Petőfi Népe, 1988. augusztus (43. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-19 / 198. szám

1988. augusztus 19. • PETŐFI NÉPE • 3 Álkotmánynapi kitüntetések Dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke, Vezsenyi István, a HNF megyei bizottságának po­litikai munkatársa a Népfront Munkáért kitünte­tés arany, a kiskőrösi dr. Pető Jenő, a jogpolitikai bizottság vezetője az ezüst, s a tiszakécskei Fekecs Gézáné, a megyei bizottság tagja, a hartai dr. Lei­ten János községi népfrontelnök és a ladánybenei Jámbor Andrásné községi népfronttitkár pedig a bronz fokozatát kapta. Kiváló Társadalmi Munkás címmel tüntették ki Bakos Gábor hajósi népfrontelnököt, Németh Gá- bornét, a kalocsai népfrontelnökség tagját, Vancsai Lajosné ballószögi HNF-titkárt, Szabó Mihály ja- kabszállási alelnököt, Csordás Lajos kunbaracsi elnököt, Krotofil Ferenc kecskeméti aktivistát. Bál­lá Valériát, a megyei népfrontbizottság aktivistáját és Diószegi Józsefet, Kecskemét város tanácstag­ját. Többen pénzjutalomban részesültek. A mezőgazdaságért végzett kiemelkedő tevé­kenységükért kilencen kaptak elismerést. A Ter­melőszövetkezetek Országos Tanácsában tartott ünnepségen Kiváló Termelőszövetkezeti Munkáért kitüntetést kapott dr. Matos László, a megyei ta­nács elnökhelyettese, B. Szabó András, a Bugaci Aranykalász Szakszövetkezet háztáji ügyintézője, Hatvani Béla, a Kiskunfélegyházi Lenin Tsz belső ellenőre, Opauszki János, a Kiskőrösi Kossuth Szakszövetkezet tagja és Supka Jánosné, az Akasz­tói Béke Szakszövetkezet konyhavezetője. Ugyan­ilyen kitüntetést adtak át helyi szövetkezeti rendez­vényen Molnár Györgynének, a Kecskeméti Ma­gyar—Szovjet Barátság Tsz baromfigondozójá­nak, Dobos Lászlónénak, a Szentkirályi Egyetértés Tsz személyzeti vezetőjének, Erős Józsefnek, a Ti­szakécskei Solohov Tsz elnökhelyettesének és Szálkái Istvánnak, a Petőfiszállási Petőfi Tsz háztá­ji ágazata vezetőjének. * * * A Szocialista Kultúráért kitüntetést vette át Bú­zás Margit, a kecskeméti Kocsis Pál Mezőgazdasá­gi Szakmunkásképző Intézet tanára, Bodor Miklós kiskunhalasi nyugdíjas, Csötönyi Jánosné, az ér- sekcsanádi művelődési ház igazgatója, Dávid Já­nos, a dunapataji Pataiak Köre egyesület elnöke, Dratsay Ákos, a kecskeméti Kodály Zoltán Zene­művészeti Szakközépiskola kamaraművész tanára, Farkas Imréné, a jánoshalmi Árpád filmszínház üzemvezető-helyettese, Frittmann József, a bócsai általános művelődési központ igazgatója, Horváth Attila, a kecskeméti Katona József Múzeum régé­szeti osztályvezetője, Horváth Cz. Györgyné kele- biai könyvtáros, Horváth István, a Bács-Kiskun Megyei Moziüzemi Vállalat ügyviteli csoportveze­tője, Jakab Éva, a bajai Ady Endre Könyvtár igaz­gatóhelyettese. Kemény János kecskeméti levéltá­ros. Kerny Kálmánná, a kecskeméti Katona József Színház súgója, Nagy Szeder Lászlóné, a Kiskun- halasi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet csip­kevarrója, a Bátmonostori Művelődési Ház Roz­maring népdalköre, Szabóné Mikus Edit, az Erdei Ferenc Megyei Művelődési Központ csoportveze­tője, Szekeres Mihály, a szabadszállási művelődési ház igazgatója, Sztrikinácz Sándor, a Bajai Au­gusztus 20. Termelőszövetkezet elnöke, Tornyay János, a tabdi általános művelődési központ igaz­gatója, Varga Zsigmondné, a kiskőrösi Árpád Úti Óvoda vezetőhelyettes óvónője, Vendel-Mohayné Ladányi Johanna, a