Petőfi Népe, 1988. augusztus (43. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-03 / 184. szám

1988. augusztus 3. • PETŐFI NÉPE • 3 Nemzetiségi törvény készül Radics Katalinnak, a KB osztályvezetőjének nyilatkozata Kongresszusaikra készülődnek a hazánkban élő nemzetiségek. Az MSZMP Politikai Bizottsága ezért a közelmúltban áttekintette a nem­zetiségekkel kapcsolatos politikai feladatokat. Helyeselte, hogy — egy közelmúltbeli képviselői indít­ványból eredő országgyűlési állás­pontból adódóan — egységes és következetes rendszerbe foglaló jogszabály, törvény készüljön, amely szabályozza a nemzetiségi lét jogi feltételrendszerét. A politi­kai határozatból eredő feladatok­ról, a törvény szükségességéről Radics Katalin, a KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályá­nak vezetője nyilatkozott az MTI- nek. Elöljáróban leszögezte: a tes­tület arra számít, hogy a nemzeti­ségi szövetségek közeljövőben megtartandó kongresszusaikon tá­mogatják azokat a politikai elve­ket, amelyek megfogalmazódtak a Politikai Bizottság határozatában. — A Magyar Népköztársaság nemzetiségi politikája elvi alapo­kon nyugszik — jelentette ki. — Nem változik annak függvényében, hogy miként alakul más országok­ban a magyar nemzetiségek sorsa; itt a viszonosságnak, kölcsönösség­nek nincs helye, a nemzetiségek — mondjuk ki világosan — nem tú­szok. Számunkra a nemzetiségek lé­te , fennmaradása fontos, lényeges, hogy minden állampolgár megőriz­hesse saját kulturális és nyelvi kö­zösségéhez fűződő viszonyát, ápol­hassa annak a közösségnek a hagyo­mányait, amelynek a közösségébe tartozónak vallja magát, hiszen a közösséghez—nemzetiséghez való tartozásnak az alapja csakis a válla­lás, az önkéntes választás lehet. Az államnak viszont kötelessége, hogy megteremtse a mindennapi életben, a sajtóban, az oktatásban ennek fel­tételeit. Bár a nemzetiségi lakosok azonos jogokat élveznek a magyar állampolgárokkal, a nemzetiségi jo­gok sajátos többletjogok. —A hazánkban élő nemzetiségi­eknek a többségi nemzethez fűződő viszonya zavartalan. Kapcsolatot tarthatnak anyanemzetükkel, ma­gyar részről biztosítjuk, hogy saját kultúrájukhoz hozzájuthassanak. A nemzetiségi állampolgárok elkö­telezetten vesznek részt mindazok­nak a feladatoknak a megoldásá­ban, amelyek a Magyar Népköz- társaság állampolgáraira várnak. Elemzésünkből azonban az derült ki, hogy a megtett gyakorlati lépé­sek több területen nem elegendőek ahhoz, hogy kellő mértékben segít­sék a nemzetiség azonosságtudatá­nak megőrzését, sőt, ahogy inkább kívánatos: megerősödését. Ezért nemzetiségi politikánkat aktívabbá kell tennünk, támogató jellegű, ki­sebbségvédelmi politikát szükséges megvalósítanunk. Elsőként ez azt jelenti, hogy nemzetiségi törvényt kell alkotni, amely rögzíti az állampolgárok jo­gait, tartalmazza a nemzeti sajá­tosságok érvényesülésének feltéte­leit, meghatározza a központi és a helyi nemzetiségpolitikai feladato­kat. Az Alkotmányban és más tör­vényekben, rendeletekben ma is szerepelnek ilyen jogok. Szükséges azonban rendezésük és kiegészíté­sük. Az Országgyűlés már egyetér­tett azzal, hogy egy ilyen törvény- tervezetet megvitat és elfogad. Er­re feltehetőleg a jövő évben kerül sor, az előkészítő munka azonban már folyik a nemzetiségi szövetsé­gek, az