelések kapcsolódnak a MÉM intézkedési programjához. Dr. Gál Gyula kiemelte, hogy a lepárlási célokra felvásárolandó bor minőségét szigorúan ellenőrizni fogják, hamisított bort nem vesznek át. A szüretről szólva elmondta, hogy a MÉM-től a feldolgozó vállalatok a pénzügyi háttér — a felvásárlási hitelek — biztosításához kérnek segítséget. A távlati célok között jelölte meg az alföldi borvidéken érdekvédelmi feladatokat ellátó térségi egyesülés létrehozását. A hozzászólásokat a kistermelők képviselői kezdték. Egyebek között szóvá tették, hogy az ágazat vezetői szakszerű, átgondolt tervezéssel határozzák meg miből, mennyit kell termelni és milyen árért. Kifogásolták, hogy termés- becsléskor a kistermelőket nem keresik meg, hogy a szerződések egyoldalúak, és a borok minősítése időnként csak azt a cél szolgálja, hogy a felvásárlónak ne kelljen átvennie a szerződött mennyiséget. A támogatást szőlőtelepítésnél ne csak az állami vállalatok kapják meg, hanem a kistermelők is, vagy szüntessék meg teljesen. A szőlőre és a borra védőárat kellene bevezetni —‘ javasolták —hogy a kistermelőket ne érhesse olyan veszteség, mint az idén, amikor Kiskőrös környékén sokan 18-20 forint helyett csak II forintért tudták eladni borukat. Ez pedig nem fedezi még a termelési költségeket sem. A mezőgazdasági üzemek vezetői közül többen is szóltak arról, hogy tisztázni kell az ágazatban a költség—ár arányokat. A minőség és az ár tekintetében ne a hatóság, hanem a piac mondja ki a döntő szót. Az ez évi feszültségek okát több hozzászóló is az ágazatot sújtó hitelstoppal és a piac egyidejű beszűkülésével magyarázta, ami természetesen hatott a kistermelőkre is. Az érdek- védelmi szervezet létrehozását többen is helyeselték, kifejtve, hogy nem hatósági féladatok ellátásáról, hanem a termelés, feldolgozás, értékesítés egységes szervezéséről van szó az alföldi borvidéken. Sokan úgy ítélték, ha szüret idején a felvásárló, feldolgozó üzemek nem jutnak elegendő hitelhez, még nagyobb feszültségek várhatók, mint az idén júniusban. Váncsa Jenő miniszter összefoglalójában részletesen válaszolt az elhangzott kérdésekre, javaslatokra. Mint mondotta, a szőlőbor vertikum gondjainak megoldása egyaránt feladatokat ró a kormányzati szervekre, a térségi irányításra és a termelő szférára. Az összehangolt érdekvédelembe be kell kapcsolni a kistermelőket is. A szüreti gondokat illetően ígéretet tett, hogy a tárca tárgyalni fog a bankokkal a hitelek kérdésében. A miniszter kifejtette, hogy kidolgozták az ágazat szerkezetátalakítási programját és azt a szakmai közvélemény elé tárják minden megyében, illetve bortermelő vidéken. Váncsa Jenő arra is ígéretet tett, hogy a hamarosan kezdődő szüret idején újra ellátogat Bács-Kiskun megyébe. M. Á. Carlucci a Krímben Szovjetunióbeli hivatalos látogatásának moszkvai részét befejezve tegnap a Krim-félszigetre utazott Frank Carlucci amerikai védelmi miniszter. Carlucci jaltai és szimferopoli tartózkodása idején feltehetőleg megismerkedik a fekete-tengeri szovjet hadiflotta néhány egységével. Az amerikai politikus a Krímből Törökországba utazik tovább. Az amerikai védelmi miniszter kétnapos moszkvai tartózkodása idején összesen négy órát tárgyalt Dmitrij Ja- zov szovjet honvédelmi miniszterrel a két ország katonai kapcsolatainak bővítéséről, a bizalom erősítéséről. Carlucci egyesült államokbeli látogatásra hívta meg Jazovot, aki ezt elfogadta. A moszkvai amerikai nagykövetségen tartott kedd esti sajtóértekezleten Carlucci hasznosnak nevezte megbeszéléseit. Megfogalmazása szerint „meglepő őszinteséggel és nyíltsággal” találkozott és külön kitért a legkorszerűbb szovjet haditechnika bemutatójára. A szovjet televízió esti híradójának képei szerint Carlucci igen jó hangulatú látogatást tett mind a Moszkva környéki szovjet légitámaszponton, mind pedig a gépesített lövészhadosztály alakulatánál. A MÍG—29-esből kilépve Carlucci mosolyogva igen elismerően nyilatkozott a látottakról, bár hozzátette: ő maga nem igazán katonai szakértő. Moszkvában kedden este egyébként bejelentették, hogy Szári-özekben, a közepes hatótávolságú rakéták megsemmisítésére kijelölt szovjet objektumban újabb nyolc rakétát robbantottak fel. Megfigyelők szerint nem csupán a véletlen műve, hogy a Szovjetunió éppen az amerikai védelmi miniszter moszkvai látogatása idején kezdte meg rakétái felszámolását. A szári-ozeki bázison egyébként összesen 126^ rakétát fognak megsemmisíteni. Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Minisztertanács elnöke, szerdán az Országházban találkozott a hazai sajtó képviselőivel; tájékoztatást adott egyesült államokbeli és kanadai útjáról, s válaszolt az újságírók kérdéseire. A tájékoztatón jelen voltak — Házi Vencelnek, hazánk washingtoni nagykövetének kivételével — Grósz Károly kíséretének tagjai: Tatai Ilona, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Magyar Gazdasági Kamara alelnöke, a Taurus Gumiipari Vállalat vezérigazgatója, Bartha Ferenc államtitkár, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Kapolyi László kormány- biztos és Kovács László külügyminiszter-helyettes. Raft Miklós, a Minisztertanács Hivatalának elnöke köszöntötte a jelenlévőket, köztük Bányász Rezsőt—eddigi kormányszóvivőt —, hazánk Kanadában akkreditált nagykövetét. Ezután Grósz Károly vette át a szót. Bevezető nyilatkozatában megköszönte azt a gondos és figyelmes, körültekintő újságírói, szerkesztői munkát, amellyel a számunkra rendkívül fontos látogatást sikerült tükröztetni a hazai sajtóban. Ezután kiemelte annak jelentőségét, hogy az USA életében oly fontos elnökválasztást megelőzően kezdeményezték, vállalták meghívói ezt a rendkívül zsúfolt, politikai szempontból nagy jelentőségű találkozókban bővelkedő programot. Hangsúlyozta, hogy ezt a látogatást mindenekelőtt a nemzetközi viszonyokban végbement változás, az enyhülés folyamatának megerősödése, az eddigi előítéletek felszámolásának szándéka tette lehetővé; az a folyamat, amelynek eredményeként már nemcsak a nagyhatalmaknak jelentős a szerepük, hanem a kis országok is fontos helyet foglalnak el a nemzetközi együttműködés rendszerében. Grósz Károly úgy ítélte meg, hogy a hazánk iránti fokozott érdeklődés egyik oka az a magyarországi szándék, amely a politikai intézményrendszer átalakítására irányul, s amelyet a májusi pártértekezlct is megerősített. Ugyancsak élénk figyelmet vált ki a nyugati országokban — így az Egyesült Államokban is — , hogy a gazdaság jelentős korszerűsítésére, a struktúra átalakítására, az irányítás modernizálására, korszerű érdekeltségi és ösztönzési rendszer kialakítására határoztuk cl magunkat. Olyan tartalékok felszabadítására törekszünk! amelyek a hazai felhalmozódó magántőke mellett a külföldi tőke bekapcsolására is lehetőséget nyújtanak. Ez az az elem, amely a többi szocialista országban megfogalmazott programhoz viszonyítva törekvéseinkben nagyobb hangsúlyt kapott, s a várakozásunkat meghaladóan is nagyobb visszhangot váltott ki. A miniszterelnök utalt arra, hogy a látogatás mostani megszervezésében szerepet játszott az Egyesült Államok belpolitikai helyzete is: az ország életében fontos, hogy a'jelenlegi adminisztráció a Szovjetunió mellett más szocialista országokkal js keresse a párbeszéd lehetőségeit. Úgy látszik — tette hozzá —: hazánk nyitottsága tűnt a legalkalmasabbnak arra, hogy ezt vállalják. Személyes konzekvenciaként szögezte le: a belpolitikai helyzetben szerepet játszik az is, hogy az amerikai gazdaság nagy versenyfutásban van Japánnal, a nyugat-európai gazdasági tömörüléssel, a fizetőképes, tartós piacokért. Ebben a fizetőképes, hosszú távú piacban előkelő helyen van a szocialista világrendszer, amellyel azonban ma még nem tudnak igazán közlekedni részben saját tapasztalatlanságuk, részben a szocialista világpiac sajátos belső törvényei, mozgásszokásai miatt. — Utunk eredményes volt, elértük — mindenekelőtt — politikai céljainkat — jelentette ki Grósz Károly. Alkalmat kaptunk arra, hogy jobban megismerjük az amerikai gondolkodásmódot, az ottani közéletet jellemző szokásokat, az esetenként a fenntartás, az óvatosság, a félelem kontúrjait is jelző politikai témaköröket. Ugyanakkor lehetőségünk nyílt arra elsősorban az elnökkel, a kongresszus