bajai József Attila Művelődési Központ népművelője, kiállításszervező és Zom- bolya Géza, a csávolyi általános művelődési köz­pont tanára. Kiváló Munkáért tizenhatan részesültek elisme­résben: Aradj Aranka lakiteleki könyvtáros, dr. Bánszky Pál, a kecskeméti Katona József Múzeum igazgatója, Ferenc Miklósáé, a kecskeméti Katona József Könyvtár csoportvezetője, Gera Sándorné, az Erdei Ferenc Megyei Művelődési Központ cso­portvezetője, Gila János, a Bács-Kiskun Megyei Moziüzemi Vállalat igazgatója, Hódi Vilmos, a kecskeméti Katona József Színház kárpitos terve­zője, Kelő Józsefné, a kecskeméti Katona József Múzeum nyugdíjas gazdasági ügyintézője, Kiss Bertalanná, a Bács-Kiskun Megyei Moziüzemi Vállalat gépésze, Kiss József, a bátmonostori mű­velődési ház igazgatója, Krupa Lászlóné, a Bács- Kiskun Megyei Moziüzemi Vállalat könyvelési csoportvezetője, Ramháb Mária, a kecskeméti Ka­tona József Könyvtár igazgatóhelyettese, Rigó Re­zső, a kecskeméti Katona József Könyvtár mód­szertani könyvtárosa. Sági Mihálvné, a Bács- Kiskun Megyei Moziüzemi Vállalat raktárosa, Sö­rös Imre, a Bács-Kiskun Megyei Moziüzemi Válla­lat tűzvédelmi előadója. Vas Józsefné a kiskunha­lasi városi könyvtár takarítója és Zelei Jánosné, a kiskunmajsai könyvtár könyvtárosa. Tizenegyen miniszteri dicséretben részesültek. Tájékoztató elhelyezkedési gondokkal küzdőknek A Kisiparosok Országos Szervezete tájékoztató kiadványt szerkesztett az elhelyezkedési gondokkal küzdők szá­mára. A tájékoztató füzet elsősorban azok­nak szól, akik rendelkeznek valamilyen szakképesítéssel és megfelelő szakmai gyakorlattal, de munkahelyüket felszá­molták, és ezért önállóan próbálják megvalósítani elképzeléseiket. Emellett részletes információkat találnak a ki­adványban azok is, akik képesítéshez nem kötött munkakörökben kívánnak tevékenykedni. Jelenleg több mint 154 ezer kisiparos dolgozik az országban, s évente mintegy 25 ezren kezdenek ön­álló vállalkozóként dolgozni. Ugyan­akkor csaknem ennyien visszaadják iparengedélyüket, főleg azért, mert elő­zetes ismereteiktől, elképzeléseiktől, in­formációiktól eltértek későbbi tapasz­talataik. A Kiosz kiadványa éppen a pontos és részletes ismeretek közlésével kíván segítséget nyújtani az elhelyezke­dési gondokkal küzdőknek és más, most kisipari tevékenységet kezdők­nek. A kiadvány szól az iparjogosít­vány megszerzésének leglényegesebb feltételeiről, közli az ahhoz szükséges legfontosabb jogi, közgazdasági tudni­valókat. Az érdeklődők megtudhatják azt is, hogy egyes konkrét kisipari tevé­kenységekhez milyen szakképzettség és hány év szakmai gyakorlat szükséges. A kiadvány az ipaijogosítvány kiváltá­sának gyakorlati módjáról, a leendő kisvállalkozók képzési, illetve tovább­képzési lehetőségeiről is tájékoztat. Az érdekeltek megtudhatják belőle azt is, hogy milyen foglalkoztatáspolitikai tá­mogatást vehetnek igénybe, ha kisvál­lalkozóként kívánnak tovább tevé­kenykedni. A tájékoztatót a Kiosz már eljuttatta a megyei tanácsok munkaügyi szervei­hez, valamint a munkaerő-közvetítés­sel foglalkozó irodákhoz és a Kiosz megyei szervezeteihez. Emellett az ér­deklődők számára tájékoztatást adnak a helyi tanácsok és a kisiparosok orszá­gos szervezetének helyi alapszervezetei is. Készül az új nemzeti atlasz A Kartográfiai Vállalat munkatársai az új nemzeti atlaszunk próbanyomatait korrigálják, ez