állami és tanácsi szervek hozzáértő képviselőinek bevoná­sával. Azt pedig magától értetődő­nek tartjuk, hogy a törvény irány­elveit meg kell vitatniuk a nemzeti­ségi szövetségeknek — erre jó al­kalmat adnak a közelgő kongresz- szusok —, és a törvénytervezetet is széles körű vitára kell bocsátani a nemzetiségi lakosság és a különbö­ző társadalmi szervek körében. — A nemzetiségi szövetségek fontos szerepet játszottak abban, hogy a nemzetiségpolitikai elvek megvalósuljanak, s hogy saját kul­túrájukat gondozzák, ápolják, az anyanemzettel való kapcsolatukat fenntartsák — állapította meg Ra­dics Katalin. — A szövetségeknek a magyar társadalom életében be­töltött fontos szerepe miatt célsze­rűnek és kívánatosnak látszott, hogy a kormányzat magasabb szinten, az államminiszter szintjén tartsa e társadalmi szervezetekkel a kapcsolatot. Ezt az is indokolja, hogy a művelődés szerteágazó kér­déseinél is sokrétűbb az a munka, amelyet a különböző állami és ta­nácsi szerveknek a nemzetiségek­kel kapcsolatban végezniük kell. — A nemzetiségi lakosok több­sége ma falvakban él. Ezért na­gyon fontos, hogy a községekben — és persze a városokban is — ki tudják fejezni községpolitikai igé­nyeiket, megfelelő képviseletük le­gyen, érvényesíteni tudják érdekei­ket. Ezt pillanatnyilag — vélemé­nyem szerint — sok tekintetben akadályozza, hogy a nemzetiségi szövetségeknek egyelőre nem min­denütt vannak helyi szerveik— szervezeteik, ahol az szükséges len­ne; a nemzetiségi szövetségeknek nincs tagságuk, tehát nem tudnak az egyes állampolgár közreműkö­désére, tevékenységére természetes módon támaszkodni. A nemzeti­ségi szövetségeknek kongresszusa­ikon kell dönteniük arról, hogy kí­vánatosnak látják-e, s milyen módszerekkel, eljárásokkal tartják időszerűnek szervezetük esetleges korszerűsítését. Ennek kereteit a leendő egyesületi törvény szabja meg, de e keretek rendkívül tága­sak, s lehetőséget adnak a nemzeti­ségek számára nagyon előnyös szerveződési formák megvalósítá­sára. — Vannak azonban olyan fel­adatok, amelyek elvégzésében a kormányzatnak, illetve a taná­csoknak vannak tennivalóik, sür­gősen bepótlandó mulasztásaik — utalt rá az osztályvezető. — Közismert és természetes dolog, hogy a nemzetiségek azonosságtu­datának fennmaradása, kultúrá­juk megőrzése, ápolása érdekében az oktatás tehet a legtöbbet. A kormányzat részéről határozott ígéret hangzott el, hogy a nemzeti­ségi oktatás területén mutatkozó gondok, hiányosságok orvoslásá­ban központi eszközöket vet latba, nagyobb lehetőségeket ad a nem­zetiségeknek ahhoz, hogy gyerme­keiket nemzetiségi tannyelvű álta­lános iskolákban és-gimnáziumok- ban taníttathassák. Ehhez ezekben az iskolákban a tárgyi feltételek és a pedagógusellátás érdekében is lé­péseket tesz. Öröm számunkra, hogy arra vonatkozólag is voltak ígéretek, s készülőben vannak ter­vek, hogy egyes nemzetiségek ilyen természetű gondjait a magyar kor­mányzat eszközein túl külföldi anyagi források is segíteni fogják. —- A nemzetiségekhez fűződő viszony egy ország demokráciájá­nak és politikai érettségének is fok­mérője. Sajátos szerepet ró a több­ségi nemzethez tartozókra is, hogy a nemzetiségek fennmaradásával és kultúrájuk ápolásával kapcsola­tos feladatok ellátásában együtt­működjenek, azt támogassák. Eh­hez