Petőfi Népe, 1988. augusztus (43. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-20 / 199. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIII. ÉVF. 199. SZÁM 1988. AUGUSZTUS 20., SZOMBAT ÁRA: 2,20 Ft Zászlófelvonás Az Alkotmány ünnepének előestéjén, pénteken a gellérthegyi Felszabadulási Emlékműnél ünnepélyes külsőségek között, katonai tisztelet- adással felvonták a magyar nemzeti lobogót és a munkásmozgalom vörös zászlaját. Ugyancsak katonai tisztelgéssel vonták fel a Magyar Népköztársaság állami zászlaját a Parlament előtt, a Kossuth Lajos téren. (MTI) Ünnepi nagygyűlés Székesfehérváron Nagyszabású ünnepséggel tisztelgett pénteken az államalapító Szent István király emléke előtt halálának 950. évfordulóján Székesfehérvár, a hajdani koronázóváros és királyi temetkezőhely. Az évfordulóról, az államalapító király és Székesfehérvár kapcsolatáról, valamint az Alkotmányról ünnepi ülésen emlékezett meg a Székesfehérvári Városi Tanács. Az ünnepi tanácsülésen részt vett Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke, lvinyi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Fővárosi Tanács elnöke. A tanácsülést követően a Szabadság téren ünnepi nagygyűlést tartottak, amelynek elnökségében helyet foglalt Iványi Pál, a II. János Pál pápa személyes követeként a Szent István-emlékünnepségekre hazánkba érkezett Francesco Colasuonno c. érsek, rendkívüli felhatalmazású apostoli nuncius, Berend T. Iván, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Paskai László bíboros, esztergomi érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke és Zakar Polikarp, a cisztercita rend generális apátja. A Himnusz elhangzása és Bujtor István színművész szavalata után Székesfehérvár tanácselnöke köszöntötte a nagygyűlés résztvevőit, majd Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke mondott ünnepi beszédet. Egy ezredév üzenete Straub F. Brúnó beszéde A magyarság hagyományai szerint augusztus 20-a Szent István király ünnepe. Különösen az a székesfehérváriaknak, akiknek városát István építette királyi székhellyé, ahol bazilikát emeltetett, amely királyok koronázó- és te- melkezőhelye lett, törvénynapok és vásárok színhelye. Azaz: az Önök városa a nagy király által lett európai értelemben vett város. Ez a legfőbb indoka annak, hogy az első magyar király halála 950. évfordulójának évében ez a város ad otthont az Alkotmány ünnepe központi rendezvényének. Tisztelettel üdvözlöm Székesfehérvár polgárait, az ide érkezett hazai és külföldi vendégeket, nagygyűlésünk résztvevőit a magam, valamint a magyar politikai és állami vezetés nevében is. E helyről köszöntőm mindazon honfitársainkat, akik a világ bármely részében élve magyarul éreznek és viselkednek. Bizonyára Szent István emlékezete is serkentette az Országgyűlést 1949. augusztus 18-án, hogy törvényt alkosson hazánk alkotmányáról. És azt sem tekinthetjük véletlennek, hogy ez az 1949. évi XX. törvény — a Magyar Népköztársaság Alkotmánya —■ éppen augusztus 20-án lépett hatályba. Felszabadult népünk így az államalapító és törvényalkotó István király emlékét együtt ünnepelhette új államiságunk törvényi szabályozásával. Kár lenne tagadni, hogy az azóta eltelt négy évtized alatt is időnként más-más hangsúlyt kapott az augusztus 20-ai ünnep. Olykor az új kenyér vagy a munkás-paraszt barátság ünneplése nemcsak Szent István emlékezetét. hanem alkotmányunkét