az utolsó munkafázis a magyar —angol nyelven készülő könyv sorozatnyomása előtt. A 80-as évek közepét tükröző, különböző kutatások eredményeit bemuta­tó könyv nemcsak az érdeklődőknek, hanem a szakértőknek is összefüggően mutatja be hazánk természeti környezetét, népessé­gét, gazdaságát, egészségügyi és oktatási helyzetét. A jövő év nyarán megjelenő 420 oldalas kötet több mint háromszor nagyobb terjedelmű, mint első nemzeti atlaszunk, melyet 1967-ben adtak ki. (MTl-fotó) KENDÖT BORÍTANAK A KENYÉRRE, S FÁTYLAT A MÚ LTRA Van már gazdája a Kígyósi csárdának Ki a „legény" (a gazda) a Kígyó­si csárdában? — kérdeztük június 28-án annak a riportnak a címé­ben, amelyben a Fülöpszállási Vö­rös Csillag Tsz szerződéses vendég­lőjét jó pár dologban elmarasztal­tuk. A próbavásárláskor 32 forint 30 fillérrel számolt többet a szak­képzetlen kiszolgáló, mint a helyes ár. Az egyik vevő a pálinka minő­ségére panaszkodott. A konyhára is ráfért volna egy alapos takarítás a nyári vendégforgalom kezdetén. Az ellenőrzést vezető kereskedelmi felügyelő 3 kilogramm, napokkal korábbról megmaradt gombára Hypót öntetett. Kendő híján a le­gyek könnyen hozzáfértek a felsze­letelt kenyérhez. Minderről a ta­nulságok levonásáért, a higiéniás és a vendéglátási feltételek javítá­sáért írtunk, azzal a szándékkal, hogy a Kígyósi csárda a forgalmas 52-es számú út és — a Kígyós- csatorna révén — egy közismert horgászparadicsom mellett méltó­an képviselje a vendéglátást. Törekvésünk és a csárda tulaj­donosáé, a Vörös Csillag Tsz-é, találkozott. Ezt tanúsítja Vízi Mi­hály elnök lapunknak küldött leve­le is: „A cikkel és a szabálysértéssel kapcsolatos megállapításokkal egyetértek -— írja —, a szerződéses üzlet vezetője is megszívlelte az in­telmeket: a konyhát tisztán tartja, alkalmazkodik a közegészségügyi előírásokhoz, az árakat pontosan számolja, a raktárakban is jobb körülményeket teremtett a vendég­látás háttereként. Kérem, hogy — ezúttal is előzetes bejelentés nél­kül — ismét látogassanak el a csár­dába, győződjenek meg a változá­sokról!”. Figyelemre méltó fordulatról számolhatunk be ahhoz képest, ami a nyár eleji helyzetet jellemez­te. Cikkünk megjelenését követően négy napig zárva tartottak — tud­juk meg Bányász Sándor szerződé­ses üzemeltetőtől —, hogy ez idő alatt fessenek, takarítsanak és pó­tolják a hiányzó felszereléseket, így ma már kulturáltan fogadhat­ják a hozzájuk érkező vendégeket. A külső étteremben, a tiszta falon cserepes virágok. Az ablakoknál függöny. Az ártáblákat jól láthatja bárki. Bővítették a kínálatot: jég­krémmel. Hétszáz darabot adnak el egy-egy héten. Megállapodtak egy szolgáltatóval is, aki havonta kétszer eljön legyeket irtani. A ki­szolgálók — ettől függetlenül — napközben is használnak vegyi permetet a kellemetlenkedő rova­rok ellen. A söntéspult mögött, ahol a jú­niusi próbavásárlás alkalmával • Frissen fes­tett falak, virág az asztalok mel­lett az étterem­ben. A kínálatot jégkrémmel bő­vítették. • A konyhát sem érheti már kifogás. Rende­zett körülmé­nyek közt dol­gozik szakács és felszolgáló. (Straszer And­rás felvételei) 32,30 forinttal többet számolt az akkori, szakképzetlen eladó, augusztusban felkészült kiszolgáló dolgozik. A konyha is más képet mutat, mint júniusban. A bádoggal bo­rított asztalok és a a gáztűzhelyek tiszták, s a főzéshez és sütéshez való élelmiszereket jól