két házának képviselőivel folytatott rendkívül jelentős eszmecsere során —, hogy részletesen ismertessük hazánk törekvéseit, elképzeléseit, háttérinformációval tpltsük meg a programjainkról korábban szerzett ismereteket. Grósz Károly emlékeztetett arra, hogy egy magas szintű látogatásnak természetesen nem alapvető célja az üzletkötés, a pénzügyi megállapodások megkötése. Áz út mégis alkalmat adott arra, hogy a kíséret három tagja: Tatai Ilona, Bartha Ferenc és Kapolyi László konkrét üzleti megbeszéléseket is folytasson. Ezután kifejtette: A programszervezők lehetőséget adtak arra,is, hogy találkozzunk az Egyesült Államokban élő magyar emigráció képviselőivel. Kezdeményeztük az összejövetelt, Függetlenül attól, hogy a résztvevők milyen politikai magatartást tanúsítottak az elmúlt évtizedekben, illetve tanúsítanak ma, vagy melyik emigrációs hullámhoz tartoznak. Magatartásunkkal jelezni kívántuk, hogy erőteljesen szeretnénk tovább rendezni a viszonyt a hazánkból elszármazottakkal. Azt is a jelenlévők tudtára kívántuk adni, hogy politikailag elérkezettnek látjuk az időt annak a korszaknak a lezárására, amelyet különösen az ötvenhatos emigráció feszültségei terhelnek. Vállalva természetesen az ezzel együtt járó vita terheit is. A találkozókon felvetődő kérdéseket elemezve Grósz Károly kiemelte a demokrácia és az emberi jogok, a nemzetiségi — elsősorban a magyar—román problémák témakörét. Az érdeklődés középpontjában mindenütt Magyarország és a szocialista közösség, mindenekelőtt hazánk és a Szovjetunió viszonya állt. Konkrétan nem kérdezték, azonban kiérződött az eszmecserékből az a kérdés: hogyan látja Mihail Gorbacsov a magyarországi útkeresést. Ugyancsak sokan voltak kíváncsiak arra: hogyan tudjuk reformvállalkozásunkat a klasszikus marxista felfogással összeegyeztetni. Nagy érdeklődést váltott ki a leszerelés, az erőegyen(folytatás a 2. oldalon) Növekvő zöldséggyümölcs kivitel Növekvőben van az érdeklődés a magyar gyümölcs és zöldség, valamint a tartósított kertészeti áruk iránt a külföldi piacokon — ezt bizonyítják a Hunga- rofruct Szövetkezeti Külkereskedelmi Vállalat első félévi eredményei. Bár az elmúlt év, különösen a gyümölcstermelésben, nem volt túlságosan sikeres, néhány termékek kivételével mégis sikerült eleget tenni a korábbinál nagyobb megrendeléseknek. A vállalat az első félévben — az elmúlt év azonos időszakához képest — 15 százalékkal növelte az értékesítést külföldön, és a tervezettnél is mintegy 5,5 százalékkal több árut adott el a vásárlóinak, megrendelőinek. Összesen 303 ezer tonna terméket exportáltak; a szállítmányok értéke mintegy 4.75 milliárd forint volt. A külpiacon éreztette hatását, hogy a hagyományos paradicsomtermelő országok 1987-ben a szokásosnál kevesebb árut adtak. így viszonylag jó elhelyezési lehetőség kínálkozott a magyar paradicsompürének, amely mind keresettebb külföldön, nem utolsósorban jó minősége következtében. Kétszer any- nyit tudtak eladni belőle, mint egy évvel korábban, és sikerült újabb vásárlókat is megnyerni. A csemegekukorica szintén jó cikknek bizonyult; többre is szükség lett volna, mivel az egyébként kitűnő terméket gyorsan megkedvelték, nemcsak itthon, hanem külföldön is. A friss áruk közül különösen a hagymaexport volt eredményes. Hagyományos termékünk iránt a tavalyinál 60 százalékkal nagyobb volt a kereslet. Némileg megtorpant viszont az értékesítés az almából, összefüggésben a szűkösebb árualappal. A málna az idén is jól értékesíthető terméknek számított, ám a Hungarofruct szakemberei szerint is rontja az értékesítési lehetőségeket, hogy az exportra elkötelezett vállalatok tevékenysége nyomán itthon árfelhajtást tapasztalni, miközben az értékesítésnél külföldön a hazai exportőrök árainak letörése következik be. A konvertibilis elszámolású piacokon több terméknél is emelkedő árak mutatkoztak, ez is hozzájárult ahhoz, hogy a Hungarofruct javította eredményességét az elmúlt hónapokban. A rubelelszámolású piacon eleget tettek a követelményeknek, sőt egyes tételeket már az első félévben értékesítettek, holott szállításuk csak a második félévben lett volna