is elhomályosította. Még olyan „elsőistváni” képet is „festettek”, amiről egy kíméletlenül központosító, az elvekért a saját népét is irtó uralkodó tekintett visz- sza ránk. Igaz, a huszadik század magyarja megszokhatta a Szent István-i kép színeváltozásait a mindenkori aktuális politika közvetítésében. A király nélküli Magyar Királyság idején a Nagy- M agyarországot megteremtő férfiú vonásai erősödtek fel, hódíthatott a Szent István-i állam ideája, hiszen a szétdarabolt ország és a megharmadolt magyarság még a méltánytalan trianoni döntés sokkhatásában élt. Csak a józa- nabbul gondolkozók figyelmeztettek arra — nem túl sok sikerrel —, hogy Istvánban nem a leigázó, hanem a megbékéltető volt a nagy, az államot szervező és törvényeket alkotó volt a hatalmas, aki a keletről hozott hagyományok talajába az európaiság magvait ültette el. (Folytatás a 3. oldalon) I EGYÜNK KFPFSEK A KOR KÖVETELMÉNYEI SZERINT CSELEKEDNI! Átadták Mélykúton a termelési nagydíjat • Szabó István, a Politikai Bizottság tagja adta át az elismerést a mélykúti tsz dolgozóinak. Félegyházi ítjusagi napok ’88 A fiataloknak gazdag ünnepi programról gondoskodott a KISZ Kiskunfélegyházi Városi Bizottsága a hét vegére. Csütörtök estétől vasárnap estig mindenki megtalálhatja a kedvére való szórakozást. A félcgyházi ifjúsági napok '88 rendezvénysorozat hivatalos megnyitójára tegnap délelőtt 11 órakor került sor a városi tanács dísztermében. Vörös István, a városi KISZ- bizottság titkára köszöntötte a megjelent vendégeket, majd átadta a szót IVagy Jmrének. az MSZMP KB tagjának, a KISZ KB titkárának. aki az Alkotmány ünnepére utalva egyebek között hangsúlyozta: — Egy országból akkor lesz haza. ha az ott éló emberek magukénak érzik és tesznek is érte valamit. Ahhoz teremthet erőt ez az ünnep, hogy nagyobb önbecsüléssel tekintsünk a jövő felé. Ezt követően emlékplakettet és oklevelet adtak át azoknak, akik sokat tettek a város ifjúságáért, a mozgalomért: Laczkó Gyulának, a Lenin Tsz elnökének és Kertész Jánosáénak, a szakszervezetek városi bizottsága titkárának. Az ünnepség idején nyitották meg Gubcsi Attila festőművész kiállítását a Szakmaközi Művelődési Házban. A helyőrségi klubban Ransehhurg Agnes pszichológus és Fehér József András kreativitáskutató tartott előadást Életfa; az alkotás ősi és modern mintái címmel. A délutáni események is több helyszínen zajlottak. A KISZ Bács- Kiskun Megyei Bizottsága programja keretében Egészség és alkotóképesség című rendezvény, Bródy János előadóestje, divatbemutató és bál várta a fiatalokat. A Magyar Rádió népszerű Játék és muzsika tíz percben és Könyvről könyvért cimü műsorát is Kiskunfélegyházáról közvetítették. Ma a munkásőrzenekar zenés ébresztője költi a városlakókat reggel fél nyolckor, majd országos kutya- és kisállatvásárt, gyógynövénykert- bemutatót, tehergépkocsi ügyességi versenyt tartanak és a Béke téren fellép a Kiskun népitánc-együttes, valamint a Lenin Tsz asszonykórusa. Vasárnap kerékpáros ügyességi verseny, radió-távirányítású autó- modell- és jógabemutató lesz, este pedig ismét bált rendeznek a fiataloknak. T- , A Mélykúti Lenin Mgtsz népdalköre énekével adott ünnepi hangulatot a tegnapi küldöttközgyűlésnek, amelyen Tuhánszky László, az üzemi pártbizottság titkára köszöntötte a megjelenteket, közöttük Szabó Istvánt, a Politikai Bizottság tagját, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnökét, dr. Szabó