a sajtónak is sok segítséget kell adnia — mondotta befejezésül Ra­dics Katalin. Gyulán — nyáron letart áldd meq u mcrqyarV; 9 A megmentésre váró vár és a vízi színpad. • A város híres szülötte, Erkel szobrának talapzatán a Hím- 9 A közkedvelt Várfürdő gyermekstrandján, nusz kezdősora és kottája található. (Borzák Tibor felvételei) PÁRTMUNKA A LAKÓKÖRZETBEN Türelemmel, meggyőzően Dr. Tapodi János, a kecskeméti lakókörzeti pártve­zetőség titkára részt vett az országos pártértekezleten. — Megtisztelő volt szánlomra, hogy Kecskemét ezer kommunistáját képviselhettem az országos párt­értekezleten. Nagy volt a várakozás, a kommunistá­kat, de a pártonkivülieket is a rendszer féltése, a gazdasági mélypontról való elindulás reménye éltette. Az országos pártértekezleten már jóval túlvagyunk, megkezdődött a hétköznapi munka. Egy lakókörzeti pártvezetőségnél vajon milyen megvalósításra váró feladatok vannak? — Meg kell újítani a lakókörzeti pártszervezetek munkamódszerét. A hogyanra most már egyszerűbb válaszolni. Úgy kell kialakítani az alapszervezetek vezetőségeit, hogy azok képesek legyenek megfelelni az elvárásoknak, s tudjanak az új módszerek szerint tevékenykedni. Az elsődleges cél a párt tekintélyének helyreállítása, az irányítás megjavítása, a tömegkap­csolatok erősítése. A népfrontaktivisták és a tanácsta­gok meggyőzése, mellénk állítása. A reform célkitűzé­seit nem elegendő megismerni, hanem minden kom­munistával, s lehetőleg a lakókörzet minden lakójával meg is kell ismertetni. A pártalapszervezetek vezetősé­geinek, de a lakókörzeti pártvezetőségnek is úgy kell megújulnia, hogy politikailag megfeleljenek a követel­ményeknek s kialakítsák a poliiikai és cselekvési egy­séget. \ Nem vitás, a lakókörzetben a (legnehezebb vezetni, agitációt kifejteni, ugyanis a pártalapszervezetekhez tartozó kommunisták anyagi viszonyai, elméleti fel- készültsége más és más, nehéz közös nevezőt találni. Ezért nagy szükség van a pártdemokrácia érvényesíté­sére. Ebben milyen lépéseket kívánnak tenni? — A pártdemokrácia érvényesítése nálunk elsődle­ges cél. Növekszik a pártvezetőség hatásköre augusz­tusban, amikor pártbizottsággá alakul. Célunk az, hogy a taggyűléseken konstruktív vita előzze meg a határozatokat, azok végrehajtását á pártalapszervezet vezetősége szigorúan kérje számon. Ide tartozik, hogy az alapszervezet saját feladatait ma^a alakítsa ki, de ugyanakkor javaslatait továbbítsa a felsőbb pártszer­vezethez is. A lakókörzeti pártvezetőséghez jelenleg 33 munka­hely tartozik, ahol nem működnek pártalapszerveze­tek, pártcsoportok. Ezért szükséges lenne hatásköre meghatározására, különösen, ha augusztusban párt­vezetőséggé alakul át. A pártvezetőség munkájában rendkívül fontos, hogy az alapszervezetekben a kez­deményezőkészséget felébresszék. — Valóban. Nagyon sokat tudunk segíteni a város- politika, a szociálpolitika, a kommunális ellátás terü­letén. Az alapszervezetek kommunistái sok visszás dologra hívják fel figyelmünket s jeleznek: hol, mi hiányzik, milyen módon lehetne megvalósítani. Ezt a gyakorlatot szeretnénk még inkább kibontakoztatni, s remélhetőleg a felsőbb szervek ezután vissza is jelez­nek. Ami a párthatározatokat illeti: türelmes vitával, a meggyőzés módszereivel kell ezt közreadni. Meg