esedékes. Egyebek között az NDK-ba indítottak — előszállításként vegyes befőttet, s más terméket. (MTI) Új halastó épül Á Nagybaracskai Haladás Termelőszövetkezet újabb halastavat épít. A 98 hektáros tó földmunkái május 15- én kezdődtek és a tervek szerint október 31-ére készül el. A munkát a bajai vízmű-igazgatóság gépei végzik. A kisebb tárolótavakkal együtt a költségek megközelítik a 30 millió forintot. De megéri, hiszen jövőre már mintegy 200 tonnával több, összesen 560 tonna halat, zömmel pontyot szeretnének értékesíteni. (P. Z.) ból. A zsilip már kész, hamarosan jöhet a víz a Ferenc-csatornáDöntés előtt Manapság mindenki egy kissé gazdaságpolitikussá válik, még akkor is, ha csupán saját vagy családjának ügyeit intézi. Érvek és ellenérvek sorakoznak egy-egy házi beruházás előtt, ugyanúgy, mint a napi életvitel tervezésekor. Még inkább így van ez, amikor kibővül a kör, egy-egy város, megye vagy éppen az ország ügyei kerülnek szóba. Az idén a rendkívüli változások esztendejét éljük. Szokatlan gyorsasággal peregnek az események, gyakorta túlságosan is gyorsan változnak a körülmények. Mindez vitára serkent. Gazdálkodó szervezetekben, de a politikai testületekben is. Egyre kevesebbszer hangzik el így a meg- ■ fogalmazás: pártirányítás. Helyette tanuljuk ezt: eszmeipolitikai befolyásolás. Ennek jegyében gondolkodnak a megye vezető testületéi a jövő év gazdaságpolitikai irányelvein. Ma még polemizálva, vitatkozva, kifejezéseket pontosítva, szakértői testület segítségét igénybe véve. Szűkebb környezetünk, megyénk gondjai között például a nagy horderejű, vélhetően nemcsak gazdasági, hanem politikai súlyú foglalkoztatási kérdések között sok a megválaszolatlan. Van-e eszköztár, használható feltételrendszer a munkanélküliek ügyeinek rendezésére? Kinek, milyen szervezetnek feladata a fiatal, először munkába lépők helyzetének tisztázása? Ezzel szoros összefüggésben, hogyan hat — van rá már tapasztalat, hogy nem az eredeti elképzeléseknek megfelelően — a jövedelem- és a bérszabályozás? A termelő egységek munkáját valójában képesek-e ebben a közgazdasági környezetben serkenteni a mai intézkedések? Alapkérdés a piacgazdálkodás, az, hogy a kül- és belföldi fogyasztó értékítélete döntsön, igényt tart-e adott termékre, és mit bír, mit hajlandó ezért áldozni? A marketingmunka, a pénz forgatása, a sok veszteséges tevékenységet elfedő hitelek szűkítése ezt a célt szolgálná. Apropó, veszteséges tevékenység: amíg egy vállalat saját maga dönt, megszünteti vagy sem, van-e olyan testület vagy személy, amely vagy aki felelősen ugyanezt megteheti, ha gazdálkodó szervezet egészéről van szó? Főleg ha mondjuk mezőgazdasági üzem ügye a tét. Ki látja el a megszűnt tsz állatait, ki takarítja be az elvetett növények termését? Napi és közeli-távolabbi jövőbe mutató kérdések, amelyekre a megoldást vállalatoknál, szövetkezeteknél, felügyeleti, érdekképviseleti, politikai szervezeteknél minél hamarabb meg kell találni. Pontosan meghatározva azt is, hogy ki miben, mennyire kompetens, jogosult döntést hozni, eljárni. A párt befolyásoló tevékenységét természetesen tagjain keresztül gyakorolja. De a közelmúlt, sőt a mai gyakorlatnak megfelelően úgy-e, hogy a munkahely érdekét képviseli a pártban, vagy pedig fordítva? Egy viszont biztos, azt, hogy milyen iránymutatást képviseljen, mindenképpen tudnia kell. Az is közkeletű, hogy politikai szervezet munkatársai senki kezéből nem veszik ki a munkaeszközt, de hogy koordináló, összehangoló, véleményütköztető szerepük megerősödik a közeljövőben, bizton állítható. Politikussá válunk mindannyian. Ezek a kérdések, polémiák felvetődnek egyénekben, tanácskozótestületek résztvevőiben egyaránt. Elhangzottak például tegnap az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottságán, a gazdaság- és szövetkezetpolitikai bizottság — meghívott gazdasági szakemberekkel kibővített — ülésén is. Alátámasztva azokat az elgondolásokat, amelyekből a következő év gazdaságpolitikai irányelvei születnek meg. A vita folytatódik, rövidesen döntést kell kozni. Gál Eszter • Ameddig a szem ellát, mindenütt gépek dolgoznak.