Miklóst, a megyei pártbizottság első titkárát, dr. Hegedűs Lajost, a Központi Bizottság tagját, a Bácskai és Dunamelléki Tsz-szövetség elnökét. Az ünnepi küldöttközgyűlésen dr. Korányi György, a Lenin Tsz elnöke ismertette a szövetkezet évtizedes fejlődését, beszélt a tagság szorgalmas, kitartó munkájáról, amelynek eredményeként az ország legjobbjai közé került a közös gazdaság. Az elmúlt évek egyenletesen növekvő termelését, a hatékony és jövedelmező gazdálkodást, a minőségi mutatók folyamatos javulását a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium termelési nagydíjjal ismerte el. Szabó István a kitüntetés átadása előtt értékelte a szövetkezet teljesítményét. Kiemelte a tavalyi magas, hektáronkénti 8 tonnás kukoricatermést, az idei csaknem 6 tonna hektáronkénti búzahozamot, valamint azt. hogy az egy főre számított nettó jövedelem 1986-ban 60 ezer, tavaly 80 ezer forint fölé emelkedett. Szólt arról, hogy az országnak az agrártermékekből olyan árualappal kell rendelkeznie, amelynek birtokában a kínálkozó exportot gyorsan képes teljesíteni. Ezért a sertés- és szarvasmarhahús-termelés jelentőségére hívta fel a figyelmet. Gratulált a tagságnak és a vezetőknek az elért eredményekhez, majd az új kenyér ünnepéhez kapcsolódóan megemlítette: az ország történelme során ebben az esztendőben érte el második legnagyobb kalászos- gabona-termését, az idén 8,5 millió tonna került a tárolókba. Vannak, akik ezt túlzottan természetesnek tartják, mint ahogyan azt is, hogy évtizedek óta nincs az országban élelmiszergond, a hazai ellátás magas színvonalú és az agrártermékek exportja is meghatározó jelentőségű az országban — mondotta. Megérdemli a nagyobb elismerést a mezőgazdaság, mert az eredmények mögött hatalmas munka, világszínvonalú termelés húzódik meg. Ezért dicséret és tisztelet illeti a szellemi munkásoktól, a kutatóktól kezdve a kombájnosokig, az állattenyésztőkig azokat, akik ebben a munkában részt vesznek. Kiemelkedőnek mondotta, hogy az országban az egy főre számított gabonatermelés 1,4 tonna, a húselőállítás 200 kilogramm fölé emelkedett, hasonlóan jó színvonalú a zöldség- és gyümölcstermelés is. Hangsúllyal beszélt arról, hogy napjainkban, amikor az ipari termelésfejlesztés került előtérbe, a mezőgazdaságot sem (Folytatás a 2. oldalon) Felavatták Kalocsán Szent István király szobrát Berend T. Iván mondott ünnepi beszédet Egész napos rendezvénysorozattal emlékeztek meg tegnap Kalocsán Szent István király halálának 950. évfordulójáról. Az állam- és egyházszervező királyunk által alapított érsekség székhelyén a megyei és helyi tanács az egyházzal és a népfrontszervezettel közösen rendezte az emlékünnepséget. Délelőtt a városháza dísztermében dr. Hodossi Sándor egyetemi tanár, a megyei pártbizottság titkára köszöntötte a Szent István munkásságát elemző tudományos ülés résztvevőit, köztük külön is dr. Gajdócsi István megyei tanácselnököt, az Élnöki Tanács tagját és dr. Dankó László kalocsai érseket. Megnyitóbeszédében dr. Hodossi Sándor elmondta, hogy e tudományos ülésszakkal államalapító királyunk politikájának megértését és helyeslését kívánják kifejezni a szervezők, valamint azt, hogy „a jogfolytonosság jegyében nemcsak vállaljuk örökségét, de keressük is abban a mának szóló üzenetet.” Ezzel kapcsolatban kiemelte: Önkéntelenül is adódó, kézenfekvő felismerés, hogy napjainkban