kell tanulni a demokráciát, így azt is, hogy van többes jelölés, s akit nem választanak meg, az egyáltalán nem bukott ember. — Nyíltan kell politizálni, ezzel lehet csak a töme­geket megnyerni. Túl ezen, jó kapcsolatokat kell ki­építeni a tömegszervezetekkel és más szervezetekkel, meg kell ismerni céljaikat s támogatni kell, ha azok elismerik politikai törekvéseinket. Folytathatnám to­vább, de arra szeretnék utalni, hogy mi már elkezdtük az ezzel kapcsolatos munkát. Erre már két határozat is született: az egyik a pártvezetőség politikai munká­jának nyilvánossága, az alapszervezetek önálló jelölt­jének állítása a pártbizottságba, a másik: megvitattuk a jelenlegi politikai helyzetet s kialakítottuk az egysé­ges álláspontot. Gémes Gábor ÍROTT MALASZT, AVAGY A Í»USZTÁBA KIÁLTOTT SZÓ Ezer árus — hat permetezési naplóval Társadalmi ellenőrökkel a bajai piacon Ajtók — És ha rendkívül szívós fából van az ajtó? — hangzott a kérdés a betö­rési szakértőhöz. — Sincs ilyen fa. Mindegyiket fog­Ez a nap éppen olyan, mint a többi, legalábbis a bajai piacon. Legfeljebb annyiban más, hogy néhány kofa azt mondja: — Ezt már nem lehet kibírni! Mármint a hőséget. De azért kibírjuk mindannyian, legfeljebb együtt szenve­dünk, akik eladni és akik venni akarunk. Illetve azok is, akiket a permetezési naplók megvizsgálásának szándéka hozott ide, a társadalmi ellenőrök. — Nénikém, de szép barackot hozott! Megveszem mindet, de mutassa már meg a naplót, mikor permetezte meg! — Mikor, édes fiam?! Én bizony semmikor! De ne féljen, ebben nincs egy szál féreg sem! Éppen tegnapelőtt permetezte meg az unokám utoljára. Úgy gondol-- tam, hogy csak a jövő szerdán hozom majd a piacra, de olyan hirtelen érett, meg a nagy melegtől is féltettem ... Vegye meg mindet, húszért magának adom! A társadalmi ellenőrhosszas magyarázatba kezd, a néni kétkedve hallgatja:—Mi­csoda új módi ez már megint, hogy a méreg nem bomlik el ilyen hamar, és a hamvas, mosolygó barack bajt hozhat arra, aki megeszi? Hát mossa meg előbb, ahogy illik! — Különben is! Ne higgye, édes lelkem, hogy valami hitvány bolti permetezőszer van rajta! A tsz-ből hozott haza egy kicsit a fiam. — Én olvastam valamit erről a Petőfi Népében. Mondtam is az anyjukomnak, hogy kérek én ebből a naplóból. De ő csak legyintett: — Jól van, öreg. Meg majd kivisz egy íróasztalt is hozzá! Egy szó mint száz. A bajai piacon ezen a szombaton ezer eladó rakta ki portékáját, legalábbis ennyien voltak, akik gyümölcsöt vagy egyéb permetezett dolgot árultak. A társadalmi ellenőrök hat (nem tévedés: hat darab) szabályosan kitöltött permete­zési naplót találtak. — Pedig a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter kötelezően előírja—mondja Rádai Miklós, a városi tanács hatósági osztályának csoportvezetője. — Nyilvántar­tást kell vezetni, melyen fel kell tüntetni a következőket: a növény nevét, s hogy hol történt s mikor, a permetezés. Milyen növényvédő szert, rovar- és rágcsálóirtó szert használtak, valamint a szüret (betakarítás), illetve a forgalomba hozatal időpontját. A tanács stencileztette a naplót, mindenki kaphat a piacfelügyelőnél, ingyenesen. Ér­demes komolyan venni a dolgot. Hallottam, hogy a Bosnyák téri piacon a primőrök­nél az engedélyezett méregmennyiség kilenc-tízszeresét