elkülönítve tárolják. Ami pedig a felszeletelt kenyereket illeti, ezekre már nem szállnak rá q legyek a kosárkára borított kendőtől. Ez a változás a Kígyósi csárdá­ban alapja lehet nemcsak a szak­mai hírnév megőrzésének, de a for­galom növelésének is. K —1 A vezetőség házhoz megy Rendhagyó ülést tartott a na­pokban a fülöpszállási tanács vég­rehajtó bizottsága. A testület tag­jai azoknak az intézményeknek a munkájáról tájékozódtak, melyek szolgáltatásaikkal érezhetően be­folyásolják a község lakóinak köz­érzetét. Ám ezúttal nem írásos be­számoló alapján tárgyaltak a té­máról, hanem felkerekedtek, s ma­guk mentek el az egyes napirendi pontok helyszínére. Először a takarékszövetkezetet látogatta meg a helyi párt- és nép­frontvezetőkkel kibővített végre­hajtó bizottság Cseh Szakáll Sán­dor tanácselnök vezetésével. A lá­tottak, hallottak arról győzték meg a vb-tagokat, hogy jól forgat­ják a helybeliek pénzét. Szóba ke­rült a hitelek, kamatok alakulása és az is, mennyi nyereséget tud ké­pezni a község pénzintézete. Az ülés következő napirendjére a helyi áfészkirendeltségnél került sor. Itt hangzott el — érthető mó­don — a legtöbb kérdés. Kiderült, hogy az élelmiszer-ellátás területén vannak döccenők, a szállítók nem mindenben tekintik egyenrangú­nak a kistelepülések boltjait. Nem­rég például vissza kellett küldeni a felvágottat a kiskunfélegyházi hús­ipari vállalathoz, mert már érke­zéskor alkalmatlan volt a fogyasz­tásra. Többször visszafordították már a kecskeméti palackozóból ér­kező sörszállítmányt is, mivel a küldött Kőbányai világos a szava­tossági idő lejárta előtt megbugy- gyant. Egy korábbi ülés határozatai nyomán kedvező változásokat is elkönyvelhettek a testületi tagok. Bővítették a gázcseretelep nyitva tartását, s hamarosan újra megnyí­lik a kurjantói vegyesbolt, a külte­rületeken élők jól megközelithető bevásárlóhelye. A postahivatalban a telefonról esett a legtöbb szó. Lassan egy éve már, hogy Fülöpszállás is bekap­csolódott az automata távhívóhá­lózatba. Ám, amint az egyik vb-tag felvetette, nemcsak a szolgáltatá­sok bővültek, hanem a telefon- számlák is. Sokan inkább elmen­nek otthonról az utcai fülkébe tele­fonálni, mert a tapasztalat szerint ott kevesebből megússzák, mintha saját készülékükön beszélnének. Többen reklamáltak már emiatt a helybeliek közül, mert nem értik a különbség okát. Bizonyára érkezik majd válasz postafordultával az il­letékesektől. A rendhagyó vb-ülés az állomá­son fejeződött be. Kölcsönös egyetértés alakult ki a helyi vasúti vezetőkkel abban, hogy a Kecske­métre közlekedő személyvonat in­dulási helyét meg kellene változtat- 1 ni. Jelenleg balesetveszélyes, hogy a harmadik-negyedik vágányhoz kell menniük az utasoknak. A kö­zeljövőben szervezéssel vagy ki­sebb beruházással megoldják e nem túl nagy horderejű, mégis so­kakat érintő kérdést. Ősszel hozzákezdenek az állo­más és a közeli csatorna közötti fás, bokros terület rendezéséhez is. A végrehajtó bizottság igyekezett megkeresni a legtakarékosabb, mégis eredményt hozó megoldást. Hiszen a mai, szűkösebb időkben nem mindegy, mire fordítják a község pénzét. Vannak más települések is, ahol időnként házhoz megy valamelyik vezető testület. Fülöpszálláson azt tervezik, hogy a jövőben rendsze­ressé teszik a mostanihoz hasonló életközeli végrehajtó bizottsági üléseket. — 1 —

Next

/
Thumbnails
Contents