sem kisebb a tét számunkra, mint a valós igazodás korunk nagy szellemi és gazdasági áramlataihoz távolabbi jövőnk alapozása érdekében. Elsőként dr. Kristó Gyula történész professzor tartott előadást Szent István államszervezése címmel. Ebben rámutatott, hogy az államalapítás, a Géza fejedelem, majd fia, István által követett politika fordulópontot jelentett népünk történelmében. Ezt követően dr. Koszta László beszélt Szent István egyházszervező munkásságáról, majd dr. Bán Péter ismertette kutatómunkája eredményeit az Árpád-házi királyok és a portugál uralkodói dinasztia valós és feltételezett kapcsolatairól. Befejezésül dr. Udvardy József nyugalmazott püspök előadása hangzott el, mely a kalocsai egyházmegye létrejöttének körülményeit mutatta be gazdag forrásanyag felhasználásával. * * * Délután a város főterén különleges érdeklődés, ünnepélyes külsőségek között emlékműavató ünnepséget rendeztek. A székesegyházzal szemben felavatták Szent István egész alakos bronzszobrát, Kirchmayer Károly szobrászművész és Vadász György építész alkotását. A szoböravató ünnepség a Himnusz hangjaival kezdődött, majd Hagy Attila színművész szavalta el József Attila A Dunánál című versét. A téren összegyűlt több ezres közönséget dr. Gaál István városi népfrontelnök köszöntötte, ezután Berend T. Iván, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke lépett a mikrofon elé. Beszédének első részében az Akadémia elnöke arról szólt, hogy Szent István király személyiségéről rendkívül ellentmondásos kép maradt ránk. Egy ezredév minden generációja visszafordult az államalapító királyhoz. Értelmezte, tanult tőle és igazolni igyekezett önmagát. Nem sokkal halála után, szentté avatása idején született meg az istenfélő, igazságos, békeszerető király alakja. A negyedszázaddal későbbi legenda viszont a keménykezü uralkodó képét formálja meg, aki nem kímélte a hatalma ellen lázadókat. — Tovább árnyalták portréját hátramaradt törvényei, fiához írott Intelmei. Korábban is, napjainkban is különös figyelem fordul utóbbi alkotására, melyben a soknemzetiségű és soknyelvű ország gondolatát fogalmazta meg, felhíva fia és az utókor figyelmét arra, hogy toleránsán, hefogadóan, a sokféleséget egységben kezelve teremtsenek hazát azoknak a népeknek, akik itt letelepednek, mert ez teszi erőssé az országot — hangsúlyozta Berend T. Iván, majd így folytatta: — Ha első királyunk különböző korokban felvázolt arcvonásai ellentmondásosak is, nagyon egységes az a kép, mely a Szent István-i életműről maradt fenn. Az a kép, mely a hatalmas kettős alkotás értékét jelöli: a kor európai (Folytatás a 2. oldalon) JÖVŐRE! Jelentős reformlépések a bérgazdálkodásban A Tervgazdasági Bizottság szerdai és csütörtöki ülésén többek között megvitatta az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal előterjesztésében a jövő évi bérpolitika és bérmechanizmus irányelveit. A TGB ülésén hozott döntésről Halmos Csaba államtitkár, az ÁBMH elnöke tájékoztatta pénteken a Parlamentben az újságírókat. Elmondotta, hogy folyamatosan dolgoznak a szakemberek a tervbe vett bérreform koncepciójának kidolgozásán, s ehhez illeszkedve jövőre a jelentős reformlépésekre kerül sor a bérgazdálkodásban. Az ÁBMH javaslata alapján — amelyet elfogadott a Tervgazdasági Bizottság, s amelyről kormánydöntés szeptemberben várható — az 1989. január l-jétől bevezetendő bérmechanizmusnak már nem