mérték. A vásárlók is megkövetelhetnék, megnézhetnék a permetezési naplót, az eladók meg jó lenne, ha kifüggesztenék, jóllehet ezt a rendelet nem írja elő. Az arra illetéke­sek, így a Köjál és a hatósági osztály, fokozottan ellenőrzi a jövőben mind a naplót, mind azt, hogy a felhozott áru az egészségre ártalmatlan-e. Gál Zoltán (----------------------------------------------------------------------------------\ A BAJATEX BAJAI TEXTILIPARI VÁLLALAT NAGYKERESKEDELMI IGAZGATÓSÁG KÖZPONT ÉS MINTABOLT: 6500 Baja, Petőfi S. u. 4. NAGYKERESKEDELMI RAKTÁRUNK: 6500 Baja, Siska F. u. 3. KÍNÁLATUNKBAN SZEREPEL: Hazai és külföldi gyártású — méteráru, — női és gyermekruházat, — szabadidőruhák, — kötőfonalak. VÁRJUK KEDVES VÁSÁRLÓINKAT! V BAJATEX A teremtő pillanat 1978 _______________________________ ja a fűrész — válaszolta a szakértő. — És ha lemezborítás van az ajtón? — A lemez is vágható. — De mondjuk, ha nagyon vastag? — Akkor is. Legföljebb hegesztő- pisztoly kell hozzá — felelte a szakér­tő. — De így legalább jó néhány nagy­méretű szerszámra van szükség. A betörőnek számolnia kell azzal, hogy mindez szemet szúr a lakóknak. Szerintem a lakásbetörők leginkább feszitővasat használnak, fia viszont jó a zár, és az ajtó is kellőképpen meg van erősítve betörés ellen, aligha lehet kiemelni a sarkából. — Tény, hogy ez nem egyszerű do­log. Mindamellett a profi betörő nem hátrál meg a nehézségek elöl — ma­gyarázta a szakértő az újságírónak —, ráadásul nem is kell mindig betör­nie az ajtót. Elboldogul a zárral is. — És ha a meghízható patentzár van az ajtón? — Megbízható patentzár? Egy pancsernek, annak igen. de nem egy hivatásos betörőnek! — Ez tehát annyit jelent, hogy egy betörő minden zárat ki tud nyitni? — Előbh-utóhb — feltétlenül. — Még a legbonyolultabbat is? — Magától értetődik. Csak egy kicsit meg kell piszkálnia. — És ha külföldi zárról van szó? — A mi betörőink sem rosszabbak külföldi kollégáiknál. Mindennek megtalálják a nyitját Az újságíró eltöprengett. — Tételezzük fel, hogy a zár mégis ellenáll. Mondjuk; el van látva vala­milyen speciális kóddal vagy csúcs- elektronikával. Mi történik ilyenkor? — A betörő még az effajta, re­ménytelennek tűnő helyzetekben is megtalálja a megoldást. Tegyük fel, de csupán azért, hogy még bonyolul­tabb legyen a helyzet, hogy vastag lemez borítja az ajtót. Mit tesz ilyen­kor a betörő? Vagy nekiszalad az aj­tónak a magával hozott gerendával, vagy alátesz egy erős autóemelöt, és keretestől kirántja a helyéről. Ezután már akadálytalanul behatolhat abba a lakásba, amelyet ki akar pucolni — mondta szabatosan a szakértő. — Vannak riasztórendszerek is... — dadogta elbizonytalanodva az új­ságíró. — .-t jó betörő képes arra, hogy rövid idő alatt megfejtse a kódot és hatástalanítsa a rendszert — vála­szolta a szakértő. — Elegendő, ha elvágja a megfelelő drótot vagy ki­kapcsolja az áramot. — Tehát nincs mit tenni — össze­gezte az újságító. — Nincs — tűnődött el a szakértő. — -4z egyetlen megoldás, hogy állan­dóan otthon kell tartózkodni. Furcsán kezdtük érezni magunkat. Kint nyaraltunk ugyanis a telken, és ott néztük ezt az interjút a televízió­ban, miközben a lakásunk ... Jobb nem is gondolni rá! Janusz Oseka Lengyelből fordította: Adamecz Kálmán

Next

/
Thumbnails
Contents