lesz feladata a vásárlóerő- szabályozás. A vásárlóerő-kiáramlás korlátozásával kapcsolatos feladatokat a szigorú pénzügyi és költségvetési politikának, valamint a piaci körülmények mind szélesebb körű érvényesülésének kell átvennie. Megszűnik az a jelenlegi helyzet is, hogy a különböző szférákban — így az iparon belül több területen, valamint a mezőgazdaságban — eltérő a bérszabályozás. Ez a gyakorlat nem folytatható, a jövő évi mechanizmus versenysemleges, valamennyi ágazat számára egyforma feltételeket biztosít. Ennek megfelelően 1989-ben megszűnik a bérklub intézménye, és eltörlik a bérhez kapcsolódó különböző támogatásokat is. Lényegesen változik az állami bérpolitika karaktere. Az állami intézmények egyre kevésbé vesznek részt a döntések meghozatalában, azok részben vállalati hatáskörbe kerülnek, részben pedig a Magyar Gazdasági Kamara és a SZOT között létrejövő megállapodásokon dőlnek el. A vállalatoknál az igazgató, valamint a szakszervezetek közösen a kollektív szerződésekben szabályozzák a bérkérdéseket. A kamara és a SZOT között létrejövő makroszintű megállapodások témája többek között a központi bérpolitika meghatározása, a bérmechanizmusok kialakítása, valamint a béremelés népgazdasági mértékének meghatározása. Jelentős nyilvánosságot kívánnak biztosítani az ilyen megbeszéléseken kialakult vitának és a születő döntéseknek. A jövőre alkalmazandó bérmechanizmus lényege, hogy megszűnik az eddigi szabályozás, és a bérnövekmény a vállalkozói nyereségadónak megfelelő mértékkel — amelyről még az idén dönt a parlament — adózik. A hagyományos bérszabályozást felváltja egy, a jövedelemszabályozásba integrált bérmechanizmus, amelynek része lesz a népgazdasági célok megvalósítását szolgáló adó-visszatérítési rendszer is. Változik a vezetői érdekeltségi rendszer is. A vezetői prémiumok csak a vállalatok adózott nyereségéből fizethetők ki, ám ezeket a prémiumokat a továbbiakban semmiféle adó nem terheli. A vezetői érdekeltségi rendszer nemcsak az igazgatóra és helyettesére, hanem a főosztályvezetőkre is ki fog terjedni. Az érdekeltség alapja a vállalatok vagyonará- nyos tiszta jövedelmének alakulása lesz. Vagyis, az eddigiektől eltérően, egyetlen mutató alakulásától válik függővé. A prémium alapja ami jelenleg a vezető állású dolgozók alapbére — a tervek szerint a vagyon- arányos tiszta jövedelem alakulása lesz. A rendszerben két kivételt is terveznek. Az elképzelések szerint a kisebb vállalatok, ahol alacsony a bérköltség, teljesen szabadon alakíthatják ki a vezetői érdekeltségi rendszert, ugyanebben a kedvezményben részesülnek azok a vegyes vállalatok is, ahol a külföldi tőketulajdon egy bizonyos, később meghatározandó hányadot meghalad. Halmos Csaba hangsúlyozta, hogy a jövőre tervezett rendszer bevezetésével olyan bérmechanizmus alakul ki. amely lehetővé teszi a további liberalizálást, s végső soron a bérszabályozás teljes mértékű megszüntetését. A tervezett intézkedések reformértékűek, lehetővé teszik a vállalatok belső érdekeltségi rendszerének alapvető átalakítását, korszerűsítését, lényegesen javítják a munkacsoportok, a gmk-k, vgmk-k működési feltételeit. Hosszabb távon az a cél, hogy megszűnjön az elkülönült bérszabályozás. azt a béregyeztetési mechanizmussal váltsák fef. megfelelő feltételeket biztosítva a vállalati gazdálkodásban a jövedelmezőségi, üzleti szempontok érvényesítésének. (MTI)
